Kezdőlap Címkék Kerítés

Címke: kerítés

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo, meg a Mandiner azt írta, hogy Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását, mert be akarja engedni az illegális migránsokat. (Ujhelyi reagálása itt olvasható.) A Magyar Nemzetből megtudhatjuk, hogy Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat. A PestiSrácok leleplezi, hogy Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter.

Ujhelyi István megígérte a kerítés lebontását

„Szavazzanak az MSZP-Párbeszéd listájára, ha kerítésmentes EU-ra vágynak” – mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hétfőn Sopronban. A nyilatkozata alapján egyértelmű, hogy a bevándorláspárti szocialista politikus lebontaná a Magyarország déli határaira emelt biztonsági kerítést, és beengedné hazánk területére az illegális migránsokat.

Nem Ujhelyi az első szocialista politikus, aki szót emel a kerítések ellen. 2015-ben, amikor a magyar kormány elrendelte, hogy a magyar-szerb határon épüljön határvédelmi kerítés a tömeges, illegális bevándorlás feltartóztatása céljából, a szocialisták élesen ellenezték a kerítésépítést. (Origo: Ujhelyi István Sopronban nyilvánosan megígérte a kerítés lebontását)

Karácsony Gergely migrációbarát politikát folytat

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a problémát, amit a Karácsony Gergely vezette zuglói önkormányzat migrációbarát politikája jelent — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Jelen Tamás, a XIV. kerületi Fidesz választókerületi elnöke. Mint ismert, Zuglóban a 2015-ös migrációs válság kitörése óta iszlám kulturális központ épült, migrációs érzékenyítő tréningeket tartottak, illetve adományraktárat is kialakítottak a bevándorlók számára.

– Látható, hogy összefogtak Európa migránsbarát politikusai, és ehhez Karácsony Gergely zuglói polgármester asszisztál a leginkább – jelentette ki Jelen Tamás. (Magyar Nemzet: Jelen Tamás: Karácsony migránstámogatókat segít)

Persze, hogy Márki-Zay Péter is Soros-bérenc

Nagy volt az idegeskedés az ellenzéki oldalon, amikor kiderült, Orbán Viktort hamarosan fogadja Donald Trump. Erre a találkozóra valamivel meg kellett próbálni rákontrázni, így Márki-Zay Péter is meghívatta magát az amerikai fővárosba, nehogy már ő jelentéktelennek tűnjön a magyar politikában. A hódmezővásárhelyi polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom másik vezetőjével, Kész Zoltánnal az amerikai külügyminisztériumban tesz látogatást, de várhatóan a Helsinki Bizottság vezetőivel is találkozik és részt vesz a German Marshall Fund kerekasztal-beszélgetésén is. Ez utóbbi teljesen véletlen egy Soros Györgyhöz igencsak közel álló szervezet. (PestiSrácok: Soros György baráti szervezeteihez megy árulkodni Washingtonba Márki-Zay Péter)

Balog Zoltán óvatosan elhatárolódott a kormányzati propagandától

Aki már nem miniszter, az őszintébben beszélhet? Balog Zoltán szerint gőgösen hangzik, ha valaki azt mondja, majd ő megvédi a keresztény Európát. A volt miniszter azt is elárulta, hogy túl sok volt neki a migránsozás.

“Miniszterként is próbáltam nem konkrét politikai szlogeneket alkalmazni, hanem az értékrendemből levezetni, hogy miért támogatom a kormány munkáját. Néha még az újságírók is felfigyeltek rá, hogy például a migrációval, a kerítéssel kapcsolatban cizelláltabb álláspontot képviseltem, mint a kormányzati kommunikáció. Ezt elfogadták a minisztertársaim, elfogadta a miniszterelnök, miközben lojális maradtam ahhoz a kormányállásponthoz, amitől az elején, őszintén megmondom, megrettentem. Kerítést fogunk építeni, hát hogy?” – mondta Balog Zoltán a SZEMlélek blognak adott interjúban.

Miután lemondott parlamenti mandátumáról is, Balog Zoltán már újra a Hold utcai református gyülekezet lelkésze. Viszont továbbra is Orbán Viktor romaügyi biztosa, és a Fidesz pártalapítványának az elnöke.

A kerítéssel kapcsolatos aggályairól az interjúban azt mondta: “komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült”. Ma már ezt sokkal kevésbé érzi megdöbbentőnek.

“Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet. Mert a migránsok emberek, Isten teremtényei, így kell viszonyulni hozzájuk, a migráció világfolyamata viszont káros Magyarország, Európa számára, ezért meg kell állítani.

Meg kell tudni ezt különböztetni. Nem olvastam ezt a tudósításokban. Jellemző”.

Balogot zavarja, ha a politikusok mondanák meg, mi a kereszténység

A kormányzati propagandáról feltett kérdésre azt válaszolta: “azt mondani, hogy Magyarország egy keresztény ország, ez így félreérthető és vitatható dolog. Ha azonban azt mondjuk, hogy Magyarország egy keresztény kultúrájú ország, azt már aláírnám, és akkor különbséget teszek a kultúra és a hitvallás között. A miniszterelnök ezt folyamatosan megteszi, mert ő is érzékelte ezt a félreértést. Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez? A kereszténységnek van egy közösségi letéteményese. Ezek pedig a vallási közösségek, és itt nem tennék különbséget, hogy katolikus vagy protestáns. És azt kicsit sértőnek is érzem, hogy az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet.”

Azt is kifejtette, hogy szerinte túl sok terület tartozik a korábban általa vezetett minisztériumhoz. “Felmértem a lehetőségeimet a jelenlegi kormányzati konstrukcióban, s arra jutottam, hogy ebben a struktúrában nem tudnám jobban végezni ezt a feladatot. Azt gondolom, hogy minden olyan területet, amely rám volt bízva, jobb állapotban adtam tovább, mint ahogy átvettem, de messze nem vittem végig mindazt, amit el szerettem volna érni. Úgy éreztem, egy ilyen hatalmas minisztériummal nincs is esélyem erre. Márpedig a miniszterelnök választás elé állított, így ez elsősorban az ő döntése volt.”

Foszlányaim 3.

0

Öt percet néztem a Fradi-Vasas meccsből közvetítéséből. Én szerencsétlen. Félreértés ne essék, semmi bajom nem volt a színvonallal, az eredménnyel sem. Sőt, kimondottan jól éreztem magam, mivel nem vezetett a Fradi. Ebből már tudhatjátok, hogy a színvonallal való elégedettségem egyetlen oka, hogy éppen szünet volt. Áldott pillanat, ha magyar fociról van szó. Csakhogy eljött az a drámai perc. Az a perc. Tudjátok, a Hírek egy percben. Túlsúlyos hírmondó, túlsúlyra feszülő ruhában.(Jól kezdődik.) Utólag megbocsátom. Viszont:
“Manfred Weber arról beszélt, hogy a jelenlegi legnagyobb európai probléma a migráció, és az EPP számára e tekintetben fontos feltétel, hogy a határokat meg kell védeni. Nemcsak beszélni kell erről, hanem tenni is érte, ahogyan Bulgária tette, vagy Magyarországon Orbán Viktor, és ezért nem kritika, hanem támogatás jár nekik Brüsszelből – jelentette ki a politikus.” Túl súlyos volt ez nekem. Nekem, aki egyik ellenzéki pártnak sem tudom megbocsátani, hogy jól megfontolt politikai érdekből hűségesküvel fogadták az idők végeztéig le nem bontják azt a kerítést, sőt akadt olyan, aki ezt még határőrséggel tromfolta is!
Igazságtalan vagyok. Volt egy párt, amelyik felvállalta, hogy lebontja. Kapott is nullaegészvalahányszázalékot.
Magyarország, így nem szeretlek!

Bréking nyúz, 2018. április 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Hosszú hétvége ide, négynapos pihenés oda – a másik valóság szorgalmasan ellátja megfelelő olvasnivalóval kedves olvasóit. Soros továbbra is slágertéma, de értesülhetünk arról is, hogy a migránsokat még a migránssimogató politikusok irányította országokban sem látják szívesen. A Jobbik nem is épített volna kerítést, és képzeljék el: Soros is készített listát!

 

Pesti srácok:  Novák Előd: A Jobbik nem építette volna meg a határkerítést

Novák Előd, egykori jobbikos parlamenti képviselő vasárnap reggeli Facebook-bejegyzésében azt írta: történelemhamisításhoz nem szeretne asszisztálni, ezért most, a választások után úgy korrekt, ha tisztáz valamit, önkritikával is élve. „Még a részvételemmel működő Jobbik-elnökségben valóban felmerült a határkerítés ötlete 2015 júniusában, de a vezetőség elvetette,

így a Jobbik sosem javasolta azt, amit a Fidesz-kormány egy-két hónapra rá megcsinált.

Novák Előd bejegyzésében kifejti, az ötletet valóban felvetette Toroczkai László, ám az elnökség nem támogatta a javaslatot. A pártvezetésünk a »tűzparancs« szintjén kezelte a kerítés javaslatát, amit elvetett, mondván: abszurd egy újabb vasfüggöny, ilyet az EU-ben nem lehet. E kishitűséggel szemben pedig a kormány megcsinálta.”

Origo: Az európaiak szerint nem működik a migránsok integrációja

Az Európai Bizottság felmérése szerint a bevándorlók beilleszkedése többségében sikertelen volt az EU kulcsfontosságú tagállamaiban – írja a Westmonsterre hivatkozva az Origo. (A forrásról annyit érdemes azért tudni, hogy az amerikai szélsőjobbos Bretbar-ra hajaz, s a Brexit egyik atyja, az euroszkeptikus Nigel Farage egykor sajtófőnöke által főszerkesztett portál.)  A felmérés szerint a németek 63, a svédek 73, a franciák 64 és az olaszok 63 százaléka gondolja ezt, amiből a Westmonster és az Origo arra a következtetésre jut, hogy ez az újabb példa arra, hogy az európai elit döbbenetes módon elszakadt a kontinens polgárainak gondoltvilágától.

A lap szerint a felmérés kalapácsütést jelent a nyílt társadalom ideológiájára.

Echo TV: Soros György alapítványa listázta az EP-képviselőket

Thomas Vermes az ABC Nyheter norvég internetes hírportál újságírója részletes cikket szentel a Soros György által alapított Open Society által megrendelt tanulmánynak, amely az Európai Parlament velük szimpatizáló képviselőiről szól. Kiemeli, hogy a magyar kormány azért támadta a magyar születésű, amerikai pénzügyi befektető és spekuláns, Soros Györgyöt és az általa alapított Open Society alapítványt, mert az „politikai aknamunkát” folytat a magyar kormány ellen. Az Open Society-től egy olyan anyag szivárgott ki, amely értékeli az Európai Parlament képviselőit, és amely a 751 képviselőből 226-ot tekint „megbízhatónak”.

A brüsszeli Kumquat Consulting készítette a felmérést a 2014-es európai parlamenti választások után.

Vermes szerint a dokumentum azt bizonyítja, hogy az Open Society milyen kiterjedt lobbitevékenységet folytat Brüsszelben.

A svéd baloldali Vänsterpartiet (Baloldal) EP-képviselője Malin Björk Vermes megkeresésére megerősítette, hogy 2016 óta tud arról, hogy szerepel a listán, és ezt jónak tartja, mert azokért az értékekért küzd, mint az Open Society, ám kiemelte, hogy helyesebb megfogalmazás lenne, hogy „szövetségesek a demokrácia, a jogállamiság, a nyitottság és az emberi jogok kérdésében”.

888.hu: Stop Soros Ausztriában is

Nagyon úgy tűnik, hogy Soros Györgynek és az érdekeltségeinek semmi keresni valója sincs Ausztriában – írja a portál, amely emlékeztet arra, hogy az osztrák alkancellár egy tévévitában már beszélt Soros ténykedéséről az illegális bevándorlás pártolása kapcsán. Mint Heinz-Christian Strache fogalmazott:

Soros György támogatása a bevándorlók Európába juttatása kapcsán nem pletyka, hanem tény”.

Mindezt annak a Christian Kernnek, az osztrák szocdemek vezető politikusának mondta, aki ki sem látszódik a migránssimogatásból. Ugyanakkor az alkancellár mellett mások is elkezdték pedzegetni Soros nevét. Az osztrák Heute című lap csütörtöki tudósítása szerint Bécsben azon morfondíroznak, hogy megtiltsák a Soros-egyetemnek, hogy az osztrák fővárosban campust létesítsen. A kezdeményezés mögött az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ áll. A párt bécsi vezetője, Johann Gudenus azt mondta:

a magyar kormányfő által is bírált tőzsdespekuláns budapesti egyeteme egy baloldali ideológiába mártott káderkeltető gép”.

Ezért mindent megtennének annak érdekében, hogy a városvezetés megakadályozza az intézmény bécsi letelepedését.

Nem kapunk pénzt Brüsszelből a kerítésre

0

Az Európai Bizottság nem fizeti ki Magyarországnak a déli határkerítés költségeinek a felét – közölte Lázár János a kormányinfón. Azt is megerősítette, hogy a kormány megvétózza a Lengyelország ellen tervezett uniós eljárást. Az, hogy az amerikaiak támogatnák a független magyarországi médiát, szerinte beavatkozás a magyar ügyekbe.

A kormány megkapta a választ – és “megdöbbent tőle” – az Európai Bizottságtól, amelynek értelmében a testület nem tartja indokoltnak Magyarország támogatását a menekültügyi kiadásokhoz, közte a déli kerítéshez – mondta el Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint „az európai kultúrához méltatlan” a megfosztás a támogatástól. A kormány a kiadások felét, 135 milliárd forintot kérte.

„Szó se lehet”

arról, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárás induljon Lengyelországgal szemben, ahogyan azt az Európai Parlament szerdán kezdeményezte a bizottságnál – mondta Lázár. Szerinte a bizottság köteles tiszteletben tartani a tagok szuverenitását, ehelyett megtámadta Lengyelországot, ezért Magyarország mindent megtesz megvédése érdekében.

A tavaszi magyar választásokba való beavatkozás az, hogy az amerikai külügyminisztérium pályázatot írt ki vidéki sajtótermékek támogatására. A kormány értetlenül áll ez előtt, mert szerintük ez szokatlan lépés szövetségesek között.

Helsinki Bizottság: A kerítés visszatérés a Kádár-korba

0

A déli határzár kétéves évfordulója kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy most ismét az a helyzet, mint 30 éve: üldözött ne juthasson be, akinek sikerül, az is takarodjon.

Kétéves a szerbiai határzár. A kormány ezt az új időszámítás kezdetének tekinti menekültügyben. Ebben részben igaza is van. Két éve valóban ahhoz képest valami egészen más kezdődött, mint ami közvetlenül előtte volt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Szerintük valódi újdonságról nem beszélhetünk. Sikerült az idő kerekét visszafelé fordítani, és

visszatérni a pártállami időkhöz,

amikor nem volt Magyarországon menedékjog, és a menekülőknek rettegniük kellett a hatóságoktól. A bizottság szerint a mostani magyar állam is – akár az 1987-es –

mindent megtesz azért, hogy az üldözöttek ne juthassanak be az országba, és a kevesek, akiknek mégis sikerül, eltakarodjanak innen.

A közleményben azt írják, “a kormányerő falat emelt a menekültek előtt, ahogyan az emberség és a józan ész előtt is”, míg az állam többi szerve hol passzívan, hol aktívan működik közre abban, hogy ez az építmény szilárdan tovább állhasson.

Orbán, a populista

Orbán Viktor nem náci, nem bolsi, hanem populista. A hatalom a számára minden másnál fontosabb. Emberségnél, tisztességnél, valódi hazaszeretetnél.

A hatalom megszerzéséért, láttuk nár évekkel ezelőtt is, bármit hajlandó megtenni. Megtartásáért még annál is többet. Még azt is, hogy ha érdekei úgy kívánják, időnként a nácikkal is összefogjon.

Hamarosan, de legkésőbb a 2018-as választás előtt, válaszút elé kerül. Döntenie kell, hogy kikkel szövetkezzen: a „nácikkal”, hogy ne a „kozmopolita hazaáruló migránssimogatók” kerüljenek hatalomra, vagy a „kozmopolita hazaáruló migránssimogatókkal”, hogy meggátolja a „nácik” hatalomra kerülését.

Vonát annak idején Orbán húzta elő a kalapjából, ő engedte ki az akkor általa még ártalmatlannak hitt szellemet a palackból. A Jobbik vezére ugyanabban a polgári körben kezdte politikai pályafutását, amelynek Orbán is tagja volt. De Orbán ettől még nem náci, nem azért szabadította ránk Vonát és pártját, mert lelkesedik a náci eszmékért, hanem, mert azt hitte, hogy ez jó lesz neki.

Most már ő is tudja, hogy nem lett jó.

Ettől még persze nagyon rendben volt a Magyar Narancs két évvel ezelőtti címlapja. A Magyar Narancs, számos értelmezéssel ellentétben, nem fasisztázta le Orbánt, hanem lekerítésezte. Meg még azt is írta róla, hogy elment a maradék esze, és a viharos szellemi leépülés jeleit mutatja.

Ez azért nem ugyanaz, mint amikor valakit fasisztának neveznek. A hanyatt esést sem hívjuk kézenállásnak, a gyomirtóról sem mondjuk, hogy kelkáposzta.

Orbán egy populista népvezér, aki a hatalomért bármire hajlandó. Bármikor, bárkivel.

LAPSZEM – 2017. szeptember 13.

0

Ma a Kornélok és a Lujzák ünneplik a névnapjukat. Szép őszies idővel köszönti őket a természet: az előrejelzések szerint ugyanis ma már mindenhol csökken a felhőzet, és napközben sok napsütés várható gomolyfelhőkkel. Zápor csak keleten lehet. A hőmérő higanyszála akár 25 fokra is felkúszhat.

Népszava:  Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől. A Népszava arról ír, hogy ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. A lap felhívja a figyelmet az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként – Facebook-posztjára, illetve az ahhoz mellékelt tanulságos diagramra, amelyben azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei.

Magyar Nemzet:  Nem a kerítésen múlik a bizalom

Helyszíni riportot közöl a polgári napilap a ciszjordániai Peduel izraeli illegális telep környékéről, ahol a sivatagi tájat kerítések szabdalják szépt. Bár a vezető igyekszik meggyőzni az odalátogatókat, hogy ezek nem biztonsági célból épültek, de ez nehezen hihető, mert a kerítések tetejére még szögesdrótot is kifeszítettek.

Nem mintha az izraeli telepesek egy percig is tagadnák, hogy minden eszközt bevetnek biztonságuk garantálásáért – írja a tudósító, hozzátéve: néhány széplelkű újságíróval még kisebb vitába is keverednek, miután felvetődik, hogy kerítések és falak mögül nem lehet bizalmat építeni. A vezető értetlenül áll az ötlet előtt, majd rövidre zárva a beszélgetést elmeséli, hogy az elmúlt néhány év alatt csak az ő közösségükből hat emberel végeztek a palesztin merénylők. Ugyanakkor érdekes jelenségre is felhívja a figyelmünket:

„azokon a településeken, ahol nincs kerítés, alacsonyabb a támadások száma.”

De az okot korántsem a bizalomban látja. Szerinte a technika, így a kerítés, a kamerák, elkényelmesítik az embert, nélkülük viszont kénytelenek folyamatos készültségben állni – amit az esetleges merénylők a saját bőrükön is tapasztalhattak.

Magyar Idők: Kósa Lajos interjú

Ismét egy nagyinterjú közöl a kormánypárti lap, amely Kósa Lajossal beszélgetett el a Fidesz ma kezdődő kihelyezett frakcióülése előtt választásokról., új pozíciójáról, az országról.  A tőle megszokott meghökkentő fogalmazásokkal élt ismét a Fidesz leköszönő frakcióvezetője. A többi között azt állította, hogy „miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden!”. Kósa szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot, s szerinte az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna. A frakcióüléssel kapcsolatban azt állította, hogy annak központi témája  a migráció, az ország védelme lesz, mivel ez a legnagyobb kihívás, a napi politikai küzdelem tárgya nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. A kötelező kvótával kapcsolatban azt mondta, hogy a küzdelem első szakasza lezárult, az Európai Bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani, mert nincs rendelkező rész. A küzdelem a kvótával kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárással folytatódik, amely jövő év tavaszán zárulhat le. Ezt követően lehet majd konkrét intézkedést megfogalmazni, ha egyáltalán akkor még lesz az unióban kötelező betelepítési kvóta. A migránsok szétosztásával kapcsolatos döntés határideje két héten belül, szeptember 26-án le­jár.

Magyar Hírlap: Nem kérünk a brüsszeli kényszerből

Hibásnak tartja az Európai Unió migrációs politikáját Ryszard Czarnecki, az Európai Parlament alelnöke. A Magyar Hírlap a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) politikusával készített villáminterjút. A politikus kifejtette meggyőződését, hogy a kvótarendszer egy tisztán elméleti megoldás, amely működésképtelennek bizonyult, amikor szembesült a valósággal. A kvótában meghatározott százhatvanezer migránsból mindössze húszezret helyezték á, s csak két tagállam, Málta és Finnország teljesítette a kvótáját. Szerinte ez bizonyítja, hogy hibás a migrációs politika. Hozzátette azt is, hogy szerinte a migránskvótákat illetően Lengyelország érdeke egybeesik a visegrádi csoport tagjainak érdekével. „Támogatjuk Magyarországot és Szlovákiát abban, hogy érvényesítse polgárainak döntését, és nem egyezünk bele az unión belüli kényszerbetelepítésekbe. Leszögezte azt is, hogy „Nem engedhetünk Brüsszel zsarolásának!”.

Orbán odavágott Junckernek és ismét kérte a pénzt a kerítésre

0

„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

“A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:

szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.

“Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.

Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”

– tartalmazza a levél.

Orbán Viktor “értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.

“Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.

A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: “megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.

“Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.

Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

 

Ezt válaszolta Juncker Orbánnak

0

A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.

A Politico európai kiadása szerezte meg a levelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.

Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is

üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.

Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.

Juncker emlékezteti Orbánt, hogy

az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.

Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.

A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.

Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.

Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.

Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.

Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy

„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK