Kezdőlap Címkék Katonai segítség

Címke: katonai segítség

Több és hatékonyabb fegyverek Ukrajnának

Az Egyesült Államok pénteken új katonai segítséget ígért, beleértve a földről indítható rakétákat, míg Párizs és Róma tavasszal bejelentette a SAMP/T Mamba közepes hatótávolságú föld-levegő védelmi rendszer szállítását.

Ukrajna új amerikai és francia-olasz segélyt kap

Az Egyesült Államok pénteken 2,2 milliárd dollár (2 milliárd euró) katonai hozzájárulást ígért Ukrajnának, beleértve a földről kilőtt bombákat is, amelyek megduplázhatják vagy csaknem megkétszerezhetik az ukrán támadások kapacitását. Ezek a GLSDB, a Boeing és a Saab által gyártott kis átmérőjű bombák, amelyek akár 150 kilométert is megtehetnek, és ezzel fenyegetést jelentenek az orosz hátországi frontvonalakra is.

„Ez nagyobb hatótávolságú képességet ad nekik (…) , amely lehetővé teszi számukra, hogy honvédelmi műveleteket hajtsanak végre, és visszafoglalják szuverén területüket”

– mondta Pat Ryder, a Pentagon szóvivője újságíróknak.

„Minél hosszabb fegyvereink hatótávolsága és minél mozgékonyabbak csapataink, annál hamarabb ér véget Oroszország brutális agressziója”

– reagált este az ukrán államfő.

Ukrajna olyan lőszert kér az Egyesült Államoktól, amely tovább tud menni, mint a Himars rakéták (80 km). Ezek a GLSDB-k lehetővé teszik az ukrán erőknek, hogy olyan állásokat érjenek el Donbászban, Herszon és Zaporizsja környékén, a Krím északi részén, amivel elérhetik az orosz hátországi fegyverraktárakat. Pat Ryder azt mondta, nem tudja pontosan, hogyan szándékozik Ukrajna felhasználni ezt a lőszert.

„Segítsünk Ukrajnának megvédeni népét”

„A GLSDB-k átadása gyártási és szállítási ütemtervét  „biztonsági okokból” sem tudta pontosan megadni.

Ez a biztonsági segítség magában foglalja a „létfontosságú légvédelmi képességek növelése „páncélozott gyalogsági járművekkel” és a Himars rakétavető rendszer lőszereivel is Ukrajna lakosságának védelmét szolgálja” – áll a Pentagon közleményében.

Az ukrajnai orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta az amerikai hatóságok több mint 29,3 milliárd dollár biztonsági támogatást utaltak ki Ukrajnának a Pentagon szerint, amely biztosította:

„Az Egyesült Államok továbbra is együttműködik szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy Ukrajnát olyan képességekkel láthassuk el, amelyek azonnali harctéri és hosszabb távú biztonsági segítségnyújtási szükségletei kielégítésére képesek. 

Kijev hónapok óta követelte

Párizs egyúttal pénteken bejelentette, hogy Franciaország és Olaszország tavasszal egy közepes hatótávolságú SAMP/T Mamba föld-levegő védelmi rendszert bocsát rendelkezésére Ukrajnának „az orosz drónok, rakéták és repülőgépek támadásai elleni védekezésben”.

Ukrajna hónapok óta hevesen szorgalmazza föld-levegő védelmének megerősítését, különösen a kritikus infrastruktúráját ért orosz bombázási hullámot követően iráni drónokkal.

Caesar fegyverek szállítása várható

A Mambát – az amerikai Patriot rendszer megfelelőjét – már Romániában is bevetették Konstanca kikötőjének kiemelten stratégiai jelentőségű térségének védelmére, a Fekete-tengeren. Ezzel a rendszerrel, radarjával és nyolc, mintegy 100 kilométeres hatótávolságú Aster rakétával „lehetővé válik a légi fenyegetések széles körének leküzdése: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták, vadászrepülőgépek, helikopterek, drónok és még  cirkáló rakéták ellen is bevethető” – mutatott rá az Agence France-Presse-nek decemberben Romániában egy francia katona.

Franciaország már kedden bejelentette, hogy az elkövetkező hetekben tizenkét további 155 mm-es Caesar fegyvert szállítanak le, amelyek 49-re növelik a Kijev rendelkezésére álló arzenált, ami „nem elhanyagolható képesség” – emlékeztetett Sébastien Lecornu.

Ígért egy Ground Master 200 (GM200) radart is, amelyet a francia Thales gyártott. Ez a közepes hatótávolságú radar képes észlelni egy 250 kilométerre lévő repülőgépet, akár alacsony sebességgel és alacsony magasságban repül, mint a drónok, vagy nagy magasságban, mint a harci repülőgépek. Ez a radar a rakéták és a tüzérségi tüzek ellen is védelmet nyújt azáltal, hogy riasztja a szárazföldi csapatokat az ellenséges tűzről. Ebből a radarból már több, mint 60 darabot értékesített a cég világszerte.

Hogyan „segíti” Magyarország fegyverekkel Ukrajnát

Josep Borrell EU-fődiplomata azt mondta, de facto minden EU-tagállam katonai segítséget nyújt Ukrajnának, és egyes országokról helytelen mást állítani.

A médiakérdésére válaszolva Josep Borell kijelentette, hogy Bulgária és Magyarország jelenleg is katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hoszen az EU-tól kapott fegyverek megvásárlásához mindkét ország befizeti  a rájuk eső hozzájárulás összegét, az viszont igaz, hogy ezen felül saját erőből ez a két ország nem nyújt más, közvetlen kétoldalú katonai segítséget.

„Ezek az országok részt vesznek azoknak a fegyvereknek a finanszírozásában, amelyeket az EU biztosít Ukrajnának. Helytelen lenne azt állítani, hogy nem vesznek részt. Ha nem vennének részt, ez lehetetlen lenne, mert a döntések egyhangúlag születnek… Ők finanszíroznak és így hozzájárulnak. Az, hogy Magyarország nem engedi át a fegyvereket a területén, az egy másik kérdés”

– mondta Josep Borrell.

Mint ismeretes, Budapest hangsúlyozza, hogy távol akar maradni az ukrajnai háborútól, és megtagadta, hogy Ukrajna fegyvert szállítson át a területén. De facto azonban ilyen tranzit megtörténik,   és a „tranzittilalom” csak Magyarország ukrajnai határának áruszállítással történő átlépésére vonatkozik.

Emlékeztetni kell arra, hogy a múlt héten az EU  további 500 millió euró elkülönítését javasolta  Ukrajna fegyvervásárlására  az Európai Békalapon keresztül. Ez egy 5,69 milliárd eurós szükséghelyzeti alap, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan finanszírozza a katonai műveleteket, és „megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusokat és erősítse a nemzetközi biztonságot”.

Először Ukrajna orosz inváziója után használták. Ennek keretében az EU 1 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.

„Testvéri segítség nyújtás” Kazahsztánnak

Orosz ejtőernyős alakulatot küldött Putyin elnök a megingott rendszer támogatására Kazahsztánba – tudósít az Rt.com.

Tokajev kazah elnök kérte a katonai támogatást – közli az orosz hadügyminisztérium tv csatornája, amely beszámolt az IL 76-os csapatszállító repülőgép indulásáról csütörtökön. Mindez annak a kollektív biztonsági egyezménynek a keretében lehetséges, melyet hat egykori szovjet tagállam kötött meg: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Tadzsikisztán. Kezdetben Azerbajdzsán is tag volt, de 1999-ben kilépett. Alijev elnök, a mostani államfő édesapja a szovjet vezetés tagja volt, de amerikai katonai kórházban halt meg mint az USA szövetségese.

Jelenleg Örményország ennek a szövetségnek a soros elnöke. Az örmény kormányfő úgy nyilatkozott a katonai akcióról, hogy abban csak kis létszámú csapatok vesznek részt, amelyek korlátozott ideig maradnak Kazahsztánban.

Mindenkit meglepett a kazah lázongás

Az energia árak emelkedése váltotta ki a robbanást Kazahsztánban, amely maga is nagy energia exportőr. Csakhogy külföldön jobb ára van a földgáznak épp ezért kevesebb jut a hazai piacra, ahol most a hatalom kétségbeesetten az árak befagyasztásával próbálkozik.

Almatyban, az egykori Alma-Ataban, amely az ország legnépesebb városa, sok halottja is van az összecsapásoknak, mert a katonák és a rendőrök tűzparancsot kapnak. A külvilág nemigen kaphat reális képet a helyzetről, mert az internetet lekapcsolták.

Putyin pácban

Az orosz elnök épp Oroszország „jogos biztonsági  érdekeiről” győzködte Biden elnököt Ukrajna kapcsán, most viszont kiderült, hogy Keleten sincsen minden rendben. Az egyik legmegbízhatóbb szövetséges omlott össze látványosan. Ez a nemzeti együttműködés putyini rendszere számára is komoly figyelmeztetés. Kiderült ugyanis, hogy a hatalmi piramis könnyen meginoghat. Kazahsztánban sem a katonaság sem a rendőrség nem mutat túlzott lelkesedés azért , hogy meghaljon a hatalomért.

Az energia krízis, amely sok pénzt hozott Putyin és a kazah elit kasszájába, komoly érvágás a családok számára. Ez mindenütt figyelmeztetés a poszt kommunista elit számára: a lakosság több mézet követel a madzagra! Kérdés, hogy a nemzeti együttműködés rendszere milyen választ talál erre a problémára Kazahsztánban, Oroszországban és Magyarországon?!

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső „sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!