Kezdőlap Címkék Katarina Barley

Címke: Katarina Barley

Búcsút mond-e Orbán 7 milliárd eurónak?

A magyar miniszterelnök és csapata lenyúlja az európai pénzeket, ezért ezzel meg lehet fogni Orbán Viktort – állítja az Európai Parlament alelnöke. A német szociáldemokrata politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy ki kell éheztetni Magyarország korrupt vezetőit.

Orbán vétó fenyegetése blöff hiszen ebben az esetben 7 milliárd eurónak inthetne búcsút – hangsúlyozza Katarina Barley.  A baj sokkal inkább az, hogy az európai pénzeket a miniszterelnök oligarchái nyúlják le – sokszor pedig épp a saját veje, Tiborcz István. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország nem lépett be az Európai Ügyészség tagjainak sorába hiszen az ellenőrizhetné az uniós pénzek elköltését.

A szociáldemokrata politikus ugyanakkor bírálja az Európai Néppártot, mely megtűri tagjai sorában a Fideszt, és nem tesz semmit a jogállami normák megvédése érdekében Magyarországon.

Katarina Barley tisztában van azzal, hogy a hatalom bírálja őt Magyarországon hiszen épp a korrupcióra és a jogállami normák be nem tartására figyelmeztet.

Ez utóbbit jól illusztrálja az Európai Bíróság keddi döntése, amely teljes mértékben elutasítja a CEU-val kapcsolatos magyar törvényt.

A brüsszeli bizottság azonnal lépett

Amint a magyar parlament sürgősséggel megszavazta a CEU törvényt, amely megpróbálta ellehetetleníteni az amerikai egyetemet, mely Soros György támogatásával Budapesten működik, az Európai Bizottság a Luxemburgban működő Európai Bírósághoz fordult. A bíróság megállapította: mind az uniós mind pedig a nemzetközi jogszabályokkal ellenkezik a CEU törvény, melynek egyetlenegy célja volt: megalapozni a Soros György elleni kampányt.

A magyar miniszterelnök maga is jogász, és jól ismeri az európai joggyakorlatot. Pontosan tudta, hogy az Európai Bíróság elveti majd a magyar CEU törvényt , de ő viszont bezsebelheti a gyors politikai hasznot a 2018-as választáson. Orbán számítása bevált, a CEU kénytelen volt részben Bécsbe költözni, a Fidesz pedig megszerezte a kétharmadot, amellyel tetszése szerint fogadtathat el új törvényeket a magyar parlamentben.

Gulyás, Jourová, Barley és a nem kettős mérce

Jót háborgott Gulyás miniszter szokásos, a szerdai kormányülést követő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kormányunk haragját két derék politikus asszonyra, a cseh EU-biztos Věra Jourovára (Figyelem! Nem Jurova a helyes olvasás, franciásan, hanem Jourová, ahogy leírva van!) és a német szociáldemokrata Katarina Barleyra (neki édesapja után angol a vezetékneve), aki korábban igazságügy-miniszter volt, ő vezette a német szociáldemokraták listáját a tavalyi EP-választáson, és most – mint Dobrev Klára – az EP alelnöke.

A háborgás oka nyilvánvalóan az Európai Bizottság jogállamisági jelentése, amelyet az Orbán-kormány természetesen elutasít. Pedig a jelentés éppen azért született, hogy ne lehessen kettős mércéről beszélni: mind a huszonhét tagállam gyakorlatát egységes mércével vizsgálta a bizottság, és ezen az egységes mércén lett a legrosszabb az Orbán-rendszer jogállamisági bizonyítványa.

Věra Jourová a Spiegelnek adott interjújában ennek a jelentésnek a lényegét foglalta össze azzal a mondattal, hogy Orbán, miközben illiberális demokráciát hirdet, beteg demokráciát (ill democracy) épít, ami mellesleg igazán nagyvonalú értékelés, hiszen

valójában a magyar demokrácia már nem beteg, hanem halott.

Ezt tartja Orbán és csapata olyannyira sértőnek, mégpedig nem önmagukra, az Orbán-kormányra, hanem „Magyarország polgáraira” nézve, hogy Jourová lemondását, illetve a Bizottság elnökétől a felmentését követeli, és durcásan hozzátette:

„A magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban nem hajlandó Jourová biztossal tárgyalni, hogy ha az Európai Bizottság elnöke nem váltja le, akkor sem.”

És mit követett el Katarina Barley?

Ő annyit mondott Orbánra (és nem Magyarországra, Lengyelországra pedig végképp nem), hogy „Ki kell őt pénzügyileg éheztetnünk“. (Wir müssen ihn aushungern finanziell.) Ez a mondat a következő szövegrészben hangzott el:

„Orbán nyomást akar gyakorolni a Parlamentre, és a Tanácsra is.

Mindenki a pénzre vár, én pedig egyszerűen odaállok és elveszem a levegőt, Ti pedig semmit sem tehettek, olyan erős lesz a közvélemény nyomása, hogy a végén engednetek kell. (…) Ki kell őt pénzügyileg éheztetnünk. Neki is kell a pénz. És ha azt mondjuk, hogy akkor te sem kapsz pénzt, akkor a végén ezen vagy azon a ponton, gondolom, engedni fog. Ehhez persze szükség van valamennyi támogatásra a közvéleménytől is, hogy az ne sürgesse a gyors megoldást. Hét évre kell most a dolgokat rögzítenünk. Ha most lemondunk a jogállamiságról, akkor további hét évre olyan viszonyok alakulnak ki az EU-ban, amit a polgárok sem szeretnének nálunk, hiszen az adóbefizetéseik olyan rezsimekhez kerülnének, mint Orbáné és Kaczyńskié, ahol mindenekelőtt a saját zsebükbe tömik a pénzt, országukat pedig olyan demokráciává teszik, amelynek az EU értékeihez már semmi köze nincs.“

Majd még hozzáteszi:

„[Orbán] egyáltalán nem akar kompromisszumot kötni, ő ki akarja játszani az EU-t. Ezért lenne annyira fontos, hogy ezen a ponton egyszer kemények legyünk és azt mondjuk, hogy ha az országodat, ahogy ő nevezi, illiberális demokráciává változtatod, Věra Jourová szavaival beteg demokráciává, akkor nem kapsz pénzt.“

Az Orbán kiéheztetéséről szóló mondatra volt képes Gulyás a sajtótájékoztatón ilyeneket mondani: „Egyébként, amikor a lengyelek német politikustól azt hallják, hogy ki akarják őket éheztetni, akkor rossz történelmi emlékeik lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy akiről beszélünk, csak hogy a totalitárius rendszerekhez milyen az illető alelnök asszonynak, volt igazságügy-miniszternek és volt SPD-főtitkárnak a hozzáállása, talán néhány évvel ezelőtt egy Marx-szobrot koszorúzott és ennek társaságában mai napig is látható, amint a Marx-szoborra mosolyog. Tehát aki az egyébként a politikai antiszemitizmust a közéletbe behozó Marx szobrát németként megkoszorúzza, az, úgy gondolom, hogy az alapvető emberi jogokkal először neki kellene saját magára vonatkoztatva foglalkozni. Arról már nem is beszélve, hogy mégis csak egy tömeggyilkos eszmének a szülőatyjáról beszélünk. Úgy hogy ez a fajta arrogancia és kettős mérce, az jól jellemzi a német szociáldemokratákat.”

Ugyan minek tanult meg Gulyás jól németül, ha nem tudja, hogy Marxot mint tudóst és mint

a modern német szociáldemokrácia megalapítóját Németországban változatlanul becsben tartják,

s nem teszik felelőssé a szovjet rendszerek szörnyűségeiért. Hogy milyen gondolati összefüggés van Marxnak a polgári demokráciát sok helyen elutasító felfogása és a kommunista rendszerek lenini elmélete és gyakorlata között, arról elmélettörténészeknek érdemes eltöprengeni (meg is teszik), de magát a modern szocialista gondolkodást, amely nélkül a munkásság emancipációjához sosem jutott volna el a nyugati világ, s a modern jóléti állam aligha jött volna létre, tömeggyilkos eszmének nevezni vagy súlyos tudatlanságra, vagy végletes elvakultságra vall. És a megoldás?

Gulyás elismételte a brüsszeli csúcs előtt Orbán által tett javaslatot:

„Az Új Nemzedék Alappal kapcsolatban az a magyar kormány álláspontja, hogy jó lenne ezt a felelőtlen vitát, ami a támogatások kifizetését a déli tagállamok számára is lehetetlenné teszi, elkerülni, végrehajtani az állam- és kormányfők között létrejött megállapodást. Ha azonban ez nem megy, ezt kormányközi alapon is végre lehet hajtani.

… Hogy ha azok az államok, amelyeket a sajtó fukarnak nevezett el, és amelyek sohasem támogatták teljes szívvel a magállapodást, továbbra is úgy gondolják, hogy a jogállamiságra hivatkozással az egész alap működése megakadályozható, akkor keressünk más megoldást, akkor helyezze a többi tagállam kormányközi alapra ezt a megállapodást.

Ebben az esetben Magyarországra a költségvetés vonatkozik, a Next Generation Fund pedig, tehát az Új Nemzedék Alap nem vonatkozik, és akkor kormányközi alapon ezt végre lehet hajtani, és a jogállamisági vitákat zárójelbe lehet tenni, a déli államoknak pedig segíteni lehet.”

Ezzel az ötlettel „csak” az a probléma, hogy az Európai Parlament nagy többsége és számos kormány nemcsak a járvány utáni helyreállítást szolgáló alapból nyújtott támogatásokat és hiteleket, de az EU-költségvetésből folyósított szokásos támogatásokat is jogállamisági feltételekhez kívánja kötni. Erre is vonatkozik a német elnökség erősen felpuhított javaslata is, amelyet Barley az interjúban bírál.

Orbánnak tehát ahhoz, hogy ne kelljen a jogállamisági feltételekkel szembe néznie, nemcsak a helyreállítási alapból várható pénzről, de a kohéziós támogatásokról is le kellene mondania.

Erről pedig – arra hivatkozva, hogy azok az EU alapszerződéséből következnek – nem szól az Orbán-féle „mentőötlet”. Kérdés, hogyan oldható fel akkor a feloldhatatlan konfliktus. Demokráciák és diktatúrák egészen jól tudtak egymás mellett élni a hidegháború évtizedben, és tudnak ma is, ha a Kínához és Oroszországhoz fűződő gyümölcsöző kapcsolatokra gondolunk. De hogy nemcsak egymás mellett, de együtt élni is tudnak-e az Európai Unióban – márpedig a vita erről szól –, az egyelőre nyitott kérdés.

Pénzügyileg ki kell véreztetni a renitens tagállamokat!

A Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott az Európai Parlament egyik alelnöke, aki nem is oly rég még Németország igazságügyi minisztere volt. Katarina Barley kiemelte: Magyarországon és Lengyelországban különösen súlyos a helyzet a jogállamiság megsértése terén. Ezért össze kell kapcsolni a pénzek kiutalását a jogállami kritériumok betartásával.

“Ha most meghátrálunk, akkor hét évig marad ugyanaz a helyzet vagyis nem sokat tehetünk a renitens tagállamok ellen.” Épp emiatt elutasította a német elnökség javaslatát, amely nem tartalmaz szankciókat arra az esetre, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság kritériumait.

Az Európai parlament alelnöke hangsúlyozta: a négy nagy frakció kitart amellett, hogy szankcionálni kell a jogállamiság megsértését. Vagyis az Európai parlament csakis így szavazza meg az uniós költségvetést és a válságkezelő 750 milliárd eurós programot.

Az idő sürget

Az egész Európai Unióban katasztrofális következményei vannak a Covid-19 vírus járványnak, melynek senki sem látja a végét. Épp ennek tudatában fenyegetőzött vétóval a magyar és a lengyel kormány is, mert arra számítanak, hogy a különösen rászoruló tagállamok: Olaszország, Spanyolország, Görögország stb. ráveszik a többieket arra, hogy ne bíbelődjenek a magyar vagy a lengyel jogállamisággal hanem fogadjanak el gyorsan egy olyan költségvetést és válságkezelő programot, amely életmentő a legtöbb tagállamnak. Merkel kancellár is épp erre hivatkozva készítette el a kompromisszumos javaslatot, melyet egyelőre mind az Európai Parlament mind pedig a renitens államok bírálnak.

Az Európai parlament német alelnök asszonya azonban rátapintott a magyar és a lengyel kormány gyenge pontjára: európai pénzek nélkül ez a két állam aligha tudna megbirkózni a minden eddiginél súlyosabb gazdasági és társadalmi válsággal, melyet a Covid-19 járvány okozott.

“Nem ajánlom a kipa viselését mindenütt Németországban”

Ezt nyilatkozta az antiszemita ügyekkel megbízott kormánybiztos a Funke médiának. Felix Klein óvni akarja a zsidó közösséget az erőszakos akcióktól, melyek száma emelkedett Németországban. Míg 2017-ben 1504 antiszemita akciót tartottak számon, addig tavaly már 1646-ot. Vagyis 10%-os az emelkedés.

“Ez szégyen Németországra nézve”- nyilatkozta Katarina Barley igazságügyi miniszter. Aki hozzátette: a rendőrség éberen figyeli az antiszemita csoportok tevékenységét. A zsidó közösség azt kérte az államtól, hogy az kösse antiszemita ellenes eskühöz az állami segélyeket.

A rendelkezésére álló adatok szerint a zsidókkal szemben elkövetett támadások mintegy 90 százaléka szélsőjobboldali, és jóval kisebb számban muszlimok az elkövetők.

Sok frissen érkezett muzulmán bevándorló hajlamos az antiszemita megnyilvánulásokra Németországban. A hagyományos német antiszemitizmus is felélénkült – nyilatkozták a szakértők a Deutsche Welle nevű közszolgálati médiának. Az ellenzék legfőbb erejét jelentő Alternative für Deutschland párt megtűri az antiszemita csoportokat a tagjai között. Az Alternative für Deutschland tagja annak a szélsőjobboldali pártszövetségnek, melyet Matteo Salvini belügyminiszter hozott létre Milánóban. Ezzel a pártszövetséggel javasolt együttműködést az Európai Néppártnak Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A puli, a bolha és az elefánt – Déli kávé Szele Tamással

Nos, érdekes kísérletet teszek a mai kávé mellett: még mindig kívülről tekintem Magyarországot, földrajzi és politikai szempontból egyaránt, arra próbálok ráérezni, mit gondol erről a drótoktól öleltről a világ többi lakosa, ha meghallja a nevét – elvégre alig vannak 7 693 795 659-en, szemben a mi erős tíz-, maximum tizenötmilliónkkal.

Hát Németországban sok jót nem gondolnak mifelőlünk. Az, hogy Manfred Weber keményen megmondta – mint az lapunk más helyén is olvasható – miszerint ha csak a Fidesz szavazataival lehetne az Európai Bizottság elnöke, akkor inkább köszöni a tisztességet, de nem kér belőle – leginkább az uniós politika vezető köreinek véleményét tükrözi, igaz, azt alaposan. Most kezdik belátni a mértékadó körök, hogy mindezidáig nagyobb csibészekkel tárgyaltak, mint hitték: jobb későn, mint soha.

Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára csattanósnak szánt választ adott Weber nyilatkozatára:

„Az ilyen nyilatkozat megengedhetetlen. Manfred Weber vérig sértette a magyar választókat, akik Európa többi polgárához hasonlóan egy demokratikus választás során fognak képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe. Ismét bebizonyosodott, hogy Weber a bevándorláspárti baloldal túszává vált.”

Ez azonban pusztán annak a jele, hogy az egész világ félreérti a Miniszterelnökséget és ezen belül Varga államtitkár feladatát: azt gondoltuk eddig, ő az uniós kapcsolatok javításáért, fenntartásáért felel, holott az a dolga, hogy rontson rajtuk. Így már értelmet nyer az antidiplomácia különös gyakorlata is. Hiszen a rossz kapcsolat is kapcsolat – és ha kell, lehet rajta rontani. Ezek szerint kell, szükséges, elengedhetetlen.

De mihez akar velünk kezdeni Európa?

Már maga a kérdés is mutatja kozmopolita lelkületemet, hiszen igaz magyar ember azt kérdezte volna: „mihez fogunk kezdeni Európával (meg a világ többi részével)?”

Mint azt Katarina Barley német igazságügyi miniszter a 444-nek adott interjújában kifejtette:

„Nem a magyar népet, hanem a magyar kormányt kellene büntetni”

Ebben maradéktalanul egyetértünk, kár, hogy a beszélgetés folyamán az eljárás mikéntjéről keveset árult el, annyira keveset, hogy félő: neki legalább annyira nincs fogalma arról, miképpen kéne ezt elintézni, mint nekünk. Megnyugtató, miszerint világosan látja: „nem szabad egyenlőségjelet tenni az itt élő emberek és a kormány közé, hiszen a lakosság egyértelműen Európa-párti”, de mégis, milyen szankciós eszközökre gondol? Ugyanis az Uniónak csakis gazdasági és politikai eszközei vannak, és kivétel nélkül mindegyik országra vonatkozik: a politikai vezetőinket legfeljebb az úri kaszinókból tilthatják ki, aminek ideje is volna, lévén, hogy nem úriemberek.

De az már eredménynek számít, hogy nem tévesztenek össze minket a politikai vezetőinkkel. Habár egyelőre mégis ott tartunk, hogy mi vagyunk a kutya, a vezetőink a rajtunk élősködő bolhák, kérjük a szomszédot, hogy üsse már agyon őket, de neki meg csak husángja van, ha azzal lát munkához, a mi csontunk bánja: de ha eszünkbe jutna megfürödni, mindenki jól járna. Kivéve a bolhákat.

Tekintsünk Európán túlra!

A héten nem járt Angolában a magyar miniszterelnök, mely nem látogatásnak van némi diplomáciai jelentősége: Angola helyett ugyanis a Zöldfoki-szigetekre utazott váratlanul, ahol kissé meglepődtek a láttán, de fogadták, vendégül látták, távozása után megszámolták az ezüstkanalakat valamint kézfogáskor használt ujjaikat, és mivel nagyjából minden megvan, elmondhatjuk: erős magyar-zöldfoki szövetség született.

Ez nagyjából rendben is van: az a csoda, hogy eddig megvoltunk egymás nélkül, pedig annyi a közös bennünk, hogy azt elmondani is sok lenne – de miért nem Angolába ment Orbán Viktor?

Hej, nagy a sora annak. Különben a gépnek mindenképpen landolnia kellett volna Praiában, a Zöldfoki-szigetek fővárosában, üzemanyag-felvétel céljából, de miért nem ment tovább? Elképzelem Orbán és a pilóta párbeszédét:

– Praiában landolás!
– Tudom, tankolunk.
– Nem tankolunk. Látogatunk.

Hát bizony azért állt meg a magyar kormányfő félúton, mert az angolai elnök (és nem mellesleg diktátor), bizonyos João Lourenço úr jelezte neki: zsúfolt programja nem engedi meg, hogy méltóképpen fogadja. A zsúfolt program ezzel szemben azt megengedte, hogy a látogatás várható időtartama alatt hosszú interjút adjon egy orosz televíziónak: az tényleg fontosabb is, mint egy garabonciás magyar miniszterelnök. A rejtélyre az Expresso című portugál hetilap derített fényt. Nekik nyilatkozott egy Angolában nagyon kormányközelinek számító úr, aki világosan megmondta:

„João Lourenço hivatalosan a túl sok programjára hivatkozott, de valójában azért mondott nemet, mert nem akarta fogadni az idegengyűlölő és szélsőjobboldali magyar miniszterelnököt.”

Akkor most álljunk meg és vegyünk nagy levegőt, mielőtt jó magyar szokás szerint átesünk a ló túloldalára és elkezdjük magasztalni a magas erkölcsiségű angolai demokráciát. Angolában ugyanis minden van, kőolaj, gyémánt, mangán-, réz-, arany-, ezüst- és vasérc, csak éppen demokrácia nincs, egy milligramm sem: az országot évtizedek óta a polgárháborút megnyerő MPLA irányítja, hol többé, hol kevésbé véres módszerekkel, a mostani állapot épp a békésebbek közé tartozik, de erkölcsről vagy népképviseletről szó sem eshet az angolai vezetés vonatkozásában.

Lourenço elnök sem lett hirtelen Martin Luther King nagy híve – azonban ha már egy diktátor is xenofóbnak, és fajüldözőnek tartja a Magyarországon uralkodó politikai nézetrendszert, méghozzá annyira, hogy szóba sem áll a kormányfővel, képzelhető, mi lehet rólunk a vélekedés a demokratikus berendezkedésű államokban.

Van az így, kérem, mikor a bolha kommandírozza a szegény magyar pulikutyát, aki már mindennek örülne, csak az ugráló élősdiektől szabaduljon meg.

Az pedig egy teljesen más helyzet, amikor az elszemtelenedett bolhakirály megpróbálja a puli után az európai elefántot is irányítani.

Az már kicsit vastagabb bőrű állat, azzal nem fognak menni a csipkedések.

Meg kéne fürödni, és minden megoldódna.

“Németország becsülete forog kockán”

0

A német kormány több tagja is kiállt a chemnitzi események negatív hatásai ellen. Az üzenet: harcolni kell az idegengyűlölet és a fajgyűlölet ellen.

„Szembe kell szállnunk a fajgyűlölettel” – szögezte le Heiko Maas német külügyminiszter. A chemnitzi események kapcsán a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva a német diplomácia vezetője kifejtette: generációja természetesnek tartja a demokráciát, amit készen kapott, ám a chemnitzi események megmutatták, hogy fel kell kelnünk a díványról, és harcolni kell az idegengyűlölet és a fajgyűlölet ellen Németországban.

„Meg kell akadályozni, hogy még egyszer hitleri karlendítéssel köszöntsék egymást a nácik az utcán Németországban” – szögezte le a szociáldemokrata Heiko Maas.

Katarina Barley igazságügyi miniszter bejelentette, alaposan kivizsgálják, hogy ki szervezte a neonáci megmozdulásokat a chemnitzi események idején. Ha kiderül, hogy illegális szélsőjobboldali szervezetek állnak a tüntetések mögött, akkor lesújtunk rájuk – ígérte.

Chemnitzben azzal kezdődött a neonáci tüntetés sorozat, hogy két migráns megkéselt egy 35 éves német embert. Chemnitz, az egykor NDK-s Karl Marx Stadtnak olyan régióban fekszik, ahol erős az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali párt befolyása. A legutóbbi választáson a kormány menekültpolitikáját ellenző párt sok szavazatot szerzett. A párt a harmadik erő a Bundestagban.

Az egykori NDK területén az AfD és más szélsőjobboldali szervezetek befolyása egyébként jóval nagyobb mint Németország nyugati részén, pedig ott jóval több bevándorló él.

„Szégyellem magam azért, ami Chemnitzben történt”

–  jelentette ki Peter Altmaier, Angela Merkel korábbi kancelláriaminisztere, jelenlegi gazdasági miniszter.

Heiko Maas a Bild am Sonntagban beszélt arról is, hogy Chemnitz külföldi visszhangja is rendkívül negatív. Ez egy másik ok, amiért aktívan fel kell lépni a neonácik ellen Chemnitzben és másutt.

„Németország becsülete forog kockán” – húzta alá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK