Az EU Bizottsága aggódik, az Európai Parlament képviselői dühöngnek amiatt, hogy a magyar kormány a korona-válsággal kapcsolatban olyan szükségállapot-törvényt akar elfogadtatni, amely Orbán miniszterelnöknek lehetővé tenné, hogy korlátlan ideig rendeleti úton kormányozzon – jelentette fő hírműsorában az ARD német közszolgálati televízió.
Kiemelte: Brüsszelben fokozódik a törvénytervezet miatti aggodalom, és egy szóvivő közlése szerint a kérdés szóba került a Bizottság szokásos heti ülésén is. „A bizottság nagyon szoros figyelemmel követi a magyarországi helyzetet” – mondta az illető.
Az Európai Parlamentből Daniel Casparyt, az uniós pártok képviselői csoportjának elnökét idézte a híradás. A CDU képviselője kijelentette: „Ez elviselhetetlen és elfogadhatatlan, példa arra, hogy válságos időkben egyesek visszaesnek a régi mintákba”. Caspary szerint Orbán tervei túlmennek mindenen, amit el lehetne képzelni.
Otmar Karas osztrák képviselő arra mutatott rá: „Az nyilvánvaló, hogy a határozott válságkezelés egyáltalán nem követeli meg a parlament működésének kiiktatását. Orbán a jelen válságot arra akarja kihasználni, hogy súlyosan megkárosítsa a liberális demokráciát és a jogállamiságot, ez pedig cinikus és gátlástalan hozzáállás.”
Végül a jelentés idézte Marija Burić, az Európa Tanács főtitkára állásfoglalását, aki hangsúlyozta: „Egy korlátlan ideig tartó, ellenőrizetlen rendkívüli állapot nem tudja garantálni, hogy tiszteletben tartsák a demokrácia alapvető elveit. Az állampolgári jogokat korlátozó szükségintézkedéseknek arányosnak kell lenniük azzal a veszéllyel, amely ellen irányulnak.”
Április elején megnyílhat a korona vírus válság kiindulópontjának tekintett 11 milliós kínai nagyváros, melyet január végén zártak le. Napok óta egyetlen új korona vírus fertőzöttet sem regisztráltak a világjárvány epicentrumában.
Vuhanban több mint 80 ezren betegedtek meg a korona vírus miatt, és közülük több mint 3200 beteg meg is halt. Többségük idős beteg ember volt, de életét veszítette az a kínai szemész is, aki elsőként hívta fel a figyelmet a gyilkos vírusra Vuhanban. A kínai hatóságok először megrótták, majd halála után hősnek nevezték és kitüntették. Családja kárpótlást kapott…
Április 8-án nyit ki Vuhan
Márciusban Hszi Csinping elnök is ellátogatott Vuhanba, hogy jelezze: legyőzték a vírust! Bezárták a rohamtempóban felépített járvány kórházakat. Az élet csak fokozatosan tér vissza a 11 milliós nagyvárosba. Vuhant csakis az hagyhatja el, akinek a korona vírus tesztje negatív. A kínaiak ugyanis nagyon tartanak attól, hogy a járvány újrakezdődhet.
Jövőre új korona vírus járvány jön?
Ezt pendítette meg egy vezető járvány szakértő. Csang Venhung doktor Sanghaj egyik legnagyobb kórházának járvány osztályát vezeti. Német újságíróknak elmondta: a koronavírus világkörüli útra indult. Emiatt nagyon nehéz megmondani, hogy mikor érhet véget a járvány. Ha az európai államok elég szigorúak, akkor június vége lehet ezen a kontinensen a korona vírus járvány vége – mondta a sanghaji doktor. Ha az Egyesült Államokban nem lesznek elég szigorúak és tartósak a vírus ellenes intézkedések, akkor a koronavírus visszatérhet Kínába! Onnan pedig újra elindulhat egy második világjárvány , mely csak a jövő év nyarára érhet véget – jósolta a kínai járvány szakértő.
Az amerikai titkosszolgálatok már januárban figyelmeztették az elnököt, hogy a kínaiak eltitkolják a korona vírus járvány méreteit pedig ennek következtében világjárvány fenyeget amely elérheti az Egyesült Államokat is.Komolyan veszélyeztetheti Trump újraválasztási esélyeit.
Az év elején titkosszolgálatok főnökei informálták Trump elnököt és a washingtoni kongresszus hírszerzési bizottságait is. Sikerült is meggyőzni Mulvaney-t, Trump akkori kabinetfőnökét, hogy nagyon komoly veszélyről van szó. A kabinetfőnök emiatt rendszeresen szakértői tanácskozásokat tartott, és azok összefoglalóját eljuttatta az elnökhöz. Trump azonban ekkor még legyintett…
Az elnök Hszi Csinpingnek hitt nem a saját titkosszolgálatainak
Trump azzal ütötte el a kritikus hangokat, hogy az ő jó barátja, Hszi Csinping elnök arról informálta őt: a kínaiak megoldják a korona vírus járványt az ország határain belül! Abból nem lesz nemzetközi válság! Csakugyan hitt-e ebben Hszi Csinping elnök januárban és februárban? Február elején temették el Vuhanban azt a 34 éves orvost, aki még novemberben felhívta a figyelmet az új vírusra, amely életveszélyes lehet. A szerencsétlen orvost a rendőrség azzal fenyegette meg, hogy börtönbe csukatja, ha nem áll le a „pánikkeltő propagandával”. Az orvos fegyelmezetten hallgatott, és meghalt a vírussal folytatott harcban. Hszi Csinping elnök márciusban Vuhanba látogatott, hogy bebizonyítsa: vége a vírus válságnak! Csakhogy akkor már a korona vírus elterjedt a világban: Dél- Korea, Irán, Európa majd Amerika.
Ma már egymilliárd ember él valamiféle karanténban, a számuk egyre nő.
Trump elutasít minden bírálatot
Újságírók megkérdezték a Fehér Házat, hogy mit szól a Washington Post leleplező cikkéhez? Sokáig senki sem akart válaszolni, majd egy szóvivő nyersen tolmácsolta Trump ezzel kapcsolatos álláspontját, mely szerint az USA elnöke elszántan küzd a vírus elleni háborúban miközben ellenfelei csak be akarják mocskolni őt. Miután az impeachment nem sikerült, ezért most ezzel állnak elő…
Trump pedig közben jelezte: 2000 milliárd dolláros csomaggal készül a gazdasági válság elhárítására hiszen tudja, hogy ettől függ az újraválasztása novemberben.
A különböző országok más és más válaszokat adnak a terjedő járvány megállítására. Vannak országok ahol a rendelkezések hatékonynak bizonyultak mégsem azt másolják le a vírus terjedésének hatékony gátját kereső országok. Hogy kinek van igaza azt a jövő dönti el, az azonban biztos többféle úton indultunk el és reméljük ugyanoda érkezünk.
„Nem írtam róla ezen az oldalon, de most utólag leírom: némi töprengés után egy héttel, tíz nappal ezelőtt azt gondoltam, hogy az egyetemeket és a középiskolákat be kell zárni a koronavírus miatt, a bölcsődéket, óvodákat és általános iskolákat azonban nem, mert a kisgyerekekre valakinek vigyázni kell, és mi lesz, ha az orvosok és nővérek közül a gyerekesek nem tudnak bemenni a munkahelyükre.
Én nem is háborodtam fel azon, hogy az Orbán-kormány péntek estig csak az egyetemek bezárását hirdette meg, mert józan érveket láttam e mellett is. Múlt csütörtök este hallottam az ottani köztévében Christian Drosten német virológustól, a berlini Charité kórház professzorától, aki Merkel kancellárnak is adott tanácsokat, hogy az is emberéletekbe kerülhet, ha az iskolák bezárása miatt egyes kórházakban nem lesz orvos és nővér, aki a súlyos betegeket ellássa.
Az iskolák bezárása azzal a veszéllyel is jár, hogy a dolgozó szülők kénytelenek a gyerekeket a magamfajta nagyszülőkre bízni, akiket leginkább fenyeget a vírus, hiába is igyekszik lebeszélni őket erről a kormány.
Azután a pénteki nap folyamán megváltozott a magyar kormány álláspontja, a hét végén a németeké is – elsőként a bajor tartományi kormányé, majd egymás után a többi tartományé is –, de a britek még ma is nyitva tartják az iskolákat is, az egyetemeket is. (Csak megjegyzem: Ausztriában, Németországban az iskolákban biztosítják az egészségügyben, rendőrségnél, közlekedésben dolgozók gyerekeinek felügyeletét és foglalkoztatását, és nem arra beszélik rá őket, hogy csoportosan szervezzék meg a gyerekek otthoni felügyeletét, mert az is kockázatos lehet.)
Olvasom a Facebookon:
Svédországban már csak a veszélyeztetett korosztályt tesztelik, a többieket nem, mert szerintük nincs értelme.
Ha a fiatalabbak észreveszik magukon a tüneteket, írja a szerző, maradjanak otthon, és majd meggyógyulnak. Mindegy, hogy a koronavírustól, vagy mástól betegedtek meg, nem érdemes ezt tisztázni.
Németországban ezt így ugyan nem mondják ki, de ott is az a gyakorlat, hogy csak azt tesztelik, aki fertőzött területen járt vagy onnan jött emberrel találkozott, és tüneteket is mutat, csak az egyik nem elég.
Itthon közben azt hallom mindenfelől, hogy sokkal többet kellene tesztelni, s hogy Dél-Korea sikere a védekezésben annak köszönhető, hogy nagyságrendileg több tesztet készítettek, mint az európai országok.
Kínáról pedig azt tudjuk, hogy a járvány terjedését azzal sikerült megállítani, hogy nemcsak az iskolákat és egyetemeket zárták be, hanem az érintett területeken a munkahelyeket is, megvalósították a kijárási tilalmat, az élelmiszereket is házhoz vitték, vagyis messze tovább mentek, mint akár az olaszok és franciák, akik Európában a legkeményebb intézkedéseket tették.
Azt hallom a hírekben, hogy Ausztriában már tízezer fölötti új munkanélküli jelentkezett a hatóságoknál, és a számuk akár százezerre is felmehet. Itthon pedig azt követeli egy ellenzéki párt (történetesen saját pártom, a DK), hogy a járvány hónapjaiban tiltsák meg az elbocsátásokat. Sőt azt is, hogy a kézfertőtlenítőre és maszkra vezessenek be hatósági árat – mintha már elfelejtették volna, hogy a hiánycikkre megállapított hatósági árnak mindig a feketepiac a következménye.
Azért írtam le mindezt, hogy érzékeltessem: a világjárvány idején sem lehet a felvetődő kérdésekre egyszerű, magától értetődőnek tűnő válaszokat adni. Ilyenkor is helye van a józan mérlegelésnek.”
Mire Kínában lecseng a járvány Európaban, az USA-ban és más országokban élők még javában a felfelé ívelő járványügyi helyzettel kénytelenek megbirkózni. Példaként tekinthetnek a kínai megoldásra, ahol a távmunka jelentős mértékben megoldotta a feladatok elmaradását.
Kínában felgyorsította az átállást – számolt be róla a China Daily amikor a 11 milliós Vuhan teljesen karanténban volt. Táv tanítás és távmunka folyt a nagyvárosban heteken át. Másutt Kínában ebből tanultak. A BBC tudósítója meginterjúvolt egy fiatal nőt, aki Sanghajban dolgozik mint a Porsche egyik marketing embere, de pechére Hupej tartományból származik. Ott ragadt a karanténban, de távmunkával el tudja végezni a feladatait. „A kollégáim még irigykednek is rám, mert számukra luxusnak tűnik, hogy valaki otthonról dolgozzon!” Ez persze a hőskorszak volt, mert Peking szerint lassan lecseng a járvány.
Most már Hszi Csinping elnök is Hupej tartomány fővárosába, Vuhanba látogatott , mert bezárták az utolsó szükség kórházat is. A kínaiak megpróbálnak a kényszerhelyzetből előnyt kovácsolni és felgyorsítani az átállást a távmunkára, mert a 25 milliós Sanghajban ez lényegesen javítana a tömegközlekedés és a légszennyezettség problémáin.
Távmunka és táv tanítás Amerikában és Európában
Amerikában és Európában most szinte mindenütt ezt ajánlják. De vajon hol lehet ezt megvalósítani? A Time magazin ennek járt utána. Kiderült hogy ott, ahol amúgy is számítógéppel dolgoznak a munkavállalók, de mi lesz azokkal, akik emberekkel foglalkoznak mint a vendéglátóipar vagy a kiskereskedelem?
Február katasztrófa volt a kiskereskedelemben Nagy Britanniában
Erről számol be a londoni Guardian – kiemelve azt, hogy közben a digitális kereskedés felfelé ívelt. Ilyen módon ugyanis a futárok vállalják a fertőzés kockázatának a nagy részét. Az éttermek esetében ugyanez a helyzet: miközben a hagyományos helyeken jelentős a visszaesés, az internetes rendelések ugyancsak megszaporodtak hiszen a korona vírus ilyen módon nem terjed.
Amerikában a távmunka életmentő lehet
Erre hívja fel a figyelmet a New York Times. Arról van szó, hogy több millió embernek nincsen betegbiztosítása! Ők akkor is bemennek a munkahelyre, ha vírusfertőzöttek! Ezt mindenki igyekszik elkerülni a távmunkával. A probléma csak az, hogy akinek nincsen betegbiztosítása az olyan munkahelyen dolgozik, ahol ez nem lehetséges. Mi lesz velük, ha komoly járvány lesz az Egyesült Államokban is?
Németországi és franciaországi betegségeket mutattak ki, a fertőzöttek száma hatezer fölé emelkedett, az elhunytaké pedig 132. Gyanús eset történt egy kínai repülőgép pilótájával Ferihegyen.
Hivatalos részről cáfolják, hogy koronavírusos megbetegedett lenne a Shanghai Airlines első tisztje, akit kedden esete magas lázzal mentő vitte el a ferihegyi repülőtérről. A Magyar Hang beszámolója szerint a Shanghai Airlines kedden este fél nyolckor landoló járatának pilótáját mentő szállította el. A repülőgép Sanghajból érkezett a magyar főváros repülőterére. A szemtanú állítása szerint
a pilóta lázas, eszméletlen állapotban volt, hordágyon vitték el.
A Budapest Airport Zrt. kommunikációs osztálya megerősítette a hírt. Hangsúlyozták azonban, hogy semmi jel nem utal koronavírusra. Mint írják, a járat személyzete előzetesen jelentette, hogy az első tiszt lázas. Őt orvos várta és azonnal megvizsgálta, de koronavírus gyanúja nem merült fel. A pilótát a láz miatt további megfigyelésre az OMSZ a Szent László Kórházba szállította, a gépet pedig a Budapest Airport Kényszerhelyzeti Készültségi szolgálata a légitársaság kérésére fertőtlenítette. Mivel
fertőzés gyanúja nem merült fel, az utasok speciális intézkedés nélkül elhagyhatták a repülőgépet.
A lap más repülőtéri forrásból úgy értesült, hogy a gép kapitánya még a levegőből azt a tájékoztatást adta, hogy az első tiszt 39,5 fokos lázzal küzd már nyolc órája. Az informátor azt viszont cáfolta, hogy az első tiszt eszméletlen lett volna a budapesti landolás után.
A koronavírus megállíthatatlannak látszóan terjed. Franciaországban újabb emberen mutatták ki a megbetegedést, ezzel
a bizonyítottan fertőzöttek száma négyre emelkedett
– közölték kedden este a francia egészségügyi hatóságok.
A negyedik beteg egy nyolcvanéves kínai turista, akit válságos állapotban kezelnek. Az idős férfi – a másik három beteghez hasonlóan – Hubei tartományból érkezett Franciaországba. Ez az első alkalom, hogy súlyos állapotban lévő fertőzöttnél mutatták ki a megbetegedést Franciaországban. A másik három, elkülönítve kezelt beteg jól van, az ő esetükben „nincs ok nagyobb aggodalomra” – jelezték még hétfőn a francia egészségügyi hatóságok. A 48 éves kínai származású francia, továbbá a 31 éves kínai férfi és 30 éves kínai felesége a múlt héten érkeztek a vírus epicentrumából, a hubei Vuhanból, mindhárman Kínában fertőződtek meg.
Németországban is kimutattak három újabb megbetegedést. Mindet Bajorország tartományban, a bizonyítottan fertőzöttek száma ezzel
náluk is négyre nőtt.
Mindhárman ugyanannál a vállalatnál, a kínai tulajdonú Webasto nevű autóipari beszállítónál dolgoznak, amelynél az első beteg, aki egy belső továbbképzésen kapta el a fertőzést egy kínai kolléganőjétől. A cégnél mintegy 40 olyan személyt azonosítottak, akik szoros kapcsolatban lehettek a fertőzöttekkel. Esetükben szerdán elvégzik a kórokozó jelenlétét vizsgáló tesztet, és a vírus elleni védekezés irányítására a tartományi egészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságnál felállított munkacsoport szakértői alaposan ki is kérdezik őket – nyilatkozott Melanie Huml egészségügyi miniszter.
Az első fertőzés január 21-én történhetett. A bajorországi volt az első olyan eset, amikor a vírus Kínán kívül terjedt emberről emberre.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem által készített koronavírus-térkép – amely az összes hivatalos adatot igyekszik összegyűjteni – már 6057 megerősített betegről tud (az egy nappal korábbi szám 4600 volt). A halálos áldozatok száma pedig 108-ról 132-re nőtt, mind Kínában.
Tízezer szülő nem adatott be egy ingyenes védőoltást a gyerekének, zajlik a magyar oltásellenes mozgalom vezéralakjának pere kisfia halála miatt – többször is előkerült az oltásellenesség az elmúlt napokban. Az oltásokat megtagadók sokszor egy olyan tanulmányra hivatkoznak, amelyről kiderült, hogy csaláson alapult. Minél többen utasítják el a védőoltásokat, annál nagyobb az esélye annak, hogy újra terjedni kezdenek veszélyes fertőző betegségek.
Több tucatnyian haltak már meg idén Romániában kanyarójárványban – vagyis egy olyan betegségben, amely ellen van védőoltás. Szintén van már védőoltás a HPV, a humánpapilloma-vírus ellen is, amely méhnyakrákot okozhat – ez a rákfajta pedig vezető halálok Magyarországon, évente mintegy 400-an halnak meg miatta. A legfrissebb brit adatok szerint ott 2010 és 2016 között 86%-kal csökkent a HPV-fertőzések száma a 16 és 21 év közötti lányok körében – vagyis azok között, akik jogosultak voltak az oltásra.
A HPV elleni oltás ingyenes, ennek ellenére a Világgazdaság néhány napja azt írta: a minisztérium adatai szerint 10 ezer szülő nem adatta be lányának. Az oltást a 2014/15-ös tanév kezdete óta lehet kérni, és bár a különbség csak néhány százalék, de soha nem igényelték még ilyen kevesen (74,7%-nyian).
A HPV elleni oltás önkéntes, de ingyenes. MTI Fotó: Mészáros János
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora erről azt mondta a Független Hírügynökségnek:
ennek az ismerethiány és a téveszmék uralma az oka.
Nem csak a HPV-oltás miatt került elő mostanában (ismét) az oltásellenesség. Most zajlik ugyanis a magyar oltásellenes mozgalom egyik vezéralakjának, az úgynevezett Oltáskritikus Életvédők Szövetsége elnökének és feleségének a pere. A kisfiuk 2012 novemberében született. Ekkor, ahogy minden újszülöttnek, K-vitamint kellett volna kapnia, ami főleg a vérzékenység megakadályozása miatt fontos – ha elmarad, az agyvérzést okozhat.
A szülők azonban a vádirat szerint nem engedték, hogy az újszülött megkapja a vitamint. Szilveszter éjszakáján azonban a baba rosszul lett, orvost kellett hozzá hívni. Ő a bíróságon az Index tudósítása szerint azt mondta:
„Én egy nagyon rossz állapotban lévő kisbabát láttam, mikor kiérkeztem.”
Ennek ellenére az apa nem akarta engedni, hogy ellássa, és amikor a gyerek súlyos állapota miatt mentőt hívott, az orvos szerint „azt mondta, gyilkosok vagyunk, és a szervei miatt visszük be a babát a kórházba. Vehemensen hangoztatta, hogy mi Pesten megöljük a csecsemőket.”
A baba pár nappal később meghalt a kórházban, agyvérzés miatt.
A férfi évek óta terjeszti oltásellenes nézeteit, egy Facebook-csoportjának több ezer követője van. Itt rendszeresen osztott meg áltudományos cikkeket a védőoltások állítólagos káros hatásairól. Volt, hogy egyenesen méregnek nevezte őket.
Nem kevesen vannak, akik az ő nézeteit osztják Magyarországon. A Závecz Research másfél évvel ezelőtti, az Index megrendelésére készül kutatása szerint
27 százalék azok aránya, akik szerint védőoltás több bajt okoz, mint amennyi haszna van.
Ez több mint kétmillió embert jelent.
Pedig a védőoltások megtagadása ma Magyarországon törvénytelen. A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény kimondja: a „fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása” akár 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is járhat.
Honnan jött az őrület?
Az oltásellenesek egyik fő hivatkozási alapja egy 1998 februárjában, a legrangosabb orvosi magazinban, a Lancetben megjelent cikk. Ennek szerzője, Andrew Wakefield azt állította, hogy összefüggés mutatható ki az MMR-oltás (ez a kombinált mumpsz, kanyaró és rubeola elleni vakcina) és az autizmus kialakulása között, mondván, a védőoltással a szervezetbe juttatott legyengített kórokozók gyulladást okoznak a bélrendszerben, onnan pedig olyan fehérjék jutnak az agyba, amelyek károsítják azt és autizmust okoznak.
Andrew Wakefield, az oltásellenes hisztéria egyik elindítója. Forrás: YouTube
Wakefield mindössze 12 gyerek bevonásával végezte vizsgálatát, ráadásul kontrollcsoport sem volt, vagyis
a kísérlet tulajdonképp a legelemibb szabályoknak sem felelt meg.
A Lancet ennek ellenére közölte a tanulmányt (amelyet hamarosan meg is bántak, de erről kicsit később).
Wakefield egyébként (ekkor még) nem arra biztatta a szülőket, hogy egyáltalán ne oltassák be a gyerekeiket, hanem arra, hogy ne a kombinált vakcinát adassák be, hanem külön-külön egyet-egyet.
A tanulmány megjelenését követő médiakampánynak komoly hatása volt. Nagy-Britanniában harmadával esett azok aránya, akik megbízhatónak ítélték az MMR-oltást, Amerikában pedig sorra alakultak a különböző oltásellenes csoportok, amelyek már minden vakcinát elutasítottak. Így aztán egyre kevesebb gyereket oltottak be. Pedig
hamar kiderült, hogy Wakefield tanulmánya csaláson alapult.
Már 2004-ben kiderítette egy Brian Deer nevű oknyomozó újságíró, hogy a tanulmány megjelenése előtt Wakefieldet felbérelte egy ügyvéd, aki gyógyszergyárak ellen akart kártérítési pereket indítani. Az ügyvéd egy olyan (addig kevésbé ismert) csoporttal volt kapcsolatban, amely tagjai azt gondolták, hogy az MMR-oltás felelős gyerekük autisztikus tüneteiért.
Az is kiderült, hogy a „kísérlet” előtt Wakefield maga is benyújtott egy szabadalmi kérelmet egy kanyaróellenes oltásra.
A Wakefield-féle csalás leleplezője, Brian Deer. Forrás: Wikimedia Commons
Ráadásul hiába végezték csak 12 gyerekkel a kísérleteket, még így sem azokat az eredményeket kapták, amelyekre számítottak. Így aztán Wakefieldék
egyszerűen meghamisították az eredményeket.
Deer összehasonlította a gyerekek kórházi papírjait a tanulmányban szereplő adatokkal, és azt találta, hogy többnél nem az oltás beadása után jelentek meg az autisztikus tünetek, hanem már előtte.
Így aztán a Lancet még abban az évben bocsánatot kért és visszavonták a csaláson alapuló tanulmányt. Amelynek eredményeit addig és azóta is több más vizsgálat egyértelműen cáfolta, köztük volt olyan, amelybe 14 700 000 gyereket vontak be. Egyik sem mutatott ki összefüggést az autizmus és az MMR-oltás között.
Wakefield orvosi engedélyét bevonták, ő viszont Amerikába költözött, és elkezdte úgy beállítani magát, mint aki egy nagy összeesküvés áldozata. Az oltásellenes mozgalom pedig egyre jobban terjedt, olyan celebek csatlakoztak hozzá, mint az egyik vezéralaknak számító Jenny McCarthy modell-színésznő, Charlie Sheen, Alicia Silverstone, Jim Carrey, Kirstie Alley, Juliette Lewis és Rob Schneider színészek – és Donald Trump több megnyilvánulásából is úgy tűnik, hogy nem állnak tőle messze az ilyen gondolatok. (Az összeesküvés-elméletekkel teli világnézetét tekintve ez nem is olyan meglepő.) Korábban tweetelt is erről:
If I were President I would push for proper vaccinations but would not allow one time massive shots that a small child cannot take – AUTISM.
A meghamisított vizsgálatra rárakódtak bizarrabbnál bizarrabb összeesküvés-elméletek is: hogy az oltásokkal mikrochipet juttatnak a szervezetünkbe, hogy a védőoltások valójában terjesztik a fertőző betegségeket, vagy hogy valójában csak a gyógyszercégek profitéhsége miatt vezették be őket. (Ez utóbbinak többek között az is ellentmond, hogy a gyógyszercégek profitjának 2-3%-a származik oltásokból, ráadásul a betegségek kezelése mindig drágább, mint a megelőzésük.)
Boldogkői Zsolt szerint
az ilyen összeesküvés-elméletek terjedésének több oka is van:
a világ nagyon bonyolult, de mindenki próbálja megérteni, magyarázatot akar találni, az interneten viszont könnyű belefutni különböző „félnótások, kóklerek” eszmefuttatásaiba. Ezen szerinte a megfelelő tudás megszerzésével, a problémacentrikus látásmód terjedésével lehetne változtatni, de, ahogy fogalmazott, a mostani post-truth világ nem ennek kedvez.
Mindezek eredményeként a Research!America felmérése szerint az elmúlt 10 évben tíz százalékkal csökkent az Egyesült Államokban azok száma, akik szerint a védőoltások nagyon fontosak – mindössze 71% gondolja azt, hogy nagyon fontos beoltani a gyerekeket a betegségek ellen. Vagyis, több millió ember szerint nincs erre szükség.
A védőoltások legnagyobb eredménye az volt, hogy több halálos betegséget a világ nagy részében már szinte teljesen sikerült visszaszorítani. Csakhogy,
ahogy ezek a betegségek eltűntek, úgy tűnt el a tőlük való félelem is.
Így aztán az összeesküvés-elméletek terjedésével sokan nem oltatják be gyereküket – ami azzal a következménnyel jár, hogy ezek a betegségek újra megjelennek.
A már idézett kanyaró az egyik legjobb példa erre.
Amerikából ugyanis a kétezres évekre teljesen eltűnt, három évvel ezelőtt mégis újra százak fertőződtek meg egy kanyarójárványban, amely Disneylandből indult ki. Boldogkői Zsolt pedig azt mondta a Független Hírügynökségnek: Európában is egyértelműen ezért jelent meg újra a kanyaró.
Kanyaró elleni védőoltásra váró kislány és édesanyja Ukrajnában. MTI Fotó: Nemes János
Romániában például 2014 óta tagadták meg sokan az oltás beadását, miután bizonyos körökben kampány indult ezért. Így viszont a lakosság úgynevezett átoltottsági szintje, vagyis annak aránya, hogy hány embert oltottak be, 80 százalékra csökkent.
Az, hogy az átoltottsági szint mekkora, nagyon fontos, az úgynevezett nyájimmunitás miatt. Ez azt jelenti, hogy
ha a népesség túlnyomó többségét beoltják, akkor ez a többiek számára is védelmet jelent
– egyszerűen nincs kitől elkapni a betegséget. Ezt Boldogkői Zsolt úgy magyarázta el, hogy van egy százalékos érték minden betegségnél: ha az oltottsági arány ez alá csökken, akkor megnő a járvány esélye.
Ez jellemzően kisebb közösségekben kezdődik, ahol sokan utasítják el az oltást, de a járvány nem csak rájuk veszélyes. Vannak ugyanis olyanok, akik nem azért nincsenek beoltva, mert hisznek az összeesküvés-elméletekben, hanem azért, mert még csecsemők vagy olyan kezeléseket kapnak, amelyek mellett nem lehetséges az oltás.
Pedig Boldogkői Zsolt szerint csak azt kellene megnézni, mekkora a kockázat. Mint mindennek, az oltásoknak is vannak ugyan mellékhatásaik, de ezek rendszerint enyhék, komoly mellékhatások extrémen ritkán fordulnak elő. Az egyén és a társadalom nyeresége viszont óriási, hiszen védetté válnak súlyos fertőzésekkel szemben. A WHO adatai szerint
2000 és 2016 között az oltások több mint 20 millió halálos betegséget előztek meg.
Az oltásellenesség kérdésével már az Európai Parlament is foglalkozott. Idén tavasszal állásfoglalást fogadtak el, amelyben kimondták: a védőoltások számának csökkenése közegészségügyi veszélyt jelent, veszélyezteti az egyébként megelőzhető betegségek elleni védekezést.
Több mint kétszáz áldozatot követelt a járvány augusztus óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
A WHO szerint augusztus 1. és november 22. között 2348-an fertőződtek meg pestissel, közülük 202-en haltak bele a kór valamely formájába. Tedros Adhanom WHO-főigazgató szerint
a járvány legrosszabb szakaszán ugyan már túl van az ország,
de figyelemmel kell kísérni, és időben kell reagálni az új fertőzéses esetekre 2018 áprilisáig, amikor is véget ér a pestisszezon.
Madagaszkáron évente átlagosan mintegy 400 pestises megbetegedést jelentenek, többségében bubópestist. A kórnak ezt a formáját bolhák terjesztik. A mostani járvány során azonban a betegek túlnyomó többsége a sokkal súlyosabb tüdőpestist kapta el.
A járvány emberről emberre, az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed,
kezelés nélkül 24 óra alatt akár halálhoz is vezethet.
A Világbank ötmillió dolláros gyorssegélyt ad Madagaszkárnak a pestisjárvány megfékezésére. Egészségügyi szakértők attól tartanak, hogy a járvány a szigetről átterjedhet más afrikai országokra is.
Régebben a pestist elsősorban patkányok, egészen pontosan a bolháik terjesztették (újabb kutatások szerint viszont inkább a mongol futóegerek bolhái), például a 14. században, amikor 100 millió ember halt meg Európában a járvány miatt, köztük uralkodók is. A mostani járvány viszont azért is veszélyes, mert
már cseppfertőzéssel is terjed,
vagyis az emberek egymásnak is átadhatják.
Míg korábban inkább csak falvakban jelent meg a betegség, mostanra már elérte a nagyvárosokat is. 1800 megbetegedést tartanak nyilván, közülül 127-en meghaltak. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint ugyan javul a helyzet, de továbbra is fennáll a veszélye, hogy egy pestises beteg például repülőre száll, és a betegség más országokban is elterjed.
A Világbank szerint
ennek a veszélye Dél-Afrikában, Kenyában, Etiópiában, a Franciaországhoz tartozó Réunionön, a Comore- és a Seychelle-szigeteken a legnagyobb.
A hatóságok felkészültek ezeknek az országoknak a repülőterein, hogy szűrjék az esetleges vírushordozókat. Ehhez nyújt segítséget a Világbank.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
