Kezdőlap Címkék Járvány

Címke: járvány

Ideje volna nyitni?

Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István azzal állt elő egy tegnapi sajtótájékoztatón, hogy „nyitni kellene”, „újra kell gondolni a kormányzati korlátozások mértékét”.

Szerinte a november 11-én bevezetett korlátozások – a vendéglátás és a szállodák, valamint a színházak, mozik, hangversenytermek, edzőtermek stb. bezárása – felülvizsgálandó, mert a társadalom, a vállalkozások tűrőképessége elfogyott. Ceglédi Zoltán politikai elemző a hvg360-on „Kedves Egyesült Ellenzék, nyissatok, ne lökjetek minket a Mi Hazánkhoz!” címmel ismétli meg Ujhelyi követelését, hozzátéve, hogy a vendéglátás nyitását a politikában egyedül a Mi Hazánk képviseli, és nem lenne szabad az ellenzéki pártoknak a Mi Hazánkra hagyni a korlátozásokkal elégedetlenek politikai képviseletét.

Nagyon nem értek egyet velük.

Engem is nyomaszt a bezártság, az, hogy idős, krónikus betegségekkel is sújtott emberként a veszélyeztetett csoportokhoz tartozom, és egyedül töltöm a heteket a lakásomon, hónapok óta nem találkozhatom a hozzám legközelebb állókkal. Azt is tudom, hogy ez még hónapokig így lesz, az oltásra nekem is még hosszú ideig várnom kell.

Mégis azt mondom: ezeket a hónapokat nekem is, a vendéglátósoknak is, a kultúra embereinek is, az egyetemistáknak is ki kell bírnunk. Aki megbetegszik, és hetekig, hónapokig ágyhoz van kötve, és reményt adó orvosi kezelést kap, annak ki kell bírnia a gyógyulásig tartó heteket, hónapokat, akkor is, ha nehéz.

A koronavírus-járvány az egész ország, az egész világ egyfajta megbetegedését jelenti. Van rá reményt adó kezelés, reményt adó gyógyszer, előbb-utóbb az oltás, amelyet lenyűgöző erőfeszítéssel, példátlanul gyorsan kifejlesztettek a tudósok és gyártja a gyógyszeripar. Ötmilliárd embert kell vele ellátni, köztük legalább négyszázmillió európait, és ennek elérése még eltart egy darabig. Az addig tartó időre a kezelés fő eszköze az emberek közötti találkozások lehetséges legnagyobb mértékű korlátozása.

Segít a kézmosás, az általános fertőtlenítés, segít a maszk is, de a legfontosabb mégis csak az, hogy minél kevesebb találkozás nyisson utat közöttünk a vírusnak.

Ezért bizony áldozatot kell hoznunk. Ahogy egy beteg embernek az élet sokféle öröméről kell lemondania – a gyógyítható betegnek átmenetileg, a nem gyógyíthatónak végleg, életük végéig –, úgy kell a betegségtől szenvedő országnak, világnak átmenetileg lemondania életünk sokféle öröméről: a vendéglőbe, kávéházba járásról, a nyaralásról, a színházról, moziról, hangversenyről, klubéletről, a vallásgyakorlás közös formáiról.

A pápa még a karácsonyi éjféli misét is közönség nélkül celebrálta Rómában, Tokióban elhalasztották az olimpiát, a világ operaházai, zenekarai online előadásokat tartanak, online tartják az uniós csúcsértekezleteket, tudományos konferenciákat és így tovább.

Orbán Viktor augusztusban, a második hullám előtt azt hitte, hogy az országnak „működnie kell”, elég a határokat lezárni és elterjeszteni a maszkviselést, és nem vették elő a tavasszal használt „maradj otthon” jelszót. Hiba volt, és

a kormánynak novemberben módosítania kellett a védekezés módját.

Sajnos a sokkal enyhébb tavaszi hullámhoz képest nálunk is, és Európában másutt is visszaszorult a home office, most kerül csak napirendre, hogy széles körben alkalmazzák, sőt elrendeljék mindenütt, ahol lehet. Igaz, a vendéglátó és kulturális vállalkozásoknak az eddiginél komolyabb, kiszámítható kompenzációt kell nyújtani.

Szerintem nincs itt az ideje a nyitásnak. Nem akkor kell nyitni, amikor nem bírjuk már tovább a bezártságot – felnőtt emberek vagyunk –, hanem akkor, amikor a tömeges oltás megteremti ennek feltételeit. Most éppen ott tartunk, hogy a vírus új mutációi fokozzák a veszélyt, és sok európai kormányt késztettek a korlátozások szigorítására.
Én a találkozások korlátozásából három fajta találkozással tennék csak kivételt: a munkába járással (ahol nincs mód a távmunkára), az orvoshoz járással, ahol annak halasztása egészségromlással járna, és a bölcsődei, óvodai és általános iskolai jelenléttel, mert a tavaszi hullám idején Európa-szerte szerzett tapasztalatok szerint annak hiánya visszafordíthatatlan, tartós károkat okoz a gyerekeknek. E három kivételtől eltekintve kitartanék amellett: a találkozások (kontaktusok) maximális korlátozására kell törekednünk

11 milliós várost zártak le Kínában járvány veszély miatt

Sicsiacsuang Hopej tartomány fővárosa, amely közel van Pekinghez. A Holdújév közeledtével ezért a hatóságok a maximális szigorral próbálják megfékezni a járványt.

83 Covid-19 fertőzöttet számláltak Sicsiacsuang városában – tudósít a pekingi China Daily, amely beszámol arról is, hogy mit jelent az elzárás a gyakorlatban.

Egyetlen jármű sem hagyhatja el a 11 milliós várost illetve léphet be oda – kivéve a járvány ellen küzdő különleges matricával rendelkező autók. Minden járműben maximum két ember ülhet, és mindkettőnek fel kell mutatnia a személyi igazolvány mellett az érvényes negatív vírus teszt igazolást is.

A repülőtér is csaknem teljesen leállt, mert Sicsiacsuang legfertőzöttebb körzete mindössze 10 kilométerre fekszik tőle.

A pályaudvar leállt: senki sem érkezhet vagy távozhat vonaton a városból.

Három helyi vezetőt megbüntettek, mert későn jelentették a fertőzést – írja a China Daily. A baj az, hogy a fertőzés központja nem magában a városban van hanem egy Sicsiacsuanghoz csatolt faluban, ahol nagyon szerény az egészségügyi ellátó rendszer. A hétvégén észlelt fertőzés miatt az egész 11 milliós várost le kellett zárni.

(Kínában minden nagyvároshoz sok falusi települést is hozzácsaptak, mert még Mao elnök döntött úgy, hogy a megfelelő mezőgazdasági ellátás érdekében agrár övezetnek is kell a városhoz tartoznia.) A teljes zárással egyidőben megkezdődött a tömeges tesztelés Sicsiacsuangban. Ezért Hopej tartomány 1000 egészségügyi dolgozót küldött oda más településekről.

Hopej más városai is fertőzöttek

Az okozza a legnagyobb fejtörést a kínai hatóságoknak, hogy Hopej tartomány más városaiból is jeleztek új Covid-19 fertőzést. 51 új esetet jelentettek csütörtökön – a többi között Hszingtai városából is, ahol emiatt korlátozták a távolsági autóbusz forgalmat – írja a China Daily.

Hopej tartományban az összes fertőzöttek száma meghaladja a 230-at – a Global Times híradása szerint. A pekingi vezetés angol nyelvű portálja címlapon közli a cikket, ezzel is hangsúlyozva, hogy a Holdújév előtt fokozott figyelmet kell fordítani a járvány veszélyre.

Orosz vírus?

Nem találják az első fertőzöttet Sicsiacsuangban, de a vírust elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy kívülről hozhatták azt be a Peking közeli nagyvárosba. A vírus hasonlít ahhoz, melyet korábban Oroszországból hoztak be – hangsúlyozza a Global Times. Egy vírus szakértő arról nyilatkozott a portálnak, hogy valószínűleg a repülőtérről terjedhetett el a vírus akár ember akár valamilyen tárgy révén. A terjedését felgyorsította a szilveszter, melyet a falusiak nagy családi körben ültek meg Sicsiacsuang külső területein, melyeket most még magától a várostól is elzártak, minezt Kína kellős közepén.

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2020. december 29. kedd

Tavaly év vége óta már több mint 80.844.732 embert fertőzött meg és  1.765.998 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Az elmúlt 24 órában 483.286 új fertőzöttet regisztráltak.

Magyarország 

Hazánkban 902 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 317.571 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 131 az elhunytak száma 9.292 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 169.914. Kórházban 6.298 koronavírusos beteget ápolnak, közülük  444-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 21.667-en vannak.

Az elmúlt huszonnégy órában 6.190 mintavételre került sor a pozitivitási arány 14,57%.

A pozitivitási arány még mindig nem éri el a WHO ajánlását, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A WHO által kívánatosnak tartott tesztelési mennyiséget eddig két napon érte el a közegegészségügy.

A fertőzés terjedésének valódi állapotáról akkor kaphatnánk valós képet, ha minden nap ugyanannyi, ugyanolyan területi elosztásban kerülne sor a mintavételre. A jelenlegi hatezres mintavételi szám közel ötöde az eddigi maximális számnak, azaz az egy napon elvégzett majdnem harmincezres mintavételi mennyiségnek. Ilyen elven,

ha nem végeznénk egyetlen tesztet sem a kormány kommunikációjában megszűntnek lehetne nyilvánítani a járványt!

Kivégzés a járványtilalmak megsértése miatt

Észak Koreában nem viccelnek a Covid-19 járvánnyal, amely hivatalosan ugyan nem létezik, de a hatalom mégiscsak elszántan harcol ellene. Olyannyira, hogy lezárták a kínai határt, amely pedig létfontosságú az észak-koreai gazdaság és persze a csempészet szempontjából.

Kim Dzsong un, az ifjú generális állítólag maga is megkapta a Covid-19 fertőzést, ezért szerepel oly ritkán a nyilvánosság előtt. A szövődmények megtámadták idegrendszerét is. Ennek kettős hatása van: egyrészt sírva kérte honfitársai bocsánatát azért, hogy képtelen volt jobb életszínvonalat teremteni. Ilyesmire évtizedek óta nem került sor Észak Koreában, melyet a Kim dinasztia irányít vaskézzel 1945 óta.

A másik következmény az, hogy több munka hárul a diktátor húgára. Kim Jodzsong immár nemcsak a propaganda irányítója és bátyjának kabinetfőnöke, de ő helyettesíti a diktátort akkor amikor az nincs abban az állapotban, hogy az államügyeket intézhesse.

Kivégzés a határ övezetben

Egy csempészt állítottak kivégző osztag elé a kínai határ közelében, hogy ily módon riasszák el az észak koreaiakat attól, hogy a dinamikusan fejlődő kínaiaktól szerezzék be a létfontosságú cikkeket is.

A korábban kevésbé őrzött határon megsokszorozták a határőrök számát, és hangszórókon tudatják a lakossággal: a határőröknek tűzparancsuk van!

Csakhogy Kim Dzsong un már a határőrökben sem bízhat meg 100%-ig.

Többször kiderült ugyanis, hogy a határőrség összejátszik a csempészekkel, akiktől védelmi pénzeket szednek illetve osztoznak a biznisz hasznán.

Ezért a diktátor a titkosszolgálat különösen megbízható alakulatait is a határra rendelte azzal a feladattal, hogy ők ellenőrizzék a határőröket!

Az eredmény? Idén már 75%-al csökkent Észak Korea kereskedelme Kínával, a csempészetre vonatkozóan nincsenek adatok, de abban minden szakértő egyetért, hogy dollár milliárdokról van szó. A legfőbb csempész maga a titkosszolgálat, amelynek mindenáron pénzt kell produkálnia a fegyverkezési programhoz.

Kim Dzsong un valószínűleg újabb rakéta kísérleteket hajt végre, hogy felhívja magára Joe Biden figyelmét – állítja a dél-koreai hírszerzés, mely szerint januárban a pártkongresszus előtt nagyszabású katonai parádé is lesz. Mit szól mindehhez a Covid-19 vírus?!…

Orbán meghátrál és csapdákat állít

Amit az elmúlt hetekben hangosan követeltek a szakemberek és részben az ellenzék is (nevezetesen a Párbeszéd), abba Orbán most részben belement.

Többször megírtam ezen az oldalon, hogy „az ország működőképességének fenntartása” érdekében kerüli az olyan korlátozásokat, amelyek a találkozások (a kontaktusok) radikális korlátozására irányulnak.
Most, a járvány felfutása miatt Orbán bejelentette a rendezvények betiltását, a lakodalmak megtiltását, az esküvőkön és temetéseken és a magán-összejöveteleken való részvétel korlátozását, a középiskolai és felsőfokú oktatás digitális távoktatásra való átállítását, a vendéglátás helyszíni igénybevételének felfüggesztését, az üzletek esti nyitva tartásának korlátozását.
Lássuk be,

Orbán meghátrált, és tegyük hozzá, hogy jól tette.

Azok közé tartozom, akik egyetértenek azzal, hogy a bezárás az óvodákra és általános iskolákra nem terjed ki: bár azoknak is van szerepük a vírus terjedésében – éppen ma követelik osztrák tudósok az iskolák bezárását Ausztriában – én mégis azt gondolom, hogy a kisgyerekeknél nincs mód digitális átállásra, és a bezártság nekik okozza a legnagyobb kárt, és miattuk sok dolgozó szülőnek kellene otthon maradnia, ennek minden gazdasági és egyéb hátrányával.
A meghátrálás persze részleges. A pedagógusokat, akik az óvodákban és általános iskolákban továbbra is naponta találkoznak majd a gyerekekkel, hetente tesztelni fogják, ígéri Orbán, de a szélesebb körű tesztelésről és általános kontaktuskutatásról nincs szó, arra nem hoztak létre apparátust, a tisztiorvosi szolgálat Lázár János idején végrehajtott felszámolása ebben lehetetlen helyzetet teremtett. (Ebben nem követik Ausztriát és Németországot.)

A kormány, illetve személy szerint Orbán ezeket a korlátozó intézkedéseket a veszélyhelyzet újbóli bevezetéséhez kapcsolja, és elvárja az ellenzéki pártoktól annak holnapi megszavazását.

Az Eötvös Károly Intézet viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy ez hamis,

a korlátozó óvintézkedésekre a veszélyhelyzet júniusi feloldásakor hozott „átmeneti törvény” okán a katasztrófavédelmi és az egészségügyi törvény rendkívüli jogrend nélkül is módot ad. Itt

az ellenzéki pártok csapdába kerültek:

az újabb felhatalmazási törvény megszavazásával olyan jogkorlátozásokhoz is hozzájárulnának, amelyekre a járványkezeléshez nincs szükség. Ez történt tavasszal is, akkor az önkormányzatoktól vettek el rendeletekkel pénzt a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Állított a kormány egy másik csapdát is a friss korlátozásokkal.

Azzal, hogy a felsőoktatásban is elrendelték az áttérést a digitális oktatásra, és a kollégiumok kiürítését is elrendelték, az SZFE diákjainak és tanárainak állítottak csapdát.

Ne csodálkozzunk, ha Szarka kancellár most el fogja rendelni az elfoglalt épületek azonnali kiürítését, és a veszélyhelyzet erre jogalapot is teremt. Ha az ellenzéki pártok támogatják a második felhatalmazási törvényt, akkor az ő jóváhagyásukkal történik ez.

Jobb későn, mint soha

A járvány terjedésének lassítása érdekében Orbán Viktor miniszterelnök szigorú korlátozásokat jelentett be, melyek szerda 0 órától lépnek érvénybe.

A magyar helyzet mindig 1-2 héttel követi az osztrák állapotokat – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint minden rendelkezésre áll a kórházakban az ágytól, maszkoktól a védőfelszereléseken át a lélegeztetőgépekig. A kórházi személyzet emberfeletti munkát végez, de az ő számuk és energiájuk is véges és ha ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor az egészségügy képtelen lesz megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. Ezért kell csökkenteni a fertőzések számát a meghozott intézkedésekkel.

  • Minden gyülekezést megtiltanak.
  • Kijárási tilalom lesz este 8 és hajnal 5 között, ebben az időszakban csak munkavégzés, munkából hazajárás vagy egyéb rendkívüli indokkal lehet az utcán közlekedni
  • Az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
  • Általános rendezvénytilalom lép életbe.
  • Az üzletek, fodrászatok, kisipari szolgáltatók 19 órakor bezárnak.
  • A szállodák csak üzleti célból fogadhatnak vendéget, turistákat nem.
  • Családi összejövetelen, magánrendezvényen legfeljebb 10 fő vehet részt.
  • Korlátozzák az esküvőn és a temetésen résztvevők számát, utóbbira csak 50 ember mehet egyszerre. Esküvőn csak a szertartáshoz szükséges személyek, a tanúk, a szülők és a testvérek vehetnek részt.
  • A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött tartják.
  • Szabadtéren az amatőr tömegsport is tilos, egyéni sporttevékenységet lehet végezni.
  • A szabadidős létesítményeket bezárják – múzeumokat, színházakat, edzőtermeket, mozikat, állatkerteket is.
  • A felsőoktatás átáll online üzemmódba, a kollégiumokat is be kell zárni.
  • Középiskolában 8. osztály fölött digitális oktatás lép életbe.
  • A bölcsődék, óvodák, általános iskolák nyitva maradnak a 14 év alattiak számára.
  • A kórházi dolgozókat, tanárokat, óvónőket és bölcsődei dolgozókat hetente, célzottan tesztelik.

A negyedik melléfogás

Most már nálunk is igazán riasztóak a számok. A szerda reggel jelentett 48 halálesetben ugyan valószínűleg van áthúzódás is az előző napról, de a trend egyértelműen azt mutatja, hogy nálunk is rohamosan terjed a fertőzés.

„Együtt újra sikerülni fog”

– hirdetik országszerte a kormányplakátok, és a csehországi, belgiumi, franciaországi számokra hivatkozva mondták a propagandisták, hogy bezzeg nálunk ellenőrzés alatt van a járvány.
Szeptember óta érezzük, hogy nem így van, és most már a kórházban ápoltak, a lélegeztetőgépen levők és a halottak száma olyan mértékben emelkedik, hogy láthatjuk: nincs az országnak olyan szerencséje, mint a tavaszi első hullám idején.

Amit látunk, az az Orbán-kormány negyedik melléfogásának is következménye.

Az első melléfogás az volt, hogy az Orbán-kormány tíz évig elhanyagolta az esetleges járványra való készültséget, az államszervezet átalakítása során felszámolta a tisztiorvosi szolgálatot és elküldte az ott dolgozó szakemberek egy részét, nem töltötte fel a védőeszköz-készleteket, és emiatt a járvány kezdetén az orvosok, az ápolók, a szociális dolgozók sem rendelkeztek elemi védőfelszerelésekkel.
A második, súlyos melléfogás a kórházi ágyaknak a miniszterelnök utasítására elrendelt tömeges „felszabadítása” volt húsvétkor.

Ma sem tudjuk, hogy hány, de minden bizonnyal több ezer embert küldtek haza néhány nap alatt a kórházakból, akik között bizonyosan voltak kórházi ápolásra nem szorulók is, de volt legalábbis sok száz olyan beteg is, akinek állapotát, sok esetben életét kockáztatták ezzel.

A harmadik melléfogás a több ezer lélegeztetőgép felesleges beszerzése volt a tavaszi hónapokban, amelyekhez nem volt és nem lehetett hozzáértő szakszemélyzet, s amelyekre nem volt és ilyen mennyiségben még a járvány várható súlyosbodása esetén sem lesz szükség.
Azért érdemes felsorolni ezt a három súlyos melléfogást, mert jól mutatják: milyen hibákat okoz az önkényuralmi hatalomgyakorlás egy olyan területen, a járvány kezelésében, ahol a politikai döntéshozóknak a hozzáértő szakemberek általi kontrollja és a kormányhatalom intézkedéseinek folyamatos nyilvános vitatása elősegíthetné a hibák elkerülését. Ilyen kontrollmechanizmusok nálunk nem működnek, és a járványkezelésben tapasztalt melléfogások könnyebben érhetők tetten akár néhány hónap elteltével, mint a gazdaság- és társadalompolitika más területein, ahol a következmények csak évek, olyankor évtizedek elteltével láthatók.
A nyár folyamán Orbán minden bizonnyal úgy döntött, hogy az őszre várt második hullám esetén a tavaszitól eltérő stratégiát alkalmaz: elkerülendő az újabb gazdasági visszaesést, nem törekszik a társadalmi érintkezéseknek (kontaktusoknak) a tavaszihoz hasonló csökkentésére, nem zárják be az oktatási intézményeket, nem térnek rá sokfelé távmunkára, nem alkalmaznak kijárási korlátozást, nem zárják be a vendéglátóhelyeket, a szálláshelyeket.
Erről szól a kormány jelszava, miszerint az országnak továbbra is működnie kell. Orbán hozzátette:

„Mindenkit, aki elkapja ezt a betegséget, meggyógyítunk”.

Azt feltételezte, hogy a tavasz óta végrehajtott eszközbeszerzésekkel, a kórházhálózat fejlesztésével a minden bizonnyal sokasodó fertőzés és megbetegedés kezelhető. Nem tudjuk, mennyire merték a kormány szakemberei figyelmeztetni az e politikából következő kockázatokra, veszélyekre, bár néhány figyelmeztetés nyilvánosságra is került.
Az önkényuralmi rendszer vezetője azonban szemlátomást elnyomta a szakembereket, leverte az aggodalmakat, és ragaszkodik az önkényes döntéshez. Ezt nevezem negyedik melléfogásnak. Félő, hogy ennek sokkal súlyosabb következményei lesznek megbetegedésekben, halálozásban, mint a korábbi melléfogásoknak egy szerencsésebb helyzetben.
Ahogy Európa számos országában, nálunk is újra rá fog kényszerülni a kormány durvább korlátozásokra is, de hetekkel később, mint azt demokratikus politikai rendszerben, a kormányzati döntések folyamatos nyilvános ellenőrzése esetén történhetett volna.

Az orbáni külön-utasság akadályozza az európai védekezést

Értelmetlen és felelőtlen az a különutas magatartás, amelyet az Orbán-kormány tanúsít a járvánnyal szembeni uniós védekezéssel kapcsolatban – áll Ujhelyi István EP parlamenti képviselő nyílt levelében.

Mint az a sajtóban megjelent nyilatkozatokból világossá vált: a Fidesz-kormány nem támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, amely közös szabályok kialakításával tenné átláthatóbbá a tagállamok utazási korlátozásait, például egységes tesztelési szabályokon alapuló, koordinált és kiszámítható karantén-intézkedésekkel.

Erre nemcsak a vírus terjedésének hatékonyabb megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása miatt van szükség, de nem utolsó sorban az európai gazdaság kiszámíthatóbb működésének biztosítása miatt is. A szokásos orbáni kekeckedés most épp ennek fekszik keresztbe.

Teljesen világos és egyértelmű, hogy a Fidesz számára a sehova nem vezető EU-ellenes szabadságharc és a rövidtávú pártpolitikai érdekek hajhászása fontosabb, mintsem az átfogó és hatékony megoldás. A nemzeti hatáskörre hivatkozva akadályozzák a közös fellépést, miközben azokon a területeken, ahol kizárólagos nemzeti hatáskörrel bírnak – például a közegészségügy működtetése és finanszírozása -, már láthatóan rosszul teljesítenek. A koronavírus járvány egy olyan kihívás, amelyet szögesdróttal, propaganda-plakátokkal és katonai kifejezéseket pufogtató miniszterelnöki beszédekkel nem lehet megállítani. Ez az egészségügyi krízis a teljes európai közösséget érinti, ezért semmivel sem indokolható a közös megoldások és közös fellépések akadályozása.

A kormány továbbra sem akar szembesülni a valósággal, ezért nincs például széleskörű és ingyenes tesztelés. Az abnormális kuruckodás helyett inkább azzal foglalkozzanak, hogy mindennap rekordokat dönt a fertőzöttek száma, a legsúlyosabb károkat elszenvedő ágazatok pedig – mint például a turizmus – érdemi állami segítség hiányában a teljes összeomlás szélére kerültek.

Állig fegyverben?

Orbán miniszterelnök pénteki rádiószózata szerint az ország „állig felfegyverkezve” lép fel a koronavírus-járvány második hulláma ellen. Az első hullám elleni védekezés sikeres volt, talán a legsikeresebb Európában, azt szerinte „megnyertük”, most a második hullám ellen indulunk harcba.

Az „állig felfegyverkezve” fordulat csak úgy érthető, hogy az állam mindent megtesz a járvány visszaszorítására.

Nem így van.

A járvány elleni fellépésnek ára van. Azok a korlátozások, amelyeket az első hullámban a különféle országok alkalmaztak, hogy az emberek közötti érintkezés drasztikus korlátozásával állítsák meg a vírus terjedését, súlyos hátrányokkal jártak: példátlan, és viszonylag jól mérhető gazdasági visszaesést eredményeztek szerte a világon, és nem kevésbé súlyos, ma még felmérhetetlen következményei lehettek az oktatási intézmények bezárásának.

Emlékszünk, az első hullám idején a magyar ellenzéki pártok kiváltképp az utóbbiakkal kapcsolatban támadták az Orbán-kormányt: márciusban követelték az iskolák bezárását – amiben Orbán engedett –, majd májusban tiltakoztak az érettségi megtartása ellen, amiben a kormány nem engedett, és amiben a kormány álláspontja igazolódott.

Az ellenzéki pártok és neves közgazdászok a gazdasági válságkezelés ügyében is bírálták a kormányt, főleg amiatt, hogy nem nyújtott más európai országokhoz hasonlóan masszív bérpótlást a gazdasági visszaesés kárvallottainak és nem emelte a munkanélküli ellátást. A magyar visszaesés mértéke azt mutatja, hogy ebben a vitában az ellenzéki pártoknak és a közgazdászoknak lehetett igazuk.

Most, a második hullám elején a kormány a határok lezárásával vélt fellépni a járvány ellen, azt feltételezve – mellesleg egyes vezető orvosszakértők véleményére támaszkodva –, hogy az országon belül tulajdonképpen nincs is járvány, azt csak behurcolják.

Ugyanakkor az országon belüli terjedés akadályozására nem tett lépéseket, fenntartja a nyár folyamán tett könnyítő lépések többségét. A leginkább látványos ezek közül a szurkolók jelenlétében tartott sportesemények engedélyezése. Az állam korábban is kevesebb tesztet végeztetett, mint a legtöbb európai ország, s a külföldről hazatérők illetve a fertőzöttekkel kapcsolatba kerültek tesztjét az állam mindmáig nem finanszírozza.

Ellenzéki politikusok a határok egyoldalú lezárását nem kifogásolták, nem tették szóvá, hogy ez ellentétes az EU normáival, csak annak következetlenségét vitatják egyesek a médiában. Azt viszont támadják, hogy a tesztekért fizetni kell, és követelik a széleskörű ingyenes tesztelést.

Mi is történik ma Magyarországon, ha valakiről kiderül, hogy megfertőződött, és a koronavírus tüneteit mutatja? Felhívja a háziorvost, aki kiküldi a mentőt, aki elvégzi a tesztet, és egy-két napon belül értesítést küld az eredményről. Neki és a közös háztartásban élő családtagoknak kell „hatósági házi karanténban” maradniuk két hétre, hacsak két negatív tesztet nem tudnak felmutatni. A családtagoknak ezért ki kell fizetniük a fejenként harminc-negyvenezer forintot, kétszer is. Ez

arra ösztönzi azokat, akikkel a megfertőzött személy esetleg találkozott, de nincs semmilyen tünetük, hogy ne menjenek el tesztelni – hiszen nekik el kell menniük valamilyen magánintézménybe –, és, ha jó esetben kerülik is a találkozásokat másokkal, ne érvényesítsék magukra szigorúan a karanténszabályokat.

Mivel a karanténban töltött időre semmiféle keresetpótlás (táppénz vagy egyéb) nem jár, a fertőzöttekkel kapcsolatba kerültek nem érdekeltek abban, hogy ezt a kapcsolatot regisztrálják, és karanténba vonuljanak és/vagy teszteltessék magukat.

A kormány intézkedései tehát erőteljesen akadályozzák a járvány elleni védekezést.

Más tekintetben is vitathatók a kormány intézkedései, és vitatják is azokat független szakértők és ellenzéki politikusok. Az iskolák megnyitását, az oktatás folytatását tudtommal senki sem kifogásolja (hiszen mindenki látta a tavaszi bezárás hátrányos következményeit), azt azonban igen, hogy nem finanszírozza az állam a pedagógusok folyamatos tesztelését, az iskolába érkező gyerekek hőmérőzését, nem is próbálkoznak az osztályok bontásával, nem foglalkoznak a lépcsőzetes iskolakezdésre vonatkozó főpolgármesteri javaslattal Budapesten.

Az iskolakezdés a vírus terjedése szempontjából vitathatatlan kockázattal jár, és a kormány nem tesz olyan intézkedéseket, amelyek mérsékelnék ezt a kockázatot.

Az önkormányzatokat sem támogatja pénzzel abban, hogy maguk tegyenek ilyen intézkedéseket. Ma még nem tudhatjuk, hogy milyen terhet ró majd a szülőkre a megfázott, tüneteket mutató gyerekek otthon tartása az iskolából. Az otthoni munkavégzés a tavaszi helyzethez képest erősen visszaszorult, és a kormány az otthoni munkavégzésnek a kormányintézményekben való deklarált tiltásával ezt erősíti, ezzel is a vírus terjedésével szembeni fellépést gyengítve.

El kell persze ismerni, hogy mindezekben az ügyekben sokszor egymással ellentétes szempontokat kell figyelembe venni.

Az azonban egyértelmű, hogy a tesztek, illetve a karanténban töltött idő finanszírozását az államnak költségvetési forrásból kellene fedeznie, hogy az érintett személyeket, családokat semmiképpen ne tegye ellenérdekeltté a vírus terjedésének akadályozásával szemben.

Ma a kormány nem így jár el, és ezzel a járvány elleni védekezés legfontosabb feladatát hárítja el magától. Szemben Orbán állításával, nem állig fegyverben fogadja a vírust, hanem eldobja a járvánnyal szembeni legélesebb fegyvert.

Ez igazi botrány.

Az amerikai high tech részvények többet érnek mint Európa összes részvényei

A Covid-19 vírusjárvány a mélybe taszította az amerikai reálgazdaságot is, de az égbe emelte a high tech szektor részvényeit, melyek értéke meghaladta a 9100 milliárd dollárt – jelezte a Bank of America.

Európa összes részvényeinek értéke (beleértve Svájcot és az Egyesült Királyságot is) “csak” 8900 milliárd dollár. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapító atyja, Jeff Bezos immár átlépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt. A Federal Reserve Board által pénzzel bőségesen ellátott piac elsősorban öt óriás részvényeit díjazza: Amazon, Google (Alphabet), Apple, Microsoft és Facebook. Ez az öt cég csekély 7500 milliárd dollárt ér – állapítja meg a Business Insider.

Óriási ugrás

Az európai részvénypiac 2007-ben még négyszer annyit ért mint az amerikai high tech részvények összesen. A befektetők viszont a jövőt nézik, és ezért a pénzüket a high tech cégekbe fektetik: a Covid-19 vírus járvány drámai mértékben felgyorsította ezt a folyamatot. Az elzárás ugyanis megerősítette: az internet minden tekintetben meghatározó a globális gazdaságban. Nem véletlen, hogy az Amazon részvények futottak fel a leginkább a vírusjárvány hatására. Az internetes kereskedés fölénye mindenki számára nyilvánvaló lett, ezért nőhettek az Amazon részvények 85%-al 2020-ban miközben a tőzsdék mindenütt meginogtak a pandémia hatására. A nagy ötösből a Google szerepelt a leggyengébben: az Alphabet A kategóriás részvényei “csak” 22%-al lettek értékesebbek 2020-ban, egyedül az elmúlt hónapban 7%-al váltak  drágábbakká. Így nem csoda, ha sok amerikai high tech részvényekbe fekteti azt a pénzt, amit a válságkezelő alapokból kap, hiszen míg a reálgazdaság gyengélkedik a nagy ötös részvényei szárnyalnak a tőzsdén.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK