Kezdőlap Címkék Iszlamista

Címke: iszlamista

Az oroszok már a spájzban vannak

Kilenc év után kivonják a francia  és szövetséges csapatokat Maliból. Macron elnök jelentette be a döntést  az uniós Afrika csúcs előtt. Az iszlamista erőket épp a franciák űzték ki 2013-ban Maliból, amelynek korábban az északi részét elfoglalták.

Maliban a franciák mellett más uniós katonák sőt kanadaiak is jelen vannak – köztük kis számban magyarok is. Mindenki távozik. Jönnek az oroszok.

“A Task Force Takuba számára jelenleg nincsenek meg a működési feltételek. Ezért összehangoltan kivonják erőiket Mali területéről”

– fogalmaz a közlemény, amely arra utal, hogy Mali kormányával immár oly rossz a viszony, hogy nincs mód a katonai együttműködésre.

Macron elnök nem tartja kudarcnak a kivonulást

“Ha nem avatkozunk be 2013-ban, akkor mi lett volna Maliból?”

Akkoriban a tuareg törzsek az iszlamista lázadókkal együttműködve átvették a hatalmat az ország északi részén, és előrenyomulásuk már a fővárost, Bamakot fenyegette. A gyors francia katonai akció kisöpörte az iszlamista lázadókat, akiknek vezetője felrobbantotta magát. Azóta is a francia csapatok, és a később hozzájuk csatlakozó szövetségesek biztosították az észak-afrikai ország rendjét és garantálták biztonságát. Aztán két puccs következett gyors egymás utánban, és a kapcsolat nagyon megromlott Párizs és Mali kormányzata között. A mostani hatalom jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Kivonulás

Augusztust jelölte meg távozási dátumként a francia vezérkar, amelynek 2400 katonát és jelentős mennyiségű hadfelszerelést kell elszállítani. Ezenkívül fel kell számolni három támaszpontot is. Semmit sem akarnak hátrahagyni, mert egyáltalán nem bíznak Mali mostani rendszerében.

Mali nemrég kiutasította Franciaország nagykövetét, hogy teljessé tegye a szakítást.

Franciaország az iszlamista terrorizmus elleni harc székhelyét Maliból Nigerbe helyezi át – közölte Macron francia elnök.

Az oroszok már a spájzban vannak

Macron azt is elmondta, hogy “a katonai vezetés Bamakoban együttműködik a Wagner hadsereggel, amely üzleti érdekeket védelmez.”

A Wagner hadsereg Putyin zsoldosainak elnevezése, Afrikában sok országban jelen vannak például Líbiában vagy a Közép Afrikai Köztársaságban. Az elmúlt évben Maliban is megjelentek, ezt nemcsak Franciaország, de az Európai Unió is elítélte.

A Wagner hadsereg először 2014-ben került be a hírekbe amikor Ukrajna keleti részén a szakadár tartományokban katonai akciókat hajtott végre. Jevgenyij Prigozsin, Putyin “szakácsa” szervezte meg ezt a magán hadsereget leszerelt elit katonákból, akik a világ minden részén szerepet vállalnak – jó pénzért. 2014 óta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Líbiában, a Közép Afrikai Köztársaságban és tavaly már Maliban is.

Az Európai Unió felmérte nemrég az oroszok nyomulását Afrikában, és azt találta, hogy “stratégiai vetélytársaink egyre nagyobb szerepet játszanak a Szahel övezettől a Horn fokig.” Az EUobserver utal arra is, hogy az orosz érdeklődés leginkább Afrika ásványi kincseinek szól: Oroszországban képzett geológusok kutatásait védelmezi a Wagner hadsereg Maliban – ahogy erre Macron francia elnök is célzott.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Kétszáznál is több halott egy egyiptomi merényletben

0

A legfrissebb hírek szerint legalább 230 ember meghalt, amikor egy mecsetnél robbantottak, illetve lövéseket adtak le a gyülekezetre Egyiptom észak-sínai kormányzóságában.

A merénylet Bir al-Abed városában történt, nem messze El-Arístól, a kormányzóság központjától.

A helyi rendőrség beszámolója szerint a pénteki imára összegyűlő embereket támadták meg. Rengeteg a sérült is, a beszámolók több mint száz sebesültet említenek.

A Guardian arról ír, hogy a mecsetben az ima végén robbant a bomba, a kitóduló emberekre pedig négy katonai terepjáróból nyitottak tüzet.

A Sínai-félszigeten az elmúlt három évben rendszeressé váltak az iszlamista terrortámadások, de az egyelőre még nem világos, hogy ki áll a mostani merénylet mögött.

Késelés Oroszországban is

0

Nyolc járókelőt késsel megsebesített egy férfi az oroszországi Szurgut városában. Az Iszlám Állam dzsihadista szervezete a szócsövének számító Aamák hírügynökségen keresztül bejelentkezett, mint a támadás elkövetője.

Az incidens a Hanti-Manysi Autonóm Körzethez tartozó Szurgut városában szombaton a reggeli órákban történt. Az álarcos támadó a város központi utcáin késsel hadonászva megsebesített nyolc embert. Mindnyájukat kórházba szállították, négynek súlyos az állapota, műtétet hajtanak végre rajtuk.  Egyes, ugyancsak hatósági közlések szerint nem nyolcan, hanem heten sebesültek meg.

A rendőrök azonnal megpróbálták őrizetbe venni a férfit, de mivel ellenállást tanúsított, lelőtték. A támadó egy 23 éves helyi lakos volt.

Az orosz hatóságok szerint nem terrorcselekmény történt, meglepő viszont, hogy a vizsgálatot az ügyben Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője vette a kezébe – írja az MTI külföldi hírügynökségekre hivatkozva.

 

 

Rendőrt szúrt le a dzsihád harcos, aki öngyilkos merényletre készült Isztambulban

Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban.

Az Iszlám állam nevében akart öngyilkos merényletet elkövetni egy dzsihád harcos Törökország legnagyobb városában. A rendőrök elfogták, de a dzsihádistának sikerült egyet közülük leszúrnia. Isztambulban az utolsó nagy iszlamista merénylet újévkor volt egy diszkóban, ahol 39 ember megsebesült és sok megsérült. Azóta maximális a készültség Törökországban, ahol a turizmus komolyan megszenvedi az iszlamista merényletek negatív hatását.

Törökország viszonya a múltban meglehetősen kétértelmű volt az Iszlám állammal, mely Szíria és Irak területén működik.

Az Iszlám állam elleni harcban ugyanis kiemelkedő szerepet játszanak a kurd milíciák, melyeket az USA támogat, de Törökország terrorista szervezeteknek tekint. Trump elnök Szaúd-Arábiában az iszlám csúcson háborút hirdetett az Iszlám állam ellen, mely egyre kisebb területre szorul vissza. Katart Szaúd-Arábia, Egyiptom és néhány más közel-keleti állam azzal gyanúsítja, hogy támogatja az iszlamista terroristákat. Ezért megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot. Törökország viszont katonákat küldött Katarba, jelezve, hogy szükség esetén megvédi az emírséget.

Törökország Irakban és Szíriában igényt tart bizonyos területekre, melyek jelenleg az Iszlám állam ellenőrzése alatt állnak. Washington jelezte: szó sem lehet a határok módosításáról! Ugyanakkor leállította az elnökválasztási folyamatot Kurdisztánban.

A törökök attól tartanak, hogy a kurdok Irakban, Szíriában és Törökországban összefognak és saját államot követelnek.

Ebben a zűrzavaros helyzetben az iszlamista terrorizmus állandó veszélyt jelent valamennyi érintett országban. Ezért a merénylet után Ankarában megerősítették: továbbra is érvényben van a maximális készültség az iszlamista terrorizmussal szemben.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK