Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Ha az USA felmondja az egyezményt, Teherán pillanatok alatt atomhatalommá válhat

0

1989-ben dr. Khan, a pakisztáni atombomba atyja boldog-boldogtalannak kínálgatta azt a nukleáris technológiát, melyet Pakisztán valószínűleg Kínától kapott meg. Erre bizonyíték is van hiszen a CIA megszerezte azt a technológiai leírást, melyet Kadhafi emberei kaptak az ezredfordulón dr. Khantól.

Erre figyelmezteti a világot a New York Timesban Jeremy Bernstein professzor, aki korábban könyvet adott ki Nuclear Iran címen. Az atomfizikus szerint Irán már megszerezte a nukleáris bomba előállításának a technológiáját, de az egyezmény kizárja, hogy az ehhez szükséges urániumot vagy plutóniumot előállítsa. Donald Trump október 15-én jelenti be, hogy az Egyesült Államok továbbra is betartja a nukleáris egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal vagy sem. Irán külügyminisztere már jelezte:

ha Amerika kilép az egyezményből, akkor ők is távoznak!

Bernstein professzor szerint ebben az esetben Irán pillanatok alatt atom hatalommá válhat! De hogyan és miért? Azért, mert 1989-ben dr. Khan, a pakisztáni atombomba atyja boldog-boldogtalannak kínálgatta azt a nukleáris technológiát, melyet Pakisztán valószínűleg Kínától kapott meg. Erre bizonyíték is van hiszen a CIA megszerezte azt a technológiai leírást, melyet Kadhafi emberei kaptak az ezredfordulón dr. Khantól. A pakisztáni atombomba atyja természetesen nem a saját számlájára játszott: mögötte állt a rettegett katonai hírszerzés. A tábornokok is szépen profitálhattak a nukleáris technológiákból, melyeket minden valószínűség szerint eladtak Iránnak is.

Észak Korea is kapott belőle …

Ha pedig megvan a technológia, akkor Iránnak nagyon gyorsan saját atombombája lehet. Épp ez az, amitől Izrael a legjobban tart. Ezért ellenzi Netanjahu miniszterelnök az Iránnal megkötött egyezményt. Csakhogy az egyezmény felmondásával felgyorsulna az iráni nukleáris program- állítja Bernstein professzor. Egy bombához 28 kiló 90%-os tisztaságú uránium kell vagy pedig 8 kiló plutónium. Jelenleg Irán nem állíthat elő ennyit, mert ezt tiltja az egyezmény. De hogyha a tilalom megszűnik és a bomba gyártásának technológiája kéznél van, akkor az iráni atombomba akár egy hónap alatt elkészülhetne! Akkor pedig főhetne a feje Izraelnek, az Egyesült Államoknak és Szaud Arábiának. Ez utóbbi csak azért nem fejleszt ki önálló atomfegyvert, mert Iránnak sincs. Az iráni atombombával felborulnának a stratégiai erőviszonyok az egész térségben. Ezért tanácsolja azt Jeremy Bernstein professzor a New York Timesban, hogy a hat nagyhatalom ragaszkodjon az Iránnal kötött egyezményhez, az USA pedig ne lépjen ki belőle- ahogy ezt Trump elnök sejtetni engedte…

Dunford tábornok nem lépne ki az iráni nukleáris egyezményből

0

„Ki köt velünk szerződést azután, hogy felmondunk egy ilyen fontos egyezményt?” – tette fel a kérdést a szenátusi bizottság előtt Joseph Dunford tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke.

Irán támogatja a terrorizmus és káros befolyást gyakorol a Közel Keleten- hangsúlyozta a vezérkari főnök. De hogyha felmondjuk a 2015-ben megkötött egyezményt, akkor fegyverkezési verseny indulhat meg a térségben.

A vezérkari főnök párhuzamot vont Irán és Észak Korea között is. Ha Kim Dzsongunt arra akarjuk kényszeríteni, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz és írjon alá egyezményt a nagyhatalmakkal, akkor nehezen mondhatunk fel egy hasonló szerződést! Trump elnök az ENSZ-ben mindkét államot gengszternek nevezte. Válaszul

mind az iráni elnök mind pedig Észak Korea külügyminisztere magát Trumpot titulálta gengszternek az ENSZ közgyűlésében.

Hat nagyhatalom kötött nukleáris egyezményt Iránnal : az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. A bécsi nemzetközi atomenergia ügynökség szerint Irán betartja az egyezményt. Az Egyesült Államok kongresszusa viszont csak azzal a feltétellel fogadta el az egyezményt, hogy azt minden 90 napban felülvizsgálja az elnök.

A következő dátum október 15.

Trump elnök állítólag már meghozta döntését, de még titokban tartja.

Izrael a felmondás mellett kardoskodik, de a nagyhatalmak mind kiállnak az Iránnal megkötött egyezmény mellett, mert attól tartanak, hogy annak felmondása fokozná a feszültséget a Közel és Közép Keleten.

Irán ismét visszaszólt az USA-nak

Ha Trump felrúgja a nukleáris egyezményt, akkor Irán felgyorsítja az atomprogramját – közölte a CNN hírtelevízióval Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter. Hozzátette: továbbra is békés célú lenne az atomenergia-program Iránban.

Ezt azonban kevesen hiszik el neki: Avigdor Lieberman izraeli hadügyminiszter szerint Irán a létében fenyegeti Izraelt. Véleményét a Khoramsar közép hatótávolságú ballisztikus rakéta kísérletével indokolta.

Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer vagyis Iránból indítva elérheti Izraelt. Ráadásul a forradalmi gárda légierejének a parancsnoka úgy nyilatkozott Teheránban, hogy hat robbanófejet képes hordozni. Igaz, gyorsan hozzátette, hogy ezek közül egyik sem atombomba, hiszen erről Irán ünnepélyesen lemondott a nagyhatalmakkal kötött nukleáris egyezményben.

Izrael mindig is ellenezte a szerződést, amelyet az USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország kötött Iránnal. Washingtonban a kongresszus csak azzal a kikötéssel fogadta el az egyezményt, hogy azt amerikai elnök minden 90 napban felülvizsgálja. A következő dátum október 15. Donald Trump úgy nyilatkozott: már döntött, de a nyilvánossággal ezt csak később közli.

Trump legutóbb az ENSZ-ben gengszter államnak nevezte Észak Korea mellett Iránt is. Válaszul Irán elnöke – ugyancsak az ENSZ-ben – visszagengszterezte az Egyesült Államok elnökét.

 

Ez volt ma – 2017. szeptember 23.

0

Szombaton idehaza – természetesen – a jövő évi választásokra való készülődés jegyében történtek dolgok, Európában a német választások kínálják a legnagyobb izgalmakat, Ázsiában pedig a kardcsörtetések. Ott volt iráni rakétakísérlet, észak-koreai földrengés (vagy nem is az talán?) és kemény kínai válaszlépés. Az Egyesült Államokban nem csak ezzel, a tavalyi elnökválasztások orosz beavatkozási kísérletének az utózöngéivel is küszködni kell. 

Aláírás az Agorában

Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

 

A  „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

Lengyel  László szemben Botkával?

wikimedia

„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában.  A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól – szögezi le.

Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója.

A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.

„Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik.(Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”

Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

21 államban próbálkoztak hackerek

Forrás: Flickr. (Bryan Jones)

Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.

A belbiztonsági tárca  jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.

Sikeres iráni rakétakísérlet

Fotó: Flickr. (Алексей М)

Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken  volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát. A kilövés helye egyelőre ismeretlen.

Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert

Fotó: Wikimedia

Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, a jelentések és vélemények eltérőek, de inkább kisebb földrengés lehetett, mintsem földalatti nukleáris kísérlet.  A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters.

A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint  ugyanakkor a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.

 

Irán új rakétát fejleszt válaszul Trump fenyegetésére

0

Az új rakéta hatótávolsága 2000 kilométer lesz és több robbanófejet is hordozhat – hangsúlyozta az iráni forradalmi gárda légierejének parancsnoka. Izrael épp Irán növekvő támadó képességére hivatkozva kéri Trump elnököt, hogy mondja fel a hat nagyhatalom és Irán nukleáris egyezményét. Az iráni elnök korábban az ENSZ-ben keményen reagált Trump kijelentésére, mely szerint Irán egy terrorista, gengszter állam.

“Trump egy gengszter és egy gengszter nem tehet tönkre egy nemzetközi egyezményt” – mondta Haszán Róháni elnök, aki az ENSZ közgyűlésében visszautasította Donald Trump bírálatát, mely Észak Koreával együtt a világot fenyegető terrorista államnak titulálta Iránt. Az Egyesült Államok elnöke arra is célzott az ENSZ-ben, hogy felmondhatja az egyezményt, melyet hat nagyhatalom kötött Iránnal annak nukleáris programjáról. Erre válaszul nevezte Róháni gengszternek az Egyesült Államok elnökét. 

Haszán Róháni iráni elnök az ENSZ ülésén 2017. szeptember 20-án (MTI/EPA/Justin Lane)

Korábban az iráni elnök a CNN-en fejtette ki, hogy az USA nagy árat fizetne azért, ha kilépne a nukleáris egyezményből.

“Fel vagyunk készülve arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilép a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményéből”

– mondta Róháni elnök a tévének adott exkluzív interjúban.

Évekig tartó tárgyalások után hat nagyhatalom – az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – megállapodott Iránnal abban, hogy a közép-keleti állam csak békés célból fejleszti nukleáris technológiáját. Az egyezményt az Obama adminisztráció írta alá és Donald Trump a választási kampány során “a lehető legrosszabbnak” nevezte azt.

Ezzel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bírálatához csatlakozott, aki szerint az USA és a többi nagyhatalom hibát követett el az egyezmény aláírásával. Netanjahu Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, hiszen a vallási vezetés a zsidó állam létét sem ismeri el. Haszán Róháni elnök viszont, akit nemrég újra elnökké választottak, a mérsékelt irányzat képviselője, és fontos szerepet játszott az egyezmény elfogadtatásában Iránban. 

Donald Trump október 15-ig dönthet az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény felmondásáról.

Róháni Trumpra utalva: Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék

0

Az iráni köztársasági elnök szerint “nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne “a világpolitika újoncai” miatt.

Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.

Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.

A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, “nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne “a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte

az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.

Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.

Trump kész teljesen lerombolni Észak-Koreát

0

Donald Trump amerikai elnök kedden figyelmeztette Phenjant, teljes megsemmisülés fenyegeti,  ha az Egyesült Államoknak meg kell magát védenie.

Trump szerint “az Egyesült Államoknak nem lesz más választása, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát”.

Az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában első ízben felszólaló amerikai elnök kijelentette: Washington a harci cselekmények kiszélesedésének megakadályozására, valamint a politikai rendezésre törekszik Szíriában.

Trump ismételten “szégyennek” nevezte az Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját.

 

Harci gázt gyártó üzemet támadott Szíriában az izraeli légierő

0

A hadiüzem a nemzetközi egyezményekben tiltott harci gázokat gyártott.

A párizsi Figaro tudósítójának nyilatkozó izraeli katonai szakértők viszont egyértelműen állítják: Mesyafban olyan hadi üzem működik, melyben mérges gázokat állít elő a szíriai hadsereg. Asszad elnök rendszerét többször is érte olyan vád, hogy tiltott harci gázokat vet be a polgárháborúban, mely 2011 óta tart Szíriában. Ugyanitt nemrég működni kezdett

egy iráni gyár is, mely rakétákat készít a libanoni Hezbollah milícia számára.

Izrael hivatalosan nem erősítette meg a légicsapás hírét, de korábban légiereje támadta azokat a konvojokat Szíriában, melyek rakétákat vittek Iránból Libanonba a Hezbollah milíciának.

Amos Yadlin tábornok, aki nemrég még a katonai hírszerzést vezette Izraelben, most pedig egy stratégiai kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah milícia vezére nemrég Damaszkuszban tárgyalt Asszad elnökkel. Minden bizonnyal akkor egyeztek meg arról, hogy a Szíriában működő iráni gyár rakétákat szállít Libanonba a Hezbollah számára.

Izraelben jelenleg háromnapos hadgyakorlat zajlik,

mely egy feltételezett Hezbollah támadásra adott izraeli válaszcsapást gyakorol az ország libanoni határa mentén.

Netanjahu miniszterelnök amikor Szocsiban Putyin elnökkel találkozott, azt kérte az orosz államfőtől, hogy akadályozza meg Irán katonai jelenlétét Szíriában. Erre az orosz elnök nem tett ígéretet, de az orosz légvédelem nem akadályozta meg az izraeli légicsapást. Korábban az izraeli sajtó arról számolt be, hogy orosz rakéta egység települt az iráni gyár közelében Szíriában.

Júliusban Oroszország és Amerika megegyezett abban, hogy légierejük elkerül mindenfajta konfrontációt Szíria felett vagyis előzetesen tájékoztatják egymást az akciókról. Izrael mint az USA szövetségese eddig betartotta ezt az egyezményt és nem kizárt, hogy a légicsapásról az oroszok előzetesen értesültek.

Izraelben most valamiféle válasz csapásra számítanak a szíriai-iráni-Hezbollah hármasszövetség részéről- számol be a párizsiFigaro tudósítója a helyszínről.

Geopolitikai verseny Afganisztánért – II. rész: A Jó, a Rossz és a Csúf

0

Nem a világ nagyhatalmai az egyetlenek, amelyek a saját geopolitikai és gazdasági játékaikat játsszák Afganisztánban, mivel a regionális középhatalmak szintén állandóan versenyeznek egymással a közép-ázsiai feletti befolyásért. A Trump-beszédet követően pedig még intenzívebbé válhat a rivalizálás az olyan “természetes ellenfelek” között, mint India és Pakisztán, vagy Irán és Szaúd-Arábia, amely nem éppen előnyös következményekkel járna Kabulra nézve.

 

Trump augusztus 21-én elmondott Afganisztán-stratégia egy újabb érdekes és kevésbé vizsgált részlete az volt, amikor az amerikai elnök többször tett említést Indiáról és Pakisztánról. Miközben az amerikai elnök Új-Delhi szerepéről pozitívan nyilatkozott, addig Iszlámábádot nagyon kemény szavakkal illette.

A Jó…

Az amerikai elnök augusztus 21-én lényegében „meghívta” Új-Delhit Afganisztánba, hogy vállaljon nagyobb szerepet az ország stabilizálódásában és gazdasági fellendítésében. Habár szó szerint nem tett róla említést, a sorok között kiolvasható, hogy Washington úgy tekint Indiára, mint akivel tökéletesen ellensúlyozhatja a kínai-orosz-pakisztáni együttműködést. Ugyanakkor India egyáltalán nem számít új jelenségnek Afganisztánban: igazából a háttérben eddig is komolyan hozzájárult az ország biztonságpolitikai és gazdasági megerősödésében.

Az indiaiak építették meg az afganisztáni parlament épületét, amely mintegy 90 millió dollárba került. Ma már az afgán exportoldalon India a második legfontosabb ország, és a két állam kereskedelmi volumene elérte a 700 millió dollárt. Kabul és Új-Delhi között pedig már biztonságpolitikai téren is jó együttműködés alakult ki: indiai kiképzők oktatnak  afganisztáni katonákat és rendőröket, és orosz gyártmányú Mi-25 helikopterekkel látják el a helyi haderőt.

A két ország közötti jó kapcsolatokat szimbolizálja, amikor 2016 -ban Narendra Modi indiai elnök és afgán kollégája, Asraf Gáni együtt “megnyomták a piros gombot”, vagyis üzembe helyezték az Afganisztán-India Barátság Gátat. A kép forrása: wikimedia.

India számára ugyanis korántsem számít lényegtelennek, ami Afganisztánban történik: már négy konzulátusuk működik az országban, egyre több indiai üzletember és állampolgár van jelen, akik könnyen áldozatul eshetnek egy terrorista merényletnek. A másik ok, hogy Afganisztánon keresztül vezetne a TAPI (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) gázvezeték, amely az indiai gazdaság energiahordozók iránti éhségét csökkentené, mert amennyiben elkészülne, akkor 33 millió köbméternyi földgázzal látná el a dél-ázsiai országot.

Tehát  India számára egy amerikai meghívás és hátszél nagy előnyökkel járhat. Ezzel nemcsak borsot törhetne az örök riválisnak számító Pakisztán orra alá, mivel így annak “hátába kerülne”, hanem ellensúlyozhatja az egyre nagyobbá váló kínai jelenlétet is. Idén már egyszer Új-Delhinek sikerült Pekinggel összerúgnia a port: nyáron ismét fellángolt az ellentét a két ország között a Doklam fennsík  hovatartozása miatt, ami eredetileg Kína és Bhután között zajlott, de India, mint a himalájai ország egyetlen komolyabb szövetségese, szintén belefolyt a vitába. Bár úgy tűnik, hogy augusztus végére már véget ért a viszály, de a feszültség izzó parazsa korántsem hunyt még ki, ami bármikor kiújulhat a jövőben India és Kína között. Végül pedig India számára az amerikai elnök kijelentései lehetőséget kínálnak az Egyesült Államokkal való viszony javítására is, hiszen már júniusban tartott Modi-Trump találkozón megállapodtak arról, hogy közösen szállnának szembe a dél-ázsiai és közép-ázsiai térségben észlelt erőteljes kínai expanzióval szemben. Ha ezt az indiai Modi-kormány elfogadja, akkor Új-Delhi szakít a korábbi külpolitikai gyakorlatokkal:

már elsősorban nem Moszkva fele orientálódni az ország, hanem a világ legnagyobb demokráciája aktívabban fog együttműködni a világ legerősebb demokráciájával.

…a Rossz…

Miközben egy júniusi kongresszusi jelentés úgy emlegette Indiát, mint „Afganisztán legmegbízhatóbb és legkifizetődőbb partnerét”, addig Pakisztánt egy olyan államnak nevezte, amely megfolytja és kihasználja szomszédját, jelentősen hozzájárulva az országban évtizedek óta tomboló kaotikus állapotokhoz. Pakisztán már a (fiatalabb) Bush-adminisztráció óta az amerikai bírálatok kereszttüzében van, mivel Washington szerint a pakisztáni kormány folyamatosan beleszól a szomszédos ország politikájába, a titkosszolgálatán (ISI) keresztül aktív kapcsolatokat tart fenn az afgán militánsokkal és folyamatosan fegyverrel látja el őket. Ugyanúgy ezek a vádak gyakran kitérnek arra a kellemetlen tényre is, hogy

az ország gyakran szolgált menedékhelyül nemzetközileg körözött terroristák számára, mint az ahogyan az egykor Oszama Bin Láden esetében történt. 

Ezért az Obama-adminisztráció alatt is a Pentagon számtalan dróntámadást (pilóta nélküli gépek) hajtott végre a közép-ázsiai ország területén, amelynek pakisztáni civilek is áldozatul estek. Ez pedig csak tovább szította a feszültséget az országon belül, számtalan Amerika-ellenes tüntetést robbantva ki az országban, amely miatt Iszlámábád is Washington között is hűvösebbé vált a viszony. Ezután pedig csak hab volt a tortán, hogy a pakisztáni kormány – mintegy válaszlépésként – mindig szorosabbra fűzte a kapcsolatait  Kínával: nemcsak szignifikánsan megnövekedett a Pekingből érkező segélyek és üzletemberek száma, hanem egyre intenzívebb volt a katonai és titkosszolgálati együttműködés a két ország között.

A Gvadar-kikötő Pakisztánban: Kína 2013-ban átvette a kikötő üzelmetetését, amely azóta az Új Selyemút elképzelés legfontosabb egyik legfontosabb csomópontjává vált. A kép forrása: wikimedia.

Miközben az előző amerikai elnökök még azért viszonylag óvatosak voltak a Pakisztánnal kapcsolatos kritikák terén, és vigyáztak arra nehogy túlságosan megromoljon a viszonyuk egy nukleáris hatalommal, addig úgy tűnik, hogy Trump esetében ez már a múlté. Az amerikai elnök nem rejtette el véka alá a véleményét, amikor kijelentette: „az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára”. Kifogásolta, hogy Pakisztán túlságosan beleszól a szomszédos országb működésébe és sok olyan tálibot és militáns csoportot támogat, amellyel az amerikai és más nemzetközi erők harcolnak. Ugyanúgy felvetette, hogy nemcsak Afganisztán, hanem Pakisztán esetében is alaposan megvágja majd a pénzügyi forrásokat.

Pár nappal később Rex Tillerson amerikai külügyminiszter  megismételte Trump állításait. Sőt, azt is elismerte, hogy

“az új amerikai külpolitika Pakisztán destabilizációjával járhat, de ezt az árat Washington hajlandó megfizetni az afganisztáni ügy rendezéséért”

Természetesen emellett a pakisztáni vezetés nem ment el szó nélkül, és tiltakoztak a Fehér Házból érkező bírálatok ellen. Kiemelték, hogy ők is harcolnak a terrorizmus ellen, amelytől az országuk szintén szenved. Azonban a pakisztáni kormányt még nagyobb nyugtalansággal tölti el Trump indiai kormánynak intézett szavai. India már az 1947-es függetlensége óta  „természetes ellenfele” Pakisztánnak, amellyel három háborút vívott egymással a Kasmír nevű tartományért. Iszlámábád és Peking aktívan együttműködött azért, hogy “bezárják” Dél-Ázsiába az országot és csökkentsék Új-Delhi világban betöltött szerepét. Ám egy intenzívebb Afganisztán-politikával India kitörhet ebből az izolációs törekvésekből, ráadásul megnyílhat az út Közép-Ázsia és a Közel-Keleti országok felé, ami még nagyobb aggodalommal töltheti a kínai és pakisztáni döntéshozókat.

…és a Csúf(ak)

Ha még ez nem lenne elég, még két olyan rivális állam is versenyzik Afganisztánért, amelyeket ugyan Trump nem említett, de befolyásuk a közép-ázsiai országra megkérdőjelezhetetlen és nem éppen pozitív értelemben. Ez a két ország pedig Irán és Szaúd-Arábia. Tudvalevő, hogy a két közel-keleti ország már évek óta vívja a maga kis hidegháborúját a térségben, amelynek geopolitikai, gazdasági és vallási (szunnita-síta ellentét) okai vannak. Akárcsak egykoron az Egyesült Államok és a Szovjetunió, Rijád és Teherán nem közvetlenül háborúzik egymással, hanem úgynevezett proxykon (helyetteseken) keresztül harcolnak Irakban, Jemenben és Szíriában. Afganisztán sem volt kivétel, igaz, itt kevésbé volt “látványos” az iráni-szaúdi párharc, mint az előbb említett országok esetében.

Az ma már közismert tény, hogy Szaúd-Arábia pénzelte azokat a mudzsahedín (szent harcosokat), akik a Szovjetunió ellen harcoltak még a hidegháború utolsó évtizedében. A szoros anyagi és személyes kapcsolatok azóta is fennálltak egyes szaúdi üzletemberek és a tálibok között, elég csak Oszama Bin Láden szaúdi származására gondolni. Rijád ma is dollármilliárdokkal szponzorálja az afganisztáni (szunnita) mecsetek, kulturális központok és szervezeteket, de néha a szélsőséges nézeteikről ismert prédikátorokat és tálibokat is. A szaúdi vezetés a diplomáciai téren mindig maga mellé akarja állítani a kabuli kormányt, mint ahogyan a 2015-ös Jemen elleni intervenció során tette. Ugyanúgy mivel Pakisztán szoros szövetségese Szaúd-Arábiának, ezért a két ország Afganisztán esetében is együttműködik egymással. Csakhogy mindketten olyan tálibokat és militáns csoportokat  (is) szponzorálnak, amely ellen az amerikaiak ellen harcolnak. Az “afgán szálak” pedig eddig is nehéz árnyékot vetettek az amerikai-szaúdi kapcsolatokra. Valószínűleg Trump – vagy inkább annak külpolitikai tanácsadói – is úgy ítélték meg, hogy India preferálása sokkal kevésbé lenne kockázatos vagy “ütne vissza”, mintha engednék azt, hogy Szaúd-Arábia nagyobb szeletet hasítson ki magának Afganisztánból.

Ezzel párhuzamosan Irán is jelen van a közép-ázsiai országban, igaz, az eddigiektől eltérően sokkal kisebb mértékben. Habár a becslések szerint Afganisztánban mindössze 15 százalék körüli a síiták aránya, mégis Teherán kiemelten figyelemmel követi a sorsukat. Mivel a közép-ázsiai országban nemcsak a kormányerők és a külföldi állampolgárok ellen követnek el merényleteket, hanem más vallási kisebbségek ellen is, ezért Irán igyekszik a védőszárnyai alá helyezni őket. Amióta pedig az ISIS is felbukkant, az emberrablások, a síita mecsetek elleni támadások és gyilkosság száma jelentősen megugrott.

A zaranji afgán-iráni határátkelő.  A két ország közötti határ csak egyes szakaszokon ellenőrzött,  így rendszeresen szivárognak át afgán militánsok Iránba vagy törnek súlyos ki harcok a hátőrök és a fegyveres csoportok között.A kép forrása: wikimedia.

Az iráni vezetésnek azonban nemcsak emiatt lényeges Afganisztán, hanem azért is, mert 900 kilométer hosszú közös határon osztozkodnak. Ennél sokkal égetőbb az afgán menekültek száma:Iránban még a legszerényebb becslések szerint is 2,5 millió afgán menekült lakik, ebből 1 millió menekült-táborokban, és vannak  olyanok, akik az 1979-es szovjet invázió óta a perzsa országban élnek. Habár az iráni kormány többször próbálta megoldani a helyzetüket, továbbra is attól tartanak, hogy az afgán állam totális összeomlása vagy a polgárháborúk eszkalálódása esetén a harcok átterjednek egész Nyugat-Iránra. Éppen ezért Teherán szintén igyekszik beleszólni a kabuli kül- és belpolitikába, de ezt sokkal kevesebb eredménnyel és sikerrel járt, mint Szaúd-Arábia esetében, nem is beszélve arról, hogy a helyi afgán síiták sem feltétlenül örültek mindig az iráni védernyőnek.

Tehát a közép-ázsiai államért egy olyan intenzív verseny folyik, amely a háttérben évek óta zajlott, de Trump-beszéd után ez sokkal intenzívebbé és látványosabbá válhat. Az országgal kapcsolatban gyakran megjegyzik, hogy “Afganisztán a birodalmak temetője”, de a kétrészes elemzés szerző véleménye szerint ezzel együtt a “nagyhatalmak geopolitikai játszmáinak a bölcsője is”.

Izrael szerint Irán precíziós rakétákat gyárt

0

Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.

Forrás: Wikimedia Commons

Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. “Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.

Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.

“Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”

– mondta az ENSZ főtitkára.

Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert “abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.

António Guterres
Forrás: Wikimedia Commons

Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.

A találkozó előtt

az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett

Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.

Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.

A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint

Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának “legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.

Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.

A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK