Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Harci gázt gyártó üzemet támadott Szíriában az izraeli légierő

0

A hadiüzem a nemzetközi egyezményekben tiltott harci gázokat gyártott.

A párizsi Figaro tudósítójának nyilatkozó izraeli katonai szakértők viszont egyértelműen állítják: Mesyafban olyan hadi üzem működik, melyben mérges gázokat állít elő a szíriai hadsereg. Asszad elnök rendszerét többször is érte olyan vád, hogy tiltott harci gázokat vet be a polgárháborúban, mely 2011 óta tart Szíriában. Ugyanitt nemrég működni kezdett

egy iráni gyár is, mely rakétákat készít a libanoni Hezbollah milícia számára.

Izrael hivatalosan nem erősítette meg a légicsapás hírét, de korábban légiereje támadta azokat a konvojokat Szíriában, melyek rakétákat vittek Iránból Libanonba a Hezbollah milíciának.

Amos Yadlin tábornok, aki nemrég még a katonai hírszerzést vezette Izraelben, most pedig egy stratégiai kutatóintézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Naszrallah sejk, a libanoni Hezbollah milícia vezére nemrég Damaszkuszban tárgyalt Asszad elnökkel. Minden bizonnyal akkor egyeztek meg arról, hogy a Szíriában működő iráni gyár rakétákat szállít Libanonba a Hezbollah számára.

Izraelben jelenleg háromnapos hadgyakorlat zajlik,

mely egy feltételezett Hezbollah támadásra adott izraeli válaszcsapást gyakorol az ország libanoni határa mentén.

Netanjahu miniszterelnök amikor Szocsiban Putyin elnökkel találkozott, azt kérte az orosz államfőtől, hogy akadályozza meg Irán katonai jelenlétét Szíriában. Erre az orosz elnök nem tett ígéretet, de az orosz légvédelem nem akadályozta meg az izraeli légicsapást. Korábban az izraeli sajtó arról számolt be, hogy orosz rakéta egység települt az iráni gyár közelében Szíriában.

Júliusban Oroszország és Amerika megegyezett abban, hogy légierejük elkerül mindenfajta konfrontációt Szíria felett vagyis előzetesen tájékoztatják egymást az akciókról. Izrael mint az USA szövetségese eddig betartotta ezt az egyezményt és nem kizárt, hogy a légicsapásról az oroszok előzetesen értesültek.

Izraelben most valamiféle válasz csapásra számítanak a szíriai-iráni-Hezbollah hármasszövetség részéről- számol be a párizsiFigaro tudósítója a helyszínről.

Geopolitikai verseny Afganisztánért – II. rész: A Jó, a Rossz és a Csúf

0

Nem a világ nagyhatalmai az egyetlenek, amelyek a saját geopolitikai és gazdasági játékaikat játsszák Afganisztánban, mivel a regionális középhatalmak szintén állandóan versenyeznek egymással a közép-ázsiai feletti befolyásért. A Trump-beszédet követően pedig még intenzívebbé válhat a rivalizálás az olyan “természetes ellenfelek” között, mint India és Pakisztán, vagy Irán és Szaúd-Arábia, amely nem éppen előnyös következményekkel járna Kabulra nézve.

 

Trump augusztus 21-én elmondott Afganisztán-stratégia egy újabb érdekes és kevésbé vizsgált részlete az volt, amikor az amerikai elnök többször tett említést Indiáról és Pakisztánról. Miközben az amerikai elnök Új-Delhi szerepéről pozitívan nyilatkozott, addig Iszlámábádot nagyon kemény szavakkal illette.

A Jó…

Az amerikai elnök augusztus 21-én lényegében „meghívta” Új-Delhit Afganisztánba, hogy vállaljon nagyobb szerepet az ország stabilizálódásában és gazdasági fellendítésében. Habár szó szerint nem tett róla említést, a sorok között kiolvasható, hogy Washington úgy tekint Indiára, mint akivel tökéletesen ellensúlyozhatja a kínai-orosz-pakisztáni együttműködést. Ugyanakkor India egyáltalán nem számít új jelenségnek Afganisztánban: igazából a háttérben eddig is komolyan hozzájárult az ország biztonságpolitikai és gazdasági megerősödésében.

Az indiaiak építették meg az afganisztáni parlament épületét, amely mintegy 90 millió dollárba került. Ma már az afgán exportoldalon India a második legfontosabb ország, és a két állam kereskedelmi volumene elérte a 700 millió dollárt. Kabul és Új-Delhi között pedig már biztonságpolitikai téren is jó együttműködés alakult ki: indiai kiképzők oktatnak  afganisztáni katonákat és rendőröket, és orosz gyártmányú Mi-25 helikopterekkel látják el a helyi haderőt.

A két ország közötti jó kapcsolatokat szimbolizálja, amikor 2016 -ban Narendra Modi indiai elnök és afgán kollégája, Asraf Gáni együtt “megnyomták a piros gombot”, vagyis üzembe helyezték az Afganisztán-India Barátság Gátat. A kép forrása: wikimedia.

India számára ugyanis korántsem számít lényegtelennek, ami Afganisztánban történik: már négy konzulátusuk működik az országban, egyre több indiai üzletember és állampolgár van jelen, akik könnyen áldozatul eshetnek egy terrorista merényletnek. A másik ok, hogy Afganisztánon keresztül vezetne a TAPI (Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India) gázvezeték, amely az indiai gazdaság energiahordozók iránti éhségét csökkentené, mert amennyiben elkészülne, akkor 33 millió köbméternyi földgázzal látná el a dél-ázsiai országot.

Tehát  India számára egy amerikai meghívás és hátszél nagy előnyökkel járhat. Ezzel nemcsak borsot törhetne az örök riválisnak számító Pakisztán orra alá, mivel így annak “hátába kerülne”, hanem ellensúlyozhatja az egyre nagyobbá váló kínai jelenlétet is. Idén már egyszer Új-Delhinek sikerült Pekinggel összerúgnia a port: nyáron ismét fellángolt az ellentét a két ország között a Doklam fennsík  hovatartozása miatt, ami eredetileg Kína és Bhután között zajlott, de India, mint a himalájai ország egyetlen komolyabb szövetségese, szintén belefolyt a vitába. Bár úgy tűnik, hogy augusztus végére már véget ért a viszály, de a feszültség izzó parazsa korántsem hunyt még ki, ami bármikor kiújulhat a jövőben India és Kína között. Végül pedig India számára az amerikai elnök kijelentései lehetőséget kínálnak az Egyesült Államokkal való viszony javítására is, hiszen már júniusban tartott Modi-Trump találkozón megállapodtak arról, hogy közösen szállnának szembe a dél-ázsiai és közép-ázsiai térségben észlelt erőteljes kínai expanzióval szemben. Ha ezt az indiai Modi-kormány elfogadja, akkor Új-Delhi szakít a korábbi külpolitikai gyakorlatokkal:

már elsősorban nem Moszkva fele orientálódni az ország, hanem a világ legnagyobb demokráciája aktívabban fog együttműködni a világ legerősebb demokráciájával.

…a Rossz…

Miközben egy júniusi kongresszusi jelentés úgy emlegette Indiát, mint „Afganisztán legmegbízhatóbb és legkifizetődőbb partnerét”, addig Pakisztánt egy olyan államnak nevezte, amely megfolytja és kihasználja szomszédját, jelentősen hozzájárulva az országban évtizedek óta tomboló kaotikus állapotokhoz. Pakisztán már a (fiatalabb) Bush-adminisztráció óta az amerikai bírálatok kereszttüzében van, mivel Washington szerint a pakisztáni kormány folyamatosan beleszól a szomszédos ország politikájába, a titkosszolgálatán (ISI) keresztül aktív kapcsolatokat tart fenn az afgán militánsokkal és folyamatosan fegyverrel látja el őket. Ugyanúgy ezek a vádak gyakran kitérnek arra a kellemetlen tényre is, hogy

az ország gyakran szolgált menedékhelyül nemzetközileg körözött terroristák számára, mint az ahogyan az egykor Oszama Bin Láden esetében történt. 

Ezért az Obama-adminisztráció alatt is a Pentagon számtalan dróntámadást (pilóta nélküli gépek) hajtott végre a közép-ázsiai ország területén, amelynek pakisztáni civilek is áldozatul estek. Ez pedig csak tovább szította a feszültséget az országon belül, számtalan Amerika-ellenes tüntetést robbantva ki az országban, amely miatt Iszlámábád is Washington között is hűvösebbé vált a viszony. Ezután pedig csak hab volt a tortán, hogy a pakisztáni kormány – mintegy válaszlépésként – mindig szorosabbra fűzte a kapcsolatait  Kínával: nemcsak szignifikánsan megnövekedett a Pekingből érkező segélyek és üzletemberek száma, hanem egyre intenzívebb volt a katonai és titkosszolgálati együttműködés a két ország között.

A Gvadar-kikötő Pakisztánban: Kína 2013-ban átvette a kikötő üzelmetetését, amely azóta az Új Selyemút elképzelés legfontosabb egyik legfontosabb csomópontjává vált. A kép forrása: wikimedia.

Miközben az előző amerikai elnökök még azért viszonylag óvatosak voltak a Pakisztánnal kapcsolatos kritikák terén, és vigyáztak arra nehogy túlságosan megromoljon a viszonyuk egy nukleáris hatalommal, addig úgy tűnik, hogy Trump esetében ez már a múlté. Az amerikai elnök nem rejtette el véka alá a véleményét, amikor kijelentette: „az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára”. Kifogásolta, hogy Pakisztán túlságosan beleszól a szomszédos országb működésébe és sok olyan tálibot és militáns csoportot támogat, amellyel az amerikai és más nemzetközi erők harcolnak. Ugyanúgy felvetette, hogy nemcsak Afganisztán, hanem Pakisztán esetében is alaposan megvágja majd a pénzügyi forrásokat.

Pár nappal később Rex Tillerson amerikai külügyminiszter  megismételte Trump állításait. Sőt, azt is elismerte, hogy

“az új amerikai külpolitika Pakisztán destabilizációjával járhat, de ezt az árat Washington hajlandó megfizetni az afganisztáni ügy rendezéséért”

Természetesen emellett a pakisztáni vezetés nem ment el szó nélkül, és tiltakoztak a Fehér Házból érkező bírálatok ellen. Kiemelték, hogy ők is harcolnak a terrorizmus ellen, amelytől az országuk szintén szenved. Azonban a pakisztáni kormányt még nagyobb nyugtalansággal tölti el Trump indiai kormánynak intézett szavai. India már az 1947-es függetlensége óta  „természetes ellenfele” Pakisztánnak, amellyel három háborút vívott egymással a Kasmír nevű tartományért. Iszlámábád és Peking aktívan együttműködött azért, hogy “bezárják” Dél-Ázsiába az országot és csökkentsék Új-Delhi világban betöltött szerepét. Ám egy intenzívebb Afganisztán-politikával India kitörhet ebből az izolációs törekvésekből, ráadásul megnyílhat az út Közép-Ázsia és a Közel-Keleti országok felé, ami még nagyobb aggodalommal töltheti a kínai és pakisztáni döntéshozókat.

…és a Csúf(ak)

Ha még ez nem lenne elég, még két olyan rivális állam is versenyzik Afganisztánért, amelyeket ugyan Trump nem említett, de befolyásuk a közép-ázsiai országra megkérdőjelezhetetlen és nem éppen pozitív értelemben. Ez a két ország pedig Irán és Szaúd-Arábia. Tudvalevő, hogy a két közel-keleti ország már évek óta vívja a maga kis hidegháborúját a térségben, amelynek geopolitikai, gazdasági és vallási (szunnita-síta ellentét) okai vannak. Akárcsak egykoron az Egyesült Államok és a Szovjetunió, Rijád és Teherán nem közvetlenül háborúzik egymással, hanem úgynevezett proxykon (helyetteseken) keresztül harcolnak Irakban, Jemenben és Szíriában. Afganisztán sem volt kivétel, igaz, itt kevésbé volt “látványos” az iráni-szaúdi párharc, mint az előbb említett országok esetében.

Az ma már közismert tény, hogy Szaúd-Arábia pénzelte azokat a mudzsahedín (szent harcosokat), akik a Szovjetunió ellen harcoltak még a hidegháború utolsó évtizedében. A szoros anyagi és személyes kapcsolatok azóta is fennálltak egyes szaúdi üzletemberek és a tálibok között, elég csak Oszama Bin Láden szaúdi származására gondolni. Rijád ma is dollármilliárdokkal szponzorálja az afganisztáni (szunnita) mecsetek, kulturális központok és szervezeteket, de néha a szélsőséges nézeteikről ismert prédikátorokat és tálibokat is. A szaúdi vezetés a diplomáciai téren mindig maga mellé akarja állítani a kabuli kormányt, mint ahogyan a 2015-ös Jemen elleni intervenció során tette. Ugyanúgy mivel Pakisztán szoros szövetségese Szaúd-Arábiának, ezért a két ország Afganisztán esetében is együttműködik egymással. Csakhogy mindketten olyan tálibokat és militáns csoportokat  (is) szponzorálnak, amely ellen az amerikaiak ellen harcolnak. Az “afgán szálak” pedig eddig is nehéz árnyékot vetettek az amerikai-szaúdi kapcsolatokra. Valószínűleg Trump – vagy inkább annak külpolitikai tanácsadói – is úgy ítélték meg, hogy India preferálása sokkal kevésbé lenne kockázatos vagy “ütne vissza”, mintha engednék azt, hogy Szaúd-Arábia nagyobb szeletet hasítson ki magának Afganisztánból.

Ezzel párhuzamosan Irán is jelen van a közép-ázsiai országban, igaz, az eddigiektől eltérően sokkal kisebb mértékben. Habár a becslések szerint Afganisztánban mindössze 15 százalék körüli a síiták aránya, mégis Teherán kiemelten figyelemmel követi a sorsukat. Mivel a közép-ázsiai országban nemcsak a kormányerők és a külföldi állampolgárok ellen követnek el merényleteket, hanem más vallási kisebbségek ellen is, ezért Irán igyekszik a védőszárnyai alá helyezni őket. Amióta pedig az ISIS is felbukkant, az emberrablások, a síita mecsetek elleni támadások és gyilkosság száma jelentősen megugrott.

A zaranji afgán-iráni határátkelő.  A két ország közötti határ csak egyes szakaszokon ellenőrzött,  így rendszeresen szivárognak át afgán militánsok Iránba vagy törnek súlyos ki harcok a hátőrök és a fegyveres csoportok között.A kép forrása: wikimedia.

Az iráni vezetésnek azonban nemcsak emiatt lényeges Afganisztán, hanem azért is, mert 900 kilométer hosszú közös határon osztozkodnak. Ennél sokkal égetőbb az afgán menekültek száma:Iránban még a legszerényebb becslések szerint is 2,5 millió afgán menekült lakik, ebből 1 millió menekült-táborokban, és vannak  olyanok, akik az 1979-es szovjet invázió óta a perzsa országban élnek. Habár az iráni kormány többször próbálta megoldani a helyzetüket, továbbra is attól tartanak, hogy az afgán állam totális összeomlása vagy a polgárháborúk eszkalálódása esetén a harcok átterjednek egész Nyugat-Iránra. Éppen ezért Teherán szintén igyekszik beleszólni a kabuli kül- és belpolitikába, de ezt sokkal kevesebb eredménnyel és sikerrel járt, mint Szaúd-Arábia esetében, nem is beszélve arról, hogy a helyi afgán síiták sem feltétlenül örültek mindig az iráni védernyőnek.

Tehát a közép-ázsiai államért egy olyan intenzív verseny folyik, amely a háttérben évek óta zajlott, de Trump-beszéd után ez sokkal intenzívebbé és látványosabbá válhat. Az országgal kapcsolatban gyakran megjegyzik, hogy “Afganisztán a birodalmak temetője”, de a kétrészes elemzés szerző véleménye szerint ezzel együtt a “nagyhatalmak geopolitikai játszmáinak a bölcsője is”.

Izrael szerint Irán precíziós rakétákat gyárt

0

Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.

Forrás: Wikimedia Commons

Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. “Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.

Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.

“Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”

– mondta az ENSZ főtitkára.

Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert “abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.

António Guterres
Forrás: Wikimedia Commons

Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.

A találkozó előtt

az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett

Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.

Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.

A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint

Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának “legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.

Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.

A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.

MTI/FüHü

Diplomáciai játszmák a Közel-Keletn

0

Netanjahu Szocsiban kijelentette: Izrael azt szeretné, ha Moszkva rávenné Iránt, hogy vonuljon ki Szíriából.

Izrael fenyegetésnek tekinti, hogy Irán egyre inkább jelen van Szíriában- fejtegette Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak Szocsiban. “Irán befolyása egyre nő a térségben. Befolyása érezhető Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.

Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy Irán célja Izrael állam megsemmisítése!”- hangsúlyozta Izrael miniszterelnöke.

Az izraeli légierő mintegy száz légicsapást hajtott végre Szíriában olyan csapatok ellen, melyek Asszad elnököt támogatják. Itt elsősorban a libanoni Hezbollah milíciáról van szó, melyet főként iráni tisztek irányítanak Szíriában. Korábban Moszkvában bekérették Izrael nagykövetét, hogy tisztázzák: milyen akciókat hajt végre Izrael a szíriai légtérben? Fennáll ugyanis annak lehetősége, hogy Izrael és Oroszország légiereje szembekerül egymással. Az oroszok ugyanis Asszad elnököt támogatják Iránnal együtt míg Izrael Amerikával együtt a másik oldalon áll.

Putyin elnök hivatalosan nem mondott semmit Netanjahu felvetésére, hogy vegyék rá Iránt a távozásra Szíriából. Oroszország izraeli nagykövete mindössze annyit közölt a tárgyalások után: Moszkva figyelembe veszi Izrael érdekeit a szíriai rendezés során. Lavrov orosz külügyminiszter viszont dicsérte a trojkát. Ez a Közel Keleten Oroszország, Törökország és Irán együttműködését jelenti. A három ország vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. “A trojka már bizonyított a gyakorlatban!”- hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.

Netanjahu Szocsiból hazarepült Izraelbe, ahol Trump vejével és főtanácsadójával tárgyal. Jared Kushner, aki ortodox zsidó Izrael érdekeinek a legfőbb szószólója Trump környezetében. Netanjahu Amerikát arra akarja rávenni, hogy mondja fel azt a szerződést, melyet a nagyhatalmak- köztük az USA és Oroszország – kötöttek Iránnal annak nukleáris programjáról. Trump erről úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki a szerződés, de egyoldalúan nem mondja fel azt.

Donald Trump amikor a Közel Keleten járt, akkor a terrorizmust támogató államnak nevezte Iránt.

Jelen pillanatban a Közel Keleten mindenki arra a helyzetre készül fel, hogy mi lesz az Iszlám állam és Asszad szíriai elnök ellenfeleinek veresége után? Jelenleg patthelyzet van és a megoldásnak még a körvonalai sem látszanak a Közel Keleten…

Nézze meg egy ország ritkán látott oldalát!

Iránnak több arca is van, képgalériánkban megmutatunk néhányat ezek közül.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK