Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

0

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Irán háborúja az USA és Izrael ellen régóta folyik.

Az iszlám forradalom idején elfoglalták az USA teheráni nagykövetségét is. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Ami Izraelt illeti: az iráni rendszer nem ismeri el a létét sem. Amikor Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, akkor az iráni parlament egy olyan határozatot fogadott el, mely szerint Jeruzsálem Palesztina fővárosa. Egyidejűleg az izraeli kémelhárítás jelezte: az iráni titkosszolgálat befészkelte magát a palesztinok közé Ciszjordániában.

Irán számára Szaúd-Arábia is komoly ellenfélnek számít a térségbeli vezető szerepért vívott harcban: erről itt írtunk bővebben.

Az iráni rezsim az utcákra küldte a híveit

0

Egyre nagyobb méreteket öltenek a tüntetések Iránban. December 28-a óta már több tucatnyi perzsa városban voltak zavargások, amelyek a meg nem erősített információk szerint eddig legalább 21 halálos áldozatot követeltek. Azonban most még kiterjedtebbé válthatnak az összecsapások: a rezsim aktivizálta a híveit. 

Ali Hamenei ajatolláh, Irán Legfelső Vezetője szerdán reggel a néphez intézett beszédében felszólította a kormány és a konzervatív tábor támogatóit, hogy tüntessenek a rendszer védelme érdekében. Felhívása után már azonnal több tízezres megmozdulások vették kezdetüket, amely során “Vezető, mi készen állunk” vagy a “Halál az összeesküvőkre” jelszavakat skandálták, miközben több tucatnyi iráni zászlót és Hamenei arcképét lobogtattak az utcákon. Az összeesküvők alatt olyan külső hatalmakat értettek, mint az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia.

“Készen állunk vérünket áldozni a vezetőnkért” – 

idézte az AFP a tüntetőket, rámutatva arra, hogy komoly és véres összecsapások várhatóak a rendszert megdöntésért tüntetők és azt megvédeni kívánó hívek között.

December 28-án a tojásárak megnövekedése miatt kirobbant tüntetések rendszerellenes megmozdulásokba csaptak át. A helyszíni beszámolók szerint 21 ember vesztette életét az összecsapásokban, ebből ketten a biztonsági szolgálatok tagjai voltak. 450 tüntetőt tartóztattak  le Teheránban, de a becslések szerint több száz embert zártak börtönben a közel-keleti országban.

Az iráni tüntetések: a kép forrása Twitter.

A régióban egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől. Ám egyes vélemények szerint a mostani tüntetések ugyanúgy fognak végződni, mint akkor: 2009-ben Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök sikeresen állította maga mellé a kormány támogatóit, az alsóbb fővárosi réteget és a vidéki irániakat, akikkel együtt leverték a rendszerellenes tüntetéseket.

Már legalább 20 halott az iráni tüntetéseken

0

Csütörtök óta folyamatosak a tüntetések Iránban, kezdetben az áremelkedések miatt tiltakoztak sokan, de azóta már politikai követeléseket is hangoztatnak. A tüntetésekről már az állami hírügynökség is beszámolt, azt közölve, hogy egy rendőr is meghalt. A zavargásoknak már legalább 20 halálos áldozata van.

Fotó: MTI/EPA

A Tasznim hírügynökség szerint a rendőrt egy vadászpuskával felfegyverkezett tüntető ölte meg Nadzsafábád városában, rajta kívül állítólag egy másik rendőrt is megtámadtak és felgyújtottak. Az állami tévé a vasárnapi tüntetések után több mint 50 városból mutatott be felvételeket: feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról. A tévé szerint „mintegy tíz ember” halt meg. Az is elhangzott:

“Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak.”

Az áldozatok száma azonban tovább nőtt, több tüntetőt agyonlőttek, de olyanok is voltak, akik akkor haltak meg, amikor a demonstrálók egy rendőrörsre támadtak.

A rendőrök tucatnyi városban lőttek a tüntetők közé.

Több száz embert letartóztattak, ennek ellenére a közösségi médiában további tüntetésekre hívják az irániakat. A Reuters szerint a kormány korlátozta az Instagram és a Telegram elérhetőségét.

Haszan Róháni államfő közben figyelmeztette a tiltakozókat, azt mondta: az irániaknak jogukban áll bírálni a hatóságokat, de a zavargókra lecsapnak, és „a kormány nem lesz türelmes azokkal szemben, akik kárt tesznek a közvagyonban, megsértik a közrendet és zavargást szítanak a társadalomban”.

Fotó: MTI/EPA

A tüntetéseken már Irán valódi vezetője, Ali Hamenei ajatollah elleni jelszavak is elhangoztak.

Az iráni közben többek között az izraeli titkosszolgálatot is megvádolta, hogy ők szervezik a tüntetéseket. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ezt úgy kommentálta: „nevetséges”. Donald Trump viszont a támogatásáról biztosította a tüntetőket.

A Közel-Keleten egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől.

Újabb halálos áldozatok az iráni tüntetéseken – Frissítve

0

Legalább tízen meghaltak a tüntetések négy napja alatt Iránban – jelentette a CNN a helyi állami médiára hivatkozva. A félhivatalos hírügynökség négy halottról adott számot. A megmozdulások folytatódnak. Az iráni elnök a várakozások szerint a nap folyamán újabb beszédet tart, csillapítandó a helyzetet.

Sok a sebesültek is a 2009. óta a legsúlyosabb tüntetéssorozaton  – jelentette már korábban a Reuters. A közösségi oldalakon újabb  tüntetésre szóló felhívások keringenek.

Az ország délnyugati területén fekvő Izeh városban tartott tüntetés résztvevői közül kerültek ki ezúttal az áldozatok – jelentette a félhivatalos INA hírügynökség egy helyi önkormányzati képviselőre hivatkozva. Azt azonban nem tudni, hogy ki lőtt, a tüntetők vagy  rendőrség.

Mint a FüHü is beszámolt róla, az elmúlt napokban ezrek vonultak az utcákra Irán több városában a rossz gazdasági helyzet miatt kirobbant tüntetések keretében. Az iráni gazdaság helyzete ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – s a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyébként az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Gárda és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

 

 

 

 

 

Eszkalálódik az iráni helyzet

0

Már halálos áldozatai is vannak az iráni tüntetés-sorozatnak: két demonstráló meghalt éjszaka – jelentette az AP egy félhivatalos hírügynökségre hivatkozva vasárnap. A csütörtökön a rossz gazdasági helyzet miatt kezdődött megmozdulásokhoz hasonló tüntetés-sorozat nem volt a vitatott 2009-es választások óta az iszlám államban.

 

A BBC által közzétett videón – ahogy a közösségi médián keringő felvételeken is – látszik, hallatszik, ahogy lövések dörrennek és tüntetők elbuknak.

Ezrek vonultak az utcákra Iránban az elmúlt napokban, köztük a fővárosban. Legalább ötven tüntetőt letartóztattak, ismerték be hivatalosan. A félhivatalos ILNA hírügynökség ugyanakkor azt jelentette, hogy csak egyetlen városban, a fővárostól 280 kilométerre fekvő Arakban 80 ember került őrizetbe.

Emelte a tétet, hogy az amerikai elnök is „beszállt” az iráni belpolitikai eseménybe, többször is tweetelt már a többi között azt üzenve Teheránnak, hogy „A világ figyel!”

Az iráni gazdaság ugyan javult azóta, hogy 2015-ben megköttetett az atom-kiegyezés, amelynek eredményeként Irán korlátozta az urániumdúsítási tevékenységét annak fejében, hogy több nemzetközi szankciót feloldottak ellene. Teherán azóta ismét értékesíthet kőolajat a nemzetközi piacokon és többtízmilliárd dollárért rendelhetett repülőgépeket.

Ám ez nem csorgott le az átlag iráni szintjére, a munkanélküliség továbbra is magas, az infláció meghaladja a tíz százalékos szintet – a szikra hiányzott már csak ahhoz, hogy az emberek az utcákra vonuljanak. Ez a szikra a tojás és a baromfi árának 40 százalékos emelése volt, amit egyékbént az ázsiai madárinfluenzára fogott a kormány.

Megfigyelők kiemelik, hogy 2009 óta nem fordult még elő olyan eset, amikor a félkatonai Forradalmi Őrség és társszervezetei ne avatkoztak volna be a lakosság tüntetés-sorozatába. Egyes vélemények szerint azért, mert

a mostani tüntetés-sorozat a viszonylag mérsékeltnek tartott, az atommegállapodást tető alá hozó  elnök, Hassan Rouhani pozícióit gyengíti.

DK: Ajándék buszgyár Iránnak

0

Buszgyár, helyesebben összeszerelő üzem Iránban fog épülni. Nem magyar dolgozóknak ad munkát, nem Magyarországon termel profitot, viszont a magyar állami Eximbank ad rá 50 milliárd forint hitelt.

Irán ezer Ikarus-buszt vásárol Széles Gábortól – jelentették be Varga Mihály és Széles Gábor iráni látogatásán.

Csakhogy Ikarus busz 15 éve nem készült, az utolsót 2003-ban adták el. Szélesnek se busza, se buszgyára nincs. Buszgyár, helyesebben összeszerelő üzem Iránban fog épülni. Nem magyar dolgozóknak ad munkát, nem Magyarországon termel profitot, viszont a magyar állami Eximbank ad rá 50 milliárd forint hitelt. Ez lényegében annyit jelent, hogy a magyar adófizetők vásárolnak Iránnak egy buszgyárat. Széles Gábor viszont bizonyára keresni fog rajta.

A Demokratikus Koalíció szerint ez a tranzakció mindennél világosabban mutatja a „keleti nyitás” politikájának lényegét: haszna nem az országnak, legföljebb néhány magyar oligarchának van belőle, amit a magyar adófizetők kamatostul megfizetnek. Az új, demokratikus kormány haladéktalanul véget vet a „keleti nyitás” szélhámosságának.

Lesz-e újabb háború Irán előretörése miatt?

Irán tűnik győztesnek a Szaúd-Arábiával a Közel-Kelet feletti hegemóniáért vívott csatában. Ebbe persze sokan nem akarnak belenyugodni, és megpróbálják Irán befolyását csökkenteni. Több országban Irán és Szaúd-Arábia közvetett háborút vív már egymással – vagyis egyelőre szövetségeseik csapnak össze, de sokan már azt találgatják, hogy lesz-e ebből nyílt háború a két ország között.

Haszan Róháni iráni elnök
Fotó: MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala

Az amerikaiak iraki inváziója, majd az arab tavasz forradalmai teljesen megváltoztatták a Közel-Kelet képét. Ezt előbb az Iszlám Állam használta ki, majd a vereségek miatt új stratégiára kényszerülő terrorszervezet visszaszorulásával megnyílt az ajtó Iránnak – annak az országnak, amely mindig is az Öböl-régió feletti vezető szerepért küzdött az arab államokkal.

Nem mindig álltak persze nyerésre: a nyolcvanas években az iraki-iráni háború katasztrofális hatással volt Irán gazdaságára, majd az atomvita miatti gazdasági szankciók korlátozták erősen a gazdaságát. Ennek a 2015-ben megkötött alku vetett véget. Irán politikai befolyása már előtte is folyamatosan nőtt, de azóta ez gazdasági növekedéssel is párosul.

A Geopolitical Futures elemzése szerint Irán erejét nem kell túlbecsülni, de nem szabad alulbecsülni sem. Azt ugyanis ki lehet jelenteni, hogy

a Közel-Kelet romjain most gyakorlatilag háború zajlik, még ha nem is nyíltan, és ennek a háborúnak Irán eddig a nyertese a nagy ellenféllel, Szaúd-Arábiával szemben.

A két állam között a konfliktus nem újkeletű. A hatvanas években, amikor Iránban még a sah volt hatalmon, a két ország az ománi polgárháborúban már szembekerült egymással. A viszony azóta is feszült, ráadásul az 1979-es iszlám forradalom óta Irán rendszeresen fellép a térségben a síiták védelmezőjeként. A viszony tavaly év elején mélypontra került. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szaúd-Arábiában kivégeztek egy síita papot, válaszul Iránban megtámadták a szaúdi konzulátust.

Az iráni Forradalmi Gárda felvonulása
Forrás: Wikimedia Commons

Persze ez csak a szikra volt, ugyanis

az ellentét jóval mélyebb és több rétegű. Egyrészt etnikai: arab államok állnak szemben a perzsa Iránnal. Másrészt vallási: szunniták rivalizálnak síitákkal,

ez a konfliktus pedig közel 1400 évvel ezelőttre megy vissza.

Mohamed halála után ugyanis a muszlimok nem tudtak megegyezni, hogy ki vezesse a kalifátust: az első utód a próféta egyik legrégibb híve, egyben apósa lett, de sokan már ekkor azt mondták, hogy Mohamed legközelebbi férfi rokona, Ali a legitim kalifa, aki a próféta veje és unokatestvére volt. Az őt követőket nevezték el Ali pártjának – ebből jön a síita kifejezés.

Ali végül a negyedik kalifa lett, miután elődjét, Oszmánt megölték – emiatt azonban polgárháború is kitört, amely Ali meggyilkolásával ért véget, és az Omajjád-dinasztia került hatalomra. Ali fia, vagyis Mohamed unokája, Huszein még folytatta a háborút, de 680-ban meghalt a kerbalai csatában – a város azóta fontos síita zarándokhely, az iszlám pedig végérvényesen kettészakadt.

A síiták és a szunniták abban sem értenek egyet, hogy mi számít a vallás autentikus forrásának. Az iszlámban ugyanis a Koránon kívül a szunna, vagyis a próféta cselekedeteinek és tanításainak gyűjteménye is fontos, a két irányzat pedig eltér abban, hogy ezekből mit tekint hitelesnek. További eltérés, hogy a síitáknál az imámok, a vallási vezetők szerepe is nagyon fontos.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje
Fotó: MTI/EPA/Szajed Ali Hamenei ajatollah hivatalos honlapja

Az is fontos, hogy

a térségbeli országok egyáltalán nem homogénok, mindenhol jelen vannak síiták és szunniták is.

Irakban például sokáig a szunnita kisebbség nyomta el a többségi síitákat – ez Szaddám Huszein bukásával fordult meg. Szíriában viszont a diktátor, Bassár el-Aszad a síitákhoz sorolható alavita kisebbséghez tartozik.

Újabb feszültségforrásként pedig még ott az olaj is, amelynek kitermelését jórészt Szaúd-Arábia ellenőrzi.

Iránnak ugyan van választások útján hatalomra kerülő elnöke, de hatalmát a vallástudósokból álló Őrök Tanácsa korlátozza, az állam első embere pedig a legfőbb vallási vezető, az ajatollah: Ali Hámenei. Óriási a befolyása a névleg a hadsereghez tartozó, valójában teljesen önállóan működő Forradalmi Gárdának is. Ennek feladata a rendszer fenntartása, de hírszerzési tevékenységet is végez, valamint gazdasági ága is van. A gárda különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni az egész Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb embere.

Az iraki-iráni háború óta Irán elkerülte a nyílt konfliktust másokkal, szövetségesekre támaszkodott inkább, hogy céljait elérje. Ez látható most is. Négy olyan országot kell kiemelni, ahol a két nagyhatalom, Irán és Szaúd-Arábia közvetlenül szembekerült egymással az utóbbi időben:

  • Libanont,
  • Szíriát,
  • Irakot,
  • Jement.

Libanonban Irán nyerő helyzetben van: a 2016 decemberében megalakult kormányban komoly a Hezbollah befolyása, amely a Reuters elemzése szerint soha nem volt olyan erős, mint most. A Hezbollah pedig Irán legfontosabb szövetségese, az iráni Forradalmi Gárda segítségével alakult meg 1982-ben, hogy harcoljon az izraeli-libanoni háborúban – és azóta is támogatja az irániak és a velük szövetséges szíriaiak érdekeit.

Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetõje
Fotó: MTI/EPA/Nabil Mounzer

A jelenlegi elnök, Michel Aún az ő szövetségesüknek számít, Szaúd-Arábiának ráadásul Szaad Haríri miniszterelnök lemondatása sem sikerült – a kormányfő visszavonta korábbi lemondását.

A sok országban a terrorista szervezetek listáján szereplő Hezbollah segített több iraki síita milícia létrehozásában, valamint kulcsszerepe volt abban, hogy Aszad hatalmon tudott maradni Szíriában.

A szervezet 1500 embert veszített a harcokban, több fontos vezetőt is. Szíriában ölték meg például Musztafa Badreddint, a katonai főparancsnokot, aki bombaszakértő is volt, és sokan a modern terror atyjának tartották, az ő ötlete volt ugyanis, hogy terroristák egyszerre több helyszínen hajtsanak végre összehangolt merényleteket. Kulcsszerepe volt abban, hogy a szervezet jelentősége folyamatosan nőtt, emellett az ENSZ szerint ő koordinálta a Rafik Haríri libanoni miniszterelnök elleni 2005-ös merényletet, miközben gyakorlatilag szellemként élt.

Ugyanakkor a Hezbollah komoly harci tapasztalatokat szerzett Szíriában, hiszen nem csak az irániaktól, hanem az oroszoktól is tanulhattak.

A Hezbollah tüntetése
Fotó: MTI/EPA

Szíriában ugyanúgy szembekerült egymással Irán és Szaúd-Arábia: utóbbi ugyanis a mérsékelt szunnita lázadókat támogatta, az utóbbi hónapokban azonban, az iráni és orosz támogatás miatt, nem tűnik úgy, hogy Aszad elvesztené a hatalmát.

Iránnak Irakban is komoly befolyása van:

egyrészt a síiták vezette kormány miatt, másrészt mert rengeteg a síita milícia, amelyek közül több a Forradalmi Gárda közvetlen irányítása alatt áll, és a hadseregben is sok az iráni tanácsadó, akik gyakorlatilag egész osztagokat irányítanak.

Jemenben az irániak a síita húszi lázadókat támogatják, akikkel nem bír a Szaúd-Arábia vezette koalíció. A húszik ugyan nem tudták elfoglalni az egész országot, de a lázadást sem sikerült leverni, sőt, néhány napja a húszik a rijádi repülőtérre lőttek ki rakétát – amiért a szaúdiak persze azonnal Iránt okolták.

Vagyis:

az irániak gyakorlatilag győztek Libanonban, győzelemre állnak Szíriában és Irakban, és lassan kivéreztetik a szaúdiakat Jemenben.

Ráadásul a Katar elleni bojkott aláásta az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot – amiből megint csak Irán profitált.

Ráadásul esnek az olajárak, ez feszültséget is okoz Szaúd-Arábiában, amiből reformokkal próbál a vezetés menekülni. Csakhogy az új trónörökös, Mohamed bin Szalman lépései a Foreign Policyt egyenesen arra a leszámolássorozatra emlékeztették, amelyet Michael Corleone hajtott végre a Keresztapa első részében – kérdés, hogy ugyanannyira sikeres lesz-e.

Mohamed bin Szalman
Forrás: kremlin.ru

Az viszont biztos, hogy Szaúd-Arábia rájött arra, hogy az irániak növekvő befolyásának megállításához külföldi segítségre lenne szüksége. Már csak azért is, mert a két ország most limitált, úgynevezett proxy-háborút vív egymással, és Szaúd-Arábia erejéből önállóan legfeljebb ennyire is futja, Jemenben is az derült ki, hogy nyílt háborúra nem lenne képes.

Márpedig az Economist elemzése szerint

van esély arra, hogy nyílt háborúig erősödjön a konfliktus:

az irániak ugyanis mindenáron meg akarják védeni elért eredményeiket, Mohamed bin Szalman kiszámíthatatlan, és az iráni szövetségesek sem irányíthatók teljesen – a húszik és a Hezbollah is tehetnek olyat, amivel Irán amúgy nem értene egyet, és provokálhatnák Szaúd-Arábiát, ez is látszik a rakétatámadásból.

Szövetségesként Szaúd-Arábiának elsősorban Amerika és, még néhány éve is elképzelhetetlen módon, Izrael jöhet szóba. Az már nyílt titok, hogy

Szaúd-Arábia és Izrael között tárgyalások vannak

– de az eredmény kérdéses, a palesztin ügynek ugyanis szimbolikus jelentősége van, bármennyire is fontosabbnak tartják Szaúd-Arábiában a közös ellenség, Irán megállítását. Az izraeli vezérkari főnök, aki nemrég, korábban szintén elképzelhetetlen módon, nyilatkozott is egy szaúd-arábiai lapnak, a szaúdi kollégájával együtt vett részt egy washingtoni konferencián, ahol meg is beszélték, hogy meg kell állítani Irán előrenyomulását.

Az iráni Forradalmi Gárda tagjai
Forrás: Wikimedia Commons

Az Izrael létét el nem ismerő Irán Szíriában nem csak urániumot akar bányászni, hanem támaszpontokat is létre akar hozni, Izrael viszont nagyon ellenzi, hogy Irán megvesse ott a lábát, néhány napja bombáztak is egy ott épülő iráni támaszpontot. Ha azonban tényleg ki akarják űzni őket az országból, az még komolyabb összecsapásokhoz vezethet.

Izraelnek ráadásul a Hezbollahhal is közvetlen konfliktusa van, a terrorszervezet többször támadott izraeli célpontokat vagy rabolt el izraeli állampolgárokat, és a céljai között szerepel, hogy megsemmisítse Izraelt: több ezer rakétát állomásoztat a déli határ közelében. Ugyanakkor vezető izraeli biztonsági források szerint

nem akarnak háborúba keveredni Libanonnal és a Hezbollahhal,

így az együttműködés a szaúdiakkal egyelőre inkább a hírszerzésre korlátozódik.

Azon is sok múlik, hogy az amerikaiak hogy állnak majd Iránhoz. Az biztos, hogy az USA hiába visel 2001 óta háborút, most sincs koherens közel-keleti stratégiája. Évekig túlságosan is el voltak foglalva Irán nukleáris terveivel, és nem foglalkoztak azzal, hogy az ország politikai befolyása egyre jobban nő.

Most viszont a Foreign Policy szerint már több jele van, hogy ők is hajlandóak tenni valamit: James Mattis védelmi miniszter bejelentette, hogy maradnak amerikai katonák Szíriában az Iszlám Állam visszaszorítása után is, Mike Pompeo CIA-igazgató pedig azt üzente, hogy ha Irakban amerikai érdekeltségeket támadás ér, azért Iránt fogják felelőssé tenni.

Szaúd-Arábia azt a stratégiát is választhatja, hogy egyesével gyengíti Irán szövetségeseit:

arra már ő és szövetségesei is felszólították állampolgáraikat, hogy hagyják el Libanont, ezt követhetik akár gazdasági szankciók, a végén esetleg bojkott Libanon ellen, plusz a nemzetközi nyomás növelése.

Csakhogy ez a stratégia már a szaúdiak szerint Iránnal túl jó viszonyt ápoló Katarral szemben sem jött be. A jemeni háború és az ottani humanitárius katasztrófa pedig pont a szaúdiak nemzetközi tekintélyét rombolja.

Jemeniek egy szaúdi bombázás után megsemmisült épület romjai között
Fotó: MTI/EPA/Jahja Arhab

Két tényezőről azonban nem szabad elfeledkezni a régióban: az egyik Törökország, amely szintén szeretne fontos szerepet magának. Most ugyan együttműködnek Iránnal a kurd függetlenségi törekvések miatt, de a Geopolitical Futures szerint a törököknek hamarosan választaniuk kell a kurd kérdés és a hosszabb távú stratégiai kérdések között.

Másrészt pedig ott vannak még mindig a szunnita dzsihádisták, akik a síita Iránt szintén ellenségnek tekintik.

Elefánt a vízipipaboltban – Trump “Jeruzsálem-lépésének” esetleges negatív következményei

0

Amióta Donald Trump amerikai elnök a múlt héten azt pedzegette, hogy ezen a héten elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és átköltözteti oda az amerikai nagykövetséget, nem egy politikus, elemző és szakértő kongatta a vészharangot. Ugyanis ez a döntés alapjaiban rendezheti át az Egyesült Államok közel-keleti kapcsolatrendszerét, és jelentheti egyben a “tradicionális partnerek” elvesztését is.  

Még mindig nem nyugodtak meg az Egyesült Államok arab szövetségesei a Közel-Keleten annak ellenére, hogy már lejárt a második határidő és jól láthatóan Donald Trump továbbra sem ismerte el Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Habár Bill Clinton óta szinte minden hatodik hónapban elhalasztják az 1995-ben hozott törvény alkalmazását, vagyis az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezését, most még alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor a múlt hétvégén a Fehér Házból olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek szerint Trump ezen a héten valóban eleget tesz a jogszabálynak.

Ez nem kevés dühödt, elképedést, és kritikát váltott ki nemcsak a közel-keleti országokból (Izrael kivételével), hanem például Franciaországból és Emmanuel Macronból is. A Palesztin Hatóság azonnal leszögezte, hogyha Trump valóban meglépi Jeruzsálem elismerését, akkor

ők kivonulnak minden amerikai békekezdeményezés mögül.

Mahmúd Abbász palesztin elnök figyelmeztette Washingtont, hogy egyetlen arab vezető sem fogadná el Jeruzsálem elismerését, mint Izrael fővárosa, mert az általános felháborodást és az amerikai diplomáciai létesítmények, illetve állampolgárok elleni támadást hozna magával. Ugyanúgy Washington veszélybe sodorná azt a 2017 szeptembere óta tartó megbékélési folyamatot, amely a ciszjordániai Fatah és a gázai Hamász között vette kezdetét. Ezzel párhuzamosan felrémlett egy újabb palesztin felkelés (intifáda) rémképe is.

Trump közel-keleti politikájának tükrében korántsem lenne meglepő, ha az elnök “veszni hagyná” az amerikai-palesztin kapcsolatokat, egyfajta járulékos veszteségként tekintve rá, hiszen számára sokkal fontosabb az Izraellel fenntartott viszony és az amerikai nagykövetség átköltöztetésével pedig képes lenne “bebetonozni” a két ország kapcsolatát. Ugyanakkor az már valóban rejtély, hogy vajon az Egyesült Államok elnöke tisztában van-e azzal, hogy Jeruzsálem elismerése elsősorban a legfontosabb amerikai szövetségesek körében érne fel egy (atom)bomba erejével és okozna – legrosszabb esetben akár visszafordíthatatlan – károkat a bilaterális kapcsolatokban.

„Bármiféle bejelentés a végleges álláspont ismertetése előtt determinisztikus hatással lenne a békefolyamatra és csak a regionális feszültséget szítaná fel”

– nyilatkozta a CNN-nek Háled bin Szalman, az USA-ban lévő szaúdi nagykövet. Nem véletlen, hogy Szaúd-Arábia fejezte ki leginkább aggodalmát az amerikai elnök esetleges döntését illetően.

Ugyanis Rijád könnyen két tűz közé kerülhet. 

Amennyiben nem bírálja az amerikaiak lépését, azzal a muszlim világ haragjával, a vahabita papság felől érkező újabb kritikák özönével, illetve a saját lakossága felől érkező elégedetlenséggel, végső soron akár zavargásokkal kellene szembenéznie. A szaúdi uralkodócsaládot ugyanis még mindig lefoglalja a tisztogatás és az olyan nagyra törő tervek megvalósítása, mint a Neom, amellyel igyekszik javítani a körülette kialakult képen.

Viszont, ha nyíltan elítéli Washingtont, akkor annak könnyen katonai és gazdasági vonzatai lehetnek, csökkenhet az amerikai támogatás nagysága, amit most nagyon rosszul érintené Szaúd-Arábiát az olyan nagyszabású gazdasági programok megvalósítása során, mint a “Vísion 2030″, vagy kétségessé teheti az egyes fegyveres konfliktusok (például Jemen) kimenetelét is. Valószínűleg Trump is arra játszik rá, hogy mivel Rijád számára a legnagyobb geopolitikai és vallási ellenfelet továbbra is Teherán jelenti,ezért a szaúdi vezetés csendben marad. Ugyanis bár a háttérben és a helyetteseken (proxykon) keresztül már évek óta zajlik az “iráni-szaúdi hidegháború”, a Perzsa-öböl menti monarchia az Egyesült Államok – és feltehetőleg Izrael nélkül – sem lenne képes nyílt háborút vívni a perzsa országgal.

Szaúd-Arábiával való viszony megromlására figyelmeztetett a képen szereplő Jared Kushner – Trump veje és fő tanácsadója – is, aki Mohamed Bin Szalmánnal nagyon jó kapcsolatokat épített ki, s szerinte a Fehér Ház Jeruzsálem elismerésével pont a még trónra sem került esélyein rontana

Talán még Szalmán uralkodónál is rosszabb helyzetben találta most magát II.Abdullah jordán király.

 „Egy ilyen lépés veszélybe sodorja a békét és csak dühödt vált ki az arab és a muszlim világba”

– olvasható a jordániai külügyminisztérium által közzétett nyilatkozatban, valamint hozzátéve, hogy Trump esetleges lépése esetleg kihathat az amerikai-jordán kapcsolatokra. II. Abdullah jordániai király az elmúlt 2-3 évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a gázai és a ciszjordániai övezetre, illetve az izraeli-palesztin békefolyamatra. Ebben az évben Ammán közbenjárásával sikerült például megoldani a legutóbbi, „intifádával” fenyegető lázongásokat is, amelyet a biztonsági kamerák és a fémdetektorok felszerelése váltott ki a jeruzsálemi muszlimok szent helyeinek és mecseteinek közelében.

Ammán ugyanis így akarja elterelni a figyelmet a több mint félmillió szíriai – főleg palesztin származású – menekültről, az ország rossz gazdasági helyzetéről és a társadalmon belüli feszültségekről. Ráadásul II. Abdullah ki akarja fogni a szelet az iszlamista pártok és csoportok vitorlájából, hiszen ők nagyon gyakran azt róják fel neki, hogy túlságosan Nyugat-és Izrael-barátságát. Viszont Jeruzsálem amerikai elismerése egy olyan kényszerhelyzetet teremthet a jordániai uralkodó számára, amely során engednie kellene az iszlamisták és az ország lakosságának majdnem egynegyedét kitevő palesztin menekültek Izrael-ellenes követeléseinek. Ez pedig a legrosszabb esetben

az 1994-ben kötött izraeli-jordán béke “felülvizsgálatával” fenyegethet

Mivel Jordánia tölti be most az Arab Liga soros elnökségét, ezért az arab ország már a hétvégén kezdeményezte egy Arab Liga összehívását. Bár tudvalevő, hogy általában semmi komolyabb következménye nincs az arab országok csúcstalálkozóinak, valószínűleg csak retorikában fogják elítélni az Egyesült Államokat, mégis Ammán tanúbizonyságot adhat arról, hogy új alapokra kívánja helyezni a Washingtonnal fenntartott kapcsolatait. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak csökkenne az amerikai-jordániai kapcsolatok intenzitása, hanem az arab ország nyíltan elkezdene lavírozni Oroszország irányába.

Jordánia már 2015-ben megállapodást kötött Oroszországgal, hogy 10 milliárd dollár értékben megépítik az arab ország első atomerőművét. A kép illusztráció

Törökország szintén „katasztrófát” emleget, ha az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Az amerikai-török – tágabb értelemben a nyugati-török – kapcsolatok eddig is szakadék szélén táncoltak, de Trump eme lépése után korábban soha nem látott mélységbe zuhanhatnak. Recep Tayyip Erdoğan török elnök eddig is szeretett úgy tetszelegni a nemzetközi közösség előtt, mint a „palesztin ügy szószólója”, ezért sem hagyná szó nélkül, ha az amerikai elnök beváltja az ígéretét.

A török elnök már a múlt héten felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, és mindketten leszögezték, hogy Jeruzsálem esetében nem fogadják el a „status quó” felrúgását. Ráadásul Ankara esetében ez azzal is járhat, hogy az amúgy is a tavaly óta döcögve haladó izraeli-török kibékülés ismét megszakadhat és török elnök viszonya Benjamin Netanjahuval ismét rendkívül feszültté válna. Valószínűleg visszaköszönne az az időszak, amikor Törökország nem kevés anyagi, diplomáciai és fegyvertámogatást nyújtott az olyan szélsőséges iszlamista csoportoknak, mint a gázai Hamász.

Erdoğan “vörös vonalat” emlegetett a december 5-i parlamenti beszédében.

Egyiptom szintén azok között van, akiknek nagyon nem lenne ínyére Trump döntése. Az igaz, hogy az amerikai-egyiptomi kapcsolatokat már aligha befolyásolná érdembe, ha a Fehér Ház áthelyezteti az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben. Ugyanis a két ország között már ismét feszültté vált a viszony, amikor a Trump-adminisztráció augusztusban váratlanul leállította a gazdasági és katonai segélyeket pont akkor, amikor Kairó éppen a Sínai-félszigeten folytatott terroristaellenes hadműveleteket.

Ugyanakkor az arab ország regionális politikája sokkal jelentősebb változáson mehet keresztül. Először is azért, mert az egyiptomi diplomáciának nem kis szerepe volt a Fatah és a Hamász megegyezés megszületésében, amelyet Abdel Fattah asz-Szíszi eddigi legnagyobb külpolitikai sikereként könyvelnek el. Csakhogy Trump lépésével egy csapásra semmisé válhat az eredmény, és Egyiptom elveszítheti minden korábbi befolyását nemcsak a gázai, hanem a legrosszabb esetben a ciszjordániai palesztinok körében is.

Egyiptom számára a legnagyobb kérdést azt jelentené, hogy ezután miképp viszonyuljon Izraelhez. A két ország 1979-ben különbékét kötött egymással, amelyet eddig mindegyik fél betartott, igaz, volt időszak, amikor úgy tűnt, hogy ez valamelyik fél fel fogja mondani. Izraellel szomszédos összes állam közül Egyiptom nevezhető a “legstabilabban baráti államnak”, hiszen nagymértékben együttműködnek a terrorizmus elleni harcban, különösen a Sínai-félszigeten.

Szíszi és Netanjahu találkozója New Yorkban 2017. szeptember 18-án. A kép forrása: MEMO.

Viszont a lakosság és a politikai elit egy része még mindig nem törődött bele a különbékébe és az Izraellel való viszony javulását. Ezt jól mutatja az az eset, amikor tavaly az egyik egyiptomi törvényhozó meghívta ebédre az izraeli követet, de gyakorlatilag lincshangulat uralkodott el az országban. Ugyanúgy egyre többször bírálják Szíszit még a nacionalisták és a szekulárisok köréből is, mivel hosszas diplomáciai és bírósági huzavona után eladta az egyiptomi fennhatóság alá tartozó Tinar és Szanafir-szigeteket Szaúd-Arábiának, amelyet ők egyértelműen az egyiptomi állam részeként ismertek el. Egy újabb haraghullámot és tiltakozást pedig már az egyiptomi elnök sem hagyhat figyelmen kívül, mégha konkrétan az Egyesült Államok miatt törne ki az országban.

Tehát lehet az amerikaiak és az izraeliek számára jól hangozhat, ha Donald Trump elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és oda költözteti át az amerikai nagykövetséget. Ez kétségtelenül, talán még Ronald Reagan idejét is felülmúlva erősítené meg a két ország kapcsolatát, jelentősen erősítené mind az amerikai elnök, mind az izraeli miniszterelnök pozícióját az országon belül. Csakhogy ezzel párhuzamosan mindkét ország gyakorlatilag semmissé teheti az elmúlt években, nem kevés erőfeszítések árán elért eredményeit és lenullázhatja az arab országokkal való kapcsolatokat is. Végső soron pedig pont az a két ország nyerne közép., de akár rövidtávon is, amelynek jelenleg az Egyesült Államok és Izrael is igyekszik visszaszorítani a befolyását a Közel-Keleten: Irán és Oroszország.

Korábbi szövetségesei ölték meg a volt elnököt

0

Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnök a síita húszi lázadókkal lépett szövetségre, majd pár napja bejelentette: szakít velük. A lázadók ezután megölték. Száleh évtizedekig irányította Jement, az arab tavasz forradalma után kellett lemondania. Jemen az utóbbi években káoszba süllyedt.

Ali Abdullah Száleh
Fotó: MTI/EPA

Szálehet 2011-ben mondatták le, de nem sokkal később ő és hívei összefogtak az Irán által támogatott síita lázadókkal, hogy megdöntsék utódját, Abed Rabbo Manszúr Hádit. Neki 2014-ben menekülnie is kellett, de Szaúd-Arábia segítségével visszatért.

A háború azóta is tart.

Szombaton viszont Száleh bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a húszikkal, mert, ahogy fogalmazott, „népellenes cselekedeteket hajtanak végre”, és Irán utasításait követik. A húszik ezután árulónak nevezték a volt elnököt.

A lázadók előbb Száleh rezidenciáját támadták meg és robbantották fel, de a volt elnök nem volt otthon. Ezután megállították autókonvoját és kivégezték.

Húszi lázadók Száleh kiégett rezidenciájánál
Fotó: MTI/EPA/Jahja Arhab

Az al-Arabíjának a jemeni miniszterelnök azt mondta: az elnök általános amnesztiát hirdet mindenkinek, aki megszakítja kapcsolatait a húszikkal. Az AFP szerint az elnök egy átfogó támadást is elrendelt a főváros, Szanaa egy részét is uraló lázadók ellen.

A Szaúd-Arábia vezette, a kormányt támogató nemzetközi koalíció már napok óta bombázza a húszik szanaai állásait. Az országban közben éhínség és kolerajárvány is tombol.

Izraeli légitámadás egy iráni bázis ellen Szíriában

0

Szombaton hajnalban az izraeli légierő az Al Kiswa katonai támaszpontot támadta Damaszkusz közelében. A szíriai légvédelem rakétákat lőtt ki és két izraeli rakétát megsemmisített. Néhány napja a BBC riportot közölt arról, hogy Irán berendezkedik az Al Kiswa támaszponton, amely mindössze 13 kilométerre van Damaszkusztól.

 

A BBC ma délelőtt a szíriai állami televízióra hivatkozva jelentette, hogy föld-föld rakétákkal lőtték éjszaka az izraeliek a Damaszkusz-közeli katonai bázist. Nagy károkat nem okozott a támadás, de két rakétát megsemmisítettek. Az izraeli hadsereg nem erősítette meg a támadás hírét, de az Egyesült Királyságbeli központtal működő sziriai megfigyelő csoport (Syrian Observatory for Human Rights) azt jelentette, hogy robbanások hallatszottak a szír főváros közelében, gyaníthatóan rakétatámadások következtében – írta a BBC.

Forás: Google Maps

Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Avigdor Lieberman hadügyminiszter többször is megerősítette: nem tűrik el, hogy Irán katonailag berendezkedjen Szíriában, amely szomszédos Izraellel. Irán nem ismeri el a zsidó állam létét sem, ezért stratégiai ellenségnek tartják Jeruzsálemben. Korábban Netanjahu Szocsiban, Vlagyimir Putyin elnöknél megpróbálta elérni, hogy Oroszország tartsa távol Iránt Szíriától, de Moszkva nem tett eleget Izrael kérésének. Mihail Lavrov orosz külügyminiszter nemrég pedig azt közölte, hogy Oroszország szerint Iránnak joga van katonailag berendezkedni Szíriában.

Ennek most azért van különleges jelentősége, mert a szír főváros rakétavédelmét az oroszok látják el. Izraeli akciók idején előzetes egyeztetésre van szükség nehogy közvetlen katonai konfliktus alakuljon ki a két állam között.

Ebből háború is lehet Izrael és Irán között – írja az ellenzéki Haaretz. Az izraeli fegyveres erők vezérkari főnöke nemrég – a történelem során először – hosszú interjút adott egy lapnak Szaúd-Arábiában. Ebben kifejtette: a két állam közös ellensége Irán.

Ezért Izrael kész arra, hogy megossza az Iránnal kapcsolatos információit Szaúd-Arábiával.

Az izraeli vezérkari főnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok támogatásával Izrael és Szaúd-Arábia elég erős lehet ahhoz, hogy szembe szálljon Iránnal. A probléma csak az, hogy Irán rendszeresen egyezteti terveit Oroszországgal és Törökországgal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK