Kezdőlap Címkék Ingatlan

Címke: ingatlan

Ujhelyi István tiszta vizet öntött a medencébe

Ujhelyi István rendhagyó sajtótájékoztatót tartott Szegeden, hogy megcáfolja a fideszes propaganda hazugságait a “luxus” ingatlanáról. A sajtót beengedte a házába és a kertjébe, mindenki ellenőrizhette, hogy tényleg 34-40 milliót költhetett-e csak a felújítására.

Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint az ingatlan összesen nem ér 30-40 millió forintot, amennyit a Szeviép egyik vezetőjének állítása szerint a cég 2008-ban a felújítás finanszírozására fordított. Ujhelyi szerint valószínűleg egy vádalku felajánlásával vették rá a hazugságra.

Ujhelyi István elmondta, 2002-ben feleségével költöztek az 1980-as években házgyári technológiával épült szőregi házba. Az épület földszintje 80 négyzetméteres és ugyanekkora területű a beépített tetőtér.

A politikus leszögezte, a Szeviép vezetője által elmondottakból egy szó sem igaz, mivel a ház felújítása évekkel korábban történt meg, a rekonstrukció költsége pedig töredéke volt a 30-40 millió forintos összegnek.

Az épületet, amelyet mint mondta, még túlozva sem lehet luxusvillának minősíteni, 2004-ben újították föl, ekkor kicserélték a nyílászárókat is. Később az épület külső hőszigetelést kapott, a melléképületet is kifestették, újraburkolták és az elektromos rendszerét is kicserélték – közölte a politikus, a munkákról 300-600 ezer forint közötti számlákat bemutatva.

A házhoz nem tartozik wellnessközpont, sem medence, sem konditerem, mint azt a fideszes média állította. A melléképületben van egy évekkel ezelőtt elromlott pezsgőfürdő, amelyet drága lenne kibontani, egy szauna és két kondigép, amit használtan vett egy konditeremtől. A telket – ahogy a városrészben sok más területet – egykor rózsakertészek használták, így a kert végében van egy az öntözővíz tárolására használt kisebb tó, a kertet ma is ebből locsolják – mondta Ujhelyi István.

Az EP-képviselő hangsúlyozta, 18 éves kora óta a nyilvánosság előtt végzi munkáját, soha nem kellett elbújnia az emberek elől, országgyűlési képviselőként azok között élt, akik megválasztották. Hozzátéve: egyetlen egyszer sem vádolták meg azzal, hogy korrupt politikus lenne.

Ujhelyi István természetesnek nevezte, ha politikai tevékenysége miatt támadják, azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a házában gyermekeiről az ablakon keresztül vagy drónnal felvételeket készítenek, ezért felszólította az újságírókat “álljanak le családja zaklatásával”. Ebben az ügyben megtette a feljelentést.

Egyre több kínai vesz lakást Magyarországon

0

2018-ban 1610 kínai állampolgár vett ingatlant Magyarországon, ami 37 fővel több, mint egy évvel korábban volt. A kínaiak alapvetően befektetésnek tekintik a Budapesten megvásárolt lakásokat, ráadásul egyre többen vannak olyanok, akik hosszú távra terveznek hazánkban.

A legújabb statisztikák szerint, míg 2017-ben még csak 3206, addig 2018-ban már 3529 magyarországi ingatlant vásároltak meg külföldi állampolgárok, közülük 1610-et kínaiak. A legtöbb ingatlant – egész pontosan 198-at – a XIII. kerületben szerezték meg. A legkapósabb VII. kerületben az EU-n kívüli vásárlók 35,8 százaléka, a VIII. kerületben pedig 51,6 százaléka kínai állampolgár volt.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jelenség részben azzal magyarázható, hogy a kínaiak azt tartják, több típusú ingatlanban kell a pénzüket tartani.

„Egy kínai mondás szerint, ha sok tojásod van, ne tartsd egy kosárban, mert ha leesik, mindegyik összetörik. Akinek ma több pénze van, az nemcsak arra törekszik, hogy saját lakást vásároljon, hanem hogy tegyen mellé egy házat aztán egy üzlethelyiséget is” – fogalmazott a szakértő.

Mint mondta, akinek valóban sok pénze van az több országban próbálja azt elhelyezni. Sok olyan ügyféllel találkoznak, aki már rendelkezik ingatlannal Olaszországban vagy egy hozzánk közeli EU-s államban.

Vásárláskor alapvetően három tényező befolyásolja a befektetőket:

  • ránéznek a Budapest térképre, és próbálnak a belváros közelében venni valamit;
  • egyszerűen beleszeretnek egy ingatlanba;
  • pénzügyi szempontból vizsgálják az ingatlant, hogy az hosszú távon mennyire biztonságosan megtérülő befektetés lehet.

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, egyre több kínai tartózkodik életvitelszerűen Magyarországon úgy, hogy közben kereskedelmi viszonyban állnak a hazájukkal.

„A kínaiak alapvetően szeretnek a honfitársaikkal együtt dolgozni, teljesen mindegy, hogy egy üzletről, piacról vagy étteremről van szó. Próbálják magukat kínai munkavállalókkal körbevenni. Nekik is biztosítani kell a szállást, majd mikor már ők is látják, hogy itt meg tudnak élni, maguk is ingatlant vásárolnak” – nyilatkozott.

A GDN Ingatlanhálózat ezért már kínai nyelvű weboldalt is fejlesztett. Minden alapadatot lefordítottak, ami szükséges ahhoz, hogy a Kínából érkező vevők megismerhessenek egy ingatlant. Az egyedi leírások esetében ez ugyanakkor már nehézkesebb. Jellemzően egyébként Magyarországon élő kínaiak látogatnak el a honlapra, a külföldiek inkább kapcsolati rendszeren keresztül tájékozódnak az ingatlanpiacról.

Kevés és nagyon drága lakás

Ismét van nyári uborkaszezon a lakáspiacon, de lehetséges, hogy az eladók túlzott ár-várakozásai állnak a háttérben. Már mindenki arra készül, hogy másfél év múlva eltűnik a kedvezményes áfa az új lakásokra.

Amióta – főként az elmúlt egy-másfél évben – rendkívül megélénkült a lakáspiac, mérséklődött a szokásos nyári visszaesés. Idén azonban azt tapasztalják a szakértők, hogy hullámvölgybe került az ágazat.

Ennek hátterében azonban lehet, hogy nem a kereslet visszaesése áll, hanem az, hogy sok tulajdonos megpróbálja minél magasabb áron eladni ingatlanát. Az látszik, hogy tovább növekszik az olló a hirdetési és eladási árak között, és tele van a piac túlárazott ingatlanokkal. Ezekre viszont annyira nincsen érdeklődő, hogy az ingatlanközvetítők nem is tudják kinek mutatni ezeket – számol be megfigyelésükről Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodájának szakmai vezetője. A jól árazott lakásokat persze ezen a nyáron is könnyen és gyorsan el tudják adni.

A cég kínálatában lévő ingatlanok alapján úgy fogalmaznak, hogy a kínálat

„nagyon karcsú, nem találni jó lakást”.

Ez pedig visszafogja a vevők lelkesedését. Nem a kereslettel van gond, egyértelműen a kínálat gyenge, a társasházi lakások, a családi házak, és a panelek esetében is.

Nem biztos, hogy tartósnak bizonyuló jelenség, amit a közvetítő cég tapasztal a főváros egyes területein a panellakások körében. Ennek a típusnak rendkívül fellendült a forgalma, és a korábban nyomott árak is emelkedtek. Most azonban arról számolnak be, hogy amíg Újpesten nem érzékelhető jelentősebb visszaesés ezen a nyáron, addig Újpalotán közel felére esett vissza a forgalom. És ez azért nehezen érthető, mert nincs jelentős eltérés a két terület adottságai között.

Az irányok azonban továbbra sem változnak, mindkét kerületben az olcsóbb, 18-25 millió forint közötti áron kínált, 1,5-2,5 szobás lakások a legkelendőbbek. Árcsökkenésről pedig nem beszélhetünk, sőt, úgy tűnik, hogy

ha enyhén is, de még mindig emelkednek a legkeresettebb lakástípusok árai.

Az egész ingatlanos szakma azon tanakodik, mit hoz a nem is távoli jövő. Az elmúlt egy hónapban kiderült, hogy a kormány nem hosszabbítja meg a 2019 végéig szóló kedvezményes, 5 százalékos áfa hatályát. Az emiatti drágulást a piac – a jelenlegi becslések alapján – nem fogja elbírni, a forgalom rendkívül visszaeshet.

S noha jelenleg igen komoly, 50-60 százalékos növekedés tapasztalható az új építésűek körében, az árak a fővárosban már a tetőponthoz közelítést mutatják. A Balla Ingatlanokban elképzelhetőnek tartják, hogy az új építésű piac folyamatos csökkenése visszavezet egy réteget a használt, azon belül is elsősorban az újszerű ingatlanok piacára. Ebben a szegmensben tehát fokozódó vásárlói kedvre számíthatunk, ami viszont nem feltétlenül érinti a paneleket.

Budapesten tetőzhetnek a lakásárak

Idén tovább drágulnak a lakások, de Budapesten már elérték a telítettségi árszintet. Jelentősek a késések az új építésű lakások átadásában, elsősorban a fővárosban, és főként a hiányzó munkaerő miatt.

Az elmúlt évek árrobbanása még nem fejeződött be az országban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint. Tavaly 13,8 százalék volt az átlagos drágulás (2016-ban 15,4-gyel), és még idén is 13,9 százalékkal számol a jegybank.

Az árolló az elmúlt években egyre tágult a vidéki és a fővárosi piac között, mert Budapesten az elmúlt három évben 26,8, majd 23,6, tavaly 13,3 százalékkal nőttek az árak.

Utóbbi érték arra vall, hogy a drágulás üteme a fővárosban mérséklődhet, az MNB szerint országos „túlfűtöttség” még nincs, Budapesten azonban az árak elérték ezt a szintet. Vagyis

rövidesen elérhetik a felső határt a már amúgy is sokak számára megfizethetetlen árak.

A budapesti új építésű lakások átlagos négyzetméterárait mutatja az ábra, amelyen látható, hogy idén még a garzonokért is jóval 700 ezer forint felett kérnek.

Forrás: MNB

Az áraknak is szerepük lehet abban, hogy – a növekvő és kedvezően alakuló kamatú hitelek ellenére – messze van az ország attól, hogy az éves újlakás-építés elérje azt a kívánatos számot (legalább 30 ezer), amely az egészségesnek tekintett állománymegújulást lehetővé teszi. Tavaly kevesebb, mint 15 ezer, előtte 10, illetve 7 és félezer lakást adtak át az országban. Ezen belül Budapesten tavaly csak 2800 új lakást vettek át a tulajdonosok, idén már csaknem 9 ezret várnak, és még jövőre is lehet 10 ezer. A tetőzés a fővárosban az árak mellett a mennyiségben is 2018-19-ben következhet be.

Az új építésű lakások (budapesti) vevőinek szándékát érzékelteti az ábra. Jól látható a befektetési cél markáns részaránya. Ez is azt támasztja alá, hogy új lakást venni igen nagy részben a vagyonosok „bulija”.

Forrás: MNB

A tetőzés másik magyarázata az, hogy az öt évre meghirdetett kedvezményes (5 százalékos) áfa az új lakásokra 2019 végén letelik, és egyelőre ígéret sincs a meghosszabbításra. Ennek következtében a 2020-tól kezdődő időszakra lényegében már tavaly leálltak az építési előkészületek.

A piac másik gondja a munkaerőhiány, amely elérte a 40 ezer főt. Ennek következtében növekszik a csúszás az építések befejezésében. Budapesten a lakásoknak csak 36 százalékánál tudják tartani a határidőt, csaknem 26 százalék esetében fél évnél is többet késnek az átadással. Nem csoda tehát, hogy a tervezett lakásépítéseknek csak 46 százaléka készül el mostanság.

Mintha nem lenne holnap: egyre több, nagyobb és drágább lakások

Bár a legtöbb ingatlan 40-60 négyzetméteren talál vevőre, Budapesten a legnagyobb növekedés a 100 négyzetméter feletti kategóriában van, és kiugróan a 600 ezer forintnál magasabb egységárnál. Közben megjelentek eladóként a korábban befektetési céllal vásárlók.

A válságot megelőző időszak tranzakciós számát döntheti meg idén az ingatlanpiac, 160-180 ezer adásvétel bonyolódhat 2018-ban – derül ki a Duna House legfrissebb becsléséből. Ez 10-20 százalékos bővülés lenne. Az mindenesetre biztos, hogy februárban 13 százalékkal több, 12,8 ezer ügylet köttetett, mint egy évvel korábban, és az első két hónap összesített adata 2008 óta a legnagyobb.

Az eddig is dinamikus piaci pörgés részadatai szerint Budapesten és vidéken is

a legkeresettebbek a 40-60 négyzetméteres lakások,

az ügyletek nagyjából 40 százalékát teszik ki. A legnagyobb növekedés azonban a fővárosban a 100-120 négyzetméterűek körében történt (Budán 8, Pesten 4 százalékpont), de ezzel együtt ez a kategória mindössze 6-10 százalékban részesül az összpiacon belül. Vidéken átlagosan azonban a legkeresettebb méretű lakások körében volt a legnagyobb tranzakciószám-növekmény.

Az általános drágulás közepette érdekes tendencia, hogy az alacsonyabb négyzetméterárakban csökkent a kereslet tavaly februárhoz képest: Budán a 400 ezresig, Pesten a 350 ezresig, vidéken a 200 ezresig. Ettől felfelé viszont nagyobb mennyiségben cseréltek gazdát most a lakások.

A legkiugróbb emelkedés Budapesten a 600 ezer forint feletti

csoportban figyelhető meg: Budán 12 százalékponttal, Pesten 10 százalékponttal több ügyletet jegyeztek fel. Vidéken a legmagasabb mért, a 400 ezres kategóriában minimális volt ez a növekedés.

A drágább ingatlanok dominanciája jellemzi Budát, majdnem minden második lakás 40 milliónál drágább, Pesten 22 százalékkal a 15-20 milliós kategória a legnépesebb, ahogyan a vidéki átlagban is ez figyelhető meg; egy éve a Közép-Magyarország régió nélkül mért átlagban még az 5-10 millió közti lakásokból kelt el a legtöbb (36 százalék), mostanra az egy léptékkel nagyobb sáv (30 százalék) részesedése az első.

Általános jelenség az értékesítési idő hosszabbodása. Különösen a tégla építésűeké Budapesten – vidéken stagnáló, csökkenő. A panelek esetében kisebb ez az időnövekmény.

Változatlanul növekszik a befektetési célú ingatlanvétel. Budapesten majdnem minden második ügylet, a vidékiek esetében közel harmaduk emiatt cserél gazdát. A Duna House új elemként regisztrálta idén februárban

a korábban befektetésként eladott lakások

értékesítését: a fővárosban ez (12 százalék) a negyedik leggyakoribb ok volt, vidéken (2 százalék) viszont a sor végén található. Értékben azonban Budapesten 38 millióval a harmadik legmagasabb árkategóriát képviselnek az ilyen ingatlanok, vidéken viszont (21 millió) ezt az okot regisztrálták leggyakrabban.

Matolcsyék 400 millió forintos villában laknak

0

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke számára fontos a család. Különösen, ha az a család nagy, összetartó, és pénzük is van ahhoz, hogy mindenben segítsék egymást. Most egy fényűző budai villa megszerzésére és használatára fogtak össze. Az Együtt szerint Matolcsynak távoznia kell a hivatalából.

„A Rózsadomb szélén, tökéletesen csendes nyugodt mellékutcában, erdő mellett, harapni való tiszta levegőben, néhány éve provanszi stílusban, a legnemesebb anyagokból minden részletében finoman kidolgozva épült mediterrán jellegű luxusvilla. E ház tulajdonosa, ha a napi hajsza után hazaér, mély lélegzetet kell hogy vegyen a friss erdei levegőből, és kiülhet a kerti nyugágyak egyikébe, vagy télen beülhet az elegáns nappaliban egy kényelmes fotelba a kandallóban duruzsoló tűz mellé, és úgy érezheti magát, mintha nem is Budapesten volna, hanem Svájc vagy a francia Alpok kis falujának elegáns polgárvillájában, erdei környezetben, tiszta hegyi levegőben, csendben és tökéletes nyugalomban”.

Ezzel a szöveggel hirdették a II. kerületi Páfránykert utcai házat, amelyről a 24.hu megtudta, hogy

Matolcsy György fiának cége vásárolta, Matolcsy György unokatestvérének bankja meghitelezte, Matolcsy György pedig használja.

Kérdésükre a jegybank azt mondta: magánügy, hogy hol lakik az elnök, Matolcsy Ádám viszont elismerte: édesapja használja az ingatlan egy részét, és ezért bérleti díjat fizet.

Matolcsy Györgynek a nagy értékű luxusingatlanok iránti vonzalma nem új, a jegybank elnöke nem először hozható összefüggésbe szép házakkal: 2016 őszén éppen a Népszabadság írta meg, hogy Matolcsy egy kereskedelmi bank vezérének a luxuslakását használta a Budai Várban.

Matolcsynak a vagyonnyilatkozata szerint sem megtakarítása, sem hitele nincs, egyedüli jövedelme a jegybanktól van. Ez havi bruttó 5 millió, azaz nettó 3,4 millió forint.

Szigetvári: Matolcsy mondjon le!

Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerint a jegybankelnöknek azonnal le kell mondania, miután kiderült: fia és unokatestvére pénzügyi segítségével, trükkjeivel a legnagyobb titokban használ egy 430 milliós luxusrezidenciát. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan ez a maffiamódszer.

Szigetvári Viktor szerint egyértelműen látszik, hogy Matolcsy György saját családja és pénzügyi trükkök igénybevételével használja a luxusingatlant. Egy jegybankelnöktől elfogadhatatlan az a módszer, ahogyan mindent megtesz azért, nehogy a nyilvánosság számára is kiderüljön mérhetetlen urizálása. Sokadik bizonyítéka ez annak, hogy az Orbán-rezsimben csak az uram-bátyám viszonyoknak megfelelően a saját családtagjaikat gazdagítják a magyar adófizetők pénzéből, hogy aztán a rokonok kihasználásával a fideszes nagyurak is fényűző életet éljenek.

Az Együtt miniszterelnök-jelöltje azonnali lemondásra szólítja fel a maffiamódszerekkel urizáló jegybankelnököt.

Ezúttal bérpalotát vesz Mészáros Lőrinc

0

Az Andrássy úton lévő A-kategóriás irodaházat vesz a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding 2,2 milliárd forintért. Két nap alatt közel hétmilliárdnyi ingatlan vételéről határoztak.

Ezúttal a főváros szívében, az Andrássy út 59. alatt fekvő irodaházat veszi meg eddigi tulajdonosától, a Plaza House Kft.-től 7 millió euróért (2,2 milliárd forintért) – tudatta tőzsdei közleményben az Appeninn Holding. A továbbiakban tehát új tulajdonosként az Appeninn adja bérbe az irodákat a Dávid házként ismert épületben.

Az ügylet finanszírozásához a Mészáros-féle cég az érdekeltségi körbe tartozó Konzum befektetési társaságtól vesz fel 2 millió euró (620 millió forint) kölcsönt, amelyet az Appeninn új részvények kibocsátásával egyenlíti ki.

Az Appeninn éppen egy napja 18 olyan ingatlant vásárolt, amelyeket ugyancsak (új) bérbeadóként fog hasznosítani. Ezekben az ingatlanokban 18 Spar-üzlet van. Ezekre 4,5 milliárdot költ az Appeninn.

December végén összeszedtük, hogy Mészáros Lőrinc mi mindent vett tavaly. Ezt itt olvashatja.

Több százmilliós villát vett Orbán veje

0

Június óta a főváros egyik legdrágább környékén Tiborcz István tulajdonában van egy villa. A XII. kerületi Kútvölgy negyedben lévő 1536 négyzetméteres kertes ingatlan több százmillió forintba kerülhetett.

Idén júniusban írták Tiborcz István nevére az 1536 négyzetméteres kertes telket és a rajta lévő villát – derül ki az Átlátszó írásából. Az oknyomozó portál szerint a környéken kínált telkek mindegyike sok száz négyzetméterrel kisebb ennél, egyetlen ehhez hasonlót találtak a Kútvölgy negyednek ebben a részében,

azt 396 millió forintért kínálták.

A Hegyvidéken a lakások átlagos négyzetméter ára több, mint 600 ezer forint – írta az Átlátszó.

Orbán Viktor veje egymagában tulajdonosa a tehermentes teleknek és villának, de fő szabályként az közös tulajdonba kerül Orbán Ráhellel. Kivéve, ha valamilyen kiegészítő vagyonjogi megállapodás ezt nem írja felül.

Jön a jövő telekkönyve

0

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. 2020-ban jöhet a háromdimenziós „telekkönyv”.

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését – írják Boncok Bettina és Kui Szilárd ügyvédek az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.

Nem árt erre felkészülni, hiszen – mint olvasható –, erre nem is olyan sokára sor kerül, ugyanis várhatóan 2020. január 1-jétől bevezetik.

Mi van ma?

Szükség is van rá, mivel

a jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer nem alkalmas

az ugyanazon a telken egymást gyakran fedő és keresztező létesítmények tulajdon- és egyéb jogának, illetőleg teherterjedelmének az egyértelmű feltüntetésére. A háromdimenziós objektumok felett fennálló egyértelműen beazonosítható és elkülönülő tulajdonjog elismerése a gazdasági forgalomban hitelbiztosítékul szolgálhatnának, ami ösztönzőleg hatna a hitelnyújtásra és gazdasági növekedést eredményezne – vélik a szerzők.

A jelenlegi magyar ingatlan-nyilvántartást 1972-ben egységesített ingatlan-nyilvántartási rendszerként vezették be. Ez integrált formában ötvözi a kataszteri térképi adatbázist és az ingatlan-nyilvántartást és 1997 óta az egész ország területén elektronikusan elérhető.

A magyar ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kétdimenziós, néhány kivételtől eltekintve.

A tervezett bevezetés

Az ingatlanfejlesztők és az egész országot behálózó infrastruktúrával rendelkező közműtársaságok erősödő nyomásának a hatására 2012 májusában új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt fogadtak el, amely már előrevetíti a 3D ingatlan-nyilvántartás koncepcióját,  azzal az elsődleges céllal, hogy meghatározza az állam alapfeladatait egy háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer jövőbeni bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges jogi és műszaki követelmények kidolgozásában. Ennek a 3D ingatlan-nyilvántartás bevezetését a jelenlegi szabályozás 2020. január 1-jére teszi.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK