Kezdőlap Címkék HírTV

Címke: HírTV

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 20. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888 olvasói végre megtudhatták: ugyanaz az ezerfős csürhe tüntetett most is, akik nyáron elfoglalták az Oktogont és bulivá változtatták a köztereket. Persze most már szelídülni látszik a kormánybuktatásra spekuláló forradalmárok lendülete. Az is kiderült, hogy nem csak Soros szervezi a zsebforradalmat, hanem Gyurcsány is.

Egy kis csürhe úgy döntött, hogy bármit megtehet

Ötszáz belvárosi fiatal megpróbálta elhitetni magáról, hogy ők a többség, és két napig a Facebook-csoportjaikban is elhitették, hogy forradalmat robbantottak ki – így foglaltuk össze az elmúlt napok eseményeit az Echo TV Sajtóklub 2.0 című műsorában.

Többek között elmondtuk, hogy egy kis csürhe úgy döntött, hogy bármit megtehet: rendőröket dobálhatnak, közintézményeket foglalhatnak el, a politikusok pedig adták alájuk a lovat. Emellett az ellenzéki médiumok – forradalmi hangulatot gerjesztetve – folyamatosan azt hazudták a saját olvasóiknak, hogy itt tényleg forradalom van. Szerintünk ugyanaz az ezerfős tömeg tüntetett most is, akik nyáron elfoglalták az Oktogont és bulivá változtatták a köztereket. (888: A kölyöksajtóklubban megjelent Soros György szelleme)

Hazamentek a legények, a legutóbbi hőbörgésén már csak pár tucatnyian vettek részt

Egy nappal azután, hogy a hívatlan Hadházy lódoktort és a belé csimpaszkodó Szél Bernadett segédszínészt kihajították a köztelevízió épületéből, szelídülni látszik a kormánybuktatásra spekuláló forradalmárok lendülete. A „Minden Nap Tüntetünk! – Menjünk Ki A Kossuth Térre Kedden Is!” nevezetű Facebook-tömörülés másnapi hőbörgésén például már csak pár tucatnyian vettek részt.

A kukagyújtogatás ezúttal elmaradt, szánkót sem lopott senki, ráadásul mindösszesen két felszólaló akadt, de azok sem mondtak semmi épületeset. A szerda ennél is szolidabbra sikerült, ekkorra már csak a szilaj Tordai Bence őrizte egyedül a forradalom lángját, aki ápolóit kijátszva újra a tévészékház bejáratából tudósította híveit.

Az áprilisban laposra vert vesztesek „Mi vagyunk a többség” szlogenje már születésekor magán viselte a kezelésre szoruló demokraták Lipót-tüneteit. Legutóbb szeptemberben derülhettünk egy jót, amikor a DK kígyóbűvölője kijelentette: pártja addig marad az utcán, míg le nem mond a kormány. Mit mondjak, hamar hazamentek… (Magyar Idők: Hazamentek a legények)

Persze nem csak Soros szervezi a zsebforradalmat, hanem Gyurcsány is

Az elmúlt napok történései is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek helyes döntést hoztak, amikor nem a mostani ellenzékre bízták az ország sorsát – véli Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára, aki azután nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy a New York-i ENSZ-közgyűlés megszavazta a globális migrációs csomagot.

„Azt látjuk, hogy amióta elvesztették a választásokat, durcásak a parlamentben, agresszívek az utcán” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy az ellenzéket továbbra is a zsebforradalmárként viselkedő egykori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vezeti. „Gyurcsány és tanítványai szép egységbe tömörültek” – jegyezte meg. (HírTv: „Gyurcsány zsebforradalmárként vezeti tanítványait” – véli az államtikár)

Így csinált hülyét a Hír TV műsorvezetőjéből egy jobbikos képviselő

0

Jakab Péter először szerepelt a Hír TV-ben azóta, hogy a tévét  Simicska Lajos eladta és a kormánypropaganda eszközévé tették. A jobbikos országgyűlési képviselő azzal kezdte, hogy ledobta a zakóját, ami alatt egy “Ez a tévé hazudik” feliratú póló volt. Sikerült is zavarba hoznia a műsorvezetőt, majd egyenesen Orbánhoz kezdett beszélni a kamerába, a tüntetők öt követelését ismertetve. A vicces műsor a videóban:

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Rétvári szerint a CEU blöffje nem veszélyezteti a magyar felsőoktatás megítélését. A Magyar Idők szerint Gémesi György szándékosan blokkolta a hatékony szemétszállítást. Az Origo már Macron francia elnök bukását jósolja.

Rétvári szerint blöff a CEU Bécsbe költözése

Az oktatásért is felelős humán tárca államtitkára a Hír Televíziónak azt mondta: az intézmény eddig nem tudta bizonyítani, hogy külföldön is van működő egyetemi képzése, amely alapján Budapesten is kiadhat diplomát. Az államtitkár hozzátette: a magyar felsőoktatási intézmények előkelő helyen szerepelnek a nemzetközi ranglistákon, a CEU képzésein pedig inkább külföldi hallgatók vesznek részt.

„Meg kell becsülnünk a saját, hazai egyetemeinket, azokat kellő helyen kell értékelni, nagyon sok rangsorban nagyon szép helyezéseket érnek el, a felsőoktatási normatíva 40 százalékkal fog emelkedni a hallgatói normatíva a következő két esztendőben” – nyilatkozta az államtitkár. (Hír TV: Rétvári: A CEU blöffje nem kell, hogy veszélyeztesse a magyar felsőoktatás megítélését)

A szemétszállítást Gémesi György akadályozta politikai okokból

Politikai körökben úgy tartják, hogy Gémesi a Zöld Híd élén szándékosan blokkolta a céghez tartozó területeken a hatékony szemétszállítást, és különböző formákban zsarolta a kormányzatot.

A Fidesz szerint az LMP parlamenti listáján harmadik helyen szereplő politikus lépése „gyakorlatilag felért egy beismerő vallomással”. Gémesinek ezért kellett távoznia, mert a kirobbant botrány, a Zöld Híd hulladékügye, amiért Gémesinek vállalnia kellett a felelősséget.

– Semmiféle pénzügyi, vagy egyéb vita nem indokolhatja, hogy megszüntessenek, egy olyan közszolgáltatást, amely 300 ezer embert érint – nyilatkozta korábban Vécsey László országgyűlési képviselő.

A politikai motiváció a Gémesi által irányított szervezetnél nyilvánvaló volt, mert az ország egyéb területein működő hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek hasonló forrásokból gazdálkodnak, el tudták látni a feladatukat. (Magyar Idők: Pont kerülhet Gémesi György hulladékbotrányának végére)

Elkezdődött a francia baloldali és neoliberális elit bukása

Ugyanaz zajlik most a franciáknál, mint néhány éve az olaszoknál. Ott a Vasvillák lázadásával kezdődött a baloldali és neoliberális elit bukása.

Tovább folytatódik Párizsban a sárgamellényesek lázadása Emmanuel Macron dilettáns gazdaságpolitikája ellen. Most már rendszeresek az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetők barikádokat emelnek, és festékkel dobálják a rendőröket, akik könnygázzal oszlatnak, és több helyen brutálisan lépnek fel. A bukott szocialista miniszterből lett francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nem akar visszalépni a megszorításokból, a franciák széles rétegeit sújtó adóemelésekből és pénzelvonásokból, pedig már pártján belül is többen felszólították rá.

Jacques de Saint Victor egyetemi tanár, jogtörténész, publicista a Le Figaroban közölt írásában azt írta: ami történik, az valójában logikusan következik Macron önmagát populistának nevező, de valójában neoliberális politikájából. A konfliktus szükségszerűen elmélyül, további frusztrációkat teremt, és végül ugyanúgy fordulathoz, Macron bukásához vezethet, ahogy Olaszországban megbukott a francia elnökhöz meghökkentően hasonló politikát folytató Matteo Renzi. A neves történész szerint feltűnő a hasonlóság az olasz fordulat (a baloldal bukása és az 5 Csillag-Liga koalíció győzelme) és a mostani francia események között. A törésvonalak már nem a bal- és a jobboldal, hanem a paloták és az utcák népe között vannak, amihez erősen hozzájárult a brüsszeli neoliberális uniós elit is, amely a politikát megfosztotta a lényegétől – írja a neves történész. (Origo: Lázadás Franciaországban: közel lehet Macron bukása)

A jobboldali értelmiség ébredése

„– Jaj, ha már a média. Szóval komolyan mondom. Tényleg. Most ugye, hogy van ez, hogy M1 meg Echo TV meg HírTV, három fasiszta jellegű kormánypárti televízió van, és van úgy, hogy egy este mind a három helyen elcsípem Kovács kormányszóvivőt, például. És akkor kattintgatsz, hogy kicsit menekülnél, és akkor itt is Kovács, ott is Kovács vagy a rosszabbik változat, Bakondi”.

Zavarban vagyunk, mert nem tudjuk, hogy miért épp most keletkezett zavar az erőben. A fenti idézet ugyanis nem valamilyen idegenszívű, ballib, vagyis bevándorláspárti személy szájából hangzott el. Fábry Sándor beszélt így november 22-én, a Duna televízióban.

Sokan vannak, akik már régóta azt gondolják, amit Fábry most kimondott. ám most a kormányoldal számára hiteles, vagy eddig hitelesnek tartozó prominens illető mondta el mindezt.

A helyzetet tovább tetézi, hogy a műsort leadta a Duna TV, amely szintén ahhoz az istállóhoz (MTVA) tartozik, melynek egyik ékkövét, az M1 televíziót Fábry fasiszta jellegűnek nevezte.

Fábry Sándor humorista a Fidesz holdvarához tartozó, magát jobboldalinak mondó értelmiség egyik zászlóshajója. Nyilván nem rögtönzött, nem ott helyben szopta a saját ujjából a fenti mondatokat, ezért is lenne jó tudni, hogy miért és miért épp most jött mindez elő belőle.

Akikkel erről beszéltem, első reakciójuk az volt, hogy megkezdődött a menekülés a süllyedő hajóról. Szerintem ez nem igaz, nem tartunk még ott. A hajó nem süllyed, legalábbis semmi jele annak, hogy idővel a víz alá kerül. Előbb-utóbb persze el fog süllyedni, és amikor majd elmerül, nagyon gyorsan tör be a víz, de elég a táblázatra nézni, hogy belássuk: ennek ma még nincs semmi jele.

Egy másik, jóindulatúbb változatban nem patkányokról és süllyedő hajóról esik szó, hanem arról, hogy a jobboldali, vagy mondjuk úgy, konzervatív értelmiség gyomrát is kikezdi az, ami most van. A jogállam lebontása, a szabadságjogok semmibe vétele, a lopásról nem is szólva. Mert vannak olyan emberi értékek, amelyek nem attól függnek, hogy valaki jobb, vagy baloldali, liberális netán konzervatív.

Én azt gondolom, hogy az igazság valahol máshol van. Ott például, hogy a valóban hívő embereket bántja, hogy kedvenc, magát kereszténynek mondó kormányuk nem Jézus tanításait követi. Nem segíti, hanem üldözi a szegényeket, az elesetteket.

Igaz, Orbán értelmisége idáig jól el volt ezzel a tudattal, valahogy elhelyezte a maga világrendjében – mitől változott volna meg ez hirtelen? Talán attól, hogy amit a kormány és médiája tesz, az már egyre többek számára vállalhatatlan. 2010-ben még tán trendi volt a NER követőjének lenni, mára ez jobb társaságokban kínos. Talán ennek adott hangot most Fábry és ezért lőtt fel egy figyelmeztető rakétát az övéinek. Azt üzente nekik: nem jó, hogy a Fidesz lesajnált, szomorú, önmagával megbékélni nem tudó helyet  csinált a hazából.

Lassan a jobboldalon is eljön az ideje az ébredésnek. Az álom szép volt, a találkozás valósággal nehéz lesz.

Bréking nyúz, 2018. november 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

A PestiSrácok rájött, hogy Gyurcsány egy Pöttöm Palkó, aki azért fenyegeti Orbánt börtönnel, mert valójában neki, mármint Pöttöm Palkónak kellene börtönben ülnie. Nikola Gruevszki utódja persze Soros híve és beengedi a migránsokat. Németország Merkel miatt már ott tart, hogy a nők már nem mernek az utcára kimenni.

Pöttöm Palkók már nem csinálhatnak nagyobb hülyét magukból

Mindig azt gondoljuk, hogy az ellenzéki Pöttöm Palkók már nem csinálhatnak nagyobb hülyét magukból, ám újra és újra csalatkozunk. Most éppen ott tartanak, melyikük tudja harsányabban börtönnel riogatni Orbán Viktort. Végignézve a delíriumos fenyegetőzőkön (Gyurcsányon, Ujhelyin, Fekete-Győrön), akár röhöghetnénk is – de ne tegyük, legyünk óvatosak! Erre int minket Ukrajna és Macedónia példája.

Az a Gyurcsány veszi szájára a „börtön” szót, akit nagy valószínűséggel csak az Obama-kormányzat agresszív közbeavatkozása mentett meg a kaptártól a Sukoró-ügyben. Bár a milliárdos hűtlen kezelési bűnügyben meggyanúsították, az ügyészség végül furcsa körülmények között megszüntette ellene az eljárást, és a vagyonkezelő két csinovnyikja vonult (helyette) börtönbe. (Sokatmondó: az amerikai nagykövetség egyik tisztviselője már akkor számon kérte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztost a nyomozás miatt és amiatt, hogy Gyurcsány az eljárásnak érintettje lehet, amikor a bukott kormányfőt még meg sem gyanúsították!) Tehát hiába követelték a fideszes szavazók, hogy „Gyurcsány Ferenc legyen fegyenc!” – nem lett az. Sőt, az érintett, ahelyett, hogy minden nap hálaimát rebegne ezért, börtönnel fenyegetőzik… (PestiSrácok.hu: Gyurcsányék leszámolással és börtönnel fenyegetik a miniszterelnököt)

Nikola Gruevszki utódja Soros híve és beengedi a migránsokat

Amíg Nikola Gruevszki volt a miniszterelnök, nem engedte be a migránsokat Macedóniába, leváltása után azonban egyik napról a másikra megváltozott a helyzet – emlékeztetett Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki hozzátette, hogy az új államfőnek, Gjorge Ivanovnak a Soros-szervezetekkel sincs baja.

Arról is tájékoztatott, hogy menekültstátuszt olyan személynek kötelező adni, akit hazájában politikai vagy vallási okból üldöznek, élete veszélyben van. Nem zárható ki, hogyha ezek a kritériumok nincsenek, akkor is ilyen elbírálásban részesüljön valaki.

Elmondta, hogy a Gruevszki menekültstátusa hasonló jogokkal ruházza fel Macedónia egykori miniszterelnökét, mint amilyenekkel a magyar állampolgárok rendelkeznek. (Hír TV: Gruevszki bukása óta sok mindenben változott a helyzet Macedóniában)

A német nők már nem mernek az utcára kimenni

Alice Weidel, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke továbbra is erősen bírálja Angela Merkel migrációs politikáját. Azt mondja, a német közéletre is óriási hatással vannak a beözönlő migránsok, akik veszélyt jelentenek a német emberekre is.

A nők és a lányok már nem mernek egyedül sétálni az utcákon, mert félnek az állítólagosan védelmet keresők támadásaitól. (888: Weidel: a német nők már nem mernek az utcára kimenni)

A fideszes média mentegeti az elítélt volt macedón kormányfőt

A kormánymédiában már ott tartanak, hogy koncepciós perben ítélték el Gruevszkit, persze Soros emberei. Természetesen Gyurcsány is hibás, vajon miért találkozott kétszer is annak idején az akkori macedón miniszterelnökkel… A valódi kérdés persze az, mit készítenek elő a jogerősen elítélt, már az Interpol által is körözött Gruevszki mentegetésével? 

A Hír TV tegnap esti, ma reggel megismételt Csörte című műsorában azzal vezették fel a vitát, hogy a “a baloldali sajtó botrányt vizionál” amiért Magyarországra menekült a volt macedón kormányfő. A fideszes megmondó emberek szerint koncepciós perben ítélte el őt a mostani baloldali macedón kormány, amely Soros embereiből áll.

A magyar kormány szerintük majd törvényesen, 60 nap alatt le fogja folytatni az eljárást és dönt a soros-bérencek által üldözött menedékkérelméről. Ja, azért nem tették vissza addig Szerbiába vagy azért nem zárták tranzitzónába (mint a szíriai menekült családokat), mert mégis csak egy volt miniszterelnökről van szó…

Ismét nem politikai, hanem jogi ügyként kezelik Gruevszki menedékkérelmét, ugye?

Na és persze Gyurcsány a hibás

Habony Árpád lapja, a Ripost ma azzal az ordító vezető címmel jelent meg a címlapján, hogy “Mit tudhat Gyurcsányról a volt macedón miniszterelnök?”. Az alcím, meg az, hogy “Kiborul végre a balkáni bili?” A felcím pedig az, hogy “Bérgyilkosok, fedőcégek, alvilági seftelés”.

A Ripost névtelen „Balkán-szakértőket” is idéz, akik szerint Gruevszki igenis „sokat tudhat” Gyurcsány és egy bolgár oligarcha, Cvetan Vaszilev kapcsolatáról. A propaganda lap szerint “Gyurcsány sötét üzleti birodalmának nem kis része a balkáni országokban van elrejtve”. Arról sem feledkeznek meg, hogy Gyurcsány felesége bolgár családból származik.

Az Origo pedig már korábban azt fejtegette, hogy Gyurcsány kétszer is személyesen találkozott Gruevszkivel. (Aki akkor – ezt mi tesszük hozzá – még kormányfő volt és nem elítélt bűnöző.)

Az mondjuk nem túl meglepő, hogy a fideszes propaganda mindenre sorosozással és gyurcsányozással reagál, de itt most többről lehet szó, el akarják terelni a figyelmet Orbán és a kormány szerepéről a nemzetközi botránnyá dagadó ügyben és valószínűleg elfogadhatóvá akarják tenni a menekültkérelem majdani elfogadását.

A szülők elfogadják, hogy a kormány elveszi a gyerekek jövőjét?

Ismert oktatási szakemberrel készítettünk interjút, aki munkalehetőség híján az ország elhagyására kényszerült. X úr előbb ecsetelte a Fühü olvasói számára távozásának okait, a mai oktatási rendszer hibáit, majd beszámolt arról a számára megrázó élményről, hogy a magyar szülőket a hatalom lefoglalja a gyűlöletkeltéssel, eközben veszni hagyják a gyerekek jövőjét. Kis  idő múlva azonban X úr letiltotta az interjú korrektúrázására elküldött szövegét. Kérte, felejtsük el, amit mondott, ne említsük se a nevét, se az őt örömmel fogadó ország fekvését. Félti a családját. Az interjút tehát, kérését tiszteletben tartva töröltük.

 

X úr fél! Nincs ebben semmi rendkívüli. Sokakkal előfordul manapság Magyarországon. Majréztak példának okáért a Hír TV dolgozói is, amikor egy szép nyári reggelen munkába sietve azt tapasztalták, hogy kigyúrt emberek nem engedik be őket az épületbe, ahol évek óta dolgoznak. Ilyenkor nyilván, beindul a pánik. Más oldalról persze érthető, ha útját állták a dolgozóknak, hiszen a legbelső szobákban – ha nem is verőemberek segítségével – de a főnökség épp a hatalomváltás zűrös műveletével foglalatoskodott. Átvették a kasszakulcsot, s persze sokakat kirugdostak, megaláztak, megfosztottak a kenyérkeresetüktől. Hatalomátvétel esetén teljesen normális, ha nem engedik a kíváncsiskodókat bámészkodni. Ugye a tönkretett embernek is vannak személyiségi jogai. Igazán nem lenne keresztényi magatartás, ha a könnyekkel küszködő állástalanok arcába bámulna bárki.  Na és persze arra sincs szükség, hogy a hatalomátvétel brutális módszereit a nyilvánosság elé tárnák. Hiszen már az is rémületet vált ki, ha egy csirke nyakát átvágja valaki, nem hogy az emberekét. Képletesen értve természetesen. A felkavaró, embertelen, csúnya részleteket el kell takarni a világ elől, a Nemzeti Együttműködés Rendszere erre kényesen ügyel.

De X úr már nem itthon fél. Valahol Európában szorong családjával együtt. Persze ő is itthon kezdte, mint mindenki, aki végül elmenekült az országból. X úr értelmiségi. Oktatási szakértő. Miután éveket dolgozott a manapság gyanús Világbanknál, és a mai hatalom számára kétes Ford alapítványnál, feladatot kapott néhány – manapság ugyancsak bélyegzett – civil szervezetnél.  Ezen kívül jelentős eredményeket ért el a hátrányos helyzetű rétegek felemelésében, igaz ez még a szocialisták idejében volt. Ezért aztán X úr jó ideje maga is munkanélküli. Alkalmi feladatokat vállalt, néha álnéven publikált, kellett a pénz, nagy a család. A két nagyobbacska már Angliában tanul, az ösztöndíj ellenére magasak az egyetemi költségek.

X úr, mielőtt elhagyta az országot, lemondott minden vállalt tisztségéről, és miközben interjút adott a Független Hírügynökségnek, felrémlett neki, hogy társai nem is igazán marasztalták. Ebből is érezte, ha valóban élethivatásának tekinti a hátrányos helyzetű rétegek felzárkózását, akkor legjobb, ha lelép. Jelenléte már nyolc éve csupán hátrányt jelent a szegényeknek és a romáknak, nem pedig előnyt. Egyszerűen tehertételnek érezte magát azon a területen, ahol évtizedekig sikeres volt. Amikor ezt megérezte, akkor szorongott először. Ezért azt nyilatkozta szerkesztőségünknek, hogy érzése szerint káros, ha a szakembereket kiutálják az országból.

X úr először abban reménykedett, hogy kritikus civilként, a pártoktól tisztes távolságot tartva úgymond ellenzékből is tud küzdeni a cigányság ügyéért is. Ennek ellenére a mai kormány ellenségnek, s nem kritikus partnernek tekintette. Eleinte még reménykedett abban, hogy ez nem mindig lesz így.  Négy évig próbálkozott, amit újabb négy év követett, de nem történt semmi. X úr a választások előtt az ellenzéknek adott az oktatással kapcsolatos tanácsokat.  De a 2018-as választási eredmények kijózanították, feladta, kiábrándult. Nem tudta, mire jut állás és jövedelem nélkül, s tartott a hatalomtól is. Félt.

X úr ma már külföldön fél, s rémülten figyeli, hogy az Orbán kormány már nem csak a hozzá hasonló, ellenségnek tekintett magyarokkal kíván leszámolni, hanem a rendszer korábbi katonáival, tehát sajátjaival is. Ráküldi a kormánysajtót Pröhle Gergelyre, aki évekig a Fidesz nagykövete, majd külügyi államtitkára volt, most pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezeti. S akit Bencsik András már sietősen le is váltott a Demokrata című lapban. Persze tévesen. Eszembe jutott, hogy korábban interjút kértünk Pröhle Gergelytől, akkor azzal hárította el, hogy nem szeretné, ha a liberális sajtó megvédené. Valószínű Pröhle is fél. De lapunk interjúigényét visszautasította Borókai Gábor is, aki miután a színvonalas Heti Választ is feladni kényszerült, visszavonult gondolkodni. Érzésünk szerint ő is tart attól, hogy ha kritikát fogalmaz meg a mai kormány sajtópolitikájával kapcsolatban, akkor abból baj lesz. Tehát érzésünk szerint Borókai is fél, s ez persze jól jön a mai hatalomnak. Ha már az is fél, akinek nem kéne, akkor végképp elkezd szorongani, akinek oka is van rá.

X úr sem a rendszer kegyeltje. Túlságosan kritikus. X úr már a külföld biztonságából adott interjút a Fühü szerkesztőségének, s nagyon fontos dolgokról beszélt. Azt mondta, hogy a mai kormány a korszerűtlen iskolarendszerével elveszi a gyerekek jövőjét: „fájdalom, de ma a szülők tudomásával nevelnek Magyarországon segéd-, betanított-, vagy közmunkásokat. Tehát az édesanyák és édesapák aktív hozzájárulásával maradnak képzetlenek a gyerekek, s ezzel az egész ország kimarad a fejlődésből”. Miközben az átkos kádári rendszert sok szülő azért viselte el, mert „legalább a gyerekek többre viheti”. Ma a gyerekeik érdekeinek megvitatása helyett a szülők gyűlöletkeltéssel vannak elfoglalva, migránsoznak és sorosoznak. X úr tűrhetetlennek tartja, hogy az ország vezetői mindezt elkövethetik saját hazájukkal szemben, miközben folyamatosan a nemzeti érzésekkel vannak elfoglalva.

X úr, aki rövidesen felveszi a munkát valamelyik uniós tagállam oktatási hivatalában, az elkészült interjút letiltotta. Először a feleségének jutott eszébe, hogy utánuk nyúlhatnak. „Ezek mindenre képesek”. Ő pedig nem akar frontot a családban, meg aztán nem akart már kockáztatni sem. Mert mi van, ha tényleg utána nyúlnak?

Szóval X úr, fél. Ezért is tiltotta le saját gondolatait. Pedig ha valaki, akkor ő tudja, hogy a félelem megöli a lelket. Nincs szükség ott cenzúrára, ahol működik az öncenzúra. Tudja ezt X úr is, nem is önmagát, hanem a családja: a felesége, a gyerekei jövőjét félti.

X úr interjúját ezért töröltük. Csak az nem teljesen világos, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik tehetségük miatt lehetnének mérnökök, közgazdászok, atomtudósok. Ehelyett legfeljebb segédmunkások, közmunkások, s jobb esetben szakmunkások lesznek, mert az édes szüleik nem kényszerítik rá a kormányt egy jól működő, oktatási rendszer létrehozására.

Mi lesz ezekkel a gyerekekkel, a szülőkkel, s mi lesz így az országgal?

Bojkott

Kocsis Máté mondta, hogy megszűnt. Pontosabban az a bojkott szűnt meg, amelyet a kormányzat a három éve Simicska-uralom alá került Hír Tv ellen hirdetett. Azután a „bizonyos” nap után a Fidesz és a kormány illetékesei bejelentették, hogy számukra már nem létezik a Hír Tv, nem állnak szóba a tudósítóival, nem hívják meg őket belső tájékoztatókra, nem mennek el a stúdióba egyetlen olyan műsor vendégeként sem, ahol kérdezhetik őket, és válaszolni kell. Most megint van „jó” Hír Tv, és megint nincs bojkott.

Az ember azt gondolhatta volna, ez valamiféle strucc-politika. Homokba dugja a fejét a hatalom, és úgy tesz, mintha az az „utálatos” médium nem is létezne. Pontosabban: úgy tesznek, mintha egyetlen másik olyan sajtótermék sem létezne, amely nem vette magára a „kormány közeliek” kicsit izzadtságszagú ingét. Nem vették tudomásul, hogy az egyik legolvasottabb online portál az index, kisebb és nagyobb rangú hivatalosságok nem átallották félretolni a kérdező újságíró magnetofonját és belemondani a mikrofonba, hogy „Simicska-cégnek nem nyilatkoznak”. Hogy formálisan sem az volt? A legkevésbé sem volt fontos egyiknek sem.

Regényeket mesélhetnének az egykori, azóta megszűnésre ítélt Népszabadság és „új Magyar Nemzet”, vagy most a Népszava újságírói, milyen bevált módszerekkel pattintja le magáról a kormányzat a kérdéseiket, milyen kifogásokkal nem vállalják, illetve halogatják a kormányzati illetékesek a nekik feltett kérdések megválaszolását. Még úgy-ahogy az atv van „jobb helyzetben”, egyik-másik műsorukat nagy ritkán megtiszteli jelenlétével a kormányszóvivő, vagy korábban – az azóta miniszterré avanzsált – Gulyás Gergely, a minap a KDNP frakcióvezetője.

Aki még emlékszik, a rendszerváltást követő években, az M1-en reggelente „megszólaló” Napkelte című műsor érdemelte ki elsőként azt a „megtiszteltetést”, hogy a Fidesz megorroljon Gyárfás Tamásra és csapatára. Nagy dirrel-dúrral közölték, a jövőben bojkottálják a műsort, küldhetnek nekik akár aranyszegélyes meghívót is, ők akkor sem mennek be a műsorba. Ha nem, hát nem, gondolta a Napkelte szerkesztősége, és nem is hívták őket. Nem sejtették, hogy ezzel a saját nyakukra tették kést: később, amint lehetett, a tévé fideszes vezetése megszüntette a Gyárfással kötött szerződést. Nem akarok párhuzamot vonni a Napkelte és a Hír Tv sorsa között, tegye meg ki-ki belátása szerint.

Az ilyen bojkottok példája ragadós. Amikor ők kerültek „olyan helyzetbe”, a szocialista politikusok is kipécéztek maguknak néhány nekik nem tetsző médiát, amelyet „tilos listára” tettek. Nem válaszoltak a kérdéseikre, nem álltak szóba a munkatársaikkal, nem mentek el a stúdióikba. Ha te úgy, akkor én is úgy… Ezzel gyakorlatilag a sajtó-nyilvánosságot is sikerült ugyanúgy ketté szakítani, ahogyan az ország politikai viszonyait. Ahelyett, hogy éppen fordítva történt volna: a sajtót használták volna fel az árkok betemetésére. A kormánypárti politikusoknak egymás kezéből illet volna kitépni a mikrofont, egymással versengve kellett volna megszólalniuk a „másik oldalhoz” szóló média minden lehetséges fórumán, hogy elmondják, mit, miért tesznek. Az ellenzéknek pedig megtisztelésként kellett volna megragadnia az alkalmat minden lehetséges megszólalásra a másik oldal táborában.

Lehet, hogy naiv vagyok, amikor úgy gondolom, sokkal élhetőbb volna ez az ország, ha képesek volnánk megbeszélni közös dolgainkat. Ha nem „pecsételnénk” meg egymást. Kínos témára kérdeztél? Te ellenség vagy. Alá kérdeztél a miniszternek? A kormány lakája vagy… Az a legnagyobb baj, hogy ebben az örökös háborúban szinte lehetetlen függetlennek, pártatlannak maradni. Nem hiszik el senkiről, hogy lehet olyan orgánum, amelynek esze ágában sincs semelyik politikai oldal szekerét tolni. Amelyik nem ácsingózik sem a pártok, sem a kormány Júdás-pénzére.

Mert, ha van is ilyen, előbb-utóbb pecsétet kap a határa. Mert biztosan akad valahol egy hivatalnok, aki pusztán óvatosságból, vagy hogy védje a fenekét, gyárt magának egy bojkott-listát, aminek aztán híre megy, mások is elkészítik a magukét… És ennek nincs vége.

Hogyan lehet lekerülni a vélt vagy valós bojkott-listáról? Mint a közismert viccben, a medve halállistájáról. Amikor megkérdi a nyuszi, nem lehetne-e törölni a nevét arról a listáról, a medve megrántja a vállát. Miért ne? – mondja, és törli onnan a nyuszit.

Lehet, hogy ezzel is naiv vagyok?

Jávor Benedek: Magyarország silányabb hely lett

A súlyosan eltorzított, politikai nyomás alatt működő magyar médiatérben a Hír TV az elmúlt három évben a kritikus hangok, a független újságírás egyik utolsó, és nagyon fontos bástyája volt – írja legújabb Facebook-bejegyzésében Jávor Benedek.

 

„Jól emlékszem azokra az időkre, amikor a Hír TV-ben rendszeres vendég voltam, és izgalmas beszélgetések készültek. Főpolgármester-jelöltként 2010-ben Csermely Péterrel folytattunk egy társalgást, ami nem csak nekem meghatározó emlék, de aztán a kampányban többen elmondták, hogy annak hatására döntötték el, hogy rám szavaznak – a médiának bizony hatalma van.

Aztán emlékszem azokra az időkre is, amikor a Hír TV csak előre kész lejárató anyagok összevágáshoz vett fel mondatokat velem. Ezt követően évekig nélkülözni voltunk kénytelenek egymást, a nettó kormányzati propaganda tolásába nem fért bele semmi, amiről beszéltem volna. A G-nap után váratlanul ismét megtaláltak. Egy idő után pedig alig-alig akadt más felület, ahol megszólalhattam volna.

Nem mondom, hogy ez így egy BBC-i értelemben vett elfogulatlan, független, minőségi médiatermék története. És hát annak is csak örülni tudok, hogy a Fideszt a nyakunkra hozó Simicska Lajosnak legalább a Jobbikot nem sikerült az ország nyakába varrnia.

Mégis, a súlyosan eltorzított, politikai nyomás alatt működő magyar médiatérben a Hír TV az elmúlt három évben a kritikus hangok, a független újságírás egyik utolsó, és nagyon fontos bástyája volt. Kiváló tényfeltáró, oknyomozó anyagok készültek. A kormányzati propagandatermékek egyre szorosabban záródó gyűrűjében akarva-akaratlanul a médiapluralizmus egyik legfontosabb maradék megtestesítője, az ellenzéki vélemények megjelenésének kiemelkedő fóruma volt.

És sok kitűnő újságíró munkahelye. Kormányzati elfoglalása számomra soha, egy percig sem volt kétséges, az időpontban lehettünk csak bizonytalanok. Origo, Figyelő, TV2, Napi Gazdaság, Népszabadság, megyei lapok, Magyar Nemzet, Heti Válasz (és külön a sajátos sorsú ATV). A Hír TV csak a sorminta aktuális eleme. Bárki tudja folytatni: Index, RTL Klub, HVG, Népszava. Rájuk is sor fog kerülni.

A Hír TV eleste mégis tragikus, bármit is gondoljunk az általuk eddig bejárt útról, vagy Simicska Lajosról, meg az oligarchák tulajdonolta médiatermékekről. Nem csak a magyar médiaszabadság helyzete romlott egy újabb hatalmas lépéssel.

A megállíthatatlanul autorizálódó Magyarország lett még silányabb hely. És ha valakinek eddig kétséges lett volna, az is kiderült, hogy Orbán Viktor háborúja totális: foglyokat nem ejtenek, békét nem kötnek, tűzszünet nincs. Tanulságul azoknak, akik alkudozni akarnak velük. Csak az maradhat meg, aki őket segíti , csak olyan alku marad életben, ami az ő céljaikat szolgálja.

A Hír TV nyugodjék békében. De mi ne nyugodjunk bele. És ne másoktól, a pixisből kiesett oligarcháktól, az EU-tól, a nyomorgatott civilektől várjuk a megoldást. Hanem saját magunktól.”

Feljelentéssel fenyegeti a kormányt a MÚOSZ a HírTV miatt

0

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége az állampolgárok tájékozódási alapjogát súlyosan sértő gyakorlatnak tartja, hogy a kormányzat közvetlenül benyomul a szerkesztőségekbe.

A MÚOSZ közleményét az alábbiakban ismertetjük.

„A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) aggodalommal figyeli a Hír TV-nél zajló kormányzati hatalomátvételt, és az amiatt bekövetkező sorozatos elbocsátásokat. Nem vitatjuk el a médiatulajdonosok azon jogát, hogy szabadon dönthetik el, kikkel kívánnak dolgozni.

Ugyanakkor az állampolgárok tájékozódási alapjogát súlyosan sértő gyakorlatnak tartjuk, hogy a kormányzat közvetlenül benyomul a szerkesztőségekbe, az Orbán-kormányhoz való lojalitást szabva az alkalmazás feltételéül. Az alaptörvény és a médiatörvény a pártatlan és sokszínű tájékoztatás biztosítását szabja alkotmányos feladatul – minél inkább egypólusúvá válik a magyar média, annál egyértelműbben sérülnek ezek a kétharmados jogszabályok.

A MÚOSZ az említett törvényekben megszabott feladatokra emlékeztetve a médiahatóság fokozott figyelmét, a hír- és véleménymonopólium kialakulása elleni fellépését sürgeti, egyúttal munkajogi segítséget kínál az elbocsátott kollégáknak. Jelezni kívánjuk továbbá, hogy amennyiben a Fidesz-közelbe húzódott tévécsatorna finanszírozását a már sok helyütt látott modell szerint állami hirdetésekkel oldja meg a kormány, az újságíró-szövetség a magyar és az európai hatóságoknál is feljelentést fog tenni tiltott állami támogatás miatt.

Semmilyen törvény nem biztosít ugyanis jogot a kormányzatnak arra, hogy állami forrásokból, azaz közpénzből egyoldalú versenyelőnyt biztosítson a vele szimpatizáló médiumoknak.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK