Kezdőlap Címkék Hillary Clinton

Címke: Hillary Clinton

Szertefoszló álom

Általában beválik Oxford Economics választási előrejelzése, mely sem Trump elnök nyolc éves kormányzását, sem lánya, Ivanka Trump első női elnökké választását nem prognosztizálja  2024-re.

“Trump történelmi vereséget szenved a választásokon.” Ezt jósolja az Oxford Economics választási modellje. A munkanélküliség, az elkölthető jövedelem és az infláció – erre a három tényezőre épül fel ez a politológiai modell.

Amely szerint Trump nem egyszerűen veszít majd novemberben hanem ez a vereség földomlásszerű lesz: maga alá temeti az elnök ambícióit. Nem ellenfelére szavaznak majd az emberek az Egyesült Államokban hanem ellene.

Proteszt szavazat

Míg korábban Trump legerősebb aduja a gazdaság volt, a vírusválság óta ez a legnagyobb veszély a számára. A munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót, és kevesen hiszik el, hogy a válság után újra itt lesznek a régi szép idők.

“Valóságos csodának kell ahhoz bekövetkeznie, hogy Trump megnyerje az elnökválasztást novemberben”

– írja az Oxford Economics jelentése.

Ez a modell szinte mindegyik amerikai választás eredményét pontosan jelezte előre 1948 óta. Csak 1968-ban és 1976-ban tévedtek. Legutóbb Trump esetében is rosszul számoltak bár pontosan jelezték az eredményt. Trump ellenfele, Hillary Clinton több szavazatot szerzett, de hiába. Az amerikai választási rendszer elektori szavazatokon múlik vagyis nem az nyer, akire a legtöbben szavaznak hanem az, aki megszerzi a legtöbb elektort. Trumpnak jobbak voltak a tanácsadói mint Hillary Clintonnak, ezért több elektort szerzett, és bejutott a Fehér Házba.

Nagyon nehéz lesz ezt a bravúrt megismételnie, mert a gazdasági válság máris ellene fordította a közvéleményt. Novemberig az amerikai gazdaság helyzete aligha javul ugrásszerűen bár Trump és emberei ebben bíznak. Akkor pedig nem teljesül Trump álma: nyolcéves elnöki periódus után lányának, Ivanka Trumpnak szeretné átadni a stafétabotot, aki az USA első női elnöke lehetne 2024-ben.

Az oroszok meghekkelték a brit Munkáspárt választási kampányát?

A 2016-os amerikai kampány után az oroszok beavatkoznak a brit választási kampányába is. Erre célzott a munkáspárt vezére, Corbyn amikor beszámolt arról egy sajtóértekezleten, hogy támadás érte a Munkáspárt rendszerét. Utalt rá, hogy egy olyan trió ellen kell küzdenie, mely mögött felrémlik Oroszország árnya: Trump-Johson és Farage.

Először Hillary Clinton pendítette meg, hogy az oroszok segítségével győzött Trump 2016-ban. Most Hillary Clinton azt kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést arról: milyen szerepet is játszott Oroszország a brexit kampány finanszírozásában?!

Font milliókat kaphatott a brit konzervatív párt Putyintól a brexitért

Ezt tartalmazza az a jelentés, melyet a parlament hírszerzési bizottsága készített, és amelynek a közzétételét Boris Johnson miniszterelnök megakadályozta. A konzervatív kormányfő joggal tart attól, hogy a választások során ez hátrányosan befolyásolná az esélyeket – véli a londoni Sunday Times, amely megtudott egy-két érdekes részletet a jelentésből. Korábban ugyanez a lap közölte a miniszterelnök brexit tanácsadójának előéletét firtató cikket, melynek alapján egy munkáspárti képviselő feltette a kínos kérdést: Cummings orosz kém lenne?

160 ezer fontot fizetett egy Angliában élő orosz oligarcha, hogy teniszezhessen Boris Johnsonnal és David Cameronnal

A Csernuhin házaspár, melynek mindkét tagja igen aktív a brit társas életben imádja a teniszt mint a kapcsolat teremtés eszközét. Amikor megtudták, hogy az akkori miniszterelnök illetve külügyminiszter jó pénzért bárkivel teniszezik, akkor nem sajnálták ezért a 160 ezer fontot! A Csernuhin házaspár tavaly 450 ezer fontot fizetett be a brit konzervatívok kasszájába!

A különösen kellemetlen az ügyben az, hogy a házaspár Putyin közeli oligarchának számít. A Sunday Times azt a kérdést is felteszi: vajon milyen kapcsolatban álltak az FSZB-vel, az orosz titkosszolgálattal?!

Ez Nagy Britanniában különösen kellemetlen kérdés mostanság hiszen nem is oly rég Salisburyben – Londontól nem messze – a GRU, az orosz katonai hírszerzés megpróbálta megölni híres árulóját, Szkripal ezredest és annak lányát, Juliát. Emiatt Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított és kérésére a NATO államok – köztük Magyarország is – ugyanígy cselekedtek.

A rekorder oligarcha 1,2 millió fonttal támogatta a konzervatívokat

Alekszandr Tyemerko azzal dicsekszik, hogy közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Medvegyevhez. Nyilván emiatt is kedveli őt az orosz hadügyminisztérium, mely elárasztotta őt megrendelésekkel amíg Oroszországban élt. Ebben az országban hadügyi megrendelést csakis az kaphat, akit a szolgálatok saját emberüknek tekintenek. Kérdés persze, hogy mennyire a saját pénzüket adták a konzervatívoknak az orosz oligarchák és mennyire a szolgálatok kasszájából finanszírozták a brexit barátait Nagy Britanniában?!

Ez már Roman Abramovics esetében is felmerült: Putyin kedvenc oligarchája a Chelsea VIP páholyában az szinte az egész brit elitet vendégül látta. Aztán beütött a Szkripal ügy, és Roman Abramovics tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg annak ellenére, hogy régóta a Chelsea csapatának tulajdonosa, és hét gyermeke közül öten Nagy Britanniában tanulnak. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot, és így vígan utazgathat a világban, de a brit elit befolyásolásában már kisebb szerep juthat neki.

Az oroszok ásza a Lebegyev família

Alekszandr Lebegyev a hírszerzés rezidense volt Londonban, ahol aztán “váltott” és egy kis média birodalom feje lett: az övé az Independent és az Evening Standard. Fia, Jevgenyij Lebegyev jó barátságban áll Boris Johnsonnal még azokból az időkből amikor a mostani miniszterelnök London főpolgármestere illetve külügyminiszter volt. Perugiaban, egy olasz arisztokrata felújított kastélyában gyakran látja vendégül Boris Johnsont. Akit le is fényképeztek a közelben kissé másnapos állapotban. A Sunday Times ezzel kapcsolatban maliciozusan megjegyzi: korábban felmerült a gyanú, hogy a miniszterelnököt zsarolhatják, mert Perugiaban, az orosz oligarchák kastélyában “minden megtalálható az érkezés pillanatától a távozás percéig”. A bulvársajtó kábítószeres partikról tud, ahol lengén öltözött ifjú hölgyek is jelen voltak. Ugyanakkor az is tény, hogy a Lebegyev família szakított Putyinnal vagy legalábbis ezt a szerepet játssza el. Ők pénzelik a csekély ellenzéki sajtó egy részét. Dehát lehet, hogy ez a megbízatásuk …

Theresa May konzervatív kormányának egyik magát megnevezni nem kívánó tagja, elmondta a Sunday Timesnak, hogy nagy a zsarolás veszélye, és nemcsak ebben az ügyben: “milliárdosok finanszírozzák a konzervatív pártot!” – állította az egykori miniszter arra célozva, hogy a szponzorok azután megkérik az árát a támogatásnak.

A Munkáspárt kampány főnöke azzal vádolja a konzervatívokat, hogy szándékosan késleltetik a jelentés közzétételét a választások előtt. A konzervatívok csak az elmúlt év során 498850-642 000 fontot kaptak különböző orosz forrásokból – állítja az Open Democracy. Vajon ezek az orosz adakozók milyen közel állnak az FSZB -hez? – feszegeti a Sunday Times.

Five Eyes only

Ez a világ legjelentősebb titkosszolgálati szövetsége, mely az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Kanadából, Ausztráliából és Új Zélandból áll. Amikor Kim Philby, a brit titkosszolgálat akkori főnöke elárulta hazáját, akkor nemcsak brit információkkal láthatta el orosz megbízóit hanem a másik négy állam titkaival is, mert elvben ezek a titkosszolgálatok nem tartanak titkot egymás előtt. Épp ezért aggaszthatja most Dominic Cummings brexit főtanácsadó orosz kapcsolati hálója az amerikaiakat, kanadaiakat, ausztrálokat és új-zélandiakat is. Erről nyilatkozott Ben Bradshaw brit munkáspárti képviselő az ausztrál Sydney Morning Heraldnak. Mr. Brexit ugyanis minden információhoz hozzájuthat Boris Johnson miniszterelnök mellett. Vajon mit profitálnak ebből az oroszok, akik nem is titkolják, hogy a brexit elszánt hívei?!…

Soros Györgyöt is meg akarta ölni egy migráns vadász szervezet

Egy beépített FBI ügynök szerint a United Constitutional Patriots szervezet 2017-ben arra készült, hogy végezzen Soros Györggyel, Hillary Clintonnal és Barack Obama-val!

Az NBC News közölte a hírt az FBI belső forrásaira hivatkozva. Korábban Az FBI letartóztatta a migráns vadász  fegyveres milícia vezérét Új Mexikóban. A 69 éves Larry Hopkins a United Constitutional Patriots /Egyesült Alkotmányos Hazafiak/ szervezetének vezére. Az FBI azon az alapon fogta el Új Mexikóban, hogy illegálisan sok fegyvert és lőszert halmozott fel. Új Mexikó állam főügyésze üdvözölte az FBI lépését. A fegyveres milícia főnöke, aki a Johnny Horton nevet is használta, a migránsok ellen szervezte meg csapatát a határ közelében.

Vadásztak az illegális határátlépőkre, akik közül sok kisgyerek is volt. A migránsokat fegyverrel megállásra kényszerítették, majd pedig értesítették a határőrséget. A milíciának erre semmiféle törvényes felhatalmazása nem volt, de Trump elnök migráns ellenes politikája kedvező hátszelet biztosított a számukra. Az USA elnöke olyan kerítést szeretne, mely végig húzódik az Egyesült Államok és Mexikó határán. Ez hatalmas összeget emésztene fel, ezért az ellenzéki demokraták nem támogatják az elképzelést. Latin Amerikából évtizedek óta érkeznek konvojok a mexikói határra, hogy onnan elérjék az Egyesült Államokat. Trump igyekszik a minimálisra csökkenteni az illegális bevándorlást, és a fegyveres milíciák ebben segítik. De senki sem veheti a saját kezébe a törvényt : ezért tartóztatták le az egyik ilyen migráns vadász milícia főnökét Új Mexikóban.

A migráns vadász szervezet szóvivője tagadta, hogy 2017-ben előkészületeket tettek volna Soros György, Hillary Clinton és Barack Obama meggyilkolására. Mindhármukat jelenleg azért gyűlöli a szélsőjobboldal – és nemcsak Amerikában – mert állást foglalnak a migránsok jogai mellett.

Az új Unabomber támad?

Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.

Hétfőn Soros György kapott – mint utóbb megállapították – csőbombát, amelyet egyik alkalmazottja talált meg a postai küldemények között. Gyanúsnak találta, ezért a rendőrséghez fordult. Azóta hasonló küldeményt kapott előbb Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton ex-külügyminiszter és elnökjelölt (mindketten demokrata pártiak). Aztán a CNN hírtévé és Trump elnök fehér házi hivatalába is gyanús csomag érkezett – utóbbit azóta állítólag cáfolták, de a helyzet jelenleg nehezen áttekinthető.

Szerdán délelőtt aztán kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.

A küldeményeket minden esetben időben lekapcsolták. Az FBI

terrorcselekményként kezeli

a sorozatfenyegetést. Hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy minden utóbbi esetben bomba volt a pakkokban.

A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban

– jelentette ki Trump.

A történtek háttere egyelőre tisztázatlan, de szinte bizonyosan politikai indíttatásúnak tekinthető. Az elnöki hivatalba küldött csomagig széljobb, demokráciaellenes akcióról lehetne szó, de ha bebizonyosodik, hogy a Fehér Ház is fenyegetést kapott, akkor az olyan általános politikaellenes támadássorozat lenne, amire eddig egy alkalommal került sor.

Az Egyesült Államokban a Unabomberként hírhedetté vált Theodor (Ted) Kaczinsky (csak névrokona a mostani lengyel elnöknek és tragikusan elhunyt testvérének, bár neve alapján alighanem lengyel származású) 1978 és 1995 között hajtott végre eddig páratlan postai küldeményként kézbesített bombákkal merényletsorozatot.

A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt

Kaczinsky 1996-os elfogásáig az FBI addig leghosszabb ideig körözött bűnözője volt.

A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő

Kaczinsky a 60-as évek legvégén hirtelen minden címéről, munkájáról lemondott és kivonult a civilizációból. Az ipari társadalommal szembefordulva lényegében

a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett

a maga által készített, egyre kifinomultabb fadoboz-bombákkal, amelyeket például egyetemi oktatóknak, kutatóknak, számítógép-szaküzletnek.

Végül a zsarolás nyomán a két legelismertebb országos napilapban közzétett proklamációjának szövegére ismert rá testvére, aki feljelentette az addig teljes sötétségben tapogatódzó FBI-nál egy montanai erdő mélyén lévő sufniban élő Ted Kaczinskyt. Életfogytiglant kapott.

A Putyin-ügynök Trump-támogató milliárdos

0

Szerepet játszhatott Donald Trump megválasztásában a szovjetunióbeli, amerikai állampolgárságot szerzett Simon Kukes – írja a londoni The Guardian, amely rámutat: a milliárdos azok közé az orosz-amerikaiak közé tartozik, akik a Kreml megbízásából aktívan támogatták Trump kampányát.

A lap exkluzív cikkében azt állítja: Kukest Putyin egyik bizalmas híve, Oroszország korábbi oslói nagykövete, Vjacseszlav Pavlovszkij egyenesen a Kremlből irányította. A Guardian megszerezte a kettejük közötti 2016-os levélváltás egy részét. Ebből kiderül: az oroszok nagyon aktívak lehettek Trump vetélytársának, Hillary Clintonnak a lejáratásában.

Ifjabb Donald Trump, Jared Kushner, Trump veje és Paul Manafort, kampánymenedzser a Trump-toronyban tanácskoztak arról, miképp lehetne besározni a demokrata párti elnökjelöltet. Pár nappal ezután Kukes 273 ezer dollárt adott Trump választási alapjának. Fennáll a gyanú, hogy az oroszok segítettek feltörni Hillary Clinton levelezői rendszerének a védelmét, ezzel gyengítve esélyeit az elnökválasztáson.

Robert Mueller különleges ügyész vallomástételre szólította fel Kukest, aki azonban visszautasította ezt, mondván: semmit sem tud az ügyről.

Most talán a levélváltást olvasva Robert Mueller a korábbinál aktívabban faggatja Simon Kukest – véli a The Guardian, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdag orosz-amerikaiak köre nyilvánvalóan nagy szerepet játszott Trump választási kampányában. Pélsául Len Blavatnik 133 ezer dollárt adott a választási kampányra, majd egymillió dollárt Trump beiktatása napján. Len Blavatnik és Simon Kukes egyébként jól ismerik egymást. Amikor Putyin parancsot adott Mihail Hodorkovszkij megsemmisítésére, akkor ők vették át a Yukosz olajcég irányítását Moszkvában. A céget megszerezte az állam, Hodorkovszkij pedig jó pár évre Szibériába került, s csak néhány nyugati nagyhatalom erőteljes tiltakozását követően bocsátották szabadon sokéves börtönbüntetés után.

Kukes 1946-ban született a Szovjetunióban, ahonnan 1977-ben távozott és kezdett új életet az Egyesült Államokban, ahol megszerezte az állampolgárságot is. Az olajiparban töltött be egyre fontosabb tisztségeket. A Szovjetunió szétesése után egyre gyakrabban tért haza, majd pedig 1996-ban vissza is költözött. Nincs amerikai lakcímem – mondogatta akkoriban. Vagyonát ekkor alapozta meg.

Később, vélhetően Vlagyimir Putyin megbízásából visszatért az Egyesült Államokba.

Különösen aktív volt 2016-ban, amikor bejátszotta magát Trump kampánycsapatába, olyannyira, hogy az akkor még barátnője, azóta már felesége közös fotót készített Donald Trumppal, mégpedig kettesben. A leendő amerikai elnök és Szvetlana Sztanovkina orosz állampolgár fotóját a büszke Simon Kukes hazaküldte Kremlbeli barátjának, Vjacseszlav Pavlovszkijnak. Novemberig tartott az intenzív levélváltás Kukes  és Pavlovszkij között. Amikor novemberben Donald Trumpot az USA elnökévé választották, Putyin bizalmasa levélben gratulált Kukesnak („Gratulálok Szemjon!” – írta).

Az amerikai választásokba való beavatkozással vádoltak meg oroszokat

0

Robert Mueller különleges ügyész hivatala közölte, hogy vádat emeltek 13 orosz állampolgár ellen, amiért beavatkoztak a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Három orosz cég is érintett az ügyben a vád szerint.

A vádpontok között csalás és személyi adatokkal való visszaélés is szerepel. A hivatal szerint már 2014-ben dolgoztak azon, hogy beleavatkozzanak a 2016-os választásokba.

A vádemelést az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője sajtótájékoztatón jelentette be. Rod Rosenstein elmondta, hogy a vádlottak egy része amerikai állampolgároktól ellopott hamis személyazonossági adatokkal hozott létre internetes oldalakat és e-mail-fiókokat, hogy álhíreket és manipuláló bejegyzéseket tegyenek közzé. A vádlottak a később a választást megnyerő Donald Trump mellett álltak vetélytársa, Hillary Clintont ellenében, és több ezer dollár értékben politikai reklámokat is vásároltak. Ketten az USA-ba is elutaztak, és Trumpot támogató nagygyűléseket szerveztek.

Rod Rosenstein arról beszélt, hogy a vádlottak egyik fő célja az amerikai demokráciába vetett hit csorbítása volt, de hozzátette, hogy a választási eredményt nem tudták befolyásolni. Mueller már régóta nyomoz az ügyben a Trump-kampánnyal való esetleges összefonódásokat vizsgálva, de oroszok ellen most először emeltek vádat.

A miniszterhelyettes közölte: a vádemelés előtt nem vették fel a kapcsolatot az oroszokkal, hogy tájékoztassák őket. Az orosz reakció viszont hamar megérkezett: a külügyminisztérium szóvivője megkérdőjelezte, hogy 13 ember bárhogyan is be tudott volna avatkozni a választási folyamatban, amelyet a több milliárdos gazdálkodású amerikai titkosszolgálatok felügyeltek. Egyszerűen abszurdnak nevezte a vádat.

A Szentpétervárról működő, hírhedt Internet Research Agency is érintett az ügyben, melynek tulaja az a Jevgenyij Prigozsin, akit Putyin séfjeként szoktak emlegetni. Prigozsin tagadta a vádat, de azt mondta, nem zavarja, hogy a neve a listán szerepel, mert az amerikaiak úgyis azt látják, amit látni akarnak – idézte a BBC egy orosz tévécsatorna alapján.

Ez volt ma – 2017. október 16.

0

Ha esetleg lemaradt volna a mai hírekről, ne aggódjon, összefoglaljuk a legfontosabbakat.

Fodor Gábor: A Fidesz alattvalóvá tesz mindenkit

Interjút adott a FüHü-nek Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Szerinte az év végéig, a jövő év elejéig még van idő arra, hogy megszülessen az ellenzéki együttműködés a választásokra. Biztos benne, hogy Botka László után is meg fogja találni a megfelelő vezetőt a legnagyobb ellenzéki párt, mert kell vezető és kell program ahhoz, hogy eredményesek lehessenek.

Arról is beszélt, hogy

MTI Fotó: Kovács Tamás

„az ország most is rossz irányba megy. Őcsény ezt különösen jól megmutatta.”

Szerinte „Magyarországon az emberek boldogtalanok, perspektíva nélkül élnek”. Fodor Gábor szerint „az illiberális állam alattvalót nevel az emberekből, olyan alattvalót, aki fölfele néz és mindig onnan várja a megoldást”.

Miért a magyarok Európa lázadói?

Szlovákiában már egy ideje sokat foglalkoznak azzal, hogy Magyarország az Európai Uniótól több kritikát kap, mint dicséretet. A szlovák elemzőket és kommentátorokat gyakran foglalkoztatja az a kérdés, hogy vajon miért is lázadozik a magyar kormány az EU ellen. Két elemző most öt kérdésre próbált választ találni.

Bemutatta programját a Momentum

Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom

Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, a családi pótlék 25 százalékos emelése, a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Ezek szerepelnek a Momentum Mozgalom programjában, és ezek csak a jóléti elemek, baloldaliak és centristák vegyesen.

Az viszont nem derült ki a programból, honnan lenne minderre pénz.

Emellett meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.

Folytatódik a plakátháború

Újabb plakátok jelentek meg a Mahir-oszlopokon: három fénykép, Rákosi Mátyásé, Kádár Jánosé és Orbán Viktoré. Alattuk egy-egy dátum: 1947, 1977 és 2017. Az egyelőre nem derült ki, ki felel az akcióért.

Elkezdődött az aláírásgyűjtés

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett népszavazás kiírásáért. Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni. A kezdeményezők mellett a gyűjtésben részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák
Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif

Iraki csapatok hatoltak be a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét. Korábban

a repülőteret is elfoglalták,

állításuk szerint egyetlen lövés nélkül.

Ez a bagdadi kormány válasza a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. Az iraki katonákat a kegyetlenségükről hírhedt síita milíciák is támogatják, valamint Törökország is jelezte, hogy számíthatnak a segítségükre.

Orbán kérte a Lex CEU módosítását

Orbán Viktor keddi brüsszeli utazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. A törvény egy évvel kitolja a határidőt, az egyetem ugyanakkor azt írta: ez visszalépés, mert még mindig nem írták alá a kormány és New York Állam közötti megállapodást.

Időközi választások is voltak

A jobbikos Ferenczi Gábor, a volt városvezető nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Veszprém megyei Devecserben. Rajta kívül négy független és egy munkáspárti induló volt.

Tatán időközi képviselő-választást tartottak, ott a fideszes jelölt nyert.

Egyre fenyegetőbb a szegénység

Magyarországon 2016-ban

a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség,

a 18 éven aluliaknak pedig már a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Ez lesz a bulinegyedről szóló népszavazási kérdés

Fotó: FüHü

Kiderült, miről szavazhatnak majd az erzsébetvárosi lakók:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”

Azt viszont még nem tudni, mikor lesz a népszavazás.

Tiltakozik az onkológiai társaság

Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése

így reagált Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákos betegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.

Hillary Clinton: Trump szexuális ragadozó

Hillary Clinton a BBC-nek adott interjút. Ebben arról beszélt, hogy elismeréssel tartozik azoknak an nőknek, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek Harvey Weinstein, a nagy hatalmú producer szexuális zaklatási ügyei miatt.

Clinton szerint most Trump személyében a Fehér Házban is egy szexuális ragadozó ül.

Dráma az NFL-ben

Súlyosan megsérült a liga egyik legjobb játékosa,

Aaron Rodgers, a Green Bay Packers irányítója: eltört a kulcscsontja, lehet, hogy már nem is játszhat a szezonban. Több hihetetlen elkapás volt az NFL hatodik játékhetének meccsein, és persze megint születtek meglepetések, a legnagyobbat a New York Giants okozta. A Kansas City Chiefs vereségével nincs már 100 százalékos csapat a ligában.

A Chicagói Filmfesztiválon lesz a Budapest Noir premierje

A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936-ban, Budapesten játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon.

Hillary Clinton: Szexuális ragadozó ül a Fehér Házban

0

Az amerikai elnökválasztás vesztese a BBC-nek nyilatkozott Harvey Weinstein ügyéről. Elismeréssel beszélt azokról a nőkről, akik vették a bátorságot, hogy a nyilvánosság elé lépjenek.

Egyre több színésznő mondja el, hogy Hollywood egyik legnagyobb hatalmú producere, Harvey Weinstein szexuálisan zaklatta őket, sőt, volt, akit megerőszakolt. Weinsteint azóta kizárta az Amerikai Filmakadémia, öccse betegnek és elvetemültnek nevezte, és rendőrségi vizsgálat is indult ellene.

Weinstein korábban Hillary Clinton egyik legfőbb támogatója volt Kaliforniában, ezért is tartotta szükségesnek, hogy elhatárolódjon tőle. Utána viszont Trumpról beszélt:

 

“Ne ragadjunk le Harvey Weinstein ügyénél. Vannak szexuális ragadozók másutt is, például az Ovális Irodában a Fehér Házban.”

Trumpról ugyanis előkerültek olyan hangfelvételeken, amelyeken nyíltan arról beszélt, hogyan molesztált nőket, máskor pedig vulgáris szavakkal ecsetelte, mit tenne színésznőkkel, például Angelina Jolie-val.

Sőt, feleségéről úgy beszélt, mintha üzleti alku tárgya lett volna:

“Jó üzletet kötöttem!”

– mondta róla egy éjszakai rádióműsorban.

Trump támogatói azzal vágtak vissza, hogy ismertek már olyan szexuális ragadozót, aki a Fehér Házban lakott: Hillary férjét, Bill Clintont, és a Monica Lewinsky-ügyet hozták fel.

Törött ikon – Miképp lett pária a Nyugat kedvencéből

0

“Ázsia Mandelája”, a “Kelet Clintonnéja” és “Mianmar békehozója” – ilyen és ehhez hasonló nevekkel illették korábban az ország miniszterelnök-asszonyát, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szu Csít. Most azonban a dél-ázsiai országban zajló, etnikai tisztogatásnak minősített katonai akciók tükrében úgy tűnik, hogy a korábban Nyugaton piedesztálra emelt politikusnő eszményképe a porba hullott. 

Állandó célkeresztben 

Mianmarban, vagyis a régi, és egyes országokban gyakran használt országnevén Burmában, már lassan több mint három hete tart a helyi muszlim közösség ellen indított durva támadássorozat. A bengáli népcsoportba tartozó, a dél-ázsiai ország nyugati részén fekvő Rakhine tartományban tömörülő és az ország az mindössze 5-6 százalékot kitevő rohingyákat a kormány nem tartja önálló kisebbségnek, ezért nem is hajlandó őket megvédelmezni az atrocitások ellen.

Sőt, a rohingyáknak most nemcsak a szélsőséges buddhista szerzetesek által feltüzelt burmai lincselőkkel kell szembenézniük, hanem a mianmari hadsereg szervezett fellépésével. Épp azért az sajnos

korántsem számít újdonságnak, hogy a népcsoport ellen pogromokat hajtanak végre

(ilyen történt 2012-ben és 2013-ban is), de ilyen intenzitású és kiterjedt üldöztetésre korábban még nem volt példa.

A mostani üldöztetést egy rendőrörs elleni támadás váltotta ki, amelyben 12-en vesztették életüket. Az incidensért a hadsereg a rohingyai szélsőségeseket tették felelőssé és a kezdeti büntetőakciókból már-már népirtás határát súroló hadműveletek lettek.

Az ENSZ szerint augusztus 25-e óta erőszak áldozatainak száma 3000 főt is meghaladhatja,

több mint 10 000 házat gyújtottak fel és közel 320 000 rohingya menekült át a szomszédos Bangladesbe.

Rohingya menekülttábor. Az ENSZ szerint közel 100 millió dollár nagyságú élelmiszer és gyógyszersegélyre lenne szükség. A kép forrása: flickr.

Azonban nemcsak az etnikai tisztogatás mértéke az, amely miatt a mianmari események a figyelem középpontjába kerültek. Ugyanis nagyon sok beszámoló, elemzés és véleménycikk rámutatott arra, hogy a korábbi nyugati ideál, még ha csak közvetve is, de felelős a mostani atrocitásokért.  Aung Szan Szú Csíról, Mianmar kormányfőjéről van szó.

Mianmari demokráciaépítés: illúzió vagy valóság? 

Először viszont szükséges röviden kitérni az ország történelmére, amely magyarázattal szolgál arra nézve, hogy Szú Csí miért számított az ázsiai országok mintapéldaképének, amelyet illett volna minden Nyugat-barát államfőnek illet volna követnie.

Burmában 1962-ben Ne Win tábornok hatalomátvételével kezdődött meg a diktatúra időszaka, amely során egyfajta helyi szocializmust próbáltak megvalósítani. Ugyan a kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan itt is összeomlott a szocialista rendszer 1989-ben, de

a katonai junta megmaradt.

Az ország nevét Burmáról Mianmari Unióra módosították (egyes országokban, mint például Nagy-Britanniában, hivatalosan a mai napig Burmának hívják az államot). Az ország ez idő alatt teljesen elszegényedett, az ellenzéket üldözték, a lakosságot pedig elszigetelték a világ nagy részétől.

Ezek az állapotok egészen a 2007-es „sáfrányos forradalomig” maradtak fenn, ami bár nem vetett véget a katonai diktatúrának, de rámutatott arra, hogy a hatalmuk ilyen formában nem tartható fenn sokáig. Ezért 2010-ben választásokat írtak ki, amit ugyan a hadsereg pártja, az USPD (Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja) nyert meg –  csalással – de az országot irányító Thein Szeinnek reformokat kellett bevezetnie, nehogy polgárháborúba sodródjon az állam.

Reménnyel töltve: A 2007-es sáfrányos forradalom tüntetői. A kép forrása: wikimedia

Az első reformintézkedések egyike volt, amikor körülbelül 7000 politikai fogolyt engedtek szabadon, aki között Aung Szan Szú Csí is ott volt. Egyike volt a katonai rezsim legnagyobb ellenzőinek és bírálóinak. A Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) vezetőjeként már egy választási győzelmet is aratott 1990-ben, de akkor a katonai vezetés nem volt hajlandó átadni a hatalmat. Ő azonban korántsem nyugodott bele a helyzetbe: folyamatosan publikált, beszédeket tartott, az erőszakmentességre és a demokrácia bevezetésére szólított fel.

Demokrácia védőszentje

Hírneve átlépte a dél-ázsiai ország határát is: politikai tevékenységéért és eszméiért

1991-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

A külföldi anyagi támogatásokból nemcsak a pártját erősítette, hanem a segélyszervezeteket hozott létre a hátrányos helyzetű vagy éppen a politikai véleményük miatt üldözött mianmariak számára. A katonai junta idővel túl nagy veszélyt látott a hatalmára nézve: 1996-ban egy ellene intézet sikertelen merénylet után 15 évnyi házi őrizetre ítélték.

Szú Csí az amerikai feminista mozgalom legfontosabb lapjának számító Ms. borítólapján. A kép forrása: wikimedia.

Ez azonban semmit nem vont Szú Csí megítéléséről, sőt, pont ellenkezőleg: jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat egyfajta példaképpé tegye, Ázsia nagy emberjogi harcosává avassa a politikust.

Számtalan nemzetközi díjjal és elismerő oklevéllel tüntették ki.

Az Európai Parlament a Nobel-békedíjjal egy évben Szaharov-díjjal ismerte el a tevékenységét (de személyesen 2013-ig nem vehette át); Bill Clinton a Szabadság Elnöki Medálja kitüntetést és tíz évvel később a Kongresszus aranymedált adományozott neki; több egyetemen díszdoktori címet kapott, ahogyan egy ösztöndíjat is elneveztek róla.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy

a nyugati popkultúrában jóval nagyobb kultusz kezdett kialakulni Szú Csí körül, mint a politikai körökben. 

Az U2 ír zenekar frontembere egy dalt is írt a mianamari politikusnőnek (Walk on) címmel. Sőt, 2009-es turnéjuk során Szú Csí arcképét kivetítve és maguk elé tartva léptek fel. 2011-ben Luc Besson francia rendező pedig egy filmet készített Szú Csí életéről és harcáról (ami viszont nem lett nagy siker, még Oscarra vagy bármilyen más díjra sem jelölték), de sorozatokban vagy bollywoodi filmekben szintén felbukkant a karaktere. A Mirca Art művészei – köztük magyarok is – egy könyvet hoztak létre Szú Csí számára adózva “az emberi szabadságjogokért való küzdelemért”.

Éppen ezért, amikor 2010 után Mianmar lassan, de biztosan elindult a demokratizálódás útján, az Egyesült Államok minden segítséget megadott a korábban amerikai embergókkal sújtott országnak. Ugyanis Barack Obama igyekezett kihasználni a Szú Csí körül kialakult kultuszt a saját külpolitikájának igazolására: ő volt a legfontosabb szimbóluma az új amerikai “nem katonai alapú demokráciaexport legnagyobb sikerének” és a Demokrata Párt ideológiai irányelveinek megtestesítőjének. Épp ezért nemcsak az előző amerikai elnök járt többször dél-ázsiai országban (először 2012-ben, majd legutoljára 2016-ban), hanem az Obama-adminisztráció összes jelentősebb államtitkára és fő eszmei képviselője is egymás pózolt vele. Például Hillary Clinton, aki többször azt nyilatkozta Szú Csíről, hogy a környezetében lévő embereken kívül ő volt rá a legnagyobb inspiráló hatással…

“Teréz anya és Margaret Thatcher között”

Amikor még egy hullámhosszon pendültek: Obama és Hillary Szú Csí házában. A kép forrása: wikimedia.

Csakhogy, amikor 2015-ben az NLD megnyerte a választásokat, kezdett megkopni a politikusnő korábbi fénye. Mindenki arra számított, hogy Aung Szan Szú Csí folytatja a demokratizálódást, ehelyett azonban

a sovinizmus és egyfajta szélsőséges „buddhista nacionalizmus” kezdett el terjedni

a politikai vezetés hallgatólagos beleegyezése mellett. A hadsereg felett pedig továbbra sem sikerült kiterjesztenie a teljes kontrollt, hiszen nem egy kormányzati döntést megvétózhatnak, vagy a vezetés beleegyezése nélkül indítottak katonai akciókat.

Már igazából 2010 és 2015 között zajlott rohingyák elleni pogromok során felmerült a neve és szerepe. Csakhogy ekkoriban még a Nyugaton azzal érveltek, hogy Szú Csínek nem sikerült megerősítenie a hatalmát,  továbbra is a régi elit irányítja az államot. Ugyanúgy gyakran lehetett azt hallani, hogy hát nem volt neki ajánlatos felszólalnia a rohingyák védelmében, mert azzal csak indokot szolgáltatott volna az ellenségeinek arra, hogy lejárassák, a szavazói ellen fordítsák és végül megbuktassák őt. Ekkoriban már kezdődött árnyalódni róla a kép: az egyik interjújában megjegyezte, hogy ő

“egyáltalán nem vagyok olyan, mint Teréz anya, de olyan sem, mint Margaret Thatcher. Csak egy politikus vagyok.”

Azonban ez már nem magyarázat Szú Csí 2017-es viselkedésére. 2016-ban ugyanis nemcsak miniszterelnökké nevezték ki, hanem ő lett Mianmar külügy- és iskolaügyi minisztere is, szóval elég nagy hatalom összpontosult a kezében. Ezért először a hallgatást választotta, majd amikor nagy nemzetközi nyomás nehezedett rá, akkor megszólalt, de nem úgy, ahogyan azt Nyugaton elvárták volna egy Nobel-békedíjjal rendelkező és demokrácia hősének nyilvánított politikusról.

„Egy kicsit ésszerűtlen azt várni, hogy 18 hónap alatt megoldjuk a kérdést. A helyzet Rakhinében évtizedek óta ilyen. A gyarmati kor előtti időkben kezdődött”

– mentegetőzött az egyik interjújában.

Hivatalos nyilatkozataiban és interjúiban továbbra is kerülte a rohingya megnevezést, muszlimok által elkövetett atrocitásokról beszélt, és minden mianmari kormány által elkövetett etnikai tisztogatásról szóló hírrel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok szándékos dezinformációk, amelyekkel alá akarják ásni a hatalmát. A mianmari miniszterelnök-külügyminiszter a felszólalásaiban megvédte a kormányzati lépéseket, nem volt hajlandó elmenni az ENSZ-közgyűlésre, és a nemzetközi szervezetek és emberjogi csoportokat nevezte meg felbujtóknak. Nem maradhatott el a kötelező sorosozás sem, igaz, ezúttal az orosz média részéről hangzott el. (Ettől függetlenül a Soros alapítványok valóban pénzelték az ún. Burma Projektet, amelynek Aung Szan Szú volt a legnagyobb haszonélvezője. Erről a projekt irányítója számolt be a Magyar Narancsnak adott 1996-os interjújában).

Ezek miatt

a Szú Csí körül kialakult kultusz egy csapásra szertefoszlott.

A korábbi szövetségesei és támogatói hirtelen ellene fordultak. A nyugati média, amely pár éve ajnározta, most már azt követeli, hogy vonják meg a mianmari miniszterelnök-asszonytól a Nobel-békedíjat. A szintén Nobel-békedíjjal rendelkező személyek, mint például a pakisztáni Malala Júszafzai  vagy a a dél-afrikai Desmond Tutu, követelték, hogy Szú Csí tegyen valamit az üldözések érdekében, különben nem méltó a kitüntetésre. A dalai láma szintén figyelmeztette Mianmar vezetőjét, hogy

“emlékezzenek Buddhára, mert ő – látva szenvedéseiket – segített volna a rohingyákon”.

Novemberben pedig Ferenc pápa Mianmarba látogat és minden jel szerint felszólal majd a rohingyák védelmében. Törökországtól egészen Indonéziáig pedig folyamatosan tüntetnek a mianmari helyzet miatt, ami jó alapot szolgáltat egyes muszlim politikusnak, mint például Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, hogy a Nyugatot okolják a tétlenségéért és a saját megerősödésükre fordítsák az etnikai tisztogatásokat.

Aung Szan Szu Csí 2013-ban beszédet tartott az Európai Parlamentben. Ekkor kapta meg Martin Schulztól a Szaharov-díjat kép forrása: wikimedia

A nyugati politikai elit szintén kezd ráébredni arra, hogy ideje változtatniuk a korábbi hozzáállásukon. Szeptember 14-én EP-képviselők csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elítélték és Szú Csít tették felelőssé az etnikai tisztogatásért és a Szaharov-díj visszavonhatóságról vitáztak. Szú Csí legfontosabb külföldi szövetségesei, mint Nagy-Britannia vagy Egyesült Államok is felszólította a miniszterelnök-asszonyt, hogy tegyen valamit, ne engedje visszatérni a tábornokokat az ország élére, különben annak súlyos következményei lesznek az országra nézve, többek között visszatérhet az Obama-adminisztráció által 2016-ban eltörölt embargó. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is arról beszélt, hogy a rohingyák elleni támadások elfogadhatatlanok, a népcsoport katasztrofális helyzetbe került és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is sürgős lépéseket követelt az erőszak megfékezéséért.

Mivel

a nemzetközi nyomás ellenére korántsem enyhültek a rohingyákkal szembeni atrocitások és a represszió,

ezért már elhangzanak olyan vélemények, hogy Mianmarban zajló események az “újabb srebrenicai mészárlást, ruandai népirtást, vagy egyenesen 21. századi holokausztot jelentik. Ezt pedig a Nyugatnak nem szabadna tűrnie, hanem be kellene avatkoznia, akár katonai erővel is. Csakhogy vajon erre képes lesz egy olyan államfő esetében, akit nemcsak segített hatalomra juttatni, hanem egyfajta követendő mintaként állított be minden demokratizálódni vágyó ország számára?

Trump tornyot akartak Moszkvában

0

Trump-tornyot tervezett felhúzni Moszkvába Felix Slater, a kocsmai verekedés miatt börtönt is megjárt üzletember, aki korábban Trump kampányának is dolgozott, s azt ígérte az akkor még csak jelölt  Trumpnak, hogy ha elmegy az orosz fővárosba, akkor elintézi hogy fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök.

A Szovjetunióban született, Brooklynban felnőtt Slater – a Washington Post terjedelmes írása szerint – tárgyalt a Trump Organization vezetőivel a moszkvai Trump-torony tervéről. Ám mint kiderült, a torony építésére nem kapott engedélyt, ezért is sürgette Trump moszkvai utazását. Az USA jelenlegi elnöke, elnökként végül nem ment el az orosz fővárosba és a Trump-toronyból sem lett semmi. Igaz, nem csak az engedélyt nem sikerült megszerezni, a telek sem volt meg.

Trump és az orosz kapcsolat

„Nincs semmilyen üzleti befektetésem Oroszországban” –

írta Twitteren Trump tavaly nyáron a választási kampány kellős közepén. Csakhogy egy szándéknyilatkozatot aláírtak a Trump toronyról. Ezt a Washington Post eljuttatja a Trump orosz kapcsolatait vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottságnak. Az elnökkel nem szimpatizáló befolyásos lap emlékeztet rá:

az elnök fiát, Donaldot és lányát, Ivanka-t pedig Slater kalauzolta moszkvai látogatásukon.

S mint ismert, Ivanka ma tanácsadó a Fehér Házban, a férje, Jared Kushner pedig főtanácsadó, ráadásul vizsgálat alatt áll, mert a választási időszakban orosz ügynökökkel találkozott. A találkozót ifjabb Donald Trump szervezte, s részt vett rajta Paul Manafort, aki egy jó ideig Trump kampányfőnöke volt, s korábban Putyin megbízásából Janukovics ukrán elnöknek is dolgozott. Az oroszok akkor azt ajánlották: megszerzik és eljuttatják Hillary Clinton elektronikus leveleit.

A választás után Hillary Clinton részben épp az orosz beavatkozással indokolta a vereségét,

Trump és Putyin pedig természetesen cáfolt. De Washingtonban a Kongresszus tovább vizsgálódik. Most már a náluk lesznek azok a dokumentumok is, melyek bizonyítják: egy Trump-közeli üzletember Trump-tornyot akart építeni Moszkvában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK