Kezdőlap Címkék Helsinki bizottság

Címke: Helsinki bizottság

Határozatlan időre elhalasztva

Határidő nélkül elhalasztja az új közigazgatási bíróságok bevezetését a kormány, és holnap be is nyújtja az ehhez szükséges törvénytervezetet az Országgyűlésnek – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Egyelőre nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését. Lehetnek akár rossz sejtéseink is. Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a mai kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.

Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat.

A nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”.

Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.

A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.

„Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.

A kormány ugyan nem ért egyet Brüsszel kifogásaival, úgy gondolja csak a kormány bevándorlásellenessége miatt támadja a jogállamiságunkat, de nem akarja, hogy további aggályokat lehessen megfogalmazni ebben az ügyben.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.

A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi pénteki határidővel. Az államfőnek azonban így is marad fontos dolga: június 26. és augusztus 13. között kell megneveznie jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára.

A múlt héten 35 civil szervezet és 2 egykori ombudsman arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a kiválasztás pályázati úton történjék, legyen átlátható, valamint konzultáljanak a jogász szakmákkal és a civilekkel.

Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel.

Pert vesztett a Figyelő a “Soros zsoldosok” listázása miatt

0

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen képviselte azokat a civileket, akik megnyerték a Figyelő ellen a “Soros zsoldosok” listázása miatt indított pert. Ugyanezen a napon jogerősen megnyerte a TASZ azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársáról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ még 2018-ban közösen ajánlott képviseletet a Figyelő című hetilap ellen azoknak a civileknek, akik felkerültek a “Soros-zsoldosok” listájára. Az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, akik úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek – olvasható a TASZ közleményében.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állítja be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, miszerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

A bíróság kötelezte a Figyelőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő lapszámban tegye közzé a bírósági döntést.

A Figyelőt eltiltotta a hasonló jogsértő tartalmak közzétételétől, ezzel is hangsúlyozva azt, amit köztudomású tényként fogadott el az eljárásban: hogy a civilek elleni kampány egy régóta fennálló és jelenleg is tartó állapot, és a jövőben is lehet hasonló cikkek megjelenésére számítani. Ennek alátámasztásaként a bíróság kiemelte, hogy  a cikk közzététele egy olyan országos, valamennyi médiafelületre (televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó, hirdetőtábla) kiterjedő és huzamos ideje tartó kampány része volt, amelyben Soros Györgyöt a magyar nép ellenségeként mutatják be, az általa támogatott szervezeteket pedig úgy, mint amelyek az ő – a magyar nép érdekeivel ellentétes – akaratát kívánják érvényre juttatni.

A bíróság ítélete szerint a Figyelőnek egy teljes oldalban kell közölnie az ítélet rendelkező részét és annak jogi indokolását is, hogy az olvasók pontosan megismerhessék, mit és miért ítélt jogsértőnek a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Figyelőnek fejenként 500-500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a felpereseknek és az újságnak kell állnia a perköltséget is.

Egy másik, a propagandamédia ellen indított TASZ-os perben pedig jogerős lett ma a siker. A másodfokú bíróság is kimondta, hogy ugyan egy tüntetőnek tűrnie kell a fotózást, de azt már nem, hogy szándékosan, félrevezetően egy másik tüntetésről szóló cikk illusztrálására használják a képét. Különösen, ha annak a cikknek “Lincselt volna a csőcselék” a címe. Ebben a perben a Magyar Időket 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.

“Ezek a nyertes perek is bizonyítják, hogy vannak jogi eszközök a propagandamédiával szemben. A TASZ a munkája során egyszerre védi a szabad sajtó jogait és lép fel a hatalmat szolgáló propaganda lejárató, hazug cikkeivel szemben” – mondta el Nehéz-Posony Kata ügyvéd.

A Figyelő elleni perben a felpereseket Nehéz-Posony Kata és Tóth Balázs ügyvédek képviselték, a Magyar Idők elleni perben a felperest Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély szolgálatának vezetője képviselte

Nemzeti ünnep a tranzitban

0

Nemzeti ünnep a tranzitban – újabb éheztetett család érdekében kellett beavatkoznia strasbourgi bíróságnak.

A strasbourgi bíróságnak augusztus óta immáron nyolcadszor kell közbelépnie, mert a tranzitzónákban fogva tartott embereknek nem adnak enni. Most egy ötfős afgán család vált áldozatává a magyar állam cinizmusának és kegyetlenségének. Egy anyától és nagykorú fiától tagadták meg az ételt két és fél napon át. Így csak azt ehették, amit a három kisebb gyerek meghagyott nekik.

A Magyar Helsinki Bizottság ismételten a strasbourgi bírósághoz fordult, amely felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni a rájuk bízott embereknek. Nagy nemzeti ünnepünk, március 15-én aztán végre együtt vacsorázhatott a család.

Nyilvánvalóan ott valami nagyon rosszul alakul, ahol a strasbourgi bíróságnak kell figyelmeztetni az államot arra az elemi kötelességére, hogy az általa elzárt embereknek ételt kell adnia.

Mi már augusztusban figyelmeztettünk arra, amíg nem módosítják a rendeletet, addig a hatóságnak módjában áll majd a rájuk bízott embereket éheztetni. És, íme, eddig 14 emberrel tettek így. Ha már a lelkiismeret elemi parancsa nem működik, a rendeletmódosítás segíthetne.

Hazudik a muzsikaszó…

…mondja a valamikor népszerű, mára érdemei szerint elfeledett nóta szövege. Hát, a muzsikaszó csak hazudjék ha bír és úgy gondolja, ez a helyes, neki szabad – az MTI-nek mostantól nem. Eltiltotta tőle a bíróság. Mégpedig sem nem az elsőfokú, sem nem a másodfokú, hanem a Kúria: ami ellen apelláta nincs, maximum Strasbourgban lenne támadható.

De megnézném a Nemzetközi Bíróságot, ahogy befogadja az MTI igényét a hazugsághoz való jog érdekében. Az eljárást is, nem sajnálnám a költséget, időt, kimennék végigülni – no, de egy ilyen keresetet be sem fogadnak. Tiszta haszon, megmarad a pénzem. Hanem hát lássuk, pontosan miről is van szó!

Arról, hogy harmadfokon is a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat a bíróság az MTI Országos Sajtószolgálatával (OS) szemben. A bizottság 2017 decemberében indított sajtó-helyreigazítási pert „az MTI Országos Sajtószolgálata által közzétett, a Kormányzati Kommunikációs Központtól származó hazug és sértő közlemény miatt”.

„A Fővárosi Törvényszék tavaly januárban meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az OS-en közzétett közleményekért az MTI is felelősséggel tartozik, és valótlan közlemények esetén helyreigazításra kötelezhető. A később másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyetértett, és helyreigazításra kötelezte a közmédiát, akik ezt követően a Kúriától kérték a precedens értékű ítélet felülvizsgálatát. A tegnap kézbesített felülvizsgálati ítélet azonban fenntartotta a jogerős döntést, és ezzel eldőlt: mindenféle felelősség nélkül az MTI OS sem terjeszthet valótlan tényeket” – írja a bizottság honlapja.

Ide idézném magát a hazug közleményt is a pontosság kedvéért, de nem tehetem: hiszen most már jogerősen is tilos terjeszteni, ha másról nem is, de erről aztán maga a Kúria mondta ki, hogy maszlag, beléndek, szó se essék róla.

Akkor lássuk apróra, mi történt

Azt sokan tudják, hogy létezik az MTI, a Magyar Távirati Iroda, a legtöbb hír bizony manapság is tőlük származik, főként, hogy 2010-ben ingyenessé tették a hírszolgáltatás nagy részét. Akkor át is szervezték, berakták az MTVA alá, a hajdani óriási cégnek mára csak az árnyéka maradt, az is haloványan. Az ott dolgozók zömét 2011-2012-ben áthelyezték az MTVA-ba, sokat idővel ki is rúgtak, csak pár tucatnyi ember maradt az MTI-ben. Ők birkóznak minden nap a már nem is olyan hatalmas hírözönnel – ugyanis leépítették a vidéki tudósítók hálózatát is, a külföldi hálózat is haldoklik. (2015-ben jött egy újabb átszervezés, de ez a lényegen már nem változtatott.) Szakmai szempontból ugyan sok alkalommal rá van utalva az ember, de – főleg a hihetetlen gyakorisággal előforduló fordítási hibák miatt – bizony nem árt ellenőrizni a külföldi híreiket.

A belföldi más tészta. Azokkal meg az a baj, hogy tendenciózusak, elfogultak a kormány mellett – naná, majd pont tárgyilagosak lesznek! – és hát nem is teljesen megbízhatóak. Mármost azonban az Országos Sajtószolgálatnak – melyet szintén az MTI üzemeltet – egyáltalán nem lenne szabad köze legyen a hírszerkesztéshez.

Annak az (lenne) a dolga, hogy ha egy közszereplő vagy egy egyesület, párt, közösség nyilvánossá akar tenni valamit az MTI hírhálózatában, akkor azt változtatás nélkül közzétegye, ám a hírektől elválasztva, külön, hogy így is lehessen látni: ez nem hír, ez közlemény, és a feladója álláspontját tükrözi, ami nem feltétlenül áll összhangban a rideg tényekkel.

Hát ez nincs teljesen így. Egyfelől, az OS nem fogad el olyan közleményt – senkitől sem – amelynek szövegében a kormányt, a közmédiát, a miniszterelnököt, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot vagy a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt egyáltalán a legkisebb bírálat is érhetné: ilyenkor az érintettek személyiségi jogaira hivatkoznak (az intézmények esetén is, ami közjogi abszurdum, de mindegy). Ellenben, mint esetünkben is történt, ha a bírálat, illetve sokkal inkább rágalom a kormány felől érkezik mások felé, az könnyedén átfut minden szűrőn, sőt, a Helsinki Bizottság esetében még az MTI hírei közé is bekerült.

Ez azt jelenti, hogy az OS kimutathatóan szerkesztői tevékenységet végez a közlemények tekintetében.

Nem lenne neki szabad, de végez.

No, ha ezt teszi, akkor viszont felel is a közreadott információk igazságtartalmáért. Normális esetben, ha nem szerkesztgetnék, válogatnák a közleményeket, maximum híresztelésnek minősülne a közreadásuk jogi szempontból, így sokkal kisebb volna az OS-t üzemeltető MTI felelőssége is, aminek legnagyobb része a feladókat terhelné – hiszen a papír sem felelős azért, mit írnak rá – de így, hogy szerkesztői tevékenység zajlik (voltaképpen szabályellenesen), hát bizony az MTI felel azért is, igaz-e, amit az OS közzé tesz, avagy sem.

Ilyen alapon érvelt a Helsinki Bizottság azzal a bíróságon, hogy az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat a közlemények között, másrészt semmilyen jogi felelősséget sem visel a döntéseiért. Vagyis ha cenzúrázzák a közleményeket, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket is kötelesek helyreigazítani. Az MTI viszont továbbra is azzal érvelt, hogy ők nem szerkesztik a közleményeket. A bíróság szerint viszont igenis szerkesztést végeznek, így felelősek a közlemények tartalmáért, a valótlan híreszteléseket kötelesek helyreigazítani.

Hát, ez a kérdés egyelőre eldőlt, és nem irigylem a bírákat sem első, sem másodfokon, de a Kúriánál sem.

Ugyanis nagyon kényes döntést kellett meghozniuk. Az adott – rágalmazó – közlemény és hír esetében ugyanis miután bebizonyosodott, hogy hamis, csak két felelőst jelölhettek volna meg. Vagy az MTI-t, amint történt – vagy a Kormányzati Kommunikációs Központot, tehát a közlemény feladóját.

Indirekte Magyarország kormányát tehát.

Meg is értem, hogy inkább az MTI lett a felelős.

Ugyan az is csoda, hogy egyáltalán lett felelős az ügyben – ezt szerintem főleg az elsőfokú ítéletnek köszönhetjük.

Hát, így állunk sajtóval, igazsággal mostanság és mifelénk.

Hazudik a muzsikaszó, mert az MTI már nem hazudhat.

Bár attól még szerintem fog.

Bíróság elé kerül a bevándorlási különadó ügye

0

A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára.

Mint közleményükben írják, a jogvédő szervezet mostani beadványaiban alkotmányos és emberi jogi érvekkel bizonyítja, hogy az új szabályok a civilek megfélemlítését szolgálják és alkotmányosan nem igazolhatók, sértik az emberi jogokat.

A kormányerő egyre dühödtebben, a jogállami normákat áthágva támadja a neki nem tetsző, független civil szervezeteket.

A hatalom arra törekszik, hogy munkájukban akadályozza és elhallgattassa őket. Az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az ún. „bevándorlási különadót”.

A Magyar Helsinki Bizottság kedden e jogsértő szabályok miatt az Alkotmánybírósághoz és strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.

Nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki.

A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan. Ráadásul az új rendelkezések homályosan vannak megfogalmazva – talán nem véletlenül, hiszen így tág tere nyílik az önkényes hatósági alkalmazásnak.

A Magyar Helsinki Bizottság – amint azt a bevezetőben írtuk – az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre. Éltek is vele a civil jogvédők.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a 25 százalékos különadót kivető törvény tisztességtelen:

a kormány egyszerűen megsarcolja a neki nem tetsző véleményeket,

ahelyett, hogy vitatkozni próbálna velük. Az új adószabályozás indokolatlanul megnehezíti a civilek munkáját, mert szándékosan annyira homályosan van megfogalmazva, hogy a támogatók elbizonytalanodhatnak. Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát.

Pert vesztett a Miniszterelnöki Kabinetiroda

0

Harminc napon át kell a kormánynak bocsánatot kérnie a Helsinki Bizottságtól a kormany.hu nyitóoldalán a jogerőssé vált ítélet szerint, amely kimondta: a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmaztak meg a Helsinki Bizottságról. A 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel – mondja ki az ítélet.

 

Pénteken hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben. A másodfokú bíróság egyetértett a februári elsőfokú döntéssel. Az ítélet fenntartotta a kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezést, de van egy újdonság is benne.

Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie,

mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel.

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen – vázolja az előzményeket a civil szervezet közleménye. A jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát. Az első-és másodfokú bíróság szerint is

valótlan tartalmú – a valós tényeket hamis színben feltüntető – 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget.

A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)

A per során ideiglenes intézkedésként a Fővárosi Ítélőtábla már megtiltott a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor kérdőívek kiküldése már megtörtént. A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása ezután kezdődött el.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.

Európai bíróság előtt a magyar tranzitzónák

1

Nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogva tartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.

Tavaly márciusban nem jogerős ítéletében a strasbourgi bíróság kimondta: az, ami a hazai tranzitzónákban történik, az fogva tartás, mégpedig jogellenes fogva tartás. A kormány azonban még azt is tagadja, hogy őrizetről volna szó. A per a Nagykamara előtt folyik tovább. A mai meghallgatáson a felek szóban is előadták jogi érveiket.

A Magyar Helsinki Bizottság erre vonatkozó közleménye kitér arra is, hogy senki nem tartható fogva határozatlan ideig. Minden fogvatartottnak biztosítani kell, hogy bíróságon támadhassa meg őrizete elrendelését és az őrizet végrehajtásának módját. Ez a jog mindenkit megillető alapjognak számít. „Magyarországon mégis van egy személyi kör, akitől mindezeket válogatás nélkül és önkényesen tagadják meg: ők a tranzitzónában szabályosan menedékjogot kérő emberek. Bár szó sincs arról, hogy bármiféle bűnnel vádolnák őket, a magyar hatóságok sokszor mégis hónapokon át tartják őket fogva, és nem biztosítják nekik a jogorvoslat lehetőségét. Ma már szinte mindegyik magyarországi menedékkérőt efféle őrizetbe helyezik,

még az se számít, hogy valaki kínzásáldozat, nagybeteg vagy gyerek.”

A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy az európai joggyakorlat szerint a menedékjog megállapításához csak a legritkább esetben és a lehető legrövidebb ideig lehetne a kérelmezőt fogva tartani. „Ehhez képest 2015 óta a fizikai és a jogi határzár létrehozott, majd fő szabállyá tett egy olyan fogvatartási formát, amely gyakorlatilag minden kérelmezőt rács mögé kényszerít, és még csak megpanaszolni sem lehet, bíróság nem vizsgálhatja felül az őrizet indokoltságát. A tompai és röszkei konténerlágerekben ma is fogvatartott százaknak a fele gyerek, harmada pedig nő.”

A Helsinki Bizottság szerint a strasbourgi bíróság fellebbviteli fóruma, a Nagykamara előtt zajló pernek túlzás nélkül európai jelentősége van. Nem csupán a menedékkérők vagy a menekültügy szempontjából, hanem a jogállamiságéból is. Hosszabb időre eldőlhet a kérdés ugyanis:

vajon a biztonsági, határvédelmi szempontok markánsan és mindenben felülírhatják-e az emberi jogokat.

A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat.

A Nagykamara jogerős ítélete legkorábban év végére várható.

Tanácsok bírságot kapó tüntetőknek és újságíróknak

0

A Helsinki Bizottság közlekedési tanácsadót állított össze azoknak a civileknek, akik a március 15-ei tömeges rendőri intézkedés nyomán kapnak bírságot. Egyben Mintakérelmet készített azoknak az újságíróknak, akik bár tudósítói munkájukat végezték, mégis szabálysértési bírságot szabtak ki rájuk.

 

Az utóbbi napokban több újságíró és gyülekezésben résztvevő civil kereste meg a Helsinki Bizottságot egyrészt a március 15-ei tömeges rendőri intézkedés, másrészt az azóta megkapott, a KRESZ megsértésével hivatkozó szabálysértési bírságok miatt. Az eddig kiszabott bírságok a februári diáktüntetésekhez kapcsolódnak, de a március 15-ei események kapcsán is várhatóak.

Ma publikált tanácsadójában a Helsinki Bizottság rövid tájékoztatást ad arról, mit tehetnek azok, akik ellen ilyesfajta esetekben szabálysértési eljárás indul. Csatolunk egy mintakérelmet azoknak az újságíróknak, akik bár tudósítói munkájukat végezték, mégis szabálysértési bírságot szabtak ki rájuk.

 

Civilek emelik fel a hangukat a civilekért

0

A kaposvári, a miskolci és a pécsi önkormányzat múlt heti civilek ellen indított támadásaira válaszul 118 civil szervezet emelte fel a szavát. Közös állásfoglalásukban leszögezik: az érintett civilek támogatást, semmint támadást érdemelnének.

Az elmúlt napokban a kaposvári, a miskolci és a pécsi önkormányzat csupán azért kezdeményezte a civil szervezetek kitiltását a városából, mert bár azok átlátható módon működtek, de külföldi forrásokat használnak fel a helyi közösségek építésére. A pécsi képviselőtestület odáig ment, hogy egy konkrét szervezet, Az Emberség Erejével Alapítvány kitiltására szólította fel a város polgárait, amit később a közgyűlés határozatban is megerősített – emlékeztet az állásfoglalás. Az azt kezdeményező szervezetek teljességgel elfogadhatatlannak tartják az ilyen támadásokat, amelyek rámutatnak arra, hogy mennyire káros és megbélyegző a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény.

„Ezek az újabb lejáratási kísérletek is azt bizonyítják, hogy a jogszabály célja nem más, mint a civil szervezetek megfélemlítése és munkájuk megnehezítése.”

A kezdeményezők várják a további csatlakozókat, s arra kérnek minden állampolgárt, hogy mutassa ki támogatását a helyi civil szervezetek felé személyesen, a közösségi médiában vagy a civil szív viselésével.

Harmadszor pert is veszíthet a Fidesz

Bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság a Fidesszel és frakciószóvivőjével, Halász Jánossal szemben. A civil szervezet szerint a Fidesz valótlanul híresztelte, hogy a Helsinki Bizottság titkolózik a vagyonáról és forrásairól, valamint megtagadott egy közérdekű adatigénylést.

A Fidesz már kétszer pert veszített ilyesfajta ügyekben a Helsinki Bizottsággal szemben, és a bíróság eltiltotta a hasonló jogsértésektől. Az egyesület 1,5 millió Ft-os sérelemdíj megállapítását is kéri.

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője és frakciószóvivője idén április 23-án sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy más civil szervezetek és „a Magyar Helsinki Bizottság összehangoltan megtagadta a Magyar Hírlap közérdekű adatigénylését”. Valamint „e Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről, ügynökökről”. Illetve „miközben másoktól átláthatóságot követelnek, saját működésüket egyáltalán nem akarják átláthatóvá tenni”; továbbá „a Soros-szervezetek magukat egyáltalán nem szeretnék átláthatóvá tenni”.

Tette mindezt Halász úgy, hogy a Magyar Hírlap napilap 12 nappal korábban valóban közadat-igényléssel fordul a Helsinki Bizottsághoz, de a válaszadás törvényes határideje még nem járt le. A jogvédő egyesület időben és teljes körűen válaszolt az adatigénylésre (felelete megtalálható a honlapján). A Helsinki Bizottság a fideszes sajtótájékoztató napjáig semmiféle nyilatkozatot nem tett az adatigénylésről, így nyilvánvalóan azt sem, hogy megtagadta volna. Halász állításának tehát nem volt ténybeli alapja. Ez ügyben civil szervezet már első fokon

sajtó-helyreigazítási pert is nyert Halász állításait közlő és korrigálásukat megtagadó Origó és 888 hírportálokkal szemben.

A Helsinki Bizottságnak, mint jogvédő szervezetnek különösen fontos a hitelesség, amelynek az átláthatóság és az általános törvénytisztelet elengedhetetlen feltétele. Közhatalmi jogosítványok híján az egyesület csak megszerzett hitelessége révén képes a társadalmi nyilvánosságban hatékonyan megjelenni, a jogtudatot formálni, és ezáltal teljesíteni feladatát, azaz csökkenteni az egyén kiszolgáltatottságát a mindenkori hatalommal szemben, és előmozdítani a közhatalmi szervek jogállami működését. Egy jogvédő szervezet társadalmi megítélése szempontjából éppen ezért semmi nem lehet károsabb, mint hitelességének, őszinteségének kikezdése, elfogulatlanságának, törvénytiszteletének megkérdőjelezése.

A Fidesz már két alkalommal veszített jogerősen személyiségi pert a Helsinki Bizottsággal szemben. 2013-ban Hoppál Mihály pártszóvivő állított valótlanságokat és sértette meg jó hírnevét a tekintélyes jogvédő szervezetnek. És bár ezek után a bíróság eltiltotta a pártot hasonló jogsértésektől, 2015-ben egyik sajtóközleménye révén mégis újra elkövette azt. A jogerős és utóbb felülvizsgálati eljárásban is jóváhagyott második ítélet akkor egymilliós sérelmi díjat állapított meg az egyesületnek.

A jogvédők most másfélmilliós sérelmi díjat kérnek a Fidesztől, valamint azt, hogy a párt és frakciószóvivője a fidesz-hu-n és az MTI útján kérjen bocsánatot a Helsinki Bizottságtól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK