Kezdőlap Címkék Hadgyakorlat

Címke: hadgyakorlat

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Kaukázus 2020- nagyszabású orosz hadgyakorlat

Külföldi résztvevői is lesznek Oroszország idei legnagyobb katonai gyakorlatának, melyet Asztrahany városa környékén tartanak meg. Bár Azerbajdzsán és India lemondta a részvételt, így is igen impozáns a külföldi hadseregek listája.

Az egykori Szovjetunió tagállamai – köztük például Belarusz, amelynek nem sok érdeke fűződik ehhez a régióhoz, de bizonyíthatja törhetetlen hűségét Putyin elnökhöz. Ezenkívül részt vesznek még a mongolok is, akik hagyományosan kötődnek Moszkvához, hogy ellensúlyt találjanak Kínával szemben. Mindenekelőtt azért, mert Kína mellett ott szerepel Pakisztán is.

Miért mondta le India és Azerbajdzsán?

India és Kína határán újra kiéleződött a helyzet, Delhi erre hivatkozva nem küldi el katonáit a nagy orosz hadgyakorlatra. Másik be nem vallott oka is van a tartózkodásnak: India az elmúlt időszakban látványosan javította a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Washingtonból pedig diszkréten azt a tanácsot kapták, hogy nem oly fontos immár az együttműködés Moszkvával mint régebben …

Azerbajdzsán azért marad távol, mert Oroszország Örményországot támogatja a Hegyi Karabah vitában. Ezen a vegyes nemzetiségi területen évtizedek óta vitatkozik Örményország és Azerbajdzsán.

Magyarország ebben a vitában inkább Azerbajdzsánt támogatja: ezért is adta ki Orbán Viktor kormánya a baltás gyilkost, akit Bakuban nemzeti hősként ünnepeltek, mert álmában meggyilkolt egy örmény katonatisztet Budapesten.

Putyin irányította a Mennydörgés hadgyakorlatot

Nagyszabású nukleáris elrettentési hadgyakorlatot rendeztek Oroszországban, ahol 12 ezer katona az ország különböző pontján mutatta meg, hogy mire képes az orosz hadsereg vészhelyzetben. Stratégiai csapásmérő tengeralattjárók rakétákat lőttek ki Arhangelszk közelében éppúgy Kamcsatka mellett a Távol Keleten.

Putyin orosz elnök személyesen irányította a mennydörgés hadgyakorlatot az orosz fegyveres erők stratégiai központjában – számolt be róla az Rt.com. A hadgyakorlatról készült videó népszerűnek bizonyult a lakosság körében is, mert megerősítette a hitet Oroszország nagyhatalmi szerepében.

A stagnáló életszínvonal miatt csökkent az orosz államfő népszerűsége, aki lázas nagyhatalmi aktivitással próbálja meg visszaszerezni honfitársai bizalmát. Nemrég Szaúd Arábiában járt, Szíriában a békeangyal szerepet játssza el. Október végén pedig Magyarországra látogat, ahol találkozik a sorsüldözött közel-keleti keresztény egyházak vezetőivel – a magyar miniszterelnök társaságában.

Hadjáték – külföldi résztvevőkkel, a főparancsnok Putyin

Orenburg városának környékén rendezik meg a hétvégén azt a nagyszabású hadgyakorlatot, melyen az orosz csapatokon kívül néhány más ázsiai állam katonái is részt vesznek.

Ott vannak a kínaiak, az indiaiak és a pakisztániak valamint az egykori szovjet tagállamok: Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tadzsikisztán katonái.

Putyin elnök személyesen játssza a főparancsnok szerepét. Oroszország folyamatosan erősíti szövetségi rendszerét Ázsiában, ahol elsősorban az orosz fegyverek iránt mutatkozik érdeklődés. Nemrég az orosz Távol Keleten rendeztek nagyszabású hadgyakorlatot, melyen kínai alakulatok is részt vettek. Mindez figyelmeztetés az Egyesült Államoknak, hogy Oroszországgal akkor is számolnia kell, ha gazdaságilag eltörpül Amerika mellett, de katonai ereje továbbra is figyelemreméltó – különösen, ha figyelembe vesszük a szövetségesi viszonyát Kínával.

Tovább tart a kereskedelmi háború az USA és Kína között

0

Az amerikai elnök újabb 200 milliárd dolláros vámcsomag elkészítésére adott utasítást, annak ellenére, hogy Washington hivatalos tárgyalásokat javasolt a kínaiaknak. A tárgyalási javaslatot Peking elfogadta, ennek ellenére Trump közölte, hogy neki nem sürgős a megállapodás.

További 267 milliárdos csomagot is készíthet a kormány, ha erre utasítást adok! – írta Twitteren az elnök. A tőzsde negatívan reagált a hírre, mert elhúzódó kereskedelmi háborútól tart a világ két legnagyobb hatalma között.

Trump frontális támadása Kína ellen tovább erősíti Peking és Moszkva stratégiai szövetségét. Ezt hangsúlyozza mind Vlagyimir Putyin, mind pedig Hszi Csinping abból az alkalomból, hogy

az oroszok évtizedek óta nem látott nagy hadgyakorlatot rendeznek a Távol-Keleten.

1981-ben a lengyelországi válság csúcspontján volt hasonlóan nagy hadgyakorlat – akkor az európai színtéren.

Putyin állítólag most is ott rendezte volna a nagy őszi hadgyakorlatot, de a kínaiak rábeszélték: inkább válassza a Távol-Keletet! Az orosz hadgyakorlaton kínai és mongol katonák is részt vesznek. Egyidejűleg Putyin békeszerződést ajánlott Abe Sinzo japán miniszterelnöknek, aki örömmel fogadta az ajánlatot. A cél világos: az amerikaiakat kiszorítani Kelet-Ázsiából, amely a globális gazdaság új központja lehet.

Óriási orosz hadgyakorlat a Távol-Keleten

0

Több mint háromszázezer katona, 36 ezer tank és több ezer repülőgép vesz részt a Vosztok (Kelet) elnevezésű hadgyakorlaton, amely 1981 óta a legnagyobb a térségen. 1981-ben a NATO támadását feltételezve rendezett óriás-hadgyakorlatot a Szovjetunió, a szovjet birodalmat megrendítő lengyelországi válság nyomán.

Most az agresszív külső környezettel indokolta a hadgyakorlatot Dmitrij Peskov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. A részleteket Szergej Sojgu hadügyminiszter ismertette. Tőle tudni azt is, hogy kínaiak és mongolok is részt vesznek a távol-keleti hadgyakorlaton.

Oroszország katonai fenyegetéséről általában Lengyelország és a balti államok szoktak panaszkodni. Ők sürgetik a NATO-t és főként az Egyesült Államokat, hogy fokozza katonai erejét a térségben, az oroszok elrettentésére.

A szeptember közepére tervezett Távol-keleti hadgyakorlat Moszkva érdeklődésének új súlypontját jelzi.

A térségben jelentősen enyhült a feszültség azt követően, hogy júniusban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor találkozott Szingapúrban. Észak-Korea vezetője megígérte a nukleáris leszerelést, cserébe az amerikaiak lemondtak a nagy hadgyakorlatokról. Aztán kiderült: Észak-Korea nem nagyon siet az atomfegyverek leszerelésével. Erre válaszul Washingtonban közölték: újrakezdődnek a hadgyakorlatok a Koreai-félszigeten.

Erre lehet válasz az orosz hadgyakorlat, amelyen kínai és mongol katonák is részt vesznek. A kínaiak létszáma 3200 fő lesz –  közölte a pekingi hadügyminisztérium. Kína és az USA között kereskedelmi háború folyik, és emellett súrlódások vannak a flottaműveletek miatt is a dél-kínai tengeren. Oroszország és Kína szoros szövetséges. Míg a gazdaságban ezt Kína fölénye jellemzi, katonai téren Oroszország az erősebb. Valószínűleg mind Moszkvában, mind pedig Pekingben úgy értékelik a helyzetet, hogy Washingtonban csak az erődemonstrációból értenek.

A másik dokumentum

Észak-Korea teljhatalmú vezetője, Kim Dzsong Un, 26 évesen került apja trónjára, teljesen váratlanul és esélytelenül. Hatalomba helyezését követő első héten már megpróbálták belső ellenfelei megölni, majd az azt követő hónapokban, években is rendszeresen kíséreltek meg ellene merényletet belülről az öreg és hatalmas tábornokok, akik a tényleges hatalmat gyakorolták akkoriban, és nemigen akaródzott nekik egy 26 éves, koreaiul nem jól beszélő, Svájcban nevelkedett fiatalember hatalmát elfogadni.

Kezdetben a szűk családja védte meg, majd ő maga kiismerte a helyzetet amibe került, és leszámolt ellenlábasaival.

Ehhez használta Kim Jang Csalt, aki a szingapúri találkozón is kulcsszerepet játszott, amolyan CIA-főnök Északon, aki persze nem saját kezével ölt, vannak arra emberei.

Ezt a momentumot ma Trump is kihangsúlyozta a sajtótájékoztatóján, válaszolva egy újságírói kérdésre, hogy miért legitimálja egy gyilkos hatalmát azzal, hogy találkozik vele, és vajon nem érzi-e, hogy elárulta a munkatáborokban sínylődő embereket azzal, hogy szóba állt Kim Dzsong Unnal. Trump szerint ő épp, hogy segít azokon az embereken, hiszen a denuklearizálással párhuzamosan sor kerül a táborok felszámolására is, bár bevallotta, hogy elsőként a nukleáris leszerelés volt a téma, és csak azt követően minden más.

Ezeket a táborokat nem Kim Dzsong Un hozta létre, de nem is számolta fel őket, vélhetőleg épp elég volt neki a szabadon mozgó, és hatalommal rendelkező halálos ellenségekből, nem tudhatta, kit engedne ki onnan.

Nem tudhatjuk, hogy Kim Dzsong Un vajon jó ember, vagy nem jó ember, nem is tisztünk ezt megítélni.

Azt viszont tudjuk, hogy rakétákat lőtt át Japánon, és azt állítja, hogy a rakétáihoz bizony rendelkezik atomfejekkel is.

Sejthetjük, hogy a pozitív forgatókönyv szerint azért akart atomhatalommá válni, illetve azzá tenni Észak-Koreát, mert akkor fontos ember lesz, és eléri, amit szeretne, azon keresztül, hogy amit összehozott az elmúlt jó néhány évben, azt most feladja a gazdasági fejlődés érdekében, hiszen mire megy valaki atomfegyverekkel, ha nincs pénze egy normális repülőre, és úgy kell szégyenszemre Kínától kölcsönkérni.

Túl ezen, az ideológiai „nevelés” Északon hosszú évek óta megszűnt. Nincsenek már nyilvános akasztások, nincs falusi önkritika-gyakorlás, az éhes vidéki katona morálja a nullára csökkent, ma gyakorlatilag az szökik át Kínába, aki csak akar, de a tranzitjáratok is elterjedtek, amikor is északiak csempésznek árut Kínából, az új hatalom a pénz, az ideológia nem létezik, mintha soha sem lett volna.

Ez a helyzet se nem stabil, se nem biztonságos Kim Dzsong Unnak, ennél jobbat talált ki, jelesül azt, hogy ő lesz az északi Pák Dzsong Hi.

Pák elnök Délen élt, hatalmas imádat övezte, mert ipart, utakat, kereskedelmet teremtett az éhező országban, megzsarolta  Amerikát, tetőt adott az emberek feje fölé, és ételt a szájukba, iskolát a gyerekeiknek. Diktátorrá vált, hiszen nem mondott le a kötelező idő után a hatalmáról, végül fejbe lőtték, nem szép sors.

Ugyanakkor Kim Dzsong Un egy olyan pozícióban ül, ahonnan nem kell lemondani, hiszen egy diktatúrában nincs lemondás, kihalásos alapon működik. Természetesen, ha majd gazdaságilag olyan fejlett lesz Észak-Korea, mint Dél, akkor nyilván lesz igény szabad választásokra, és demokráciára is, de miért bántanák épp azt az embert, aki ezt számukra lehetővé tette, a koreai nem ilyen nép. Ha csak ez az egyetlen akadály lesz, azt Kim Dzsong Un simán megugorja, tisztességben fog nyugdíjba vonulni, és a családját is becsben fogják tartani a koreaiak.

Nem látok B tervet, ugyanis B tervnek nincs értelme, legfeljebb annyi lehet, hogy az atomfegyver előállításának tudását nem lehet tőle elvenni, azok az emberek, akik képesek erre, a fejükben tartják, azt senki sem tudja felszámolni, de ez is csak pici biztosíték, más terve nem lehet Kimnek, mert nincs olyan terv, amibe ne halna bele azonnal, csak ez az egy.

Más kérdés, hogy vajon Amerika, aki nem a szavatartásáról híres, vajon mennyire fogja betartani a Kim biztonságára tett ígéreteit, mi lesz Trump elnöksége után, milyen tempóban szűnnek meg a szankciók Észak ellen, és még ezer és egy nyitott kérdés.

Trump azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a saját nagybátyjával sokat beszélgetett a nukleáris fegyverekről, lévén a nagybácsi ezen a területen volt neves szakember. Ő azt tanította Trumpnak, hogy a leszerelés során van egy pont, amikor az még nem teljes, de onnan a folyamatot visszafordítani majdhogynem lehetetlen.

Ezt húsz százalékra becsülte, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak által becsült fegyverarzenál húsz százalékának felszámolása után megszüntetik az Észak-Korea elleni szankciókat teljesen, de nem lennék meglepve, ha már hamarabb enyhítenének azokon.

Ma két dokumentumot írtak alá, abból az egyiket felmutatta az amerikai elnök, azt lefotózták sokan, és rögvest fenn is volt a neten a nagy semmi.

Általánosságok, szándékok, amolyan karácsonyi kívánságlista.

A másik dokumentumot nem mutogatták, az nem publikus, ellenben Trump azt ígérte, hogy tájékoztatja a részletekről Mun Dzse In dél-koreai elnököt és Hszi Csin-ping örökös kínai párttitkárt, és talán még Ábe Sinzo japán miniszterelnököt is, bár ezt nem említette.

Teljesen természetes, hogy meg kellett állapodjanak egy sor olyan dologról, ami nem kerülhet napvilágra, még az is természetes lenne, ha ennek az aláírását sem láttuk volna.

Egy dolgot tudunk, mindenki elégedett, és örül a résztvevők közül, ez az északi delegáció tagjain épp úgy látszott, mint Trumpon, vagy Mike Pompeo külügyminiszteren.

Akin nem látszott semmi, az Kim Dzsong Un, és aki a saját főnöke legnagyobb ellensége, az továbbra is John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó.

Ő tegnapelőtt azt nyilatkozta, hogy korábban is aláírt már Észak-Korea Amerikával egy darab papírt, és egy darab papír aláírása épp annyit ér, mint egy darab papír.

Bolton nem tud elszakadni a gondolkodási sémáitól, nem képes észrevenni, hogy megváltoztak az idők, a vezetők, a helyzet az egész világban, nem azok szerint a bevett minták szerint működik most semmi, mint ami szerint működött, amikor ő fiatal volt.

Túl ezen, sértett, hiszen megsértették az északiak nem egyszer, a feléjük irányuló lenéző utálatát nem is próbálja meg leplezni, sajnos ez az utálat behatárolja önmaga lehetőségeit is a kérdés kezelésében.

Mun Dzse In kérésére nem kapott jelentős szerepet a tárgyaláson, és a továbbiakban sem fog, Trump a sajtótájékoztatón többször is említette, hogy Mike Pompeo már a jövő héten ismét Phenjanba utazik, hogy a nyélbe ütött egyezséget technikailag is tető alá hozzák.

Egy újságíró kérdése kapcsán szóba került az USA külkereskedelmi deficite Kanadával, és Kínával kapcsolatban is.

Ebben a kérdésben Trump elnök hajthatatlannak látszott, azt mondta, hogy csak remélni tudja, hogy ez nem befolyásolja Hszi Csin-pinggel a baráti kapcsolatát, de valamelyest egyenesbe kell hozni a külkereskedelmi mérleget, mert ez Amerika érdeke.

Sejthető, hogy ez még ütőkártya lehet Kínával szemben, Észak-Koreát illetően.

Kerek perec kijelentette, hogy haza szeretné hozni a katonáit Délről, minek vannak ott, ha már nincs veszély, drága őket ott tartani.

A közös hadgyakorlatokat megszünteti, azt mondta, mert Guamról repülnek a gépek hat és fél órát azért, hogy provokálják Északot, ráadásul sokba kerül az egész cécó.

Azért erre Japán és Dél-Korea is felkapta a fejét, a kormányszóvivő szelíden emlékeztette Trumpot, hogy mielőtt bejelent valamit, nem árt azt megbeszélni a másik érintett féllel, jelen esetben Dél-Koreával, mert, hogy ezt ők is a sajtóból tudták meg.

Mindazonáltal egész nyilvánvaló, hogy Kína csak és kizárólag Amerika-mentes szomszédot hajlandó elfogadni, ezért mondta a múltkor Kim Dzsong Un, hogy nem kér semmiféle amerikai állami segélyt, és ezért kell majd valóban elvinnie innen a katonáit Trumpnak, leszerelni a Kínát roppant mértékben zavaró THAAD védelmi rendszert.

Kim Dzsong Un vitt magával a tárgyalásra egy embert, akiről nem tudtunk korábban, ő városfejlesztő építészmérnök, az északi síközpontot is ő tervezte.

Vitte még a kultúráért felelős emberét is, nyilván ilyen jellegű megállapodások is születtek.

Túl ezen, nagy barátságban van Szingapúr miniszterelnökével, éjjel együtt buliztak titokban, csak, hogy lefotózták őket, és az felkerült a Twitterre. Szingapúrba eddig is vízummentesen utazhattak észak-koreaiak, komoly gazdasági partnerei voltak egymásnak, egészen a legutolsó ENSZ-szankciókig. A hírek szerint Kim csak ma este kilenc óra körül utazik el, tehát délután még elrendezi a dolgait Szingapúrral.

Szokatlan módon, a Nodong sinmun, az az egy újság ami van Észak-Koreában, tegnap reggeli számában színes képeket közölt Kim Szingapúrba érkezéséről, a Trumppal történő tárgyalásról, annak céljáról. Ezt az újságot Északon laponként hirdetőoszlopok üvege mögé dugják, az átlagember ebből tájékozódik. Eddig az volt a szokás, hogy ha Kim vagy az elődei elutaztak valahová, azt követően közölték, miután visszatértek. Ez Észak-Korea történetében az első eset, hogy a diktátor folyamatban lévő utazásáról és tárgyalásáról a nép tájékoztatást kap.

A leszerelést amerikai szakemberek Trump szerint 15 évre taksálják technikailag, de szerinte az tető alá hozható hamarabb is, gondolom, a nagybácsi erre is megtanította, vagy ő is mindent tud, mint a Google, mindenesetre annak költségeit már szét is osztotta Dél-Korea, Kína, és Japán között, kár, hogy azok még nem tudnak róla.

Az a bizonyos road map kétéves ciklusokban gondolkozik, de mivel Trump nagyon szereti a színházat, és belföldre igen jól jön az Kimnek is, látványos kezdetre számíthatunk, újabb robbantásokkal, enyhülő szankciókkal, Trump-tornyokkal és McDonaldscel Északon.

Kínának nincs ellenére az amerikai magántőke, ő csak az állami beavatkozástól tart.

Dél-Korea első reakciója az értetlenség volt a hadgyakorlatok megszüntetése és az amerikai katonák kivonása okán, mert, hát persze, végül is ők is ezt szeretnék, na de nem úgy, hogy a fejük felett valaki ezt eldönti.

Amúgy is, udvariasságból ugyan senki sem említette, de nagy csalódás volt, hogy végül Trump nem hívta meg Munt Szingapúrba, pedig többször is említette, hogy szeretné, ha ott lenne.

Mun előre leadta a szavazatát az önkormányzati választásokon emiatt, de mégis tévén nézte ő is a találkozót, aminek létrejötte jelentős mértékben az ő érdeme volt.

Második reakció még nincs, még nem tudjuk miben egyeztek meg valójában, illetve talán Mun már tudja, hiszen Trump azonnali telefonos tájékoztatást ígért neki.

A sajtótájékoztatón külön feltette a kérdést, hogy hol vannak a déli újságírók, és kérdezzenek, mert ha valaki, hát ők megérdemlik.

Trump este 8 órakor indult haza, kétségtelen, hogy nagyon fáradtan érkezett, hogy nagyon sokat tárgyaltak, hogy azért idős már, ugyanakkor az is, hogy a váratlan kérdésre fejből úgy mondta a deficit összegeit lebontva országokra, hogy csak néztem.

Donald Trump nem tudom, milyen ember, azt sem tudom, milyen politikus, azt viszont biztosan lehetett látni, hogy komolyan békét akar, hogy sokkal okosabb, mint amilyennek mutatja magát, bár azért az egy cseppet erős volt, hogy azért akarja, hogy ne legyenek atomfegyverek északon, mert félti 28 millió szöuli lakos életét, ugyanis ha csak nem elborult elméjű valaki, akkor nemigen fog saját magától ötven kilométerre atomfegyvert bevetni. Mindenesetre az elmúlt három napban én egy másik Trumpot láttam, mint eddig, és ez a mostani legalábbis emberibbnek tűnt, mint az, aki eddig mutogatott eltartott kisujjal a pódiumon, nagyképűen, arrogánsan. A fáradt öregember valahogy szimpatikusabb volt, de ez nem jelent semmit, the show must go on, a jövő héten Pompeo Phenjanba utazik, Észak és Dél folyamatosan tárgyal, Kína alkudozik, Japán potyautas szeretne lenni.

Hadgyakorlat a csúcs előtt

0

Habár a két Korea megállapodott abban, hogy április 27-én csúcstalálkozót tartanak, Dél-Korea és az Egyesült Államok vasárnap közös hadgyakorlatot kezdett. Pedig Észak-Koreában ezeket a gyakorlatokat fenyegetettségként tartják számon.

 

Több mint 300 ezer dél-koreai és 11 500 amerikai katona vesz részt a gyakorlatban, amelyet – mint a Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztetett rá – 20 éve rendszeresen megtartanak, az idén a téli olimpia miatt halasztottan csak most.

A téli olimpia alkalmából Dél-Koreába látogatott Kim Dzsongun, az első számú észak-koreai vezető húga, és ezzel kezdetét vette az enyhülés a két Korea között. A hadgyakorlatot egyébként nemcsak elhalasztották, de meg is rövidítették: a korábbi két hónap helyett az idén csak egy hónapig tart. Ráadásul nem érkezik rá külön amerikai flottaegység, amelynek repülőgép-anyahajóitól nagyon tartanak Észak-Koreában.

Miután Kim Dzsongun megígérte, hogy hajlandó megsemmisíteni nukleáris fegyvereit, Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozót javasolt. Ezt áprilisban tartanák, a helyszíne egyelőre nem ismert. Kim Dzsongun nemrég tért vissza Pekingből, ahol egyetlen szövetségesével egyeztette elképzeléseit az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóról.

A koreai-félszigeten nemrég még a háborúra készülődtek, de most komoly esély van az enyhülésre: tíz év óta először lesz koreai csúcs, nem szólva arról, hogy történelmi premiert jelent Észak-Korea diktátorának találkozója az amerikai elnökkel.

Csodát várni természetesen nem lehet, de a háborús feszültség mindenképp enyhül, és ezért talán nem tartja életveszélyes fenyegetésnek Észak-Korea a most megkezdődött közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot.

Koreai-félsziget: A helyzet fokozódik

0

Ismét egyre feszültebb a helyzet a Koreai-Félszegeten: a múlt heti északi interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet utáni hangos adok-kapokat követően ma hajnalba nagyszabású közös hadgyakorlatba fogott a térségben az Egyesült Államok és Dél-Korea. Mind többen tartnak egy atomháború veszélyétől.

 

Atomháborúba sodorhatja a térséget a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. A phenjani külügyi szóvivő fenyegető szavait hasonlóan vészjósló hangnemben tolmácsolta az észak-koreai állami tévé terepszínbe öltöztetett műsorvezetője – jelentette a Euronews. Az Egyesült Államokban is mind többen vélekednek úgy, hogy az észak-koreai nukleáris kapacitás erősödése mind inkább fenyeget egy megelőző csapás megindításával. Kína külügyminisztere pedig – a sajátos kínai politikai szlengben sokatmondó – „sajnálatos”-ként minősítette, hogy két hónap viszonylagos nyugalom után ismét éleződött a helyzet a Koreai-Félszigeten – tudósított a Reuters.

Az Egyesült Államok légierője és a dél-koreai katonák közös gyakorlata mintegy válasz az északi kardcsörtetésre. A Euronews Fehér Házbeli forrásokra hivatkozva arra mutat rá, hogy a koreai háború kockázata napról-napra egyre valószínűbb.

Az Egyesült Államokra és az egész világra nézve most a legnagyobb fenyegetés Észak-Korea hitvány vezetése

– mondta Herbert Raymond McMaster, Trump tanácsadója. Hozzátette: Következésképpen együtt kell működnünk és együtt kell fellépnünk Kim Dzsong Un ellen. Tudatosítanunk kell, hogy minden erőfitogtatása zsákutcába taszítja őt és rendszerét.

A kemény fellépés röviddel azok után következett be, hogy Észak-Korea – fittyet hányva az ENSZ szankcióira – újabb nagy teljesítményű ballisztikus rakétát lőtt ki, amely akár az Egyesült Államok szárazföldi területeit is képes elérni. Erre válaszként eddigi legnagyobb – ötnapos – közös légi hadgyakorlatába kezdett Dél-Korea és az Egyesült Államok. 230 harci repülő – köztük több mint húsz, radarokkal érzékelhetetlen lopakodó gép – és 12 ezer amerikai katona vesz részt. Egyebek közt észak-koreai nukleáris és rakétatámadást szimulálnak, és annak elhárítását gyakorolják – jelentették a hírügynökségek.

Az MTI szerint a gyakorlatot már korábban eltervezték.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK