Kezdőlap Címkék Gyilkosság

Címke: gyilkosság

Gyárfás cáfol, fizet, és ha akar, utazik

0

Részben felülbírálta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi ítéletét a Fővárosi Törvényszék, amikor úgy döntött, hogy Gyárfás Tamás nem 100 millió, hanem 200 millió forintos óvadék ellenében szabadulhat meg a kényszerítő intézkedések nagy részétől

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, a Fővárosi Törvényszék – mint az indoklásban olvasható – a döntésnél figyelembe vette a vádlott átlagon felüli egzisztenciális helyzetét. Magyarul, beárazták Gyárfást: továbbra is feltételezik róla, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Vagyis úgy ítélték meg, hogy a felbujtással vádolt médiavállalkozó 100 millió forintos óvadék esetén még megszökhet, de 200 milliónál már nem.

A Magyar Úszószövetségi korábbi elnöke, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA végrehajtó bizottságának tagja még kedden bejelentette,

hogy leteszi a 200 millió forintos óvadékot.

Ezt követően tehát szabadon mozoghat, akár külföldre is elutazhat. Utóbbira azért is szüksége lenne, mert csak így tudja ellátni a FINA végrehajtó bizottságában végzett munkáját – és persze az sem utolsó szempont, hogy csak abban az esetben tarthatja meg a végrehajtó bizottságban viselt pozícióját, ha rendszeresen részt a testület munkájában.

A vád azonban vele szemben – emberölésre felbujtás – továbbra is fennáll. Gyárfás Tamás ártatlannak mondja magát.

Folyt. köv.

Az ügyről korábban többször is írtunk, például itt, itt, itt és itt.

200 millió forintért kerülhet le Gyárfásról a nyomkövető

Megszületett a másodfokú döntés az ún. Fenyő-ügyben: a Fővárosi Törvényszék 200 millió forintra emelte a Gyárfás Tamás ügyében elsőfokon megállapított óvadék összegét.

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Gyárfás Tamás és ügyvédje 100 millió forintos óvadék kifizetését ajánlotta fel azért, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással vádolt egykori úszószövetségi elnök szabadabban mozoghasson és lekerülhessen róla a nyomkövető. Az ajánlatot az első fokon eljáró bíróság elfogadta, ám a döntés ellen az ügyészség fellebbezett. A másodfokú bíróságnak egy hete volt, hogy döntsön az ügyben, s mint a szerkesztőségünknek elküldött közleményből (ez a cikk végén teljes terjedelmében olvasható) kiderül, megváltoztatta az első fokon hozott ítéletet.

Gyárfás Tamásnak tehát, ha enyhíteni szeretné a vele szemben meghozott kényszerintézkedéseket,

nem 100, hanem 200 millió forint óvadékot kell letennie.

Korábban Gyárfás azt nyilatkozta, hogy a 100 millió forintos letétet abból a pénzből tudja kifizetni, amit a NAP TV székházának eladásából kapott. Mint ismeretes, Gyárfás Tamás, volt a NAP TV tulajdonosa, s a televízió székházát eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Echo TV-nek.

A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható:

A rendelkezésre álló adatok szerint Gy. T. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megbízta P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.

Az elsőfokú bíróság – a terhelt bűnügyi felügyeletét fenntartó és a 100 millió forintos óvadékot megállapító – határozatával szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést. Indítványában az ügyészség egyrészt arra hivatkozott, hogy a gyanúsított személyi körülményeiben nem következett be olyan változás, amely megalapozná a kényszerintézkedés szabályainak enyhítését, másrészt azzal érvelt, hogy a terhelt bevallott vagyonára figyelemmel az óvadék összege nem alkalmas a gyanúsított eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítására.

A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az elsőfokú bíróság végzése túlnyomórészt megalapozott, indokai helytállóak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy

a gyanúsított személyi szabadságának bizonyos fokú korlátozása továbbra is indokolt,

mert megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, például megszökne vagy elrejtőzne.

E feltételezést a gyanúsítás szerinti bűncselekmény kiemelkedően magas tárgyi súlya, az ahhoz kapcsolódó büntetési tétel, valamint a gyanúsított rendkívül kedvező egzisztenciális háttere együttesen erősítik. A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is szükséges és elégséges a terhelt vonatkozásában a bűnügyi felügyelet azon formája, amelyet a bíróság korábbi végzése tartalmazott.

A gyanúsított személyi körülményeire és az eljárás során ezidáig tanúsított magatartására figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan ítélte meg azt is, hogy

a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye csekélyebb mértékű,

így az az óvadék alkalmazása mellett lehetővé teszi a bűnügyi felügyelet során enyhébb magatartási szabályok rögzítését.

A másodfokú bíróság szerint azonban az óvadék mértékének meghatározásakor különös figyelemmel kell lenni a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlyára, a gyanúsított személyi körülményeire és vagyoni helyzetére. A gyanúsított által bevallott vagyon és az általa óvadékként felajánlott összeg alapot szolgáltat ahhoz, hogy az óvadék elsőfokon megállapított mértékét a Törvényszék megemelje. Mindezek alapján

a másodfokú bíróság az óvadék összegét 200 millió forintban határozta meg,

amely összeg így már arányban áll a gyanúsított vagyoni viszonyaival és megfelelő biztosítékul szolgál a bűnügyi felügyelet szabályainak megtartásához is.

A Fővárosi Törvényszék 2018. július 23-án meghozott másodfokú végzésében az óvadék összegének megváltoztatásán túl a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntését egyebekben helybenhagyta.

Már legalább 25-en haltak meg egy álhír miatt

Legalább ennyi áldozata van már május óta a Facebookon és a WhatsAppon terjedő álhírnek Indiában, miszerint gyerekrablók járják a falvakat. Eddig bármit próbáltak kitalálni az álhír ellen, nem működött.

Több száz gyerekrabló garázdálkodik a környéken – ez az álhír kezdett el terjedni néhány hónappal ezelőtt az India északkeleti részén lévő Asszám szövetségi államban. A rendőrség hiába cáfolta ezt, a helyi lakosság egyre indulatosabb lett.

Főleg, hogy terjedtek az újabb és újabb, hasonló álhírek, elsősorban a WhatsAppon, kisebb részben a Facebookon: volt olyan, amely szerint a közeli, nagyon szegény Bihar államból érkező gyerekrablók olykor koldusnak álcázzák magukat, és éjszakánként a házakba lopóznak.

Még fényképeket is mellékeltek,

amelyeken megcsonkított holttestek és sérült gyerekek látszottak. Persze ezek se voltak valódiak.

Ennek ellenére egyre többen küldték tovább ezeket az üzeneteket. Ezt segítette, hogy egyre többen használnak okostelefont Indiában, a South China Morning Post szerint ezek piaca az egész világon itt nőtt a legjobban 2017-ben.

A WhatsApp legnagyobb piacának is India számít, több mint 200 millióan használják itt az alkalmazást,

naponta milliárdnyi üzenetet küldenek.

A Hindustan Times véleménycikke szerint a WhatsApp használata annyira elterjedt az országban, hogy gyakorlatilag már élni sem tudnak nélküle. Csakhogy, ahogy a Deutsche Welle megjegyzi, az okostelefonok és az internet használatában gyakorlatlan emberek nem nagyon tudtak különbséget tenni, hogy amit látnak, az valódi-e vagy nem. És ahogy az álhír a gyerekrablókról terjedt, a helyi lakosoknak minden kívülálló egyre gyanúsabb lett.

A tömeghisztéria végül lincselésekbe csapott át.

Volt, hogy két kiránduló fiatal férfi átutazott egy falun, a helyiek egy csoportja megállította az autójukat, kirángatták és agyonverték őket. Ezt volt, aki még videóra is felvette. Ebben az ügyben 15 ember ellen a gyilkosság, 35 másik ellen álhírek terjesztése miatt emeltek vádat.

Előfordult, hogy egy ezer fős tömeg támadt négy kereskedőre, amikor megálltak teázni útjuk közben. Egyikük meghalt, a másik három életveszélyesen megsérült. Agyonvertek egy idős nőt is, aki csokoládét osztogatott a gyerekeknek.

Még több lehetett volna az áldozat, ha a rendőrség nem lép közbe: volt olyan nap, amikor hat embert is kimentettek a lincselők közül, három különböző helyszínen.

De a rendőri beavatkozásnak sem mindig lett jó vége: volt, hogy olyan embert lincseltek meg, aki épp azért járta a vidéket, hogy figyelmeztesse az embereket a hazugságok terjedésére.

A kezelhetetlenné váló helyzetre végül úgy próbáltak a hatóságok megoldást találni az AFP szerint, hogy

az egész régióban lekapcsolták egy időre az internetet.

Hiába: két nappal később öt embert vertek agyon Mahárástra állam egyik hegyi falujában. Ők egy közeli nomád csoporthoz tartoztak, és miután leszálltak a buszról a faluban, egyikük beszélgetni kezdett egy helyi lánnyal. Erre megkövezték és agyonverték őket.

Nem sokkal előtte a környéken lakók között olyan videó terjedt, amelyen állítólagos szervkereskedők áldozatai voltak – az egyik fotón valójában egy Szíriában gáztámadás áldozatául esett gyerek volt.

Azt szinte lehetetlen megtalálni, hogy egy-egy álhírt ki indít el.

A WhatsAppon ugyanis az üzenetek titkosítottak, így elvileg a cég sem tudja, melyikben mit írnak. Egy olyan javaslat merült fel, hogy a továbbított üzeneteknél mindig megjelenítenék az eredeti küldő telefonszámát, de egyelőre ez csak terv.

A Washington Post szerint az indiai kormány már a WhatsAppot is felszólította, hogy tegyen valamit a jelenség ellen. Azt is bejelentették, hogy a cég nem kerülheti el a felelősségét abban, ha a felhasználói álhíreket terjesztenek.

A WhatsApp (amely egyébként a Facebook tulajdonában van) lépett is. Néhány hete egészoldalas hirdetéseket jelentetett meg indiai lapokban, tippekkel, hogy hogyan lehet felismerni az álhíreket. (Erről egyébként mi is írtunk korábban, érdemes elolvasni!)

A Times of India szerint a rendőrség pedig olyan hirdetéseket jelentetett meg, amelyek mindenkit arra szólítottak fel, hogy őket hívja, ha bármi gyanúsat lát, hall. Ezt az üzenetet a Whatsappon is terjesztik.

Ezek hatékonysága is vitatható egyelőre. Nem sokkal később ugyanis egy kétezer fős tömeg támadt három fiatal férfira Karnataka tartományban, mert

gyerekrablóknak hitték őket.

Pedig pusztán annyi történt, hogy korábban egy barátjukat látogatták meg, és hazafele tartva megálltak pihenni. Amikor pedig a helyi gyerekek köréjük gyűltek, csokit osztogattak nekik, csakhogy az egyik gyerek valamiért sírni kezdett, mire egyre több rémült és dühös felnőtt jelent meg. Hiába próbált a három kiránduló menekülni, a helyiek WhatsAppon riasztották a szomszéd falu lakóit is. Végül az egyik férfit agyonverték.

Úgyhogy a WhatsApp végül radikális korlátozások mellett döntött: lecsökkentik azok számát, akiknek egy-egy üzenetet tovább lehet küldeni. Indiában ez a szám maximum öt lesz. Emellett várhatóan megszüntetik azt a lehetőséget is, hogy fotókat és videókat egy gombnyomással tovább lehessen küldeni.

Néhány napon belül eldől Gyárfás Tamás sorsa

Ma reggeli hír, hogy a bíróság döntése értelmében, százmillió forintos óvadék ellenében lekerülhet a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ami egyben azt is jelenti, hogy minden vele szemben hozott kényszerintézkedés megszűnik, szabadon mozoghat, és akár az országot is elhagyhatja. A Független Hírügynökség újabb részleteket tudott meg az ügyről, a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményét pedig cikkünk végén olvashatják.

 

Néhány nappal ezelőtt, Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János javaslatára felajánlotta a bíróságnak, hogy 100 millió forintos óvadékot tesznek le azért, hogy Gyárfás mentesüljön a vele szemben foganasított bírósági kényszerintézkedésektől. Az első fokon eljáró bíróság ezt az ajánlatot elfogadta, az ügyészségnek pedig három napja volt arra, hogy fellebbezzen. Információink szerint ezt meg is tették, továbbra is él tehát az alapos gyanú. (Mint ismeretes, Gyárfás Tamással szemben a Fenyő János médiavállalkozó húsz évvel ezelőtti meggyilkolásával kapcsolatban folyik eljárás.)

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Függeten Hírügynökség értesülései szerint azok az iratok, amelyeket a védelem rendelkezésére kell bocsátani, nem tartalmaznak olyan tényeket, amelyek megalapoznák a Gyársással szembeni alapos gyanút. Úgy tudjuk egyébként, hogy Gyárfás Tamás arra készült, hogy írásban tényszerűen válaszoljon az ellene felhozott vádakra.

Elképzelhető, hogy ügyészség presztizsokok miatt nyújtott be fellebbezést, (a Független Hírügynökség is ezt feltételezi), bár azt nem tudni, hogy van-e az ügyészség birtokában olyan anyag, amelyet a nyomozás érdekei miatt tartanak vissza. Ha van ilyen, az törvényes indok lehet arra, hogy ne kelljen a vádlott és védője rendelkezésére bocsátani.

A Független Hírügynökség értesülései szerint a másodfokú bíróságnak egy héten belül kell döntenie arról, hogy jóváhagyja-e az eddigi kényszerintézkedés  intézkedés – óvadék ellenében történő – enyhítését. Amennyiben így lesz, Gyárfás Tamással szemben megszűnik minden kényszerintézkedés, vagyis, lekerül róla a nyomkövető, szabadon mozoghat, akár az országot is elhagyhatja.

Gyárfás: Nincs mitől tartanom

Gyárfás Tamás a 24.hu portálnak nyilatkozva azt mondta, hogy amennyiben a bíróság másodfokon jóváhagyja, akkor kifizeti az óvadékot.

„Mindenemet ráteszem, az otthonomat, bármit, mert nincs veszítenivalóm. Ezt az összeget ugyanis csak akkor nem kapnám vissza, ha megsérteném a bíróság szabályait. De ez szóba sem jöhet, mert soha nem fogok megszökni és mindig a hatóság rendelkezésére fogok állni. Tisztázni akarom magam, nem elmenekülni akarok. Nincs mitől tartanom” – közölte Gyárfás, aki elmondása szerint abból tudja kifizetni a magyar viszonylatban rekordnagyságú óvadékot, hogy nemrég eladta a NAP TV volt épületét az ECHO TV-nek.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható.

A Gyárfás ügyről korábban itt és itt írtunk.

Élete végéig börtönben marad a neonáci sorozatgyilkos

0

A müncheni felsőbíróság tíz rasszista gyilkosság miatt ítélte el a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Beate Zschäpét.

Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítéltek Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét.

A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták. Négy társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz év börtönt kapott, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. Holger G.-t három évre ítélték terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két és fél év, Casten S. három év börtönt kapott. Utóbbi

a gyilkosságok idején még nem volt 18 éves.

Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.

A Deutsche Welle Németország második világháború utáni korszakának az egyik legnagyobb tárgyalásaként jellemzi a pert. Az MTI tudósítója szerint a törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.

A bíróság előtt várakozók egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.

Az NSU 2000. szeptember 11. és 2007. április 25. között tíz embert gyilkolt meg.

A gyilkosságokat rasszista indokból követték el.

A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségük török nemzetiségű volt, de volt köztük egy görög származású is, utolsó áldozatuk pedig egy fiatal német rendőrnő volt.

Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két, összesen 20 sérülttel járó kölni robbantásos merényletet, valamint 15 rablást is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett.

Arra az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna. Ugyanakkor a bíró szerint fontos szerepe volt a tervezésben, és abban is, hogy a szervezetet a külvilág felé ártalmatlannak próbálták feltüntetni.

Az ügyben a német hatóságokat is rengeteg bírálat érte, ugyanis

éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll.

Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket, és nem is kötötték össze a gyilkosságokat. Az NSU létéről csak Mundlos és Böhnhardt öngyilkossága után szereztek tudomást. Zschäpe négy nappal később feladta magát, de előtte felgyújtotta azt a lakást, amelyet hárman közösen béreltek Zwickauban, hogy minden bizonyítékot megsemmisítsen.

Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz.

Gyárfás Tamás nyilatkozott a FüHü-nek

Homályos utalások vagy egyértelműnek tűnő információk jelennek meg a különböző sajtó termékekben Gyárfás Tamás szerepét illetően a Fenyő gyilkossággal kapcsolatban. A Magyar Idők például arról számol be, hogy a médiavállalkozó, sportdiplomata által átadott hangfelvétellel szemben, amelyről az érintett azt közölte, hogy különböző időpontokban elhangzott beszélgetésekből összevágott anyag, létezik egy vágatlan szalag is. A Független Hírügynökség ezzel kapcsolatban megkereste Gyárfás Tamást, aki következőket nyilatkozta:

Végre. Így végre mindenki számára egyértelműen kiderül, hogy soha senkinek nem adtam megbízást semmire.

Vagyis Gyárfás világossá tette, hogy az ő érdeke azt szolgálná, ha nem mindenféle mende-mondák keringenének a hanem végre hallhatóvá válna az ominózus beszélgetés.

Gyárfást mint ismeretes egy héttel ezelőtt kedden Budapesten fogta el a rendőrség, nem azért mert  szökött volna előlük, állítólag ez a kötelező rendje a meggyanúsításnak. Két nap után hazaengedték a gyanúsítási fogvatartásból, a harmadik napon pedig a bíróság lakhelyelhagyási tilalomra enyhített. A meggyanúsított vállalkozó ügyvédei tanácsára nem nyilatkozik senkinek, most az idézett  egy mondat erejéig kivételt tett a Független Hírügynökség számára, az ügy további részleteiről azonban nem kívánt  nyilatkozni.

Lapszem – 2018. április 24.

0

Ma György napja van. A György görög eredetű férfinév, eredeti alakjában Georgiosz, melynek jelentése földműves. Szent György napja, április 24-e a tavasz győzelmének napja, a kikelet ünnepe. Ezen a napon hajtották ki a legelőkre a jószágot, ekkor szegődtek el melléjük a pásztorok, gulyások, csikósok. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Népszava: Indul az Elios-alku Brüsszelben

Az Európai Bizottság megkezdte az egyeztetést a magyar hatóságokkal az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzései körül súlyos szabálytalanságokat feltáró OLAF-jelentésről – értesült a Népszava.

„Megkaptuk az EU Csalás Elleni Hivatalának a jelentését. Kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal, hogy egyeztessünk a jelentés megállapításairól” – mondták a lapnak névtelenséget kérő EU források.

Az Európai Bizottság az év elején kapta meg az OLAF jelentését. A hivatal ellenőrei súlyos szabálytalanságokat tártak fel az Elios Zrt. 2009-2014 között uniós forrásokból kiírt és megvalósított 35 közvilágítási projektjének ellenőrzése során. 17 pályázat esetében úgy találták, hogy szervezett csalást követtek el a résztvevők.

A brüsszeli testület regionális politikáért felelős főigazgatóságának munkatársai az elmúlt hónapokban behatóan elemezték az OLAF megállapításait. A bizottsági szolgálatok ezután felvették a kapcsolatot a magyar kormány illetékeseivel. A megkezdődött egyeztetések elsősorban arról szólnak, Magyarországnak mekkora pénzbüntetést (“pénzügyi korrekciót”) kell fizetnie. Az OLAF a teljes támogatási összeg, azaz 13 milliárd forint (43,7 milliárd euró) megvonását javasolja. Az Európai Bizottság csak akkor szokott 100 százalékos pénzügyi korrekciót érvényesíteni, ha a projekt megvalósítása során bizonyíthatóan csalás történt.

Magyar Idők: Vágatlan felvétel aggaszthatja Gyárfást

Vágatlan és teljes az a hangfelvétel, amin Portik Tamás és Gyárfás Tamás Fenyő János meggyilkolásáról beszél. A sportvezető által emlegetett, a levelesládájába bedobott kazetta nem az, amit a nyomozó hatóság figyelembe vett, amikor Gyárfást a gyilkosság kapcsán felbujtóként gyanúsította meg – értesült a Magyar Idők.

A lap információi szerint a gyilkosság ügyében tavaly október 31-én újraindított nyomozásban egy 2014-es, vágatlan, teljes hanganyag szerepel, amin Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélget Fenyő János 1998. február 11-én történt kivégzéséről. Ez a hangfelvétel valóban ott van a bizonyítékok között a mintegy tízezer oldalnyi nyomozati irat mellett.

Úgy tudni, a dossziékban az összes olyan, az elmúlt húsz évben keletkezett, a Fenyő-gyilkosság felbujtóival kapcsolatos iratok – köztük a fedett nyomozóktól, magyar és külföldi informátoroktól, valamint titkosszolgálati forrásokból származó dokumentumok – is éppúgy ott vannak, mint a Kovács Lajos által vezetett „döglött ügyek” osztályának feljegyzései.

Magyar Hírlap: Taktikai játszmák az LMP-ben

Szombaton folytatódnak a párton belül elindult fegyelmi tárgyalások – mondta a Magyar Hírlap LMP-s forrása. Ismert, az LMP-ben több politikus ellen is fegyelmi eljárás folyik. Hadházy Ákos lemondott társelnök és Ungár Péter elnökségi tag ellen azért indítottak eljárást, mert a párt elnökségének felhatalmazása nélkül, a döntéshozó testületek határozatai ellenére visszalépésekről egyeztettek az MSZP-vel, hat képviselőjelölt ellen pedig visszalépések miatt. Sallai Róbert Benedekkel, az LMP titkárával szemben szintén eljárás indult, miután a párt etikai bizottságának ülésén nekitámadt Hadházynak, aki szerinte provokálta őt.

Az LMP-ben a választások után felerősödött a párt korábbi különutas politikáját támogatók és a többi ellenzéki párttal való együttműködést támogatók konfliktusa. Schiffer András alapító társelnök szerint az Sallai és Hadházy közti incidens is a párton belüli értékkonszenzus felbomlásának része.

Az LMP-ben ugyanolyan harc zajlik, mint 2013-ban a pártszakadás előtt. A pártban többen aggódnak, hogy a fegyelmi eljárásokban nem születik döntés a május végén tartandó tisztújító kongresszusig, amelyen a fegyelmi és az etikai bizottságok tagjait is újraválasztják. Ha nem zárulnak le az eljárások, azokat az új bizottságok tárgyalják majd tovább, és a végeredményüket befolyásolhatja, kik ülnek a testületekben. A fegyelmi eljárás alá vont képviselőknek érdeke az időhúzás, így esélyük lehet arra, hogy következmények nélkül, vagy enyhébb szankciókkal megússzák.

Ismét őrizetbe vették Kuciak utolsó cikkének egyik főszereplőjét

0

Előző őrizetbe vétele után Vadalát és társait 48 órán belül szabadlábra helyezték. Ez gyengítette a fősodratú szlovák sajtó napokig hangoztatott feltevését, miszerint az újságíró meggyilkolásának hátterében az úgynevezett “olasz szál” állhat.

A szlovák rendőrség európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett kedden 17 személyt, köztük ismételten azt az Antonino Vadalát, akit a nemrég meggyilkolt tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak többször említett utolsó cikkében – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) hajnalban végrehajtott rendőrségi akció egy velencei bíróság által kábítószerügylet miatt kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján zajlott. Az őrizetbe vettek közül 11-et előzetes letartóztatásba, hatot pedig házi őrizetbe helyeztek.

Vadala nevét utolsó cikkében többször is említette Ján Kuciak. Az írásban a calabriai ‘ndrangheta maffiához állítólag közel álló olasz üzletemberek szlovákiai megjelenésével, ott végzett gazdasági tevékenységükkel, illetve kapcsolati hálózatukkal kapcsolatos közlések szerepeltek, köztük olyan állítás is, hogy ez a hálózat a szlovák kormányhivatalig ér.

Az Antonino Vadala keddi őrizetbe vételét kezdeményező olasz bíróság arra hivatkozva kérte a férfi kiadatását, hogy része volt bűnszövetkezetben elkövetett, nemzetközi kiterjedésű kábítószeres bűncselekményben – közölte a szlovák főügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: az őrizetbe vett személyek vizsgálati fogságba vételéről 48 órán belül hoz döntést a kassai kerületi bíróság.

Vadalát és hat másik társát március elején egy alkalommal már őrizetbe vette, majd 48 órán belül szabadlábra is helyezte a szlovák rendőrség. A Szlovákiában megtelepedett olasz vállalkozókat – akik sajtóközlések szerint az országban jelentős, mezőgazdasággal összefüggő üzleti érdekeltségekkel rendelkeznek – akkor az élettársával együtt meggyilkolt tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak ügyében indított nyomozás keretében vették őrizetbe és hallgatták ki.

Előző őrizetbe vétele után Vadalát és társait 48 órán belül szabadlábra helyezték. Ez gyengítette a fősodratú szlovák sajtó napokig hangoztatott feltevését, miszerint az újságíró meggyilkolásának hátterében az úgynevezett “olasz szál” állhat. Ezt egyébként később több szakértő is kétségbe vonta, köztük Igor Cibula, a szlovák titkosszolgálat (SIS) volt igazgatója is, aki azt mondta: Ján Kuciak meggyilkolása nemcsak a szlovákiai tényfeltáró újságírással, hanem a kormánnyal szembeni merénylet is volt.

15 évvel ezelőtt gyilkolták meg Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt

„20 perccel az adás előtt Slobodan hívott: valami lövöldözés volt a kormány épületénél. Az egyik riporter már úton van. OK, ez breaking news, a műsor elején azonnal kapcsoljuk a helyszínt és a riporter elmondja, amit megtudott. Ez a koncepcióm néhány percig élt. Amíg Slobodan nem telefonált ismét: valószínűleg valaki megsebesült. Az elkészített műsor felét a szemétkosárba dobtam. A másik felét meg a harmadik telefon után: Zoran Đinđićet lőtték meg, úton van a kórház felé. Berontottam a stúdióba, Brano Likić producer az üvegfal mögé.”

A ’90-es években tűnt fel: ő volt az értelmiségi ellenzéki, szemben a sokkal hangosabb és karizmatikusabb Vuk Draškovićtyal, aki egy szintén évfordulós esemény (1991. március 9. – az első, két áldozatot követelő Milošević-ellenes megmozdulás, a Köztársaság téren, vagy ahogy a belgrádiak nevezik, a Lónál) főhőse és a rendőrség brutalitásának szenvedő alanya volt.

Alkalmam volt akkor is a helyszínen lenni, a Napló két fotoriporterével, Dormán Lacival és Dudás Szabolccsal. Már nem először éreztem a könnygáz kaparó ízét (Varsóban, 1982-ben már volt benne részem), de ilyen tektonikus tömegmozgást azóta sem észleltem. Az azóta megboldogult újvidéki Stevan Nikšićtyel, az akkor jobb napokat látó belgrádi NIN főszerkesztőjével csevegtünk, közvetlenül a Ló mellett (az egyik Obrenović király lovas szobra) és megállapítottuk, hogy békés a tüntetés. Így el is búcsúztunk egymástól, ő továbbment, én maradtam a helyszínen. Néhány másodperc múlva két távoli puskalövésszerű hang hallatszott és elszabadult a pokol (utóbb kiderült, könnyfakasztó gránátot dobott a rendőrség a tömeg közepébe). Nem volt időm feleszmélni, az emberek elsodortak, a lábam sem érte a földet és az egyik kisutcában találtam magam, amikor is ismét sikerült szilárd talajt éreznem. Gyorsan átmentem a sétáló utcába, a Knez Mihajlovára és onnan vissza a Köztársaság térre. Mire odaértem (legfejlebb 5-6 perc) már egy csatatér látványa fogadott. Felfordított gépkocsik, füstölgő üres tér és a távolban, menekülő emberek. A belgrádi csata első része lezajlott, utána lelőttek egy diákot, majd egy rendőrt, de már más helyszíneken. Az emberek kezében tranzisztoros rádió, amelyen a B92 független rádió közvetítését hallgatták. Laci és Szabolcs a gyilkosságok helyszínén is jártak, történelmi értékű felvételeket készítettek. Utána jöttek a tankok. Majd’ fél évvel a délszláv háborúk előtt.

A Demokrata Pártot akkor még nem Đinđić vezette, hanem Mićunović, aki most a párt tiszteletbeli elnöke. Ő volt a mérsékeltebb (utóbb Vukék árulást is emlegettek), Drašković a faltörő kos. Szerb Megújhodási Mozgalma szélsőjobbos csetnik tömörülés volt, de ezt Šešeljék jobban csinálták. Azóta Vuk (néhány merénylet, bebörtönzés után) európai demokratává vedlett. Aki még néha kilátogat a Ravna gorára (vagyis a csetnikek kultikus helyére).

A következő felvonásban már Đinđić átvette a kezdeményezést. Jött az 1996/97-es tiltakozási hullám, Slobodan Milošević (ki tudja hányadik) elcsalt választása miatt. Emlékeznek még a fütyülőkre, az ablakokban kongatott vasedényekre? Már Zoran volt az élen, mellette az a Vesna Pešić, aki minap Churchillhez hasonlította Ivica Dačićot, aki már a tiltakozó felvonulások idényében is Sloba körüli mitugrász volt. Most miniszterelnök, Vesnának meg Winston. Ezúttal lenyelem hímsoviniszta véleményem (hogy tudniillik a nők meg az ízlés).

Nagyon izgalmas, felemelő volt a szilveszter éjszaka a Teraziján. Belgrád és Szerbia polgári, európai része fütyült, pezsgőt ivott és gúnyolódott a diktátoron. A szabadságra azonban még több mint 3 évet kellett várni. És az sem tartott tovább három évnél. Vagyis Zoran haláláig. De túlságosan előrefutottam.

A szerb miniszterelnökkel néhány héttel az ellene sikeresen végrehajtott merénylet előtt találkoztam. Prágában, ahol akkor a Szabad Európa Rádió délszláv osztályát vezettem, Đinđićet díszdoktorrá avatták a Károly Egyetemen. Végig hallgattam előadását, majd a megbeszéltek szerint, megvártam, hogy elkísérjem a SZER székházába (A Vencel tér koronája, a Nemzeti Múzeum melletti rém ronda épületben volt akkor még, a csehszlovák parlament 1993-ban elárvult otthonát adta oda Vaclav Havel az őt egy évvel korábban meglátogató Bill Clinton, újdonsült amerikai elnöknek). A cseh rendőrség megkönnyítette a munkánkat, egy autóval szállított el bennünket a helyszínre. A hátsó ülésen azt kérdeztem Zorantól, hogy bírja-e a tempót (lehet, hogy szebben fogalmaztam). Azt mondta, nagyon fáradt, de láttam, hogy a saját maga által diktált tempót igenis élvezte. Minden gond nélkül bejutottunk az épületbe (ez nem mindig volt ilyen egyszerű, tekintettel a 2001. szeptember 11. utáni óvintézkedésekre. A Rádió épületét betonakadályok védték, egy időben három cseh harckocsi is állt ott, a prágaiak nagy örömére, és egy ottani rock csapat dalt is szentelt az egyiküknek, annak, amelyikből folyamatosan folyt az üzemanyag, talán a terroristák megtévesztése céljából). Nos, Zorannal átjutottunk az akadályon annak ellenére, hogy az amerikai SZER elnök elkésett a fogadásáról és csak később csatlakozott hozzánk. Még jó, hogy tudta kiről van szó.

Zorant főleg a Délszláv osztály szerb részlege fogadta, Branka Mihajlović (aki a stúdióban az interjút készítette vele), a másik Branka (Trivić), Omer Karabeg, aki később átvette az osztály vezetését, Srđan Kusovac, aki most a podgoricai Pobjeda főszerkesztője. Csak Rade Radovanović hiányzott, pedig Zoran érdeklődött felőle. Rade most a belgrádi Danasban van és szoros szálak fűzték az egykori szerb ellenzékhez. Számos ellenzéki tüntetés (míting) moderátora volt.

Egy kis kitérő: Prágában Radenál volt egyszer látogatóban családostul Đinđić pártbeli alelnöke és belügyminiszter, Zoran Živković, akit később Tadićék pateroltak ki a pártból. Metróval jöttek be a központba és Rade elfelejtett jegyet venni a miniszternek. Megúszták, nem jött ellenőr. Pedig jó kis hecc lett volna: a szerb belügyminiszter bliccel a prágai BKV-n!

És végül az utolsó fejezet: 2003. március 12-én, a 14 órakor kezdődő Szerbiában több mint 50 helyi adó által sugárzott műsorra készültem. Szokás szerint hetente kétszer voltam a félórás élő adás szerkesztő-műsorvezetője. Slobodan Arežina (Szerbia egyik legjobb szerkesztője, jelenleg a Vajdasági Televízió igazgatója – nem véletlenül támadják a szocialisták és a haladók a médiaházat) volt a belgrádi tudósító főnök. Minden ment a maga útján, előre elkészültek a riportok, elkészítettem a hírblokkot. 20 perccel az adás előtt Slobodan hívott: valami lövöldözés volt a kormány épületénél. Az egyik riporter már úton van. OK, ez breaking news, a műsor elején azonnal kapcsoljuk a helyszínt és a riporter elmondja, amit megtudott. Ez a koncepcióm néhány percig élt. Amíg Slobodan nem telefonált ismét: valószínűleg valaki megsebesült. Az elkészített műsor felét a szemétkosárba dobtam. A másik felét meg a harmadik telefon után: Đinđićet lőtték meg, úton van a kórház felé. Berontottam a stúdióba, Brano Likić producer az üvegfal mögé. Az egész szerkesztőség a folyosón. Arežina pedig helyén. Három riporter a helyszíneken: a kormány épülete előtt, a kórháznál és a parlamentben. Egyetlen papír fecni segítsége nélkül megindult a műsor. A parlamenti tudósító jelentette be az adás közepe táján a halálhírt (az illetékes bizottság közölte elsőként). A műsor készítésének hevében a döbbenet nem érintett meg bennünket. Dragan Štavljanin kollégámat utasítom, hogy hozzon egy Đinđić életrajzot. Visszarohant és beolvasta. Brano a néhány másodperces szünetekben méltóságteljes, instrumentális zenét játszott be.

Így közvetítettük élőben Zoran Đinđić, szerb miniszterelnök utolsó perceit.

Utána jött a döbbenet és a szerb demokrácia máig tartó hanyatlása.

2013. március 13.

 

 

A korrupció leleplezése miatt megölt szlovák újságíró tragédiája magyar ügy is

A szervezett bűnözés rátelepedett az uniós forrásokra Szlovákiában is, a maffia egészen a kormányig érő kapcsolatokat tudott kialakítani. A pusztító korrupcióra újságírók hívták fel a figyelmet, akik ezért életükkel fizettek. Mára viszont kormányválság alakult ki Szlovákiában, tüntetők tíz- és százezrei követelik Robert Fico távozását. A politikai válságot az Európai Parlament delegációja a helyszínen tanulmányozta, köztük Jávor Benedek, aki a tragédia következményeiről nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

 

Alaposan felkavarta Szlovákiát a 27 éves oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és élettársa meggyilkolásának ügye. Még az Európai Parlament képviselői is beszálltak a „nyomozásba”. Néhány napot a helyszínen töltöttek, mi volt a legfontosabb személyes tapasztalata?

Megdöbbentő volt érzékelni azt a társadalmi és politikai földrengést, amelyet kiváltott az újságíró meggyilkolása. Ezen kívül a szlovák társadalmat felháborította az intézményes korrupció, ami rátelepedett az uniós forrásokra.

(MTI/EPA/Jakub Gavlak)

Aggódnak azért is, hogy a szervezett bűnözés egészen a kormányig érő kapcsolatrendszereket tudott kialakítani. Nekünk, európai képviselőknek természetesen nincs nyomozati jogunk, nem is akartunk bűnösökre mutogatni. Csak jelezni szerettük volna, hogy az uniós intézmények is figyelemmel kísérik a történteket, s megpróbáltuk a helyszínen levonni az események tanulságait. Találkoztunk Andrej Kiska köztársasági elnökkel, Robert Fico miniszterelnökkel, a kormány több tagjával, s persze a tragédiáról beszéltünk a rendőrség vezetőivel, a sajtó képviselőivel, illetve a civil szervezetekkel is.

Két nap alatt tehát szinte mindenkivel találkoztak, a kialakult beszélgetésekből kiderült, hogy valójában mi állhat az újságírók meggyilkolása mögött?

Természetesen több szintje is van a tragikus történetnek, egyik maga a konkrét gyilkosság. A legfontosabb, hogy a mindenre kiterjedő, elfogulatlan nyomozással találják meg a bűncselekmény elkövetőit, és a háttérben megbúvó felelősöket. A rendőrség nemzetközi együttműködésben végzi feladatát, de tapasztalatom szerint további segítségre szorulnak. Az olasz maffia uniós támogatást megcsapoló gyakorlatának leleplezése nyilvánvalóan túlmutat Szlovákia belügyén, olyan nemzetközi bűnöző-hálózat kiépülésére utal, aminek feltárásához szükség lesz további nemzetközi részvételre is. Emellett persze az is látszik, hogy az események komoly belpolitikai válságot robbantottak ki az országban. Az Európai Parlament delegációjaként nem feladatunk a kialakult helyzet véleményezése, de nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a gyilkosság, illetve az arra adott társadalmi reakció kormányválságot is előidézett.

Tehet valamit az Európai Parlament azért, hogy hasonló helyzet ne forduljon elő?

Az európai intézmények szemszögéből nagyon fontos tanulság az uniós pénzek ellenőrzése, hisz szervezett bűnözői körök Szlovákiában éveken keresztül gyakorlatilag rendszerszinten csapolták meg az agrárkifizetéseket. Erre nem az uniós pénzeket kezelő hatóság, s még csak nem is a szlovák rendőrség derített fényt, hanem a fiatal, 27 éves oknyomozó újságíró leplezte le a bűncselekményeket, aki ezért életével fizetett. Mindez részben arra utal, hogy

az uniós pénzek ellenőrzésével rendszerszintű problémák is vannak, illetve rámutat az oknyomozó újságírás, a szabad média aggasztó helyzetére Európa néhány országában, hiszen rövid időn belül ez a második olyan gyilkosság, amelyben tényfeltáró újságírók vélhetően a munkájuk végzése miatt váltak áldozattá.

Szükség lenne arra, hogy az oknyomozók jogszabály-alkotással, vagy pénzügyi eszközök segítségével nagyobb védelmet kapjanak.

Az újságírók meggyilkolása után tíz- és százezrek vonultak az utcára, s beszélgetésünk időpontjában már a világ több pontján is tiltakozásokat szerveztek. Kiska szlovák államfő kérése, hogy Fico kormányfő a tüntetéseket ne nevezze külföldről irányított államcsíny-kísérletnek. Kormányválság van, emiatt lehet-e rendkívüli választást kiírni?

Ez a következő órákban dől el, szemmel látható ugyanis a szlovák társadalom növekvő elégedetlensége, bizalomhiánya a szlovák állami intézményekkel, illetve a kormánnyal szemben. A demonstrációk alulról szerveződő társadalmi mozgalomnak látszanak, találkoztuk ezek szervezőivel is, fiatal egyetemi hallgatók, diákok, újságírók, de tárgyaltunk pártvezetőkkel is. Arra utaló jeleket nem láttam, hogy az ellenzék mozgatná a szálakat, sokkal inkább bizalmi válság tapasztalható eredetileg a kormány egyes tagjaival, de mostanra már a teljes kormánnyal szemben.

A kulturális miniszter már lemondott, de az utcán a belügyminiszter távozását is követelik.

Kalinák belügyminiszterrel szemben nagyon komoly bizalmi hiány alakult ki, illetve az országos rendőrfőkapitánnyal, Tibor Gáspárral szemben is, hisz még feljelentést is fogalmaztak ellenük, mondván: akadályozták bizonyos ügyeknek a kivizsgálását. Ezen túlmenően a kormánykoalíció is ingadozni látszik, a Híd-Most már felvetette, hogy a kormánykoalíció hatalmon maradásának az ára valószínű a belügyminiszter és a rendőrfőkapitány gyors leváltása, vagy lemondása lehet. A párt majd hétfőn jelzi egyértelműen, hogy milyen feltételekkel hajlandó a kormányzáshoz a nevét adni. Ha ugyanis a Híd kilépne a koalícióból, – bár úgy látom egyelőre a bizalmi válságot igyekszik a párt megszüntetni, nem pedig a koalíciót felrúgni – akkor előrehozott választások jöhetnek. Esetleg a köztársasági elnök által kinevezett szakértői kormány veheti át a hatalmat. Ezek persze bizonytalanságot is előidézhetnek, s változtathatnának azon az európai intézményekből látható kedvező képen, amely szerint Szlovákia a stabilitás szigete egy zaklatott régióban.

A szlovák kormánypártoknak, illetve közjogi méltóságoknak rövid időn belül megoldást kell találniuk a politikai válságra, különben az unió vezetőiben még tovább mélyülhet az a meggyőződés, hogy az európai térség keleti fertályán politikai válságokban bukdácsoló tagállamok találhatóak.

A kormány, illetve a kormányfő is érzékeli a válság nagyságát?

Mindenki érzi Szlovákiában, hogy mennyire súlyos a helyzet. Elsősorban a bűncselekmény, tehát a gyilkosság rázta meg az országot, másrészt szinte mindenki érzékeli a politikai válság mélységét is. Részben ezzel magyarázható, hogy Fico miniszterelnök is előhúzta a tanácstalan kelet-európai kormányfők kedvenc fegyverét a „sorosozást”, ami eddig Szlovákiában nem volt szokás. De más összeesküvés elméletekkel is próbálja magyarázni az eseményeket.  Nem gondolom, hogy ez a helyzet megoldására, vagy hogy mindez Szlovákia megítélésére kedvezően hatna.

Említette már, hogy az ügynek vannak olasz, a maffiához köthető, s persze szlovák szálai is. Az állam összeomlását elősegítheti, ha megtalálják a tetteseket? Van már konkrét eredménye a nyomozásnak?

Ez még korai lenne, sok száz embert kihallgattak, néhány embert letartóztattak, de a jog szerint 48 óra után a gyanúsítottak szabadlábra kerülhettek.  Egyelőre a legkülönbözőbb elméletek és magyarázatok vannak forgalomban. A legvalószínűbbnek az olasz maffiaszál látszik, mert az újságíró, Kuciak ezzel foglalkozott az utolsó, immár befejezetlen cikkében, de a rendőrség egyelőre nem zár ki mást feltételezést sem.

Érdekesek ezek a részletek, amiket elmond. Ugyanis a kormánykézen lévő magyar sajtó minderről elég kevés információval szolgál. A szlovák tömegtájékoztatás működik rendesen?

Sajtószabadság tekintetében Szlovákia fényévekre van a magyar sajtótól, de európai összehasonlításban is jónak ítélhető a szlovák sajtószabadság, amit a helyi újságírók maguk is megerősítettek.

De ezt igazolja a Freedom House globális rangsora is, mely szerint a 17. helyen állnak a világon, ezzel szemben mi a „csak részben szabad” kategóriában vagyunk.

A pozsonyi Új Szó arról írt, hogy a teljes kormánypropaganda kiáll Fico mellett, ugyanis erről az Origo, a Ripost, a Magyar idők és a 888 pénteki száma csaknem egyszerre jelentetett meg egy cikket, aminek még a címe is egyezik.  Így aztán nem csoda, hogy keveset tudunk a szlovákiai eseményekről.

Nincs abban semmi meglepő, ha a különböző nevek alatt kiadott propaganda kiadványok ugyanazokat a cikkeket közlik. Azzal a hazai újságolvasók jórészt tisztában vannak, hogy az említett szerkesztőségekben az újságírás elemi szabályait sem tartják be. Azt látom, hogy a magyar kormány a szlovák fejlemények ügyében egy ideig kicsit tanácstalan volt, mert a SMER, a kormánykoalíció vezető ereje papíron szocialista – tehát furcsa lenne, ha Orbán látványosan mellé állna –, ugyanakkor a korrupció ellen felszínre törő megmozdulásokat Orbán aligha akarja látni.  De

Fico bedobta az ostoba „sorosozást”, amire aztán Orbánnak, mint Pavlov kutyájának, egyből megindult a nyálelválasztása.

(MTI/EPA/Jakub Gavlak)

Világos, hogy számára a politikai színezet, program, értékek, ideológia, minden egyre megy, néhány éjsötét politikai szlogenben, a korrupció fenntartásában és az önszerveződő társadalom visszaszorításában merül ki a világnézet, és a külpolitikát is ez uralja. Kár, hogy a közvélemény, a sajtó és az ellenzéki pártok is mintha elsiklanának az események felett. Pedig ha egy szomszédos országban a korrupció leleplezése miatt újságíró gyilkosságot követnek el, ami ráadásul kormányválságot idéz elő, az bizony nagyon is érint minket. Nem beszélve arról, hogy a kormányválság a Híd-Most-on belül is konfliktusokat gerjesztett, a párt szétesésével pedig végleg megszűnne a szlovákiai magyarság parlamenti képviselete. Persze, hogy elsődleges fontosságú magyar ügyről van szó. Annyiban nem reménytelen a magyar újságolvasók helyzete, hogy a szlovákiai magyar nyelvű újságok, illetve az internetes oldalak részletesen beszámolnak az eseményekről.

A hazai kormánypárti lapok talán azért berzenkednek a kormányig elérő korrupcióról írni, mert félő, hogy az olvasók ráismernének a magyar helyzetre. A kormányfő veje is gyanús körülmények között jutott uniós forrásokhoz. Miközben az Elios-ügy folyamatosan terebélyesedik, Lázár János azzal vádolja az ügyet feltáró Európai Csalás Elleni Hivatalt, hogy beavatkozik a hazai választási kampányba.  A miniszter szerint ugyanis ezt az ügyet az ügyészség már lezárta. Ön szerint is?

Ez kizárólag a magyar ügyészséget minősíti. Ugyanis az OLAF olyan bizonyítékokkal szolgált, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy itt bűnszervezetben elkövetett csalássorozatról van szó. Ez is arra mutat rá, hogy

a magyar ügyészség vagy alkalmatlan komolyabb ügyek feltárására, a munkája egy fabatkát sem ér, vagy olyan mértékben a politika szolgálatában állt, hogy komoly ügyeket tussolnak el.

Lehet választani. Polt Péter így is, úgy is teljes mértékben alkalmatlanná vált pozíciójára. Kíváncsian várom a folytatást.

A korrupció feltűnik a paksi atomerőmű bővítésénél is, de az Európai Bizottság jóváhagyta az építkezést, csupán az osztrákok fordultak az unió bíróságához. Mi lehet ennek a következménye, és mikor?

Az Európai Bíróság azt állapíthatja meg, hogy nem volt jogszerű a Bizottság döntése, amely a paksi projektben jóváhagyta az állami támogatást.  Ha ez megtörténik, akkor az majd alapjaiban kezdi ki az atomerőmű megvalósítási modelljét. Ugyanis ha nem tudják a keletkező veszteséget állami támogatással kipótolni, akkor életképtelenné válik az atomerőmű működése. Azt tehát a bíróság nem mondhatja, hogy le kell állítani Paks II. építését, de azt igen, hogy nem lehet állami támogatással működtetni, így viszont képtelenség életben tartani a projektet.

Egyébként pedig úgy tűnt, hogy ön is belenyugodott a paksi bővítésbe, mert a Facebookon kiplakátozta az építésért felelős politikusokat. Tényleg úgy gondolja, hogy nem lehet az erőmű építését leállítani?

Azt gondolom, hogy még nem vagyunk a történet végén, hisz a bírósági döntés még ennek az útjába állhat, a finanszírozással is akadhatnak gondok. Az sem mellékes, hogy a nukleáris energia versenyképessége olyan mértékben zuhan a piacon,  hogy hamar eljön az a pillanat, amikor képtelenség racionálisan és józan ésszel folytatni az építést. Hiszen a Roszatom erőművei világszerte súlyos válságban vannak, Dél-Afrikában például a bíróság állította le az egyik beruházást a mindent elsöprő korrupció miatt, Finnországban engedélyezési problémák vannak, Törökországban pedig az üzleti befektetők szálltak ki a beruházásból. Ezek a problémák Magyarországot sem kerülhetik el, még akkor sem, ha a magyar kormány megpróbálja ezt eltagadni. Eljön majd az a pont, amikor tovább már nem lehet tagadni.

Az újságíró gyilkosság kormányválságot idézett elő.

FRISS HÍREK

Gulyás: nem ...

Putyin áll a...

A totális fe...

Tüntetés a h...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK