Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Fidesz: A kamupártok fizessék vissza az állami támogatást

A párt azt szeretné, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget.

Ezt Gulyás Gergely frakcióvezető jelentette be. A kampányfinanszírozási törvény módosítását ő és Répássy Róbert kezdeményezte.

Az is szerepel benne, hogy ha pedig fennáll a visszafizetési kötelezettség, akkor

az érintett párt legfőbb vezető testületének tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal felelnek

azért, hogy valóban visszafizessék a támogatást.

Gulyás Gergely szerint a 2014-es választás előtt elfogadott kampányfinanszírozási törvény az induló pártok és jelöltek között minden korábbinál lényegesen nagyobb esélyegyenlőséget teremtett. Az ellenzéki pártok azonban több alkalommal kritizálták, hogy míg az egyéni jelöltek esetében, ha valaki nem ér el 2 százalékos eredményt, a neki járó 1 millió forintos állami kampánytámogatást vissza kell fizetni, addig az országos listák esetében nincs ilyen küszöb.

A törvénymódosítás kétharmados többséget igényel, ezért a kormánypártok mellett legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is kell hozzá.

Szanyi nyílt levélben támad vissza

0

“Ünnepeljük a szabadságért, valamint a szocializmusért kiálló embereket… nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, a lincselő csőcseléket, a náci restaurátorokat, a vérengző szovjeteket és a tétlen felelősöket.” A többi között ezekkel a szavakkal utasította vissza Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az 56-os posztjáért őt ért vádakat. Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezetőnek írt nyílt levelet, amelyben odaszólt az MSZP-nek is.

Nem hagyta annyiban az őt ért támadásokat Szanyi Tibor, a szocialista párt EP-képviselője, aki – nagy felháborodást keltve – úgy tartotta fontosnak megemlékezni október 23-áról, hogy egy Köztársaság téri lincselést ábrázoló fotót osztott meg a Facebook oldalán, azzal a szöveggel, hogy „’Ünnephez’ közeledvén….”.

Szanyinak nem csak a magyar sajtó ment neki, Gulyás Gergely, a Fidesz frakció új szóvivője az MTI-nek nyilatkozva a többi között azt szögezte le, hogy „az ő esetében a közvetlen eszmei közösségvállalás a diktatúra állampártjával és a forradalom eltiprásával ma is fennáll…,

álláspontja összeegyeztethetetlen a rendszerváltozás utáni demokratikus jogállam alapértékeivel”.

Szanyi most – ugyancsak a Facebookon közzétett – nyílt levélben válaszolt Gulyás Gergelynek, de szavai másoknak is szólnak. Ebben a többi között történelemórát ad a szóvivőnek, emlékeztetve őt arra, hogy az 1956 október 28-án létrejött és betartott magyar-szovjet tűzszüneti egyezmény értelmében semmi ok nem volt további csatákra. Nagy Imre miniszterelnök sem adott utasítást saját pártjának bármely székháza megtámadására, ellenkezőleg, október 30-án Nagy Imre akkori pártja és kormánya akaratára volt a Köztársaság téri pártház védelmében Asztalos János honvéd ezredes.”

„Ha ön úgy látja, hogy a Nagy Imre pártja és kormánya védelmében fellépő honvédek elleni fegyveres pogrom helytálló, és a forradalom értékei közé tartozik, akkor ön nincs magánál”

– írja Szanyi a posztban Gulyás Gergelynek.

Hozzátette:

„Ünnepeljük a szabadságért, valamint a szocializmusért kiálló embereket, azaz ‘56 tényleges hőseit.
Nem ünnepeljük viszont az ordas gyilkosokat, bármelyik oldalon is álltak.
Nem ünnepeljük a lincselő csőcseléket.
Nem ünnepeljük a náci restaurátorokat.
Nem ünnepeljük a vérengző szovjeteket.
És nem ünnepeljük a tétlen felelősöket sem.”

Kemény adok-kapok Szanyi párttagságáról
Szanyi a posztban kitér arra is, hogy Molnár Gyula, az MSZP elnöke a Hír TV-nek azt mondta: feladta, hogy minden egyes párttagot egyenként próbáljon meg rendreutasítani. „Ha bármely testület kezdeményezi, én meg fogom szavazni az ezzel kapcsolatos retorziókat – tette hozzá sejtelmesen.
A Fidesz Szanyi kizárást követelte (!) az MSZP-ből.
Minderre Szanyi most úgy reagált: „Tudom, önöknek reflex, hogy sok mindent parancsszóra elérhetnek az MSZP-n belül is, de ezúttal ez nem fog menni,” s „ma, azaz 2017 október 23-án változatlanul a Magyar Szocialista Párt tagja vagyok. Holnap is az leszek. Meg holnapután is.”

 

 

LAPSZEM – 2017. szeptember 30.

0

A Jeromosok ünneplik a névnapjukat ezen a szépnek ígérkező őszi napon. Aki teheti, mozduljon ki, ugyanis többórás napsütésre számíthatunk, 15 és 20 fok közötti hőmérséklettel. De azért, ha tehetik, tájékozódjanak arról, mi történt a nagyvilágban és idehaza. Ha szombat, akkor nagyinterjúk. 

Népszava: Ferge Zsuzsa: nem lesz éhséglázadás

Közeledünk a feudális örökléshez, a vagyon a vagyonnal házasodik, a nincstelennek a gyereke is nyomorog – hangzik Ferge Zsuzsa keserű helyzetértékelése. A Széchenyi-díjas szociológus szerint a kormány érezhetően menekül minden szociális probléma elől, abban bízik, hogy a gyűlöletkampány elfedi ezeket a kérdéseket. Habár a magyarok a talán leginkább objektív módszer szerinti felmérésben – a boldogságmutatóban – a világ középmezőnyében helyezkedik el, igaz, a térségen belül még a románok is megelőznek minket, propagandával mérhetetlenül manipulálhatók az emberek. Ma már az „igazság utáni” társadalomban élünk, amikor a média megítélésének alapja az, hogyan képes elhitetni a közvéleménnyel, amit kitalál. Ha jól végzi a dolgát, még a szegények is elhiszik, hogy valójában ők nem is olyan szegények, sőt kifejezetten boldogok. A jövedelem nélküli élő 600-700 ezer ember pedig nem tudja belekiabálni a világba a nyomorát. Sőt, egymilliónál többen vannak, akiknek 20 ezer forint körül van az egy főre jutó jövedelme, ahol folyamatosan újratermelődik a szegénység. Nemcsak a legalsó jövedelmi tizedre igaz ez, hanem az alsó háromra, amelybe a magyar gyerekek fele tartozik. Nekik csak rossz iskola, rossz egészségügyi ellátás jut, meg fűtetlen lakás és legalább tíz évvel rövidebb életre számíthatnak, mint jobb sorba született társaik.

Ennek ellenére nem lesz éhséglázadás – véli Ferge Zsuzsa -, mert nemcsak a nyilvánosság elérése, hanem a cselekvés lehetősége is társadalmilag meghatározott.

Már többen mentek el az országból, mint ’56 után, az ország mostani vezetői úgy osztották meg az országot politikai és társadalmi értelemben egyaránt, mint ’56 után soha senki. Amikor magyar jövőről beszélnek, csak 5 millió állampolgár sorsára gondolnak, de a rosszabb körülmények között élő másik 4 millió nincs benne a jövőképben. A határon túliak közül is csak azok számítanak, akik felvették a magyar állampolgárságot és így rájuk szavazhatnak.

Egy elfogadható szintű társadalmi alapjövedelem bevezetése 500-600 milliárdból megoldható lenne, de már 300 milliárd is érezhető változást hozna. Stadionegységben mérve 1-2 Puskás stadion árából már nagyon sokat lehetne haladni, és az ország gazdasági állapota ezt lehetővé is tenné.

Van egy uniós ajánlás a szociális minimum bevezetéséről, amit a skandináv országok megléptek, ahogy a csehek és szlovénok is, de Magyarországon még szándék sincs erre.

Magyar Nemzet: Elmebaj, bűnözés, politikai abúzus

Gyűlölködéssel próbál minél több szavazatot szerezni Orbán Viktor, ami pusztítóan hat a gyerekekre is – véli Vekerdy Tamás. A pszichológus szerint viszont mindig van mód egy közösséget visszavezetni a normalitás felé. A gyerekek elszenvedői a felnőttek őrültségeinek. Fogalmuk sincs, hogy kik a cigányok vagy a zsidók, de az indulatokat értik és a jelszavakat használják. Ha az emberi agy fiziológiája felől közelítünk, a propagandával fokozatosan kikapcsolható egy-egy embercsoport kapcsán az agykéreg normális működése, hogy embereknek tekint csoportokat, és nem masszának. Nagyon fárasztó is állandóan mérlegelni, amit hallunk. A kéreg alatt eljutunk az ősi ösztönök, egyebek között az agresszió szintjére. A politikai szlogenekkel – például a migránsokkal – olyan indulatok szabadulnak fel, amelyeket rá lehet irányítani Sorosra, Brüsszelre. Ezek a folyamatok viszont mind azt jelzik, hogy az agyunk nincs a helyén. A gyűlölet manapság a szavazatmaximálás miatt terjed – Orbán Viktor is ebben utazik –, ami viszont elpusztít egy nemzetet. Ez elmebaj, bűnözés, politikai abúzus, mondhatni megrontás – fogalmaz sarkosan a pszichológus, aki szerint rengeteget tehetnek a családok, pusztán azzal, hogy őszintén beszélgetnek a gyerekkel.

Meg kell mutatni a gyereknek, hogy az egy város, ha lehet, el kell vinni, hozzá lehet tenni bátran, hogy hülyeség, hogy egy város az ellenségünk lenne.

Egyébként  hiába brüsszeleznek évek óta: a magyarok túlnyomó többsége napjainkban is egyöntetűen az európai uniós tagságot támogatja. Az emberek talán nem annyira hülyék. Németországban is egy generációnak kellett felnőnie, amíg rádöbbentek, mit tettek a szüleik, nagyszüleik. Kijelentették, hogy „Ne, ezt többé ne!”.

Az interjú hasonlóan érdekes szempontok mentén foglalkozik az oktatás, az iskola szerepével, a fiatalok politikai inaktivitásával, s a cigánykérdéssel is. Az utóbbi kapcsán például Vekerdy leszögezi:  az integráció az egyetlen lehetséges út. Jól működik, de meg kell tanulnia egy országnak, hogyan kell csinálni. Nem lehet csak úgy elrendelni, pénz kell hozzá, a tanárokat fel kell készíteni, és a nyugati példák szerint asszisztenst is érdemes adni a tanár mellé.

Meg vagyok győződve róla, hogy egy hasonló szembesülés elkerülhetetlen lesz Magyarországon is.

Magyar Idők: Nézőpont: Magabiztos kormánypárti fölény

Szeptemberben a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat. A Jobbik tábora 11 százalékot, az MSZP-tábor egy százalékpontot csökkenve 6 százalékot tesz ki – derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők megbízásából végzett kutatásából. Eszerint a DK-val változatlanul 4, az Együttel és a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párttal továbbra is 1-1 százalék szimpatizál. Az LMP tábora egy százalékpontot erősödve 3 százalékos, a Momentum ismét 2, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz–KDNP őrzi 43 százalékos táborát. A Jobbik a párt 2014-es választási eredményének megfelelően a listás voksok 21 százalékára esélyes az előző havi 22 százalék után. Ezen a bázison az MSZP is veszített ugyan egy százalékpontot, de a szocialisták így is 10 százalék fölött maradtak, jelenleg a listás szavazatok 11 százalékát érnék el. A szocialistáktól némileg lemaradva a DK 8, míg Gyurcsány Ferenc pártjától is lemaradva az LMP a listás szavazatok 6 százalékára esélyes. A Momentum a múlt havi 5 százalék után ezúttal 4, az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt változatlanul 2-2, a Liberális Párt továbbra is 1, míg a Párbeszéd újból 1 százalékon áll.

Magyar Hírlap: „Jó kormányzati teljesítménnyel is lehet választást veszíteni”

Aki előre elhiszi, hogy egy választást megnyert, az jó eséllyel veszíteni fog. Senkinek egyetlen pillanatig sem szabad elhinnie a választás napján az urnazárás pillanatáig, hogy akkor is megnyerhetjük a választást, ha nem teszünk meg mindent érte – hangsúlyozta a Magyr Hírlapnak adott interjúban Gulyás Gergely, aki hétfőtől átveszi a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetését Kósa Lajostól. Mint állítja: a bevándorláspolitikára mint témára semmi szükségünk nem lenne, de nem mi határozzuk meg a világ és Európa politikai napirendjét.

Gulyás szerint a következő hónapok azt a komoly feladatot róják a frakcióvezetőre, hogy minden politikai támogatást megadjon azoknak a képviselőknek, akik a választáson egyéni választókerületben indulnak. Miután a Fidesz-frakció tagjainak több mint háromnegyede ilyen módon szerzett mandátumot, ezért már most kijelenthető, az ő jövő évi győzelmüktől függ, hogy alakulhat-e ismét polgári kormány Magyarországon. Kifejti, hogy a kormányzati kommunikáció nem csak Soros Györgyről szól, hanem az elmúlt évek eredményeiről is:

Stabil gazdasági növekedés, hétszázezerrel több munkavállaló, alacsony hitelkamatok és infláció, növekvő bérek, csökkenő államadósság.

Pillanatnyilag a Magyarország biztonságát fenyegető aktuális legnagyobb veszély a felső határ nélküli betelepítési kvóta esetleges elfogadása, a korlát nélküli bevándorlás erőltetése Európában.

A bevándorláspolitikára mint témára semmi szükségünk nem lenne, de nem mi határozzuk meg a világ és Európa politikai napirendjét. S hogy két nemzeti konzultáció és egy népszavazás után miért van szükség bevándorlás-ügyben még egy nemzeti konzultációra? Nos, a politikus szerint azért, mert a a társadalmi támogatást nehéz máshogy kifejezni, mint konzultációval, népszavazással és választással.

Az Együtt lép: törvénymódosítót nyújt be

0

Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője benyújtja a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ha a Fidesznek, illetve a többi parlamenti pártnak valóban fontos a kérdés, megszavazzák az Együtt javaslatát – szögezi le a párt közleménye.

Az Együtt bejelentését megelőzően a hétvégén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, ha azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. Az Együtt most erre válaszul nyújtja be módosítójavaslatát.

A népszavazás

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazáshoz megkezdődött aláírásgyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum. A népszavazási kérdés így szól:

“EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE LEGALÁBB TIZENKÉT ÉV ELTELTÉVEL ÉVÜLJÖN EL?”

Az Együtt a korrupció ellen

Az Együtt az elsők között csatlakozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezéséhez. A hétvégén bemutatott Európai élet az Együtt Magyarországán című programjában számos, a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedést fogalmaz meg. Ilyen egyebek között az hogy visszavennék az Orbán Viktorhoz kötődő személyektől a korrupcióval szerzett vagyonokat, amit kárpótlásra fordítanának, és jóvátételi adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchákra. A miniszterelnöki és polgármesteri pozíciók betölthetőségének korlátozása mellett egységes állami felületeken tennék közzé az állami közbeszerzéseket és a közpénzek felhasználását, a politikusokra vonatkozó súlyosbító, speciális kategóriát hoznának létre a korrupciós bűncselekményekre a Büntető Törvénykönyvben,  a megerősítenék a bejelentővédelmet a korrupciós ügyekben. Minden közpénzt érintő szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha a szerződés nyilvánosságra került egy egységes, az átláthatóságot szolgáló kormányzati honlapon.

Felháborodás a Göncz elleni támadás miatt

0

Az Együtt szégyenletesnek tartja Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének a kijelentéseit, amelyekkel meggyalázta Göncz Árpád emlékét – szögezi le a párt közleménye. A Klubrádióban Kuncze Gábor is mélységesen elítélte a támadást, amely miatt a DK bocsánatkérésre szólította fel Gulyást.

Gulyás Gergely amiatt támadta Göncz Árpádot, amiért nem írta alá a Zétényi-Takács-féle jóvátételi törvényt. A törvény azt célozta, hogy a kommunisták által politikai okokból nem üldözöttek ellen 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények – gyilkosságok, kínzások – ne számítsanak elévültnek, az elévülési idejük 1990. május 2-ától kezdjen újra ketyegni. A törvényt  a Parlament elfogadta, s Göncz, az akkori köztársasági elnök normakontrollra küldte, majd az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki.

A Demokratikus Koalíció sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt szóvivő a többi között arra emlékeztetett, hogy az előadó alkotmánybíró, Sólyom László

a jogállami kontinuitás, a jogbiztonság és a visszamenőleges jogalkotás elfogadhatatlansága miatt minősítette alkotmányellenesnek a törvényt. 

Kuncze a Klubrádióban arra is emlékeztetett, hogy Gulyás csak arról feledkezett meg, hogy a Fidesz – élén Orbán Viktorral – nem szavazta meg a törvényt. Ahogy felelevenítette, Orbán mellett Áder János jelenlegi államfő, Deutsch Tamás EP-képviselő, Kósa Lajos leendő miniszter, Kövér László házelnök, Németh Zsolt a külügyi bizottság elnöke, Szájer József, az EP néppárti frakciójának első helyettese, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is nemmel szavazott akkor.

„Igaz az érintett törvényt 2011-12-ben a korábban nemmel szavazó fideszesek beemelték az alaptörvénybe, lényegében szó szerint átvéve.”

Gulyás szemléletére jellemző  – írja az Együtt -, hogy a köztársasági elnök történelmi felelősségéről vagy bűnéről beszél, mert egy parlament által már elfogadott, de még el nem fogadott törvényt előzetes normakontrollra küld az Alkotmánybíróságra.

„Gulyás Gergely nincs hozzászokva ahhoz, hogy az ő köztársasági elnökeik az AB-hez fordulnak.”

Keresni kell a megoldást

Az Együtt szerint lehetett volna a Zétényi-Takács törvénynél jobb megoldást találni, de az 27 év alatt sem sikerült.  Az Együtt szeptember 16-án mutatja be programját Magyarország jövőjéről, amelyben megoldást kínál többek között az ügynökakták kérdésére is, hiszen a múlt ismerete és értő feldolgozása nélkül egy demokratikus társadalom nem működhet – szögezi le a párt közleménye.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK