Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Pávatánc és kardtánc két felvonásban – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, maguk azt csak hiszik, hogy tegnap Manfred Weber és Orbán Viktor találkozója zajlott Budapesten, melynek részleteiről keveset tudunk. A valóságban politikai balettgálát láthattunk két részben, melyen a magyar miniszterelnök bemutatta a pávatáncot, Weber pedig parádés kardtánccal vágott vissza – igaz, már Németországból. Na, ehhez kérek egy duplát!

Szóval, hivatalosan ugyan nem sok mindent közöltek a részletekről, nem is tartottak közös sajtótájékoztatót, tehát elvileg keveset tudhatnánk a megbeszélésről, csak éppen a gyakorlatban mégis sokat tudunk, köszönhetően annak, hogy mindkét fél előadta a saját verzióját, Orbán részéről ezt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter fejtette ki sajtótájékoztatóján, Manfred Weber ezzel szemben több alkalommal is nyilatkozott Budapesten (keveset) és a fő attrakciót este mutatta be a ZDF Heute Journal című hírmagazinjában – már német földön.

Hát akkor lássuk, ütközzenek az álláspontok, tekintsük az esetleges átfedéseket!

A két fél talán csak annyiban ért egyet, hogy Manfred Weber tegnap Budapesten járt. Ezt egyikük sem tagadja, ráadásul igaz is, de ezen kívül kevés közös pontot találunk a nyilatkozataikban.

Gulyás úgy mondta el a történetet, hogy az Orbán Viktor egyértelmű győzelmét jelentse. Szó szerint azt mondta, hogy

„A Fidesz európai néppárti tagságáról indított vita valójában a bevándorlásról szól: a migrációhoz való viszony határozza meg azt, ki hogyan viszonyul az EPP-n belül a Fidesz tagságához. Olyan pártok kezdeményezték a Fidesz kizárását a Néppártból az elmúlt hetekben, amelyekkel eddig is sok területen voltak vitái a nagyobbik kormánypártnak. Ezek a tömörülések szinte kivétel nélkül megszavazták a kötelező kvóta szerinti elosztást, és a bevándorláshoz való viszonyuk is alapvetően eltér attól, amit a magyar kormány helyesnek gondol. Manfred Weber és Orbán Viktor szándéka egyaránt az, hogy a Fidesz az EPP-ben maradjon; mindkét félnek érdeke a megegyezés. A magyar kormányfő egyértelművé tette, hogy a külső határok védelmének, a migráció elutasításának és a keresztény kultúra védelmének ügyében Magyarország nem tud és nem is akar kompromisszumot kötni. (…) A kormány örül, hogy Manfred Weber személyesen tájékoztatta Orbán Viktort, és annak is, hogy elképzeléseiben komoly szerepet játszik a külső határok védelme, a migráció megállítása. Ezek a magyar kabinetnek is kulcsfontosságúak, ezért tudják támogatni, hogy a német politikus legyen az EB elnöke.

A néppárti frakcióvezető kéréseiről a miniszter azt mondta, hogy a plakátkampány véget ért, mostantól a családvédelmi intézkedések reklámjait lehet majd látni. A kormányfő senkit nem akart megsérteni a „hasznos idióták” kifejezéssel, de ha valakit mégis megbántott, kész bocsánatot kérni. A Közép-európai Egyetem jövőjét biztosítottnak látja a kormány. Manfred Weber jelezte, hogy neki akár a bajor állammal együttműködésben is vannak javaslatai. A kormány készen áll minden tárgyalásra, de úgy gondolja, hogy a külföldi diplomák elismeréséről kapcsolatban kialakított törvényi szabályozás megfelel az európai gyakorlatnak, sok német tartomány, akár Bajorország gyakorlatának is.” (kormany.hu)

Akkor tehát minden rendben, megegyeztek, a Fidesz marad a Néppártban, támogatja Weber EB-elnökségét, és vége a civakodásnak, tisztázták a helyzetet?

Dehogy tisztázták.

Ez kérem, körülbelül olyan művészi és erősen kreatív átértelmezése a tényeknek, mint amit Pentaver írnok követett el Második Ramszesz fáraó kedvéért a kádesi csata után, melyben is (nagyon röviden fogalmazva) a hettiták bucira verték az egyiptomiak képét, a fáraó is épp, hogy megúszta a halált vagy a fogságot, de mikor valahogy hazatért, azonnal megrendelt egy hőseposzt a hatalmas győzelméről Pentaver írnoktól, aki meg is írta, minek következtében jó ideig a modern történelemtudomány elhitte, hogy Második Ramszesz győzött. Aztán megfejtették a hettita írást is, és fordult a kocka (most nagyon nagy vonalakban meséltem el a történetet, a valóság árnyaltabb). No, ilyen Pentaver írnoka Orbán Viktor fáraónak Gulyás Gergely, nem is csoda, hogy sokra vitte, úgy hajlítgatja a realitást, hogy öröm nézni, tán még csomót is tud rá kötni.

Weber Budapesten óvatosabban beszélt, olyanokat nyilatkozott, miszerint:

„Konstruktív légkörben tárgyalt Orbánnal, de nem mindegyik problémát oldották meg. A Néppárt alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát – ilyen érték például a tudományos kutatás szabadsága, ezért követeli három pontja közül egyikben a CEU budapesti működésének biztosítását. A Brüsszel- és EU-ellenes kampányt be kell szüntetni, a junckeres plakátokat el kell távolítani és a Fidesznek garantálnia kell, hogy a jövőben sem indít unióellenes kampányokat. Ezen kívül az EPP vezetése jó néven venné, ha Orbán bocsánatot is kérne a pártcsaládtól és Junckertől. Voltak ugyan apró pozitív jelzések, melyek szerint Orbán megértette, hogy a kampányát nem folytathatja tovább, de mivel sok egyeztetés vár rá – többek között a Fidesz kizárását vagy felfüggesztését kérő 13 párttal -, ezért a folyamatban lévő egyeztetésekről állásáról nem akart beszélni.” (Index)

Hát, akkor nem a „hasznos idióta” kifejezésért várják el a bocsánatkérést, amint azt Gulyás beállította. De tudta ezt minden épeszű ember. Weber sajtótájékoztatóján az egyetlen konkrétum az volt, hogy Weber állítása szerint egy új konstrukciót javasolt arra, hogyan adhatna továbbra is a CEU amerikai diplomát Magyarországon. Ebbe a konstrukcióba szállna be a müncheni egyetem a BMW-vel együtt. Ez sok mindent jelenthet, a HVG kiváló elemzése szerint, nekem az a nézetem, hogy korai volna még következtetéseket levonni: annyit megjegyeznék, hogy a BMW és általában a német autóipar részvétele a projektben erősen érdekeltté teszi a magyar gazdaságot a békés megegyezésben.

Persze, ettől még mondhat nemet Orbán a javaslatra, és ezzel csak azt bizonyítja majd, hogy nem Soros, hanem az egyetemek szabad működése ellen van kifogása. Ezt még meglátjuk.

Azonban most beszéljünk arról, amit már megláttunk

Weber, mint említettük, komoly és fontos interjút adott látogatása után a meghatározó fontosságú német televíziócsatornának, a ZDF-nek, éspedig a legnagyobb nézettségű hírműsorok egyikében. Ott már kevésbé békülékenyen beszélt. Azt mondta:

„Az Európai Néppártban „elfogyott a türelem” Orbánnal és a Fidesszel szemben a Soros-Juncker plakátkampány után, és emlékeztetett, immár 13 tagpárt követeli a Fidesz kizárását. Az alapjogok, mint az akadémiai és tanszabadság, nem alku tárgyai, azokat alapvetően be kell tartani, és Orbán Viktor ebben az ügyben be fogja adni a derekát, ha nem kívánja kívül találni magát az Európai Néppárton. Világossá kell tennie, hogy viselkedését hosszútávon is megváltoztatja, és bocsánatot is kell kérnie.

A Néppártnak nem a mandátumok száma az elsődleges, hanem „értékeink alapvetései” amelyeket „szigorúan meg fogunk védelmezni Orbán Viktortól” – mondta Weber.” (a Mérce nyomán)

Nocsak, kérem. A felületes szemlélő azt mondaná, hogy de hiszen nem is mond nagyon mást, mint Pesten – pedig hajjaj, dehogynem! Itt a vendég udvariasságával mellőzte a keményebb szavakat, a kizárással fenyegetést, de otthon bezzeg elmondta a magáét. Főként az a kitétele érdemel figyelmet, miszerint a Néppártot meg kell védeni Orbán Viktortól.

Az a módszer, amit a CEU esetében javasol – vagyis, hogy a müncheni Technische Universität és a BMW is beszáll a tanszékek finanszírozásába – nem sok mozgásteret hagy a magyar miniszterelnöknek, ezt csak elfogadni lehet, ugyanis ha önhitt büszkeségében elutasítja, a magyar gazdaságot életben tartó német autóipart idegeníti el az országtól, és ezt remélhetőleg még ő sem meri megengedni magának.

Erre utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai cikke is (a világhálón még nem elérhető).

Aranyhid Orbán Viktornak

Ebben azt olvashatjuk: Manfred Weber aranyhidat épített Orbán Viktornak: lehetővé akarja tenni a visszautat Budapestre a CEU-nak, amely megnehezíti Orbán életét, és egyben a Fidesznek a visszautat az Európai Néppártba. Orbán jelzéseiből úgy tűnik, mintha át akarna menni Weber hídján – írja a konzervatív lapban Stephan Löwenstein tudósító. Weber a Müncheni Műszaki Egyetem és a CEU közötti együttműködési programot jelentett be, amelyet nyilvánvalóan Bajorországgal és a BMW-vel hozott össze – formailag az egyetemek között jönne létre az együttműködés. Ez nem csak az amerikai, hanem emellett német diplomák kiadását is lehetővé tenné Budapesten egy amerikai egyetemmel való támogatott együttműködés keretében. „Arra számítunk, hogy a magyar kormány támogat egy tartós megoldást, amely lehetővé teszi a CEU-nak, hogy Budapesten folytassa a tevékenységét”, különösen a külföldi diplomák terén – áll Weber közleményében. Egyelőre nem tudni, hogy Orbán ezt megteszi-e. Mindenesetre megfigyelők beszámoltak arról, hogy a Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt támadó, kifogásolt, és a mostani éles viszályt kiváltó plakátokat Orbán átragaszttatta mindenütt, ahová Weber eljuthatott látogatása során. Más kérdés, hogy Orbán ENP-beli bíráló elég erősnek ítélik-e meg a hidat. Alexander Dobrindt, a CSU tartományi csoportjának elnöke mindenesetre kedden a pártérdeket állította előtérbe: „Az Európai Néppárt nagy érték. Jó lenne fenntartani ezt a közösséget. De az Európai Néppárt sem tűr el minden külön utat” – mondta.

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint a Weber és Orbán közötti válságtalálkozó nem hozott közeledést. Weber a megbeszélés után azt mondta, a találkozó konstruktív légkörben zajlott le, de a problémák még nincsenek megoldva, további megbeszélésekre van szükség, mielőtt döntés születik arról, hogy maradhat-e a Fidesz az Európai Néppártban.

Hát tetszik látni, mindenki nagyjából ugyanazt mondja (Gulyás minisztert kivéve, azonban ő egy párhuzamos világból jár át hozzánk, féregjáraton), de bizony, micsoda különbségek mutatkoznak csak a kifejezések súlya és az értelmezés miatt!

Én a magam részéről úgy értelmezem, hogy Orbán megszokott módszeréhez híven eljárta Webernek a kedvenc műsorszámát, a populista pávatáncot, azt mondta neki, amit Weber hallani akart, aztán azt mondatta Gulyással, ami neki tetszett, és a végén azt hitte, ezzel el is van intézve az ügy.

Webert meg nem a gólya költötte, míg vendég volt, szelíden szólt, aztán otthon kinyitotta a száját, és ahogy Orbán Pesten eljárta a pávatáncot, úgy járta el ő Németországban a kardtáncot.

Hogy ebből végül is mi lesz?

Orbán vagy beleegyezik mindenbe, vagy elveszít mindent, amit eddig megszerzett, kivéve magyarországi hatalmát. Legalábbis a Néppártot a legkisebb ellenállás esetén is elfelejtheti egy életre.

Hát ilyen volt ez a tegnapi balettelőadás, két felvonásban.

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 7. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gulyás Gergelytől megtudhattuk, hogy olyan pártok támadják aek Fideszt az EPP-ben, amelyek a bevándorlási kvótákat is megszavazták. A 888 leleplezi, hogy a Néppárt nem is igazi jobboldal. Az Origo megírta, hogy az európai főügyésznek jelölt Laura Codruta Kövesi is Soros embere.

A Néppártban a bevándorlást támogató pártok támadják a Fideszt

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján közölte: kizárólag olyan pártok támadják a Fideszt az EPP-n belül, amelyek a bevándorlási kvótákat is támogatták és megszavazták az Európai Parlamentben (EP); olyan pártok, amelyekben kormányfői felelősséget senki nem visel. Ugyanakkor ezek a pártok is fontos tagjai az EPP-nek, a pártcsaládnak sok tagja van, sokféle vélemény jelenik meg benne – jegyezte meg.

Gulyás Gergely kiemelte: mindenkinek meghallgatják a véleményét, és arra törekednek, hogy egységes és erős EPP vegyen részt a májusi EP-választáson, és a választási eredmények alapján az EPP legerősebb tagpártja a Fidesz. (MTI: Gulyás: olyan pártok támadják a Fideszt az EPP-ben, amelyek a bevándorlási kvótákat is megszavazták)

A Néppárt nem is igazi jobboldal

A néppárti mainstream pont annyira emlékeztet jobboldaliságra, mint amennyire néhány étel nyomokban mogyorót tartalmazhat. Talán aki allergiás rá, észreveheti, de az is lehet, hogy ő is megússza.

A libsi megmondás trükkje az, hogy azt mondja: Odass! Az Orbán aztán tényleg mindenkivel összeveszik, hiszen a Néppárt jobboldali és konzervatív. Ezt az intézményelvű logikából kívánják levezetni, hogy ti. a jelenlegi európai parlamenti felosztásban épp ott csücsülnek, és talán nem szeretnék megvalósítani a nettó kommunizmust. Marxot és Fidel Castrót azért már siratják, szóval ami késik, az nem múlik.

De aki találkozott már mondjuk skandináv vagy Benelux államokbeli néppártiakkal, az kellemesen kacag a fenti libsi trükkön. Egy virtigli skandináv vagy Belenux államokbeli néppárti ugyanis értetlenkedve fogadja azt, hogy kelet-európai párttársának nem kötelező menetelnie a Pride-on, és nem támogatja a gendersemleges budikat, ahogy a hazatérő dzsihadisták államilag finanszírozott kórházi kezelését sem.

A néppárti mainstream és az európai balliberális tömb már csak nevében, vagy csak intézményileg különíthető el. (888: EPP non coronat)

Laura Codruta Kövesi is Soros embere

A romániai korrupcióellenes ügyészség leváltott vezetőjét ugyanis olyan támogatói voltak mint Frans Timmermans és Guy Verhofstadt, amikor az Európai Parlament választotta hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Az Origo szerint vezetése alatt a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált, hamis korrupciós vádakkal. (Origo: Az Európai Parlament támogatta Soros emberének európai főügyészi jelölését)

A mi titkos venézeink – az őcsényi félsz

Tényleg nehezen érthető a titkolózás a Venezuelából idemenekített „magyarjaink” ügyében, mert ezúttal nincs magyarázkodni valója a kormánynak. Aligha járok messze a valóságtól, ha úgy vélem, saját maga ásta csapdájukba estek bele, de legalábbis féltek attól, hogy beleesnek. És a kritikák jó része is ebből fakad, noha gyakran még tényszerűen is akadnak bennük tévedések.

Orbánék – a nem túl jó emlékezetű Balog Zoltán centralizációval kapcsolatos beismerő szavait felidézve – túltolták a bicajt. Iskolapéldája lehet annak, amikor a propaganda visszahull életre hívói fejére.

Mert miről is van szó? Arról, hogy a kormány háromnegyed év alatt nagyjából háromszáz szerencsétlent mentett ki Venezuelából, a reménytelen nyomorból és terrorból ide, onnan nézve, a béke szigetére.

Az Index beszámolójából is kiderül, a szerencsések (több ezerből) kiválasztásának alapja az volt, hogy magyar állampolgárok vagy arra jogosultak legyenek. Azon az alapon, hogy a 25 éves törvény szerint – mindeddig politikai konszenzussal övezve –

a leszármazás elve alapján jogosultak a magyar állampolgárságra.

Sok százezren vannak ők világszerte, akik maguk soha nem voltak azok, de felmenőik valamelyike jogán bármikor azzá válhatnak, ha kérik.

Abban tehát igaza van Gulyás Gergelynek, hogy „nincs itt semmi látnivaló”. Mert ebben az állampolgárság-szerzésben tényleg

nem feltétel, hogy az illető beszéljen magyarul,

és pláne nem szükséges a tranzitzóna megalázó kínzásán keresztülmenni, ahogyan néhány ellenzéki politikus számon kéri.

És bár valóban adja magát a párhuzam, ahogyan azt az Index is végig veszi, erősen sántít a Lex Soros „bevándorlástámogató” szégyenbélyegének ráütése akár a kormányra, akár a máltai szeretetszolgálatra. Morálisan persze teljesen igaz, hogy

a venezuelainál sokkal rémesebb körülmények elől menekülők ellen zajlik már évek óta alpári hangú és embertelen hadjárat.

És – azt hiszem – ez a magyarázata a kormány tőle szokatlan eddigi hallgatagságának és mostani szűkszavúságának. Hiszen emlékezhetünk, mekkora feneket kerítettek annak, amikor 2011 tavaszán kimenekítettek kéttucat magyart a polgárháborús Líbiából, még élő bejelentkezést is vállalt Orbán főtestőre (az ATV a videót azóta eltávolította).

A riportázsból kiderül, hogy a  venezuelaiak elmondták:

a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek befogadásukról,

amit a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget. A venezuelaiak arról beszéltek, hogy arra kérték őket, ne terjesszék itthon a program hírét.

A magyarázat kissé vérszegény, t.i. hogy a dolgot azért nem verte nagydobra a kormány, mert még további családokat szeretne Magyarországra hozni. A chavezi-madurói rezsim ugyanis az elnyomó rendszerek azon modern típusa, amely nem gátolja az elégedetlenek távozását, sőt, örülnek annak, hogy kevesebb az otthoni „bajkeverő”.

Gulyás nyilván nem véletlenül csak röviden adta az értetlent, amikor arról beszélt, hogy de hát Soltész Miklós korábban már beszámolt erről a menekítésről. Valóban, de a rezzenéstelen arcú cinizmusba gyorsan beletanult sima modorú politikus arra is emlékezhet, hogy ez azért nem volt valami sikertörténet. Ahogyan arról a Magyar Hang beszámolójában olvasható volt, tavaly – a parlamenti választás után pár nappal –

pánikszerűen vitték el a venezuelai menekülteket a Balaton partjáról.

Szó szerint migránspánik tört ki Balatonőszödön, ahol a helyiek „néger migránsokat” láttak a meglepetésszerűen újranyitott kormányüdülőben. Pedig azok a „mi venéz magyarjaink” voltak.

Akkor még csak pár tucatnyian.

De már túl voltunk Őcsényen,

ahol bő fél évvel korábban lincshangulat alakult ki néhány törvényesen itt tartózkodó menekült egy hétre tervezett panziós pihentetésének terve miatt. Amikor is Orbán maga kelt a kidagadt nyaki ütőérrel harsogók védelmére azzal, hogy

„nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket”.

Mert „nem akarnak az emberek migránsokat befogadni, nem akarnak az országba és nem akarnak a falujukba”. (Amit aztán Gulyás elődje és immoralitásban tanítómestere azzal ütött el, hogy „eleve ilyen a magyar társadalom”.)

Hát igen, akkor aligha gondolta bárki a Habony-művekben, vagy akár maga Orbán, hogy az „annyit hazudtak már nekik migránsügyben” őcsényi mondat egyszer fékezhetetlenné válik akkor is, amikor egyébként teljesen vállalható döntést hoznak menekültügyben.

Itt a falusi csok

Az eredeti csok-ot terjesztik ki vidékre, több, mint kétezer településre. Az ötezernél kisebb lélekszámúakban lakók élhetnek vele – derült ki a Kormányinfón.

Azok a települések kaphatják meg a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyek népessége ötezer alatti – mondta Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter szavaiból kiderült, hogy száz város lehet ezek között, a többi tehát falu.

Szempont azonban, hogy azokra a településekre terjedhet ki a csok,

amelyekben 2003 elejéhez képest a lakosok száma most nem éri el a 95 százalékot.

Összesen 2031 helység került be a körbe.

A falusi csok szabályai megegyeznek az „eredeti” csokéval: új lakás vásárlásához egy gyermek vállalása esetén 600 ezer, 2 gyermek esetén 2,6 millió, három gyermek vállalása esetén 10 millió igényelhető. Van lehetőség korszerűsítésre és bővítésre is. Aki nem vásárol, csak korszerűsíti meglévő lakását, az a támogatás felét veheti igénybe.

A szükséges törvényjavaslatokat a tavaszi parlamenti ülésszak után akarják elfogadni. A cél az, hogy július 1-jén, legkésőbb szeptember 1-jén hatályba lépjen a falusi csok.

Erkölcsi magaslatok – Déli kávé Szele Tamással

Erkölcsről, morálról mindig szép és fennkölt dolog beszélni, még kávézás közben is. Vannak a morálnak magaslatai, kérem, voltak római hősök, tántoríthatatlan bölcsek, kitartó igazságkeresők, megannyi példakép. Meg vannak politikusok, akik megmondják, mi is az a morál és ki felsőbbrendű. Sőt, ezt egészen komolyan is gondolják. Ne tessenek röhögni.

Mert azt elképzelni sem bírom, hogy Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter viccelt volna, mikor a Magyar Hírlapban tegnap azt nyilatkozta:

„Remélem, hogy a jó újságírók a jobboldalon dolgoznak. Az biztos, hogy ezen az oldalon újságírónak lenni önmagában morális fölényt jelent.”

Mondja még egyszer, Sajókám, magának káprázatos a humora, még ha tagadja is! „Morális fölényt”? Tessék már mondani, mire fel? Ahhoz is külön féléves szeminárium kéne a kormánysajtó munkatársainak, hogy körülbelül elmagyarázzák nekik a morál fogalmát!

Na jó, lássuk, hogyan jutott idáig az interjú. A tisztelt kollegina ugyanis azzal a kérdéssel kezdte a beszélgetést – érzésem szerint némi osztályharcos éllel – hogy:

„–  Magyar Narancsot, Figyelőt, Népszavát és Magyar Hírlapot is találtam a minisztériumba járatott sajtótermékek között. Ezek szerint ön mindkét oldalról szívesen tájékozódik?

–  Ez régen így volt, de töredelmesen be kell vallanom, hogy mostanában – mivel kevesebb időm van, mint bármikor korábban – nem olvasok rendszeresen lapokat.”

Mégsem vallhatja be, hogy szokott újságot olvasni

A lelkes agitátor írásában feljelentheti, és hát buktatott már nagy embereket a Magyar Idők is: akkor már inkább mondjunk valami szépet a kormánymédiáról, míg meg nem orrolnak.

A másik lehetőség rosszabb, mármint az, ha tényleg így is gondolja, ahogy mondja.

Belátom, sosem fogok eljutni egy Stefka István vagy egy Pilhál György, esetleg egy Bayer erkölcsi szintjére, már csak azért sem, mert ez lehetetlen volna, ellenkezne a természet megszokott törvényeivel, ugyanis nem fel kéne ehhez nőnöm, hanem le. De azért akkor is, ezt a sztahanovi kultúrbrigádot morális fölénnyel vádolni… jó erős épületben folyhatott a beszélgetés, nem szakadt le a plafon. Még akkor sem, mikor a miniszterelnökséget vezető miniszter elkezdte részletezni.

„Egy-egy erősebb megjegyzés a mi oldalunkról is elhangzik, viszont az a kocsmai stílus, amely az ellenzék részéről általánossá vált, nálunk nem szokás. Még ha valaki nem is feltétlenül híve a kormánypártoknak, de meghallgatja mondjuk a miniszterelnök évértékelő beszédét, nem nehéz belátnia, hogy van egy világos eszmei alapokon nyugvó kormányzás, egyértelmű célokkal, értékrenddel és ennek megfelelően meghozott döntésekkel.”

Nos, kérem: meghallgattam, volt hozzá pechem, és az a nézetem – minden kocsmai modor mellőzésével – hogy őszintén aggódom a kormányfő mentális állapota miatt. Szerintem nem ártana specialistához vinni, ha még nem késő, ugyanis teljesen elszakadt a valóságtól. De ha már az erős megjegyzéseknél tartunk, szabadjon jeleznem, miszerint ezekből és a kötőszavakat kivéve szinte csak ezekből áll Bayer Zsolt terjedelmes életműve, akit a magyar trágárság megújítójaként fog majd ünnepelni a kései utókor, mármint ha el nem felejtik érdemei szerint teljesen és tökéletesen. Nem egy-egy erősebb megjegyzésről van szó, hanem kötetekről.

Nézzük az erkölcsi fölényt

De ne kukacoskodjunk, önöknél ez a fentebb stíl. Hanem hát vegyük szépen elő a kormánymédiát, sosem késő tanulni, nézzük meg a ma reggeli lapokat, tanuljak már egy kis erkölcsi fölényt.

Azt írja például a 888-ban a mértékletességéről és finom, kissé franciás stílusáról ismert Szentesi Zöldi László „A malacbanda végnapjai” címmel, miszerint:

„Elegendő csak X.-re, Y.-ra és Z.-re gondolni, akiknek politikai nanométerrel segítették a világra kerülésüket a sorozatgyártáskor.”

Bocsánat, a politikusok nevét betűkkel helyettesítettem, ugyanis, habár sokra magam sem becsülöm őket, pontosan tudom, hogy a becsületsértés továbbadása híresztelés útján bűnrészesség, és pereskedjen a Szentesi Zöldi, én most kihagyom ezt a mulatságot. A mondat viszont önmagában is megmutatja a morális fölényt. A nanométert még értelmezni kéne, az ugyanis egy fogalom, egy mértékegység, a méter milliárdodrésze, nem egy eszköz, a gyakorlati dolgokban kissé járatlan szerző bizonyára a mikrométercsavarra gondolhatott, ami viszont különös lenne egy szülőszobában, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon, de ne követeljünk lehetetlent: még gondoljon is valamire? Nem elég, ha ír?

Ugyanabból a lapból:

„Sivalkodik egy svéd miniszter, amiért a magyar kormány magyar gyerekeket akar”.

Még szerencse, hogy képtelen vagyok felvenni a versenyt ezzel a stílusművészettel. Hát hogyan nézne ki, ha azt írnám:

„Egy magyar miniszter a kormánysajtó morális fölényéről sivalkodik”?

Jó, vegyünk másik lapot, ezzel nem volt szerencséje. A Magyar Nemzetben az ezer vihart látott Pilhál György mesél 2015 zűrzavaros nyaráról.

„Egy öttagú iraki család nyolc hónapja van bezárva a tompai tranzitzónába – sikong a Magyar Helsinki Bizottság.”

Biztos, hogy sikong az a bizottság? És tessék mondani, ha nem tetszik majd maguknak valamelyik döntésük, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is sikongani fog? Vagy inkább sivalkodni, esetleg ajvékolni? Nem bírnak maguk szabadulni ettől a kifejezésrendszertől, uram. De lássuk a tapasztalt mocsári hajós további gondolatait.

„Emlékszem, 2015 nyarán a jogvédők azon háborogtak, hogy Józsefváros polgármestere azzal állt elő: a hívatlan vendégek feldúlták a frissen felújított II. János Pál pápa teret. „Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. (…) De meg fogjuk védeni a közvagyont és a józsefvárosiak biztonságát.” Helsinkiék szerint Kocsis Máté kijelentése „felzaklatta a kerületben tábort verő bevándorlókat”, akiknek arcáról ezek után egy csapásra eltűnt a korábbi jókedv. (Ettől kezdve már a megbántottak keserűségével gyújtogattak és késeltek a parkban…)”

Hát, történetesen két saroknyira lakom a helyszíntől, sőt, 2015 nyarán is itt laktam. Sajnálom, baj van: nem volt késelés. Nem volt gyújtogatás sem. Némi felfordulás volt, de nem nagyobb, mint egy rockfesztivál esetében lett volna és össze sem hasonlítanám a kényelmetlenséget azzal, amit a tér rendezése okozott. Természetesen lehet, hogy tévedek, engem akkor halálra késeltek, a bérházat is porig égették és én most a Pokolból írogatok, de ezt a lehetőséget felettébb valószínűtlennek találnám.

A másik lehetőség azonban az, hogy Pilhál hazudik és rágalmaz. De ezt fel sem tételezném arról, aki önmagában morális fölényben van.

Jó, ez most így sikerült neki. Menjünk át az Origóra. Azt írja ott bizonyos Márkos Imre Örs, miszerint:

„A hazai balliberális pártok és az általuk kitartott fake news média után az internacionalista baloldal, illetve a sajtóorgánumaik is frontális támadást indítottak Magyarország és a magyar kormány ellen…”

Ugyan, kérem, hol van még november negyedike, mely dátum – ha nem méltóztatna emlékezni – bizonyos szovjet megszállásról nevezetes? Akárhogyan fülelek itt a Baross téren, sehogy sem hallom a harckocsik motorjának robaját, márpedig testvéri tankok nélkül Magyarország elleni frontális támadás elképzelhetetlen. Pedig mintha mégsem lennénk hadiállapotban… de aki morálisan fölényben van, biztos jobban látja. A piedesztáljáról.

Akkor olvassunk Demokratát! A címlapon aranyos kisgyerek mosolyog, a szalagcím:

„New York államban a szülés pillanatáig lehet abortuszt végezni! Vigyázzunk rájuk, mert a sátán megérkezett!”

És senki sem szólt a Jaggernek? Pedig ő sátánilag érdekelt volna – legalább a Bulgakovot tessék értesíteni… Ja, ő meg meghalt már. De mit mond a cikkajánló?

„Január végén örömünnepet tarthattak New Yorkban a demokraták, feministák és állatvédők. Az ünneplés oka: az állam törvényhozása úgy döntött, az anya a szülés pillanatáig eldöntheti, megtartja, vagy abortálja a gyermekét. A rettenetes törvényváltozás várhatóan új lendületet ad az orvosi kutatásoknak is, az intézeteknek nem kell megküzdeniük az állatkísérletek ellen harcoló állatvédőkkel.”

Nos, kérem: mindebből egy szó sem igaz

Annyi történt, hogy egy új törvény szerint a 24. hét után is sor kerülhet az abortuszra, ha az anya egészsége veszélybe kerül, vagy ha a magzat nem életképes. Illetve még a törvény sem új, már évek óta meghozták, ám az eddigi republikánus többség nem engedte érvénybe léptetni. De ha nekem nem hisz, íme az eredeti szövege:

„Abortions are illegal if they’re performed after the first 24 weeks of pregnancy, unless the fetus isn’t viable or the abortion is necessary to protect the mother’s health.”

Nem jön, hogy elhiggyem, uram, de a Demokrata hazudik, mint a vízfolyás.

Zárszóként: azt elhiszem, hogy ön szerint „ezen az oldalon újságírónak lenni önmagában morális fölényt jelent.”

Tudom, bennem van a hiba.

De valahogy képtelen vagyok lenőni önökhöz.

Szóljon, ha erkölcsi magaslatuk elérte a bolygó középpontját.

Ön szerint van olyan hazugság amit Gulyás Gergely nem tud rezzenéstelen arccal képünkbe vágni egy Kormányinfón?

0

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint van olyan hazugság amit Gulyás Gergely nem tud rezzenéstelen arccal képünkbe vágni egy Kormányinfón?

Bréking (fék)nyúz, 2019. január 24. – Tudósítás a másik valóságból

1

Gulyás Gergely miniszter elmagyarázta nekünk, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust. Deutsch Tamás leleplezte, hogy az Európai Bizottság vezetői gyakrabban egyeztetnek Soros Györggyel, mint a tagállamok kormányfőivel.

A Jobbik és a baloldal összefogása a rasszizmus szalonképessé tételéről szól

Gulyás Gergely szerint a Jobbik és a baloldal összefogása arról szól, hogy a baloldal próbálja szalonképessé tenni a rasszizmust és az antiszemitizmust.

A Miniszterelnökség vezetőjét sajtótájékoztatóján kérdezték a Sneider Tamás Jobbik-elnökkel kapcsolatban a napokban megjelent hírekről.

A közéletben nincs helye annak, aki ilyen gyűlöletcselekményt követ el – mondta a miniszter azzal összefüggésben, hogy évekkel ezelőtt Sneider Tamás egy mozgáskorlátozott embert bántalmazott – Gulyás Gergely szavai szerint – „annak származása miatt”.

A tárcavezető kifejezetten elrettentőnek nevezte ezt a botrányos eseményt.

Azt is megemlítette, hogy a szintén botrányba keveredett Szávay István még mindig a Jobbik országgyűlési képviselője. (MTI: Gulyás: a baloldal a rasszizmust próbálja szalonképessé tenni)

Soros a kormányfőknél gyakrabban tárgyal az uniós vezetőkkel

Soros György Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyekért felelős európai uniós biztossal tárgyalt Davosban. Ahogy az eddig is megszokott volt, ezúttal sem lehet semmit tudni – a találkozó tényét leszámítva – a megbeszélésről.

Mivel az amerikai üzletember korábban több alkalommal tárgyalt befolyásos uniós vezetőkkel ismeretlen okokból, Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő írásban fordult az Európai Bizottsághoz. A következő kérdéseket tette fel Frans Timmermans és Soros György közötti 2017. április 28-ai, 2018. február 1-ei, 2018. április 16-ai, valamint 2018- november 26-ai egyeztetésekről:

  • Ki kezdeményezte a találkozókat, és azok miért jöttek létre?
  • Miről volt szó a tárgyalásokon?
  • Helyénvalónak tartja-e, hogy demokratikus választásokon politikai felhatalmazással nem rendelkező személy, egy ismert üzletember, ilyen gyakorisággal egyeztethessen az Európai Bizottság vezető tisztségviselőivel?

Úgy látja, hogy annyiszor, mint Sorosnak az Európai Unió tagországainak egyetlen állam- illetve kormányfőjének sem volt lehetősége az Európai Bizottság vezetőivel közvetlenül egyeztetni. (Origo: Deutsch Tamás írásbeli kérdéseket tett fel Soros brüsszeli útjairól)

A Soroshoz köthető álcivilek beszálltak az EP-kampányba

Nacionalizmussal, populizmussal riogatva most az EP-kampányba száll bele a Soros-féle Liber­ties. A berlini székhelyű szervezet korábban német cégeken keresztül akart nyomást gyakorolni a magyar kormányra a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében.

Az EP-kampánnyal összefüggésben népszerűsítő körútra indul új könyvével a Soros György által is finanszírozott, több európai, köztük magyar NGO-kat is összefogó Liberties. Az adóoptimalizálás miatt berlini székhelyű szervezet kiadványában arról értekezik, hogy miért szavaznak annyian a nacionalistákra, populistákra, és mit lehet ez ellen tenni.

A Jerusalem Post nevű izraeli hírportál tavaly márciusban számolt be arról, hogy a Liberties akkori vezetője, Dénes Balázs arra biztatta a német külügyet, hogy az itteni német cégeken keresztül magyarok munkahelyei­vel zsarolja az Orbán-kormányt a bevándorlást segítő NGO-kkal kapcsolatos szabályozás visszavonása érdekében. Dénes Balázs ekkor a német tulajdonú magyarországi Mercedes-, Audi- és Bosch-gyárakat említette. (Magyar Idők: Álcivilek az EP-kampányban)

Sok hűhó semmiért: drágábban van meg a Golgota

A kormány megvette a Golgota festményt Pákh Imrétől. A többi évi elvesztett pereskedés után még többet is fizettek érte a vitatott árnál, 3 milliárd forintot.

Hárommilliárd forintért megvette Munkácsy Mihály Golgota című festményét – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László, Debrecen polgármestere társaságában. A kép a debreceni Déri múzeumban lesz látható.

Gulyás Gergely közölte, a festményt 3 milliárd forintért vette meg a kormány Pákh Imrétől. Ez pontosan annyi, amennyit korábban az amerikai magyar üzletember kért, de dollárban kifejezve egymillióval több.

Mint ismeretes, a kormány évek óta szerette volna megvenni a trilógia harmadik darabját. 2015-ben

6 millió dollárt ajánlott érte, de Pákh 9 milliót kért.

Egy év múlva a kormány védetté nyilvánította a festményt, ami a tulajdonjog lényeges korlátozása lett volna. Ezért a bíróság tavaly májusban hatályon kívül helyezte a határozatot.

A Pákh által igényelt 9 millió dollár mostani árfolyamon 2,5 milliárd forint. A 3 milliárddal tehát 10,6 millió dollárhoz jut az üzletember. Legalább egymillióval többet, mint amennyit eredetileg kért.

Meddig lesz nálunk demokrácia? – 2018 (szubjektív) legjobbjai

„A legfájdalmasabb, hogy a Fidesz az összes alkotmánysértő intézkedését beleírta végül az alkotmányba”- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Szabó Máté, aki a jogállam leépítése idején 2013-ig az állampolgári jogok biztosa volt, s regnálásának kulissza titkairól beszél. A Fidesz hatalomra kerülése után Szabó 35 esetben fordult Alkotmánybírósághoz, s kezdeményezésére a testület több jogszabályt megsemmisített. A hatalom korlátozásában részt vállaló ombudsman ma egyetemi tanárként exkluzív interjút adott, amelyben hivatali idejéről is beszél. A politikatudós a közelmúltban a társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozások terén kifejtett iskolateremtő tevékenységért az ELTE arany Pro Universitate díjjal jutalmazta.

 

Az egyik legharcosabb ombudsmanként a jogállam utolsó bástyájának számított, ámbár az elméleti munkásságáért tüntették ki. Melyikre büszkébb?

Leginkább azt tartom fontosnak, hogy a jogállamról vallott nézeteimet hat éven keresztül a napi gyakorlatban is képviselni tudtam. Miután foglalkozom elmélettörténettel is, tudom, hogy a hajdani társadalomfilozófusok jó része gyakorlati feladatot is vállalt.  A legismertebb talán Machiavelli volt, aki megírta a máig idézett Fejedelem című művét, de legalább ilyen büszke lehetett arra, hogy egy ideig külügyminisztere volt a firenzei városállamnak. Ha tetszik, ez a vonalat viszem, 2007-ben az elméleti munka köréből „beszólítottak” a politikai és közéleti arénába, de utána ismét visszatértem az egyetemi katedrához, vagyis az „eke szarvához”.

Tanárként a múlt század politikai mozgalmait, a közéleti tiltakozások okait kutatja. Amíg ombudsmanként hivatalban volt, az Orbán kormány alkotmánysértő intézkedései ellen az alkotmánybírósághoz fordult. Ez utóbbi veszélyesebb, nem?

A múlt században tehát a Kádár rendszerben a társadalomtudomány is veszélyes üzem volt. Közvetlenül ’89 előtt egy tudományos vitán az „elvtársak” megfenyegettek, hogy „veszélyes nézeteket vallok”, és hogy ha nem jön a rendszerváltás, akkor szedhettem volna a sátorfámat. Amikor a zöld mozgalmakat kutattam, azt hitték, hogy környezetvédő pártot alapítok, amikor a sztrájkjogról írtam, azt gondolták, hogy munkabeszüntetést szervezek.  De később, amikor a Gyurcsány és az Orbán a kormány intézkedéseire kezdeményeztem alkotmánybírósági kontrollt, akkor utána sokszor ingott a székem.

Oktatott politikusoknak készülő fiatalokat is. Ha máskor nem, akkor megtapasztalhatták, hogy ön tényleg szuverén?

Amikor Schmitt Pál államfőként plágium gyanúba keveredett és ezért visszalépett, akkor Orbán Viktor lengyel Szolidaritásról készült egyetemi disszertációjában is igyekeztek szerzői jogsértés után kutatni, de nem találtak.  Viszont kiderült, hogy egyetemistaként a miniszterelnök a leggyakrabban az én szövegeimre hivatkozott. Ellenben azt már nem akarta, hogy a hatalmát kontrolláló ombudsmanként mandátumomat 2013 után is meghosszabbítsák. Sőt, ellenforradalmárnak” nevezett, mert alkotmánybírósághoz fordultam az egyetemisták „röghöz kötése” miatt. A kormányzattal szemben megfogalmazott kritikám miatt az ellenzék kedvelt, ahogy 2010-ig a Fidesz is, de kormányon mindenki utált.

Politikailag el nem kötelezett ember vagyok, ami – látva a mai pártokat, egyáltalán nem esik nehezemre. Hosszú évekig foglalkoztam az európai környezetvédőkkel, s van képem arról, hogy milyen egy normálisan működő zöld párt. De az LMP mostani ügyeit látva csak azért nem sírok, mert nem érdemlik meg, hogy bárki egy könnyet is ejtsen értük.

Miután a Fidesz hatalomra került, a kormány megszüntette annak lehetőségét, hogy az állampolgár közvetlenül alkotmánybírósághoz forduljon. Ezt a jogot az állampolgári jogok biztosa, tehát az ombudsman kapta meg, ezek után ön 35 esetben kérte a törvény megsemmisítést. Ez volt a jogállam felszámolásának időszaka?

Az biztos, hogy küzdelmes időszak volt, mert a 2011-ben elfogadott alaptörvény valóban megszüntette, hogy az állampolgárok közvetlenül kérjenek alkotmányos kontrollt az Alkotmánybíróságtól. Így az állampolgári beadványok hirtelen az ombudsman csapatára zuhantak, és bizony volt elég kifogás a NER ellen. Az említett 35 esetből – az Alaptörvény negyedik módosítását kivéve – egyik sem okozott nekem álmatlan éjszakát, – persze szakértői csapattal dolgoztam – pedig a Fidesz parlamentje még a frissen megszavazott alaptörvénnyel is ellentétes szellemiségű jogszabályokat gyártott sorozatban.

Ilyen ellenállás láttán a ma is hatalmon lévő kormány bizonyosan elkezdené kritizálni, vegzálni, esetleg megpróbálná hivatali ideje előtt leváltani. Ilyenben volt része?

Persze, hisz mind a Gyurcsány-, mind az Orbán kormány idején előfordult befolyásolási kísérlet. Viszont jó ideig működött még a nyilvánosság, ami megvédett.

Alkotmányellenesnek nevezte a játékgépek betiltását, de mégis megtörtént.

Fenntartották a monopolprofitot Andy Vajnának…

Ombudsmanként tudta, hogy erre megy ki a játék?

Dehogy tudtam, nem vagyok beszélő viszonyban sem oligarchákkal, sem a politika kiszolgálóival.      .

Viszont a kormány a filmmogulnak adta a kaszinót, meg a játékgépeket, ezek szerint alkotmánysértően…

2010 után jó ideig naiv voltam, azt hittem, hogy a Fidesz az önmaga alkotta alaptörvényt be akarja tartani. A normák világosak voltak, egyenlő bánásmód, az egyház és állam elválasztása, a szektorsemlegesség stb. De az általános európai normák, meg az alaptörvény, illetve a régi alkotmánybíróság – nem az új! – gyakorlata is egyértelmű volt. Azt hittem, hogy engem is arra kértek fel, hogy szóljak, ha egyik-másik törvényt alkotmánysértőnek találom; tehát úgy véltem, valóban azt a szerepet szánták nekem, amit elláttam. Mások, mint Majtényi László, Halmai Gábor, Kornai János ezt a szándékot azonnal megkérdőjelezték, és az idő őket igazolta. Én pedig tévedtem.

Meg kell jegyeznem, hogy azért voltak olyan Fideszes politikusok, mint Gulyás Gergely és Balog Zoltán, akiktől pozitív visszajelzéseket kaptam aktív kritikai munkámért, – gondolom, ezt ma inkább letagadnák. Aztán úgy tűnt, közülük sokan idegesek lettek, amikor az alaptörvényt hatályba léptető átmeneti rendelkezésbe alkotmányellenes normákat csempésztek bele, s javaslatomra azt az akkori testület megsemmisítette.

Azt hiszem, ott veszhetett el ismételt jelölésem esélye. De számomra nem volt más lehetőség, mert szerintem azzal, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek tartott és megsemmisített szabályt beleírták az alaptörvény negyedik módosításába, már túlléptek mindenféle jogállami szabályon.

Az ombudsmanként milyen érzés volt, hogy maga a kormány sérti az alkotmányt?

Ahhoz hasonlít, mint amikor két ember sakkozik, s az egyik nyer, de az erősebb, tehát a vesztes a szellemi vita helyett pofozkodni kezd, amiben csak ő nyerhet.

A társadalom miért tűri, hogy a kormány sértse a demokrácia és a jogállamiság elveit?

Nincs más választása, ráadásul hiányzik a kormányképes politikai alternatíva. Közben vitatkozik az ország, hogy ez már diktatúra-e, ahogy Kornai János állítja, vagy „csak” illiberális demokrácia, mint Orbántól Tusványoson hallhattuk. Esetleg egyfajta hibrid rezsim az amerikai politológia szóhasználatával. A politika tudománya pedig arra keresi a választ, hogy van-e még, és meddig van nálunk demokrácia?

Ezzel persze sajnos belesimulunk egy globális trendbe, amely az autoriter, illiberális, felülről vezérelt, tömegeket mozgósító rendszerek felemelkedéséről, térhódításáról és együttműködéséről szól. Új szereplők jelennek meg, nagy és korábbi demokráciák, mint az USA, Törökország, Lengyelország, Venezuela. Mellettük még jobban virágzik a „kemény mag”, Oroszország, Kína, a muszlim országok többsége. Ennek elszenvedője a civil társadalom, s benne az összes alapítvány, egyesület, és nem csak Sorosé! Holott konszenzus volt a civil társadalom megerősítésére, újjáépítésére. Ezt adta fel az Orbán kormány.

Az elmúlt évszázad magyar történelmében benne van az, hogy a tömegek nem emelnek szót sem saját alkotmányos jogaikért, sem pedig az ország irányításának diktatórikus elemei ellen?

Volt azért forradalom 1848-ban, vagy 1956-ban, illetve komoly tiltakozás 1989 környékén, de 2006-ban is, tehát a magyar társadalomban van elégedetlenségi potenciál, ami tiltakozásokban jelenik meg. De jellemző, hogy nálunk a diktatúrákat elfogadja a nép, lásd: Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János, Orbán Viktor rendszereit.

Az ön egyik kedvenc témája az érdekegyeztetés, amelyről tanulmányai jelentek meg. A társadalmi érdekegyeztetés mára már nem létező műfaj, az Orbán kormány lényegében felszámolta. Mit mond ma a diákjainak, amikor ez szóba kerül?

A mozgalmak és tiltakozások megléte, lehetősége azt jelzi, hogy valamennyi mégis maradt a demokráciából, köszönhetően talán az Európai Uniónak. Nálunk ma még lehet tüntetni, nem csukják be, nem ölik meg, nem kényszerítik külföldre az ellenzéki politikusokat, a kritikus elemzőket és az újságírókat.

Azt mondja, hogy lehet tüntetni, vagyis a mostani gyülekezési jog módosításával a politikusi, és egyéb, a magánélet védelmének álcájával leplezett szigorítás nem akadályozza meg a demonstrációk szervezését?

A törvényt már elfogadták, de várjuk meg a rendőri gyakorlatot. Azt talán még kiheverhető, hogy a miniszterelnök háza előtt nem lehet tüntetni, de ha egyre több és kiterjedtebb tüntetésmentes zóna lesz, – ahogyan tervezték a hajléktalanok és a prostituáltak számára is – az bizony megakaszthatja a tiltakozás kultúrájának fejlődését, és újból akár erőszakot provokálhat, amely megjelenik ma is például a ligetvédőkkel szemben. De remélem, hogy ennek a jogszabálynak nem lesz nagyon fájó, és megszorító a gyakorlata.

Gondolom ezt is elmondta a diákjainak, de ők hogyan reagálnak a beszélgetésünkben vázolt politikai gyakorlatra?

Sajnos ritkán nyilvánítanak véleményt, talán úgy érzik, nincs értelme már a szónak, vagy egyszerűen félnek.  Tehát a diploma megszerzését követően elmennek az országból. Ha valaki csak kíváncsiságból, vagy jobb keresetért külföldön vállal munkát, azt nem tartom rossznak, mert akkor talán egyszer vissza is jön. De ha már az elnyomás és a félelem légköre miatt elmenekülnek az országból, az viszont borzasztó probléma.

A fiatalok némasága összefügghet azzal is, hogy a mai alkotmányos rendszer, illetve a pártstruktúra nem teszi alkalmassá a választásokat arra, hogy működjön a politikai váltógazdaság. Ma más politikáknak nincs is valódi esélye hatalomra kerülni, a kormány alternatívátlan, és így nem leváltható. Ez pedig évtizedekre meghatározza a mai fiatal generációk életét, hisz a jövője csak a hatalmon lévő Fidesz keretei között tervezhető.

Eléggé lehangoló a kép. Nincs lelkiismeret-furdalása, nem szégyelli, hogy a ma hatalmon lévő garnitúrát ön is tanította?

Nézze, ők mindenből csak azt tanulták meg, amit akartak, és amire szükségük volt. Ráadásul a Fidesz alapítói, az akkor jogi kari diákokként hozzám képest radikális liberálisok voltak, sőt, még az akkori szociálliberális SZDSZ -hez képest is. De azóta megváltoztak, egészen más irányba fejlődtek, és csak sokkal később nyerte el a Fidesz a mai kontúrját.

Így kell hatásos politikát csinálni, szem előtt tartva a lehetőségeket, változni, változtatni, haladni az árral, ebben ők nagyok, lásd internetadó. Nem úgy, ahogy a Momentum teszi, amelynek tagjai azt hitték, elég, hogy itt vagyunk, megy az internetes lájkolás. Aztán majd gyakorlati politizálási tapasztalatok nélkül mind megválasztják őket. Ez súlyos tévedés! Ezt az új tanítványaim a Bibó szakkollégiumban már tudják.

Azt tudjuk, hogy a mai kormány a Bibó szakkollégiumból jött. Lehetséges, hogy a mait leváltó hatalom is ott készülődik?

A hallgatók szerintem ott olyan felkészültek, hogy azzal talán nem is lenne baj. De attól tartok, hogy a következő kormány is a mai romjaiból, és vezéreinek közreműködésével alakul majd meg. Az alternatíva hiánya teszi a mai helyzetet kilátástalanná, amiért persze a felelősség az ellenzéket is terheli.

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 28. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888-ból megtudhatjuk, nincs is azzal különösebb gond, hogy nappal – nem éjjel – elvitték Nagy Imre szobrát, mert azokra kell emlékezni a téren, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék. Gulyás Gergely meg felvilágosította a PestiSrácok.hu olvasóit: ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol Európában, mint nálunk. A baloldal viszont jövőre sem fog feltámadni – ezt már egy politológus magyarázta el nekünk.

Helyes, hogy elvitték Nagy Imre szobrát, azokra emlékezzünk, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék

Pénteken a reggeli órákban (és nem éjszaka, ahogyan azt a baloldali média és Gyurcsány Ferenc hazudja) elszállították az Országház tőszomszédságából, a Vértanúk teréről a Nagy Imre-szoborkompozíciót.

Nagy Imre helyén a vörösterror áldozataira emlékező Nemzeti Vértanúk Emlékművét állítják vissza. A Nagy Imre-emlékművet pedig a Jászai Mari tér déli, lipótvárosi területrészének geometriai középpontjában tervezik felállítani.

Azokra emlékezünk, akiket legyilkolt a kommunista csőcselék. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét 1934. március 18-án avatták fel a Vértanúk terén. A hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária alakja áll, alatta a következő felirat olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”.

A pillér hátoldalán egy izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi. Alatta felirat: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”. 1945 szeptemberében az emlékmű a „spontán szobordöntögetések” áldozatává vált. (888: Elszállították Nagy Imre szobrát, a kommunista csőcselék áldozatainak emlékművét állítják fel)

Gulyás Gergely: ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol

A balliberális oldalt és holdudvart kizárólagos felelősség terheli, hogy a fizikai fenyegetés és erőszak a parlamenti politika eszköztárában megjelent, az ellenzék egy része immáron nem a demokratikus akaratnyilvánításban, a legitim felhatalmazásban hisz, hanem az erőszakban – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az ellenzék láthatóan képtelen elviselni, hogy 12 éve minden választáson brutális nagy pofont kap a választópolgároktól.

Ami az erőszakos utcai tüntetéseket illeti, a tárcavezető kiemelte, a baloldal is szeretne magának egy saját 2006-ot, hogy a saját szégyenükben másokkal is osztozhassanak, de a tények nem az ő barátaik, a jogsértések következmény nélkülisége alapján pedig ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol az Európai Unióban, mint Magyarországon. “Ha a klasszikus magyar liberalizmusnak a rendszerváltozást követően volt hiteles képviselője, akkor a ’90 utáni első ciklusban ez a Fideszről mondható el. Kifejezetten sajnálom, hogy ma Európában a normálisan gondolkodók többsége okkal kap hidegrázást, ha liberális pártokról hall” – mondta Gulyás Gergely.

Hangsúlyozta, a kultúrharc nem központi utasításra történik, de a kormány meghallja a kritikákat, amire jó példa a tévéfilmalap létrehozása. A miniszter elárulta, Soros György már a rendszerváltozáskor úgy gondolta, hogy a választási eredményektől függetlenül ő fog kormányt alakítani. (PestiSrácok.hu interjú: Gulyás Gergely: Az ellenzéki erőszak következmény nélkülisége alapján ennyire liberális demokrácia aligha van bárhol)

A baloldalnak annyi…

A Párbeszéd parazita az MSZP testén, még mindig Gyurcsány diktál a baloldalon. Az ellenzék jövőre sem fog feltámadni.

A baloldal állapota – benne az MSZP-vel, a DK-val és Párbeszéddel – 2018-ban semmit sem javult a korábbi évekhez képest, továbbra sem rendelkeznek megnyugtató válaszokkal az embereket érdeklő legfontosabb kérdésekben – így értékelte az előbb említett három párt idei évét Farkas Örs. A politológus szerint a jelenlegi értéksemleges szervezetek helyett egyértelmű alapokkal bíró pártokat akarnak a választók. 2019 sem az ellenzék feltámadásáról fog szólni – mondta a szakember.

A választás után Gyurcsány Ferenc kivételével az összes politikai vezető távozni kényszerült az ellenzékből, és megalakult a rendszerváltást követő legkisebb MSZP-s, valamint kölcsönképviselőkkel az egyszázalékos támogatással bíró Párbeszéd-frakció.

A baloldal állapota semmivel sem lett jobb 2018-ban. A választókat egyáltalán nem érdekli, amikor a politika a politikáról beszél az országot érintő ügyek helyett, esetükben pedig semmi másról nem hallottunk, mint, hogy épp ki és kivel veszett össze vagy állapodott meg egy adott pozícióról – mondta a szakember. (Origo: Baloldali játékok: a magnó továbbra is Gyurcsánynál van)

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!