Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Mégse akkora durranás a babaváró?

Szűk három hét adatai alapján eddig nem tarolta le a piacot a babaváró hitel. Ennek oka a bankok szigorú jövedelem-bírálata, aminek alapján lehetséges, hogy csak pár tízezer házaspár fog élni a lehetőséggel. De idő még van, sokan kivárnak.

A júliusban útjára indult babaváró hitel a piacot letaroló kölcsönnek tűnt első pillanattól kezdve, mert valóban nincs még egy olyan szabad felhasználású kölcsönfajta, ami ennyire kedvező feltételekkel ilyen hosszú futamidőre kapható. És amely ráadásul gyerek nélkül is komoly befektetési eszköz lehet, ha összekombinálják a szintén egyedülálló Magyar Állampapír Plusszal.

Az első számot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tudatta: eszerint

az első két hétben 2400 igénylést adtak be.

A bankok azonban ennél sokkal többről tudósították a Pénzcentrumot. Igaz, hosszabb idő alatt.

A legtöbben a maximális összeget és futamidőt kérik

Az igénylők 90 százaléka 10 milliós összeget kért, a 2400 igényléssel számolva az első két hétben mintegy 24 milliárd forint a teljes összeg. Ez azonban elmarad az átlagos hiteligényléstől is, személyi hitelből májusban 55 milliárdot vettek fel, vagyis az első hetek tapasztalatai alapján a babaváró iránt semmivel nem nagyobb a kereslet, mint a többi lakossági hiteltermék iránt.

Hasonló számokról írt a Bank360 is. A portál felületén megközelítőleg 13 ezer kalkulációt végeztek az érdeklődők. Az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint volt, 10 millió forintos hitelösszeggel a kalkulációk 81 százaléka kezdődött. Az átlagos futamidő 18,6 év volt, az érdeklődők 82 százaléka számolt a maximális 20 évvel.

A bankok erősen rostálnak

A visszafogott érdeklődés egyik magyarázata lehet, hogy az igényléseket nyilván részletes érdeklődés előzi meg a bankokban, és sokan ekkor ráébrednek arra, hogy nincs esélyük megkapni a kölcsönt. A pénzintézetek ugyanis – az állami kezesség ellenére –

saját szigorú hitelbírálati szempontjaikat veszik alapul.

A Bank360 oldalán lebonyolított számítások során – mivel a hiteligénylésnél a bankok a házaspár együttes havi nettó igazolt jövedelmét veszik figyelembe – az összevont jövedelemmel volt érdemes számolni. A beérkező adatok alapján a havi nettó átlagjövedelem 269 ezer forint, volt, de ennél számoltak az igénylők sokkal alacsonyabb és magasabb jövedelemmel is. A legalacsonyabb jövedelem, amivel számoltak a látogatók, 70 ezer, a legmagasabb pedig 1 millió forint volt.

Átlagbér alighanem kevés

A kalkulálók 5 százalékának havi nettó jövedelme nem éri el a minimálbért, ami jelenleg 99 085 forint, 20 százalék pedig

havi nettó 150 ezer forint alatt visz haza, ami szintén kizáró oknak számít több banknál.

Az érdeklődők fele 250 ezer forint feletti fizetéssel számolt, amivel valószínűleg a legtöbb banknál sikerrel járhatnak az igénylésnél – feltéve, ha emellett nincs más hitelük, ami terhelné jövedelmüket. Ahol nem terveztek gyerekkel, az átlag megadott nettó jövedelem 228 ezer forint volt.

A Pénzcentrumnak adott banki válaszok is azt támasztják alá, hogy a babaváró potenciális igénylőinek köre meglehetősen szűk. Eleve csak a fiatal házasok adhatnak le igénylést, és bár a jegybanki jövedelmi szabályokkal akár minimálbéresek is kérhetik a hitelt, a bankok valójában sokkal szigorúbban járnak el a rendeletben meghatározott minimumszabályoknál.

A kis jövedelmű fiatal házasok is azonnal ki vannak zárva

a programból. De már az is gondban lehet, akinek átlagos a jövedelme, de lakáshitele van – ez sem ritka a fiatal házasok körében. És még ott vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, fiatalok, házasok is, de nem akarnak több gyereket.

Idő van, sokan ezután lépnek

Tehát lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint a babaváró pár tízezer embert érint. Azzal együtt is, hogy – a bankok válaszai alapján – szűk három hét adataiból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Nyilván időbe telik, amíg a sajtó információin túl az ismerősi beszámolók alapján is elterjednek a babaváró részletei. Arról nem beszélve, hogy a konstrukció egyik fontos pontja a törlesztés azonnali felfüggesztése az első gyerek érkeztekor – pontosabban a várandósság 12. hetétől. Az okosan kalkulálók ekkor nyújtják be az igénylést, hogy addig se fizessék a törlesztést. És mivel a hitel feltétele a házassági jogviszony, sok együtt élő párnak időre lesz szüksége ezt megtenni. Idő amúgy van, a babavárót 2022. végéig lehet felvenni.

Szélsőségben

Azt mondta Gulyás miniszter a kormány múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján: „Ma a legszélsőségesebb párt a magyar politikában nem a Jobbik, hanem A Demokratikus Koalíció. […] A Demokratikus Koalíció szándékosan folytat olyan politikát, amellyel ő azt üzeni, hogy ennek a nemzeti közösségnek vagy nem is érzi részeként magát, vagy pedig egészen mást gondol közösségről, nemzetről és olyan fogalmakról, amelyekben még egyébként az ellenzéki pártok jó részével is közös nevezőre lehet jutni.”

Mindezt a Pesti Srácok újságírójának kérdésére mondta azzal kapcsolatban, hogy a DK nem szavazta meg a „nemzeti összetartozás évéről” szóló határozati javaslatot, amelyet a trianoni békeszerződés századik évfordulójára hirdettek meg. Azután a Magyar Fórum tudósítójának kérdésére megismételte: „Én azt sajnálatosnak tartom, hogy a Demokratikus Koalícióval semmilyen nemzeti politikai alapról beszélni nem lehet. A Demokratikus Koalíció minden egyes ügyben, ahol a magyar nemzettel és Magyarország érdekével szemben állást lehet foglalni, mindig állást foglal vele szemben.”

Most el kellene szégyellnünk magunkat? Szélsőségesek lennénk?

Szerencsére segítségünkre sietett maga Gulyás, amikor ugyanezen alkalommal a következőképpen jellemezte az Orbán-kormány politikáját: „2010 óta szerintem a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában korszakváltás történt. Ennek vannak gyakorlati és vannak szimbolikus részei. Szimbolikus, de nagyon fontos része például a nemzeti összetartozás napja, amire már kilencedszer emlékeztünk most június 4-én. Szintén nagyon fontos, bár szimbolikus jelentőségű elsősorban a választójog kiterjesztése. Nagyon fontos, és gyakorlati és szimbolikus jelentőségű egyidejűleg az, hogy a kettős állampolgárság intézménye ma magyarországi lakóhely nélkül is elérhető, és az a közjogi kapcsolat, amely 1920-ban majd a második világháborút követően megszűnt, az újra létrejöhetett a magyar állam és magyarok között.” Gulyás minden korábbi fideszes nyilatkozatnál egyértelműbben megerősítette azt, amit én „lakossági revíziónak” szoktam nevezni.

Amit az állampolgárság kiterjesztésével és a választójog révén történő megerősítésével tett a Fidesz, az Gulyás világos érvelése szerint is a békeszerződések revíziója, a határok módosítása nélkül.

Ez akkor is a nemzetközi jogrend felrúgása, ha néhány dél-kelet-európai ország (Horvátország, Románia, Szerbia) már korábban hasonló gyakorlatot vezetett be. Ezek olyan országok, amelyek szintén nem nyugodtak bele, hogy az adott etnikum egy része az ország új határain kívül rekedt. Másutt Európában az ilyesmi ismeretlen. Ausztriában a két évvel ezelőtti koalíciós tárgyalásokon a szélsőjobboldali Szabadságpárt vetette fel, hogy adjanak állampolgárságot a dél-tiroli német anyanyelvűeknek, de Kurz kancellár Néppártja hallani sem akart erről.

Fogadjuk el, hogy Magyarország mai szélsőjobboldali kormánypártja szemszögéből, amely a magyar politika centrumába helyezte nemcsak az idegenellenességet, állam és egyház összefonódását, az európai integrációval szembeni uszítást, de a ma lehetséges módon a revíziós politikát is, az európai politika főáramának követése, a kisebbségi jogok ügyének ebbe illeszkedő támogatása, az embertelen menekültpolitika elutasítása szélsőségnek tűnhet. Szomorú, hogy más demokratikus parlamenti pártok ezekben az ügyekben újra meg újra meghátrálnak a Fidesz nyomása előtt. Csak büszkék lehetünk arra, hogy legalább a DK nem hátrál meg ezekben a kérdésekben.

Az élek kerekítése

Alig néhány hónapja még úgy tűnt, hogy biztosra vehető az EPP és Orbán Viktor Fidesz pártja közötti szakítás, most azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon erről mást gondolnak.

Pár hónapja az EPP számos tagpártja a Fidesz kizárását követelte, és Orbán is minden jelzést a kilépésre állított. A cserépszavazást csak azzal lehetett elhárítani, hogy a Fidesz tagságát meghatározatlan időre felfüggesztették. Amikor Manfred Weber leszögezte, hogy nem akar a Fidesz szavazataira szorulni, és Orbán megvonta támogatását Webertől, úgy tűnt, hogy az ügy gyakorlatilag lezárult. Orbán azt is mondta, hogy a Fidesz távozik, amennyiben az EPP előnyben részesíti a baloldali és liberális erőkkel való együttműködést a jobboldaliakkal szemben. Most azonban egészen más hangok hallhatók Budapestről: Weberrel kapcsolatban nem, de az EPP-vel kapcsolatban nagyon is – írta Stephan Löwenstein tudósító.

Idézte Gulyás Gergely interjúját, ami a Die Weltben jelent meg. Löwenstein szerint nem véletlenül épp egy német lapban. Ebben Gulyás határozottan kilátásba helyezte a baloldallal való együttműködés lehetőségét is. Legalábbis bizonyos témákban, mint eddig is, a Fidesz csupán „állandó együttműködést” nem akar, és emellett érdemes együttműködni az EPP-től jobbra lévő, de nem szélsőséges erőkkel is. Az EPP-nek nem kell stabil kormányzó többségre törekednie, hanem kovácsolhatna többségeket egyes témákban, például a gazdaság kérdéseiben a liberálisokkal, a kohéziós politikában a szociáldemokratákkal – idézte a cikk Gulyást. A szerző megállapította: Gulyás mindig is Orbán előretolt kommunikációs bástyája volt, amikor külföldre kellett jelzéseket küldeni. Kizártnak tekinthető, hogy Gulyás magától korrigálná Orbán álláspontját.

A keresztapa megadja a hangot, és aki ettől eltér, az hamarosan eltűnik a politikai színpadról, legalábbis a Fideszéről.

A magyarok nem maradtak meg a szavaknál: az EPP-ben rosszul fogadott két tartalmi vitát a múlt héten többé-kevésbé csendesen lezárták. Egyrészt megszüntették a reklámadót, amelyet mindig is a független média gazdasági bajba juttatására irányuló további eszköznek tekintettek megfigyelők. Ennél fontosabb, hogy Orbán elhalasztotta a tervezett közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli: Weber bizonyos vereséget szenvedett már az uniós csúcson, amikor a kormányfők hangsúlyozták jogukat a bizottsági elnök kiválasztásához. Gulyás a múlt héten Michel Barniert a magyar kormány számára elfogadhatónak minősítette. A Fidesz soraiban nyilvánvalóan kijózanító hatással volt, hogy az európai választásból nem a politikai jobboldal került ki ragyogó győztesként, hanem éppen a zöldek. A Fidesz odahaza ugyan egyértelműen győzött, de alighanem ennél többet remélt. Ráadásul a fiatal Momentum párt 10 százalékot szerzett, és láthatólag a Fidesz vizeiben halászott sikeresen. Mindez alighanem mérsékelte az EPP elhagyására irányuló vágyat. Most újra azt hangsúlyozzák, hogy a pártcsaládon belül afféle konzervatív platformot kell építeni, ahol a Fidesznek is helye lenne, és ahol a V4 államok kereszténydemokratái is helyet foglalhatnának, valamint esetleg Silvio Berlusconi pártja is, de Matteo Salvini Ligájával inkább csak együttműködni gondolna a Fidesz, semmint pártcsaládi kapcsolatokban állni – írta Löwenstein.

Ford.:Ara-Kovács Attila

Már nem elég a pávatánc

Van magyarázat  Orbánék pánikszerű visszakozására a közigazgatási bíróságok ügyében. Az Európai Bíróság kimondta: a német ügyészség nem elég független a politikától!

Olyannyira komolyan gondolták, hogy a Bíróság megtiltotta a német ügyészek számára az EU-s elfogatóparancsok kiadását. De még ezt az ítéletet is übereli a döntés azon kitétele, miszerint nem csak a jövőt érinti, hanem visszamenőleges hatályú azaz, a korábban meghozott kiadatási határozatok is érvénytelenek!

A német ügyészség nem úgy független, ahogyan azt az európai jog előírja, mert a német ügyészség az igazságügy-miniszter felügyelete alá tartozik.

Orbán érti az idők szavát. Csatasorba állította Gulyás Gergely rezzenéstelen arcát, aki a menthetetlent nem mentve, de legalább elmaszatolva bejelentette a kormány enged a „nemzetközi” nyomásnak: visszakozik. Sőt, ha-tár-o-zat-lan időre visszakozik. Ez nem sokszor fordult elő vele.

Ugyanis a kormány mindvégig arra hivatkozott, hogy Európában máshol is él a nálunk bevezetendő rendszer, mint például Németországban, vagyis az aggódók csak politikai hullámlovagok, ők viszont a demokrácia felkent lovagjaiként viselkednek: bizonyítja ezt a német példa…

Elképedve olvashatták az uniós Bíróság döntését, amiből kiderült lovagnak lovagok, csak a lovon ülnek fordítva.

Egyetlen szó sem esett a kormányinfón arról, hogy az Európai Bíróság ítélete miatt léptek vissza – nem, csak a „nemzetközi nyomás” -,  melyet még olyan időkben is ajánlatos megtartani, amikor nem kell a Néppártiakat bármi áron meggyőzni arról, hogy mi még a kispadon is szívesen ülünk csak benne maradhassunk a néppárti csapatban!

Európai lapvélemények szerint ez a példát statuáló ítélet egyértelmű figyelmeztetés azon országok részére, melyek az EU lassú és bürokratikus működését kijátszva, a jogállami normákat nem figyelembe véve annak leépítésébe kezdtek.

Orbán retteghet, ez a meghátrálás csak a kezdet, de ha kihátrál CEU, az MTA, a médiaszabadság, a civil szervezetek vegzálása mögül ugyan maradhat a Néppártban, de elveszíti a tévedhetetlenség, a sérthetetlenség amúgy is hamis mítoszát és megkezdődhet a centrális erőtér, a NER belső erjedése.

Ezek után nem csodálhatjuk, hogy Európa legkeresztényebb embere inkább Madridban múlatta a betevő kilencven percet, mintsem Csíksomlyón kért volna feloldozást.

Határozatlan időre elhalasztva

Határidő nélkül elhalasztja az új közigazgatási bíróságok bevezetését a kormány, és holnap be is nyújtja az ehhez szükséges törvénytervezetet az Országgyűlésnek – jelentette be Gulyás Gergely miniszter. A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

Egyelőre nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését. Lehetnek akár rossz sejtéseink is. Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a mai kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.

Jó, ha mindenki tudja, kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat.

A nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”.

Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.

A Magyar Helsinki Bizottság minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólalt a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettünk azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzuk. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.

„Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.

A kormány ugyan nem ért egyet Brüsszel kifogásaival, úgy gondolja csak a kormány bevándorlásellenessége miatt támadja a jogállamiságunkat, de nem akarja, hogy további aggályokat lehessen megfogalmazni ebben az ügyben.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.

A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi pénteki határidővel. Az államfőnek azonban így is marad fontos dolga: június 26. és augusztus 13. között kell megneveznie jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára.

A múlt héten 35 civil szervezet és 2 egykori ombudsman arra kérte a köztársasági elnököt, hogy a kiválasztás pályázati úton történjék, legyen átlátható, valamint konzultáljanak a jogász szakmákkal és a civilekkel.

Ennek érdekében a Magyar Helsinki Bizottság petíciós kampányt indított „Mindenki ombudsmanja” címmel.

A kormány meghátrál a közigazgatási bíróságok ügyében

A kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Szerintük a kritikák alaptalanok.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy noha a kormány szerint az elfogadott jogszabály megfelel az európai sztenderdeknek és a jogállamiság követelményeinek, a közigazgatási bíráskodás bevezetése olyan nemzetközi vita kereszttüzében áll, amely – a kabinet szerint alaptalanul – megkérdőjelezi a bírói függetlenséget.

Amíg megnyugtatóan nem zárhatók le ezek a viták, javasolják a rendszer bevezetésének elhalasztását, amelyről csütörtökön indítványt terjesztenek a Ház elé – tudatta.

A nemzetközi viták konkrétan arról szólnak, hogy a törvény túl nagy hatalmat ad túl kevesek kezébe, és aláássa a bíróságok függetlenségét. Ezt írta például áprilisban az ENSZ-nek a bíróságok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja, Diego García-Sayán.

Levelében a különmegbízott azt írta, hogy a decemberben elfogadott törvény alapján túl nagy hatalma lenne az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét. A bíróságok a gyülekezési jogról, rendőri visszaélésekről és gazdasági ügyekről is döntenének, és ide tartoznak a választási ügyek is.

A különmegbízott szerint

az új közigazgatási bírósági rendszer az igazságügyi miniszter befolyása alá kerül, ami aláássa a bírói függetlenségnek és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

A különmegbízott idézi a Velencei Bizottság márciusi véleményét, amiben a neves alkotmányjogászokból álló európai testület azt állapította meg, hogy a jövőre megalakulandó új bíróságok működtetése során „nagyon széles körű hatalom” összpontosul nagyon kevesek kezében, és „nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok, amelyek ellensúlyoznák ezeket a hatásköröket”.

Az új bírósági rendszerben a bírók kiválasztásával, vezetők kinevezésével és a bíróságok működtetésével kapcsolatos jogok döntő többsége az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezében lenne. A különmegbízott azt kérte a magyar kormánytól, hogy nyilvános, tisztességes és átlátható eljárásban vizsgálják felül a törvényt.

Az IKEA eligazította Kövér Lászlót

A svéd multicég név említése nélkül Kövér László homofób kijelentésére utaló bejegyzést tett közzé Facebook-oldalán. Az egyneműek gyerek örökbefogadási igényét a pedofíliával azonosító álláspontot Gulyás Gergely is megvédte.

Mi az IKEA-nál hiszünk a sokszínűségben, az esélyegyenlőségben és a tisztességes bánásmódban, függetlenül a származástól vagy az egyéni különbségektől. Senki nem egyenlő mindaddig, amíg mindenki nem egyenlő! – tette közzé a vállalat ma délben a Facebookon.

A gyerek élvezeti cikk

Ezzel – és a mellékelt színes ceruzás illusztrációval – név nélkül ugyan, de Kövér László szavaira reagált. A parlament elnöke egy lakossági fórumon a következőt mondta: erkölcsi értelemben semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek tárgy, élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze. Különböző okokból nem akarok gyereket, de igényt tartok rá hogy más gyerekét jogom legyen felnevelni.

Sőt, ki is oktatta az érintetteket.

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak”

– mondta Zuglóban.

Gulyás: önzés

A csütörtök délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely – többedik kérdésre – végül lényegében megvédte Kövér álláspontját. A kancelláriaminiszter szerint Kövér arról beszélt, hogy egyik esetben sem a gyermek szempontjai jutnak érvényre, hanem az örökbefogadóéi, akinek nem lehet saját gyereke. „Szerintem ez tényszerűen igaz” – mondta.

„Mi úgy gondoljuk, hogy minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához, és nem tartjuk helyesnek, amikor egy gyermek két apával kell felnőnie. Valóban, én is úgy gondolom, hogy ez önzés azok részéről, akiknek saját gyermekük nem lehet” – közölte. És hogy amit elmondott, az nem áll éles ellentétben azzal, amit Kövér László mondott.

Ezután jelent meg az IKEA posztja.

Minden örökbefogadót sért

A Magyar LMBT Szövetség még ezelőtt tett közzé tiltakozást, amely szerint a gyerekvállalást a pedofíliához hasonlítani nem csak az LMBTQI szülőket, hanem minden örökbe fogadó szülőt sért. Nagyon veszélyes, ha valaki nem tud vagy nem akar különbséget tenni a szülővé válás iránti vágy és a pedofília között. A szülővé válás iránti vágy azt célozza, hogy biztonságos, jó és szeretetteljes környezetet adjunk gyermekeinknek. A pedofília éppen ellenkezőleg, a gyermek kiszolgáltatottságát használja ki a felnőtt beteges vágyainak kiélése érdekében – fogalmaz a szervezet.

Azt remélték, hogy elmúltak már azok az idők, amikor

„a hatalmasok szemrebbenés nélkül érveltek amellett, hogy nem minden ember egyenrangú”.

Köszönjük Kövér Lászlónak, hogy ismét figyelmeztet, hogy sosem szabad hátradőlniük azoknak, akik abban hisznek, hogy minden ember egyenlő. Sajnáljuk, hogy Kövér László nem tud különbséget tenni aközött, hogy valaki férfi vagy nő, illetve aközött, hogy valaki férfiakhoz vagy nőkhöz vonzódik. Szívesen küldünk felvilágosító anyagot erről, sőt szívesen látjuk egy ebben a témában tartott képzésünkön is – áll a Magyar LMBT Szövetség közleményében.

Kormányinfó – Élő közvetítés

Kormányinfó 04.18.

ÉLŐ: Megszűnő gyerekotthonok, kilakoltatások, dugódíj. Gulyás Gergelyt kérdezzük a Kormányinfón

Közzétette: atv.hu – 2019. április 18., csütörtök

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Gulyás Gergely elmagyarázta nekünk, a Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt, sem a kizárásról, sem a felfüggesztésről nem döntött. Az MTI által idézett szakértőktől és politológustól pedig megtudhatjuk, hogy ami tegnap történt, az óriási győzelem a Fidesznek, óriási vereség a bevándorláspárti erőknek.

A Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt

„A Néppárt sem a kizárásról, sem a felfüggesztésről nem döntött” – mondja Gulyás Gergely a Mandiner Fidesz-felfüggesztést firtató kérdésére. Tudomásul vették, hogy mi ugyanúgy, ahogyan 2000-ben az Osztrák Néppárt, a három bölcs jelentéséig nem képviseltetjük magunkat a Néppárt párttestületeiben. Ez a mi döntésünk volt, amit ők tudomásul vettek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapnak elárulta: az EPP belső vitájában a közép-európai országok kivétel nélkül a Fidesz mellett álltak, ahogy a franciák, az olaszok és a Lengyel Parasztpárt is. A németek kompromisszumra törekedtek, és a végeredményhez a CDU új elnökének támogatása is kellett. Gulyás szerint az a legfontosabb, hogy a Néppárt visszarángatható legyen a konzervatív-kereszténydemokrata irányba.

A skandinávok és a Benelux-államok pártjai, „ahogy megszoktuk tőlük, ellenségesek voltak velünk szemben. Azt gondoljuk, hogy ők nincsenek jó helyen egy önmagát kereszténydemokratának nevező pártcsaládban,
viszont mi mégsem szeretnénk őket kizáratni”. (Mandiner: Gulyás Gergely: A Néppárt megijedt, hogy elveszítheti a Fideszt)

Szakértők szerint óriási győzelmet aratott a Fidesz az Európai Néppárt ülésén

Ifjabb Lomnici Zoltán, alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradójában azt mondta: az ülésen történtek óriási győzelmet jelentenek a Fidesznek, egyúttal óriási vereséget a bevándorláspárti erőknek.

Súlyos vereséget szenvedtek azok az erők, politikai szereplők, amelyek, illetve akik a Fidesz kizárását szerették volna elérni – tette hozzá Lomnici Zoltán, megjegyezve: hiába ment Brüsszelbe Soros György fia, Alex Soros is, sem neki, sem Judith Sargentininek sem sikerült kikényszerítenie, hogy kizárják, vagy felfüggesszék a Fideszt.

A történtek magyar belpolitikai helyzetre gyakorolt hatásairól Lomnici Zoltán azt mondta: az ellenzéki pártok „ebből a szempontból nem hitelesek”. Minden józan magyar ember tudni fogja, hogy újabb csatát vívott Orbán Viktor miniszterelnök, sikeresen.

Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója hangsúlyozta: Orbán Viktornak sikerült megakadályoznia, hogy az EPP liberális és baloldali szárnya győzelmet arasson a kereszténydemokraták felett. Értékelése szerint a „csata” győzelemmel ért véget, de a „háború” ettől még folytatódni fog európai szinten és a néppártban is. (MTI: Szakértők: óriási győzelem a Fidesznek, óriási vereség a bevándorláspárti erőknek)

Politológus: az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét

Deák Dániel politológus szerint az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét, mert eltávolodott az eredeti kereszténydemokrata értékektől, és inkább balliberális pártokkal működik együtt.

A szakértő az M1 aktuális csatornán azt mondta, a néppártnak a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon lesz az utolsó esélye arra, hogy ezt elkerülje.

A bevándorláspárti álláspontot képviselők elhibázott politikát folytatnak, ezeknek a pártoknak az adott országokban is meggyengült a támogatottsága – vélekedett, hozzátéve, a kérdés az, hogy az Európai Néppárt felismeri-e, hogy hibás úton jár.

Szerinte eközben a Fidesz az elmúlt időszakban a legsikeresebb párt a néppárton belül, és a mandátumbecslések is azt mutatják, hogy a Fidesz fogja elérni a legerősebb eredményt az EP-választásokon.

Ezáltal a választások után nemcsak az Európai Parlamentben változnak meg az erőviszonyok, hanem a néppártban is. A magyar álláspontot osztó politikai erőknek lesz több mandátuma, akik pedig támadják, vissza fognak szorulni – mondta.

Hozzátette, a Fidesz súlya meg fog nőni, így jobban tudja majd érvényesíteni akaratát.

Kitért arra is, a Fidesznek komoly politikai győzelem, hogy sikerült elkerülnie a néppártból való kizárást. Az elmúlt hetek vitája is a Fidesznek kedvezett, mert egyértelművé vált, hogy a bevándorláspárti politikusok az európai állampolgárok akaratával szemben politizálnak – közölte Deák Dániel. (MTI: Politológus: az Európai Néppárt elveszti erőteljes szerepét)

Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot – nyilatkozta Gulyás Gergely. Szerinte „a Fidesz és az ország méltóságáról van szó”.

A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban (EPP) maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, hanem tagságának felfüggesztésére sem kerül sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke Brüsszelben. Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz

a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja az EPP-t.

Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy „három bölcsből” álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

„A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: „olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel elutasítjuk a bevándorlást”.  Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.

Az elmúlt hetekben a Fidesz mindent megtett a kompromisszum érdekében, az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber által szabott feltételeket teljesítette – jelentette ki a politikus. Gulyás Gergely emlékeztetett: a kizárást a pártcsaládból tizenhárom bevándorláspárti tagpárt kezdeményezte, amelyeknek együttesen 34 mandátumuk van a 217 fős frakcióban.

A délután háromkor kezdődő EPP-választmányi gyűlés előtt ismertté vált, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a felfüggesztést támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” . Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezzel szemben a kizárás híve.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!