Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Visszaigazolták Vitézyt

Ismét a kormányoldalra került Vitézy Dávid, akit Karácsony Gergely szeretett volna a BKK élén. Ehelyett a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. vezére lesz az oldalági Orbán-rokon. A kormány ismét békét ígér.

Létrehozzák a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), a nonprofit zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid lesz – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Gulyás szerint Budapest jelentősége, szerepe, lakosságszáma és lehetőségei alapján is a legfontosabb magyar város.

A kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyeként Fürjes Balázs irányításával jön létre és működik a BFK. A

névhasználathoz megkapták Karácsony Gergely főpolgármester hozzájárulását,

ezt köszönik neki, korrekt partneri gesztus volt.

Fürjes az új BFK vezérigazgatójának Vitézy Dávidot kérte föl, aki ezt elfogadta. Vitézy személye és munkája komoly hozzáadott érték a kormányzati Budapest-munkában, a BKK korábbi sikeres vezetőjeként az egyik legtapasztaltabb, legjobb városfejlesztési szakember, remekül fognak együtt dolgozni Fürjes államtitkárral – fogalmazott Gulyás. Fürjes szerint Vitézy remek igazolás, nagy munkabírású, fiatalon is tapasztalt klasszissal gyarapodott a kormányzati Budapest-csapat. Vitézy kompetens vezető, tudását Karácsony Gergely is nagyra tartja, nem véletlenül kérte föl a BKK vezetésére – tette hozzá. Úgy látják, a fővárosiak nyernek Vitézyvel.

Mint ismeretes, Karácsony korábban többször úgy nyilatkozott, hogy ha Vitézy megpályázná a BKK vezetői tisztségét, jó pályaművel elnyerhetné azt. Vitézy elhárította a felkérést azzal, hogy szerinte személycsere nem elég a BKK-nál, teljes átalakításra van szükség. A tíz évvel ezelőtti BKK-t nem lehet visszaállítani, régiós közlekedési rendszerre van szükség. Ráadásul az elővárosi buszokat és a HÉV-eket kivették a főváros kezéből – indokolt a napokban Vitézy. (Valószínűnek látszik, hogy ekkor már megkapta a felkérést a BKF-hez.)

A fiatal közlekedési szakember – Orbán Viktor távolabbi, oldalági rokona – 2010-ben került Budapest közlekedésének élére, a BKK is az ő koncepciója volt. Együttműködése Tarlós Istvánnal finoman szólva se volt harmonikus;

az előző főpolgármester ott tett neki keresztbe, ahol tudott,

2014 végén aztán indoklás nélkül kirúgatta a közgyűléssel. Vitézy ezután a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd a közlekedési múzeum igazgatója lett.

Egyelőre nem teljesen világos, milyen tényleges tartalmi szándékkal és célokkal hozták létre a BFK-t (pontosabban alakították át a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját). A hivatalos közlés szerint a BFK feladata a városépítésben való közreműködés, a kormányzati budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése, a fővárosi önkormányzattal való együttműködés, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa támogatása, részben döntéseinek végrehajtása. A központ emellett városkutatásokat folytat, gyűjti a nemzetközi tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat, valamint szakmai konferenciákat, társadalmi párbeszédet is szervez majd budapesti ügyekben.

A kormány folyamatosan együttműködési szándékát hangoztatja a fővárossal, ebben az esetben is arról beszélnek, hogy a BFK létrejöttével a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait rendezi új szervezeti keretbe.A BFK

nem vesz át önkormányzati feladatokat, hatásköri változás nem történik, ilyen kormányzati szándék nincs

– hangoztatják.

Az együttműködés eddig felemás. Az atlétikai vb megrendezésében és a csepeli stadion felépítésében megállapodtak, cserébe a főváros egészségügye kap plusz 50 milliárdot öt évre szólóan. De például „szemétügyben” változatlan a szembenállás: az állami kukaholding mindeddig nem fizette ki tízmilliárdos tartozását. A budapesti ügyekben tartandó kormányzati tájékoztatást is átalakították, amit Budapest-info néven fognak tovább vinni ugyancsak Gulyással és Fürjessel, átvéve a Tarlós-éra elnevezését. Ezt Karácsony Gergely nehezményezi, ezért Budapest.komm néven indították el saját tájékoztatásukat.

Most mindenesetre Fürjes most azt hangsúlyozza, hogy „Budapest nem csatatér, a város fejlődése mindannyiunk közös ügye, a budapestiek együttműködést várnak a kormánytól és a városvezetéstől, nem háborút”. Szerinte Vitézy, akit minden oldal elfogad, akinek szakértelmét mindenki elismeri, hasznos szereplő lesz a fővárossal közös munkában.

A kormány balettkara bemutatja: Pávatánc – 2019. május

Míg a kampányhajrában Orbán Viktor az EU megváltójaként nyilatkozott nyugati lapoknak, addig hazai csatlósai külügyminiszterével, miniszterelnökséget vezető miniszterével, valamint nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával az élen az itthoni kormánysajtóban adtak interjút, megosztva emelkedett gondolataikat a nagyérdeművel.

Szijjártó Péter szerint Európa erejét az erős államok adják és mi feltétlenül annak számítunk, hiszen miután átengedtünk a határainkon több százezer menekültet anélkül, hogy egyet is befogadtunk volna (ezt rábíztuk azon balga országokra, melyekben a humanizmus nem csak a szavak szintjén létezik), megállítottuk a bevándorlást. Nem úgy mint Brüsszel bürokratái, akik meg akarják szervezni azt! Persze ne csodálkozzunk ezen a tévutas politikán, hiszen Jean-Claude Juncker elmúlt öt évi teljesítménye okán a brüsszeli bizottságot súlyos kudarcok kísérték. Ja, és aztán a liberális bevándorláspárti sajtó mindent bevetve próbálja befolyásolni a politikai döntéseket: mindenkit támadnak, megbélyegeznek, aki nemet mond a migrációra.

Gulyás Gergely a következő mondatával biztosan egyetlen egyetemi vizsgán sem jutott volna sikerrel túl: Identitásunk nem válhat a bevándorlás áldozatává. (1. A szó általános jelentése a valamivel való azonosság, valamely közösséghez való tartozás… Az identitás nem statikus, egész életünk során folyamatosan alakul, fejlődik…)

A Fidesz több mint két évtizede egy patrióta, kereszténydemokrata, jobbközép konzervatív párt, és az is marad. Hűha, ezt azért csak úgy uk-muk-fu(c)k kijelenteni a mai kormánypártról cinikus mosoly és szemrebbenés nélkül igazi huszárcsíny. Ön emlékeztet Lázár János legjobb napjaira.

Abban viszont teljességgel egyetértek Önnel: Angela Merkelt visszasírjuk még mindannyian.

Kovács Zoltánnal, a Soros-bérenc CEU-n nevelkedett miniszterünkkel egyetértve nem mások receptjeit kell követni, de azért a főztünket nem baj, ha mások is képesek lenyelni, ne adj isten még jó ízűen falatozni is belőle… És a választást valóban nem közvélemény-kutatások alapján, valamint verbálisan kell megnyerni. Viszont, ha igaz az, hogy Manfred Weber úr a választási kampányban bármerre járt, mindig éppen azt mondta, amit hallgatósága hallani akart, s ez viszont egy elvhű politikus esetében nem feltétlenül a legjobb ajánlólevél, akkor azt csakis és kizárólag az Ön vezérétől tanulhatta, aki mint tudjuk az EU legnagyobb pávatáncosa címet hosszú évek óta versenytárs nélkül joggal bitorolja!

Végül, azért mert a Miniszterelnök úr most feltétlen híveként nyilatkozik csakúgy az EU-nak, mint a Néppártnak, még elhallatszik Brüsszelig, amit jól fizetett csatlósai hazai fogyasztásra mondanak.

A pofám leszakad – megjegyzések egy nyilatkozathoz – 2019. március

A Fidesz egy erős, egységes, kereszténydemokrata, a bevándorlást elutasító Európai Néppártot (EPP) szeretne, és amíg erre esély van, a pártcsalád tagja akar lenni

– jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az MTI-nek, hangsúlyozva azt is: a Fidesz mindig is távol tartotta magát attól, hogy a vele egy pártcsaládba tartozókat személyében támadja.

Jean-Cloude Juncker a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt politikusa, amely szintén a néppárti pártcsaládhoz tartozik.

A tárcavezető közölte: szerdán Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezeti a Fidesz delegációját az Európai Néppárt politikai közgyűlésén, amelyen szavazhatnak a Fidesz tagsága ügyében. “Azt szeretnénk, ha tiszta és világos viszonyokat lehetne teremteni. Mi egy erős és egységes, kereszténydemokrata ihletésű néppártot szeretnénk látni, amely elutasítja az illegális bevándorlást, és mindaddig, amíg erre jó esély és remény kínálkozik, addig szeretnénk a néppárt soraiban lenni” – mondta.

Szeretném, ha Gulyás megnevezne egyetlen olyan – bármelyik pártcsaládhoz tartozó – európai politikust, aki az illegális bevándorlást szorgalmazza!

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint amilyen a keresztény kultúra védelme vagy a bevándorlás elutasítása, semmilyen formában nem tudnak kompromisszumot kötni.

Van olyan brüsszeli politikus, aki a keresztény kultúrát támadja? Továbbá ebben a mondatban már nem csak az illegális, de mindennemű bevándorlás elutasításáról beszél, holott a magyar kormány közreműködésével több tízezer bevándorlási és munkavállalási engedélyt adtak ki Union kívüli állampolgároknak!

Azzal kapcsolatban, hogy a jobboldali sajtóban Joseph Daullal, a néppárt elnökével és Manfred Weber frakcióvezetővel, az EPP európai parlamenti választási csúcsjelöltjével szemben kritikus cikkek jelentek meg, a miniszter úgy reagált: természetesen vannak aktuális politikai viták a Néppárton belül is, de a Fidesz a Néppárt elnökével és listavezetőjével kapcsolatos személyes kritikáktól eddig is távol tartotta magát és ezután is ezt az elvet követi, ezért Manfred Weberrel és Joseph Daullal is a kölcsönös tisztelet jegyében tárgyalunk.
Gulyás Gergely hozzátette: tény, hogy Magyarországon sajtószabadság van, és a jobboldali, konzervatív újságírók jelentős része kritikus a Fidesz néppárti tagságával kapcsolatosan.

A fideszes sajtó több alkalommal is mindkét politikust sorosbérencnek nevezte. A sajtószabadság nevében a fideszes sajtó-konglomerátumhoz tartozó médiákban egyetlen sor nem jelenhet meg Orbán-Rogán-Habony hozzájárulása nélkül. Azok a lapok, amelyek nem ehhez konglomerátumhoz tartóznak nem a Fidesz kilépését szorgalmazták, hanem a Néppárttól követelték kizárásukat az Európai Unió alapelveinek megsértése miatt. Nagy különbség!

Arról, hogy Manfred Weber egy független testületre bízná a jogállamiság tagállami érvényesülésének vizsgálatát, Gulyás Gergely azt mondta: a Fideszt a diktatúrában a szabadságért és a jogállamért való küzdelem hívta életre, ezért “mi a demokratikus jogállam alapértékeit fontosnak tartjuk”, a baj az, hogy az Európai Unióban ennek a megítélése nem egy objektív mérce alapján történik, hanem a politikai vádaskodás része. “Ennek köszönhető, hogy ahol a bevándorlásellenes politikai erők vannak hatalmon, ott sérül a jogállam, ahol viszont bevándorláspártiak, ott a jogállamiság a lehető legjobb állapotban van” – mondta.

Nem láttam a Weber javaslatban egyetlen szóval sem megemlíteni a bevándorlás szót sem pró, sem kontra.

A magyar kormány sokszor felszólalt ez ellen a kettős mérce ellen – emlékeztetett, kijelentve: Magyarországon a jogállami alapintézményekkel semmilyen baj nincs. Megalapozott kritikák már csak azért sem fogalmazódhatnak meg szerinte, mert az Európai Bizottsággal az intézményi kérdésekben minden vitás kérdés megegyezéssel zárult.

Jogállami intézményekkel valóban nincsen baj Magyarországon, mert azt sikeresen felszámolta a kilencedik éve kormányzó Fidesz.

Kedves Gulyás Gergely a többi mind stimmel.

A bírák a felelősek?

Amikor történik egy szörnyű bűncselekmény, mint most a győri családirtás, a politikusok mindig hajlanak rá, hogy törvényt szigorítsanak, és a megtörtént szörnyűségért is gyorsan felelőssé tegyenek az elkövető mellett valaki mást is.

Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján két tekintetben is a bírákat tette felelőssé. Egyrészt azért, mert az elkövetőt az emberölés kísérletéért annak idején csak öt évre ítélte el a bíróság, ami a büntető törvénykönyv szerint kiszabható büntetési tétel minimuma volt, holott a bírónak az öt és tizenöt év közötti középmértéket kellett volna kiszabnia. Másrészt pedig azért, hogy a bíróság hozzájárult a feltételes szabadlábra helyezéshez, holott ezt sem az ügyészség, sem a büntetés-végrehajtási intézet nem támogatta. Ha csak az utóbbit kifogásolta volna, azt még el is lehetne fogadni. De az előbbit is mondta:

Ha a bíró a középmérték szerinti büntetést szabja ki, akkor a gyerekek ma élnek,

Ez, noha szorosan véve igaz lehet, de mégis szégyenletesen demagóg mondat.
Sok más bűne mellett kevés szó esik arról, hogy a Fidesz represszív büntetőpolitikája, a büntetési tételek emelése, a „három csapás” szabály vagy a „tényleges életfogytiglan” szemben áll az európai büntetőpolitika tartós irányzatával. Közhelynek számít a felvilágosult büntetőjogászok között, hogy

a súlyosabb szabadságvesztés-büntetésnek nincs nagyobb visszatartó ereje.

Nagyobb visszatartó ereje annak van, ha nagyobb az esélye a lebukásnak, a bűnért való bűnhődésnek. Ilyen kalkulációkat is inkább csak – például – a bankrablók végezhetnek, a családtaggal szemben elkövetett élet elleni bűncselekmények esetében, melyeket indulatból, bosszúvágyból követnek el, effajta kalkulációnak, a büntetés mérlegelésének aligha van szerepe. Mindezek miatt fordított hátat Európa a halálbüntetésnek, és utasítják el egyre több országban az életfogytig tartó szabadságvesztést is.

A szakértők szerint a hét évnél hosszabb szabadságvesztés már visszafordíthatatlan személyiségkárosodást okoz, márpedig a büntetőpolitika feladata az elítéltek visszavezetése a társadalomba.

Gulyás idézett mondatát azért tartom szégyenletesnek, mert bizonyára tudja: a bűnismétlés megakadályozására törekedni lehet ugyan, de garancia sosincs rá. Az elítélt előbb-utóbb szabadlábra kerül, és ha nem vált alkalmassá a szabad életre, akkor bekövetkezhet az olyan tragédia, mint a győri családirtás. Mégis

így beszél, hogy hangulatot keltsen a bíróságok ellen, és magát illetve a kormányt tüntesse fel az igazságosság bajnokaként.

A kórházi adósság egy részét kifizetik

A 71 milliárdos kórházi adósságból 48 milliárdot fizet ki a kormány – mondta Gulyás Gergely. A Biodómra viszont nem adja oda a hiányzó 20 milliárdot. Orbán Viktor beteg.

A szerdai kormányülésen betegsége miatt nem vett részt Orbán Viktor, Semjén Zsolt helyettesítette – mondta a Kormányinfón a kancelláriaminiszter.

Gulyás Gergely beszámolt arról a döntésről, hogy a szakminisztérium javaslatára 79,4 milliárd forintot utal ki a kórházaknak, amelyek kifizetetlen szállítói tartozása meghaladja a 71 milliárdot. Ebből azonban csak 42,8 milliárd forintból fizetnek lejárt adósságot, a többiről

a tárca fog tárgyalni a szállítókkal.

A Pénzügyminisztérium pénzügyi felügyelőt rendelt ki 13 intézményhez. A részbeni adósságrendezést követhetik cserék a kórházigazgatók körében – mondta Gulyás. (A pénz kisebb részét, 36,6 milliárdot fejlesztésekre adják.)

A minapi szörnyű győri gyermekgyilkosság ügyében a miniszter arról számolt be, hogy az elkövető apa korábban 5 évet (a legenyhébben kiszabhatót) kapott a feleségével szembeni emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt. A feleség csodával határos módon túlélte a kalapácsos támadást. A feltételes szabadlábra bocsátásról a bv-intézet javaslatának figyelembe vételével döntött a bíróság. Ezt az elkövető kérelmezte, de az ügyészség és a bv-intézet is ellenezte. Szeptember 29-én szabadult, ekkor még folyt a válóper a feleségétől.

A bíróság kivételt tett a láthatással kapcsolatban, a pszichológus szakvélemény nem tárt fel ezt akadályozó körülményt. Ezután történt a gyilkosság. Az igazságügy-miniszter már elrendelte a vizsgálatot. Gulyás szerint ha

nem helyezik szabadlábra feltételesen az elkövetőt, és a bíró a középmértéket alkalmazza, a gyerekek ma is élnének.

Az igazságügy-miniszter törvénymódosítást fog javasolni, ami alapján emberölésnél ne legyen feltételes szabadlábra bocsátás, ne lehessen ilyen enyhe a bírói ítélkezési gyakorlat. Megerősítette azt a korábbi információt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás előtt nem készült új pszichológiai szakvélemény, a válóper során viszont igen. Az Igazságügyi Szakértői Kamara gondolkodjon el, hogy létének van-e értelme – mondta Gulyás Gergely.

Az ugyancsak a napokban történt jogerős Szeviép-ítélet kapcsán – amelyben felmentették a vádlottakat, de utóbb összeférhetetlenség gyanúja vetődött fel a tanácsvezető bíróval szemben – a kormány az Országos Bírósági Hivatalhoz fordul, mert

nyugtalanító, hogy a bírák függetlensége megkérdőjeleződik.

A bíró kijelölésével kapcsolatban is egyértelmű kifogások merülnek fel, ami akár perújítási ok is lehet – mondta Gulyás.

Lezárt ügyeket a kormánynak nincs joga újranyitni, ebben az ügyben legfeljebb az vizsgálható, hogy van-e olyan körülmény, ami miatt szó lehet perújrafelvételről – tette hozzá. Továbbá megismételte, hogy szerinte súlyos összeférhetetlenség van, tehát lehet dolga a kormánynak a bírák jogállásáról szóló törvény esetleges módosításával. Ugyanez a győri ügyben nem áll fenn a kancelláriaminiszter szerint.

Nem ad további pénzt a kormány a Biodóm befejezéséhez

– derült ki a miniszter szavaiból. Úgy látják, hogy ez fővárosi beruházás, nem kormányzati. A kormány megadta az idő közben felmerült több pénzt a 80 százalékkal megdrágult kiadásokra, több teendőjük nincs. Csak annyi, hogy „várják a meghívót az átadásra”. A Fővárosi Önkormányzat szerint viszont teljes egészében kormányzati pénzből épül az állatkerti Biodóm, nekik nincs pénzük a még hiányzó 20 milliárdra.

Szabadságjogok a Fidesz világában

Gulyás Gergely miniszter a kormány szokásos sajtótájékoztatóján szokatlan értelemben hivatkozott szabadságjogokra. Már maga Gulyás szóbahozta bevezető nyilatkozatában azt a botrányt, amelyet Kovács Zoltán államtitkár okozott tegnap Brüsszelben, amikor jelen volt a Tanács keretében folytatott hetes cikkely szerinti meghallgatáson.

A zárt ülésről twitter-bejegyzésekben tudósított, és minősítette is más kormányok állásfoglalásait, többek között a Soros-kórus kifejezéssel. Tudjuk, ez ott felháborodást okozott, a luxemburgi külügyminiszter az államtitkár eltávolítását követelte, az elnöklő finn külügyminiszter pedig bocsánatkérést követelt a magyar kormánytól.
Gulyás a sajtótájékoztatón közölte, hogy korábban egy alkalommal az EU főtitkársága hozta nyilvánosságra a Tanácsban elhangzottakat a CEU egy oktatóján keresztül, úgy hogy Kovács államtitkár eljárása miatt senki nem tehet a magyar kormánynak szemrehányást. Az pedig, hogy hogyan minősítette Kovács államtitkár a meghallgatás részvevőit, Gulyás szerint az államtitkár szólásszabadságának része.

Gulyás válasza visszataszító cinizmus.

Nem tudom, milyen kiszivárogtatás történt korábban, de

ha a másik részvevő szabályt sért, az sehol sem igazolja a mi jogsértésünket, márpedig Kovács államtitkár nyilvánvalóan jogot sértett.

(Valami hasonlóért vádolja a magyar kormány Demeter Márta ellenzéki képviselőt, ha nem tévedek.) Gulyás miniszter folytatja az Orbán-kormányok Brüsszel elleni háborúskodásának rossz hagyományát. És persze Kovács államtitkár twitter-üzeneteinek tartalma is botrányos: megint Soros eszközének állít be mindenkit, aki a jogállamiságot kéri számon az Orbán-rendszeren.
Ha a kormány miniszterei egy ilyen tárgyalásra magukkal visznek egy államtitkárt, az nyilvánvalóan nem beszél azt, amit akar. Egy újságíró meg is kérdezte Gulyástól, hogy vajon magánemberként vagy a kormány államtitkáraként küldte-e Kovács a twitter-üzeneteket, mire Gulyás azt válaszolta, hogy egy államtitkár nem magánemberként van jelen egy ilyen találkozón.

Szólásszabadsága állampolgároknak van, kormányzati tisztviselőnek nincs, Gulyás állítása nemcsak cinikus, de hamis is.

Amikor az orvosi kamara vezetésváltása kapcsán arról kérdezték Gulyás véleményét, hogy egyes kormánypárti sajtótermékek Kincses Gyulát Gyurcsány emberének minősítették, az Orvosi Kamara új vezetését pedig a DK trójai falovának, a miniszter azt válaszolta, hogy Magyarországon sajtószabadság van.

Ez igazi képmutató válasz.

Legalább másfél évtizede tudjuk, hogy a Magyar Nemzet, a Demokrata, a Pesti srácok a Fidesz házi lapjai (eltekintve persze a Magyar Nemzet átmeneti függetlenségétől), és ugyanígy a Fidesz házi tévéje (eltekintve itt is a Simicska-féle átmeneti függetlenségtől) a Hír TV, korábban az Echo TV és így tovább. Ezek a sajtótermékek illetve csatornák közlik a Fidesztől, az ügyészségtől származó információkat, amelyekre azután a Fidesz a parlamentben hivatkozik. Olyan pártlapok, párttévék, ahogy egykor a Szabad Nép, a Neues Deutschland vagy a Pravda volt az állampárt szócsöve, belőlük lehetett megtudni, hogy mit gondol, mire készül „pártunk és kormányunk”.
Amikor Simicska szembefordult Orbánnal, és a Magyar Nemzet, a Hír TV és a többi Simicska-média irányt váltott,

Orbán nem restellte kimondani: „elvették a sajtónkat”.

A Magyar Nemzet helyett létrehoztál a Magyar Időket, ami a Simicska-média visszaszerzése után szűnt meg. Gulyás a sajtótájékoztatón mégis úgy tett, mintha nem a Fidesz gondolkodását tükröznék a kérdező újságíró által felidézett cikkek. Mintha írhatnának mást, mint amit a Fidesz gondol. Csúnya képmutatás ez, szégyellni való.

Valljuk be: másfél évnyi miniszterkedése után nem is várunk mást ettől az embertől.

Tovább görög Kovács botránya

Az EU finn elnöksége tovább viszi Kovács Zoltán államtitkár brüsszeli botrányát, mert nem fogadja el a magyar kormány válaszát. Kovács a magyarországi 7. cikkelyes eljárás zárt meghallgatásáról folyamatosan twitterezett, sértegetve a minisztereket.

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország nem tartja kielégítőnek a magyar választ Kovács Zoltán államtitkár keddi Twitter-üzenetei ügyében. Ezt Tytti Tuppurainen, a finn kormány európai ügyekért felelős minisztere közölte pénteken Brüsszelben. Szerinte a magyar válasz nem kielégítő és hiányos, nem foglalkozik a tweetelés tényével, és megpróbálja másra terelni a figyelmet.

A finn elnökség arról a botrányról kért magyarázatot, hogy Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Twitter-üzeneteket küldött a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi második meghallgatásról az Általános Ügyek Tanácsában. Az ülés azonban zárt volt, ezért tilos lett volna bármilyen információt kijuttatni.

Tytti Tuppurainen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsa

„ülései titkosságának megtiprása”

rendkívül komoly. Hozzátette, hogy az esetről konzultálni fognak a tanács jogi szolgálatával, valamint foglalkoznak vele az Európai Unió Tanácsa keretében működő Állandó Képviselők (nagykövetek) Bizottságának (Coreper) ülésén is.

A finn elnökség nevében még helyben magyarázatot kért a kormánytól Tuppurainen. Kérdéseire a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt csütörtökön. Gulyás Gergely a kettős mérce megnyilvánulásának nevezte a számonkérést arról, hogy a magyar kormány egy államtitkára saját véleményét rögzítve tudósított a meghallgatásról. Kijelentette: a magyar kormány továbbra is nyitott az együttműködésre, de el kell dönteni, hogy milyen formában zajlanak az eljárások.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter már az ülésen kivonulását helyezte kilátásba, ha Kovács marad (akkor azonban vége lett annak). Két nappal később pedig egy interjúban közölte: már az ülés után elnézést kért tőlük a Varga Judit vezette magyar delegáció Kovács viselkedéséért. Mindemellett az ügyből igazán hangos skandalum amiatt lett, hogy a tanácskozás alatt írt 75 (!) üzenetben az államtitkár folyamatosan sorosozott, a megszólalókat (uniós miniszereket) a „Soros-zenekar” tagjainak nevezve sértegette.

Asselborn az eset kapcsán általánosságban fogalmazva szintén úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és csak saját érdekeit követi az uniós ügyekben. „Torkig van” ezzel a viselkedéssel – mondta.

Gulyás: nem kérnek bocsánatot

A kormány nem kér bocsánatot a keddi brüsszeli esemény miatt – mondta Gulyás Gergely. Szerinte Kovács Zoltánnak joga volt Twitteren kommentálni a zárt ülést. A luxemburgi külügyminiszter viszont elmondta: már akkor bocsánatot kért a magyar delegáció, és egyébként is „torkig van” a magyar kormánnyal. A felek egymásra mutogatnak.

Nincs oka bocsánatot kérnie a magyar kormánynak Kovács Zoltán brüsszeli viselkedéséért – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter úgy véli, hogy a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szólásszabadságát senki se korlátozza.

Kedden az általános ügyek tanácsában (az EU-ügyi miniszterek értekezletén) óriási felháborodást keltett, hogy a magyarországi 7-es cikkelyes eljárásban a zárt tanácskozáson a magyar delegációban részt vevő Kovács folyamatosan Twitteren kommentálta az eseményeket. A zárt ülésekről tilos információt kiadni, ráadásul az államtitkár végig sorosozós megjegyzésekkel illette az elhangzottakat és a részt vevő minisztereket.

Akkor Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter

kilátásba helyezte, hogy távozik a teremből, ha Kovács marad

(addigra az ülés éppen véget ért, ezért erre nem kerülhetett sor). A soros elnök finn miniszter pedig

írásos magyarázatot kért a magyar kormánytól.

A luxemburgi külügyminiszter mindenesetre most is elmondta, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és kizárólag saját nemzeti érdekeihez szabja tetteit.

„Torkig van”

ezzel a viselkedéssel – tette hozzá Asselborn.

Gulyás szavaiból kiderül, hogy semmi bocsánatkérésre nem fog sor kerülni. Csakhogy időközben a Politico megírta: Asselborn elmondta nekik, hogy már akkor,

az ülés után elnézést kért a magyar delegáció

(minden bizonnyal az azt vezető Varga Judit miniszter) a történtekért.

A kancelláriaminiszter egyébként „elégedett” államtitkára teljesítményével. Szerinte Kovács sorosozós tweetjei „szellemesek” voltak. A kormány egyébként az ilyen tanácskozások nyílt lezajlását támogatná, az Európa Tanács főtitkárságának javaslatát a zárt ülésre tudomásul vették, de azt látták, hogy a szeptemberi meghallgatás jegyzőkönyvét – egy CEU-s vendégprofesszor kérésére – kiadták, s az megjelent a Twitteren.

Egy EU-s diplomata – aki szerint Kovács viselkedése „szánalmas” volt – viszont azt mondta, hogy ha a magyar kormány a nyilvános meghallgatásokat szeretné, megteheti, hogy ezt kéri. Ez csak könnyebbé tenné a dolgokat – fűzte hozzá.

Gulyás szerint ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti. Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

Színház-bedarálás: nem engednek

Gulyás Gergely megüzente: nem enged a kormány a színházak feletti ellenőrzésből. A szakma tiltakozik, és ezt felolvassák az előadások előtt.

Egyértelmű, hogy a kormány nem tett le azon szándékáról, hogy a vegyes, kormány-önkormányzati finanszírozású színházak igazgatói kinevezésében és leváltásában vétójogot szerezzen – derül ki Gulyás Gergely válaszából. A kancelláriaminiszter Karácsony Gergely főpolgármester mai levelére válaszolt. A Facebookon közzétett írás a Katona József Színházban történt visszaélésre alapozza a kormányzati szándékot a teljes színházi életre kiterjesztve.

A még nem nyilvános, de nem is tagadott szándék az, hogy beleszólásuk legyen minden olyan színház vezetőjének kinevezésébe-leváltásába, amely önkormányzati fenntartásúként állami költségvetési pénzt is kap. A még meg se jelent szövegről Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője máris megelőlegezte, hogy megszavazzák. Ő egyenesen „Gothár-féle zaklató színházakról beszélt. Az előzményről bővebben itt, arról is, hogy a háború kiterjed a könyvkiadás ellenőrzésére is.

Gombhoz a kabátot

Az eset érdekessége az, amire Gyurcsány Ferenc is felhívta a figyelmet, hogy a tervezetben az áll: az előterjesztés október 29-éig megjárta a közigazgatási államtitkári egyeztetést. A Gothár-ügy pedig csak november 19-én pattant ki. Ennek megfelelően

a szövegben nyoma sincs a Katonában történteknek.

Ez mint első számú indok csak a kormánylap Magyar Nemzet péntek reggeli írásában jelent meg.

„A Kormány megítélése szerint nem söpörhetőek szőnyeg alá és nem maradhatnak következmények nélkül a Katona József Színházban történtek. Nem csupán a szexuális zaklatás ténye az, amely mélyen elítélendő és elfogadhatatlan, de az is, hogy egy színház vezetése ezt egy éven keresztül eltitkolja és eltussolja anélkül és ahelyett, hogy azonnali hatállyal elbocsájtotta volna az elkövetőt” – írta Gulyás.

Szerinte a kormány nem von el hatáskört a Fővárosi Önkormányzattól, de minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely tiszta felelősségi és finanszírozási viszonyokat teremt. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott színházak működéséért kizárólag a Fővárosi Önkormányzatnak kell a felelősséget vállalnia, míg kormányzati támogatás esetén a közpénzek botrányoktól mentes elköltéséért csak akkor tudják a felelősséget viselni, ha a színházigazgató kinevezésére a Kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti egyetértésben kerül sor – fejtegeti a miniszter.

Gulyás „értetlenül áll” azelőtt, hogy a Katona ügyében nem vonták le a szükséges konzekvenciát a Fővárosi Önkormányzatban.

Elkezdődtek a tiltakozások

Eközben a színházi szakma elkezdte a tiltakozást. A Magyar Színházi Társaság pénteken közleményt bocsátott ki, amelyben kifejtik, hogy veszélyben a színházak művészi függetlensége, veszélyben a művészeti alkotás szabadsága. A tervezet törvénnyé válása alapjaiban rengetné meg a magyar színházi struktúrát, több ezer színházi alkotó és háttérdolgozó életét a fővárosban és azon kívül egyaránt. Kifejtik, hogy

a rendelkezésnek magukat alá nem vető színházakat a bezárás fenyegetné,

a színházi finanszírozás gyakorlatilag egy központi szervhez kerülne, amely független szakmai testületek nélkül működne.

A központosítással és a szakmai kontroll nélküli, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben teljesen beszűkülne az a sokszínű paletta, amely jelenleg a hazai színházi életet jellemzi. Ilyen mérvű strukturális változtatásokat szakmai egyeztetés nélkül elindítani nem építő szándékra vall. Álljunk a rombolás útjába! – írja az MSZT.

A Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) pedig petíciót indított az A Hang útján. Boross Martin, a FESZ elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy tiltakozó felhívásukat a hét végétől sok színházban fogják felolvasni az előadások előtt.

Amit szabad Jupiternek

A Magyar Hang tudósítója arról kérdezte ma Gulyás Gergely minisztert a budapesti román nagykövet kijelentéséről, miszerint a magyar állam romániai gazdasági szereplőknek folyósított támogatásai a továbbiakban csak kétoldalú államközi megállapodás esetén tarthatók fenn.

Gulyás miniszter a kérdésre azt válaszolta, hogy az Európai Unó egységes gazdasági térségében nem korlátozható az ilyesmi. Másképp fogalmazva: a magyar állam oszthat támogatásokat Romániában ottani vállalkozásoknak anélkül, hogy ebbe beleszólna a román állam.

Ismerjük el: ebben Gulyásnak igaza van.

(Azt a kérdést most félreteszem, hogy indokolt-e a magyar állam költségvetéséből, vagyis a magyar adófizetők pénzéből támogatni romániai vállalakozásokat, amelyek nem Magyarországon adóznak, miként dolgozóik sem.)
Gulyást helytálló válaszáról egy korábbi sajtótájékoztatón elhangzott válasz jutott eszembe, amelyet még Gulyás elődje, Lázár János tartott néhány évvel ezelőtt. Lázárt akkor a civil szervezeteknek nyújtott támogatásairól kérdezték, melyeket a Norvég Alap megbízásából pályázati alapon az Ökotárs Alapítvány osztott el, és ez annyira nem tetszett a kormánynak, hogy a rendőrséggel házkutatást tartatott az Ökotárs irodáiban, és annak vezetőjét elő is állították.

Lázár az ügyben azt nyilatkozta az újságírók kérdéseire, hogy Magyarországon ne adjon a Norvég Alap civil szervezeteknek támogatást a magyar állam véleményének figyelembe vétele nélkül.

Lázár akkori helyén ma Gulyás van, de amennyire tudom, a vita azóta sem rendeződött, és Magyarország egyáltalán nem veszi igénybe a Norvég Alap támogatásait. A kormány ugyanis mindmáig nem fogadja el, hogy a civileknek szóló támogatásokat (melyek csak kis részét teszik ki a Norvég Alap támogatásainak) tőle függetlenül osszák el Magyarországon, és ezért nem írták alá az erről szóló megállapodást Norvégiával. (A többi támogatott új tagállam megállapodott Norvégiával, és kapja a támogatásokat.)
Tehát Romániában a magyar állam annak ad pénzt, akinek akar, Magyarországon viszont a norvég állam nem teheti meg ezt. A magyar állam a Jupiter.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK