Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Kollégiumok vagy olimpiai falu?

Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata szerint az atlétikai világbajnokság ügye eldőlt, hiszen mindkét érintett kerület, Csepel és Ferencváros önkormányzata támogatja annak megrendezését.

Amit Ferencváros hétfőn, a fővárosi testület pedig várhatóan szerdán a támogatás feltételéül szabott illetve szab, azzal a kormány egyetért. Vagyis egyetért mind azzal, hogy a majdani atlétikai stadion körül épüljön ki az emberek szabadidejét szolgáló zöldterület, s magát a stadiont is használhassák majd a tömegsport céljaira is, és épüljön meg Ferencvárosban a „diákváros”, mind pedig azzal, hogy öt év alatt költsenek 50 milliárd forintot a budapesti alap- és járóbeteg szakellátás, tehát az önkormányzati egészségügy fejlesztésére.
Valóságos idillt látunk, a Fidesz-kormány és a Fidesz legyőzésével létrejött önkormányzatok szép egyetértését. Ahogy az önkormányzati választás másnapján mindenki az együttműködésről beszélt, íme, a kölcsönös együttműködésre irányuló szándék közös elhatározásokban ölt testet: a főváros és a Ferencváros elfogadja azt, amit a kormány akar, a kormány pedig elfogadja, amit a főváros illetve Ferencváros új vezetése akar.

Nem vagyok én ettől boldog.

Évek óta mondjuk, hogy elfogadhatatlan, ahogy az Orbán-kormány az adófizetők pénzét stadionokra és egyéb, az élsportot szolgáló beruházásokra költi. Labdarúgó stadionok szerte az országban, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna, világbajnoki uszoda, birkózó csarnok, kézilabda csarnok és a többi. Mindez a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből. És akkor most még jön az atlétikai stadion. Mindez, valamint a „diákváros” is valójában azért épül, hogy mire Orbán legközelebb olimpiára pályázik, a létesítmények meglegyenek. (A „diákváros” lesz az olimpiai falu.)
Vannak a világnak nagy országai, amelyek megengedhetik maguknak, hogy presztízsüket, nemzetközi elfogadottságukat olimpia rendezésével növeljék. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, a Szovjetunió illetve Oroszország, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Olaszország, Spanyolország. Kis országként utoljára 1952-ben Finnország rendezett sikerrel olimpiát, azóta csak – az olimpiai eszméhez történelmileg kötődő – Görögország szánta erre rá magát, katasztrofális gazdasági következményekkel.
Olyan, nálunk sikeresebb kis országok, mint Ausztria, Csehország, Norvégia, Svájc, Svédország nem próbálkozik ilyesmivel, és ettől függetlenül magas a nemzetközi presztízsük. Nagyobb országok városai is ma már inkább visszalépnek az ilyen tervtől, mint legutóbb Boston, Hamburg vagy Róma.

Magyarországon nem működik a józan mérlegelés.

Orbán olimpiai terve lépésről-lépésre valósul meg Budapestre hozott világversenyekkel, amelyekhez új meg új létesítmények épülnek, amíg fel nem épül az egész olimpiai infrastruktúra. Mármint a sportlétesítmények, mert a város közlekedésének a teljes megújítása szóba sem jön. Sem a hármas és négyes metró meghosszabbítása, sem a csepeli és ráckevei HÉV bevezetése a Kálvin térig és így összekapcsolása a metróhálózattal, hogy csak a legfontosabb példát említsem.

Amikor a kerületi és fővárosi önkormányzat hozzájárul a kézilabdacsarnokhoz és az atlétikai stadionhoz, akkor az olimpiai építkezéssorozat következő lépéseibe egyezik bele.

Természetesen az adófizetők pénzéből, hiszen erre nem lehet EU-pénzt fordítani (nagyon helyesen).

Mindez attól függetlenül helytelen, hogy hajlandó-e a kormány pénzt adni a fővárosi önkormányzati egészségügyre.

Az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba költözésére irányuló javaslatot végképp nem értem. Ezzel ugyanis a kerületi polgármester egyetértését fejezi ki azzal, hogy a Könyvtárat – a Nemzeti Galériához és tudományos intézetekhez hasonlóan – rengeteg közpénz elköltésével kiköltöztessék a Várból, s azt kormányzati presztízscélokra fordítsák.

Itt szerepértelmezési dilemmával állunk szemben.

Egy hozzászóló nem értette korábbi írásomat olvasva, hogy mi a különbség a polgármester vagy főpolgármester illetve a felelős országos politikus szerepe között. A polgármester vagy főpolgármester szempontjából az az érdekes, hogy a kormány törekvésének támogatása fejében kap-e a kormánytól támogatást a maga törekvéséhez. A felelős országos politikus a kormány törekvését nem mint egy alku egyik tételét nézi, hanem önmagában mérlegeli annak helyes vagy helytelen voltát.

Vajon ha képviselőként ülne az Országgyűlésben, megszavazná-e a költségvetési vitában az egymást követő, az élsportot szolgáló beruházásokat?

Polgármesterként, főpolgármesterként is akkor jár el helyesen, ha elvégzi ezt a mérlegelést, még ha, minthogy nem országgyűlési képviselő, nem is kell ebben hivatalból országos szempontokat követnie. Ezt hiányolom – általam egyébként nagyon nagyra tartott, a Fideszt legyőző – polgármestereink eljárásából. Holott Újbuda új polgármestere, László Imre a „szuperkórház” ügyében megmutatta, mi a helyes viselkedés: polgármesterként is országos politikus módjára mond véleményt. Nem azért mondja, hogy a Szent Imre Kórház bázisán, és nem zöldmezős építkezéssel kellene Dél-Buda központi kórházát létrehozni, mert az neki mint kerületi polgármesternek előnyösebb, hanem mert az ország és benne Budapest sokkal olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban jutna hozzá a szükséges gyógyító kapacitáshoz.

Atlétikai vb: átverés vagy együttműködés?

A kormány szerint két érintett kerület elfogadta az atlétikai vb megrendezését és a stadionépítést. A főváros szerint erről nincs szó, a IX. kerületi polgármester is feltételekről beszél, nem „javaslatról”. Pár nap van a végleges döntésre.

Egyelőre nem teljesen világos, hogy merre vezet a kormány álláspontja a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezhetőségével, a Ferencvárost és Csepelt érintő új stadion megépítésével kapcsolatban.

Kormány: Budapest döntött

Reggel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közleményben tudatta: a kormány üdvözli, hogy Csepel után Ferencváros képviselő-testülete is támogatja az atlétikai világbajnokság 2023-as budapesti megrendezését – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás a csepeli és a ferencvárosi képviselő-testület hétfői döntésére reagálva azt mondta: a két grémium egyirányú állásfoglalása biztosítja a szükséges támogatást, amely az atlétika világbajnokság megrendezéséhez feltétlenül szükséges. A kormány úgy tekinti ezt, hogy a két kerületi önkormányzat döntésével a kérdés

eldőlt: az atlétikai világbajnokság Budapesten megrendezhető.

Megjegyezte azt is, hogy mindkét kerületben ellenzéki többség van.

A kormány „javaslatoknak” tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a ferencvárosi képviselő-testület megfogalmazott – közölte Gulyás Gergely hozzátéve, hogy ezek olyanok, amelyek beépíthetők az atlétikai központ fejlesztésébe. Továbbá abba a zöld park fejlesztésbe, amely ezen a területen a korábbi tervek szerint megvalósulna. Javaslataival a ferencvárosi testület nyitott kapukat dönget – fogalmazott a miniszter. Természetesen

várják a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását is,

és áttekintik, milyen javaslatokkal él a fővárosi testület.

Nagyjából ugyanezt ismételte meg Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Klubrádióban. Idézte Orbán Viktor korábbi közlését, hogy a kormány elfogadja a fővárosiak döntését. Ugyancsak azt mondta, hogy a IX. kerület nyitott kapukat dönget. Szerinte a hétfő esti önkormányzati döntés teljesen megegyezik vagy egybeesik a kormányzati szándékkal. Az

egyenesen „Baranyi-tervnek” nevezett határozat

után ugyan megvárják a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntését, de az Egészséges Budapest Programra 40 milliárd van betervezve, a Mester utcai rendelő fejlesztése a vb-től függetlenül is meg fog valósulni. Kutya kötelességünk az együttműködés, bármilyen színű a főváros vezetése – mondta Fürjes.

Főváros: nem döntöttek, és nem javaslat

Karácsony Gergely a miniszter közleményére azt mondta: nem érti, miért nem várta meg a kormány a szerdai közgyűlés döntését. A főpolgármester hozzátette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy kormányhatározatban rögzítsék a feltételeket.

„Az én feltételein a budapestiek feltétele. Nem javaslatok hanem feltételek. Az atlétikai vb mindannyiunk közös ügye és nem a Fidesz ügye”.

A főváros várja feltételeik teljesítését – mondta Karácsony.

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szintén a Klubrádióban közölte: nem feltétlenül egyezett még meg a főváros a kormányzattal az atlétikai vb-ről, illetve a hozzá kacsolódó fejlesztések támogatásáról. A momentumos politikus szerint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) tudnának pontosan megegyezni, ezért nagyon szeretnék, ha Gulyás Gergely minél előbb összehívná a kormány és a főváros képviselőiből álló testületet, hogy ott formális keretek között tárgyaljanak a tervezett fővárosi beruházásokról.

A főváros vezetésének

nem célja, hogy ne legyen atlétikai vb, azt szeretné, ha teljesülne a budapestiek érdekében megfogalmazott öt pont, amely nagyon racionális, ezért nehéz rá nemet mondani

– mondta Kerpel-Fronius. Szerinte egyelőre nem hallani, hogy a kabinet a vb támogatásához szabott önkormányzati feltételek teljesítéséről beszélne, az inkább kihallatszik a kormányoldali nyilatkozatokból, hogy

megpróbálják kijátszani egymás ellen a kerületek és főváros vezetését.

Ez azonban nem fog sikerülni, mert a kerületek és a főváros vezetése is elkötelezett amellett, hogy a kormány tervezte atlétikai stadion csak akkor valósulhat meg, ha a budapestiek érdekét is figyelembe veszik.

Komplett követeléslista

A Gulyás Gergely által beleegyezésnek nevezett határozat a jelek szerint semmilyen kötelezettséget se vállal. Az önkormányzat hivatalos oldalán megjelent közlemény szerint elfogadták azt az előterjesztést, mely

a kerület feltételeit támogató kormányhatározattól teszi függővé

az atlétikai vb kapcsán építendő stadion-rendezvényközpont megvalósulását.

Ferencvárosnak

nem stadionra, hanem egy óriási szabadidős sportparkra és közösségi rendezvényközpontra van szüksége,

a Margit-sziget déli ellenpontozásaként a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportparkra. (Déli Zöld Park). A feltételek a főváros és a IX. kerületi lakosok javát szolgálják, ilyen többek között az úgynevezett rozsdaövezetek helyzetének rendezése, az Országos Széchényi Könyvtár ideköltöztetése, a diákváros fejlesztése, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségi állapotának javítása is – áll a közleményben.

A részletes listát Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere hétfői közös sajtótájékoztatóján ismertette. Budapest vezetése öt feltétel teljesítése esetén hajlandó támogatni a vb megrendezését. A kormány öt év alatt adjon ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg- és szakellátásra. A stadionberuházással együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, kezdjék el a Csepeli Nagyerdő Programot, egy új Városligethez hasonló zöld terület kialakítását. Az új stadion ne csak az élsportot szolgája, hanem a tömegsport és kulturális rendezvények befogadására is legyen alkalmas. Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbban költsék el a pénzt. A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.

Baranyi: most van lehetőség

Maga Baranyi Krisztina pedig két napja a Facebookon hosszasan sorolta a kerület feltételeit Mint írta, az atlétikai stadion céljára kijelölt terület jelenleg teljesen lepusztult, használhatatlan városrész. Ferencváros korábbi fideszes vezetése a területen lévő önkormányzati ingatlanok nagy részét már ingyen átadta az államnak, egyetlen telek kivételével. Ezért ma már szinte semmilyen lehetőségük nincs befolyásolni annak használatát.

„Ha ide a kormány stadiont, kisvasutat, atomerőművet vagy űrállomást kezd el építeni, akkor azzal szemben kizárólag politikai eszközök, a nyilvánosság ereje áll rendelkezésünkre”

– írta Baranyi. Idézve Orbán szavait – a kormány nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak – úgy fogalmaz: most Karácsony Gergelynek és neki van lehetőségük megakadályozni az ide tervezett atlétikai stadion megépítését.

A stadionok helyett egészségügyi fejlesztéseket, az élsport helyett a tömegsport támogatását célul tűző politikusokként ez kiváló lehetőségnek tűnhet, de

vétójuk önmagában biztosan nem vezetne semmilyen fejlesztéshez.

Annyit tudnának elérni, hogy a területre nem építenének stadiont és Budapest valószínűleg visszalépne a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől. De ettől még egy forinttal se jutna több azokra a célokra, amiket viszont mi tartunk a legfontosabbaknak: egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, szociális támogatásokra, városfejlesztésre – fogalmazott Baranyi.

Alkuhelyzet

Vagyis az érintett terület továbbra is állami tulajdonban maradna. Belátható időn belül nem változna semmi, maradna az elzárt, lepusztult környezet, a használhatatlan Duna-part és az egykor népszerű Vituki-strand üresen tátongó medencéje.

Kerületi polgármesterként ennél is nagyobb aggodalommal tölti el, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná a környékre tervezett további fejlesztéseket is, így

elsősorban a hatalmas kollégiumi fejlesztést, a 12 ezer férőhelyes diákvárost.

Ennek megépülte mérsékelné a budapesti albérletpiac egekbe szökött árait, enyhítené a lakhatási válságot.

A kerület alkupozícióját fejti ki a polgármester: ahhoz, hogy 2023 nyarán világbajnokságot rendezhessenek, azonnal meg kell kezdeniük a fejlesztéseket. Ezt felelősen csak most tudják befolyásolni, bármilyen későbbi változtatás újabb milliárdokba fájna mindannyiunknak.

Baranyi Krisztina megismételte, hogy

nem szeretnének újabb stadiont, de minden jel szerint az atlétikai vb megrendezése a feltétele annak, hogy a ferencvárosi rozsdaövezet egy jelentős része megújuljon,

megmentsenek műemlék épületeket, megtörténjen végre a Kis-Duna kotrása. Ezt szeretné további célok, például helyi egészségügyi fejlesztések elérésére is kihasználni.

A területre ezért olyan tervet készítettek, amely nem a gombhoz varrja a kabátot. Egyik feltételük az, hogy a beruházás ne az atlétikai stadionhoz rendeljen további kiegészítő fejlesztéseket, hanem mindenki számára nyitott közparkot és használható Duna-partot, kulturális, tömegsport és rekreációs célokra alkalmas, magas színvonalú rendezvényközpontot hozzanak létre, benne egy ferencvárosi sportóvodával. Amely még az atlétikai világbajnokság megrendezésére is alkalmas.

Ez a szabadtéri színpaddal és mozival, a homokos Duna-parttal, az újranyíló Vituki stranddal, játszótérrel, extrém parkkal, kerékpárutakkal, kutyafuttatóval és a többi fejlesztéssel együtt Budapest harmadik legnagyobb közparkja lenne a Városliget és a Népliget után – írja a polgármester. Szerinte a stadiont úgy kell megépíteni, hogy az szabadidős tevékenységekre és tömegsport rendezvényekre is alkalmas legyen és a világbajnokság megrendezése után meg kell nyitni a nagyközönség előtt.

További elengedhetetlen feltételük a kerületi egészségügy jelentős és közvetlen állami támogatása. Nem egy CT-t kérnek, hanem a CT és további szükséges orvosi műszerek köré a Mester utcai szakrendelő teljes felújítását és bővítését, négymilliárd forint értékben.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség november végéig várja a magyar döntést: megrendezik-e az atlétikai vb-t.

Gulyás megerősíti a hamisítást

A csütörtöki kormány-sajtótájékoztatón a Magyar Hang munkatársa – hivatkozva a Mi Hazánk megemlékezésére és Lázár János kenderesi zarándoklatára – rákérdezett Horthy értékelésére, és a következő választ kapta Gulyás Gergely minisztertől:

„Ha a magyar közéletben lennének értelmes viták, akkor az ember késztetést érezne arra, hogy elmondja a saját véleményét. Ilyenek nincsenek, de miután Ön láthatóan igényt tart erre, ezért én szívesen elmondom a sajátomat. A huszadik századi magyar történelemben számtalan olyan fontos történelmi szereplő van, akinek a megítélése joggal ellentmondásos. Ráadásul a közéleti vitáink is úgy alakultak, meg a társadalmi vitáink jelentős része is, hogy a két oldal csak a saját igazságát hajlandó újra és újra megismételni anélkül, hogy a másik igazságára tekintettel lenne. De Horthy Miklós kapcsán a hivatalban levő miniszterelnök illetve Antall József miniszterelnök szerintem mindent elmondott, ami igaz, és ami az ő történelmi szerepének a megértéséhez hozzásegít. Hangsúlyozom, hogy ez egy történelmi vita, de mégis csak

az a helyzet, hogy Horthy Miklósnak komoly érdemei vannak abban, hogy a trianoni országcsonkítást követően, 1920 után ez az ország talpra tudott állni. És valóban, nem lehet csak úgy mondjuk a Bethlen-korszak konszolidációjáról elismeréssel szólni, hogy tagadnánk azt, hogy akkor Horthy volt ennek az országnak a kormányzója.

És az is igaz, amit a miniszterelnök úr is elmondott talán tavaly éppen a Netanjahu-látogatáskor, hogy az sem vitás, hogy 600 ezer magyar zsidó honfitársunkat ez az állam a második világháború során nem volt képes megvédeni.”
Azért írtam le ezt a hosszabb részt Gulyás Gergely válaszából, mert jól illusztrálja azt a Lázár kapcsán tett korábbi megjegyzésemet ezen az oldalon, hogy

a Fidesz mai magja olyan emberekből verbuválódik, akik jobboldali–nacionalista világszemléletet képviselnek, s követendő példaként tekintenek a Horthy-korszakra. Csak így lehet ugyanis megismételni azt a vérlázító történelemhamisítást, hogy a magyar állam „nem volt képes megvédeni” zsidó állampolgárait.

Az ezt megelőző, két és fél évtizeden át tomboló irredentizmus és állami antiszemitizmus ezeknek a főembereknek rendben volt. Az, hogy a magyar államot ebben a szellemben „állították talpra”, hogy annak a „talpra állításnak” szerves része volt mondjuk a frankhamisítási botrány és a marseille-i merénylet magyarországi előkészítése és így tovább, és így tovább, Gulyásnak és Orbán hozzá hasonló főembereinek nem probléma. Elvégre ők ugyanúgy ellenségként tekintenek a nyugati demokráciákra, a liberális közgondolkodásra, mint Horthyék, és persze szomszédainkra, az „utódállamokra” is.
Ugyanúgy önkényuralmi rendszereket illetve törekvéseket választanak szövetségesül, mint Horthyék. Továbbá tudatosan építenek az akkorihoz hasonló éles társadalmi különbségekkel jellemezhető világot.
Ugyanúgy fonódik össze náluk is a magyar állam a nagy egyházakkal, szakítva a kiegyezés utáni korszak liberalizmusával. Ez mind hozzátartozott a Horthy-féle „talpra állításhoz”.
Erre a mintára építik a maguk rendszerét. Csak miheztartás végett.

Román ügynökök?

Gulyás Gergely a korábbi “mérsékelt” fideszes miniszter szerint szerint csak román ügynök lehet, aki kiáll a szomszédos ország  korrupció ellenes fellépést ígérő politikusa mellett, sőt akár személyes jelenlétével is támogatásáról biztosítja.

Amikor a tavalyi országgyűlési választás előtt kiderült, hogy Budapest 3. választókerületében, ahol én immár másodszor indultam a DK és több ellenzéki párt jelöltjeként, ezúttal Gulyás Gergely a Fidesz jelöltje, többen úgy vélekedtek, hogy Gulyás mérsékelt, viszonylag elfogadott fideszes politikus, nehéz lesz vele szemben a kampány.
Gulyás volt az, aki többször is interjút adott a Klubrádióban Bolgár Györgynek, és más alkalmakkor is más hangon beszélt, mint mondjuk Kövér László vagy Németh Szilárd. Gondolom, azóta már kevesebben tekintik ők mérsékelt fideszesnek, sok rémes dolgot hallottunk tőle. A csütörtöki kormány-sajtótájékoztatón azonban messzebbre ment, mint eddig bármikor. Amikor a köztelevízió újságírója arról kért tőle véleményt, hogy a román elnökválasztási kampányban a Momentum elnöke egy román, történetesen liberális elnökjelölt mellett kampányolt, a következőképpen válaszolt:

„Eddig azt tapasztaltuk, hogy a román ügynökök fedésben dolgoztak. Ha magyar nemzetiségűek voltak, akkor is. Ez egy új jelenség.”

Vagyis román ügynöknek minősítette a Momentum elnökét és egyik EP-képviselőjét, akik Dan Barnát, két kisebb romániai párt közös államfőjelöltjét támogatták a most folyó kampányban egy ottani kampányrendezvényen, és nem az RMDSZ elnökét, aki elindul elnökjelöltként. Később úgy fogalmazott, hogy aki nem az RMDSZ jelöltjét támogatja, az szégyellje magát.
Nem ismerem Fekete-Győrék megfontolásait, de fel tudom tételezni, hogy mi vezethette ebben a Momentumot. Romániában vasárnap lesz a kétfordulós közvetlen elnökválasztás első fordulója, ahol a második forduló egyik részvevője bizonyosan Klaus Johannis, a hivatalban levő államelnök, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje lesz. A másik részvevő a közvélemény-kutatások szerint vagy Viorica Dăncilă frissen megbukott miniszterelnök, a szociáldemokrata párt jelöltje, vagy Dan Barna lehet, aki választási kampányának középpontjába a korrupció elleni fellépést állítja.
Az európai demokratikus politikában általánosan elterjedt, hogy pártok vezető politikusai fellépnek más országokban a hozzájuk közelálló politikát képviselő, ugyanabba az európai pártcsaládba tartozó pártok kampányrendezvényein. (Emlékezetes, hogy hogyan lépett fel Orbán Viktor a legutóbbi szlovéniai kampányban Janez Jansa mellett az ottani SDS kampányában, vagy 2014-ben Victor Ponta azóta megbukott román szociáldemokrata pártelnök és miniszterelnök az MSZP kampányrendezvényén.)
Miért ne támogathatná a Momentum az Európai Parlamentben ugyanabba a pártcsaládba tartozó pártok elnökjelöltjét az első fordulóban, hogy nagyobb esélyei legyenek az erősen lejáratódott szociáldemokrata jelölttel szemben a második fordulóba jutni? A világ Romániában sem csak a nemzetiségi kérdésről szól, hanem a gazdaság- és társadalompolitika alapvető kérdéseiről, amelyekről nem aszerint térnek el a különböző válaszok, hogy valaki a magyar kisebbséghez vagy a román többséghez tartozik.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek nyilvánvalóan semmi esélye, hogy elnökjelöltként a második fordulóba kerüljön, az 5 százalékos küszöb elérésének a parlamenti és EP-választáson annyira fontos kérdése pedig nem létezik.

Az tehát, hogy egy magyar párt a romániai politikában nem a nemzetiségi kérdést tekinti egyedüli releváns kérdésnek, és a romániai elnökválasztáson – anélkül, hogy szembefordulna az RMDSZ-szel – más esélyes államfő-jelöltekkel szemben a hozzá közelálló jelöltnek nyújt kampánytámogatást, semmi alapot nem ad Gulyás miniszter gyalázatos vádjára. Remélem, a többi demokratikus párt megtalálja az alkalmat, hogy ebben az ügyben kiálljon a Momentum mellett.

Karácsony: még sok vita lesz a kormánnyal

Szakmai kérdésekben könnyebb közös nevezőre jutni a kormánnyal, mint nagypolitikaiakban – mondta Karácsony Gergely a kormányülésről távozás után. Ismertette a közgyűlés döntéseit, az atlétikai stadion ügyében viszont időt kért.

Sok munkájuk van, még sok vita lesz, de azt szűrte le, hogy a szakmai ügyekben könnyebb közös nevezőre jutni, mint nagypolitikaiakban – mondta Karácsony Gergely, miután kevesebb, mint egy órát időzött a volt Karmelita kolostorban a kormány ülésén. Ahová egyébként BKV-busszal érkezett.

A főpolgármester azt kérte, hogy alkossanak Budapest-törvényt a jobb együttműködés érdekében, de Orbán Viktor elutasította. Karácsony ezt tudomásul veszi.

Mint mondta, az előzetesen elhangzottaknak megfelelően ismertette a Fővárosi Közgyűlés eddigi döntéseit és a főpolgármesteri programjában foglaltakat. Utóbbi lesz ugyanis a zsinórmérték számára a következő öt évben. A Liget-projektről hozott előző napi közgyűlési határozatok kapcsán egyetértés volt a kormányülésen abban, hogy átszervezzék az ottani közösségi közlekedést, hogy csökkenjen az átmenő forgalom.

Az atlétikai stadionról nem változott személyes véleménye, ellenzi a megépítést. Azt kérte azonban a kormánytól, hogy várják meg a közgyűlés novemberi határozatát.

„Jó döntéshez idő kell, és mi szeretnénk jó döntést hozni”

– fogalmazott.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt, hogy

a kormány partnernek tekinti az új városvezetést,

ezért a még Tarlós István idején létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa folytatja működését. Karácsony Gergely egyértelművé tette, hogy a Bozsik-stadion megépül, ahogyan a multifunkciós sportcsarnok is.

A kancelláriaminiszter szerint Karácsony világossá tette azt is, hogy a folyamatban lévő beruházások között mi az, amit kívánatosnak tart, és mi az, amit nem támogat. Orbán „egyértelművé tette, hogy nem kívánunk úgy fejlesztéseket végrehajtani, hogy a kerület arra nem tart igényt. Akarata ellenére senkivel sem szeretnénk jót tenni. A Budapest fejlesztésére koncentráló szakmai szemlélet fennmarad” – mondta Gulyás.

Az Egészséges Budapest Program továbbfejlesztéséről is szó volt. Mint Gulyás fogalmazott, az egészségügy nem tartozik a főváros feladatai közé, de kell beszélni ezekről is. A kerületi vezetésektől várják a döntéseket ezekről, például a dél-pesti centrumkórház ügyében. Erről Karácsony azt mondta, hogy a szuperkórház vitáját le kell folytatni, mert felmerül a kérdés, hogy a tervezett helyszín a legjobb-e, utalva a közlekedési problémákra.

Szóba került a BKV finanszírozása is, mondta Karácsony. Ismertette javaslatát arról, hogy az állam, az önkormányzat és az utasok egyharmad-egyharmad arányban állják a számlát, de ez „nem aratott átütő sikert”.

A sajtótájékoztatón kérdezték Karácsonyt a Zuglóban tervezett újabb parkolóóra-beszerzés tervéről. A főpolgármester lényegében eltolta magától a kérdést, mondván volt korábban egy rossz döntés, ami sínre tette a dolgot. A most veendő órák karbantartása – ugyanattól a cégtől, mint az előzők – olcsóbb lenne, ami jó döntés. Szerinte azonban az új kerületi vezetésnek érdemes lenne szem előtt tartania az eddig elhangzott véleményeket.

Gulyás Gergely szerint a kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy ne segítette volna Budapestet. Például a 217milliárdos adósság-átvállalással. Karácsony erre azt mondta, hogy a jelenlegi 150 milliárdos tartozás azért jelentős összeg.

Orbán: érvényes a Tarlóssal kötött megállapodás

Mégse vonja vissza a Tarlós Istvánnal kötött ezermilliárdos fejlesztési támogatást a kormány, noha Gulyás Gergely korábban ezzel fenyegetőzött, ha Karácsony Gergely nyer. Orbán szerint tudomásul kell venni a választók döntését.

A kormány együttműködésre törekszik Karácsony Gergely megválasztott főpolgármesterrel és a Tarlós Istvánnal megkötött megállapodásokat változatlanul hatályban tartja – nyilatkozta Orbán Viktor a Hír TV-ben. A miniszterelnök exkluzív interjút adott Balatonalmádiban, a kormánypártok kihelyezett frakcióülése előtt.

Pár hete Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyértelművé tette, hogy az Orbán-Tarlós-paktumban rögzített ezermilliárdos fejlesztési csomag csak akkor marad érvényben, ha a Fidesz jelöltje marad Budapest élén. Szerinte „aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget” – mondta Gulyás.

Orbán azt mondta, hogy az önkormányzati választást ugyan megnyerték, de érzékeny veszteségeket is elszenvedtek, különösen Budapesten, és néhány más nagyvárosban is. Ugyanolyan

bátor és magabiztos kormányzást vár a következő időszakban,

mint az előző kilenc évben, mert a kapott szavazatok alapján továbbra is megvan a támogatás a kormány programja mögött.

El kell fogadni a budapestiek döntését, neki pedig jelenleg pusztán annyi a dolga, hogy esélyt adjon Karácsony Gergelynek a jó kormányzásra. Neki

az a dolga, hogy együttműködjön Karácsonnyal,

mert Magyarország demokrácia, ahol az emberek azt várják vezetőiktől, hogy az érdekükben működjenek együtt.

Karácsony Gergely tegnap arról beszélt, hogy rajta nem fog múlni az együttműködés, és beiktatása után azonnal találkozót kezdeményez Orbánnal.

A támogatott gyilkolás

Egy hete folyik Törökország inváziója Szíria területén, a kurd fegyveres erő megsemmisítésére. Mielőtt elindultak volna Erdoğan katonái, az Európai Unióban ki akartak adni egy nyilatkozatot a török akció megállítására. Magyarország ezt megvétózta.

Amikor a múlt csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón derék újságírók rákérdeztek erre, Gulyás Gergely miniszter a következő indoklást adta:

A magyar diplomáciának nagyon határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépéseket, hogy a ma a török állam területén tartózkodó mintegy négymillió menekült visszajuthasson mielőbb a saját hazájába, akkor ezt támogatni kell.

Idéztem már ehelyütt ezt a mondatot, mint a legszörnyűbbek egyikét, ami vezető fideszes politikustól elhangzott. (Egyébként nagy a verseny.) A fegyveres inváziót a szomszéd ország területén, a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésével, Gulyás azokkal a szavakkal írja le, hogy „lépéseket tesz”. A szándékolt deportálást meg azzal, hogy „visszajuthasson”. Ezt pedig szerinte „támogatni kell”. Amit erről mondani kell, leírtam a múlt héten, és elmondta a nemzetközi sajtó, Magyarországon civil szervezetek és jeles újságírók.
Most Orbán Viktor éppen a türk országok bakui összejövetelén biztosítja támogatásáról Erdoğant, Szijjártó külügyminiszter pedig magyar nemzeti érdeknek minősíti a török agressziót Szíriában. Engem az igazat megvallva ez a rezsim gonoszságával már nem tud meglepni.
Egy valami azonban meglep, sőt megdöbbent.
Magyarországon működnek ellenzéki pártok, amelyek képviselve vannak a Magyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben. Ezeknek a pártoknak kedvenc időtöltései közé tartozik, hogy sajtótájékoztatókat tartanak illetve közleményeket adnak ki, amelyekben bírálják a kormány tevékenységét. Gondosan figyelek, de több mint egy hét elteltével nem értesültem semmiféle ellenzéki megnyilvánulásról a korábbi kormányzati vétó, annak fenti indoklása miatt. Csak nem ők is támogatandónak tartják a gyilkolást?
Tudom én, hogy vasárnapig önkormányzati választási kampány volt. De, ha nem tévedek, a választási kampányt az összefogó ellenzéki pártok a Fidesz jelöltjeivel szemben, sőt magával a Fidesszel szemben folytatják. Minden fideszes jelölttel szemben az volt (helyesen) a fő vád, hogy fideszes. Ha ez így van, akkor a kampánynak is része lehetne, ha megtámadnák ezt a végtelenül gonosz lépést.

Hogyhogy nem teszik?

Tudom, a politikai stábok azt gondolják, hogy a távoli szír–török határon történtek a magyar választókat nem érdeklik annyira, mint hogy alacsony a nyugdíj, nem lehet időben bejutni a szakrendelésre vagy szemetes az utca a kerületben. De hát az, hogy mi érdekli az embereket, attól is függ, hogy mivel kapcsolatban bírálja a kormányt a párt, amellyel rokonszenveznek, amelyben bíznak. Végül is az az alapvető feladatuk, hogy ha ilyen gonoszságot követ el a rezsim, világossá tegyék a bennük bízó emberek számára, hogy ez elfogadhatatlan, hogy ez gonoszság.

Hogyhogy nem teszik? Akkor meg minek vannak?

„Lépéseket tesz”

A török hadsereg átlépte Szíria határát, a jelenleg kurdok által ellenőrzött területeken, elűzve onnan a kurd fegyveres erőket, létre kíván hozni egy általa ellenőrzött zónát, és oda a kívánja áttelepíteni a területén levő szíriai menekültek egy részét. Nincs olyan hír, hogy a török hadsereget bármilyen szíriai politikai intézmény „hívta” volna Szíriába.

Ez a nemzetközi jog szempontjából nem nevezhető másnak, mint inváziónak, agressziónak, háborúnak.

Miért fontos ezt leszögezni? Azért, mert az Orbán-kormány az Európai Unióban vétójával megakadályozta, hogy az Unió a határ átlépése előtt nyilatkozatban figyelmeztesse Törökországot ennek jogellenes voltára. Már a határátlépést követően a magyar kormány végül hozzájárult egy módosult szövegű nyilatkozat kiadásához, de fenntartotta, hogy nem kifogásolja a török lépést.
Gulyás Gergely miniszter a kormány szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette:
A magyar diplomáciának nagyon határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépéseket, hogy a ma a török állam területén tartózkodó mintegy négymillió menekült visszajuthasson mielőbb a saját hazájába, akkor ezt támogatni kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy az Orbán-kormány az általa kívánatosnak tartott politikai cél, a mostani esetben a menekültek visszatelepítése érdekében elfogadhatónak tartja a fegyveres behatolást egy másik állam területére. A fegyveres behatolást Gulyás a „lépéseket tesz” szavakkal írja le. Gulyás persze érzékelte a dolog visszásságát, mert sietett hozzátenni:

Természetesen a magyar alkotmány világos abban a tekintetben, hogy a háborút mint az államok közötti konfliktusok rendezésének módját Magyarország és a magyar kormány elutasítja. De ezt a két szempontot egyszerre kell érvényesíteni.”

Ez esetben is azzal állunk szemben, hogy az alaptörvény szövegezésekor átvették az 1989-es köztársasági alkotmány számos rendelkezését, amelyekről akkor, 2011-ben nem gondolták, hogy zavarni fogja őket (ilyen volt például a menedékjogra vonatkozó rendelkezés is), és azután később gond nélkül túlléptek rajtuk, vagy a normaszöveg módosításával, vagy anélkül. A két szempontot – hogy elutasítsa az állam a háborút, illetve hogy megértéssel fogadja a háború eszközének alkalmazását valamilyen politikai cél érdekében – nyilván nem lehet egyszerre érvényesíteni.
Az ilyesfajta fegyveres behatolást az adott országban állami főhatalmat gyakorlók egyetértése (kérése) nélkül, ami ellenállás esetén már kimeríti a háború kritériumait, leginkább néhány nagyhatalom alkalmazta az elmúlt évtizedekben: Franciaország és Nagy-Britannia Egyiptomban vagy Líbiában, az Egyesült Államok Libanonban, Irakban és másutt, de ide sorolható Vietnám beavatkozása is Kambodzsában, jelenleg Szaúd-Arábiáé Jemenben.
Törökország valami hasonlót csinál most, a menekültek visszatelepítésére hivatkozva, igazából alighanem az Iszlám Állam elleni harcban megerősödött kurdok megtörésére. Az Európai Unió ezt hivatalosan helytelenítette, amit az Orbán-kormány először megvétózott, másodszorra viszont elfogadott. Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón erre hivatkozva nem tartotta indokoltnak, hogy az újságírók rákérdeznek az első menetben alkalmazott vétóra. Az újságíróknak azért volt igazuk, mert Gulyás a kormány nevében az imént idézett indoklást adta az első menetben alkalmazott vétóra.

A menekültek kényszerű visszatelepítésének szándékát tekintik elégséges indoknak a szomszéd állam területére történő fegyveres behatoláshoz, szemben az EU többi országával.

Fő kérdésünk: vajon mi minden lehet még elégséges ok az Orbán-kormány számára, hogy azt mondja, hogy a fegyveres behatolást mint „lépést” „támogatni kell”. (Merthogy Gulyás így fogalmazott.)
És vajon mi lehet elégséges ok ahhoz, hogy az Orbán-kormány alkalomadtán elvárja, hogy mások „támogassák” az ő „lépését”? Ma persze ilyen „lépésekre” a magyar államnak nincs alkalmas fegyveres ereje, de Lázár János óta mások is elmondták már, hogy a régió legütőképesebb hadseregét kívánják létrehozni.

Egy kijelentés utózöngéi

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely kijelentésére, melyet a médiában azóta számos elítélő tiltakozás követte, Karácsony Gergely az alábbi tartalmú levelet küldte a miniszternek, melyet felháborodása jeleként nyilvánosságra is hozott.

“Ön az elmúlt napokban több alkalommal megzsarolta és megfenyegette a budapestieket azzal, hogy ha nem a Fidesz bábját választják, érvénytelennek tekintik a miniszterelnök és a főpolgármester közötti megállapodást. Önök, Orbán Viktorral és Tarlós Istvánnal együtt ezek szerint azt gondolják, hogy magánszerződéseket köthetnek a budapestiek életéről, mintha a nemzet fővárosa a miniszterelnök és fideszes helytartóinak magánbirtoka lenne. Márpedig ideje felfogniuk: Budapest nem az Önöké, hanem a budapestieké. Tudom, hogy Ön Orbán Viktor hangján szólt, de szavaiért mégiscsak Önnek kell felelősséget vállalnia. Tegye hát meg!

Politikai felelősséget kell vállalni a zsarolásért, ezt egy lemondással tudná megtenni – ne habozzon. Emberi felelősséget kell vállalnia a fenyegetésért, ezt egy hangos bocsánatkéréssel teheti meg – legyen jó hangos. És jogi felelősséget is vállalnia kell, mert szavai súlyosan jogsértő beavatkozást jelentenek a választás rendjébe – e tekintetben a TASZ-szal közös beadványom nyomán a Fővárosi Választási Bizottság jogosult első körben állást foglalni.

Nem várok mást Öntől, csak hogy legalább saját magát ne hazudtolja meg.

A minap ugyanis az Európai Uniót bírálva azt mondta:

„a kormány számára elfogadhatatlan, ha a forrásokat politikai szimpátia alapján osztják el”.

Nos, Miniszter Úr, ez a budapestiek számára is elfogadhatatlan. Nincs más dolga, csak annyi, hogy ne váltogassa a véleményét hatalmi érdekből: ami Önök számára Európában elfogadhatatlan, legyen elfogadhatatlan Budapesten is.

Várom tehát, hogy

válasszon az Ön előtt álló lehetőséget közül: lemond, bocsánatot kér a budapestiektől, illetve visszavonja a budapestieket megfenyegető, megzsaroló szavait.

– zárja tiltakozó levelét Karácsony Gergely.

Gulyás és Trócsányi

A miniszterelnökséget vezető miniszter kormányülés után szokásos csütörtöki sajtótájékoztatójának egyik témája természetesen Trócsányi László volt igazságügyi miniszter EU-biztosi jelölése volt.

Az újságírók szóba hozták a Trócsányival kapcsolatos kifogásokat, melyek szerint Trócsányi felelős a jogállamiságnak az Orbán-kormány általi rombolásáért. Gulyás miniszter – miután már a bevezetőben azt volt képes állítani, hogy akik Trócsányi jelölését kifogásolják, azok „bevándorláspártiak” – két dologgal válaszolt.
Az egyik:

minden olyan alkotmányos reform, amelyre 2010 után sor került, a magyar közjogi intézményrendszert egyáltalán nem változtatta meg, mondhatni megerősítette a 89-90-ben létrejött közjogi rendszert”.

A másik:

ezek a változások nem az ő miniszteri időszakára estek”.

Mindkét állítás hamis.

Ismert fideszes érv, hogy Orbánék jogalkotása – ideértve a köztársasági Alkotmány helyébe léptetett alaptörvényt is – lényegében változatlanul hagyta a közjogi rendszert. Megmaradt az Országgyűlés, a kormány, a miniszterelnök, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok, az ügyészség, a bíróságok, az önkormányzatok, a vegyes választási rendszer.
Igen, a felépítés megmaradt, de a közjogi rendszernek ugyanilyen fontos jellemzője a működés módja.

A köztársaság 1989-ben felépített közjogi rendszerének alapvető jellemzője volt, hogy a folyó kormányzás a mindenkori kormánytöbbség dolga, viszont a közjogi rendszer változtatásához kormánytöbbség és ellenzék megegyezésére van szükség.

A kormánytöbbség ellenzék nélkül nem alkotmányozhat, és nem dönthet a parlamenten és kormányon kívül álló közjogi tisztségek (alkotmánybíróság, ombudsmanok, a Legfelső Bíróság illetve Kúria vezetése) betöltéséről.

Azzal, hogy 2010 óta a fideszes többség ellenzéki egyetértés nélkül dönt minderről, alapjaiban változtatta meg Magyarország közjogi rendszerét.

A fideszesek arra szoktak ezzel kapcsolatban hivatkozni, hogy ők csak élnek a választóktól kapott kétharmados többségükkel. Nemcsak ez történt: míg 2010 előtt nemcsak a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség az alkotmánybírák és a számvevőszéki vezető megválasztásához, de a jelöléséhez is szükség volt a parlamenti frakciók többségének egyetértésére, a Fidesz viszont a jelölésben is a kétharmados többség döntését vezette be, teljesen megszabadulva a konszenzuskényszertől. E változás nagyobb horderejű annál, mintha a választott köztársasági elnök helyére király kerülne, hasonló hatáskörrel. Gulyás miniszter, aki a 2010-ben létrejött kétharmados Fidesz-többségben lett képviselő, és kezdettől ott volt a frakció jogi kabinetjében, nyilván pontosan tisztában van ezzel.

Első ellenvetése tehát aligha tévedés, minden bizonnyal tudatos hamisítás.

Igaz, mindez jóval Trócsányi igazságügy-minisztersége előtt történt. De – és ez a válasz Gulyás második állítására – Trócsányi minisztersége alatt rendületlenül folytatódott. Trócsányi nevéhez fűződik az úgynevezett hetedik alaptörvény-módosítás. Ennek fontos része a közigazgatási bíráskodás szervezeti különválasztása az egyéb bíráskodástól és a Közigazgatási Felsőbíróság felállítása. Ezzel kívánják kormányellenőrzés alá helyezni éppen az állammal folyó jogviták eldöntését.
Az, hogy az Európai Néppárttal folyó egyezkedés jegyében elhalasztották a Trócsányi szívéhez olyannyira közel álló átalakítás bevezetését, nem változtat azon, hogy ez lényegi változás a közjogi rendszerben, s azon sem, hogy miként vélekedhetünk Trócsányi felelősségéről a magyar jogállam felszámolásában.
A hetedik alaptörvény-módosításnak még egy elemét kell feltétlenül kiemelni akkor, amikor az azért felelős korábbi igazságügy-miniszter EU-biztosi kinevezéséről van szó. Minden bizonnyal személyesen neki volt nagy szerepe annak kiötlésében, hogy az alaptörvénybe bekerüljön az „alkotmányos önazonosság” fogalma. A „nemzeti hitvallásba” biggyesztették a következő mondatot: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” A preambulumot követő Alapvetésben az alaptörvénnyel foglalkozó R) cikket pedig kiegészítették a következő (4) bekezdéssel:

Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ez ad alapot szükség esetén arra, hogy ne érvényesítsék az európai jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben, ha jogalkotási szándékuk szembe kerülne az Unió normáival.
Nos, ha valaki korábban igazságügy-miniszterként ilyen kibúvó alaptörvénybe iktatását kezdeményezte, arra aligha bízható biztosi tisztség az Európai Bizottságban, kiváltképp pedig a bővítési biztos tisztsége.
Aki pedig – és itt persze nem Gulyás miniszterre gondolok – azzal akarna bennünket megnyugtatni, hogy Trócsányié kis jelentőségű portfólió lesz az Európai Bizottságban, mivel a következő öt évben sem terveznek bővítést, annak azt válaszolhatjuk, hogy súlyos félreértés áldozata. Egyrészt, a bővítési biztos a tagjelöltekkel folyó sok-sok évig elhúzódó tárgyalások felelőse, amelyek például Szerbiával már elkezdődtek, és korántsem mindegy, hogy ezeket a tárgyalásokat milyen felfogásban folytatják, még ha a bővítés csak a most kezdődő ciklus után valósul is meg. Ami pedig ennél is fontosabb: a Trócsányinak szánt portfóliót bővítési és szomszédsági politikaként fogalmazzák meg, a szomszédsági politika pedig a Nyugat-Balkán mellett az észak-afrikai országokkal, Törökországgal és a volt Szovjetunió utódállamaival, köztük Oroszországgal, Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy éppen Grúziával és Örményországgal kapcsolatos közös uniós politikát is jelenti. Ezt jelentéktelen portfóliónak nevezni vagy tudatlanságra vall, vagy a közönség félrevezetését jelenti. Sajnos ebben a kérdésben Gulyás miniszternek kell igazat adnunk, aki „fontos, nagy jelentőségű” területnek nevezte azt a sajtótájékoztatón.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK