Kezdőlap Címkék GKI

Címke: GKI

Összeszerelő ország nem ország

Közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) a Mercedesnél Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál. A kutató szerint ugyan önmagában nem zsákutca ez a jelenség, de az összeszerelő üzemek nagy támogatású erőltetése mögött „beteg logikájú” gazdaságirányítás áll.

Ahogyan az eddig is tudható volt, óriási szórást mutatnak a nagy európai autógyártóknál elért eredmények. A tényleges gazdálkodást leginkább szemléltető üzemi eredmény egy autóra jutó összege nyugat-európai gyártóknál 408 euró (Seat) és 16 234 euró (Porsche) között szóródik – derül ki a Portfolio minapi gyűjtéséből. (Érdekesség, hogy a legmagasabb „polcon” lévő Bentley darabonkénti előállítási nyeresége csak ötezer euró.)

Ebben a sorban a felső-középrégióban található a Mercedes-Benz Cars, a Mercedest és a Smartot, valamint a Maybach luxusmárkát is magában foglaló személyautó-üzletág, ahol 3878 euró volt tavaly az egy járművön elért üzemi (üzleti) eredmény.

A német óriás hazai, kecskeméti leányvállalatának 2017-es adatai még nem ismeretesek a nyilvánosság előtt, de összevetésre alkalmasak az egy évvel korábbi összegek is. Üzleti beszámolója alapján a „közel 190 ezer” Mercin számításunk szerint az árbevétel-arányos üzemi eredmény (marzs) nagyjából negyede az egész anyacég tavalyi értékének, az egy autóra jutó átlagos üzemi profit viszont ennél is alacsonyabb hányadú, 420 euró.

Nem csodálkozott el a számokon a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Némethné dr. Pál Katalin szerint ez is alátámasztja azt a megállapítást, hogy

az összeszerelő üzemek alacsony hozzáadott-értékű termelést folytatnak,

sokkal kevesbé járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, mint az anyacégek eredményei.

A kép persze ennél összetettebb, mert az ilyen üzemek (amellett, hogy nem kevés adót fizetnek) sose csak maguk érkeznek, hozzák magukkal teljes beszállítói hátországukat, s jellemzően lépésről lépésre keresik a hazai partnereket. Egyre több más iparágat (autóknál például textil-, üveggyártást) vonzanak magukhoz – mondta a kutató.

Önmagában tehát ez nem zsákutca, tőkehiányos országban normális fejlődési folyamat ez, de

az erre és ennek kiszolgálására épülő magyar kormányzati gazdaságpolitika nem egészséges

– mondta Némethné Pál Katalin. Ami pedig emögött meghúzódik, nevezetesen az azonnal használható és bármikor eldobható munkaerő képzése, „beteg logikájú” gazdaságirányítást és -felfogást mutat, ami leragadt valahol az 1920-as években.

Nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke, a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ezt egyébként az egyik nagy, multinacionális tanácsadó cég hazai vezetője is megerősítette a Független Hírügynökségnek. A „munkaállam” koncepciója, az „értelmiségi okoskodás” elutasítása, és ennek jegyében az oktatás elbutítása rendkívül messze vezetően okoz óriási kárt az országnak – derül ki Pál Katalin szavaiból. Szerinte „ezerrel” kellene pénzt költeni a közoktatásra, ezen belül is az általános iskolákra, hogy legyőzhetők legyenek az otthonról hozott hátrányok.

Választások előtt könnyítik a CSOK-ot

0

Jelentősen egyszerűsödik és gyorsul a CSOK igénybevétele már március közepétől. Sőt, újabb három gyerek után ismét kapható lesz támogatás.

Azonnal hatályba lépett a kormányrendelet, amellyel a CSOK igénybe vételét akarja könnyebbé tenni a kormány – jelentette be Novák Katalin EMMI-államtitkár. Ennek érdekében egy sor dokumentumot nem kell benyújtani, elég lesz nyilatkozni. Továbbá rövidülnek az elbírálási határidők.

Eredetileg február közepére ígérték a könnyítéseket. Azóta közelebb kerültünk a választásokhoz.

Március 15-től kérhető lesz támogatás a már megkezdett otthonbővítésekre is, és a külföldről hazatérő, itthoni tb-jogviszony nélküli magyar családok is kaphatnak támogatást. Az államtitkár szavaiból az is kiderült, hogy a kasszának nincs fedele, minden család számára elérhetővé akarják tenni.

Elmondta, a csok-ot

a hazatérő családok is igénybe vehetik,

ha külföldi tb-jogviszonyt igazolnak, és vállalják, hogy egyikük 180 napon belül magyar tb-jogviszonyt létesít.

Gondoltak az egyébként hitelképtelen fiatalokra, ezentúl a csok igényléséhez adóstársnak bevonják szüleiket vagy közeli hozzátartozóikat.

Azok a családok, amelyek korábban már vettek fel lakáscélú támogatást, a

jövőben több támogatást kaphatnak, ha újabb három gyereket vállalnak.

Vagyis az új támogatásból már nem kell levonni a már meglévő gyerekek után kapott szocpolt.

A CSOK-ot eddig 68 ezer család, 280 ezer ember tudta igénybe venni 189 milliárd forint összegben.

A GKI a közelmúltban elemzésekben bírálta a CSOK-ot. Amiatt, hogy átgondolatlanul léptek elő vele, a hirtelen megnőtt kereslet még tovább lökte az amúgy is nagy mértékű áremelkedést. Emiatt a drágulás el is vitte a CSOK adta pluszösszeget. Arra is felhívták a figyelmet, hogy már az eddigi szabályok is elsősorban a jómódú családoknak kínáltak komolyabb segítséget.

A CSOK-osok Budapesten jártak a legrosszabbul

A használt lakás árának kevesebb, mint tíz százalékát, az újénak harmadát fedezte 2017 végén a legmagasabb összegű CSOK Budapesten. Vidéken valamivel jobb a helyzet, de a támogatás ott is elúszott az óriási áremelkedésen.

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást – írtuk néhány nappal ezelőtt. Számszerűen ez azt jelenti, hogy egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. most részletesebb számítást készített, területi bontásban vizsgálva a CSOK 2015 közepi bevezetése óta 2017 végéig bekövetkezett hatalmas ingatlanár-emelkedés hatását.

Ez igazolta azt a tapasztalatot, hogy a fővárosi lakásdrágulás okozta a legnagyobb veszteséget a családoknak. A használt lakások esetében egy átlagos, 60 négyzetméteres hajlékra három gyerekre felvehető CSOK több, mint háromszorosával, 7,2 millió forinttal nőtt az ár, vagyis a maximális támogatás összege

kevesebb, mint tíz százalékát fedezi az átlag budapesti lakás megvételének.

Megyeszékhelyen az arány 18 százalék, az összes város átlagában 25, községekben 37 százalék.

Csak az összegek változnak, az arányok alig az új lakások esetében. Itt fontos különbség, hogy a 10+10 milliós kedvezmény (10 millió támogatás és 10 millió kedvezményes hitel) csak új építésű ingatlanra kapható (3 meglévő vagy beígért gyerek után).

Budapesten a maximális CSOK kétharmadát elvitte az áremelkedés. A veszteség megyeszékhelyen 34, városokban-községekben több, mint 20 százalék. Vagyis a fővárosban az ingatlan árának egyharmadát adta a támogatás, a többi településen átlagosan a felét valamivel meghaladóan.

A kutatók megjegyzik, hogy az extra-CSOK-kal 2015-ben 25 négyzetméterrel lehetett megtoldani az új ingatlan méretét, tavaly év végén már csak 15-tel. Vagyis két éve még mindhárom gyerek számára elfogadható méretű szobát lehetett venni a kiemelt támogatásból, most már csak kettőnek.

Az áremelkedés elvitte a CSOK-kedvezményt

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást. Igazi segítséget csak a magas jövedelmű háromgyerekesek kaphatnak – írja elemzésében a GKI. Szerintük az átgondolatlansággal az építőipart támogatják, nem a lakást vásárlókat.

A CSOK 2015-ös bevezetése után 2017 végén a támogatással együtt is nehezebb volt lakáshoz jutni, mint másfél-két évvel korábban – vonta le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. Egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A CSOK keretében a legtöbben az 1 vagy 2 gyerek utáni kedvezményt tudják igénybe venni:

előbbi 600 ezret „ér”, utóbbi 1,4 milliót használt, 2,6 milliót új lakás esetén.

Ezen idő alatt az építési engedélyek száma megduplázódott, az új lakások ára 12, a használtaké 18 százalékkal ment fel. Mindez azt eredményezte – amit a példa is mutat -, hogy az áfa „elnyelődésével” együtt az egy-kétgyerekesek kedvezményét meghaladóan kerülnek többe a lakások.

A drágulásban természetesen szerepe van a piac természetes mozgásának, annak, hogy a hirtelen megugrott kereslet automatikusan felfelé nyomja az árakat. De annak is, hogy 2015 júliusában szinte minden előzmény nélkül vezették be a csok-ot, az építőipar kapacitásai ezt nem tudták követni, ráadásul az uniós finanszírozású beruházások lényegében kimerítették az ágazat teljesítőképességét.

A GKI-ban megjegyzik, hogy

igazán jól csak azok a magas jövedelműek jártak,

akik (kevesen) megfelelnek a CSOK 10+10 feltételeinek (három meglévő vagy „beígért” gyerek). Ők megkapják a maximum 10 milliós vissza nem térítendő támogatást és a legfeljebb 10 milliós kedvezményes hitelt, de csak új lakásra.

A GKI értékelése szerint az alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt felemás eredményeket hozott. A CSOK sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat támogatta.

120 perc – 2018. január 29. 8:00

0

Terrortámadás Kabulban

Legalább öt ember meghalt és sokan megsebesültek az  Afganisztán egyik legfontosabb katonai akadémiájához közel végrehajtott öngyilkos merényletben. A támadó robbanómellényt viselt. Hírek szerint a támadás óta is hallani robbanásokat.

Alulmaradt a fideszes polgármester

A független Tóth Sándort választották a hajdú-bihari Álmosd polgármesterévé vasárnap; hét jelölt közül  az érvényes 885 szavazatból 342-őt szerzett, az eddigi fideszes polgármesterre csak 22-en ikszeltek. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a korábbi polgármester, Köteles tisztsége méltatlanság miatt 2017. október 12-i hatállyal jogerősen megszűnt.

Ez történt a hétvégén a rendőrség közlése szerint

Három halálos kimenetelű közlekedési baleset történ a hétvégén Magyarországon, 39-en súlyosan, 74-en könnyebben megsérültek. A rendőrök 36 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron; és a katonákkal együtt 56 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon.

GKI: Gyorsul a növekedés

A magyar gazdaság idén várhatóan a 2017. évihez hasonló, 4% közeli ütemben bővül, ez a régióban a közepesek közé tartozik. A beruházások tavalyi 20%-os növekedése idén kb. a felére lassul, a fogyasztás 4% feletti emelkedése 2018-ban lényegében fennmarad. Emelkednek a beérkező EU-transzferek.

Bruno Mars tarolt a Garmmyn

Mind a hat jelölését díjra váltotta Bruno Mars. A rapper Kendrick Lamar is hat Grammyt kapott. Ugyanakkor a legtöbb jelöléssel rendelkező Jay-Z viszont üres kézzel távozott.

 

Magyarok fogyasztása: leszakadt és szétszakadt

A háztartások fogyasztása három-négyszer akkora volt a többi visegrádi országban, mint nálunk, 16 év alatt az elsőről az utolsó helyre zuhantunk. Sőt, már a románok és horvátok is megelőztek. Eközben a legszegényebbek és a gazdagok közti szakadék gyorsulva tágult – derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből.

A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nőtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés – írja a GKI Gazdaságkutató. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat.

Az Európai Bizottság előrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya a lengyelekhez képest tovább dagad, a szlovákokhoz képest stagnál, míg a csehekhez képest valamelyest csökken. Ezzel idén egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 45, egy szlovák 52, egy lengyel pedig több mint kétharmadával.

A háztartások fogyasztásának volumene a V4-ekben, 2002-2018 (2002=100)
Forrás: Európai Bizottság, GKI

A rendelkezésre álló pénz értékét összehasonlíthatóvá tevő úgynevezett vásárlóerő-paritás alapján a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása 4 százalékponttal közelített az EU 28 tagállamának átlagához a 16 év alatt. Eközben a másik három országban ennél jelentősebb növekedés mérhető: a szlovákok 23, a lengyelek 18, a csehek 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához. Sőt, megállapítható, hogy már se a horvátok, se a románok nincsenek mögöttünk.

Vagyis Magyarország leszakadt a visegrádiaktól, az EU átlagától és már a szomszédság is kezd megelőzni.

A GKI szerint az ország leszakadásáért elsősorban a 2006-ig tartó költekezést követően elkerülhetetlenné vált kiigazítás, a Magyarországot különösen súlyosan érintő 2008-2009-es világgazdasági válság, majd a 2010-11. évi élénkítési kísérlet utáni újabb kiigazítás a felelős. Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (főként svájci frankban) történt korábbi eladósodása, majd a forint különösen erőteljes leértékelődése is.

És ha ez nem lenne elég,

az ország egyre mélyülő szétszakadása

is kiolvasható a számokból. A 2003-16 között rendelkezésre álló hivatalos statisztika alapján az alsó három jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó nominális fogyasztása 52-61 százalékkal között nőtt, míg a 6-10. decilisbe tartozóké 83 százalékkal. Vagyis tágult az alacsony és a magas jövedelmű rétegek közti szakadék. A szétválás a teljes időszakra jellemző volt, de 2010 után még gyorsult is a polarizáció.

Nem jó helyre megy a támogatási pénz

Az erőteljes kormányzati szándék ellenére a feldolgozóipar a gazdaságon belül változatlanul egyötödnyi súlyú, ennél nagyobb baj, hogy óriási rés tátong a kisebb és a nagy cégek között – írja a GKI. Háromszorosára nőtt az egy munkahelyre jutó közpénz, de ez se a jövőt szolgálja.

A magyar ipar – ezen belül is főként a feldolgozóipar – a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulás első évtizedének egyik sikertörténete. Az ezredfordulóra a nemzetgazdasági ág maga mögött hagyta az átalakulás idejének válságát és – elsősorban a külföldi működőtőke betelepülésének köszönhetően – a gazdaság motorjává vált. A lendület azonban a következő évtizedben elveszett, az ekkor megszerzett előnyös pozíció a következő időszakban erodálódott – olvasható a GKI Zrt. elemzésében.

A feldolgozóipar 2002-ben már a bruttó nemzeti termék 18,5 százalékát állította elő Magyarországon. A válság következtében ez az arány 2010-ben némileg mérséklődött, majd a kormányzati újraiparosítási kampány – elsősorban az ennek keretében folyósított támogatások – nyomán 2016-ban 19,9 százalékra emelkedett. A GKI

várakozásai szerint egyelőre így is marad.

2002-ben már a járműiparnak volt a legnagyobb szerepe a feldolgozóipari bruttó termelési érték előállításában (17,2 százalék), majd ez tovább növekedett 2010-ben 19,1 százalékra. Időközben azonban az elektronikai ipar dinamikája még magasabb volt, és 2010-re átvette a legnagyobb ipari alág rangját 22 százalékos súllyal. Az ekkor már folyamatban lévő, de csak ezután működébe lépő nagy autógyári beruházások nyomán 2016-ban ismét a járműgyártás volt a legnagyobb alág 30 százalékkal, az elektronikai ipar súlya pedig – a gyártás egy részének leépítése miatt is – csak 11,9 százalék lett.

Az autógyárak emisszió-hamisítási botránya viszont ekkor a járműipart rengette meg és felgyorsította a korábbi magas olajárak miatt beindult kutatás-fejlesztési tevékenységet az alternatív hajtások irányába.

A GKI kutatói úgy vélik, hogy az utóbbi két évben

a járműipar elvesztette húzóágazat jellegét

és alapvető átalakuláson megy át, aminek kimenete még nem látható. A magyarországi autógyárak és járműipari beszállítók most komoly alkalmazkodási kihívás elé néznek. Egyelőre a különféle bejelentésekből úgy tűnik, hogy az ágazat szereplőiben megvan a szándék és a képesség megfelelni az új kihívásoknak.

Közben a magyar iparban ismét lendületbe jött az elektronikai ipar, de a 2017-2018-as években az ipari növekedés szélesebb alapokon nyugszik (több ágazat vesz részt benne) és kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző hat évben.

Komoly gondot okoz azonban, hogy az iparvállalatok szférájában – más üzleti szektorokhoz hasonlóan – hasadék tátong a nagyvállalati szféra és a kisebb cégek világa között. A nagy cégek gyakran külföldi tulajdonban vannak, de az igazi különbség az a vállalatok között, hogy bekapcsolódtak-e a nemzetközi értékláncokba, vagy sem. Ez pedig méretgazdaságossági okok miatt elsősorban a nagyvállalatok előtt nyitva álló lehetőség.

A kisebb cégeknek lehetne fontos szerepük a hazai piac kiszolgálásában, de hatékonysági problémáik miatt gyakran nem képesek hely- és vevőismereteikből, méretükből adódó rugalmasságukból, gyors innováció-abszorpciós képességükből adódó versenyelőnyeiket kihasználni.

Ezek a cégek támogatásokra szorulnak (ez részben fejlesztéspolitikai eszközökkel, részben célzott piacvédelemmel valósul meg) és így persze a politika foglyaivá válnak, ami tovább rontja hatékonyságukat és versenyképességüket.

Forrás: GKI

A GKI számításai szerint háromszorosára nőtt az egy új munkahelyre jutó költségvetési támogatás: 2006 és 2010 között négymillió, 2015-16-ban már 12 millió forint volt. Sőt, a támogatások részaránya megnégyszereződött a vállalati beruházásokon belül. Ráadásul e téren is a járműipar áll az élen, míg az egyre nagyobb szerepet betöltő infokommunikáció a sor végén kullog pár százalék részesedéssel.

A GKI ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem járt jó úton a 8+8 év iparpolitikája, amikor a nagyvállalatok munkahelyteremtését és a kisvállalatok exportját támogatta. Alapvető piaci szerepek, technológiai adottságokból fakadó üzleti modellek keveredtek össze bizonyos voluntarista elképzelésekkel. Ahhoz, hogy a magyar ipar kevésbé függjön néhány nemzetközi nagyvállalat helyzetétől és terveitől, elsősorban mozgási szabadságot, információs és képzési támogatást kell nyújtani a hazai cégeknek, nem pedig bizonyos tevékenységek és piacok felé terelni őket.

Különösen igaz ez a beköszöntő negyedik ipari forradalomnak nevezett átalakulás idején, ami lényegében az infokommunikációs technológiák értékláncokat és üzleti modelleket átformáló hatását hozza magával.

Új történelmi csúcson a vállalkozók derűlátása

0

Az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek – legalábbis ezt mutatja a  GKI konjunktúraindexe.

Az üzleti szférán belül decemberben az ipari és az építőipari bizalmi index is történelmi csúcsot döntött, a kereskedelmi pedig csak egyszer volt ennél kissé kedvezőbb. Csak a szolgáltató cégek várakozása romlott valamelyest novemberhez képest, igaz akkor histórikus maximumán volt.

A magyar gazdaság perspektívájáról az építőipari és főleg a kereskedelmi cégek valamint a lakosság a novemberinél optimistábban, az ipari és szolgáltató cégek viszont pesszimistábban nyilatkoztak – olvasható a GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés eredményében.

Az ipari bizalmi index decemberben minimálisan, de meghaladta eddigi, szeptemberi csúcspontját Kedvezőbb lett az elmúlt időszaki termelés, a rendelésállomány – de az exporté nem –, és a termelési várakozások megítélése. Az építőiparban kirobbanó az optimizmus, az ágazat bizalmi indexe hónapok óta újabb és újabb történelmi rekordot dönt, decemberben pedig ezen belül is nagyot ugrott.

A foglalkoztatási és áremelési szándék minden ágazatban erősödött. Tovább csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme.

A GKI fogyasztói bizalmi index decemberben a novemberi enyhe romlást követően kivételesen markánsan emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint megtakarítási képességét is jobbnak ítélte, mint novemberben. Az emberek saját pénzügyi helyzetükről, várható megtakarítási képességükről, valamint a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítéléséről alkotott véleménye csak 2006 első felének valamelyik hónapjában volt a mostaninál kedvezőbb, a munkanélküliségtől való félelem pedig még sohasem.

További részletek itt találhatók.

Most kellene alapozni!

0

A GKI nem változtat 2017. és 2018. évi, 3,8%-os növekedési előrejelzésén – összegez a kutatóintézet elemzése, amely emlékeztet arra, hogy egyre több nemzetközi intézmény is arra hívja fel a magyar kormány figyelmét, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

 

A magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben is jelentősen elmaradt régiós versenytársainak túlnyomó többségétől, a cseh és a lengyel növekedés 5%-os, a lett több mint 6%-os, a román pedig közel 9%-os volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött, az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4%) nem érte el a magyart – jegyzi meg a GKI, hozzátéve:  egyre valószínűtlenebb, hogy idén elérhető a kormány által várt 4% feletti növekedés.

A friss prognózisok szerint az OECD 3,9%-os, az EU 3,7%-os, a Moody’s 3,5%-os, az IMF pedig csak 3,2%-os magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3%-ra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő előrejelzést készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak.

A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

Forrás: GKI

A részletes, az egyes makroadatokat egyenként kiveséző elemzést most tette közzé a kutatóintézet.

Csúcs közelében a konjunktúra-index

0

Hogyan ítéli meg az üzleti szféra, illetve a lakosság a gazdasági körülményeket, kilátásokat? A GKI által, az EU támogatásával készített konjunktúra-index ad erre választ: októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.

 

Forrás: GKI

Az üzleti szférán belül az ipar kivételével – itt a várakozások nem változtak – minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban az elmúlt időszak termelésének, valamint a termelési kilátásoknak a megítélése romlott, a készleteké és a rendelésállományoké javult. A jövő évi beruházási szándék kissé erősebb az ideinél.

Az építő- ipari kilátások továbbra is felhőtlenek, az ágazat bizalmi indexe novemberben újabb historikus csúcsra emelkedett.

A kereskedelmi bizalmi index az októberi stagnálás után kissé emelkedett, s megközelítette eddigi csúcsértékét. A szolgáltatói bizalmi index emelkedett, s nemcsak októberi visszaesését dolgozta le, de megközelítette eddigi csúcspontját is.

A foglalkoztatási várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak, s kissé emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is.

És a fogyasztók?

GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi enyhe javulást követően hasonló mértékben romlott.

A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, meg- takarítási képességét viszont kissé jobbnak ítélte, mint októberben.

Utóbbi másfél éve némi hullámzás mellett lényegében stagnál. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi lehetőségét enyhén javulónak, a következő egy évre vonatkozót pedig közepesen romlónak érezte.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!