Kezdőlap Címkék Gáza

Címke: Gáza

A Hamász tartályok teletöltve az gázai kórházaknak mégsem jut

A New York Times alátámasztja Izrael állítását, miszerint a Hamász élelmiszert és üzemanyagot halmoz fel a Gázai övezetben, elzárva azt a kétségbeesetten rászoruló lakosoktól.

Arab és nyugati tisztviselők állítják, hogy a Hamász terrorcsoport üzleteket halmozott fel hatalmas alagúthálózatában.

„A Hamasz több százezer gallon üzemanyaggal rendelkezik járművekhez és rakétákhoz; lőszerek, robbanóanyagok és anyagok tárolóhelyei, hogy többet készítsenek; valamint élelmiszer-, víz- és gyógyszerkészletek”

– áll a jelentésben a meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

Egy magas rangú libanoni tisztviselő azt mondta az újságnak, hogy a Hamásznak elegendő készlete van a terrorcsoport számára ahhoz, hogy három-négy hónapig fenntartsa a harcot anélkül, hogy utánpótlásra lenne szüksége.

A tisztségviselők névtelenül nyilatkoztak az újságnak, hogy ne fedjék fel forrásaikat.

A hét elején az IDF fényképeket adott ki, amelyek szerint üzemanyagtartályok láthatók a Gázai övezetben, és azt állítják, hogy információik vannak arról, hogy félmillió liter üzemanyagot tart ott a Hamász.

Izrael, amely általában üzemanyagot szállít Gázának, leállított minden üzemanyag szállítást a Hamász október 7-i ország elleni támadását követően, amikor a terrorcsoport hirtelen szárazföldi, légi és tengeri támadást indított. A rakéták ezreiből álló zápor leple alatt több mint 2500 fegyveres lépte át a határt, és gyilkosan tombolt déli városokon, több mint 1400-at megöltve, akiknek többsége civil volt. További 230 embert túszul ejtettek.

Izrael megtiltotta az üzemanyag bejutását Gázába, miután a háború korai óráiban teljes blokádot rendelt el a tengerparti enklávéban. Egyiptomon keresztül azonban számos élelmiszert, vizet és egészségügyi felszerelést tartalmazó segélyszállítmányt engedtek be.

Az ENSZ azonnali tűzszünetre szólítja fel Izraelt, de a Hamászt meg sem említi

Ayman Safadi jordán külügyminiszter, az ENSZ Közgyűlésének ülésén 22 arab ország nevében beszélt, azzal vádolja Izraelt, hogy „örök pokollá teszi Gázát a földön”.

„A trauma a következő generációkat fogja kísérteni” – mondta, hozzátéve, hogy „az önvédelemhez való jog nem jogosít fel büntetlenül ölni. A kollektív büntetés nem önvédelem, hanem háborús bűn.”

Jordánia egy határozattervezetet is benyújtott, amelyről még vita folyik, és amelyet  szavazásra bocsátanak.

A szöveg nagyrészt a humanitárius helyzetre összpontosít, „azonnali tűzszünetre” és „akadálytalan humanitárius hozzáférésre” szólít fel a Gázai övezetben. Minden felet felszólít, hogy tegyen eleget „a civilek védelmének”, de

nem tesz említést a Hamász-támadásról.

Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet támadja a benyújtott szövegtervezetet:

„A határozat megfogalmazói azt állítják, hogy aggódnak a békéért az elvetemült gyilkosokat azonban, akik ezt a háborút kezdeményezték, még csak meg sem említik a határozatban.

Az egyetlen hely, amelyhez ez a határozat tartozik, a történelem szemeteskukájában van.”

A józan ész dilemmája

A háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal terhelt konfliktusban a gázai kórház elleni kedd esti támadás megosztotta a véleményeket, visszavetette a harcok diplomáciai befejezésének reményét, és elmélyítette a globális aggodalmat a további civil halálesetek kilátásai miatt.

A kora esti robbanás az al-Ahli kórházban 471 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, mondta a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra a The Washington Postnak. Izrael vitatja a halálos áldozatok számát.

Palesztin és izraeli tisztviselők egymást hibáztatják a robbanásért, amely a háború kezdete óta a leghalálosabb incidens volt a gázai civilek számára, 10 nappal a Hamász október 7-i, Izrael elleni határokon átnyúló támadása után.

Az al-Ahli Kórház Gáza város központjában található, amely a Gázai övezet legnagyobb városa. A kórház tulajdonosa és üzemeltetője a Jeruzsálemi Egyházmegye, az Anglikán Közösség helyi ága, amely a világ egyik legnagyobb keresztény csoportja. A kórház 80 ággyal rendelkezik, rengeteg beteget lát el, köztük havonta 300 műtétet végeznek el.

Eileen Spencer, az egyházmegye amerikai adománygyűjtő ágának vezetője a támadás után azt mondta a The Washington Postnak, hogy ez Gáza egyetlen független, keresztény vezetésű egészségügyi intézménye. Az al-Ahli Kórház átlagosan napi 1.800 dollárt költött csak dízel üzemanyagra, hogy generátorait akár 20 órán keresztül működtesse.

A Hamász Izrael elleni támadásait követően Gáza rendszeres légicsapások alá került. Az Izraeli Védelmi Erők a múlt héten azt mondták, hogy több mint 2.600 célpontra mértek csapást, de mecsetek, lakóépületek, nemzetközi segélyszervezetek irodái és több mint 10 kórház is megrongálódott.

Az izraeli hadsereg a múlt héten több mint egymillió ember evakuálását rendelte el a Gázai övezet északi részén, beleértve Gáza városát is, amit a civilek bántalmazásának elkerülésére irányuló erőfeszítésnek nevezett.

A Hamász elutasította a figyelmeztetéseket, mint „pszichológiai hadviselést”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak.

Segélyszervezetek bírálták Izrael evakuálási rendeletét, mondván, hogy lehetetlen civilek százezreit, köztük a kórházakban kezelteket is Gáza déli részébe szállítani.

Több száz család, köztük gyermekek, nők és idősek kerestek menedéket a kórházban és környékén a robbanás idején, az elsősegélynyújtók és a segélyszervezetek szerint.

 Palesztin források szerint mi történt?

Helyi idő szerint kedden 18:59 körül robbanás történt a kórház területén. A The Post által ellenőrzött egyik videón egy tárgy hangja örvénylik a levegőben, amelyet robbanás követ, tűzzel és narancssárga füstfelhőkkel, amelyek al-Ahliból származnak. Nem sokkal ezután jelentések terjedtek el egy tömeges áldozatokat követelő eseményről a kórházban, gázai tisztviselők kijelentették, hogy Izrael áll a támadás mögött.

„Izraeli harci repülőgépek bombázták az Al-Ahli arab kórházat (Baptista Kórház) Gáza város központjában, 500 palesztin, köztük gyermekek és nők mártírhalálát okozva,”

– közölte a palesztin külügyminisztérium a közösségi médiában.

„Izrael átlépett minden vörös vonalat,” – mondta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a kórház elleni támadás „förtelmes háborús bűncselekmény”.
Abbász, aki a ciszjordániai Ramallah városában él, a Fatah tagja, amely régóta a Hamász politikai riválisa. A Hamász szintén Izraelre mutogatott, és a csapást „népirtás bűntettének” nevezte. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium kedden először azt közölte, hogy 500 ember halt meg a támadásban. Másnap a minisztérium 471-re módosította ezt a számot.

Mit mondanak izraeli források, mi történt?

Röviddel azután, hogy a csapásról szóló beszámolók kedden elterjedtek, izraeli katonai tisztviselők kijelentették, hogy kivizsgálják a támadást. Órákon belül

Izrael közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem érte találat a kórházat.

Ehelyett azt állították, hogy az egészségügyi létesítményben történt robbanás
a Palesztin Iszlám Dzsihád, egy sikertelen rakétaindításának következménye volt. Az Iszlám Dzsihád szóvivője tagadta azokat az állításokat, hogy a csoport felelős lenne a támadásért, írja a Reuters.

Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a robbanásokat a rosszul elsütött rakéta hajtóanyaga okozta,

„amely nagyobb robbanást okozott, mint maga a rakéta robbanófeje”.

Az izraeli kormány szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád rakéták „sorozatát” lőtte ki a kórház elleni támadás idején. Hangfelvételeket is nyilvánosságra hozott egy hangfelvételről,
amely állítása szerint palesztin fegyveresek között zajlott, amelyeken az Iszlám Dzsihád tagjai hangosan kijelentik, hogy ők a felelősek a robbanásért és a tűzszünetről beszéltek.
Hagari részletes videót is bemutatott az izraeli PR-apparátus által korábban közzétett videókon, amelyek a rakéta pályájának különböző szakaszait és az eltalált kórház elrendezését mutatják be.

Drónfelvétel került elő a gázai kórházról és közvetlen környékéről. A videón az látszik, hogy az épületek relatíve épek, inkább a parkoló szenvedett károkat.

A parkolóban ugyanakkor nem látni krátert, ami azt jelenti, hogy a robbanás forrása nem egy IDF rakétatámadás volt.

Hagari szerdán azt mondta, hogy a hírszerzés feltárta, hogy a Hamász megpróbálta a halálos robbanást „globális médiakampánnyá alakítani, hogy elrejtse, mi történt valójában” és „(növelve) az áldozatok számát”.

Mit mondott az Egyesült Államok a támadásról?

Az al-Ahli kórház elleni támadás megelőzte Biden elnök izraeli útját.

Szerdán Izraelbe látogatva Biden azt mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy „az alapján, amit láttam, (a csapás) úgy tűnik, mintha egy másik csoport hajtotta volna végre, nem te”.

Biden azt mondta egy riporternek, hogy látta a Pentagon „adatait”, amelyek arra utalnak, hogy Izrael nem bűnös.

Netanjahu később egy beszédében azt határozottan kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékokat” mutatott Bidennek arra, hogy az Iszlám Dzsihád áll a robbantás mögött,
mielőtt az amerikai elnök Izraelbe indult. Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta,
hogy

„az amerikai kormány úgy értékeli, hogy Izrael nem volt felelős”

a kórházban történt robbanásért, hivatkozva „a rendelkezésre álló jelentésekre, beleértve a hírszerzési információkat, a rakétatevékenységet, a légi felvételeket, valamint a nyílt forráskódú videókat és képeket az eseményről”.

A nyilatkozat hozzátette, hogy „a robbanás úgy tűnik, hogy egy terrorista csoport által Gázában kilőtt hibás rakéta eredménye – és továbbra is dolgozunk annak megerősítésén,
hogy ez egy meghibásodott PIJ rakéta volt-e.”

A kedd esti képek és videók egy levegőben történő kitörést mutatnak, amelyet másodpercekkel később egy nagy robbanás követ a kórházban.

Egy független forrásból ellenőrzött videón holttestek láthatók a fűben szétszórva az al-Ahli kórház parkolója előtt kedd este. A helyszínről készült más videók férfiakat, nőket és gyerekeket mutattak, néhányat por és vér borított, akiket a közeli al-Shifa kórházba szállítottak. Az al-Ahliról készült szerdai felvételeken látható, hogy a kórház parkolója elsötétült és tele volt kiégett autókkal.

Milyen szélesebb körű hatása lehet a robbanásnak?

Azonnali diplomáciai következményekkel járt, a szomszédos országok Izraelt hibáztatták a támadásért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Twitteren azt írta, hogy „egy nőknek, gyerekeknek és ártatlan civileknek otthont adó kórház eltalálása a legújabb példája annak, hogy Izrael támadásai nélkülözik a legalapvetőbb emberi értékeket”, míg Szaúd-Arábia „az izraeli megszálló erők által elkövetett szörnyű bűncselekménynek” nevezte.

A reakció véget vethet a diplomáciai kapcsolatok melegedésének időszakának Izrael számára az egész régióban.

Biden eredetileg Ammanba utazott volna Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel, hogy megvitassák az izraeli-gázai konfliktust, de a csúcstalálkozót órákkal a kórház elleni támadás után törölték.

Szerdán éjjel nagy tüntetések törtek ki a Közel-Keleten, amelyek nemcsak Izraelt, hanem az Egyesült Államokat is célba vették, és a nyugati nagykövetségek dühös tömegeket vonzottak. Európa számos országában is tüntettek a Hamász mellett.

Igazság palesztin és izraeli módra

A Hamász palesztin militáns csoport meglepetésszerű, összehangolt támadása Izrael ellen – az évek egyik leghalálosabb és legembertelenebb támadása – újból felhívta a figyelmet egy régi és folyamatos problémára: az izraeli-palesztin konfliktusra, amely évtizedek óta nyomasztja a Közel-Keletet. 

Izraelben a Hamász fegyveresei legalább 1400 embert öltek meg szombat óta az izraeli hatóságok szerint. A palesztin hatóságok szerint az izraeli csapásokban legalább 2780 ember halt meg. Mintegy 199 izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, és Biden elnök azt mondta, hogy a túszok között amerikaiak is vannak. A konfliktus és a bizalmatlanság gyökerei mélyek és összetettek, Izrael állam 1948-as megalakulását megelőzően is fennálltak. Mind a palesztinok, mind az izraeliek sajátjuknak tekintik a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet, és a zsidók, a keresztények, és a muszlimok egyaránt szent földjüknek tartják. Az elmúlt hét évtized háborúkat, felkeléseket és időnként a kompromisszum reményét hozták magukkal.

Íme egy 1948 körül kezdődő idővonal, beleértve a legutóbbi erőszakot a Gázai övezetben:

Az Oszmán Birodalom a Közel-Keletnek azt a részét irányította a 16. század elejétől egészen addig, amíg az első világháború után a régió nagy részét a britek birtokolták. Mind az izraeliek, mind a palesztinok az önrendelkezésért és a terület feletti szuverenitásért küzdöttek, és mozgalmakat alakítottak ki ügyeik érdekében. Az I. világháború kezdetekor a nagyhatalmak több ellentmondásos – némelyik egymásnak ellentmondó – diplomáciai erőfeszítése megpróbálta formálni a modern Közel-Kelet térképét, beleértve a palesztin területeket is.

A palesztinok a mekkai emír és az egyiptomi brit főbiztos között 1915 és 1916 között írt levélsorozatra hivatkoznak, amelyet McMahon-Hussein levelezésként ismernek, mint egy független arab állam ígéretét.

1916-ban a Nagy-Britannia és Franciaország között titokban megkötött Sykes-Picot-megállapodás a Közel-Kelet befolyási övezetekre történő felosztását tervezte, és meghatározta, hogy a kérdéses területet nemzetközivé kell tenni.

1917-ben Nagy-Britannia külügyminisztere, Lord Arthur Balfour  kormánya támogatását fejezte ki a „zsidó nép nemzeti otthonának Palesztinában történő létrehozása” mellett Walter Rothschild bárónak, a befolyásos európai zsidó bankárcsalád brit szárnyának vezetőjéhez írt levelében.

Az izraeliek számára ez az ígéret izraeli állam létjogosultságának formális kinyilvánítását jelenti; a palesztinok számára ez volt a kifosztásuk korai jele.

A nyilatkozat azt is megjegyezte, hogy „egyértelműen érthető, hogy semmi olyat nem szabad tenni, ami sértheti a palesztinai nemzsidó közösségek polgári és vallási jogait”,

figyelembe véve a térségben akkoriban túlnyomó többségben lévő arab lakosságra. ( 1850-ben a lakosság körülbelül 90 százaléka, 1914-ben pedig körülbelül 80 százaléka volt muszlim.) A következő évtizedekben nagyarányú zsidó bevándorlás következett, beleértve a náci üldözést és a holokausztot is. Mindkét fél továbbra is érvényesítette államalapítási jogát.

1948: Izrael kikiáltja függetlenségét

A második világháború után, a brit palesztinai mandátum végéhez közeledve, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1947-ben elfogadta a 181. határozatot, amelyben sürgeti a föld felosztását két független államra – egy arab és egy zsidó államra. A határozat szerint a vallásilag jelentős Jeruzsálem különleges nemzetközi igazgatás alá kerül.

A tervet nem hajtják végre, miután az arab fél elutasította azt,

azzal érvelve, hogy az nem kedvező többségi lakosságuknak. A regionális konfliktusban egyre nő az erőszak.

Izrael 1948 májusában kikiáltja függetlenségét. Másnap a palesztin csoportokkal szövetséges arab államok koalíciója megtámadja az izraeli erőket, ami az első a számos arab-izraeli háború közül. Végül Izrael a terület még nagyobb részének ellenőrzése alá kerül – nem számítva Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Becslések szerint 700 000 palesztin menekül el vagy űzik el földjéről.

1956. július: A szuezi válság

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi-csatornát, a Vörös-tengert és a Földközi-tengert összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalat. Izrael megtámadja Egyiptomot, majd Nagy-Britannia és Franciaország erői követik őket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által támogatott békemegállapodás véget vet a harcoknak. De a csatornát elsüllyedt hajók blokkolják, és csak 1957-ben nyitják meg újra.

1967. június: 1967-es háború

1967 júniusában a „hatnapos háborúnak” vagy az 1967-es arab-izraeli háborúnak nevezett háború elhúzódó konfliktusok közepette tör ki, beleértve Egyiptom folyamatos blokádját az Akabai-öbölbe irányuló hajózásra. Izraeli harci gépek csapást mérnek az egyiptomi repülőterekre, az izraeli szárazföldi erők pedig behatolnak a Sínai-félszigetre. Jordánia csatlakozik a harcokhoz Egyiptom mellett, de az izraeli erők előnyben vannak, miután majdnem kiirtották Egyiptom légierejét. Izrael ellenőrzése alá vonja a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a túlnyomórészt palesztin Kelet-Jeruzsálemet. Az arab hadseregek hatalmas veszteségeket szenvednek el.

1973. október: Jom Kippuri háború

Egyiptom és Szíria vezette arab nemzetek koalíciója meglepetésszerű, összehangolt támadást indít Izrael ellen Jom Kippur, a zsidók szent napján. Az arab erők kezdetben teret hódítanak, de visszaszorítja őket egy izraeli ellentámadás, amelyet a szövetségesek, köztük az Egyesült Államok szállítmányai segítettek. Mindkét fél nagy halálos áldozatokat lát.

1978. szeptember: Camp David-egyezmény

Az Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök közötti békemegállapodást, amelyet Camp David-egyezményként ismernek. 1978 szeptemberében Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével jött létre az egyezmény. Ez megalapozza a két ország közötti békemegállapodást a következő évben, beleértve Izrael esetleges kivonulását a Sínai-félszigetről. Ezenkívül meghatározza a palesztin önkormányzati folyamat kereteit Ciszjordániában és Gázában.

A lehetséges palesztin békejavaslatokat megvitatják, de soha nem hajtják végre.

1987. december: Az első intifáda

A palesztin felkelés vagy intifáda nagyrészt spontán összecsapásokat, tiltakozásokat és polgári engedetlenséget hoz az izraeli megszállás ellen Ciszjordániában, Gázában és Izraelben, ami kemény izraeli katonai megszorításokhoz vezet. A zavargások évekig tartanak, mindkét oldalon sokan meghaltak vagy megsérültek.

1993: Oslói megállapodás

Az oslói megállapodásként ismert két paktum közül az elsőt aláírják Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), amelyek a korábbi ENSZ-határozatokon alapuló békefolyamatot írnak elő, és felvázolják a korlátozott palesztin önrendelkezés kiterjesztését Ciszjordániában és a Gázai övezetben. (1995-ben írnak alá egy további megállapodást.)

A megállapodások létrehozzák a Palesztin Hatóságot, amely a legtöbb adminisztratív ügyet felügyeli ezeken a területeken. A PFSZ-t Izrael és az Egyesült Államok tárgyalópartnerként ismeri el. Megoldatlanok azonban olyan kulcskérdések, mint az izraeli telepek Ciszjordániában és Jeruzsálem státusza, amelyre a palesztinok bármely jövőbeli állam fővárosának tekintenek.

2000: Második intifáda

A második intifáda, vagyis palesztin felkelés azután kezdődik, hogy zavargások törtek ki Ariel Saron jobboldali izraeli politikus (későbbi miniszterelnök) látogatását követően egy jeruzsálemi épületben, amelyet a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is tisztel. Az összecsapások és egyéb erőszakos cselekmények 2005-ig tartanak, mindkét oldalon több százan haltak meg.

2006: A Hamaszt megválasztják Gázában

Izrael 2005-ben kivonja csapatait Gázából. A Hamász palesztin militáns csoport megnyeri a következő évi törvényhozási választásokat, ami politikai feszültségekhez vezet, mivel a mérsékeltebb Fatah párt irányítja Ciszjordániát. Miután a Hamász 2007-ben átvette a Gázai övezetet, Izrael 16 évre szóló blokádot vezet be a kicsi, túlzsúfolt palesztin enklávé ellen, amely 2 millió palesztinnak ad otthont. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Izrael elmélyítette a gázai humanitárius válságot, mivel korlátozza az áruk és emberek területen belüli és onnan kifelé irányuló mozgását. A gázaiak többsége menekülttáborokban él, és az ENSZ-segélyekre támaszkodik.

Ciszjordániát, ahol 3 millió palesztin él – és több mint félmillió zsidó él a nemzetközi jog szerint illegálisnak ítélt telepeken – Izrael megszállta, és katonai igazgatása alá vonta. Számos jogvédő szervezet szerint Izrael palesztinok feletti rezsimje „apartheidnek” minősül.

Egy 2022-es jelentésében az Amnesty International kijelentette, hogy elemzi „Izrael azon szándékát, hogy létrehozza és fenntartsa a palesztinok feletti elnyomás és uralom rendszerét”. többek között A „területi széttagoltság az elkülönítés és ellenőrzés; a föld és ingatlan elidegenítése; valamint a gazdasági és szociális jogok megtagadása” miatt együttesen  a csoport arra a következtetésre jutott: „Ez apartheid.”

2008. december: Izrael megtámadja Gázát

Izrael három hétig tartó támadásokat kezd Gáza ellen, miután palesztin fegyveresek rakétái csapódtak be Izraelbe, amiket Egyiptomból alagutakon szállítanak. Több mint 1110 palesztint és legalább 13 izraelit öltek meg.

2012. november: Izrael megöli a Hamász katonai főnökét

Izrael megölte Ahmed Dzsabarit, a Hamász katonai főnökét. A több mint egy hétig tartó gázai rakéta és izraeli légicsapások legalább 150 palesztint és hat izraelit öltek meg.

2014. nyara: A Hamasz megöl három izraeli tinédzsert

A Hamász fegyveresei megöltek három izraeli tinédzsert, akiket egy ciszjordániai zsidó telep közelében raboltak el, ami miatt izraeli katonai reakciót indítottak. A Hamasz Gázából rakétatámadásokkal válaszol. A hét hetes konfliktusban több mint 2200 palesztin halt meg Gázában, 73 pedig izraeli oldalon.

 2017 december: Az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet fővárosként

A Trump-adminisztráció elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból át kívánja költöztetni, ami felháborodást kelt a palesztinokban.

2018: tüntetések Gázában

Gázában tüntetések zajlanak az Izraellel határos  kerítés mellett. A tüntetők, akik köveket és benzinbombákat dobálnak át a kerítésen. Az izraeli csapatok több mint 170 tüntetőt öltek meg több hónap alatt. Novemberben Izrael titkos rajtaütést hajt végre Gázában.
Legalább hét feltételezett palesztin fegyveres és egy magas rangú izraeli tiszt meghalt. Gázából több száz rakétát lőnek ki Izraelbe.

 2021 május: Az izraeli rendőrség razziát tart az al-Aksza mecsetben

Miután hetekig tartó feszültség Jeruzsálemben az izraeli rendőrség razziát tartott az al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legszentebb helyén, a Hamasz rakéták ezreit lő ki a város felé, ami arra készteti Izraelt, hogy több száz légicsapással válaszoljon. Legalább 2014 óta a leghevesebb harcokban több mint 200-an haltak meg Gázában, és legalább 10-en Izraelben.

2022 tavasz: terrortámadások sorozata Izraelben

A palesztinok izraeliekkel szembeni erőszakhullámai miatt 14 izraeli vesztette életét egy  támadásban március 22. és április 8. között. Válaszul Izrael megszorítja a fegyvereseket és aktivistákat, és elindítja a „Break the Wave” hadműveletet Ciszjordániában, ami miatt 2022 különösen halálos év.

Az izraeli erők 2022-ben 146 palesztint öltek meg Ciszjordániában, ami magasabb, mint bármely más évben, mióta az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben elkezdte a nyilvántartást.

Az izraeli külügyminisztérium szerint a palesztinok abban az évben 29 izraelit öltek meg.

 2022 december: Netanjahu hatodik ciklusra letette a hivatali esküt

Benjamin Netanjahu ismét letette az izraeli miniszterelnöki esküt, miután megnyerte a hatodik mandátumát biztosító választást, és a szélsőjobboldali politikusokból álló,
tömböt erős pozíciókba emelte. Összerakja az izraeli történelem legszélsőjobboldalibb kormányát, amely a kritikusok szerint elkezdte letörni a kétállami megoldás minden kilátását.

Ez egyben a leginkább telepespárti kormány, amelynek egyes tagjai a megszállt palesztin területeken a betelepítési tevékenység kiterjesztését bátorítják.  A telepesek által a kormány által felbátorított palesztin civilek elleni erőszak is megnő.

 2023 január: Izraeli rajtaütés Jeninben

Az izraeli erők lerohanták Dzsenin palesztin városát, és kilenc embert öltek meg egy lövöldözésben. Másnap egy palesztin fegyveres hét embert, köztük gyerekeket ölt meg ima közben egy kelet-jeruzsálemi zsinagógában.

2023 nyara: A megtorló támadások fellángolnak

Izrael májusban meglepetésszerű légicsapásokat intézett a Gázai övezetben, három vezető fegyveres és 10 másik fegyveres életét vesztette, köztük nők és gyerekek – közölték egészségügyi tisztviselők. Ez egy ötnapos erőszakos rohamot idéz elő, amely legalább 33 embert ölt meg Gázában és kettőt Izraelben.

Június 19-én az izraeli erők rajtaütést hajtanak végre Jeninben, és a második intifáda óta először vetettek be helikoptereket Ciszjordániában. Másnap két Hamász fegyveres tüzet nyit egy izraeli telepen lévő hummus étteremben, megölve négy izraelit.

Ezt követően több száz izraeli telepes tombolt palesztin falvakban, otthonokat és autókat gyújtottak fel, és a helyi tisztviselők szerint lövöldöztek a lakosokra. Izrael szintén végrehajtja 2006 óta az első dróncsapást Ciszjordániában, három feltételezett fegyveres halálát okozva.

Júliusban Izrael légi és szárazföldi támadást hajt végre 1000 katonával dróntámadásokkal egy Dzseninben található menekülttábor ellen, 12 ember halálát okozva. A művelet egy „kiterjedt terrorellenes erőfeszítés” kezdetét jelenti, amely az Izraeli Védelmi Erők szerint a végtelenségig folytatódni fog.

2023 október: Izrael azt állítja, hogy „háborúban áll” a Hamász támadása után

Netanjahu október 8-án hivatalosan is hadat üzen a Hamásznak, miután a Hamász fegyveresei egy nappal az 1973-as Jom Kippur-i háború kezdetének 50. évfordulója után történtek.

Az izraeli katonai vezetők szerint az izraeli légierő megkezdi a Hamász gázai célpontjainak támadását, miután a Hamász fegyveresei „beszivárogtak” izraeli területre a Gázai övezetből, többek között siklóernyővel és a tengeren keresztül. Izrael szerint legalább 1400 izraeli vesztette életét a váratlan támadásokban, amelyek során fegyveresek izraeli civilekre vadásztak otthonaikban a határ menti területeken. Izrael légicsapásainak jelentős ellentámadása Gázában több mint 2700 palesztint ölt meg.

Három nappal a harcok után az izraeli parancsnokok azt mondják, hogy megszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet körüli határ felett, és jelentős katonai akciókat készítenek elő, hogy „megváltoztassák a valóságot” ott. Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a közelgő izraeli offenzívát.

A Hamász sokkal jobban ismeri Izraelt mint az izraeli hírszerzés a palesztin szervezetet

A Hamász igen hatékony hírszerző és kémelhárító szolgálatot épített ki, és ennek következtében Izrael képtelen volt beépíteni ügynökeket a palesztin szervezetbe, ez volt a siker egyik titka – mondták szakértők a New York-i Bloombergnek.

Izrael teljes mértékben az informatikára támaszkodott, amiben az egyik legjobb a világon. Csakhogy a Hamász ezt tudta, ezért nem használtak elektronikus eszközöket, csakis közvetlen emberi kommunikáció volt és van a parancsnokság és a csoportok között. A Hamász hírszerzői megfigyelték, hogy nagyon kevés izraeli katona őrzi a kerítést a határon, ezért ott át lehet törni. Körülbelül ezer Hamász harcos így jutott be Izraelbe, és így tudott ott gyilkolni és túszokat ejteni.

Megkönnyítette a Hamász dolgát, hogy Izraelben heves politikai ellentétek vannak, és ezek nem kímélik sem a hadsereget sem pedig a titkosszolgálatokat.

A Times of Israel megírta, hogy Egyiptom többször is hiába figyelmeztette Izraelt, hogy “a Hamász valamilyen nagy akcióra készül”, ez az információ kézen közön elfelejtődött, mert a belső harcok az izraeli elitben elvonták erről a figyelmet. Mindezt alaposan megfigyelte a Hamász, és ezért is indíthatott meglepetésszerű támadást a hétvégén Izrael ellen.

Túlzott magabiztosság Jeruzsálemben

Ki tudjuk lőni az ellenséges rakétákat mielőtt azokat elindítanák Izrael ellen – ezzel dicsekedett a légierő két évvel ezelőtt. Ehhez képest a Hamász többezer rakétát tudott kilőni izraeli célpontokra az akció első 24 órájában!

Amit a legjobban elnéztek az izraeli titkosszolgálatok az az, hogy félreismerték illetve egyáltalán nem is ismerték a Hamász vezérkarát. Nem tudták, hogy miképp gondolkodnak, mire készülnek.

A Hamász megtanulta azt, hogy nem fenyegetőzni kell hanem meglepetésszerűen cselekedni.

“A képzelőerő hiányzott a titkosszolgálatok elemzőinél, hogy összerakják az egységes képet a különböző információs részletekből” – nyilatkozta a Bloombergnek  Beth Sanner, a titkosszolgálat egykori igazgató helyettese.

Putyin: az USA a felelős az izraeli – palesztin konfliktusért

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államokat és annak politikáját tette felelőssé az Izrael-Hamász háborúért

  • Azt mondta, hogy az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a diplomáciát, anélkül, hogy figyelembe vett volna a palesztinok érdekeit

  • Vlagyimir Putyin sürgette Izraelt és a palesztinokat, hogy kössenek tűzszünetet és oldják meg a feszültségeket kiváltó problémát

“Ez az Egyesült Államok közel-keleti politikájának élő kudarca”

hangsúlyozta az orosz elnök, aki az iraki miniszterelnököt fogadta Moszkvában.

Miért lenne felelős az USA azért, hogy a Hamász meglepetésszerű támadást indított a hétvégén Izrael ellen?

“Az Egyesült Államok monopolizálni akarta a közel-keleti diplomáciát, benne az izraeli-palesztin viszonyt is, csak épp elfelejtkezett arról, hogy olyan kompromisszumot találjon, amely mindkét érintett félnek megfelel” – mondta Vlagyimir Putyin. Aki szerint az amerikai diplomácia azzal követte el az alapvető hibát, hogy

“nem vette figyelembe a palesztin nép érdekeit.”

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője “azonnali tűzszünetet” sürgetett.

A kormánypárti orosz sajtó egyáltalán nem titkolja, hogy örül a közel-keleti drámának, mert ez elvonhatja a figyelmet Ukrajnáról, ahol patthelyzet alakult ki a fronton.

Zelenszkij orosz elnök is attól tart, hogy az izraeli-palesztin konfliktus miatt a Nyugat figyelme ezentúl megoszlik, és Ukrajna kisebb figyelmet és támogatást kaphat.

“Oroszország érdekelt abban, hogy háború legyen a Közel Keleten, mert ez az új szenvedés alááshatja a világ egységét Ukrajna támogatásában. Fokozhatja a belső ellentéteket a nyugati világban, és ez elősegítheti azt, hogy Oroszország lerombolja a szabadságot egész Európában”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint ezzel veszélyesen megnövekedett egy új világháború  veszélye.

Az USA és Izrael téves helyzetértékelése

“Húsz éve nem volt ilyen nyugodt a helyzet a Közel Keleten” – fejtegette Jake Sullivan egy héttel a Hamász meglepetésszerű támadása előtt. Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arról beszélt, hogy Izrael és Szaúd Arábia hamarosan megállapodik egymással az Egyesült Államok közvetítésével, és ily módon szilárd alapja lesz a békének a Közel Keleten. Jake Sullivan megfeledkezett Iránról és Oroszországról, amelyek egyáltalán nem érdekeltek egy amerikai békében a Közel Keleten.

Az oroszok, akik katonailag jelen vannak az Izraellel szomszédos Szíriában értesültek ugyan a Hamász támadási tervéről, de az információt nem továbbították Jeruzsálemnek noha Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy kiváló személyes kapcsolatban áll Putyin elnökkel.

Irán és a Hamász állítólag hétfőn döntött a hétvégi akcióról Izrael ellen

Nemcsak az orosz, de az egyiptomi titkosszolgálat is értesült erről. Az oroszokkal ellentétben Egyiptom megosztotta az értékes információt Izraellel, de ott azt a választ kapták, hogy

“minket most jobban érdekel a Nyugati part mint a Gázai övezet.”

Egyiptom titkosszolgálata kiválóan ismeri a Gázai övezetet hiszen az egykor hozzá tartozott. A Hamász nem más mint a Muzulmán Testvériség palesztin szervezete. Egyiptom elnöke  a titkosszolgálat főnöke volt Mubarak elnök idejében, és ő utasította az egyiptomi titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét, hogy tudassa Izraellel: a Hamász – iráni támogatással támadni készül.

Az izraeli sajtó megkérdezte erről Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akinek irodája semmitmondó cáfolatot adott ki arról, hogy “semmiféle egyiptomi előrejelzést sem kaptunk.”

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője joggal állapíthatta meg:

”ez a mi szeptember 11-ünk.”

A Hamász terror áldozatai beszélnek a kórházból

„Csak szórakozni akartunk egy bulin… és a legtöbb barátomat elvesztettem”. A túlélők vérfagyasztó beszámolókat osztanak meg egy zenei fesztiválon történt Hamász tömeggyilkosság helyszínéről – mesélték a Media Line riporterének.

Izraelben – egy New Jersey méretű, mindössze 9 millió lakosú országban – a polgárok soha nem állnak távol azoktól a borzalmaktól, amelyeket a Hamász, a gázai székhelyű palesztin terrorcsoport szabadított a gyanútlan és fegyvertelen civilek ellen.

Most azonban az országban minden embert érintett a Hamász október 7-én, szombaton elkövetett gyilkos merénylete. Ezt Izrael 9/11-ének pillanataként írták le.
Egy olyan terrortámadás, amihez hasonlót Izrael még soha nem látott, és amely Izraelt egy teljes értékű háborúba sodorta a Hamász ellen. Az izraeli kormány ezt a konfliktust „vaskardoknak” nevezte.
A nyitótámadás egy többnapos szabadtéri rave fesztivált ért, amelyet a dél-izraeli Kibbutz Re’im közelében rendeztek meg. Résztvevők ezreit vonzotta a világ minden tájáról.
A Hamász bevallott küldetése, hogy elraboljon, megkínozzon és lemészároljon mindenkit, aki mozog – beleértve a nőket, gyerekeket és időseket is. Becslések szerint legalább 150 civilt raboltak el és tartanak túszként Gázában.
Széles körben elterjedt jelentések szerint a Hamász tagjai és a gázaiak szexuális zaklatást követnek el, holttesteket mocskolnak be és bántalmazzák a fogságban tartott izraeli gyerekeket.

A Media Line a Hadassah Ein Kerem Kórházba érkezett, hogy beszéljen néhány túlélővel, akiknek sikerült megmenekülniük a Kibbutz Re’im káoszától.

„Volt egy pont, amikor egy pavilonból a buli [központi] terére futottunk”

– mondta a 27 éves Michal Ohana a The Media Line-nak kórházi ágyáról, és remegő hangja mesélt a terroristák gyilkosságáról. Ohana, eredetileg Mevaseret Sion, egy Jeruzsálem melletti izraeli városban lakott, jelenleg Portugáliában él. Unokaöccse születése miatt érkezett Izraelbe, és amikor itt van, úgy döntött, hogy a barátaival együtt délre utazik, hogy a fesztiválon kitombolja magát.

Leírta, hogy szombaton reggel 6 órakor, a napfelkeltével egy időben, a zene elhallgatott, rakéta szirénák harsogtak, majd a Hamász terroristák minden irányból körbezárták őket. Erősen koordinált támadás volt szárazföldről, tengerről és levegőről. Számos hírszerző szervezet azt mondta, hogy ez a támadás nem jöhetett volna létre Irán közvetlen részvétele nélkül.

„Minden irányból lövöldözést kezdtünk hallani” – mondta Ohana. „Beültünk az autóinkba, és vezetni kezdtünk – a barátommal. Minden irányból lőni kezdtek ránk. Menekülnünk kellett. Eljutottunk egy fehér pavilonhoz – azt hiszem, a MADA (orvosi szolgálat)  standjához. Úgy tűnt, több száz ember volt bent. Volt, aki megsérült, kinek golyó a lábában, kinek a fenekében. Az emberek próbáltak segíteni egymásnak. Volt egy zsebkendőm, amellyel érszorítót készítettem valakinek” – tette hozzá.

„A terroristák közvetlenül mögöttünk voltak, és úgy mentünk az útra, hogy ott nagyobb biztonságban leszünk. Ahogy az útra értünk, egy csomó fehér kisteherautó blokkolt minket, tele terroristákkal. Lőni kezdtek ránk, mi pedig megpróbáltunk hátrálni. Csakhogy hátulról is lőttek ránk. Elkezdtünk kiszállni az autónkból és minden irányba rohanni. Elbújtunk a bokrok között. … Láttam nőket fára mászni… aztán láttam egy IDF harckocsit. Azt gondoltam, „Rendben, ez biztonságos helynek tűnik. „A tankhoz értünk, de nem voltak benne katonák. Biztosan elűzték őket.”

Innen Ohana azt mondta, hogy közel 100 bulizni vágyó zsúfolódott ugyanabba a tankba, akik közül csak hárman voltak felfegyverkezve – a pavilonból érkező rendőrnő, egy katona és egy civil –, és viszonozták a tüzet a betolakodó terroristákra.

„Volt egy pillanat, amikor a terroristák gránátot dobtak, és nem láttunk semmit. Abban a pillanatban elraboltak néhány embert. A tank alá bújtam, az biztonságosnak tűnt. Sajnos így is lövést kaptam.  Gyomromból és a lábamból vérzett… [de] nem igazán lehetett tudni, honnan jön a vérzés, mert mindenkit vér borított. Mindenki megsérült, és mindenki egymás hegyén-hátán volt” – folytatta Ohana.

„Ekkor kezdtem el imádkozni. Ez volt az a pillanat, amikor azt hittem, kész vagyok, és elkezdtem szavalni a „Shema Yisrael…”-t.

A judaizmusban az egyik legközpontibb ima:

„Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy. Te pedig szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.”

Valami csoda folytán azonban, hat órányi bújócskázás után a tank alatt, Ohana megmenekült. Az izraeli biztonsági erők megérkeztek, hogy biztonságba vigyék őt és több más sebesültet. Néhányan azonban helyhiány miatt lemaradtak. Nem tudni mi lett velük.

– Nem háború volt… – mondta Ohana. „Olyanok voltunk, mint a kacsák. Kacsák ülnek egy lőtéren.”
========================================================

Eközben az izraeli Haderából származó 35 éves Shani Hadar hasonló élményben volt része. Tűz alá került, miközben megpróbált elmenekülni a Hamász terroristái elől, akik könyörtelenül vadásztak bárkire, akit csak találtak. Ő és barátai éppen megérkeztek a napokig tartó rave-re, percekkel a kezdete előtt. De akkor már túl késő volt a visszafordulni.

A Hamász terroristái válogatás nélkül lőttek az autókra. Senki sem tudott túljutni a blokádon. Hadar ezt látva elfordította az autóját az útról. „Látták, ahogy elhajtottam, és lőni kezdtek ránk” – mondta Hadar a The Media Line-nak.

„Ekkor hátulról a vállamba lőttek. Nem is tudom, hogyan – csak húsdarabokat láttam átrepülni az autón. A barátom azt kiabálta, hogy „Ne állj meg, ne állj meg”, és lenyomtuk a gázpedált. Aztán láttam, hogy az út véget ér, ezért jobbra fordultam az autóval. Kiszálltunk az autóból, és megpróbáltam megérteni, mi történik a karommal – egy kimonóval le kellett kötnünk a sebet, és meg kellett állítanunk a vért. Aztán felhívtuk a MADA-t.”

A MADA azonban közölte velük, hogy élőtűz alatt nem tudnak segíteni. Azt tanácsolták Hadarnak és barátjának, hogy tegyenek meg mindent a vérzés megállítása érdekében, és maradjanak a helyükön, amíg a segítség meg nem érkezik.

Hadar és barátja körülbelül 10 órán át holtnak tetették magukat az autójuk alatt, mígnem úgy érezte, már nem tud sokáig kitartani.

„Felhívtuk a MADA-t, és megkérdeztük: „Mi folyik itt?” Éreztem, hogy elalszom, gyengül a pulzusom, és nem bírom sokáig. Sem élelmünk, sem vizünk nem volt. Semmi. És akkor a telefonáló tisztek azt mondták: – Megmondom az igazat. Két lehetőséged van: nem kockáztatsz, és vársz ott ahol most megbújtál, vagy kockáztatsz és menekülsz.”

Hadar és barátja visszaültek az autóba, és elindultak a legközelebbi út felé, majd nem sokkal később találtak egy mentőautót, amely kórházba szállította őket. Hadar látta, hogy viszonylag biztonságban vannak, még azt is megkérdezte, tud-e segíteni néhány sebesülten. A sürgősségi egészségügyisek azonban közölték azok, akikre Hadar utalt, már halottak.

========================================================

A Hadassah Medical Organization főigazgatója, Yoram Weiss professzor, hasonlóan kifejtette, hogy a kórházba szállított sebesültek közül „ketten meghaltak a megérkezéskor, ketten kritikus állapotban vannak, a többiek súlyosan megsérültek, de jó prognózisúak”. Hadar és Ohana ismét a szerencsések közé tartozik.

„Tudom, hogy néhány barátomat elrabolták, mert videókat tettek közzé az interneten” – mondta Ohana. „Néhány barátom, akiket videókon láttam, meghalt. Vannak, akik eltűntek, és jelenleg mindent megteszünk, hogy megtaláljuk őket, de nem tudjuk, mi történik.

Hasonlóképpen, Hadar azt mondta, hogy sok ember még mindig eltűnt a különféle rave WhatsApp csoportok szerint. „Még ha nem is ismeritek egymást, az ilyen bulikra érkezők családtagok. Egy chat-csoportban az emberek telekocsikat szervezhetnek, barátokat kereshetnek a bulin stb., most pedig megpróbálják megtalálni az eltűnteket, és azonosítani azokat, akiket megöltek. Még mindig kapok ilyen üzeneteket a csoportban” – mondta. Hadar gyanítja, hogy a Hamász nem véletlenül vette célba ezt a fesztivált.

„Jöttek lemészárolni, pusztítani. Tudom, hogy elraboltak lányokat, megerőszakoltak nőket még azután is, hogy megölték őket”

– mondta. Valójában sok ilyen beszámoló látott napvilágot.

A sérülések sértésének fokozása érdekében Ohana és Hadar hitetlenségét fejezte ki az események nemzetközi tudósítása miatt.

„[A terroristák] ellopták az IDF egyenruháit, és csak elkezdtek kopogtatni az ajtókon, kirángatták az embereket és lelőtték őket! Pont így…” – mondta Hadar. „Látod, ahogy a gyerekek fejére lépnek. Katonákra lépve. Elkaptak egy anyát és gyermekeit. … Felhívták egy nő szüleit, akit elraboltak, és azt mondták: „A lánya él, meg fogjuk erőszakolni.” Ezek vadállatok. Ragadozók. Állatok, akik nem tudják, hogyan viselkedjenek. Egyszerűen őrület – kiáltotta.

Hasonlóan, könnyes szemmel és megtört hangon Ohana panaszkodott, hogy „amit külföldön látnak az emberek, az nem az, ami itt történik. Ahogy nézem, a [nemzetközi] média néhány Gázában meghalt embert, a sebesültek és gyerekek számát mutatja. Nem igazán tudják, mi történik Izraelben. Csak szórakozni akartunk egy bulin, és elvesztettem a legtöbb barátom.”

“Ez a mi szeptember 11-ünk!”

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője, Nir Dinar szeptember 11-hez hasonlította a szombaton kezdődött Hamász támadás következményeit.

“Teljesen felkészületlenek voltunk. Ez elsősorban a hírszerzés kudarca. A Hamász elfoglalta azt a főhadiszállását az izraeli hadseregnek, mely a Gázai övezet ügyeivel foglalkozott. Ezért is késlekedett a reakció” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Chuck Freilich, aki korábban a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadójának a helyettese volt. Szerinte az izraeli hadsereg gyorsan visszafoglalja a Hamász által ellenőrzött területeket, de utána felmerül a kérdés, hogy “mit csináljunk: elfoglaljuk-e a Gázai övezetet vagy érjük be azzal, hogy kemény csapást mérünk a Hamászra?”

Az izraeli hadsereg nem akar bevonulni Gázába, mert az utcai harcok jelentős áldozatokat követelnének, és sok lenne a polgári áldozat. Emiatt pedig még az Izraellel jó viszonyt ápoló arab országok is távolodni kényszerülnének a zsidó államtól.

“Háborúban állunk és győzni fogunk”

– jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Akinek a felelősségét máris sokan firtatják.

“A Jom Kippur háború után három és félévig tartott a folyamat amíg a felkészületlenségért felelős Golda Mair kormány megbukott. Most nem hiszem, hogy ez a folyamat eltartana ilyen sokáig” – nyilatkozta Chuck Freilich, a nemzetbiztonsági tanácsadó egykori helyettese a brüsszeli Politiconak.

Izrael háborúban – folyamatosan frissítjük

Benjamin Netanjahu szerint a Hamász elleni megtorlás még csak most kezdődött el.

  • Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, a francia és a német vezetők találkoznak, hogy megakadályozzák a háború kiszélesedését

    Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy később hétfőn tárgyal Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetőivel a Hamász Izrael elleni meglepetésszerű támadása által kiváltott válságról.

    „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország egyesült” – mondja Emmanuel Macron francia elnök mellett, aki a németországi Hamburg városába látogatott megbeszélésekre.

    „Nem szabad megengedni, hogy ez tűzvész legyen a régióban” – teszi hozzá.

  • „Legalább 100 holttestet találtak Be’eriben”

    Az izraeli média arról számolt be, hogy legalább 100 holttestet találtak ki Kibuc Be’eriben a mentőalakokra hivatkozva. Be’eri körülbelül 20 km-re van a gázai határtól, és ez volt az egyik első hely, ahol a Hamász fegyveresei behatoltak és túszul ejtettek izraelieket szombaton.

    A Hamász fegyveresei és az izraeli hadsereg közötti összecsapások folytatódnak a közösségben. Ma reggel az IDF szóvivője azt mondta, hogy szombat óta 70-100 fegyveres vesztette életét Be’eri térségében.

  • 900 fölé emelkedett a Hamász Izrael elleni támadásában elesett izraeliek száma, és félő, hogy eléri az 1000-et – jelentették be hétfő este.

Hétfő délután rakétazápor csapódott le Jeruzsálem térségében, több közvetlen találatot Beitar Illitben, Adar-hegyben és Abu Goshban, valamint Betlehemben; A hírek szerint nyolc ember megsérült a támadásokban, hárman súlyosan. A támadás a jeruzsálemi Herzl-hegyi katonai temetőben történt, egyedüli katona Cpl. A 20 éves Nathaniel Young folyamatban volt.
  • Az Izraeli Védelmi Erők főnöke azt mondja a Gázai övezet határa közelében lévő csapatoknak sikerült megszilárdítani a Hamász meglepetésszerű támadása után helyzetüket.

„Befejezzük a terület megtisztítását, teljes mértékben megtisztítottuk a területet, ugyanakkor már támadásba lendülünk” – mondta „Sokkal több feladatunk van. Erősnek kell lennünk. 

Rosszul kezdődött, és nagyon rosszul fog végződni a másik oldalon”

– teszi hozzá.

  • A Hamász azzal fenyegetőzik, hogy megkezdi a túszok meggyilkolását

A hadsereg szóvivője szerint az utolsó terroristákat megtisztították a déli határmenti településekből, nem sértik meg többé a határt; az északi lakosoknak azt mondták, hogy a növekvő határfeszültségek közepette maradjanak menedékhelyek közelében.

Izrael háborúban – folyamatosan frissítjük

  • Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Emberi Jogi Tanácsa hétfőn egyperces néma csenddel tisztelte az izraeli és gázai „ártatlan áldozatokat” az Egyesült Államok képviselőjének kérésére – közölte a francia médiaügynökség.
  • Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezető szóvivője, Daniel Hagari bejelentette az izraeli csapatok visszaszerezték az ellenőrzést a gázai határon lévő összes város felett.
  • Mintegy 4400 rakétát indítottak Izrael felé a harcok szombat reggeli kezdete óta – állítja az IDF szóvivője.
  • Nayib Bukele palesztin felmenőkkel rendelkező Salvador elnöke elítéli a Hamászt az Izrael elleni támadás után. „A legjobb dolog, ami a palesztin néppel történhet, az az, ha a Hamasz teljesen eltűnik. Ezek a vadállatok nem a palesztinokat képviselik” – mondja Bukele.
  • A Hamász szerint csaknem 500 palesztint öltek meg Gázában

A Hamász által vezetett Gázai övezet egészségügyi minisztériuma szerint 493 palesztint öltek meg és 2382-en megsebesültek a Gázai övezetben.

Az Izraeli Védelmi Erők  több száz palesztin terroristát öltek meg izraeli területen.

Az ENSZ szerint tegnap későig az izraeli légicsapások 159 lakóegységet semmisítettek meg Gázában, és 1210 másikat súlyosan megrongáltak. Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége, az UNRWA azt állítja, hogy egy több mint 225 embert befogadó iskola közvetlen találatot kapott. Azt nem írja, honnan ered a tűz.

A dél-gázai övezetben található palesztin Rafah városában egy izraeli légicsapás ma hajnalban 19 embert ölt meg, köztük nőket és gyerekeket – mondta Talat Barhoum, a helyi Al-Najjar kórház orvosa.

  • Az IDF kiadta a Gázai Hadosztály parancsnokának képét, eloszlatva a pletykát, hogy a Hamász elfogta

Az IDF gázai hadosztályának parancsnoka, dandár
Avi Rosenfeld tábornok a Gázai övezet határa közelében
látható, 2023. október 9-én. (Izraeli Védelmi Erők)

Az Izraeli Védelmi Erők fényképet közölnek az IDF Gázai Hadosztályának parancsnokáról. Avi Rosenfeld tábornok, aki a Hamász terroristák elleni harcot irányítja a Gázai övezet határa közelében.

A kép eloszlatja azokat a megalapozatlan pletykákat a közösségi médiában, amelyek szerint a Gázai Hadosztály vezetőjét elfogták a Hamász szombat reggeli támadása során.

A Hamász rajtaütést hajtott végre a hadosztály bázisán, a Re’im táborban, katonákat ölt meg és másokat foglyul ejtett.

Az IDF néhány órával később visszavette az irányítást a bázis felett.

 

 

  • Izraeli polgárok búcsúznak azoktól a katonáktól, akik hamarosan belépnek Gázába.

  • Hamász terroristák ellen harcoló erők 7-8 helyszínen a határ izraeli oldalán – IDF

Hét-nyolc helyen folynak harcok az izraeli erők és a Hamász terroristái között a Gázai övezet körül Izraelen belül – közölte a hadsereg.

„Még mindig harcolunk. Hét-nyolc hely van Gáza környékén (ahol) még mindig harcolnak terroristák” – mondta Richard Hecht katonai szóvivő újságíróknak.

„Azt hittük, tegnap már teljes mértékben kezünkben lesz az irányítás” – mondja. – Remélem, a nap végére sikerül.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!