Kezdőlap Címkék Gáza

Címke: Gáza

Miért nem akadályozta meg a Hamász erősödését Netanjahu izraeli miniszterelnök ?

0

Netanjahu nem számolta föl a Hamász pénzügyi hálózatát pedig megtehette volna – ezt a vádat fogalmazta meg a Moszad egyik régi vezetője, aki korábban többször is javasolta Izrael miniszterelnökének, hogy “tegyék tönkre a Hamászt pusztán pénzügyi hálózatának felszámolásával.”

Udi Levy, aki a BBC-nek nyilatkozott hangsúlyozta: ”nagyon sok pénztől megfoszthattuk volna a Hamászt, amely így nem tudott volna olyan erős terrorista hálózatot kiépíteni mint amilyennel szembe kellett néznünk október hetedikén. A Hamász szörnyeteg nem ugyanaz lett volna október hetedikén” – mondta a Moszad egykori pénzügyi hírszerző főnöke, aki többször is javasolta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek: csapjanak le a pénzügyi támogató hálózatra, amely lehetővé teszi a Hamász erősödését a gázai övezetben. Nagyon nagy pénzekről volt szó: “a Hamásznak dollár milliárdokra volt szüksége ahhoz, hogy kiépítse azt a hatalmas földalatti alagút hálózatot, amely lehetővé teszi az ellenállást az izraeli hadsereggel szemben.”

Levy már 2014-ben felhívta Netanjahu figyelmét arra, hogy komoly pénzek érkeznek a Hamászhoz Törökországon keresztül. Mit tett Netanjahu miniszterelnök? Semmit!

A Hamász pénzügyi birodalma nagy és erős

“Két fő szponzora volt a Hamásznak: Katar és Irán. Törökország is legalább ennyire jelentős, mert a Hamász ott intézi a pénzügyei legnagyobb részét” – jelentette ki a Moszad pénzügyi hírszerző részlegének egykori vezetője. Aki elmondta a BBC Panorama műsorában, hogy a Hamásznak legkevesebb negyven cége van, melyek a Közel Keleten és Észak Afrikában működnek, de javarészük Törökországban van bejegyezve. Mivel foglalkoznak ezek a cégek Algériában, Egyiptomban, az Öbölben, Szudánban és Törökországban? Vannak útépítő vállalkozások, de a Hamász érdekelt az egészségügyben és a gyógyszeriparban is. Vannak aranybányái, turista irodái és nyakig benne van az ingatlan bizniszben is.

A Hamász üzleti befektetéseinek összegét a Moszad 422 millió dollárra becsülte 2018-ban. A terrorista szervezet, amely Izraelnek a létét sem ismeri el, a pénzét ingatlanba fekteti, hogy így védekezzen az infláció ellen.

2022-ben az USA pénzügyminisztériuma a Hamász hat vállalkozását tette feketelistára.

“A Hamász pénzügyei szempontjából ideális befektetés az ingatlan, amely őrzi az értékét” – nyilatkozta a BBC-nek a Royal United Services Institute – Rusi – pénzügyekkel foglalkozó vezetője. Tom Keatinge kiemelte, hogy a Törökországban bejegyzett ingatlan vállalkozások kulcs szerepet játszanak a Hamász vagyon értékének megőrzésében és gyarapításában. Az egyik ilyen Törökországban bejegyzett ingatlan cég, a Trend GYO, melyet az USA feketelistára tett. Ennek alapító elnöke, aki 2022-ben távozott a cég éléről, dicsőíti az Al Aksza hadműveletet – a Hamász így nevezi az október hetediki borzalmas mészárlást és túszejtést. A BBC írt ennek a Hamid Abdullah al Ahmarnak, de természetesen nem kapott választ.

A Trend GYO, melyet az USA szankcióval sújtott, úgy nyilatkozott, hogy “működése megfelel a nemzetközi pénzügyi szabályoknak, és az USA szankció megalapozatlan és igazságtalan.” A török hatóságok is megvizsgálták a Hamászhoz köthető céget, de nem találtak semmi kivetnivalót annak működésében.

Jahja Szinvar a pénzügyi birodalom megteremtésében is kulcsszerepet játszott

A Hamász katonai vezetője, aki az első számú felelős az október hetediki terror támadásért, korábban nagy figyelmet fordított a pénzügyi hálózat kiépítésére.

2007-ben, egy évvel azután, hogy a Hamász hatalomra jutott a gázai övezetben Izrael és Egyiptom szigorított a blokádon, hogy meggyengítse a terrorista szervezetet. Jahja Szinvar ekkor felvette a kapcsolatot Iránnal, amely síita szemben a szunnita Hamász-szal, de éppúgy elutasítja Izrael létét mint a terrorista szervezet.

“Jahja Szinvar üzenetet  küldött Iránba: pénzt és fegyvereket kért az Izrael elleni harcra. Iránból a válasz az volt: mindent megkaptok, ami a harcotokhoz szükséges”

– mesélte a BBC-nek az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat egyik tisztje, aki 150 órán keresztül hallgatta ki Jahja Szinvart. Az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat tisztje később rájött arra, hogy Jahja Szinvar a börtönből is kapcsolatot tartott Iránnal.

Katar volt Irán mellett a Hamász fő szponzora. Katarban élnek a Hamász politikai vezetői, akikkel a Moszad és a CIA vezetői is rendszeresen tárgyalnak a túszok kiszabadításáról illetve a fegyverszünetről. A Katarból érkező pénzekről az izraeli kormány is tudott hiszen a Hamász abból fizette a közalkalmazottakat a gázai övezetben.

Hogy ment ez a gyakorlatban?

“Minden hónapban megjelent Rafahban, a határátkelőnél a katari emír embere, aki különgépen érkezett. Egy nagy bőrönd volt nála tele pénzzel. Ezt átadta a Hamásznak, és már ment is vissza Katarba”

– emlékezik Udi Levy, a Moszad pénzügyi hírszerzésének egykori főnöke. Aki hangsúlyozta: ”ebből a pénzből sok jutott a Hamász katonai szárnyának is.”

Sok támogatás érkezett az ENSZ-től, az Európai Uniótól, a palesztin hatóságtól, amely Ciszjordániában működik. Ezeket a pénzeket humanitárius célokra szánták, de az izraeli titkosszolgálat szerint jelentős részük a Hamász katonai szárnyát erősítette.

Mit tett Netanjahu miniszterelnök, aki semmiképp sem akar palesztin államot?

Már 2019-ben így magyarázta stratégiáját:

”Mindenkinek, aki meg akarja akadályozni egy palesztin állam létrejöttét támogatnia kell a Hamászt, és meg kell könnyíteni, hogy az pénzhez jusson. A stratégiának célja az, hogy minél távolabb kerüljön egymástól a gázai övezet és Ciszjordánia”

– mondta Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke.

“Netanjahu célja az volt, hogy erősítse a Hamászt a Fatah palesztin szervezettel szemben nehogy létrejöjjön egy egységes palesztin szervezet, amellyel tárgyalni kellene egy palesztin állam megalakulásáról” – hangsúlyozta egy washingtoni Közel Kelet Kutató Intézet vezető kutatója. Khaled Elgindy, a Middle East Institute palesztin szakértője ugyanazt a vádat fogalmazza meg Benjamin Netanjahu ellen mint az izraeli baloldal, amely felelősnek tartja a miniszterelnököt azért, hogy a Hamász brutális terrortámadása felkészületlenül érte Izraelt.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök tagadja, hogy szándékosan erősítette meg a Hamászt a mérsékelt Fatah-hal szemben, közölte: csakis humanitárius okokból járult hozzá, hogy Katar jelentős összegű pénzeket küldjön a Hamasz terrorista szervezetnek.

Netanjahu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy célja a Hamász terrorista szervezet teljes megsemmisítése, “addig folytatjuk a hadműveletet, amíg nem marad senki, akit terrorizmusért pénzelni lehetne a gázai övezetben” – mondta Izrael miniszterelnöke.

Levadásszák

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által válogatás nélküli bombázásnak minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

“Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

“Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. “A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

Az izraeli hadsereg lerombolta a Gáza főterén található „Palesztina tér” alatt elrejtett alagúthálózatot

Az izraeli katonaság azt állítja, hogy a Hamász magas rangú tisztviselői, Yahya Sinwar és Muhammad Deif a nyüzsgő kereskedelmi tér alatti földalatti járatokban rejtőztek el október 7-én Izrael elleni támadás során – olvasható a Times of Israel helyszíni beszámolójában.

Az IDF csütörtökön bejelentette, hogy lerombolta a Hamasz egyik jelentős alagúthálózatát, amely a gázai Palesztina tere alatt rejtőzött.

A hadsereg szerint a Hamász legmagasabb rangú tisztviselői a föld alatt rejtőztek az alagúthálózatban, amikor a terrorcsoport október 7-én megindította támadását Dél-Izrael ellen. A földalatti hálózat a Hamász magas rangú tisztviselőinek otthonaihoz, irodáihoz és rejtekhelyeihez csatlakozott, köztük Muhammad Deifhez, a terrorcsoport katonai szárnyának megfoghatatlan vezetőjéhez és Yahya Sinwarhoz, a Hamász vezető gázai tisztviselőjéhez.

Az IDF átvizsgálta az alagutak belsejét, és az elmúlt napokban fontos információkhoz jutott az ott talált tárgyak és iratok között.

A hadsereg tájékoztatása szerint a bontást az elit Yahalom harcmérnöki egység és a 401. páncélosdandár végezte.

Kedden az IDF körvezette a médiát, köztük a The Times of Israelt is a téren és az alagutak bejáratánál.

A Palesztina tér Gáza város előkelő Rimal negyedében található, amely a háború előtt az enklávé elitjének hatalmi központja volt, ahol az övezetet uraló terrorcsoport vezető tisztségviselői éltek. A palesztin kiskereskedelmi és kereskedelmi tevékenység nyüzsgő központja a Hamász-alagutak kiterjedt hadát rejtette, amelyeket a terrorcsoport vezető tisztségviselői használtak arra, hogy elrejtőzzenek Izrael elől – tárta fel az IDF a körúthoz csatlakozó újságíróknak.

Katonai tisztviselők rámutattak egy tetőtéri lakásra, ahol a Hamász politikai vezetőjének, Ismail Haniyehnek a lánya élt, egy közösségi főiskolára, a Hamász kormányhivatalaira és egy pazar menyasszonyi boltra, amely egykor egy fő forgalmi kört vesz körül.

A hadsereg úgy véli, hogy a hatalmas alagúthálózat aknáit a Hamász magas rangú tisztviselői arra használták, hogy elrejtőzzenek a föld mélyén, amikor a terrorcsoport október 7-én gyilkos terrortámadást indított Izrael déli részén.

Az IDF szerint az alagúthálózaton robbantási ajtók és lakóterek voltak, hozzátéve, hogy egyes esetekben az alagutakban tevékenykedő csapatok élelmiszer- és vízraktárakot hagytak maguk után, ami azt jelzi, hogy hosszú ideig rejtve maradhattak a földalatti helységekben.

A hadsereg közleményében a komplexumot “földalatti terrorvárosnak” minősítette, amelynek “stratégiai alagútvonala kapcsolódik a Gázai övezet más jelentős földalatti infrastruktúrájához”.

A Hamász Gáza alatti hatalmas alagúthálózatának létezése régóta a világ legrosszabbul őrzött titkai közé tartozik, de Izrael szárazföldi behatolása rávilágított arra, hogy ez milyen hatalmas és tartós. A hónap elején a hadsereg felfedte a Gáza északi része alatt több tucat méterrel épített alagutat, amely legalább 4 kilométer hosszan húzódik az izraeli határ felé az erezi átkelőnél, és elég széles ahhoz, hogy elférjen egy autó. A hadsereg által talált videón Sinwar bátyja, Mohammad, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője látható, amint a folyosón cirkál.

Izrael a terrorcsoport dél-izraeli gyilkos invázióját követően indította meg hatalmas hadműveletét a Hamász ellen október 7-én, amelynek során mintegy 1200 embert, főként civileket ölt meg, és további 240 túszt hurcolt Gázába. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium állítása szerint több mint 20 000 embert öltek meg az övezetben a háború alatt, ez egy ellenőrizetlen adat, míg Izrael azt állítja, hogy körülbelül 40 százalékuk a Hamász terrorszervezet tagja.

Az IDF csütörtökön közölte, hogy több mint 2000 Hamász-alkalmazott vesztette életét az ideiglenes gázai tűzszünet december 1-jei lejárta óta. Ezzel a hadsereg becslése szerint a Gázai övezetben a háború kezdete óta elesett Hamász harcosok száma körülbelül 8000. További 1000 Hamász terroristát öltek meg Izraelben október 7-én, a terrorcsoport támadása során.

Benjámin Netanjahu a Hamász harcosoknak: “Itt a vég, most add meg magad!”

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap arra szólította fel a Hamász terroristáit, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert, azt állítva, hogy az elmúlt napokban számos tömeges megadással letették a fegyvert, amelyek a palesztin iszlamista mozgalom „végének kezdetét” jelzik.

Ne halj meg Yahya Sinouar miatt 

– szólította meg a Hamász harcosait Benjamin Netanjahu.

A Hamász-terroristák tucatjai veszítették el a kapcsolatot a terrorcsoport vezetésével, így nem maradt más választásuk, mint letenni a fegyvert és megadni magukat az izraeli erőknek a Gázai övezetben – jelentette vasárnap  a Katonai Rádió.

Miután a közösségi médiában elterjedtek a Dzsabalában és Hán Júniszban élő terroristákról készült képek, olyan jelentések jelentek meg, hogy az IDF “változásokat észlel a Hamász vezetésének magatartásában”.

Egy biztonsági forrás azt mondta a hadsereg rádiójának, hogy a Hamász magas rangú vezetői, akikről azt feltételezik, hogy a Gáza déli részén lévő Hán Juniszba menekültek,

“előnyben részesítik személyes túlélésüket, mint a Hamász parancsnoki és ellenőrzési műveleteinek túlélését”.

A Hamász zászlóaljak „kapituláltak” a gázai harcokban – közölte egy amerikai székhelyű intézet

Korábban vasárnap az amerikai székhelyű Háborús Tanulmányi Intézet egy X bejegyzésben úgy értékelte, hogy legalább hét Hamász-zászlóalj már kapitulált az IDF elleni harcban.

Ezenkívül hat zászlóalj “közel áll az összeomláshoz” – folytatta az Intézet. A Hamász gázai városának és az északi brigádoknak az összeomlása az északi övezet elesését jelezheti az izraeli erők számára.

Pénteken Yoav Gallant védelmi miniszter azt mondta az izraeli hadsereg katonáinak, hogy “úgy látja a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy Gázában a Hamász összeomlása kezdődött”.

Az IDF csapásokat mért a déli mecsetekre, és továbbra is a gázai alagutak ellen támad

Az IDF az elmúlt 24 órában több mint 250 terrorcélpontot támadott: földi, légi és haditengerészeti műveletek során – közölte az IDF vasárnap reggel.

Az izraeli erők rajtaütést hajtottak végre egy dél-gázai mecsetben, miután az izraeli légierő vadászgépei csapást mértek a mecset közelében található Hamász katonai kommunikációs központra.

Az izraeli katonák folytatták a földalatti alagútaknák felszámolását Hán Júniszban.

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

  • Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
  • Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
  • A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.

Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.

Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.

Háború az alagutakban

Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést,  vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.

Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában

Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.

A Channel 12 szerint kiterjedt szárazföldi csatákról számoltak be Khan Younis térségében, miközben a hírszerzés szerint a Hamász vezetőinek egy része jelen van a városban. Korábban Izrael csapásokat mért Khan Younisban és Rafahban, szintén Gáza déli részén.

A hadsereg rádiója szerint katonai erők is működnek Gáza városában és Beit Lahiában, Gáza északi részén.

A gázaiak arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg szórólapokat dobott le Khan Younisban, és felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak délre, Rafahba, figyelmeztetve a terület veszélyességét.

Az IDF korábban közzétett egy térképet, amely a Gázai övezetet több száz kis zónára osztja fel, és ezzel értesíti a palesztin civileket az aktív harci övezetekről. Arra kérte a palesztinokat, hogy figyeljenek területük számára, és kövessék az IDF jövőbeli frissítéseit.

A hadsereg ezt a térképet felhasználhatja arra, hogy evakuálásra szólítsa fel a palesztinokat bizonyos területekről, amikor az IDF szárazföldi offenzívája az övezet déli felére terjeszkedik, ahelyett, hogy tömeges evakuálást követelnének, ahogyan azt Gáza északi részén tette.

„Az IDF határozottan fellép a terrorszervezetek ellen, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a civilek és a terroristák megkülönböztetésére”

– fogalmazott a hadsereg a gázaiaknak küldött üzenetében.

„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”

Véget ér a tűzszünet

0

A tűzszünet meghosszabbítására és a további túszok szabadon bocsátására tett kísérletek egyik napról a másikra kudarcot vallottak.

Az izraeli hadsereg péntek reggel utasította a civileket Khan Yunisban, abban a városban, ahol Yahya Sinwar Hamász-vezér rejtőzik, hogy evakuáljanak, amikor véget ért az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet.

“Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”

Péntek reggel a Hamász megújította Dél-Izrael felé rakétát, és nem tudott megfelelő listát adni a fegyverszüneti megállapodás meghosszabbítása érdekében szabadon engedendő túszokról, Izrael pedig bejelentette, hogy ez sérti a tűzszüneti megállapodást, és hogy a háború folytatódik.

Több mint egy órával azelőtt, hogy reggel 7 órakor véget ért volna a tűzszünet, egy rakétát lőttek ki Gázából Dél-Izrael irányába, és néhány perccel a tűzszünet vége előtt egy második rakétatűzről számoltak be.

A tűzszünet lejárta után heves összecsapásokról számoltak be Gáza városának Sheikh Radwan negyedében Gáza északi részén, és a palesztin sajtó izraeli légicsapásokról is beszámolt Gáza egész területén. Az összecsapások további területekre is kiterjedtek Gáza északi és középső részén, az izraeli légicsapások pedig az egész övezetben folytatódtak.

A gázai Hamász által irányított egészségügyi minisztérium jelentése szerint legalább 32 palesztin meghalt, mások pedig megsebesültek péntek reggel a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban.

Az IDF palesztin jelentések szerint röplapokat dobott a Gáza déli része fölé, és figyelmeztette Khan Yunis városrészeinek lakóit, hogy meneküljenek Rafah menedékhelyeire, és arra figyelmeztettek, hogy “Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”.

November közepén az izraeli média arról számolt be, hogy Szinwar és a Hamász al-Kasszam brigádjainak parancsnoka, Mohammed Deif vélhetően Júnisz kánban bujkál.

Nem sokkal a tűzszünet befejezése után az IDF szóvivői egysége péntek reggel kijelentette, hogy

“a Hamasz megsértette a megállapodást, és ráadásul izraeli területre is lőtt. Az IDF megújította a harcot a Hamász terrorszervezettel a Gázai övezetben”.

A Miniszterelnökség péntek délelőtt közölte, hogy “a Hamász-ISIS terrorszervezet megsértette a megállapodást, nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy ma szabadon engedi az összes elrabolt nőt, és rakétákat lőtt Izrael polgáraira”.

“A harcokhoz való visszatéréssel hangsúlyozzuk: az izraeli kormány elkötelezett a háború céljainak elérése mellett – túszaink szabadon bocsátása, a Hamasz felszámolása és annak biztosítása, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt Izrael lakosaira.”

A Home Front Command visszaállítja a korlátozásokat Izrael déli és északi részén

A Honi Front Parancsnoksága megszigorította a korlátozásokat a gázai határ, valamint a libanoni és szíriai határ közelében élő közösségekre vonatkozóan péntek reggel, nem sokkal a tűzszünet vége előtt.

A gázai határ közelében lévő közösségekben különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be.

A Hamász az Egyesült Államokat hibáztatja, amiért „zöld utat” adott Izraelnek a háború folytatására

A Hamász által irányított gázai kormányzati médiairoda reagált a tűzszünet végére, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy “zöld utat adott (Izraelnek) a háború folytatására, tekintet nélkül a háborús törvényekre, valamint a nemzetközi és humanitárius törvényekre”.

„Palesztin népünknek joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát, és joga van szabadságot és függetlenséget szerezni, megalapítani palesztin államát Jeruzsálem fővárosával, és teljesen eltávolítani a megszállást földjeikről a nemzetközi és az ENSZ-szel határozatokkal összhangban.”

Szabaduló túszok – fogolycsere

A Hamásztól pénteken szabadult 13 túsz jelenleg a Vöröskereszt egyiptomi őrizetében van – jelentette az N12 egy izraeli tisztségviselőre hivatkozva. Egy másik izraeli forrás azt állította, hogy az első nap szabadon engedett túszok listája megegyezik azokkal, akik jelenleg Egyiptomban vannak.

Az átadás a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Yunisban történt – jelentette Walla egy izraeli tisztviselőre hivatkozva. Ez azután történt, hogy az IDF befejezte az előkészületeket 13 túsz fogadására, akiknek pénteken kellett visszatérniük Izraelbe, az IDF szóvivői egysége szerint.

A szabadon engedésükről szóló élő közvetítés fent látható, de hamarosan elérhető lesz a Kormányzati Sajtóiroda által biztosított túszok szabadon bocsátásáról készült stream is.

Az egyiptomi kommunikációs minisztérium szerint a Hamász az izraeliekkel kötött megállapodáson felül még 12 thaiföldit túszt is elenged. A Hamász és a thaiföldi kormány közötti tárgyalások az Izraellel folytatott tárgyalásoktól külön, és egy másik közvetítőn keresztül zajlottak – Irán – jelentette az N12. Thaiföld miniszterelnöke megerősítette szabadon engedésüket.

Korábban arról számoltak be, hogy 23 thaiföldi túszt feltétel nélkül szabadon enged a Hamász – Irán közvetítésével – az Al-Araby Al-Jadeed csütörtök késői közleménye szerint.

A szabadult túszokat kórházakba szállítják, ahol találkoznak családjukkal. A rafahi átkelőn keresztül Egyiptomba engedik őket, mielőtt Izraelbe szállítanák őket. Az egyiptomi kommunikációs minisztérium közölte, hogy készülnek a túszok szabadon engedésére az átkelőhelyen, amelyen a thai túszok is szabadulnak jelentette a héber nyelvű izraeli sajtó.

A Shin Bet munkatársai az egyiptomi oldalon a rafahi átkelőnél várják a túszokat, akiknek ellenőrizniük kell személyazonosságukat – jelentette Walla. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs eltérés a megállapodásban foglaltak és a visszaküldött túszok között. Jelenleg nem áll szándékukban senkit kihallgatni. A pénteken szabadult túszokat állítólag a Gázai övezet déli részén tartották fogva – jelentette Walla egy izraeli biztonsági forrás becslésére hivatkozva.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök figyelemmel kísérni a Hamász fogságából szabaduló túszokat Izraelbe szállító művelet irányítását. A miniszterelnököt elkíséri Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és katonai vezérigazgatója.

N12

A Hamász által Gázában túszul ejtett amerikai állampolgárok nem lesznek tagjai a péntek délután szabadon engedett első 13 túszcsoportnak – írja a CNN egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva. Az Egyesült Államok azonban továbbra is reménykedik, hogy a négynapos tűzszüneti megállapodás részeként szabadon bocsátandó mintegy 50 túsz között az amerikaiak is ott lesznek.

Netanjahu: Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász ellen

Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli Moszad ott fog fellépni a Hamász-vezetők ellen, “ahol vannak”, jelezve ezzel, hogy potenciálisan hajlandók megcélozni őket Gázán kívül.

A Moszad utasítást kapott, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este újságíróknak, miközben megvédte a részleges túszegyezményt, amely négy-kilenc napos szünetet tartalmaz a gázai háborúban.

„Nehéz döntés volt, de helyes döntés”

– mondta Netanjahu.

Felszólalt egy nappal azután, hogy a kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amellyel 98 túszt szabadulhat a háború első szünetéért, valamint a bebörtönzött palesztin nők és kiskorúak szabadon bocsátásáért cserébe.

Netanjahu kemény hangot ütött meg, amikor arról biztosította az újságírókat:

“Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen ott, ahol vannak”

– mondta Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael Gázán kívül is célba veheti őket, beleértve Katart is.

Kedden a Hamász azt közölte a libanoni médiával, hogy a Hamász al-Kasszam-brigádok libanoni szervezetének parancsnok-helyettese, Khalil al-Kharaz meghalt egy izraeli légicsapásban Dél-Libanonban.

Libanoni jelentések szerint Kharaz életét vesztette egy légicsapásban, amely egy járműre irányult a Csaaitije és Qlaileh közötti úton, Tírusztól délre.

Netanjahu azt a közvetlen kérdést tette fel, hogy Izrael megpróbálja-e meggyilkolni a Hamász vezetőit a szünetben, vagy leállítja erőfeszítéseit, amíg a szünet véget nem ér.

Kemény hangon biztosította az izraeli közvéleményt, hogy a szünet átmeneti lesz, és Izrael katonai hadjárata a Hamasz kiszorítására Gázából folytatódik, ha annak vége.

„A háború addig tart… amíg el nem érjük az összes célunkat: vissza kell juttatni az összes túszt, felszámolni a Hamászt, és biztosítani, hogy a Hamászt követő napon ne legyen olyan elem, amely támogatja a terrorizmust, nevelje gyermekeit a terrorizmusra, és fizessen a terroristáknak vagy családjaiknak. A Hamász többé nem irányíthatja Gázát.

„Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre. Visszaállítjuk a biztonságot délen és északon egyaránt. Nyerünk, és továbbra is az abszolút győzelemig fogunk küzdeni”

– jelentette ki.

Gázai túszok alkudozása

Úgy beszélt, hogy David Barnea, a Moszad főnöke Katarban tartózkodott, egy olyan országban, amely Egyiptommal együtt közvetítette azt a megállapodást, amellyel az október 7. óta Gázában tartott több mint 239 túsz közül 50-98-at kiszabadítanak.

Netanjahu azt is megígérte, hogy az összes túszt szabadon engedik, beleértve a Hamász által 2014 és 2015 óta fogvatartott két izraeli foglyot is – Avera Mengistut és Hisham al-Sayedet. Utalt a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két katonára is, Hadar Goldinra és Oron Shaulra.

„Mindenkit hazaviszünk És amikor azt mondom, mindenki, mindenkire gondolok”

– mondta.

A Hamász akkor fogta el a túszokat, amikor beszivárgott Izrael déli részébe, és több mint 1200 embert ölt meg. Izrael azóta katonai kampányt folytatott a Hamász kiszorítására Gázából.

Netanjahu köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a megállapodás biztosításáért és kibővítéséért tett erőfeszítéseiért anélkül, hogy elismerte volna Biden közvetlen szerepvállalását.

Biden kontra Netanjahu

0

“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.

A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:

“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.

Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.

Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik

Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:

“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”

Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:

”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”

Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.

Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!