2007. október 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy a következő évi költségvetés tervezete szerint a karitatív szervezetek kevesebb pénzt kapnak.
Jelentős összegekkel csökkenne egyes szervezetek támogatása a 2008-as költségvetés tervezete szerint, írta tíz éve a Független Hírügynökség. Az akkori hír szerint az állami feladatokat is ellátó Magyar Vöröskereszt ötödével, 43 millió forinttal kapna kevesebbet,
ami valamivel több, mint a hazai véradásszervezés teljes évi költsége.
A rászorulókat segítő Baptista Szeretetszolgálat Alapítványtól a támogatás felét, 15 milliót vonnának el, amely a civil szervezet szerint teljesen ellehetetlenítené a működésüket.
A Magyar Vöröskereszt megdöbbent a javaslaton, hiszen nem egyszerűen civil szervezetként működnek, hanem állami és részben állami feladatokat egyaránt ellátnak. A szervezet úgy véli, hogy
ha tehermentesítik az államot, akkor jogosan jár nekik az állami támogatás
– mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Czimbalmos Ágnes, a Magyar Vöröskereszt megbízott főigazgatója.
A Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány 2007-re 30 millió forintot kapott, ami a működési kiadásaik 15-17 százalékát fedezte. A javaslat csak ennek felét adta volna nekik. A civil szervezet ezért azt tervezi, hogy felkeresi azokat a parlamenti frakciókat és képviselőket, akik eddig is elismerték és támogatták a munkájukat és arra kéri őket, hogy segítsenek – mondta a Független Hírügynökségnek tíz éve Kató Ernő, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány fejlesztési igazgatója.
Arról írt 2007. szeptember 18-án a Független Hírügynökség, növelik a Parlament épületét övező biztonsági zónát, de kevesebb lesz a rendőr.
Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy két helyen változtatnak a Kossuth téri biztonsági zónán. Az északi sorompónál – ez esik a Képviselői Irodaház irányába – a Széchenyi rakpartig
húznak egy körülbelül ötven méter hosszú kordont,
hogy ne kelljen nagy tömegben rendőröket bevetni az épületből távozó politikusok védelmére.
A déli sorompónál két méterrel rakják kintebbre a kordonokat a biztonsági sáv növelése miatt. A biztonsági zóna megváltoztatását a Köztársasági Őrezred saját belátása szerint változtatta meg.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek korábban azt mondta, hogy előző este a Kossuth téri tüntetők közül néhány tüntetőt igazoltattak, de egyet sem állítottak elő.
A rendőrök az 1-es és 17-es kapunál gyülekeztek, hogy megvédjék a Parlamentből késő este távozó képviselőket.
A tömegből többen üres üvegeket és műanyag palackokat dobáltak a képviselők felé.
A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy az egyik politikus autóját közvetlen közelről egy likőrös üveggel dobták meg, az autó lassított, majd elhajtott a Képviselői Irodaház irányába.
Tíz éve, 2007. szeptember 17-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több, főleg kormánypárti képviselőt is fenyegetés ért. Az MSZP-s képviselők ezért, illetve azért, mert néhányukat pár nappal korábban megtámadták a parlament parkolójából kifelé menet, kérték a plenáris ülés felfüggesztését és a rendkívüli házbizottsági ülés összehívását.
A Házbizottság előtt az MSZP rendkívüli frakcióülést tartott, ahol meghallgatták Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolóját az Országgyűlést és a képviselőket fenyegető biztonsági kockázatokról.
Az ülést követően Takács Albert a Független Hírügynökség kérdésére elmondta: biztosítani kell a parlament kijáratait, hogy minden képviselő szabadon eljusson akár a tömegközlekedési eszközökig, akár az autójáig.
„Ha a kijáratoknál olyan események történnek, amelyek a képviselőket fenyegetik akkor a rendőrség is meg fogja tenni a szükséges lépéseket”
– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: nem adott utasítást a rendőrség számára, de rendőri vezetőkkel egyeztetett és a rendőrség nem fog provokálni senkit.
Takács Albert azt nem árulta el, hogy mennyi rendőr lesz jelen este a Kossuth téren az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója kapcsán szervezett demonstrációkon és azt sem árulta el, hány tüntetőre számítanak.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője a rendkívüli frakcióülést követően elmondta: ez nem szocialista ügy, mind az öt pártot érinti, hiszen
nem csak kormánypárti, hanem MDF-es képviselőt is megfenyegettek.
Ezért kérték a Házbizottság összehívását.
Nyakó István az MSZP szóvivője újságíróknak megmutatta a telefonját, melyre több fenyegetést is kapott. Az egyik így szólt:
„lógni fogtok mocskos kommunista hulladékok, fizess a rágalmazásért és takarodj.”
Az üzeneteket egy internetes oldalon keresztül küldték.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 16-án írt arról a Független Hírügynökség, hogy gázpisztolyt és kést akart bevinni egy férfi a Sándor Palotába.
A Kulturális Örökség Napjai rendezvény keretében több közintézményt is meglátogathattak az érdeklődők, így a Sándor Palotát is. A Köztársasági Őrezred munkatárai szóltak a rendőröknek, hogy egy 74 éves székesfehérvári férfinél a beléptető kapunál
egy gázfegyvert és egy 8 centiméteres kést találtak.
A férfit előállították, kiderült, hogy a gázpisztolyra nincs engedélye. Eljárás indult ellene.
2007. szeptember 15-én az MSZP politikai évadnyitó rendezvényéről írt a Független Hírügynökség. Gyurcsány Ferenc a reformok folytatásának fontosságát és a változásoktól való félelem leküzdését nevezte a legfontosabb feladatnak. Azt mondta, nem volt könnyű az év, de látszani fognak az eredmények és fent fog maradni a koalíció.
Az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország történelmi válaszút előtt áll, ez pedig a reform vagy a bukás. A kormányfő szerint a reform és a baloldal sikere egyesíthető és a magyar baloldalnak a nemzeti progresszió vezető, elsőszámú erejévé kell lennie.
Gyurcsány Ferenc szerint
a változásoktól való félelemmel meg kell küzdeni.
A hétköznap embere rendet szeretne, a szocialista párt pedig a szabadság rendjét akarja megteremteni. Mint mondta, polgárosodó Magyarországra van szükség, ahol a sikert nem irigység, hanem elismerés fogadja. Véleménye szerint nem csak beszélni kell a hazáról, hanem tenni is érte.
Tíz évvel ezelőtti beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a reform nem csak a miniszterelnök, vagy az MSZP ügye, hanem nemzeti üggyé kell tenni.
Egy politikusnak elsősorban nem népszerűnek, hanem hasznosnak kell lennie.
Nem politikai teljesítmény ugyanis olyat mondani, ami „édes a fülnek”, hanem meg kell küzdeni azért, hogy az emberek ne féljenek attól, amit muszáj megtenni. Hangsúlyozta, hogy a győzelem ára 2010-ben nem az önfeladás lesz.
Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a jobboldal szemet huny, szélsőséges részei pedig aktívak is abban, hogy támadják a rendet és a bizonytalanság legyen az úr. A miniszterelnök szerint
nem kell kordont bontani és nem kell megmagyarázni, hogy miért lehet náciknak masírozni az utcán.
A „nácik grasszálása” ugyanis nemcsak nem jó Magyarországnak, hanem meg kell küzdeni vele. A kormányfő ismét megjegyezte, hogy a jobboldalnak ki kellene mondania, hogy nincs helye a közelében náci jellegű szerveződésnek. Ám véleménye szerint, ehhez nincs meg a bátorságuk.
„Gyenge ember, gyenge kormány, gyenge ország”
– így reagált a Fidesz szóvivője tíz évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc beszédére. Szijjártó Péter szerint egy gyenge ember próbálta meg kétségbeesetten megmagyarázni saját elégedetlenkedő párttársainak, hogy hogyan nyújthatott ennyire gyenge teljesítményt a kormány. A kormányfő náci szervezetekkel kapcsolatos kijelentéseiről azt mondta: „Gyurcsány Ferenc egy gyenge, kétségbeesett ember, aki két kézzel próbál kapaszkodni a hatalmába, és mindenféle képtelenségeket kitalál”
Tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 11-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy a Fidesz örült annak, hogy a svéd ügyészség is vizsgálatot indított többek között Magyarország Gripen-vásárlásaival kapcsolatban. A kormánynak nem volt külön álláspontja.
Lázár János, a honvédelmi bizottság akkori fideszes elnöke beszélt a vizsgálatról, azt mondta: így végre kiderülhet, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban miért módosította az Orbán-kormány által megkötött Gripen-beszerzési szerződéseket. Szerinte azok előnyösek és kedvezőek voltak az ország számára, 2003-ban viszont a Medgyessy-kabinet úgy módosította a szerződést, hogy a beruházás összköltsége kétszeresére nőtt.
Azt is mondta, hogy
a Fidesz nem áll el az általuk kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításától,
ugyanakkor a már működő Vadai Ágnes (MSZP) honvédelmi államtitkár vezette bizottság a Fidesz szerint egyértelműen az Orbán-kormányt hozza ki felelősnek, így annak az eredményére kár is várni.
Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta:
a kormánynak nincs külön álláspontja a svéd ügyészségi vizsgálattal kapcsolatban,
ha olyat tárnak fel, ami a magyar kormány számára is érdekes, akkor foglalkoznak majd vele.
A parlamentben jelentette be Kovács Tamás legfőbb ügyész, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Magyar Gárda működését – írta 10 évvel ezelőtt, 2007. szeptember 10-én a Független Hírügynökség.
Kovács Tamás Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva elmondta, hogy
a Magyar Gárda nyilvántartásba vételének nem volt törvényes akadálya, így azt nem lehetett megtagadni,
most azonban több bejelentés nyomán vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a gárda működésével kapcsolatban. Vizsgálják például azt, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a szervezetbe belépni szándékozóknak az adatlapon, amelyek adatvédelmi aggályokat vetnek fel.
Gusztos Péter viszontválaszában emlékeztetett arra, hogy
bíróság már egyszer oszlatott fel egyesületet,
a Vér és Becsületet, méghozzá azért, mert az egyenruha és a bajtárs megszólítás alapján bizonyítottnak látta, hogy katonai szervezetről van szó, a bejegyzés alapján egyébként „szegény zenészek megsegítésére” létrejövő egyesület esetében.
2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.
A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.
Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy
a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.
Horváth Ágnes bejelentette:
a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.
Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.
Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de
minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról
– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.
Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. „7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.
Különös felütéssel kezdődött az őszi politikai szezon. A kormánypárt Kövér Lászlóval indított, majd nem sokkal a házelnöki megszólalás után Rogán Antal is az őszre várható utcai zavargásokkal riogatta a magyar polgárokat. Nem esett nehezükre az okokat sem megtalálni: úgy fogalmaztak, hogy a Soros-hálózat utcai harcokra készül.
Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal. Ha lesznek zavargások, utcai harcok, azokat majd a Fidesz provokálja – mondták. Egyrészt, hogy ezzel is egy erős állam szükségességét bizonygassák, másfelől azért, hogy végső esetben bevezethessék a szükségállapotot. Ebben az esetben nem lenne választás, viszont a Fidesz akár rendeleti úton is kormányozhatna.
Ne szaladjunk ennyire előre, mondják mások, akik szerint
az Európai Unió egyik tagállamában egy ilyen opciónak a valószínűsége gyakorlatilag a nullával egyenlő.
Volt már ilyen Magyarországon, és elsősorban a fővárosban, Budapesten. 2006 őszén az ország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc által elmondott őszödi beszéd kapcsán robbant ki az országos felháborodás, mely nem sokkal később erőszakos cselekedetekbe torkollott. Akkor a Fidesz ellenzékben volt, és mosta a kezeit, ám, ha elolvassuk az akkori beszámolókat, nem voltak ártatlanok ebben az ügyben.
A FüHü az elkövetkező napokban-hetekben több alkalommal is foglalkozik majd a 2006-os zavargások hátterével. Elsősorban a Független Hírügynökség egykori, archív anyagira támaszkodva mutatjuk be a 11 évvel ezelőtti eseményeket. Nem, vagy csak a valóban szükséges helyeken kommentáljuk, ami akkor történt. (A Független Hírügynökség szövegeit kurzívval, azaz dőlt betűkkel olvashatják.)
Így kezdődött
2006. szeptember 17-én a délutáni rádióban hangzott el a Magyar Rádióban Gyurcsány miniszterelnök Őszödön elmondott beszédének egy rövid részlete. A beszéd még május 26-án hangzott el, de, mint utóbb kiderült, már júniusban a Fidesz vezérkarához kerülhetett a szöveg.
Mindezt alátámasztja, hogy a beszédben Gyurcsány sok más mellett arról is beszélt, hogy
„hazudtunk reggel, éjjel, meg este”,
és ezt abba kell hagyni. Ezt visszhangozta utóbb egész nyáron az akkori ellenzéki sajtó, a Fidesz minden rendű és rangú megszólalója, és ezt lehetett hallani szeptember első felében is. Hogy a kormány és Gyurcsány hazudik.
Gyurcsány Ferenc 2006-ban Fotó: Független Hírügynökség
A Wikileaks értesülései szerint
az akkor még a Fideszhez és Orbánhoz hű Hír TV szeptember 15-én több nagy tévétársaságot is Budapestre trombitált, azt ígérve nekik, hogy két nappal később érdekes dolgok fognak történni.
Hogy ki juttatta el az Őszödön elmondott beszéd felvételét a Fideszhez, máig vita tárgya. Több verzió kering ezzel kapcsolatban, bizonyíték egyikre sincs, és még az sem kizárt, hogy úgy van, ahogyan azt sokan tudni vélik.
Vagyis, hogy a Szili-Baja-Szekeres triumvirátus adta át a kazettát a 2009-ben Bolíviában Morales elnök rendőrei által lelőtt Rózsa-Flores Eduárdónak. Tőle Kósa Lajoshoz került a szöveg, ő pedig nemcsak arról gondoskodott, hogy eljusson az országos rádiókhoz, de arról is, hogy a hanganyagot megvágva, eredeti jelentéséből kiforgatva élvezhessék a rádióhallgatók.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: Hazudott a kormány
Hazudott a kormány az embereknek, és az elmúlt kormányzati ciklusban nem tett semmi érdemit a kormány- többek között erről beszél Gyurcsány Ferenc azon a hangfelvételen, amely egy május 26-i balatonőszödi MSZP frakcióülésen készült és vasárnap került nyilvánosságra. A kormányfő elismerte, hogy ő beszél a felvételen, de határozottan kijelentette: nem mond le emiatt. Az MSZP örült, hogy nyilvánosságra került a felvétel, az SZDSZ nem kívánt reagálni az elhangzottakra, az MDF a teljes szöveget követelte a miniszterelnöktől, a Fidesz rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. A hangfelvétel nyomán vasárnap este spontán tüntetés szerveződött a Kossuth téren többszáz ember részvételével.
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz – többek között ezt mondja a kormányfő a nyilvánosságra került hangfelvételen. Utóbb ezeket a mondatokat azzal magyarázta, hogy a politikai elit általános hazugságairól beszélt, amelyből a baloldalnak van bátorsága kilépni.
A miniszterelnök határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lemond-e, és azt mondta nem bánja, hogy vasárnap megismerhette a közvélemény a felvételt. Az ugyanis szerinte „ékes „bizonyítéka annak, hogy a miniszterelnök tudja a dolgát, és „a történet nem rövid távú népszerűségről és szimpátiáról szól”, hanem hosszútávú változtatásokról.
A szocialisták sem bánták, hogy nyilvánosságra került a balatonőszödi ülésen készült hangfelvétel,
mert így szerintük segít tisztázni, miért nem vártak az önkormányzati választásokig a kényszerű megszorító intézkedésekkel – mondta akkor a Független Hírügynökségnek Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője.
Fotó: Független Hírügynökség
A liberálisok egy ideig nem nyilatkoztak az ügyben, Horn Gábor (SZDSZ) azt mondta: „Nem gondolom, hogy nekem vagy más SZDSZ-s politikusnak egy másik párt zártkörű rendezvényén elhangzottakat kommentálni kellene”. A Fidesz politikusai az ügyben vasárnap nem nyilatkoztak, de rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Orbán Viktor pártelnök.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: „Elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.”
Vasárnap több sajtórgánumhoz juttattak el ismeretlenek egy olyan hangfelvételt, amelyen a kormányfő szocialista politikusok előtt, szűk körben, közvetlenül az országgyűlési választások után elismeri; a kampányban, az ország helyzetét illetően hazudtak A Független Hírügynökség birtokába jutott felvétel szerint, a kormányfő, a május 26-án szó szerint azt monda:
„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”
Leszögezi: nyilvánvalóan végighazudták az utolsó másfél, két évet. Szerinte a kormány négy évig nem csinált semmit.
„Nem tudok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl hogy a szarból vissza hoztuk a kormányzást a végére”
– szögezi le az összejövetelen a kormányfő.
Fotó: Független Hírügynökség
A szeptember 17-én még békésnek, bár haragosnak induló megmozdulások másnapra eldurvultak.
Szeptember 18-án már kövekkel és egyéb utcai harcokra alkalmas szerszámokkal felszerelkezett tömeg állt a felkészületlen rendőrökkel szemben.
A tüntetés a Kossuth téren kezdődött, de aztán Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akkori vezetőjének hívására a tömeg átvonult a Szabadság térre, az MTV székházához.
Az aznapi eseményekről, a Magyar Televízió székházának ostromáról ezt írta a Független Hírügynökség:
Több mint egy órája tart a Magyar Televízió székházának ostroma Budapesten. A tüntetők folyamatosan be akarnak törni az épületbe, a rohamosztag többször is könnygáz-gránátokat és vízágyúkat vetett be.
Az MTV székházának ostroma hétfő este negyed 11 után kezdődött. Este 11 óra után 10 perccel megindultak a tüntetők a székház bejárata felé, miután beszorították a rendőröket az épületbe. Miután a székházból vízágyúkkal lőttek ki a rendőrök, a tömeg meghátrált.
A rácsokat ezután lehúzták az épület bejáratainál, aztán fémkordonokkal próbálta betörni az ajtót néhány tüntetőt, ekkor újra könnygázgránátokat vetettek be. A tömegben közben többen azt skandálták, hogy „ÁVH! ÁVH!”
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy többen könnyebb sérüléseket szenvedtek, pontos számot viszont nem tudott mondani Győrfi Pál.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint időközben néhány tüntető elkezdte leszedni a rácsokat a tévé székházának oldalsó ablakairól.
A környékre több tűzoltó autót és rabszállító kocsit vezényeltek.
Forrás: Wikimedia Commons
Több vidéki városban is tüntetés volt szeptember 18-án, a többi között Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Békéscsabán. A miskolci megmozdulásról így számolt be a Független Hírügynökség:
Miskolcon nagyjából ezer ember tüntetett délután öt órától a Gyurcsány-kormány leváltását követelve. A tüntetők a városháza előtt a szocialista városvezetés leváltását is követelték. A szocialisták székházánál „Soha többé MSZP-t!” „Ébredj, Miskolc!” jelszavakat skandáltak, és elénekelték a Székely Himnuszt. Néhányan MSZP-s választási plakátokat firkáltak össze, és szaggattak le.
A tüntetésre sms-en keresztül hívták a miskolciakat. A gyűlésen Fidesz-röplapokat osztogattak, és felszólalt a MIÉP megyei elnöke is.
Az MSZP támogatja a miniszterelnököt
A szocialista frakció hétfő esti ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a kormányfőt. Az ülésen részt vett Gyurcsány Ferenc is, aki néhány órás oroszországi útja után a repülőtérről azonnal a Képviselői Irodaházba sietett.
Az MSZP frakciójának ülése után a kormányfő újságíróknak elmondta: az ülésen mindössze kétszer kért szót. Világossá tette, hogy a balatonőszödi beszéde nyomán kirobbant ügyet nem személyes kérdésként kezeli. Az a kérdés, hogy van-e a pártban annyi erő, hogy kikerüljön a féligazságok csapdájából – fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a frakció nem foglalkozott Sólyom László délutáni nyilatkozatával. Ő maga azonban úgy véli: a nyilatkozat akkurátus és pontos. Egyetért az államfővel abban, hogy fontos a közbizalom helyreállítása, és ezért fordulatra van szükség a politikában – tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz szolidáris az utcán tiltakozó tömegekkel
A Fidesz szolidaritást vállal az utcán tiltakozó, a kormány távozását követelő emberekkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy alkotmányos eszközökkel elérjék a kormány távozását – olvasható a Fidesz-MPSZ Elnökségének közleményében.
A Fidesz ugyanakkor úgy látja: komoly veszélyt jelent az, hogy az emberek spontán indulatai kezelhetetlenné válhatnak. Arra kérnek ezért mindenkit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek az indulatokat féken, a spontán szerveződött tüntetéseket pedig törvényes keretek között tartani – derül ki a közleményből.
Szeptember 19: Már a Kossuth téren a tüntetők
Kedden este 8-kor már legalább négyezren voltak a Kossuth téren, amely lassan megtelik tüntetőkkel. Több mint 1500, golyóálló mellénnyel és gázálarccal felszerelt rendőr áll készenlétben arra az esetre, ha rendbontás történne.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója benzinkannákkal, boxerekkel, baseball-ütőkkel felszerelt fiatalokat látott a téren. Miközben a tüntetők létszáma folyamatosan emelkedik, olyan hírek keltek szárnyra, hogy a demonstrálók a Magyar Rádióhoz vagy a Köztársaság téri MSZP-székházhoz vonulnak.
Gyurcsány Ferenc a nagyköveteket tájékoztatta a zavargásokról
A szokásos nagyköveti megbeszélésen Gyurcsány Ferenc a csaknem 70 Magyarországra akkreditált diplomatát is tájékoztatta az elmúlt napok zavargásairól – mondta Danks Emese a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányszóvivő közlése szerint Gyurcsány Ferenc ugyanazt a tájékoztatást adta a nagykövetnek, mint amit a szerda reggeli kormányülés elején is ismertetett. Eszerint Magyarországon rend van, a rendőrség megvédte a fővárost és az embereket. A kormányfő szerint azok a rendbontók, akik köztörvényes bűncselekményeket követnek el, a békés tüntetőket használják fel ürügyként. A miniszterelnök a nagykövetek előtt is megerősítette: a kormány meghátrálás nélkül folytatja munkáját, és kitart az egyensúlyteremtés, a reformok és a fejlesztések politikája mellett.
Egy gáz- és egy vízvezeték is eltört, amikor beomlott a föld az épülő négyes metró Tétényi úti megállójánál – írta tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 4-én a Független Hírügynökség. Napokra le kellett állítani a fúrópajzsokat.
300 méteres körzetben le kellett zárni az állomás környékét, miután
az omlás miatt eltört vezetékből szivárgott a gáz.
Horváth Éva, a DBR Metróprojekt szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a fúrópajzsokat az automata-rendszer azonnal leállította, a pajzsok nem sérültek meg. A két fúrópajzs a felszíntől tíz méterre dolgozott, egymástól négy-öt napnyi távolságra.
Regőczi Miklós, a BKV akkori kommunikációs igazgatója azt mondta:
a talajviszonyok miatt omlott be a föld.
Szerinte az első vizsgálatok szerint olyan porlékony agyagtalajba ütköztek a szellőzőrendszer építése közben, amire ezen a területen nem lehetett számítani. Az éjszakai műszakban dolgozók időben észrevették a földcsuszamlást és el tudták hagyni a területet, így senki nem sérült meg.
Azt is mondta: a közműtérképen még nem volt rajta ez a gázvezeték, amelyet két éve éppen a metró építése miatt helyeztek át.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
