független hírügynökség Archives » Oldal 5 a 6-ből

Tíz éve történt: Új bevándorlási szabályokon dolgozik az EU

FüHü

-

2017-09-03

Tíz éve történt: Új bevándorlási szabályokon dolgozik az EU

2007. szeptember 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy megkönnyítené a harmadik országból érkezők munkavállalását és letelepedését az Unióban. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint így orvosolni lehetne a tagállamok munkaerő hiányát.

A biztos azt is mondta: a végső döntést a tagállamok hozhatnák meg: alkalmazzák-e vagy sem a könnyítéseket. Ferrero-Waldner szerint

a változtatásokkal csökkenne az illegális bevándorlók száma, egyúttal a munkaerőpiac nehézségein is segíteni lehetne.

Elsősorban a vízumkiadás terén szeretne könnyíteni a Bizottság – írta tíz éve a Független Hírügynökség.

Az Unió 2004-es bővítésekor egyedül a svédek, írek és britek nyitották meg munkaerőpiacukat az akkor belépő 10 új ország munkavállalóik, köztük a magyarok előtt. A Bizottság tíz évvel ezelőtti tapasztalatai szerint

mindhárom ország profitált a nyitásból.

Azóta a régi tagállamok egymás után nyitották meg munkaerőpiacukat az újak dolgozói előtt. De például Németország és Ausztria 2007-ben még életben tartotta a korlátozásokat.

A Bizottság a bővítéskor szerzett pozitív tapasztalatok alapján harmadik országok felé is nyitni akart. Jóllehet a munkanélküliség szinte minden uniós országban gondot okozott, ugyanakkor munkaerőhiány is jellemezte a közösséget: kevés volt a képzett ember, aki megfelelő szintű tudással rendelkezett az állások betöltéséhez. Ezen szeretett volna azzal segíteni a Bizottság, hogy az EU-n kívülről enged be szakembereket.

Tíz éve történt: A határőrség felkészült a schengeni csatlakozásra

FüHü

-

2017-09-02

0

Tíz éve történt: A határőrség felkészült a schengeni csatlakozásra

2007. szeptember 2-án beszéltek arról a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy az új információs rendszer ellenőrzése után, a következő év január elsejétől minden feltétel adott lesz a csatlakozáshoz.

A Határőrség három éve készült már arra, hogy Magyarország a schengeni övezet része legyen, vagyis, hogy

útlevél nélkül lehessen belépni az övezethez tartozó országokba.

Béndek József, a Határőrség országos parancsnoka arról beszélt, hogy a szlovák, az osztrák és a szlovén határ 1100 kilométeres, Magyarországot érintő szakaszain megszűnik a jelenlegi ellenőrzés. A több mint 440 kilométeres román, az ukrán és a szerb szakaszon viszont továbbra is fennmarad a jelenlegi rendszer, vagyis mindenkit megállítanak majd.

Tíz éve történt: A szélsőségek erősítése miatt bírálta a kormányszóvivő a Fideszt

FüHü

-

2017-09-01

0

Tíz éve történt: A szélsőségek erősítése miatt bírálta a kormányszóvivő a Fideszt

Az a párt, amelyik saját politikai céljai érdekében a szélsőségeket erősíti, illetve nem határolódik el tőlük, az a demokráciát gyengíti – ezt mondta 2007. szeptember elsején a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett akkori kormányszóvivő.

Előtte Navracsics Tibor azt mondta, Gyurcsány Ferenc kijátszotta az antiszemita kártyát a Fidesszel szemben azért, hogy elterelje a figyelmet az alapintézmények összeomlásáról, ami rossz kormányzása következménye.

Budai Bernadett szerint az ellenzéki politikus nyilatkozata azt mutatja:

a Fidesz nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a miniszterelnök számos példán keresztül bizonyította a fennálló veszélyt.

Ezek pedig még 2002 előttről származnak, azaz olyan időszakból, amikor Gyurcsány Ferenc nem hogy miniszterelnök, de még a kormány tagja sem volt.

Navracsics Tibor a Fidesz akkori választmányi ülésén beszélt arról is, hogy

Gyurcsány Ferenc „ámokfutásában” előbb-utóbb magára marad,

mert az SZDSZ már világossá tette: nem partner abban, amit a miniszterelnök az utóbbi időszakban művel. De Navracsics Tibor szerint a szocialisták józan erői is belátják előbb-utóbb, hogy a kormányfő megnyilvánulásai vállalhatatlanok.

Tíz éve történt: A költségvetési hivatalról egyeztettek

FüHü

-

2017-08-28

0

Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és a KDNP is támogatta egy független költségvetési hivatal vagy tanács létrehozását, az MDF szerint viszont nem újabb hivatalra van szükség, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosítványainak megerősítésére – ezt írta tíz éve, 2007. augusztus 28-án a Független Hírügynökség, miután az öt parlamenti párt képviselői Sólyom László köztársasági elnökkel egyeztettek.

A költségvetést felügyelő független hivatal felállítása mellett számos másik javaslat is elhangzott az államfő által kezdeményezett találkozón. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a találkozó után egy olyan jogszabály megalkotásáról beszélt, ami magyar államadósságot határolná be, és

a deficitet is szigorú korlátok közé szorítaná.

Azt mondta, a szocialisták szeretnék garantálni az úgynevezett elsődleges egyenleget is, ami az adósságszolgálat kivonásával számított pozitív költségvetési eredményt jelenti.

A Fidesz két javaslatcsomaggal érkezett az államfőhöz – mondta Navracsics Tibor egy későbbi sajtótájékoztatón. A Fidesz szerint az új törvények megalkotása előtt át kell tekinteni az elmúlt öt év folyamatait is, és meg kell állapítani az utóbbi évek költségvetési politikája kapcsán a felelősséget, de ezt nem tekintik a megállapodás előfeltételének.

A Fidesz javaslatai között szerepelt továbbá a kiadási plafon megállapítása, ami maximalizálná a költségvetési kiadásait,

tisztáznák az Állami Számvevőszék jogköreit, és ismét felvetették a miniszterek felelősségvállalását is a költségvetés betartásában – mondta Varga Mihály, a párt alelnöke.

Az SZDSZ javaslatot tett arra is, hogy költségvetési hivatalnak legyen joga kampányidőszakában beárazni a pártok ígéreteit is – mondta a találkozó után Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes. A KDNP is támogatja a költségvetési hivatal felállítását, de szerintük ennek úgy van értelme, ha annak vétójoga lesz – mondta Semjén Zsolt, a párt frakcióvezetője.

Az MDF viszont nem értett egyet a költségvetési hivatal felállításával, Herényi Károly frakcióvezető szerint nem lesz rá garancia, hogy betartják majd észrevételeit. Az MDF szerint az ÁSZ jogköreit kell megerősíteni.

Tíz éve történt: 25 ezerbe volt egy elsős tanszercsomag

FüHü

-

2017-08-27

0

Tíz éve történt: 25 ezerbe volt egy elsős tanszercsomag

100 ezer elsős kezdi meg hamarosan a tanulmányait, a 12 évfolyamon pedig összesen 1 millió 381 ezer diák ül iskolapadba – ezt írta a Független Hírügynökség tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 27-én.

Csaknem százezer diákkal volt kevesebb, mint az előző évben. Iskolából és tanárból is kevesebb lett, de pontos számokat akkor még nem lehetett erről tudni. A szakszervezet akkori becslése szerint a kötelező óraszám emelésével együtt akár 10 ezer tanár veszthette el az állását.

Egy elsős gyereknek 20-25 ezer forintba is kerülhetett tíz éve az iskolakezdés,

egy olcsóbb hátizsák ugyanis 5-10 ezer forint, egy komplett tolltartó 1-2 ezer forint körül mozgott, de meg kellett még venni egyebek között a körzőt, temperát, zsírkrétát, rajzlapot és tornazsákot is.

A tankönyvekért átlagosan több mint 5 százalékkal kellett többet fizetni 2007-ben, mint egy évvel korábban.

Az alsósok könyvcsomagjai átlagban 5 ezer forintba kerültek,

de az első évfolyamokon 10 ezer forintnál is több lehetett. A felsőbb éveseknél is 10 ezer forint körül volt a tankönyvcsomagok átlagos ára, egyes évfolyamosoknál azonban a 15-20 ezer forintot is elérhette – derült ki a szaktárca adataiból. A legolcsóbb középiskolai kiadvány egyébként 133 (elsős felmérő feladatlapok), a legdrágább 6944 (gépjárműszerkezeti szaktankönyv)forintba került.

Ingyenes tankönyvre az előzetes becslések szerint több mint félmillió diák volt jogosult, amely 220 ezerrel volt kevesebb, mint az előző évben.

Tíz éve történt: Alkotmánybíróság elé kerül a Gyurcsány-csomag egy eleme

FüHü

-

2017-08-26

0

Tíz éve történt: Alkotmánybíróság elé kerül a Gyurcsány-csomag egy eleme

Tíz évvel ezelőtt, vagyis 2007. augusztus 26-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül az úgynevezett Gyurcsány-csomag keretében elfogadott társasági különadó alkotmányosságát támadó indítvány.

Az AB tíz évvel ezelőtti közleménye szerint nyári ítélkezési szünet után, a testület foglalkozik továbbá az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt megkérdőjelező inítdítvánnyal is. Azt tervezték, hogy október végére

néhány fontos népszavazási kérdésben is döntést hoznak.

A társasági különdó megsemmisítését azért kezdeményezi az indítványozó, mert szerinte a jogszabály nem teszi lehetővé a már megszerzett, határozott idejű adókedvezmények érvényesítését. Az Alkotmánybíróság foglalkozik a pénzintézeket terhelő különadó jogosságát vitató indítvánnyal is. Ezt az új adónemet az államilag támogatott kamattal kihelyezett kölcsönök (például a lakáshitelek) után kell fizetniük a pénzintézeteknek.

A Gyurcsány-csomag kapcsán tizenegy Ab-határozat született 2006 november óta (2007 augusztusig). A házipénztáradót és az elvárt adót megsemmisítette az Ab, négy ügyben egy-egy rendelkezést talált alkotmányellenesnek, míg öt komplett kérdéskörben elutasította az indítványokat.

Tíz éve történt: Tisztavatást tartott a Magyar Gárda

FüHü

-

2017-08-25

0

Tíz éve történt: Tisztavatást tartott a Magyar Gárda

56 gárdista tett esküt a budai Várban, írta tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 25-én a Független Hírügynökség. A rendezvény ellen tüntetést szerveztek.

A Magyar Gárda július óta toborzott, az első 56 tagja szombaton tett esküt a Budai Várban. Vona Gábor a Jobbik elnöke azt állította, a rendezvényen bebizonyították, hogy nem kell félni tőlük. Tagjainak javasolni fogják, hogy

szabadidejükben magánemberként sajátítsák el a honvédelmi alapismereteket és akár lőgyakorlatra is járjanak,

ha már a sorkatonaság megszűnt.

A gárdistákat a szervezet főparancsnoka, Usztics Mátyás eskette, az oklevelet pedig Für Lajos, korábbi honvédelmi minisztertől vették át.

A rendezvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is köszöntötte gárdistákat.

A tisztavatásra összegyűlt tömeg a rendezvény végére körülbelül 1500-2000 fősre duzzadt, sokan magyar vagy árpádsávos zászlóval jelentek meg. A tömeg többször is skandálta a 2006. őszi tüntetéseken megszokott „Gyurcsány takarodj” rigmust.

A Magyar Gárda megalakulása ellen több százan tüntettek. A megmozduláson többek között a Nagy Imre Társaság, a Bibó István Közéleti társaság és a Magyar Antifasiszta Liga képviseltette magát.

Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán elmondta: a romák a főváros mellett két vidéki helyszínen tüntetnek szombaton a kirekesztő eszmék ellen, több ezres létszámban. A Fiatal Baloldal elnöke, Varga László arról beszélt:

szélsőséges, kirekesztő, homofób csoportnak tartják a Magyar Gárdát, amely Magyarország legsötétebb időszakait idézi.

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

FüHü

-

2017-08-21

0

Tíz éve történt: Merkel először járt kancellárként Budapesten

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

Gyurcsány Ferenc a tárgyalás után bejelentette: a Frauhofer társaság Magyarországon hoz létre kutatóintézetet a közeljövőben. Beszélt arról is, hogy a két ország reformjai mellett

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

a német-magyar munkaerőpiac kérdései és Schengen-t is megemlítették tárgyalásuk során. Külpolitikai témák közül röviden beszéltek Koszovóról és Afganisztánról is.

Angela Merkel arról beszélt, hogy Németország mennyit köszönhet Magyarországnak az 1989-es határnyitás miatt. A nyugat-balkáni rendezésről a német kancellár elmondta: Magyarországtól sokat lehet tanulni, de nem kell kijelölni közvetítő országként.

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is.

Tárgyalásuk után Orbán Viktor azt mondta:Magyarország és egész Európa jövője a német mintára kidolgozott szociális piacgazdaság megújítása és ezen keresztül Európa egyesítése, nem pedig a neoliberális gazdaságpolitika. Kiemelte, hogy a Fidesz a szociális piacgazdaságban látja Európa jövőjét.

Angela Merkel arról is beszélt: Németország azt szeretné, ha Magyarország erős, megbízható és fejlődő partner lenne az Unión belül, éppen ezért a jövőben szeretnék még szorosabbra szőni a két ország kapcsolatát.

Tíz éve történt: 33 sérült augusztus 20-án

FüHü

-

2017-08-20

0

Tíz éve történt: 33 sérült augusztus 20-án

2007. augusztus 20-án, egy évvel a halálos áldozatokat is követelő vihar után újból vihar érte el Budapestet. 33 embert kellett a fővárosban ellátni, de a tűzijátékot meg tudták tartani – erről írt tíz évvel ezelőtt a Független Hírügynökség.

Összesen 33 embert kellett kisebb rosszullétek és könnyebb sérülések miatt ellátni a mentősöknek Budapesten az augusztus 20-i rendezvények alatt – mondta a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

A fővárosi tűzoltók eddig 120 riasztást kaptak, leginkább a dél-pesti kerületekből.

Az országban összesen 300 riasztás érkezett,

főleg az ország nyugati részéből, sérülés nem történt – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Este nyolc előtt az Operatív Törzs úgy döntött, megtartják az esti tűzijátékot – mondta a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett kormányszóvivő.

A tűzijátékot végül nem zavarta meg semmi, valamennyi rakétát fellőtték, esetleges kárról nem érkezett hír.

Tíz éve történt: az év végére ígérték az internetes vonatjegyvásárlást

FüHü

-

2017-08-19

0

Tíz éve történt: az év végére ígérték az internetes vonatjegyvásárlást

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 19-én a Független Hírügynökségnek a MÁV Start kommunikációs igazgatója, Sági Zoltán azt mondta: az interneten is lehet majd vonatjegyet venni Magyarországon, várhatóan az év végétől.

A részletekről Sági Zoltán azt mondta, hogy a jegyrendelés után egy kódszámot kapnak a vásárlók. Ezt kell bediktálni majd a pénztárnál, hogy kiadják a jegyet. Egyelőre kérdéses volt, hogy fizetni bankszámláról szintén az interneten keresztül kell, vagy inkább a pénztárosnál.

Azt ígérték, hogy az árak emiatt nem fognak emelkedni,

hisz az árakat hatóságilag állapítják meg.

Az internetes jegyrendelési lehetőség bevezetését év végére ígérték, , igaz, akkor még csak tesztüzemben. Elsőként a három nagy budapesti pályaudvaron és forgalmasabb vidéki állomásokon tervezték kipróbálni a rendszert.

Sági Zoltán szerint

a terveik között szerepelt az is, hogy mobiltelefonon is lehetne később vonatjegyet vásárolni,

akárcsak a sztrádamatricákat. Ennek bevezetéséhez azonban – mint 10 éve mondta – még időre van szükség.

Címke: független hírügynökség

2007. szeptember 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy megkönnyítené a harmadik országból érkezők munkavállalását és letelepedését az Unióban. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint így orvosolni lehetne a tagállamok munkaerő hiányát.

a változtatásokkal csökkenne az illegális bevándorlók száma, egyúttal a munkaerőpiac nehézségein is segíteni lehetne.

mindhárom ország profitált a nyitásból.

2007. szeptember 2-án beszéltek arról a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy az új információs rendszer ellenőrzése után, a következő év január elsejétől minden feltétel adott lesz a csatlakozáshoz.

útlevél nélkül lehessen belépni az övezethez tartozó országokba.

Az a párt, amelyik saját politikai céljai érdekében a szélsőségeket erősíti, illetve nem határolódik el tőlük, az a demokráciát gyengíti – ezt mondta 2007. szeptember elsején a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett akkori kormányszóvivő.

a Fidesz nem tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a miniszterelnök számos példán keresztül bizonyította a fennálló veszélyt.

Gyurcsány Ferenc „ámokfutásában” előbb-utóbb magára marad,

a deficitet is szigorú korlátok közé szorítaná.

A Fidesz javaslatai között szerepelt továbbá a kiadási plafon megállapítása, ami maximalizálná a költségvetési kiadásait,

100 ezer elsős kezdi meg hamarosan a tanulmányait, a 12 évfolyamon pedig összesen 1 millió 381 ezer diák ül iskolapadba – ezt írta a Független Hírügynökség tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 27-én.

Egy elsős gyereknek 20-25 ezer forintba is kerülhetett tíz éve az iskolakezdés,

Az alsósok könyvcsomagjai átlagban 5 ezer forintba kerültek,

Tíz évvel ezelőtt, vagyis 2007. augusztus 26-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül az úgynevezett Gyurcsány-csomag keretében elfogadott társasági különadó alkotmányosságát támadó indítvány.

néhány fontos népszavazási kérdésben is döntést hoznak.

56 gárdista tett esküt a budai Várban, írta tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 25-én a Független Hírügynökség. A rendezvény ellen tüntetést szerveztek.

szabadidejükben magánemberként sajátítsák el a honvédelmi alapismereteket és akár lőgyakorlatra is járjanak,

A rendezvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is köszöntötte gárdistákat.

szélsőséges, kirekesztő, homofób csoportnak tartják a Magyar Gárdát, amely Magyarország legsötétebb időszakait idézi.

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 21-én Angela Merkel első budapesti látogatásáról írt a Független Hírügynökség. Merkel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral is találkozott.

szóba került a Magyarországra illegálisan behozott német szemét ügye,

Merkel még intenzívebb együttműködést ígért uniós kérdésekben is.

2007. augusztus 20-án, egy évvel a halálos áldozatokat is követelő vihar után újból vihar érte el Budapestet. 33 embert kellett a fővárosban ellátni, de a tűzijátékot meg tudták tartani – erről írt tíz évvel ezelőtt a Független Hírügynökség.

Az országban összesen 300 riasztás érkezett,

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 19-én a Független Hírügynökségnek a MÁV Start kommunikációs igazgatója, Sági Zoltán azt mondta: az interneten is lehet majd vonatjegyet venni Magyarországon, várhatóan az év végétől.

Azt ígérték, hogy az árak emiatt nem fognak emelkedni,

a terveik között szerepelt az is, hogy mobiltelefonon is lehetne később vonatjegyet vásárolni,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA