Kezdőlap Címkék Financial Times

Címke: Financial Times

A dolgozók biztonsága miatt aggódnak a Soros-alapítványnál

0

A Financial Times azt írja: bennfentesek szerint a végleges döntés még nincs meg, de az opciók között szerepel, hogy lehúzzák a rolót és vagy Bécsbe, vagy Berlinbe települnek át. A vezetők a listázás miatt is féltik a dolgozókat.

A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok azt mérlegeli, hogy becsukja budapesti központját, ha a magyar kormány korlátozza a menekülteket segítő civilek munkáját, miután az NGO-k fokozódó ellenségességre számíthatnak a hatalom részéről. A „Stop Soros” elfogadása nagy csapás volna a civil társadalom számára. A nacionalista és élesen migrációellenes Fidesz választási kampányát uralta az állítás, hogy az üzletember vezeti az állítólagos összeesküvést, amelynek célja, hogy sok millió muzulmán bevándorlóval árassza el Magyarországot, illetve Európát.

Soros, aki a liberális értékeket terjeszti emberbarát csoportjain keresztül, gyűlöletes figura lett több államban is a nacionalista és populista csoportok szemében. Ám ez sehol sem jelentkezett olyan erővel, mint Magyarországon. A Nyílt Társadalom Alapítványok távozásának híre csak ráerősít azokra a félelmekre, hogy a független sajtó és a civil szféra tovább gyengülhet Orbán uralmának újabb 4 éve alatt.

Az alapítvány az este azt közölte, hogy erősen figyeli a fejleményeket a törvénytervezet kapcsán, mert ha az keresztülmegy, akkor drámaian korlátozná a civil társadalom munkáját. A sajtónyilatkozat hangsúlyozza, hogy többféle lehetőséget fontolgatnak, mivel a munkatársak biztonsága, illetve a tevékenység zavartalansága elsődleges fontosságú, bár az iroda szeretne Budapesten maradni. Bennfentesek szerint a végleges döntés még nincs meg, de az opciók között szerepel, hogy lehúzzák a rolót és vagy Bécsbe vagy Berlinbe települnek át, ha jelenlegi formájában emelkedik törvényerőre a Stop Soros néven emlegetett csomag. Ugyanerről beszélt a Független Hírügynökségnek Csontos Csaba szóvivő is. 

Egyébként a képviseleten százan dolgoznak, a 60 százalékuk magyar. A magyar projekteket a távozás után is finanszíroznák, de más európai képviseleteken keresztül.

Úgy tudni, hogy az alapítvány elnöke, Patrick Gaspard személyesen tájékoztatta a helyzetről Budapesten az alkalmazottakat. Jól értesült körök szerint a vezetők attól tartanak, hogy

a rendőrség házkutatást tarthat az épületben, és aggódnak a személyzet biztonsága miatt is,

mert a Figyelő listát kezdett közölni az állítólagos „Soros-zsoldosokról”.

Az előzmény az volt, hogy az alapítvány és más, a pénzemberhez tartozó szervezetek a választási kampány során megkontrázták azokat a híreket, amelyekkel a kormánybarát sajtó a munkájukat igyekezett lejáratni. Például az, hogy kétezer embert alkalmaznak csak Magyarországon, miközben a munkatársi gárda létszáma az egész világon alig lépi túl az 1700-at. Az alapítvány 35 év alatt több mint 400 millió dollárt osztott szét magyar földön. A támogatás értéke két éve 3,6 millió dollár volt, ebből 46 szervezet részesült.      

Időutazás a múltba a civilekkel szemben

Évtizedekkel ezelőtti mondatok köszönnek vissza a kormányszóvivő szavaiból, hogy „akit nem választottak meg, az ne szóljon bele a nagyok dolgába”. Eltérőek a vélemények arról, hogyan értékelhető-e manapság ez a felfogás.

Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdezte a minap a brit Financial Times. Szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Soros úr azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. És hogy itt kétféle demokráciafelfogás küzd egymással.

A Kovács Zoltán által hangoztatott álláspont mibenlétéről megoszlanak a vélemények. Az inkább általánosnak tekinthető magyarázatot osztja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, politológus. Nevezetesen, hogy ez az úgynevezett illiberális demokrácia keretébe illik bele. Abba, hogy akik mögött nincs világos felhatalmazás választás nyomán, azok ne szóljanak bele a fontos ügyek alakításába. Ez Tóth szerint

nagyon szűkítő és torz értelmezés,

hiszen normálisan működő demokráciában igen sok társadalmi szereplőnek lehet véleménye.

Persze ezt a Fideszben is tudják, el is ismerik ezek létjogosultságát – akkor, amikor saját magukról van szó – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet Tóth. Ilyenkor tárgyalnak a CÖF-fel, amelyet hiteles civil szervezetnek ismernek el, tárgyalnak egyes kamarákkal, amelyeket szintén mértékadónak tartanak.

A Transparency Intenational Magyarország (TI) álláspontja szerint

nagyon restriktív szemléletet tükröz

Kovács Zoltán felfogása, amely végeredményben az állampolgári aktivizmust utasítja el, sőt, le is nézi a polgárokat – mondta Ligeti Miklós jogi igazgató. Az a dolgod, hogy húzd be az x-et, menj haza és fizesd az adódat, de a véleményedre nem vagyunk kíváncsiak – szerinte ez az üzenete.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy a Kovács-féle felfogás ugyan rokon azzal a túlhaladott demokráciamagyarázattal, amely szerint a győztesnek mindenre felhatalmazása van, de a kormány intézkedéseivel szemben ellenvéleményt megfogalmazó civil szervezetek lejáratása esetében másról van szó.

Arról, hogy a kormány érzékelhetően azt gondolja, és ezt úton-útfélen hangoztatja is, hogy bárki, aki vele szemben foglal állást fontos ügyekben, az elfogult, mi több, egyenesen az ellenzék hangján szól. Emiatt az ilyen szervezeteket és főképpen

az ilyen véleményeket meg kell címkézni,

mert az a legveszélyesebb a kormányra nézve, ha ezek a szervezetek ki tudnak törni abból a rájuk kényszeríteni akart karanténból, hogy „romkocsmák mélyén szövik az összeesküvés szálait” – fogalmaz Ligeti.

Ligeti Miklós szerint is alapvető kérdés, hogy a közélet dolgaiban állást foglaló különféle szervezeteknek milyen a legitimációjuk. Azt ő is elismeri, hogy a kormányzó pártnak kétség kívül óriási, mert közvetlenül a választóktól kapta a felhatalmazást. Ebben a megközelítésben tehát a civil szervezeteknek valóban hiányos a legitimációjuk, nem tudnak felmutatni rájuk szavazó tömegeket.

A TI jogi igazgatója úgy látja, hogy a kormány egyre hagymázasabb kampányában természetesen kihasználja a kritikus civil szervezetekre valóban jellemző legitimációs hiányt, és azzal is gyalázza ezeket a szervezeteket, hogy a Soros Györgytől kapott pénz nemcsak nem pótolja a hiányzó legitimációt, egyenesen ideológiai és tartalmi pórázon tarja őket.

A szűken vett legitimációval szemben Ligeti úgy véli, hogy támadott civil szervezetek, így a TI is olyan egyetemes értékek érvényre juttatásáért küzdenek, amelyek mellett Magyarország is elköteleződött, amikor csatlakozott az emberi jogok védelméről és a korrupció, meg a vesztegetések elleni fellépésről szóló egyezményekhez.

A TI igazgatója úgy látja, hogy a kormány most még magasabb fokozatba kapcsol, a kommunikációs offenzívát már-már

démonizáló hisztériakeltésre cseréli.

Ebbe sorolandó a „migránssegítő irodák” elleni fellépés kísérlete és természetesen ennek része a legújabb ötlet, hogy állítólag külön regisztráció alá vennék a bevándorlás segítésével vádolt civil szervezeteket, megvonnák tőlük a nonprofit besorolást és valamiféle büntető különadót is kirónának rájuk.

„Ha ez megvalósul, az vegytiszta őrületnek tekinthető, ami még a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásba vételét elrendelő törvénnyel megvalósított jogtiprást is messze túlhaladja”

– fogalmaz Ligeti Miklós.

Az természetesen felvethető kérdés, hogy hová vezet ez az út – túl a civil szervezeteken -, de ezt nem tudjuk – mondta Tóth Csaba. Nyilván sok függ attól, hogy ismét nyernek-e a választásokon, netán megint kétharmadot szereznek. A választóknak van lehetőségük dönteni erről – hangsúlyozza a politológus.

Sorosék cáfolják a Magyarország elleni összeesküvést

0

Hazugságokon alapul a magyar kormány menekültellenes kampánya – ezt Soros György szóvivője nyilatkozta a Financial Timesnak. Azt is cáfolta, hogy Soros György globális összeesküvést szervezne Magyarország ellen.

A szóvivő a brit napilapnak úgy fogalmazott: sajnálatos, hogy a magyar kormány több mint 800 millió forint közpénzt költ arra, hogy a félelem és a gyűlölet ösztöneire alapozva manipulálja a magyar szavazókat, fél évvel a parlamenti választások előtt.

A Financial Times az Orbán-kormány új, menekültellenes nemzeti konzultációjával kapcsolatosan rámutat: bár a magyar vezetés azt állítja, Soros áll a kötelező menekültkvóták mögött, a milliárdos többször is világosan jelezte: ellenzi a felülről irányított betelepítés rendszerét.

Ez volt ma – 2017. szeptember 21.

0

Októberben fog a kormány konzultálni a nemzettel, mi másról, mint az úgynevezett Soros-tervről; a Financial Times viszont úgy látja, hogy mindez csak része a Fidesz választási kampányának; közben a milliárdok folynak a fideszes családtagokhoz, legalábbis az MSZP szerint; mindezeket tetézi, hogy Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály.

Októberben jön a konzultáció a “Soros-tervről”

Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.

A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy

Magyarország ne legyen bevándorlóország

– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.

Újrakezdik. Forrás: wikipedia.org

A kormány arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényi módosítást – mondta Lázár. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpátaljai magyar szervezet és Porosenko közti

2014-es megállapodásban tett ukrán vállalást is sérti a törvénymódosítás.

Felidézte a közelmúltbeli vitákat Romániával és Horvátországgal is, és az ezekre adott válaszokat (az OECD-tagság megvétózása). Mint fogalmazott,

minden ország arra számíthat, hogy a magyar kormány fellép a határon kívüli magyarok érdekében.

Az elterelő hadművelet

Magyarország jobboldali kormánya “nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).

Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy

MEGVAN A PÉNZ A NYOLCMILLIÓ VÁLASZTÓPOLGÁRNAK KÜLDENDŐ LEVÉLRE.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy “Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.

Soros György
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.

ORBÁN – AZ EGYIK SOROS-PROGRAM KORÁBBI ÖSZTÖNDÍJASA – FOKOZZA TÁMADÁSAIT SOROSSAL ÉS AZ UNIÓS TISZTVISELŐKKEL SZEMBEN,

akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.

MSZP: Milliárdok folynak a fideszes családtagokhoz

“Az Orbán-Mészáros-Matolcsy triónak annyi közpénzt sikerült lenyúlnia, hogy már a családtagjaikat is odaengedik az adófizetők által befizetett milliárdok közelébe. A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre.

Matolcsy György jegybankelnök a saját rokonainak ad kedvezményes hitelt, illetve zsíros állásokat, a fia pedig a napokban vette meg legnagyobb online hirdetési céget. Eközben a Fidesz alatt csődbe kerültek a kórházak, szétesett az egészségügy, padlóra került az oktatás. A Botka-kormány 2018-ban leváltja a Fideszt és arra fordítja az adófizetők pénzét, amire kell: működő egészségügyet, színvonalas oktatást teremtünk, növeljük a fizetéseket és a nyugdíjakat” – áll a Magyar Szocialista Párt közleményében.

Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály

Stephen King az 1970-es években kezdte írói karrierjét, de most is az egyik legnépszerűbb horrorszerző. Több mint 350 millió példányt adtak el a könyveiből, amelyek rendre megihletik a filmipart is. Amíg a Setét Toronyból nyáron bemutatott adaptáció nem sikerült igazán jól, bohócos horrorregényének, az Aznak a feldolgozása máris kasszasiker. Úgy tűnik, hogy a 70. születésnapját ünneplő Stephen King nem tervezi még a nyugdíjat, legújabb könyve a jövő héten jelenik meg.

A skót és ír felmenőkkel rendelkező Stephen Edwin King a Maine állambeli Portlandben született 1947. szeptember 21-én. Szülei csecsemőkorában elváltak, és a kis Stephent bátyjával, Daviddel együtt édesanyja, Nellie Ruth Pillsbury King nevelte fel.

Az író eredetileg angoltanárnak készült: a maine-i egyetemen tanult, de már ekkor hetente írt az intézmény lapjába, valamint az egyetemi diáktanácsban is benne volt. Ekkor kezdte érdekelni a politika, aktív szerepet vállalt a vietnami háború elleni mozgalomban.

Az egyetem után nem tudott elhelyezkedni tanárként, ezért egy ipari mosodában vállalt munkát, emellett novellákat adott el magazinoknak (első “profi” novelláját 1967-ben adták ki). Végül 1971-ben állást kapott egy hampdeni középiskolában, de angoltanárként is folytatta az írást. Regényeken is elkezdett dolgozni, ezek közül

a Carrie-t 1973-ban fogadta el publikálásra egy kiadó, ami azt jelentette, hogy King otthagyhatta a tanítást, hogy csak az írásra koncentráljon.

 

A természetfölötti erővel rendelkező tinédzserlányról szóló sztorit az író először nem tartotta elég jónak, de felesége biztatására befejezte. A regény végül 1974-ben jelent meg (1976-ban pedig már elkészült a Brian De Palma által rendezett kultikus filmváltozat), közben pedig King több más regényen is dolgozott, köztük olyan klasszikusokon, mint a Borzalmak városa vagy a Ragyogás. Azóta több mint ötven könyvet publikált, és novelláskötetei mellett minden évtizedben érkeztek tőle az olyan nagyregények, amelyek méltán bekerülhetnek a képzeletbeli Stephen King best of-ba.

Az elterelő hadművelet

0

Financial Times: a tét, hogy a Fidesz sorozatban harmadszor is felhatalmazást kapjon az ország kormányzására.

Magyarország jobboldali kormánya “nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).

Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy

megvan a pénz a nyolcmillió választópolgárnak küldendő levélre.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy “Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.

Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.

Orbán – az egyik Soros-program korábbi ösztöndíjasa – fokozza támadásait Sorossal és az uniós tisztviselőkkel szemben,

akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.

Az elmélet, amelyet a Fidesz vezetőitől hallani, úgy szól, hogy Soros rá akarja venni Európa vezetőit évi egymillió bevándorló befogadására. Ezzel pótolnák a munkaerőpiacon a társadalom elöregedése miatt keletkező hiányt, továbbá megerősítenék a baloldali politikai erők szavazóbázisát.

A magyar kormányfő szerint

az uniós tisztviselők azért hajtják végre ezt a tervet, mert Soros tenyeréből esznek.

A Financial Timesnak visszautasította ezeket a vádakat Goran Buldioski, Soros Open Society Initiative for Europe alapítványának vezetője. Szerinte a migráció jelentette kihívásnak semmi köze az üzletemberhez, illetve az általa alapított vagy támogatott szervezetekhez. A tervezett nemzeti konzultáció csupán arra való, hogy elterelje a figyelmet az Orbán kormányzásának gyengeségeiről.

Az FT emlékeztet arra is, hogy bár a mostani kérdőív még nem készült el, a szakértők a korábbiak kérdéseit tendenciózusnak, irányítottnak tartották, amelyek az információszerzés helyett a közvélemény manipulálását szolgálták. A hivatalos budapesti álláspont szerint a konzultációk legitim, demokratikus eszközök arra, hogy a kormány a segítségükkel a közhangulat szondázása alapján finomhangolja a politikáját.

Elemzők szerint az Orbán-kormány, amelynek nem kell tartania a széttagolt ellenzéktől,

Sorossal elővarázsolt a bűvészkalapból egy erős fantom ellenséget,

amely ellen harcolva felsorakoztathatja maga mögé támogatóit, akik választási részvételére szüksége van a kormányzás folytatásához.

A Fidesz két legyet akar ütni egy csapással

– mondta Zgut Edit, a Political Capital elemzője az Financial Timesnak. Be akarja csatornázni az ultrakonzervatív választók frusztrált ellenszenvét az EU-val szemben, illetve azt akarja sugallni, hogy a Nyugat valójában azért kifogásolja, hogy az Orbán-kormány gyengíti a jog uralmát Magyarországon, mert a bevándorlás ügyében ellenáll az EU-s elvárásoknak.

Budapest azt állítja, hogy a Soros-terv részletei olvashatók a befektető-üzletember tavaly szeptemberben a projectsyndicate.org-on megjelent véleménycikkében. A magyar civil szervezetek és az Európai Bizottság az ebben szereplő célokat követik.

A cikkben Soros amellett érvelt, hogy az EU-nak külső határai megerősítésével vissza kellene szorítania az illegális migrációt, miközben vállalnia kellene, hogy évente befogad 300 ezer bevándorlót. (Ez az ötszázmilliós uniós népesség kevesebb mint egytized százaléka.)

Soros emellett arra biztatta az Európai Unió tagállamait, hogy dolgozzanak ki közös bevándorlási politikát,

ugyanakkor ellenzi az érkezők kötelező kvóták alapján történő szétosztását az uniós országok között, ami a Brüsszel és Budapest közti jogi vita tárgya.

Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy befogadjanak olyanokat, akiket nem akarnak, illetve a bevándorlókat, hogy olyan országba menjenek, ahova nem akarnak – érvelt a magyar származású üzletember és idézi a Financial Times.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK