Nem indulhat Zuglóban a volt MSZP-s politikus, Lévai Katalin. A DK szerint Lévai lelepleződött Fidesz-ügynökként.
A helyi választási bizottság elutasította Lévai Katalin nyilvántartásba vételét, miután az általa leadott ajánlóíveket összevetették a Fidesz íveivel.
Az Index írta meg, hogy a frissen létrehozott Lendülettel Magyarországért nevű párt elnöke a Fidesz által leadott ajánlóívek másolatát adta le sajátjaként. Lévai eredetileg 505 ajánlással rendelkezett, ebből 27 ajánlást érvénytelennek talált a választási iroda, így nem lett meg a nyilvántartásba vételéhez szükséges 500 ajánlás. Az aláírások sorrendje tételesen egyezett a Fidesz-KDNP ívein találhatóakkal.
A DK szerint ezzel beigazolódott, hogy Lévai Katalin a Fidesz ügynöke, aki csalással akart indulni a választásokon.
Ezért a Demokratikus Koalíció – Szolidaritás szövetség nevében felszólították a Lendülettel Magyarországért párt összes jelöltjét, hogy lépjenek vissza. „A DK a kormányváltás után egyesével fogja ellenőriztetni a kamupártok jelöltjeinek ajánlásait, aki pedig csalt, annak a bíróság előtt kell majd felelnie” – írta Gréczy Zsolt szóvivő a párt közleményében.
Keményen kritizálta a magyar kormányt az Európai Bizottság ma publikált ország specifikus jelentése. Ebből az derül ki, hogy Magyarország gazdasága ugyan erősödik, de az alacsony kormányzati teljesítmény miatt mégsem fejlődik a megfelelő ütemben. Magas a korrupció szintje, s gyengül a versenyképesség. A kormány a vállalása ellenére sem csökkentette a kiskeresetűek adóját, s nem sikerült a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása sem. A szegénység nem csökkent Magyarországon, még mindig az unió átlaga felett van. A tényekre a kormányzati kommunikáció úgy reagált, hogy az unió intézménye beleszól a választási kampányba. A Független Hírügynökség birtokába jutott jelentés legfontosabb megállapításit foglaljuk össze.
A jelentés szerint Magyarország versenyképessége a legalacsonyabb egész Európában. Holott az ország óriási mértékű uniós támogatást kap, de ennek ellenére az utóbbi időben a kormányzat teljesítménye minden szempontból romlott. Az egyre nagyobb mértékű korrupció miatti felelősségre vonás szinte teljesen elmarad – írja az Európai Bizottság ma publikált jelentése.
Komoly kihívás, hogy az orbáni jogalkotás tökéletesen kiszámíthatatlan helyzetet jelent, és gyakorlatilag minimális beleszólást sem enged az állampolgárok, vagy a civilek számára. A bizottság szerint a követhetetlen törvényalkotás miatt tovább romlik az ország kiszámíthatósága. A jelentés szerint a magyar ügyészség nem teljesíti feladatát, korrupció jelei észlelhetőek az igazságszolgáltatásban. A Polt Péter vezette főügyészség gátlás nélkül enged teret a kormányzati korrupciónak. De jelentős mértékben romlott a bírósági szervezet függetlensége is, mert Handó Tünde a politika érdekeinek megfelelően működteti a bírói szervezetet.
Az elmúlt hetek botránya, tehát az Elios ügy ellenére is tapasztalható némi javulás a közbeszerzések tisztaságában – állapítja meg a Bizottság, de még mindig magas az úgynevezett egypályázatos közbeszerzések 35 százalékos aránya, amely az egyik legmagasabb az unióban. A Bizottság szerint a elégtePolt Péter, korrupciólen a hatályban lévő korrupcióellenes jogszabályok, intézkedések hatékonysága, és a közérdekű és közpénzügyi adatok nyilvánossága rendkívül korlátozott.
A szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés intézményei alig működnek az országban. A közérdekű adatokhoz való hozzájutás rendkívül körülményes, s ha mégis sikeres, akkor a kiadott tények megbízhatatlanok. A Bizottság jelentése is megerősíti, hogy gyengén teljesít az oktatás, s az egészségügyhöz rossz a hozzáférés, az ellátás színvonala változó, a hiányosságai pedig roppant veszélyeket rejtenek.
A jelentést Szájer József a Fidesz EP-képviselője úgy kommentálta, hogy az észrevételek, javaslatok nem az ország helyzetének leírását tartalmazzák, a bizottsági adatok a valósággal „köszönőviszonyban sincsenek”.
A Fidelitas az Együtt Nagymező utcai irodája előtt tartott Juhász Péterrel kapcsolatban sajtótájékoztatót. Az esemény végén Juhász Péter a Facebookon reagált az ott elhangzottakra.
Mint az Együtt elnöke írja, „eljött az irodánkhoz a Fidelitas, hogy elismételje a közpénzből fenntartott propagandagépezetük hazugságait. Bemutattam nekik, hogy
csak ma 4 per zajlik a hazug állításaikkal kapcsolatban a Fővárosi törvényszéken a személyiségi jogaim megsértése okán, tehát, hogy folyamatosan hazudnak rólam.”
Juhász Péter ezt követően elmesélte nekik, volt már arra példa, hogy megvezetett fiatalokat rendelt a háza elé a Fidesz, hogy hazugságokat terjesszenek róla. „Nagyon becsülöm azt a lányt, Lukácsi Katalint, aki egy évvel később odajött hozzám, és bocsánatot kért. Elmesélte, hogy ez úgy működik, hogy leszólnak a Fidesz központból, hogy most menni kell, kezükbe nyomnak egy szöveget, hogy olvassák fel, és aztán mehetnek a dolgukra.”
Juhász Péter tiszteli Katit, amiért volt és van ereje kiállni az igazságért. Mint írja, „egyszer talán ezeket a fiatalokat is tisztelni fogom, ha belátják, hogy aljas hazug propagandához használták fel őket, és ennek nyilvánosság előtt is hangot adnak. Addig csak sajnálom őket.”
A hivatalos kampányidőszak második hetén is túljutottunk, és ha netán valaki azt hiszi, hogy nehéz összeállítani ezt a toplistát hétről-hétre, az súlyosan téved. A magyar belpolitika termeli a görbe-tükrünkhöz szükséges eseményeket, nekünk legfeljebb az a dolgunk, hogy szelektáljunk, kiválasszuk közülük az a hatot, amely a mi – természetesen szubjektív – listánkra feliratkozik.
Íme a mostani hatos:
Czeglédy Csaba kiszabadul a börtönből, majd 24 órán belül visszaviszik
Orbán Viktor bevándorlóknak minősíti a cigányokat Miskolcon
Mráz Ágoston Sámuel szerint Hódmezővásárhelyen nem Orbán ellen szavaztak
Kikerülnek az ENSZ-ellenes plakátok
Orbán Viktor nem vitázik
MSZP: És Tiborcz?
Czeglédy kiszabadul, majd mégsem
A hét, de talán a kampányidőszak legdurvább története a szombathelyi, előzetes letartóztatásban lévő ügyvéd-politikusé. Nyolc hónapja ül a szegedi börtönben, és már az is erősen kérdőjeles, hogy indokoltan-e, hiszen tudjuk, hogy Czeglédy, aki letartóztatásáig az MSZP tagja volt, sok borsot tört már a Fidesz orra alá. De talán már ismeri a törvényeket, lehetőségeit, elindult jelöltként az országgyűlési választásokon, függetlenként, és össze is szedte a szükséges ajánlásokat, ezért, a törvény alapján mentelmi joga keletkezett, tehát ki kellett engedni az előzetesből. Polt Péter azonban – vajon kinek az utasítására?- személyesen fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelynek Fideszes többsége elvette tőle ezt a jogot, a NAV nyomozói pedig legott a lakására siettek, és visszavitték a Csillagba, anélkül, hogy megvárták volna a Kúria felülvizsgálatát. Az ötvenes években is látszólag minden jogszerű volt, negyven év kellett hozzá, hogy kiderüljön: nem jogszerű, sokkal inkább a politika megrendelésére lefolytatott koncepciós per. Most mennyi időre lesz szükség?
Orbán rasszista kijelentése Miskolcon
A miniszterelnök nyilatkozata, amelyet a miskolci televíziónak adott, erős versenyben volt az első helyért Czeglédy Csaba ügyével. Csak azért maradt le, mert nem ez volt az első eset, hogy Orbán Viktor enyhén rasszista kiszólást engedett meg magának. Ezúttal a Miskolcra beköltöztetett szegény cigányokat nevezte bevándorlóknak, egy szintre emelve őket az illegális migránsokkal. Természetesen Orbán nem nevezte meg a romákat, de hogy félreértés ne lehessen az ügyben: Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, igyekezett egyértelművé tenni, mire és kikre gondolt a miniszterelnök. Muszáj volt megtennie, hogy világos legyen az üzenet azok számára, akiknek szólt, hogy biztosan sikerüljön a Jobbikot jobbról előzni, vagyis azoknak, akik „jól” rezonálnak a cigányozásra.
Mráz: nem Orbáné a hódmezővásárhelyi kudarc
A Nézőpont Intézet vezetője, a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választáson elszenvedett váratlan kormánypárti kudarc után sietve kijelentette: a vásárhelyiek nem Orbán Viktor ellen szavaztak, mivel ő részt sem vett a kampányban. A mondat csak azért került fel a toplistánkra, mert jól illusztrálja azt a rendszert, amelyet szolgál a politológus, azt a rendszert, amelyben a romok alól a miniszterelnök kimentése a legfontosabb feladat, és még akkor is ezt a látszatot kell kelteni, amikor már mindenki látja, hogy a vállalkozás lehetetlen. Hódmezővásárhelyen teljesen egyértelműen az Orbán-rezsim ellen szavazott a többség, de a kormányzati pénzekből élő intézet vezetője még sem jelentheti ki, hogy a király meztelen…
Beindulunk az ENSZ ellen
A magyar kormány, mind a miniszterelnök, mind pedig a külügyminiszter személyén keresztül, már hetekkel ezelőtt megfenyegette az ENSZ migrációval foglalkozó bizottságát azzal, hogy kivonul annak munkájából, ha nem változtat bevándorlás-párti politikáján. Aztán maradtunk a bizottságban, most azonban Szijjártó Péter egyrészt lemondásra szólította fel a magyar kormányfőt rasszizmussal vádoló ENSZ funkcionáriust, másrészt a kormány beindította az ezúttal nem Sorosról, hanem a világszervezetről szóló kampányát. Bejelentették: tájékoztatókat küldenek a magyar emberek lakására, és egyben a plakátháborút is elindították a világszervezet ellen. Az akció azért is érdemel külön figyelmet, mert a hódmezővásárhelyi vereség után egy-két nap bizonytalanság ütötte fel a fejét a Fidesz köreiben; talán el kellene lépni a sorosozástól, a migránsozástól, és új témát kellene a kampány középpontjába állítani. A tétovázás azonban tényleg csak rövid ideig tartott, hamar rájöttek: nincs letérés a bevált (?) útról. Így aztán már ki is kerültek az ENSZ és migráció ellenes új plakátok, szép példáját adva egyben annak is, hogyan lehet a költségvetésből megkímélni a Fidesz pénztárcáját, és kijátszani vele a törvényt: csak ugyanazt a témát kell a kormánynak választani, amit a Fidesz visz a kampányban. Migránsozás mindenek felett.
Orbán nem vitázik
Gondolhatják: miért kerül fel ez az elem a top-listánkra? Hiszen akadt-e bárki, aki azt hitte, hogy lesz majd teljes miniszterelnök-jelölti vita? Pontosan tudja mindenki, aki ebben az országban csak egy picit is foglalkozik a politikával, hogy Orbán Viktor 2006 óta nem áll ki vitára, a Gyurcsánytól elszenvedett megalázó veresége miatt nem hajlandó újra ilyen helyzetbe hozni önmagát. Ami miatt mégis felkerült a listánkra, az a magyarázat, amellyel – Mráz Ágoston Sámuelhez – hasonlatosan próbálják megindokolni a döntést. Havasi Bertalan szóvivő állt a nyilvánosság elé azzal az indoklással, hogy szerintük a viták ideje lejárt, a miniszterelnök számos alkalommal vitatkozott az ellenzékkel – a parlamentben. Túl azon, hogy az országgyűlésben lefolytatott vitának kötött koreográfiája van, arra fel tud készülni külön is a miniszterelnök, ráadásul törvény kötelezi őt a válaszadásra – ha éppen nem menekül el Bulgáriába – semmiképp nem pótolja a minden demokratikus országban szinte kötelező miniszterelnök-jelölti, a televízió kamerái előtt lefolytatott vitát. Érdekes módon ezt maga Orbán is tudta, igaz még 2006 előtt; eszébe nem jutott arra hivatkozni, hogy ő például már eleget polemizált Horn Gyulával – a parlamentben. Tempora mutantur, et nos mutamus in illis (I.Lothár császár /795-855/: Változnak az idők, és mi is bennük változunk.)
És Tiborcz?
Ezt a közleményt adta ki az MSZP azok után, hogy Czeglédy Csabát visszavitték volna a börtönbe. Pedig beszélhetett volna arról, hogy a legfőbb ügyész megint csak a Fidesz kedvében akart járni,. beszélhetett volna arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság újra csak bizonyította: a nemzet szót törölni kellene a nevéből, mert nem a nemzetet, kizárólag a Fideszt képviselő, és beszélhetett volna arról, hogy a NAV nyomozóit nem a törvény irányítja. Ehelyett nem beszélt semmiről, csak ezt a szellemesnek szánt kérdést küldte a nyilvánosság elé. Amivel csak az a baj, hogy sem a jogállamot, sem magát Czeglédyt nem védi, sőt: azt sugallja, hogy a volt MSZP-s politikus megérdemli, hogy visszakerüljön a börtönbe, de Orbán vejének is ott lenne a helye. Biztos, hogy ezt akarták mondani?
Szájer József a Fidesz Európai Parlamenti képviselője nagyon büszke volt arra, hogy Magyarország új, Alaptörvénynek nevezett alkotmánya az ő iPadjén íródott. Mint blogjában írta, azon javítja, írja a különböző tervezeteket, véleményezi a beérkezett javaslatokat, és „amint kap egy indítványt valamelyik tanácsadótól, képviselőtől vagy állampolgártól, azonnal be tudja illeszteni a szövegbe, és küldi is tovább véleményezésre. Mondhatjuk, hogy egy huszonegyedik századi alkotmány, huszonegyedik századi eszközön”.
Nem volt mindenki ennyire lelkes, sőt, sokan voltak, akiknek nem tetszett a Magyarország alkotmányát felváltó, az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény.
Schmitt Pál köztársasági elnök egy héttel később, húsvét hétfőn már ki is hirdette, a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket pedig december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a parlament.
Az Alaptörvényt bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot a jogszabály vizsgálatára.
Sólyom László, aki ekkor már nem volt köztársasági elnök, mert a Fidesz nem vele, hanem egy nála simulékonyabb emberrel, Schmitt Pállal képzelte el a folytatást, azt mondta az alaptörvényről, hogy „normaszövege legnagyobb részt rendben van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.”
A viták és tiltakozások ellenére Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lépett, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát.
S bár a kormány kommunikációjában nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az alaptörvény ércnél maradandóbb, az eddig eltelt időszakban hat alkalommal módosították.
Első módosítása lényegében a törvény kihirdetőjére lett szabva: a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökre is, vagyis, hogy a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál ugyanazokat a kedvezményeket élvezhesse, mintha még ma is államfő lenne.
A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta, az volt az egységes vélemény, hogy a változások csorbítják a demokráciát. Csak két példa: a negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat Európai Uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Márpedig ilyen bírságokra volt esély, hiszen a kormány hadat üzent a multiknak és a bankoknak, és a csatában az eszközökben nem mindig válogatott. Ez a módosítás kétszeresen bünteti az állampolgárokat, hiszen amellett, hogy csorbítja a jogaikat, a bevezetett adó is sújtja őket.
A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyik bíróságról a másikra irányítson át ügyeket. Erről az volt a szakértők véleménye, hogy nem kompatibilis az Európai Uniós joggal. Magyarország más, személyi problémákat is voltak ezzel. A bírósági hivatal elnöke ugyanis az a Handó Tünde, aki egyfelől az alaptörvényt megfogalmazó Szájer József felesége, másrészről pedig a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a barátnője.
Hatodszorra, és mindmáig utoljára 2016. június 7-én változtattak az alaptörvény szövegén, ekkor a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást kiegészítették a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.
Az alaptörvényt, amit azt a bevezetőben írtuk, nem csupán az ellenzék részéről érte támadás, de
a nemzetközi szervezetek is több alkalommal bírálták.
Ráadásul nemcsak magával az alaptörvénnyel volt baj, hanem az azt körülvevő, sokszor ünnepélyesnek szánt, ám végül is nevetségesen megkomponált külsőségek is sok ellenkezést kiváltottak. Ilyen volt például az alaptörvény asztala, amelyről 2011. szeptember 5-én a Pest megyei kormányhivatal honlapján jelent meg az első hivatalos közlemény.
„Az Országgyűlés az új alkotmányt jelentőségéhez méltó módon kívánja eljuttatni az állampolgároknak.
Az Alaptörvény állampolgárokhoz való eljuttatása érdekében minden kormányablakban, polgármesteri hivatalban és körjegyzőségen felállításra került az Alaptörvény Asztala. A célkitűzés az, hogy Magyarország minden polgára a lakóhelyén is kézbe vehesse és névre szóló formában megrendelhesse az Alaptörvénynek az Országgyűlés elnöke aláírásával ellátott ingyenes példányát.
Ha Ön az asztalon elhelyezett igénylőlapot kitölti, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke megküldi Önnek a Magyarország Alaptörvénye című kiadvány ingyenes névre szóló példányát.”
Nem tudni, hogy hány állampolgár igényelte, hogy Kövér László küldjön számra névre szóló példányt, leginkább az mindenkori kormányzathoz lojális hivatalok kérték, hogy lássák el őket ezzel az ereklyével. Számos vicc és internetes mém forrása lett ugyanakkor az alaptörvény asztala.
A kormány sokáig nem érezte, vagy úgy tett, mintha nem tudná, hogy a gyakorta hivatkozott emberek nem lelkesednek az alaptörvényért. 2012. január 2-án nagyszabású ünnepség keretében az Operaházban ünnepelték az alaptörvény előző napi hatályba lépését, ám az ünnepire tervezett eseményből az lett, hogy a kormány gyakorlatilag házhoz ment a pofonért. Míg ugyanis odabent a Fidesz, valamint a párt holdudvarához tartozó közéleti személyek és más hírességek ünnepeltek, odakint az utcáén a nagy hideg ellenére tízezrek tüntetve éltették a kormány által megszüntetett Harmadik Köztársaságot.
A tömeg az Operaháztól egészen az Oktogonig megtöltötte az Andrássy utat – ez volt 2010 óta a legnagyobb tüntetés. S bár atrocitás nem történt, a meghívott vendégek végül nem a főbejáraton, hanem egy hátsó kijáraton, egy alagút igénybevételével távoztak a helyszínről. Az állami televízió megpróbálta bagatellizálni a tüntetést, ám ez is rosszul sült el. Miközben az eseményről tudósító riporter bejelentkezett, olyan képeket vágtak mögé, amelyek vagy nem a tüntetés helyszínén készültek, vagy ott, de órákkal korábban, amikor még csak valóban csak kevesen voltak.
Az igazságot persze nem lehetett elhallgatni, az internetet pedig órák alatt ellepték az internetes viccek, a mémek. Mindenki a kormányon, illetve az alaptörvényen röhögött.
Barsiné Pataky Etelka vasárnap, életének 77. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Barsiné Pataky Etelka 1990-ben az MDF színeiben lépett a demokratikus politikai életbe, majd 2000 és 2003 között Magyarország bécsi nagykövete volt.
2004-ben a Fidesz listáján szerzett európai parlamenti mandátumot, 2009-ben pedig a Magyar Mérnöki Kamara elnökévé választották. 2010-ben az Európai Unió Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztossá nevezték ki.
Barsiné Pataky Etelka a magyar polgári politizálás egyik meghatározó alakja volt, sokoldalúságával és munkabírásával sokunk számára példaképként is szolgált – írta korábbi közleményében a Fidesz.
Temetésén megjelent többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Martonyi János volt külügyminiszter is.
De csak, akkor, ha akartok. Vagy, ha úgy gondoljátok. Nekünk is küldhettek persze, vagy bárki másnak, de most Juhász Péterről, az Együtt elnökéről van szó.
Övé az ötlet, ne vegyük el tőle.
„Jogerősen pert nyertem a Fidesszel szemben!” Ez a címe Juhász Péter közleményének, és ez már első olvasásra is biztatóan hangzik. Mert már ennyiből is sejthető, hogy ismét lelepleződött a Fidesz valamelyik hazugsága. És az MTI is hazudott, ezért nekik is fizetniük kell most Juhász Péternek.
Hogy ezúttal mit hazudtak, az nem derül ki a közleményből, csak annyit tudni, hogy megpróbálták egymásra kenni, s most mindketten bele lettek ráncigálva. A lényeg, hogy most majd fizethetnek.
Juhász elküldte a számlaszámát a két pervesztesnek, s most várja a pénzt, De nemcsak tőlük, hanem másoktól is. Olyanoktól, akik nem hazudtak róla, épp ellenkezőleg: kedvelik őt, és most arra kéri őket, hogy pénzügyileg is támogassák.
Nem azért kell őt anyagilag támogatni, mert politikus, hanem azért, mert sok a per és milliókra rúg az ügyvédi költség. Bevétel, a dolgok rendje szerint, csak a megnyert perek után, nem ritkán évek múltán várható.
Ezért kéri Juhász Péter, hogy aki teheti, támogassa.
Mondjuk, kissé szokatlan, hogy egy politikus ügyvédi költségre kér pénzt a támogatóitól. De ne akadjunk fenn ezen, a világ változik, ami tegnap még szokatlan volt, holnapra már nem az.
Amúgy közösségi finanszírozásnak hívják az ilyet, ha van olyan, aki nem tudná.
Úgy érezzük, hogy a magunk részéről megtettünk mindent, hogy Juhász Péter felhívása eljusson az emberekhez. Innentől már Magyarországon a sor. Fogjunk össze emberek, küldjünk pénzt Juhász Péternek! Vagy bárki másnak, aki szimpatikus nekünk, és segíteni akarunk neki.
Juhász Péter számlaszáma a FüHü szerkesztőségében. (A mi számlaszámunk is megvan nekünk, azt is meg tudjuk adni, ha valaki mégis inkább nekünk utalna.).
Tegnap a Fidesz közzétette a választási listáját, amelyen feltűnő, hogy több régi és ismert politikus nem kapott befutó helyet. Az egyik legfőbb vesztes Répássy Róbert, aki korábban igazságügyi államtitkár is volt, ám most csupán a lista 144. helyén van, ami nem számít befutónak. Ugyanígy nem lesz az új országgyűlés tagja a „feljelentésügyi biztosként” ismert, és a most a lista 146. helyére száműzött Budai Gyula államtitkár sem.
A Demokratikus Koalíció szóvivője Tolvajok, sikkasztók, csalók, maffiózók a Fidesz listáján címmel adott ki közleményt. Gréczy Zsolt szerint tanulságos, kik szerepelnek a lista első 30 helyén. Mint írja, a „skinhead verőlegényeket vezérlő” Kubatov Gábor, a „magánalapítványára kétmilliárdot irányíttató” Németh Szilárd, a „lakiteleki birodalma fejlesztésére 12 milliárdot szakító” Lezsák Sándor, vagy éppen „az adócsaló” Szatmáry Kristóf.
A DK közleménye megemlíti „a cigányság fölzárkóztatására szánt uniós forrásokat elsikkasztó” Farkas Flóriánt, „a trafikmutyit kieszelő és végrehajtó” Lázár Jánost, „a Debrecenben ma is csak Mr. 20 százalékként emlegetett” Kósa Lajost.
Befutó helyen van a 170 milliós villáját „családi összefogással” megvásároló Szijjártó Péter, „a belvárosi ingatlanvagyont leraboló, a szervezett alvilággal üzletelő” Rogán Antal, valamint „a termőföld-mutyit levezénylő” Fazekas Sándor, és „a 12,5 milliárdnyi uniós forrás ügyében a korrupció gyanújába került” Seszták Miklós.
Gréczy Zsolt közleménye kiemeli, hogy a 20. hely „a Fidesz bűnözőinek ügyvédjéé”, Bajkai Istváné, az első pedig „természetesen a keresztapáé, a maffia legfőbb főnökéé”, Orbán Viktoré.
„Gyümölcséről ismerik meg a fát” idézi Jézus tanítását a közlemlény, majd hozzáteszi: A Fidesz-fán ez a gyümölcs termett, a választók megismerhetik róla a Fideszt.
Kösz, Főnök, így szájkosár nélkül sokkal jobb. Ismersz engem, tudod, mennyire szeretek szabad lenni. Csaholás is lesz, vagy csak szájkarate? Békemenet? Ahogy parancsolod, te vagy a Főnök, a Zsoti meg majd tudni fogja, hogy mi a dolga.
Lengyelek jönnek? Az jó. Kisvasúttal? Micsoda, naggyal? Nebasz!
Hallom, visszaveszünk a Sorosból. Utalt egy kis lóvét? Ne nézz ilyen csúnyán, Főnök, csak vicceltem.
Akkor most mondd meg a Zsotinak, hogy milyen harc van már megint. Egyáltalán, az előzőnek vége lett már? Tudod, amikor Brüsszel ellen mentünk, és térdre kényszerítettük a háttérhatalmat.
Szóval, most idehaza lesz a menés, főnököm? Na azért! Már megijedtem, hogy megint a muszkákra lövünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök, meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, a Zsoti úgy is tudja mondani.
Te vagy a Főnök, te mondod meg, mi van. Megcsináljuk okosba Főnök, ne aggódj. Beleverjük a fejüket a pocsolyába. Te mondod, kit kell ütni, mi odavágunk.
Ha megmondod a Zsotinak, hogy mikor lesz az indulás, a Zsoti már kerekedek is. Megfújja a kürtöket. Félreértettél, Főnök, nem lopom el, hanem kürtölök.
Nekem ez tényleg nem téma, Főnök, csak mondjad, hogy mi legyen. Mikor lesz pontosan a következő ütközet? Csak hogy képbe legyek. Be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok, Soros.
Kit nem győztünk még le?
Március 15? Várjál, Főnök, mindjárt nézem. Nagy mázlista vagy te Főnök, hogy a Zsotinak aznap nincs más dolga, mint békemenetezni.
Alkalmas vagyok én mindenre, hadra fogható, csak mondd meg világosan, mi a cél. És akkor én arra megyek, amerre kell. Vagy arra, amerre mondod, főnököm. Mert amit te mondasz, az nekem olyan, mint a parancs.
Napinarancs, mondanám, ha vicces kedvemben volnék.
Ez a jó itt ebben az országban, hogy mindig más ellen harcolunk. Értem én főnök, nem hülye a Zsolti, harcolni kell. Békében nincs esélyünk, mihez kezdenénk, ha nem lenne mindig háború! Halálra unnánk magunkat, aztán ott feküdnénk, kiterítve.
Megvan már, hogy honnét indulunk? Úgy lesz minden, ahogyan parancsolod. Csak adjál hozzá dzsípieszt, hogy megtalálják a hadaim a helyszínt.
És a végére egy kérdés: az jó, hogy mindig mindenkit lenyomunk. De az nem lehetne, hogy egyszer már végre ne győzzünk senki ellen?
Két évvel ezelőtt, 2016. február 23-án Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke a Klubrádió reggeli műsorában mondta el, hogy 15-20 “bőrfejű”, fiatalember állta el a Nemzeti Választási Iroda bejáratát az Alkotmány utcában. Ezzel megakadályozták, hogy a párt szóvivője, Nyakó István népszavazási kérdést nyújtson be a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.
A történet előzménye, hogy a hivatalosan heti pihenőnapnak nevezett, ám valójában az üzletek vasárnapi zárva tartását célzó törvény heves vitákat és ellenérzéseket váltott ki a társadalomban. Többen is megpróbáltak népszavazást kezdeményezni az ügyben, ám ezek a próbálkozások egytől egyig elbuktak.
Hol a jog állta útját, hogy az emberek szavazhassanak a vasárnapi nyitva tartásról, hol pedig valamilyen külső körülmény miatt hiúsult meg a népszavazás.
Amikor azon a február 23-i napon Nyakó István, az MSZP szóvivője a kora reggeli órákban megérkezett a Nemzeti Választási irodához, ám hiába volt ő az első, mégis megelőzte egy idős hölgy. Erdősi Lászlóné ugyan csendben – és látszólag magányosan – ült a választási iroda előterében, ám szemmel látható volt, hogy az előbb említett kopasz fiatalemberek hallgatólagos támogatását élvezte.
Lukács Zoltán az MTI-nek elmondta: provokációnak tartja az esetet, hogy szélsőjobboldali férfiakat küldött rájuk a hatalom. Szerinte nehezen elképzelhető, hogy a helyszínen lévő férfiak mindannyian népszavazási kérdést akartak benyújtani, sokkal valószínűbb, hogy meg akarják akadályozni, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében népszavazást lehessen tartani.
A sajtó – legalábbis annak a kormányhoz nem kötődő része – utánaeredt a történetnek. Hamar kiderült, hogy a kopasz fiatalemberek passzív, de hathatós védelmét élvező hölgy nem más, mint a herceghalmi polgármester felesége.
Akinek a férjéről, Erdősi Lászlóról annyit lehet tudni, hogy a régi fideszesek közé tartozik, 2010-ben Herceghalmon a Fidesz jelöltje volt, 2014-ben viszont már függetlenként indult. A felesége azonban még ekkor is egy Orbán Viktort ábrázoló, „Az én miniszterelnököm” feliratú kitűzővel járt-kelt a településen a választás idején. A Facebookon pedig többen arra hívták fel a figyelmet, hogy Erdősi Lászlóné és a rezsicsökkentést reklámozó idős asszony nagyon hasonlít egymásra.
Utóbb az is kiderült, hogy egytől egyig büntetett előéletűek azok a kopaszok, akik megakadályozták, hogy Nyakó István beadhassa népszavazási kezdeményezését, egyiküket fegyveres rablásért ítélték el. (Mindezt Nyakó ügyvédje tudta meg a nyomozati iratokból.)
Ami viszont furcsa, hogy sem Erdősi Lászlónét, sem a kopasz fiatalembereket nem hallgatták ki az ügyben. Hiába derítette ki a rendőrség, hogy kicsodák, hiába adták meg a nevüket, elérhetőségüket, a nyomozó szervek nem tartották fontosnak, hogy megkérdezzék ezeket a kopasz urakat.
Pedig elmondhatták volna, hogy valójában miért is mentek egy igen szokatlan időpontban a választási irodához, miért tornyosultak fenyegetően az MSZP kezdeményezését beadni kívánó Nyakó István elé. Mióta foglalkoznak olyan intenzíven közéleti kérdésekkel, hogy reggel 6 órakor népszavazási kezdeményezést tartalmazó dossziékkal érkezzenek a választási irodához? Lett volna kérdés elég, de talán azért sem zaklatták őket, mert még elkotyogták volna, hogy ki rendelte őket e viszonylag szokatlan időpontban a Nemzeti Választási Irodához.
A fotókon szereplő kopaszok közül ketten, a Tibike és Lóci becenévre hallgató nagytestű fiatalemberek egy korábbi felvételen Fradi Security feliratú rendezői mellényben, sorszámmal a mellükön láthatók.
A sajtó azt is megtudta, és nyilván Erdősi Lászlóné is elmondta volna, ha a nyomozó hatóságok megkérdezik, hogy az őt kísérő fiatalembert Varró Ádámnak hívják.
Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy Varró Ádám és Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté osztálytársak is voltak a Pál Apostol Katolikus Gimnáziumban. Hab a tortán, hogy osztályfőnökük Ríz Levente volt, a XVII. kerület fideszes polgármestere volt.
Sok a különös egybeesés, melyek azért jelzik, hogy a Polt Péter felügyelte ügyészség miért nem tett semmit. Pedig, egy állampolgárt megakadályozni abban hogy demokratikus jogait gyakorolja – szavazzon, népszavazási kérdést nyújtson be, stb. – a jogállamiság súlyos megsértése és mint ilyen, bűncselekménynek számít.
Az ügyészség a történtek után fél évvel bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
Egy internetes mém 2016-ból.
A történet utózöngéje, hogy a múlt héten kiderült: Nyakó István pótmagánvádas büntetőeljárás indított azokkal a kopaszokkal szemben, akik két évvel ezelőtt megakadályozták, hogy elsőként adja be a népszavazási kezdeményezést.
Magánvádas esetben nem a Polt Péter vezette ügyészség képviseli a vádat, hanem a sértett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
