A Fidesz 17. pillanata – 5. Az ércnél maradandóbb alaptörvény

0
1039

Szájer József a Fidesz Európai Parlamenti képviselője nagyon büszke volt arra, hogy Magyarország új, Alaptörvénynek nevezett alkotmánya az ő iPadjén íródott. Mint blogjában írta, azon javítja, írja a különböző tervezeteket, véleményezi a beérkezett javaslatokat, és „amint kap egy indítványt valamelyik tanácsadótól, képviselőtől vagy állampolgártól, azonnal be tudja illeszteni a szövegbe, és küldi is tovább véleményezésre. Mondhatjuk, hogy egy huszonegyedik századi alkotmány, huszonegyedik századi eszközön”.

 

Nem volt mindenki ennyire lelkes, sőt, sokan voltak, akiknek nem tetszett a Magyarország alkotmányát felváltó, az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott alaptörvény.

Schmitt Pál köztársasági elnök egy héttel később, húsvét hétfőn már ki is hirdette, a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket pedig december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a parlament.

Az Alaptörvényt bírálta a Velencei Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011. július 5-én éles vita után egy bíráló indítványt fogadott el, és felszólította az Európai Bizottságot a jogszabály vizsgálatára.

Sólyom László, aki ekkor már nem volt köztársasági elnök, mert a Fidesz nem vele, hanem egy nála simulékonyabb emberrel, Schmitt Pállal képzelte el a folytatást, azt mondta az alaptörvényről, hogy „normaszövege legnagyobb részt rendben van azonban egy olyan változás, ami menthetetlen. Az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása gyógyíthatatlan seb. Azt merem állítani, hogy nem alkotmányos a rendszer, amelynek van egy olyan része – tudniillik a költségvetést, az adókat- és járulékokat érintő törvények, vagyis a kormányzati cselekvés igen széles és lényeges része –, amely fölött nincs alkotmányos kontroll. Itt bármi megtehető, mert itt gyakorlatilag nem érvényes, azaz nem érvényesíthető az alkotmány, nem lehet alkotmánybírósági határozattal kikényszeríteni megtartását.”

A viták és tiltakozások ellenére Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lépett, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

S bár a kormány kommunikációjában  nem mulasztotta el megemlíteni, hogy az alaptörvény ércnél maradandóbb, az eddig eltelt időszakban hat alkalommal módosították.

Első módosítása lényegében a törvény kihirdetőjére lett szabva: a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt kiterjesztette a volt köztársasági elnökre is, vagyis, hogy a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pál ugyanazokat a kedvezményeket élvezhesse, mintha még ma is államfő lenne.

A módosításokat az ellenzék és több nemzetközi szervezet is bírálta, az volt az egységes vélemény, hogy a változások csorbítják a demokráciát.  Csak két példa: a negyedik módosítás 17. cikke lehetővé teszi, hogy a kormányzat Európai Uniós törvény megsértéséért kiszabott bírság kifizetésére különadót vessen ki az állampolgárokra. Márpedig ilyen bírságokra volt esély, hiszen a kormány hadat üzent a multiknak és a bankoknak, és a csatában az eszközökben nem mindig válogatott. Ez a módosítás kétszeresen bünteti az állampolgárokat, hiszen amellett, hogy csorbítja a jogaikat, a bevezetett adó is sújtja őket.

A 14. cikk lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke egyik bíróságról a másikra irányítson át ügyeket. Erről az volt a szakértők véleménye, hogy nem kompatibilis az Európai Uniós joggal. Magyarország más, személyi problémákat is voltak ezzel. A bírósági hivatal elnöke ugyanis az a Handó Tünde, aki egyfelől az alaptörvényt megfogalmazó Szájer József felesége, másrészről pedig a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak a barátnője.

Hatodszorra, és mindmáig utoljára 2016. június 7-én változtattak az alaptörvény szövegén, ekkor a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást kiegészítették a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

Az alaptörvényt, amit azt a bevezetőben írtuk, nem csupán az ellenzék részéről érte támadás, de

a nemzetközi szervezetek is több alkalommal bírálták.

Ráadásul nemcsak magával az alaptörvénnyel volt baj, hanem az azt körülvevő, sokszor ünnepélyesnek szánt, ám végül is nevetségesen megkomponált külsőségek is sok ellenkezést kiváltottak. Ilyen volt például az alaptörvény asztala, amelyről 2011. szeptember 5-én a Pest megyei kormányhivatal honlapján jelent meg az első hivatalos közlemény.

„Az Országgyűlés az új alkotmányt jelentőségéhez méltó módon kívánja eljuttatni az állampolgároknak.

Az Alaptörvény állampolgárokhoz való eljuttatása érdekében minden kormányablakban, polgármesteri hivatalban és körjegyzőségen felállításra került az Alaptörvény Asztala. A célkitűzés az, hogy Magyarország minden polgára a lakóhelyén is kézbe vehesse és névre szóló formában megrendelhesse az Alaptörvénynek az Országgyűlés elnöke aláírásával ellátott ingyenes példányát.

Ha Ön az asztalon elhelyezett igénylőlapot kitölti, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke megküldi Önnek a Magyarország Alaptörvénye című kiadvány ingyenes névre szóló példányát.”

Nem tudni, hogy hány állampolgár igényelte, hogy Kövér László küldjön számra névre szóló példányt, leginkább az mindenkori kormányzathoz lojális hivatalok kérték, hogy lássák el őket ezzel az ereklyével. Számos vicc és internetes mém forrása lett ugyanakkor az alaptörvény asztala.

A kormány sokáig nem érezte, vagy úgy tett, mintha nem tudná, hogy a gyakorta hivatkozott emberek nem lelkesednek az alaptörvényért. 2012. január 2-án nagyszabású ünnepség keretében az Operaházban ünnepelték az alaptörvény előző napi hatályba lépését, ám az ünnepire tervezett eseményből az lett, hogy a kormány gyakorlatilag házhoz ment a pofonért. Míg ugyanis odabent a Fidesz, valamint a párt holdudvarához tartozó közéleti személyek és más hírességek ünnepeltek, odakint az utcáén a nagy hideg ellenére tízezrek tüntetve éltették a kormány által megszüntetett Harmadik Köztársaságot.

A tömeg az Operaháztól egészen az Oktogonig megtöltötte az Andrássy utat – ez volt 2010 óta a legnagyobb tüntetés. S bár atrocitás nem történt, a meghívott vendégek végül nem a főbejáraton, hanem egy hátsó kijáraton, egy alagút igénybevételével távoztak a helyszínről. Az állami televízió megpróbálta bagatellizálni a tüntetést, ám ez is rosszul sült el. Miközben az eseményről tudósító riporter bejelentkezett, olyan képeket vágtak mögé, amelyek vagy nem a tüntetés helyszínén készültek, vagy ott, de órákkal korábban, amikor még csak valóban csak kevesen voltak.

Az igazságot persze nem lehetett elhallgatni, az internetet pedig órák alatt ellepték az internetes viccek, a mémek. Mindenki a kormányon, illetve az alaptörvényen röhögött.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .