Kezdőlap Címkék Ferenc pápa

Címke: Ferenc pápa

Ahol a pénz a fontos, ott nincs hely se Isten, se ember számára

0

Soha sem tekinthető véletlennek, hogy a katolikus egyház egy adott korban, egy sajátos történelmi helyzetben kiket avat boldoggá vagy szentté. Minden időben üzenni akar a gondokkal küzdő világnak, az oltárra emelt személyek példamutatásával.  Október 14-én is ez a gondolat vezérelte a Vatikánt, amikor szenteket és boldogokat avattak.

Szolidaritáshiányos korunkban különös jelentősége van annak, hogy a minap Ferenc pápa a szeretet civilizációját hirdető VI. Pált, a katonai junta ellen küzdő Oscar Romero salvadori érseket szentté avatta. De az öt boldoggá avatott személy életében is egyaránt fellelhető a szegények és a társadalmi perifériára kerültek iránti szolidaritás.

Francesco Spinelli atya (+1913) életrajzában olvasható, hogy a „Bergamóhoz közeli Rivoltában működő közössége a szegények, a kirekesztettek között kereste Krisztust, itt és a világban másutt is, olyan szolgálatokat hoztak létre, amelyekre nagy szükség volt:

iskolákat, oratóriumokat, betegellátót, magányos idősek gondozását végezték.

A másik boldoggá avatott, Vincenzo Romano plébános (+1831), aki a természeti katasztrófa, a Vezúv kitörése következtében lerombolt város lakóinak vigasztalásának és támogatásának szentelte az életét.

A két, ugyancsak boldoggá avatott apáca – a német Katharina Kasper (+1898) és a spanyol származású  Nazaria Ignacia (+1943) – életét is

a kiszolgáltatott és elhagyott embertársaik áldozatvállaló megsegítése jellemezte.

A korábban földművesként és szövőnőként dolgozó Katharina a Jézus Krisztus Szegény Szolgálóleányai Kongregációt alapította, háza nyitva állt a falu szegényei előtt. Később új házakat is megnyitott külföldön, hogy a német bevándorlókat segítse. A másik apáca, Nazaria Ignacia számos latin-amerikai országban tevékenykedett: Bolíviában a nők társadalmi helyzetéért, munkavállalásukért folytatott küzdelemben vállalt szerepet, Argentínában számos intézményt hozott létre a rászoruló fiatalok és a szegények szolgálatára.

Sokat mondhat nemcsak a hívő emberek számára, hogy az egyházi személyek mellett egy abruzzói munkás, Nunzio Sulprizio (+1836) boldoggá avatása is megtörtént. Ő 19 esztendős korában hunyt el, halálát az embertelen munkakörülmények okozták.

A szentté avatott San Saldor-i érseket, Óscar Romerót (+1980) bizonyára jobban ismerhetjük. A katonai junta terrorja ellen lépett fel és levelet írt az akkori amerikai elnöknek, Carternek, hogy az elnyomó rezsimet ne támogassa. Egy kórházban bemutatott mise közben gyilkolták meg. Személye az úgynevezett felszabadítási teológia jelképévé vált:

az egyház társadalmi küldetésének és a szociális igazságosság apostola volt.

Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódott Ferenc pápának a Márk evangéliumában olvasható, a gazdag ifjúról szóló (10,17-22) történetét felidéző homíliája: „Nem követhetjük igazán Jézust, ha a dolgok ballasztja terhel minket. Mivel

ha a szívet javak népesítik be, akkor nincs ott hely az Úr számára, aki végül maga is csak egy lesz a sok dolog közül. Ezért veszélyes a gazdagság,

és – Jézus szava szerint – még azt is nehézzé teszi, hogy üdvözüljünk. Ennek nem az az oka, hogy Isten szigorú, nem! A mi térfelünkön van a hiba: a túl sok birtoklás, a túl sokat akarás megfojtja a szívet, és képtelenné tesz minket a szeretetre. Ezért emlékeztet Szent Pál, hogy „minden bajnak gyökere a kapzsiság” (1Tim 6,10). Látjuk is ezt: ahol a pénz kerül a középpontba, nincs hely Isten számára, és nincs hely az ember számára sem.”

A több mint fél évszázaddal ezelőtti, 2-ik Vatikáni Egyetemes Zsinat befejezőjének, VI. Pál pápának a szentté avatása jelzi, hogy a zsinati tanítás mind a mai napig időszerű és célkitűzéseiben a világegyház elvégzendő feladata maradt.

A szentté avatási szertartáson, illetve szentmisén a Ferenc pápával koncelebráló Erdő Péter bíborosnak az „Új Ember” című katolikus hetilapnak adott interjújából idézünk, aki arra kérdésre, hogy mit tanulhatunk VI. Pál pápától, a többek között ezt válaszolta:

„Elsősorban azt, hogy a keresztény ember nem egy önmaga megszentelődésével foglalkozó, zárt rendszerben mozgó lény, hanem olyan személy, akinek küldetése van a világ iránt. Ezt a küldetést Jézus Krisztustól kaptuk. Tőle kapjuk a mintát, az Ő nevében, az Ő tanítása és szentségi gazdagsága alapján kell az emberekhez fordulnunk. Ezt nem tehetjük sematikusan, a másik emberre minden tudásunk felhasználásával kell figyelnünk. VI. Pál pápa életében a főparancs teljesítését láthatjuk: szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből, és így fordulj a többi ember felé. VI. Pál a többiek tevékenységét szervezve, annak irányt mutatva szolgálta ezt a tanúságtételt.”

Giczy György

Szentté avatják a fegyveres harc mártír érsekét, Oscar Romerot

0

1980. március 24-én, miközben egy barátja elhunyt édesanyjáért mutatott be gyászmisét egy kórház kis templomában, az oltárnál halálos lövés érte az érseket. A merénylő elmenekült.

Temetési szertartásán, amelyen mintegy ötvenezer ember vett részt, a gyászbeszéd alatt bomba robbant a katedrális előtti téren, majd a katonák lövöldözni kezdtek. A lövöldözésben mintegy negyven ember lelte halálát és száznál több volt a sebesültek száma.

Romero halála és a gyászszertartás alatt történt katonai erőszak óriási felháborodást keltett a nép körében. Az érsek elleni merénylet kirobbantója lett egy 11 évig tartó polgárháborúnak, mely során 75 ezren haltak meg (köztük 70 ezer civil), további 7 ezren „eltűntek”, és becslések szerint egymillió salvadori keresett más országban menedéket az erőszak elől. A hadsereg és a halálbrigádok által meggyilkoltak között volt tizennyolc katolikus pap és öt apáca – ez utóbbiak közül négyen amerikaiak voltak. Ezekben az években fordult elő, hogy helikopterről röpcédulákat szórtak ezzel a szöveggel: „Légy hazafi és ölj meg egy papot!

Bár a gyilkos és megbízók személyére a későbbiek során, évek múlva, fény derült, de a gyilkost és a merénylet kitervelőit soha nem vonták felelősségre. Egyedül Alvaro Saravia-t a biztonsági erők egyik tisztjét mondta ki a kaliforniai bíróság 2004-ben bűnösnek. Őt kártérítésként 10 millió dollár megfizetésére kötelezték. A biztonsági erők főparancsnokát, Roberto D’Aubuisson Arrieta-t, a legfőbb felelőst, soha nem ítélték el, ő 1992-ben egy kórházi ágyon hunyt el rákbetegségben.

Ferenc pápa, aki ebben az időben maga is Latin Amerikában élt, sohasem volt a felszabadítási teológia híve, sőt bírálta azt Argentínában. Ugyanakkor pápaként mindent megtett azért, hogy szentté avassák a szegények papját, Oscar Romerot. A szegények és elnyomottak szolgálatát tekinti Ferenc pápa a katolikus egyház fő feladatának. Ezért is vette fel Szent Ferenc nevét, aki a szegények szerzetes rendjét szervezte meg a középkorban. A konzervatívok közül sokan ellenezték a katolikus egyházban Oscar Romero szentté avatását, melyre csak most, csaknem negyven évvel a gyilkosság után kerül sor Rómában. Ferenc pápa összesen hat személyt avat szentté vasárnap : köztük van egyik elődje VI. Pál pápa is. Ő volt a diplomata pápa, aki elindította a keleti nyitás politikáját, mely lényegesen megjavította a Vatikán és az akkori szocialista államok viszonyát Kelet Európában.

Pedofil papot fosztott meg tisztétől Ferenc pápa

0

A ma 88 éves chilei Fernando Karadima fiatal fiúk százait rontotta meg.

A pap a Pinochet-rendszer idején a szélsőjobboldali diktatúra befolyásos alakja volt, Santiago de Chile előkelő negyedében tartotta prédikációit. Eközben fiatal fiúk százait rontotta meg. A bejelentések alapján a Vatikán is vizsgálatot indított: 2011-ben elítélték. „Büntetése” az lett, hogy nyilvánosan nem prédikálhatott és magányában bűnbánatot kellett tanúsítania.

Chilében sokan enyhének érezték a Vatikán büntetését.

Amikor Ferenc pápa a dél-amerikai országban járt, akkor ezt a szemére is vetették. A pápa akkor még védelmezte a Vatikán döntését, amelyet elődje hozott meg. Később aztán a botrány hatására magához rendelte az egész chilei püspöki kart, amely korábban fedezte a pedofil papokat. Ezért testületileg le kellett mondaniuk.

Ferenc pápa többször is bocsánatot kért az áldozatoktól, akiknek egy csoportját fogadta is a Vatikánban. Miután

a világ más részein is egyre több kínos pedofil ügy kerül elő,

amelyekben katolikus papok, sőt püspökök is érintve voltak, ezért Ferenc pápa egyre határozottabb az ellenük való fellépésben. Az Egyesült Államokban egy 88 éves bíborost ítélt penitenciára ugyanilyen bűnök elkövetése miatt.

A Vatikán egykori washingtoni nunciusa Vigano érsek ugyanakkor

lemondásra szólította fel a pápát,

mert nem lépett fel korábban és határozottabban a pedofil papok és püspökök ellen az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy ő jelezte a problémákat.

Ferenc pápa közvetlenül nem reagált Vigano érsek felszólítására, de a chilei pedofil pap elleni kemény ítélet azt mutatja: levonta a tanulságot. Minden korábbinál határozottabban kell fellépnie a pedofil papok és az őket fedező egyházi elöljárók ellen, ha nem akarja, hogy a katolikus egyház befolyása csökkenjen, és a több mint 1,2 milliárd hívő egy része elforduljon a Vatikántól.

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

A Vatikán megállapodott Kínával

0

Lemondásra szólította fel a vatikáni államtitkárt Joseph Zen bíboros, Hongkong érseke, mégpedig amiatt, mert a katolikus állam megállapodott Kínával. Ennek eredményeként 70 év után rendeződhet a katolikusok helyzete az ázsiai országban.

Mao elnök 1950-ben rendelte el, hogy a katolikus egyház szakítsa meg a kapcsolatait a Vatikánnal. A papok és a hívők egy része engedelmeskedett, és így létrejött egy „nemzeti” katolikus egyház, amelyet Róma nem ismert el. Másfelől az illegalitásban megmaradt az a katolikus egyház is, melyet Peking nem ismert el, ellenben a Vatikán igen. Ennek az egyháznak a papjait és híveit sokáig üldözték a Mennyei Birodalomban. Jelenleg körülbelül 12 millió katolikus él Kínában, ők fele-fele arányban tagjai a két egyháznak.

Az egyezmény, amelyet várhatóan a jövő héten írnak alá, lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház immár egységesen és legálisan működhessen Kínában. A papok és a püspökök kinevezésében mind Peking, mind pedig a Vatikán hallathatja a szavát. Minthogy az egyezmény titkos és nem is szándékoznak nyilvánosságra hozni, ezért nem lehet tudni:, hogy pontosan hogyan szabályozza az államhatalom és a Vatikán jogkörét.

Elsősorban emiatt bírálja az egyezményt Hongkong érseke. A 76 éves Joseph Zen bíboros egész életét a kommunista párt elleni harcnak szentelte, s ő árulásnak tekinti az egyezményt.

Lehet, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára jó diplomata, de nem hívő ember, akink le kellene mondania egy ilyen egyezmény megkötése miatt – hangoztatta Joseph Zen bíboros.

Piero Parolin a Vatikán egyik sztár diplomatája volt Latin Amerikában, amikor Ferenc pápa Rómába hívta államtitkárnak, ami nagyon fontos tisztség. Parolin bíboros a pápa jobbkezének számít a Vatikánban, ahol nemcsak barátai vannak Ferenc pápának.

A katolikus egyházfő, aki Buenos Airesből érkezett Rómába, fontosnak tartja, hogy megszűnjön az Európa-központú szemlélet, ezért is szorgalmazza a nyitást Kína felé is,

hiszen a világ legnépesebb országában csaknem 70 év után normalizálódhat a katolikus egyház helyzete. 12 millió katolikus egy 1,4 milliárd lakosú államban nem tűnik soknak, de a Vatikánban arra számítanak, hogy jelentős mértékben megnőhet a számuk, ha a jövőben már nem kell üldöztetésre számítaniuk a Mennyei Birodalomban.

Ferenc pápa küzdelmei

A katolikus egyházzal kapcsolatos, sokszor botrányosnak minősíthető híradások újra és újra jelzik a Szent Ágostonnak tulajdonított mondás, az „Ecclesia semper reformanda” elv időszerűségét. Nevezetesen azt, hogy az egyház mindig és minden időben megújulásra szorul. Ebben a vonatkozásban kell értelmeznünk Ferenc pápa erőfeszítéseit is, amelyek azonban folyamatosan ki vannak téve az egyház konzervatív körei részéről támadásoknak és kemény kritikáknak.

Legutóbb egy érsek, Carlo Maria Vigano, volt amerikai nuncius, a világsajtót bejáró levele szólította fel lemondásra a pápát, arra hivatkozva, hogy miközben a dublini Családok Világtalálkozóján a katolikus egyházfő szörnyűségnek nevezte a papok által elkövetett szexuális zaklatásokat és a visszaélések áldozataival is találkozott, ő maga is bűnös egy ilyen jellegű ügy eltusolásában.

A levél nyilvánosságra hozatalának időpontja sem tekinthető véletlennek: az érsek éppen akkor állt elő a pápa elleni váddal, amikor a katolikus egyházfő az egyház megtisztulását szorgalmazta. De a levél tartalma is számos ellentmondást tartalmaz, amelyre a megjelenést követően az elemzők is rámutattak.

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Vigano érsek egyike azoknak a főpapoknak, akik a 2016 tavaszán megjelent „Amoris laetitia” (A szeretet öröme) című apostoli buzdítást, amely többek között az újraházasodott elváltakkal való lelkipásztori törődéssel is foglalkozott, teológiai tévedéssel vádolták.

Anélkül, hogy részletesen tárgyalni akarnánk az egyébként a széles tömegek számára nehezen érthető teológiai megfontolásokat, annyit mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az említett dokumentum nem a házasság felbonthatatlanságának tanítását relativizálja, hanem az egyéni szempontok és élethelyzetek sajátosságaira hívja fel a figyelmet, és kellő tapintattal és megértéssel kívánja orvosolni a korábban egyértelműen az egyház közösségéből kánonjogilag kiközösítettek – mivel az elvált újraházasodottak nem járulhattak szentségekhez – helyzetét. Megnyíltja a lehetőségét, hogy az elvált és újraházasodott hívők bizonyos feltételek teljesülése révén szentáldozáshoz járulhassanak.

Ferenc pápa részéről az is teljesen újszerű kezdeményezésnek mutatkozik, amely a házas férfiak (viri probati) pappá szentelését is felveti, sőt, úgy látszik, a nők diákonussá (szerpappá) történő szentelése elől sem zárkózik el. Mindez kiváltja az egyház konzervatív köreinek folyamatos berzenkedését, jelezve, hogy a több mint fél évszázaddal ezelőtt lezajlott 2. Vatikáni Zsinatnak az idők jeleiről szóló tanítása még korántsem került egyetértő elfogadásra a teológiailag képzett főpapok és teológusok mindegyikében sem.

A pápa tehát nehéz küzdelmet folytat és valószínűleg a korábbiaknál is nehezebb feladatokat kell megoldania, mivel következetesen munkálja az egyház megújulását. A Vatikán bejelentette, hogy februárra Rómába hívja megbeszélésre a világ minden püspöki konferenciájának elnökét „a kiskorúak védelme témáról”. Magyarul: Soha nem volt még ilyen nagyszabású megbeszélés a katolikus egyházban a pedofíliáról, s már önmagában az sem gyakori, hogy a püspöki konferenciák elnökeit együttesen várják Rómába. A találkozót „válságtanácskozásnak” is lehet mondani, hiszen az elmúlt hetekben a pedofíliabotrányok miatt Ferenc pápaságának legnagyobb krízise jött el, és ebből még egyáltalán nem látni a kiutat. A kommentárok arról szólnak, hogy Ferenc kötéltáncot járva próbálja megmenteni éppen az egész pápaságát, és nem tudni, sikerül-e. Aki ismeri az egyháztörténelmet, az tudja, hogy az ilyenfajta erőfeszítések mindig ellenállásba ütköztek. A hagyományokhoz mereven ragaszkodó vallási elöljárók Jézust is veszedelmes fölforgatónak, a vámosok és a bűnösök barátjának tartották.

Ezért is van jelentősége annak, amikor a konzervatív kritikusokkal szemben a Ferenc pápát támogató egyházi személyek is megszólalnak, bizonyítva, hogy embert próbáló küzdelmében az egyházfő nincs egyedül. Helyi egyházunk különösképpen büszke lehet arra, hogy Varga László kaposvári megyéspüspök, Bíró László tábori püspök, Beer Miklós váci megyéspüspök és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát közös nyilatkozatban állt ki Ferenc pápa megújulást szolgáló törekvései mellett.

S ennek akkor is örülnünk kell, ha bizonyos hiányérzetünk is támadhat: vajon miért nem adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar egy ehhez hasonló értelmű közös állásfoglalást?

Giczy György

Beer Miklós: oldani kéne a cölibátuson

Borzalmas, hiteltelenítik az egyházat a pedofil ügyek, amelyeket az elpuhult nyugati életforma és a kötelező cölibátus egyaránt okoz – mondta a Független Hírügynökségnek Beer Miklós Ferenc pápa dublini beszédére reagálva. A nyugalmazott püspök nem tud arról, hogy nálunk retorzió nélkül elkövethettek zaklatást.

Az eddiginél is nagyobb elkötelezettségre szólította fel a katolikus egyházat a szexuális visszaélésekkel szemben Ferenc pápa a hétvégén dublini beszédében. Az egyház feje hivatalosan a családok világtalálkozójára utazott Írországba, de a pedofil ügyek miatt ott megingott bizalmat igyekezett helyreállítani látogatásával. Ennek során a zaklatások áldozataival is találkozott.

A pápa kemény fellépést ígért a pedofil bűncselekményeket elkövető papokkal szemben. Teljes mértékben egyetért Ferenccel Beer Miklós. A nemrégiben nyugalomba vonult váci püspök szerint helyes a „zéró tolerancia” ezekben a borzalmas ügyekben, amelyek hiteltelenítik az egyházat, a papokat.

A Független Hírügynökségnek felidézte személyes találkozójukon Ferenctől hallottakat az egyházon belüli pedofíliáról:

Keletről jön a fény, Nyugatról a luxus, ami megöli a hitet.

Beer Miklós ezzel magyarázza, hogy az efféle ügyek a gazdag nyugaton, az elpuhult életmód közepette történtek tömegesen.

Magyarországon bármilyen gyanú esetén „kezelték” az eseteket, „de hála Istennek nem tudok arról, hogy retorzió nélkül elkövethettek ilyet” – fogalmazott Beer. Ő is csak egyetlen esetet tud felidézni, ami néhány éve Pannonhalmán derült ki egy paptanárról, aki kilépett az egyházból, bár egyéb következménye nem lett.

A püspök szerint Ferenc keresztül fogja tudni vinni a kemény fellépést, mert maga mögött tudhatja az egyetemes egyház tekintélyét. Annyira egyértelmű a megrontások megítélése, hogy ennek tudatában lehet határozott a pápa – mondta Beer Miklós.

„Fel nem tudom fogni, hogyan lehetett szemet hunyni”

– válaszolta arra a felvetésre, hogy korábban éppen az egyház tekintélyének védelmére hivatkozva tussolták el ezeket az ügyeket.

Az elpuhult életmód mellett a cölibátussal is „valami összefüggést szabad feltételezni” – mondta a püspök, aki szerint

sokkal következetesebben kellene vizsgálni a papnak jelentkezőket,

pszichológiai szűrést alkalmazni.

Emellett azonban helyeselné, ha az egyház megszüntetné a kötelező cölibátus kényszerét, hogy ez ne legyen hangsúlyos feltétel. Pártolja, hogy házas férfiakat is felszentelhessenek papnak, úgy, mint más egyházakban.

Ferenc pápánál keres támogatást a francia elnök

0

A francia köztársasági elnök aggodalommal figyeli, hogy az európai elit egyre kevésbé képes kezelni a fontos problémákat. Ez derült ki Brüsszelben a mini csúcson, ahol semmiféle megállapodás sem született a migráns politikáról.

Ferenc pápa ebben az ügyben fontos morális támogatást jelenthet, hiszen a katolikus egyházfő mindíg kiállt a migránsok jogai mellett, amit azzal is jelzett, hogy első hivatalos látogatása Lampedusa szigetére vezetett, ahol akkor Itália legnagyobb migráns tábora volt.

Azóta Rómában hatalomra kerültek a populisták, akik a migráns politikát tűzték zászlajukra. Brüsszelben olyan átfogó javaslatot terjesztett elő Giuseppe Conte miniszterelnök, amely megosztaná a terheket. Ez a gyakorlatban többlet kvótákat jelentene: a többi EU tagállamnak át kellene vennie Olaszország félmillió migránsának jó részét.

Ezt senki sem akarja elfogadni az Európai Unióban.

Valahogy viszont dönteni kell Brüsszelben, ahol csütörtökön már valamennyi tagállam vezetői részt vesznek a tanácskozáson. Elvben Macron elnök javaslata a téma az eurozóna reformjáról, de ezt valószínűleg felülírja a migráns probléma. „A nacionalizmus lepraként terjed Európában!”– ez Emmanuel Macron véleménye a szélsőjobboldali populizmusról. Ahhoz, hogy ezt a veszélyt elhárítsák, valamiféle megoldást kellene találni a migráns problémára.

Ezért is látogat a Vatikánba Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, hogy morális támogatást szerezzen elképzeléseihez, melyeket azután Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján előterjeszthet.

Populista szólamok helyett őszinte párbeszéd kellene

Nem populizmus a válasz a migránsválságra – mondta Ferenc pápa abban az interjúban, amely szerdán, a menekültek világnapján jelent meg. A szentatya szerint a populisták „pszichózist gerjesztenek” a bevándorlás kérdésében. Beer Miklós váci püspök a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy messzemenően egyetért a pápa szavaival, és Magyarországon is higgadt párbeszédre lenne szükség erről az egész világot érintő problémáról.

 

A pápát egyébként Donald Trump bevándorláspolitikájáról kérdezte a Reuters, és annak kapcsán került szóba a migráció globális problémája, amelyhez a szentatya hozzátette, hogy az olyan elöregedő társadalmaknak, mint például Európa is, szükségük van a bevándorlókra, különben elnéptelenedik a kontinens.

„Nem lehet elutasítani senkit, aki már megérkezett. Be kell fogadni őket, segíteni, ellátni őket, aztán eldönteni, hol lehet őket elhelyezni, de Európa egész területén. Néhány kormány dolgozik egy ilyen megoldáson. Az embereket a lehető legjobb módon kell elhelyezni, de

a hisztériakeltés nem fog segíteni, a populizmus nem hoz megoldást”

– mondta Ferenc pápa.

Beer Miklós váci püspök szerint a migráció olyan összetett probléma, amelyre a hosszú távú megoldást kellene keresni, és nem aktuálpolitikai szempontból közelíteni hozzá. Úgy véli, hogy a pápa által is emlegetett populista szólamok hangoztatása és az ebben rejlő politikai potenciál kihasználása csak elodázza a kérdés megoldását.

A püspök szerint az egész világnak szembe kell nézni azzal, hogy óriási egyenlőtlenségek vannak a jóléti államok és a háború és éhezés sújtotta térségek között. Beer Miklós hangsúlyozta, hogy higgadt vitában kell megtalálni a megoldást ezekre a globális problémákra. „Rossz oldalról közelítik meg a politikusok ezt a kérdést” – mondta, hozzátéve, hogy a legfontosabb az emberség, a sorsközösség vállalása, amit a pápa is hangsúlyozott szerdai Twitter-üzenetében. „Ezt hiányolom, hogy ez a kérdés fel sem merül,

mindig csak az aktuális politikai érdekek és az önző érdekek mentén kerül elő a probléma”

– mondta.

Beer Miklós reméli, hogy előbb-utóbb sikerül elérni azt, amit a pápa is szorgalmaz: nemzetközi megoldást találni, és „a populista szólamok után az őszinte párbeszéd ideje fog eljönni”.

Ferenc pápával ritkán jelenik meg ilyen hosszú interjú, a kormánypárti sajtóban mégsem idéztek semmit ebből, holott az MTI is szemlézte a beszélgetést szerdán. Ez nyilván annak tudható be, hogy a pápa megkülönböztetést tett a különböző országok és politikai erők bevándorlási politikája között, és nehéz nem úgy látni, hogy a magyar kormány migrációs veszélyre építő retorikája ne az általa bírált populista kategóriába esne a megoldáskeresés helyett.

Beer Miklós szerint is nagy ellentmondás van a valódi megoldás keresése és aközött, hogy úgy beszélnek egy problémáról, ahogy az emberek hallani szeretnének róla. „Ez fölvet bizonyos erkölcsi felelősséget” – mondta.

Beer Miklós. Forrás: Wikipédia

Arra a kérdésre, hogy a hazai keresztény közösséget mennyire osztja meg, hogy az egyházfő nézetei ellentétesek a magát kereszténydemokratának valló kormány politikájával, Beer Miklós azt válaszolta, hogy ez az egyik legnagyobb fájdalma. „Sajnos tapasztalom én is, hogy

nagyon nagy megosztottságnak vagyunk a tanúi, illetve szereplői”

– mondta. Szerinte az egész migránskérdéssel a társadalom „lelki állapota” sérül. Barátok, rokonok, munkatársak között is tapasztalja, hogy micsoda indulatokat gerjeszt a migráció, ahelyett, hogy az emberek meghallgatnák egymást, és normálisan, őszintén beszélnének a problémáról.

„Józan ésszel ki gondolhatja azt, hogy azzal, hogy mi kijelentjük, hogy nem vagyunk bevándorlóország, hozzájárulunk ennek a világméretű problémának a megoldásához?” – tette fel a kérdést Beer Miklós. Szerinte némileg leegyszerűsítve arról van szó, hogy Magyarországon sem szeretnének feladni a kényelmünket és a jobb életvitelünket, de ez nem emberséges hozzáállás.

A kormánypárti média egyébként máskor nem bojkottálja a pápa szavait, azt a pár nappal ezelőtti megszólalását például előszeretettel idézték, hogy a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul. A katolikus egyházfő bevándorlással kapcsolatos nézetei már jóval kevésbé népszerűek: a 888 néhány korábban azzal a címmel jelentetett meg írást, hogy Globális migránssimogatásra invitál Ferenc pápa, amelyben azt írják, hogy „a migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett”.

Ennél is messzebbre ment a híres jobboldali publicista, Bayer Zsolt, aki tavaly nyáron több emlékezetes megszólalásában is kikelt a pápa ellen. Először a Magyar Hírlap vezércikkében írt arról, hogy a pápa saját hívei helyett a „fenyegetőző, öklét rázó, üvöltöző, erőszakoló, rabló és gyilkoló idegenség felé halad” és azt gyámolítja. Szerinte a pápa viselkedése, még jóindulattal is öntetszelgésnek, farizeusságnak, magamutogató és hamis „szentferenckedésnek” nevezhető.

Pár nappal később a tévében le is marházta a katolikus egyház vezetőjét. A miskolci televízió Helyzetkép című műsorában arról beszélt, hogy a pápa nem érti Európa gondjait, hiszen argentin származása miatt maga is migráns, és megnyilvánulásaival beállt „a jelenlegi EU-s vezetők sorába, akik szembe mennek az uniós állampolgárok érzéseivel, szándékaival, akaratával, egy semmibe menő politikát akarnak ráerőltetni az Európa lakosságára”. Szerinte, amit a pápa mond, az korántsem isteni kinyilatkoztatás, hanem egy hülye, ostoba politikai vélemény. Majd „argentin libsi”-nek, később pedig „derék liberális, genderben hívő marhának” titulálta Ferenc pápát.

Akkor nem csak Bayer kijelentései, hanem a katolikus egyház felől érkező reakció, illetve annak hiánya is nagy port vert fel. Néhány nappal később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított hírportál, a Magyar Kurír főszerkesztője mégis reagált Bayer kijelentéseire.

Kuzmányi István azt írta, hogy sürgősen változtatni kell a közbeszéd állapotán. „Abban a mocsárban, ahonnan az említett, gondolatnak nem nevezhető szavak felbugyognak, nem kíváncsiak az érvek mentén következetesen megfogalmazott véleményekre” – írja, hozzátéve, hogy ezért cáfolni az ilyesmit nem is érdemes, hanem ki kell mondani, hogy eddig és ne tovább.

A publicista ellenek ellenére augusztusban is folytatta az egyházfő elleni kirohanását, saját, Bádog című blogján azt írta, hogy

„a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.

Ferenc pápa a Reutersben által készített interjúban egészségi állapotáról is beszélt: elmondta, hogy lábfájdalmaitól eltekintve jól érzi magát, és meg sem fordul jelenleg a fejében, hogy lemondjon a posztjáról, mint elődje, XVI. Benedek.

14 új bíborost nevezett ki Ferenc pápa

0

Többségük 80 évnél fiatalabb, vagyis teljes jogú tagjai lehetnek a pápaválasztó kollégiumnak.

Főleg olyan országokból származó főpapok közül nevezett ki új bíborosokat a pápa, ahol nagy a szegénység és üldözik a keresztényeket, például Irakban vagy Pakisztánban. De bíboros lett az olaszországi L’Aquila püspöke is – a kisvárost néhány éve szinte teljesen elpusztította egy földrengés. Japánban nagyon kevés a katolikus, de most nekik is lesz egy bíborosuk.

A Vatikánban dolgozók közül Ferenc pápa bíborossá nevezte ki a lengyel Konrad Krajewskit, aki a szegények támogatásával foglalkozik, valamint a hittani kongregáció vezetőjét, akinek konzervatív elődjét a pápa nemrég váltotta le.

A bíborosi kollégium létszámát VI. Pál pápa 120-ban határozta meg. A mostani kinevezettek közül 11 fiatalabb 80 évesnél, így

a bíboros kollégium létszáma átlépi a meghatározott számot,

125 lesz. A kollégium tagjai közül azonban többen hamarosan betöltik a 80-at. Ezután is részt vehetnek a tanácskozásokon, de már nem szavazhatnak.

Ferenc pápa viszonylag gyors ütemben alakítja át a bíborosi kollégiumot, hogy ezzel befolyásolja utódának megválasztását. Egyébként ő is elmúlt már 80 éves.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!