Kezdőlap Címkék Európai Tanács

Címke: Európai Tanács

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

0

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban  Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Berlinben a német kancellárral az uniós pénzekről, de semmit sem közöltek arról, hogy miben maradtak. Közös sajtóértekezlet mindenesetre nem volt Berlinben.

Utána viszont Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Budapester Zeitungnak, hogy

“a német szociáldemokrata párt a leginkább magyarellenes erő a Bundestagban.”

Olaf Scholz kancellár ennek a pártnak a vezetője. Orbán sajnálkozva említette ugyanebben az interjújában, hogy

“kénytelenek voltunk lemondani a pártkapcsolatról az Alternative für Deutschland mozgalommal.”

Ez a szélsőjobboldali erő tele van neonácikkal. Akik a párt a Szárny nevű frakciójába tömörülnek, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel. Ennek egyik vezetője, Björn Höcke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eszményképe Orbán Viktor.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Annalena Baerbock külügyminiszter azt követően beszélt erről, hogy a magyar diplomácia jelezte: nem támogatja azt a 18 milliárd eurós segély csomagot, melyet az Európai Unió Ukrajnának szán.

“Életeket menthetünk ezzel a csomaggal. Ezt nem lenne szabad akadályozni egy egész más kérdésben folyó vita miatt” – hangsúlyozta a német külügyminiszter asszony. Magyarország 13 milliárd euróra vár Brüsszeltől, amely feltételekhez köti a pénz kifizetését elsősorban amiatt, mert nem szeretné, ha folytatódna a NER rendszerszintű nagy lenyúlása: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei kapnak szinte mindent miközben a választópolgároknak felkínálják cserébe azt, hogy tiltakozhatnak Brüsszel politikája ellen.

Ez még csak “szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a “Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a “Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár “Donyecki Népköztársaság” és “Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Orbán ne jöjjön haza Brüsszelből, amíg ezt el nem intézi!

„Orbán Viktor ne akarjon anélkül hazajönni az európai állam- és kormányfők holnapi csúcstalálkozójáról, hogy nem rendezte el a keleti vakcinával beoltott mintegy kétmillió magyar utazási korlátozásainak kérdését!” – erre szólította fel a miniszterelnököt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerdai online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa elmondta a kormány hibája és felelőssége, hogy a keleti vakcinákat – uniós engedély hiányában – az EU nem fogadja el teljeskörű védettséget biztosító oltásnak, ezért érdemi korlátozásokkal kell szembenézniük az ezekkel oltott százezreknek, ha munkavállalás, ingázás, tanulás, családlátogatás vagy épp egyszerű kirándulás miatt át akarják lépni egyes országok határait. Ujhelyi rámutatott, hogy bár a kormánynak lehetősége és kötelessége lenne bilaterális megállapodásokat kötni a Magyarország számára releváns országokkal, az Európai Unió tagjai közül eddig mindössze hét országgal sikerült csak ilyen egyezséget kötni.

A képviselő a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Tanács eheti ülésén a járvány kezelése lesz az egyik kiemelt téma, benne a hatályos európai covid-igazolvány rendszerének esetleges felülvizsgálata. Szerinte ez a megfelelő fórum arra, hogy

a magyar kormányfő végre megoldást érjen el a mintegy kétmillió magyar érintett számára.

Emlékeztetett rá, hogy – kormányzati lépések hiányában – neki kellett például lobbiznia az Európai Bizottság elnökénél, Ursula von der Leyenél azért, hogy támogassa az úgynevezett Egészségbiztonsági Bizottságban (Health Security Committee) annak napirendre vételét, hogy a két keleti vakcina után beadott harmadik európai oltást már teljes körű védettségnek ismerjenek el az EU-ban. Ebben a testületben a magyar kormány delegáltja ül és neki van jogosultsága a kérdést az asztalra tenni, ez azonban ismeretei szerint eddig még nem történt meg. Emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón újságírói kérdésre azt mondta: utánanéz a történteknek, de meglepődne, ha a kormány nem tett volna kezdeményezéseket az ügyben. Ujhelyi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy tudomása szerint

a magyar kormány eddig nem élt javaslattal és ennek konkrét részleteiről, illetve a kormánydelegált személyéről is egyelőre hiába érdeklődött írásban a Miniszterelnökséget vezető miniszternél.

Az online sajtótájékoztatón Ujhelyi arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy érjen el érdemi eredményt a keleti oltások elismerésével kapcsolatban az Európai Tanács eheti ülésén.

A Fidesz kormányfője eddig csak akkor próbált meg vétóval élni, amikor a saját politikai érdekei úgy kívánták.

„Ilyenkor persze meglehetősen bátor, hiszen Moszkva tapsol Önnek. Most azt várjuk, hogy a magyar kormány a kétmillió magyar honfitársunk érdekében addig ne álljon fel a tárgyalóasztaltól, ameddig nem születik az ügyükben valós megoldás!” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője.

Orbán, Kövér, és az EU-tagság

Bojár Gábor, a kitűnő vállalkozó és közéleti ember először öt évvel ezelőtt írt arról a HVG-ben, hogy Orbán ki akarja vinni Magyarországot az Európai Unióból. Akkor nem foghadtam el ezt, arra hivatkozva, hogy Orbán nem Magyarországot akarja kivinni az Unióból, hanem az Uniót akarja lényegében felszámolni, merő kereskedelmi együttműködésre redukálni, de megszüntetve szupranacionális jogköreit és politikai normáinak érvényesítését.

Akkor még abban bízott, hogy össze tud kovácsolni egy olyan szövetséget a visegrádi együttműködésre és nyugat-európai euroszkeptikus pártokkal – például az olasz Ligával, illetve az osztrák Szabadságpárttal – való összefogásra alapozva, amely blokkoló kisebbségként képes visszafordítani az integráció elmélyítését. Bízott abban, hogy az Európai Néppárton belül is erősebb pozíciót tud teremteni a maga számára.

Néhány hete Bojár újra leírta, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból. Most már nincs ebben vitám vele.

Orbán június 19-én, a „magyar függetlenség napján” meghirdetett, hét pontba szedett „javaslata” az Unió jövőjéről minden korábbinál egyértelműbben tette világossá: az ő elképzelései nem egyeztethetők össze azzal, ahogy az Unió régi tagjainak főáramú politikai erői, és hozzátehetjük: az új tagországok egy részének (Szlovákia, Románia, Horvátország, a balti államok) vezetői a szorosabb integrációról gondolkoznak.

(Az újak közül azok, amelyek az eurót már bevezették vagy döntöttek az euró bevezetéséről, és az Európai Ügyészséghez is csatlakoztak.)

Orbán hét pontjában ott szerepel a közvetlenül választott Európai Parlament megszüntetése és a tagállami parlamentek által delegált képviselőkkel való felváltása, a tagállami parlamentek egyfajta vétójogának („piros lap”) bevezetése az uniós jogalkotással szemben, a tagállamok alkotmánybíróságaiból álló közös bírói testület létrehozása (feltehetően a luxemburgi bíróság helyett), tehát visszatérés a szupranacionális intézményektől a nemzetállamok együttműködéséhez, a szupranacionális intézmények kiküszöbölésével. Ennek felelne meg az „egyre szorosabb unió” szófordulat törlése az alapszerződésből.

Megállapíthatjuk, hogy amit Orbán ma képvisel, az már olyannyira szemben áll az Unió főáramával, hogy kompromisszumra egyre kevésbé látszik lehetőség.

E mögött az is meghúzódhat, hogy a 2019-es európai parlamenti választással szertefoszlottak Orbán reményei, hogy olyan erős kisebbséget tud összekovácsolni az EU-n belül, amely alkalmas lehet az integrációs folyamat lefékezésére az EU intézményrendszerén belül.

A költségvetés vétójakor már a visegrádi társak közül is csak Lengyelország maradt mellette.

A melegeket megbélyegző pedofília-törvény körüli konfliktus és a helyreállítási pénzekért benyújtott magyar tervezet el nem fogadása minden korábbinál súlyosabb szembenállást jelez immár nemcsak a Parlament, de a Bizottság és az Orbán-kormány között.

Ennek fényében kell értékelni Kövér László vasárnapi interjúját a Kossuth-rádióban. Néhány éve a még miniszterként működő Lázár János azt mondta: nem tudja, hogyan szavazna az EU-tagságról. Ma Kövér tovább megy: egyértelműen azt mondja, hogy nemmel szavazna. Szemben sokak vélekedésével, Kövért ebben komolyan kell venni.

Ha a „nemzeti konzultációt” népszerűsítő plakátok egyikén azt kérdezik a plakátot szemlélő magyar választótól, hogy dühíti-e őt Brüsszel, akkor legyen világos: az évek óta tartó EU-ellenes politikai kampány folytatása azt a helyzetet hivatott előkészíteni, amikor Orbán majd érettnek láthatja a helyzetet a Huxit-népszavazásra.

Akik ma sem hisznek Orbán kilépési szándékában, azokat két dologra érdemes emlékeztetni. Az egyik: miközben már régen folyt a kötélhúzás a Fidesz néppárti tagságáról, Orbán a végsőkig halasztotta a kenyértörést, hogy megőrizhesse a néppárti tagság előnyeit és a látszatot, hogy a Fidesz megfelel a Néppárt normarendszerének, illetve annak, amit ő a Néppárt normarendszereként el szeretett volna érni. Az ország EU-tagsága persze összehasonlíthatatlanul nagyobb horderejű dolog, mint a Fidesz tagsága az Európai Néppártban, és a megváltoztatása sokkal bonyolultabb és sokkal súlyosabb következményekkel jár, de, mint tudjuk, Orbán és Kövér számára „az Európai Unión kívül is van élet”.

Ami pedig a közvélemény-kutatások által adott képet illeti, az változhat, illetve változtatható. A 2004-es népszavazás idején, sőt még a 2010-es hatalomváltás előtt a magyar választók többsége nem támogatta a határon túli magyarok letelepedés nélküli állampolgárságát. Választójogukat még ma is csak egy számottevő kisebbség támogatja, de magát az állampolgárságot – a több mint egy évtizede folyó masszív propaganda hatására, amellyel szemben a politikai nyilvánosságban nem fogalmazódik meg ellentétes vélemény – ma már a többség elfogadja.

Az EU-tagság közvélemény általi megítélésén is lehet változtatni.

Ha Orbánnak egy 2022-es választási győzelem után, Kaczyńskiéknak az őszi lengyelországi választáson elszenvedett esetleges vereségét, az Európai Tanácsban Orbán szövetséges nélkül maradását követően sikerül kellőképpen felfújni az EU központi intézményeivel szembeni konfliktust, egy népszavazáson már minden elképzelhető. A helyzet tehát megváltozott, Bojár Gábornak most már igaza van.

Még hosszú az út Brüsszelbe

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik. 

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a  személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a “normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Az EU szégyene

A görög-török határra látogatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és David Sassolival, az Európai Parlament elnökével együtt. Helikopterről szemlélték meg a határt, és kifejezésre juttatták szolidaritásukat Görögországgal. Természetesen ott volt velük Micotakisz görög (továbbá Plenovi horvát) miniszterelnök is.

Eddig a hír az internetes portálokon és a tévéhíradókban. Mellette a másik hír, képekkel és filmrészletekkel illusztrálva: görög rendőrök könnygázzal és vízágyúkkal szorítják vissza a Szíriából, Irakból, Afganisztánból jött és jó időt Törökországban töltött menekülteket.

Az AFP hírügynökség szerint a görög rendőrök éles lőfegyvert is használtak, több menekült megsérült és egyikük a kórházban életét vesztette. Ezt a görög illetékesek cáfolták. A könnygázt és a vízágyút nem cáfolta senki.

A német köztévé híradói arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatályos nemzetközi jogrend szerint Görögországnak a határára érkező menedékkérők esetében el kellene indítania a menekültügyi eljárást. Korábban – még az előző, baloldali Cipras-kormány idején – Görögország beengedte a menekülőket, és hagyta őket továbbutazni Macedónián és Szerbián át, így jutottak el a magyar határig. Azután jött az EU 2016-os megállapodása Törökországgal, amely szerint a török hatóságok éveken át megakadályozták a menekültek továbbutazását, és a Micotakisz-kormánynak már nem kellett szembenéznie menekültek tömegével. Miután Erdoğan elnök lényegében felmondta a megállapodást, most megérkeztek az első ezrek a határra, és a görög állam vízágyúval, könnygázzal és a szigeteknél csáklyával fogadta őket, visszalökve gumicsónakjaikat a tengerre. Ezzel a fogadtatással fejezte ki „szolidaritását”, vagyis egyetértését Ursula von der Leyen és az EU többi csúcsvezetője.

A Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkezett menedékkérőkkel, akikkel mint tárgyakkal játszik Erdoğan, és akiket vízágyúval, könnygázzal és esetleg lőfegyverrel szorít vissza a görög állam, az EU csúcsvezetői nem szolidárisak. Nekik, róluk Ursula von der Leyen nem mondott semmit. Szégyen, gyalázat.

Ursula von der Leyen a Merkel-kormány minisztereként, a CDU alelnökeként rendszeresen kiállt Angela Merkel 2015-ös döntése, kormányának humánus menekültpolitikája mellett. A Bizottság elnökeként egészen másképp viselkedik. Míg Németországban a baloldali pártok – a zöldek, a szociáldemokraták és a Balpárt – azt szorgalmazzák, hogy Németország újra vegyen át menedékkérőket, a CDU ezzel szemben nyilatkozik, a szélsőjobboldali AfD pedig a német határok lezárását követeli.
Míg az Európai Parlament szocialista és a liberális frakciója a Néppárttal együtt tavaly megszavazta Ursula von der Leyen bizottsági elnökségét, a zöld frakció nemet mondott rá. Velük értettem egyet akkor is, most is.

Klímamegállapodás: a lengyelek egyelőre kívül

Létrejött a megállapodás a 2050-re elérendő karbonsemlegességről az EU-ban. Lengyelország egyelőre nem része az egyezségnek, de nem vétózott.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően pénteken.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat.

Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Ez azt jelenti, új tanácsülést fognak tartani, hogy alaposan megvizsgálják az ország helyzetét. (Lengyelországban az egyik legnagyobb a szénerőművek aránya az EU-n belül.)

Az állásfoglalásban az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Vagyis nem korlátozzák az atomerőművek működését, ami Orbán Viktor egyik előzetes feltétele volt az egyezséghez. Ebben azonos állásponton van Lengyelországgal is.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy

„mindannyian elkötelezettek vagyunk”

a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Nincs megosztottság Európa tagállamai között – mondta. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
„Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” – fogalmazott a német kancellár.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Azt mondta,

az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.

Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös”, amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. „A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott. A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból nagyon jó megoldás, az állásfoglalás ugyanis nagy fokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára – mondta.

Morawiecki megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából – tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK