Európai Tanács Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Európai Tanács

Orbán és az uniós pénzek

2023-10-06

A magyar miniszterelnök a visszatartott pénzekről tárgyalt Granadában, az Európai Uniós csúcstalálkozó helyszínén Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. A csúcstalálkozó fő témája a bővítés, és mindenekelőtt Ukrajna tagsága illetve támogatása. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a tanácskozáson Spanyolországban.

Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak. Ezt a hatalmas összeget hét év alatt kellene Brüsszelnek átutalnia Ukrajnának – állapította meg egy belső uniós dokumentum, melyet a Politico megszerzett.

A bővítés különben is rendkívüli mértékben megterhelné az Európai Unió kasszáját hiszen a hat balkáni állam plusz Georgia és Moldova felvétele további 76 milliárd eurós kiadást jelentene. A dokumentumot az uniós szakértők a hétvégi Tanács ülés előtt készítették el, mert Granadában ez lesz a legfőbb napirendi pont. A Politico úgy értesült, hogy Brüsszel már decemberben meg akarja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, melynek miniszterelnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy két éven belül szeretnének teljes jogú tagok lenni, és nem fogadnak el semmiféle másodosztályú tagságot. A dokumentum a bővítés kapcsán megállapítja:

“minden tagállamnak többet kell majd befizetnie, és kevesebbet fog visszakapni.”

Országokra még nem bontották le az összegeket, de a nagy alapokra igen. Ebből kiderül például, hogy az uniós agráralap legfőbb kedvezményezettje Ukrajna lehet, mert 96,5 milliárd euró járna neki hét év alatt. A kohéziós alap kedvezményezettjeinek köre is megváltozna, mert az új tagállamok szegények, ezért a jelenlegiek közül kikerülne a támogatottak köréből Ciprus, Csehország, Észtország, Litvánia, Málta és Szlovénia.

A kalkulációt a jelenlegi szabályok alapján végezték el, de “nagy valószínűség szerint ezeket a szabályokat is meg kell majd változtatni”- állapítja meg az uniós belső dokumentum.

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Ezen a problémán mindenkinek el kell gondolkodnia – közölte a brüsszeli bizottság szerdán. A bizottság szóvivője megjegyezte:

”A múlt tapasztalatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy az Európai Unió bővítése több tényezőtől függ:

meddig menjünk el? Mikor vegyük fel az új tagállamokat? Milyen legyen az időzítés?”

Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében hangsúlyozta: a bővítés nem lehetséges az Európai Unió reformja nélkül – emlékeztet a brüsszeli Politico, amely ezúttal nem tér ki arra, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás már most is jelentős mértékben megterheli a kasszát. Ursula von der Leyen az Európai Unió nevében 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de ennek jelen pillanatban nem találják a forrását hiszen Lindner német pénzügyminiszter is kijelentette: ilyen többletkiadás nem fér bele Németország költségvetésébe.

Ilyen sok pénzt az Európai Unió minden bizonnyal csak újabb közös hitel felvétellel lenne képes szerezni, de ezt minden tagállamnak meg kell szavaznia, ez pedig erősíti Orbán Viktor zsarolási potenciálját.

Bizonytalan jogi alapon állnak Brüsszel szankciói az orosz oligarchák ellen?

2023-09-24

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

Az egyik oligarchát orosz/zsidó állampolgárnak nevezték a szankciós listán, és ezt Vjacseszlav Mose Kantor, az orosz műtrágyakirály ügyvédei kifogásolták mondván: ez antiszemitizmus hiszen a cári Oroszországban jelölték így az orosz zsidókat. A 70 éves oligarchától az Európai Unió kénytelen volt bocsánatot kérni.

“Polgári halált jelent, ha valaki rákerül a szankciós listára, mert ezzel az illetőt teljesen elvágják a gazdasági élettől. A szankciós kard igen éles, de ahogy az Európai Unió azt mostanában használja, az nem elfogadható” – nyilatkozta a Politiconak Victor Winkler, akinek nincsenek orosz ügyfelei. Mire célzott a német ügyvéd? Arra, hogy a brüsszeli dossziék jogilag igen kétes alapokon állnak.

Nyugaton ugyan kevesen kételkednek benne, hogy jogos volt annak az 1600 orosznak a szankcionálása, akik támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen, de a dossziék nem mindig tartalmaztak meggyőző bizonyítékokat. Rohamtempóban folyt a vizsgálat Kantor esetében is 2022-ben amikor a 64 oldalas dosszié jelentős része nem állt másból mint az internetről lemásolt orosz anyagokból. Végül Brüsszel megfogalmazta a vádat Kantor ellen:

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

A 70 éves dollár milliárdos Kantor a szankció miatt lemondott az Európai Zsidó Kongresszus elnöki tisztéről, de ügyvédei megtámadták az uniós döntést a luxemburgi Európai Bíróságon. Ügyvédek azt állították a bíróság előtt, hogy egyáltalán nem felel meg a valóságnak az, hogy Kantor barátja vagy közeli ismerőse lenne Putyinnak, mert az orosz műtrágyakirály csak fogadásokon találkozott az orosz elnökkel.

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Michael O’Kane londoni ügyvéd elmondta a Politiconak, hogy az Egyesült Királyságban csakis megbízható információkra építik a szankciós vádat nem pedig társas oldalak bizonytalan “tényeire.”

Brüsszelben a sietséggel magyarázzák azt, hogy a dossziék tartalma sok kétes értékű bizonyítékot is magában foglal. Napi 12 órát dolgoznak az uniós jogi szakértők a szankciós listákon, ezért a hibázás lehetősége elég nagy.

Márciusban orosz oligarchák ügyvédeinek egy csoportja nyílt levélben fordult az Európai Unióhoz, és ebben felróják azt, hogy

“sok dossziét egyszerű Google kereséssel töltenek fel.”

Hozzátették: minthogy az előkészítő munka ilyen gyenge, ezért a szankciós lista célszemélyeinek dossziéja téves interpretációkra nyújt lehetőséget, hamis tényeket tartalmazhat és önellentmondó állításokat fogalmazhat meg.

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

A szokás az, hogy egy uniós tagállam állítja össze a dossziét, melyet benyújt Brüsszelben, ahol a külügyi hivatal foglalkozik az üggyel.

A végső szót az Európai Tanács mondja ki. Azután pedig a 27 tagállam nagykövetei egy évben kétszer átnézik a listát, és korszerűsítik azt. Csak Magyarország vétóz néha, különben teljes a konszenzus – írja a Politico.

Emlékezetes Kirill orosz pátriárka esete, akinek nevét a magyar diplomácia szedte le a szankciós listáról. A hálás orosz főpap, aki korábban a KGB tisztje volt és vagyona meghaladja az egymilliárd dollárt, kitüntette a magyar miniszterelnököt, a miniszterelnök-helyettest, és nemrégiben Soltész Miklós államtitkárt is.

Fellebbezhet-e egy oligarcha az uniós döntés ellen? Elvben igen, de ez igen ritkán sikeres, mert Lengyelország és a három balti tagállam minden ilyen fellebbezést elutasít.

A szankciós listára került orosz oligarcha fordulhat az Európai Bírósághoz Luxemburgban, de ez igen időigényes folyamat, az ügyvédek pedig drágák.

Ha az Európai bíróság Luxemburgban az oligarcha javára döntene, akkor sem változik semmi, mert Brüsszelnek joga van arra, hogy új dossziét állítson össze. Addig pedig az oligarcha neve marad a szankciós listán, melyről szinte csak a halottakat húzzák le, de azért vannak kivételek:

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Még kínosabb, hogy az uniós dossziéban voltak információk az “orosz bűnök” portálról, melyet nemlétező újságírók látnak el anyagokkal. Mivel védekezett az uniós ügyvéd:

”Nehéz Oroszországról megbízható információkat találni. Sajnos a forrásainkról nem tudok információval szolgálni.”

Szeptember elején aztán döntött az Európai Unió: Grigorij Berezkint és két másik oligarchát levettek a szankciós listáról.

Luxemburgban az Európai Bíróság 95 fellebbezést vizsgált illetve vizsgál. Márciusban Prigozsin neje megnyerte a pert Luxemburgban: a bíróság kimondta, hogy attól még, hogy valaki Putyin barátjának rokona, nem kell automatikusan szankciós listára kerülnie. Időközben persze kiderült, hogy a Putyin-Prigozsin barátság nem épp töretlen, és a Wagner sereg parancsnoka olyan repülőgép balesetben veszítette életét, melyet valószínűleg az orosz elnök utasítására a titkosszolgálat szervezett meg Oroszországban. Nyikita Mazepin autóversenyző is elérte: felfüggesztették a szankciós döntést annak érdekében, hogy részt vehessen a Forma 1 versenyen.

A luxemburgi Európai Bíróság minden harmadik szankciós perben az orosz oligarchák javára dönt.

“Ilyenkor persze ünnepelnek Oroszországban, ezt nagyon is kihasználja az orosz propaganda. Éppen ezért komoly probléma az, hogy egy ilyen súlyos jogi döntést ilyen dilettáns módon készítenek elő az Európai Unióban“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Winkler német ügyvéd.

Az Európai Tanács legutóbbi júniusban foglalkozott a szankciókkal, és kiterjesztette a célszemélyek körét: most már lehet családtagokat is a listára helyezni. A merítés is mélyebb lehet: már nemcsak oligarchák kerülhetnek a szankciós listára, de olyan üzletemberek is, akik kulcs szektorban dolgoznak Oroszországban, amely háborút folytat Ukrajnában.

“Ez az új megközelítés példátlan az Európai Unió történetében, ilyen még nem volt a szankciós döntések esetében” – nyilatkozta a Politiconak Sven De Knop ügyvéd.

Ukrajna kedd reggel erre ébredt

FüHü

2023-02-07

Ukrajna új, hatalmas orosz mozgósítási kampányra számít. Vadim Szkibitszkij, az ukrán védelmi hírszerzés helyettes vezetője szerint „Oroszország 300-500 ezer főt mozgósít 2023 tavaszán és nyarán Dél- és Kelet-Ukrajnában végrehajtandó offenzív műveletek végrehajtására” – áll a Le Monde összefoglaló jelentésében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták, hogy vegyen részt a huszonhetek ” jövőbeni csúcstalálkozóján” – jelentette be hétfőn Charles Michel, az Európai Tanács elnökének szóvivője. Ugyanakkor több európai forrás is beszámolt az Agence France-Presse-nek Zelenszkij esetleges csütörtöki brüsszeli látogatásáról, a Huszonhét állam- és kormányfőinek találkozója alkalmából.
A Wagner-csoportot „terrorista szervezetnek” minősítő határozatot fogadott el hétfőn az ukrán parlament. A Rada képviselői ugyanerre szólították fel a nemzetközi szervezeteket és Kijev szövetségeseit.
Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára hétfőn aggodalmának adott hangot az ukrajnai „szélesebb körű háború” veszélye miatt . „A béke kilátásai folyamatosan zsugorodnak. A további eszkaláció és vérengzés kockázata tovább nő ” – panaszolta.
A norvég kormány hétfőn felajánlotta, hogy öt év alatt 75 milliárd korona (6,8 milliárd euró) segélyt fizet Ukrajnának , valamint további segítséget a konfliktus következményei által érintett országoknak. Volodimir Zelenszkij köszönetét fejezte ki, üdvözölve „jelentős hozzájárulást az agresszor feletti jövőbeni győzelmünkhöz és a sikeres háború utáni újjáépítéshez” .

Bundestag: Orbán kapjon 7,5 milliárd euróval kevesebbet, ha nem tartja be a jogállami normákat

2022-11-11

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Orbán Viktor nemrég tárgyalt Berlinben a német kancellárral az uniós pénzekről, de semmit sem közöltek arról, hogy miben maradtak. Közös sajtóértekezlet mindenesetre nem volt Berlinben.

Utána viszont Orbán Viktor úgy nyilatkozott a Budapester Zeitungnak, hogy

“a német szociáldemokrata párt a leginkább magyarellenes erő a Bundestagban.”

Olaf Scholz kancellár ennek a pártnak a vezetője. Orbán sajnálkozva említette ugyanebben az interjújában, hogy

“kénytelenek voltunk lemondani a pártkapcsolatról az Alternative für Deutschland mozgalommal.”

Ez a szélsőjobboldali erő tele van neonácikkal. Akik a párt a Szárny nevű frakciójába tömörülnek, melyet az Alkotmányvédelmi Hivatal is megfigyel. Ennek egyik vezetője, Björn Höcke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az eszményképe Orbán Viktor.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Annalena Baerbock külügyminiszter azt követően beszélt erről, hogy a magyar diplomácia jelezte: nem támogatja azt a 18 milliárd eurós segély csomagot, melyet az Európai Unió Ukrajnának szán.

“Életeket menthetünk ezzel a csomaggal. Ezt nem lenne szabad akadályozni egy egész más kérdésben folyó vita miatt” – hangsúlyozta a német külügyminiszter asszony. Magyarország 13 milliárd euróra vár Brüsszeltől, amely feltételekhez köti a pénz kifizetését elsősorban amiatt, mert nem szeretné, ha folytatódna a NER rendszerszintű nagy lenyúlása: Orbán rokonai, barátai és üzletfelei kapnak szinte mindent miközben a választópolgároknak felkínálják cserébe azt, hogy tiltakozhatnak Brüsszel politikája ellen.

Ez még csak „szankciók light”

FüHü

2022-02-21

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este.

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Orbán ne jöjjön haza Brüsszelből, amíg ezt el nem intézi!

FüHü

2021-12-15

Orbán ne jöjjön haza Brüsszelből, amíg ezt el nem intézi!

„Orbán Viktor ne akarjon anélkül hazajönni az európai állam- és kormányfők holnapi csúcstalálkozójáról, hogy nem rendezte el a keleti vakcinával beoltott mintegy kétmillió magyar utazási korlátozásainak kérdését!” – erre szólította fel a miniszterelnököt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerdai online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa elmondta a kormány hibája és felelőssége, hogy a keleti vakcinákat – uniós engedély hiányában – az EU nem fogadja el teljeskörű védettséget biztosító oltásnak, ezért érdemi korlátozásokkal kell szembenézniük az ezekkel oltott százezreknek, ha munkavállalás, ingázás, tanulás, családlátogatás vagy épp egyszerű kirándulás miatt át akarják lépni egyes országok határait. Ujhelyi rámutatott, hogy bár a kormánynak lehetősége és kötelessége lenne bilaterális megállapodásokat kötni a Magyarország számára releváns országokkal, az Európai Unió tagjai közül eddig mindössze hét országgal sikerült csak ilyen egyezséget kötni.

A képviselő a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Tanács eheti ülésén a járvány kezelése lesz az egyik kiemelt téma, benne a hatályos európai covid-igazolvány rendszerének esetleges felülvizsgálata. Szerinte ez a megfelelő fórum arra, hogy

a magyar kormányfő végre megoldást érjen el a mintegy kétmillió magyar érintett számára.

Emlékeztetett rá, hogy – kormányzati lépések hiányában – neki kellett például lobbiznia az Európai Bizottság elnökénél, Ursula von der Leyenél azért, hogy támogassa az úgynevezett Egészségbiztonsági Bizottságban (Health Security Committee) annak napirendre vételét, hogy a két keleti vakcina után beadott harmadik európai oltást már teljes körű védettségnek ismerjenek el az EU-ban. Ebben a testületben a magyar kormány delegáltja ül és neki van jogosultsága a kérdést az asztalra tenni, ez azonban ismeretei szerint eddig még nem történt meg. Emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón újságírói kérdésre azt mondta: utánanéz a történteknek, de meglepődne, ha a kormány nem tett volna kezdeményezéseket az ügyben. Ujhelyi ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy tudomása szerint

a magyar kormány eddig nem élt javaslattal és ennek konkrét részleteiről, illetve a kormánydelegált személyéről is egyelőre hiába érdeklődött írásban a Miniszterelnökséget vezető miniszternél.

Az online sajtótájékoztatón Ujhelyi arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy érjen el érdemi eredményt a keleti oltások elismerésével kapcsolatban az Európai Tanács eheti ülésén.

A Fidesz kormányfője eddig csak akkor próbált meg vétóval élni, amikor a saját politikai érdekei úgy kívánták.

„Ilyenkor persze meglehetősen bátor, hiszen Moszkva tapsol Önnek. Most azt várjuk, hogy a magyar kormány a kétmillió magyar honfitársunk érdekében addig ne álljon fel a tárgyalóasztaltól, ameddig nem születik az ügyükben valós megoldás!” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője.

Orbán, Kövér, és az EU-tagság

Bauer Tamás

2021-07-13

Bojár Gábor, a kitűnő vállalkozó és közéleti ember először öt évvel ezelőtt írt arról a HVG-ben, hogy Orbán ki akarja vinni Magyarországot az Európai Unióból. Akkor nem foghadtam el ezt, arra hivatkozva, hogy Orbán nem Magyarországot akarja kivinni az Unióból, hanem az Uniót akarja lényegében felszámolni, merő kereskedelmi együttműködésre redukálni, de megszüntetve szupranacionális jogköreit és politikai normáinak érvényesítését.

Akkor még abban bízott, hogy össze tud kovácsolni egy olyan szövetséget a visegrádi együttműködésre és nyugat-európai euroszkeptikus pártokkal – például az olasz Ligával, illetve az osztrák Szabadságpárttal – való összefogásra alapozva, amely blokkoló kisebbségként képes visszafordítani az integráció elmélyítését. Bízott abban, hogy az Európai Néppárton belül is erősebb pozíciót tud teremteni a maga számára.

Néhány hete Bojár újra leírta, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Unióból. Most már nincs ebben vitám vele.

Orbán június 19-én, a „magyar függetlenség napján” meghirdetett, hét pontba szedett „javaslata” az Unió jövőjéről minden korábbinál egyértelműbben tette világossá: az ő elképzelései nem egyeztethetők össze azzal, ahogy az Unió régi tagjainak főáramú politikai erői, és hozzátehetjük: az új tagországok egy részének (Szlovákia, Románia, Horvátország, a balti államok) vezetői a szorosabb integrációról gondolkoznak.

(Az újak közül azok, amelyek az eurót már bevezették vagy döntöttek az euró bevezetéséről, és az Európai Ügyészséghez is csatlakoztak.)

Orbán hét pontjában ott szerepel a közvetlenül választott Európai Parlament megszüntetése és a tagállami parlamentek által delegált képviselőkkel való felváltása, a tagállami parlamentek egyfajta vétójogának („piros lap”) bevezetése az uniós jogalkotással szemben, a tagállamok alkotmánybíróságaiból álló közös bírói testület létrehozása (feltehetően a luxemburgi bíróság helyett), tehát visszatérés a szupranacionális intézményektől a nemzetállamok együttműködéséhez, a szupranacionális intézmények kiküszöbölésével. Ennek felelne meg az „egyre szorosabb unió” szófordulat törlése az alapszerződésből.

Megállapíthatjuk, hogy amit Orbán ma képvisel, az már olyannyira szemben áll az Unió főáramával, hogy kompromisszumra egyre kevésbé látszik lehetőség.

E mögött az is meghúzódhat, hogy a 2019-es európai parlamenti választással szertefoszlottak Orbán reményei, hogy olyan erős kisebbséget tud összekovácsolni az EU-n belül, amely alkalmas lehet az integrációs folyamat lefékezésére az EU intézményrendszerén belül.

A költségvetés vétójakor már a visegrádi társak közül is csak Lengyelország maradt mellette.

A melegeket megbélyegző pedofília-törvény körüli konfliktus és a helyreállítási pénzekért benyújtott magyar tervezet el nem fogadása minden korábbinál súlyosabb szembenállást jelez immár nemcsak a Parlament, de a Bizottság és az Orbán-kormány között.

Ennek fényében kell értékelni Kövér László vasárnapi interjúját a Kossuth-rádióban. Néhány éve a még miniszterként működő Lázár János azt mondta: nem tudja, hogyan szavazna az EU-tagságról. Ma Kövér tovább megy: egyértelműen azt mondja, hogy nemmel szavazna. Szemben sokak vélekedésével, Kövért ebben komolyan kell venni.

Ha a „nemzeti konzultációt” népszerűsítő plakátok egyikén azt kérdezik a plakátot szemlélő magyar választótól, hogy dühíti-e őt Brüsszel, akkor legyen világos: az évek óta tartó EU-ellenes politikai kampány folytatása azt a helyzetet hivatott előkészíteni, amikor Orbán majd érettnek láthatja a helyzetet a Huxit-népszavazásra.

Akik ma sem hisznek Orbán kilépési szándékában, azokat két dologra érdemes emlékeztetni. Az egyik: miközben már régen folyt a kötélhúzás a Fidesz néppárti tagságáról, Orbán a végsőkig halasztotta a kenyértörést, hogy megőrizhesse a néppárti tagság előnyeit és a látszatot, hogy a Fidesz megfelel a Néppárt normarendszerének, illetve annak, amit ő a Néppárt normarendszereként el szeretett volna érni. Az ország EU-tagsága persze összehasonlíthatatlanul nagyobb horderejű dolog, mint a Fidesz tagsága az Európai Néppártban, és a megváltoztatása sokkal bonyolultabb és sokkal súlyosabb következményekkel jár, de, mint tudjuk, Orbán és Kövér számára „az Európai Unión kívül is van élet”.

Ami pedig a közvélemény-kutatások által adott képet illeti, az változhat, illetve változtatható. A 2004-es népszavazás idején, sőt még a 2010-es hatalomváltás előtt a magyar választók többsége nem támogatta a határon túli magyarok letelepedés nélküli állampolgárságát. Választójogukat még ma is csak egy számottevő kisebbség támogatja, de magát az állampolgárságot – a több mint egy évtizede folyó masszív propaganda hatására, amellyel szemben a politikai nyilvánosságban nem fogalmazódik meg ellentétes vélemény – ma már a többség elfogadja.

Az EU-tagság közvélemény általi megítélésén is lehet változtatni.

Ha Orbánnak egy 2022-es választási győzelem után, Kaczyńskiéknak az őszi lengyelországi választáson elszenvedett esetleges vereségét, az Európai Tanácsban Orbán szövetséges nélkül maradását követően sikerül kellőképpen felfújni az EU központi intézményeivel szembeni konfliktust, egy népszavazáson már minden elképzelhető. A helyzet tehát megváltozott, Bojár Gábornak most már igaza van.

Még hosszú az út Brüsszelbe

FüHü

2020-06-15

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Az EU szégyene

Bauer Tamás

2020-03-05

A görög-török határra látogatott Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és David Sassolival, az Európai Parlament elnökével együtt. Helikopterről szemlélték meg a határt, és kifejezésre juttatták szolidaritásukat Görögországgal. Természetesen ott volt velük Micotakisz görög (továbbá Plenovi horvát) miniszterelnök is.

Eddig a hír az internetes portálokon és a tévéhíradókban. Mellette a másik hír, képekkel és filmrészletekkel illusztrálva: görög rendőrök könnygázzal és vízágyúkkal szorítják vissza a Szíriából, Irakból, Afganisztánból jött és jó időt Törökországban töltött menekülteket.

Az AFP hírügynökség szerint a görög rendőrök éles lőfegyvert is használtak, több menekült megsérült és egyikük a kórházban életét vesztette. Ezt a görög illetékesek cáfolták. A könnygázt és a vízágyút nem cáfolta senki.

A német köztévé híradói arra hívják fel a figyelmet, hogy a hatályos nemzetközi jogrend szerint Görögországnak a határára érkező menedékkérők esetében el kellene indítania a menekültügyi eljárást. Korábban – még az előző, baloldali Cipras-kormány idején – Görögország beengedte a menekülőket, és hagyta őket továbbutazni Macedónián és Szerbián át, így jutottak el a magyar határig. Azután jött az EU 2016-os megállapodása Törökországgal, amely szerint a török hatóságok éveken át megakadályozták a menekültek továbbutazását, és a Micotakisz-kormánynak már nem kellett szembenéznie menekültek tömegével. Miután Erdoğan elnök lényegében felmondta a megállapodást, most megérkeztek az első ezrek a határra, és a görög állam vízágyúval, könnygázzal és a szigeteknél csáklyával fogadta őket, visszalökve gumicsónakjaikat a tengerre. Ezzel a fogadtatással fejezte ki „szolidaritását”, vagyis egyetértését Ursula von der Leyen és az EU többi csúcsvezetője.

A Szíriából, Irakból, Afganisztánból érkezett menedékkérőkkel, akikkel mint tárgyakkal játszik Erdoğan, és akiket vízágyúval, könnygázzal és esetleg lőfegyverrel szorít vissza a görög állam, az EU csúcsvezetői nem szolidárisak. Nekik, róluk Ursula von der Leyen nem mondott semmit. Szégyen, gyalázat.

Ursula von der Leyen a Merkel-kormány minisztereként, a CDU alelnökeként rendszeresen kiállt Angela Merkel 2015-ös döntése, kormányának humánus menekültpolitikája mellett. A Bizottság elnökeként egészen másképp viselkedik. Míg Németországban a baloldali pártok – a zöldek, a szociáldemokraták és a Balpárt – azt szorgalmazzák, hogy Németország újra vegyen át menedékkérőket, a CDU ezzel szemben nyilatkozik, a szélsőjobboldali AfD pedig a német határok lezárását követeli.

Míg az Európai Parlament szocialista és a liberális frakciója a Néppárttal együtt tavaly megszavazta Ursula von der Leyen bizottsági elnökségét, a zöld frakció nemet mondott rá. Velük értettem egyet akkor is, most is.

Klímamegállapodás: a lengyelek egyelőre kívül

FüHü

2019-12-13

Klímamegállapodás: a lengyelek egyelőre kívül

Létrejött a megállapodás a 2050-re elérendő karbonsemlegességről az EU-ban. Lengyelország egyelőre nem része az egyezségnek, de nem vétózott.

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően pénteken.

Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon. A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat.

Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Ez azt jelenti, új tanácsülést fognak tartani, hogy alaposan megvizsgálják az ország helyzetét. (Lengyelországban az egyik legnagyobb a szénerőművek aránya az EU-n belül.)

Az állásfoglalásban az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról. Vagyis nem korlátozzák az atomerőművek működését, ami Orbán Viktor egyik előzetes feltétele volt az egyezséghez. Ebben azonos állásponton van Lengyelországgal is.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel.

Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.

Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy

„mindannyian elkötelezettek vagyunk”

a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Nincs megosztottság Európa tagállamai között – mondta. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
„Azt hiszem, jó esélyünk van a sikerre” – fogalmazott a német kancellár.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Azt mondta,

az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.

Hozzátette, Lengyelország „nem lehet bűnös”, amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. „A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani” – fogalmazott. A célkitűzés alóli mentesség mind pénzügyi, mind jogi szempontból nagyon jó megoldás, az állásfoglalás ugyanis nagy fokú rugalmasságot biztosít Lengyelország számára – mondta.

Morawiecki megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot is. Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából – tette hozzá.

A tanácskozás első munkanapján megbeszélést folytattak az uniós költségvetésről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum alapján. A vezetők a tárgyalások folytatásában egyeztek meg a végleges megállapodás elérése érdekében.

12 1. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: Európai Tanács

Honnan jön a pénz és mire költsük?

Azt a kérdést feszegeti a brüsszeli Politico egy kínos ügy kapcsán, hogy jogi alapon megállják e helyüket az oligarchák ellen meghozott szankciók?

”Az oligarcha nyíltan deklarálta barátságát Putyin iránt, jó kapcsolatban áll a Kremllel. Anyagilag támogatta az orosz döntéshozókat a Krím megszállásában és Ukrajna keleti területeinek destabilizálásában.”

Nagy Britanniában sokkal komolyabban veszik a szankciók jogi indoklását

Mit jelent a szankciós eljárás a gyakorlatban?

Grigorij Berezkin orosz üzletember ügyvédei fellebbeztek mondván: a mesterséges intelligencia írta a vádiratot a Google információk alapján! Jogforrás lehet-e a Wikipédia?

Olaf Scholz kancellárnak meglehetősen egyértelmű üzenetet küldött a Bundestag, a német parlament miután megvitatta a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Az Európai Tanácsban Scholznak kell szavaznia majd a Magyarországnak járó eurómilliárdokról.

Német külügyminiszter: Magyarország ne zsarolja az uniót!

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este.

a magyar kormány eddig nem élt javaslattal és ennek konkrét részleteiről, illetve a kormánydelegált személyéről is egyelőre hiába érdeklődött írásban a Miniszterelnökséget vezető miniszternél.

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

Az AFP hírügynökség szerint a görög rendőrök éles lőfegyvert is használtak, több menekült megsérült és egyikük a kórházban életét vesztette. Ezt a görög illetékesek cáfolták. A könnygázt és a vízágyút nem cáfolta senki.

Létrejött a megállapodás a 2050-re elérendő karbonsemlegességről az EU-ban. Lengyelország egyelőre nem része az egyezségnek, de nem vétózott.

Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.

Az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel.

az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA