Kezdőlap Címkék Európai Tanács

Címke: Európai Tanács

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

Várhatóan ma folytatják az állam- és kormányfők az egyezkedést a legfontosabb EU-posztok betöltésére. Az éjszakai kísérlet teljes kudarccal végződött. Új nevek jöhetnek.

Voltaképpen el se kezdődött az Európai Tanács (ET) ülése vasárnap: a több órás késéssel indult tanácskozást késő este fel is függesztette Donald Tusk, hogy kétoldalú megbeszéléseken próbáljanak megoldást találni. Sikertelenül.

Az eddigi többség eltűnt

Az elsődleges feladat az EU néhány fontos tisztségének élére találni kompromisszumos jelöltet. Mindenekelőtt az Európai Bizottságéra. Az már korábban világossá vált, hogy nincs elegendő támogatása az Európai Néppárt (EPP) jelöltjének, Manfred Webernek. Az viszont az EPP-ben verte ki a biztosítékot, hogy

Tusk a második legnagyobb pártcsoport emberét, a holland Frans Timmermanst

terjesztette elő az állam- és kormányfők el.

Az alapszerződés értelmében az ET jelöl, az Európai Parlament (EP) pedig megszavazza a bizottsági elnököt. A jelöléshez a 28-ból 22 tagállam támogatása szükséges, melyek együtt az uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik. Az EPP szerepelt a legjobban az EP-választáson, de nem szerzett többséget, sőt, az eddig a Szocialisták és Demokraták frakcióval alkotott többsége is elveszett. Emiatt a rendkívül megerősödött liberális pártcsaláddal kell kompromisszumra jutni.

Csomagról kellene dönteni

A problémát növeli, hogy öt jelentős posztra kell megegyezéssel vezetőt találni. Az EB mellett az ET és az EP élére is, továbbá az ősszel megüresedő Európai Központi Bank elnöki tisztségére, valamint az EU külügyi főképviselői posztjára. Ezek közül a legszorítóbb a parlamenti elnöki hely sorsa, mert kedden összeül az új EP, amikor elnököt kellene választaniuk (és még egy sor tisztségviselőt, akiknek széke ugyancsak bekerülhet az alku kalapjába). A jelenlegi vezető, Antonio Tajani este azt nyilatkozta, hogy

szerdán mindenképpen megválasztják az EP-elnököt, akár lesz javaslata az ET-nek, akár nem.

Ehhez az EP-nek joga van, csakhogy itt egy ötös „csomagról” megy az alkudozás. Az egyes pártcsaládoknak jutó helyek és a személyek sorsa össze van kötve. Jelenleg úgy néz ki, hogy ha most is sikertelen lesz az egyezkedés, akkor két hét múlva újabb csúcstalálkozót tartanak.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

Komplikálja a dolgot, hogy az EP-ben talán lenne többsége a csúcsjelölti rendszernek, amelynek alapján a választást nyerő EPP-s Weber lett volna a befutó a bizottsági elnökségre. Ez a 2014-ben többséggel megszavazott szisztéma azonban ellentétes az EU alapszerződésével. A liberális frakció, elsősorban Emmanuell Macron francia elnök elutasítja ezt a megoldást.

Formailag elegendő júliusig megtalálni a bizottsági elnök személyét, de – a csúcsjelölti rendszer elvetésével – ez aligha szakítható ki a teljes csomagból. Ráadásul a bizottság meg se tud alakulni az elnök beiktatása előtt, mert utóbbi joga elosztani a szakterületeket és összepárosítani ezeket a tagállamok jelöltjeivel, hogy aztán az EP-bizottságokbeli meghallgatások után a plenáris ülés szavazzon róluk.

Új nevek?

Egyelőre kiszámíthatatlan a helyzet. Lehet, hogy ismét előkerül a francia Michel Barnier, jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló neve is mint néppárton belüli alternatív jelölté. A Timmermans személyét elutasító V4-ek őt valószínűleg elfogadnák. Elterjedt hírek szerint reggel Tusk újabb neveket is bedobott, egyik se teljesen új javaslat. Az egyik a bolgár Krisztalina Georgijeva, a Világbank vezérigazgatója (korábban bizottsági alelnök), a másik Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier.

FRISSÍTVE – Kora délután Donald Tusk felfüggesztette a csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak – írta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében hétfőn. A hírek szerint se Weber, se Timmermans nem kapott akkora támogatást, hogy szavazni legyen érdemes róluk.

EU: nincs megállapodás, patthelyzet

Egyik jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság elnöki posztjára és a többi intézmény élére. Hivatalosan tehát Manfred Weber esélyes, de megválasztása kétséges. A megállapodást az utolsó pillanatra tolták ki.

Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be az Európai Tanács elnöke csütörtök éjszaka. Donald Tusk arról számolt be, hogy az egyeztetésen nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem.

Több poszt van az asztalon

Mint közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. Tusk hangsúlyozta, hogy

túl korai lenne találgatásokba bocsátkoznia a lehetséges nevekről.

Az Európai Bizottság mellett az Európai Parlament, az Európai Tanács elnökének személyéről kellene most megállapodni, utána pedig az Európai Központi Bank elnöki posztjára új személyt választani ősszel.

Hivatalosan még jelölt Weber is

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tréfálkozva kijelentette: meg van arról győződve, hogy még nem írható le az úgynevezett csúcsjelölti rendszer. Jüri Ratas észt kormányfő szerint egyetlen csúcsjelöltet sem vetettek el, hivatalosan egyelőre továbbra is mind versenyben vannak.

Hírek szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő és több más európai kollégájuk közvetlenül a G20-as országcsoport jövő hét végi oszakai csúcstalálkozójáról fog Brüsszelbe repülni.

Kétséges a megállapodás jövő vasárnap, sok a szempont

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint az uniós tagországok vezetői „egyáltalán nem tettek előrelépést a hosszú órákon át tartó tárgyalás során”. Rutte kétségbe vonta, hogy a június 30-ra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó sokkal ígéretesebb lesz. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Frans Timmermans jelenlegi uniós bizottsági alelnök, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) holland „csúcsjelöltje”, továbbra is esélyes-e a bizottság elnöki posztjára, Rutte kijelentette: „úgy gondolom igen, de a dolog nagyon kiszámíthatatlan”.

Emmanuel Macron francia államfő arról beszélt, hogy a jelölteknek meg kell szerezniük az uniós testületek többségének szimpátiáját. Olyan megoldást kell találni, amely

biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt

– hangsúlyozta.

Jobb még néhány napot várni, és folytatni a tárgyalásokat, mintsem elhamarkodott döntéseket hozni – ezt már Angela Merkel német kancellár mondta. „Közös megoldást akarunk az Európai Parlamenttel, semmilyen körülmények között sem akarunk válsághelyzetet teremteni” – tette hozzá.

A néppárti Manfred Weber jelölésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, erre csak a folyamat végén tud végleges választ adni. Elmondta az is, hogy az uniós tagországok vezetői felkérték Donald Tusk tanácsi elnököt, hogy tárgyaljon az uniós parlamenttel és pártcsaládjainak vezetőivel, hogy minden fél számára elfogadható megoldás születhessen.

Könnyen káosz alakulhat ki

Az uniós vezetők tehát jövő vasárnap újra asztalhoz ülnek, de ezzel az utolsó pillanatra tolják ki a megállapodás. Az Európai Parlament július 2-án tartja alakuló ülését, addigra meg kellene állapodni az összes személyi ügyben. Máskülönben súlyos káosz alakulhat ki az EP-ben és a bizottság munkájában is. Az új testület nem alakulhat meg elnök nélkül. Ő jelöli ki a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, akiket az EP választ meg.

Meglesz-e az Európai Tanácsban a 4/5-ös többség?

0

Nagy siker lenne Orbán Viktor számára, ha a hetes cikkely szerinti eljárás kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szükséges 4/5-ös többséget. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek.

Orbán Viktor keservesen panaszkodik a hetes cikkely értelmében Magyarország ellen kezdett eljárásra, de valójában az tökéletesen illeszkedik politikai stratégiájába, és nem is jöhetett volna jobbkor neki – írta a német közszolgálati adó a honlapján. A Deutsche Welle ismerteti a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos újabb kampányt, és felidézi azt is, hogy Schmidt Mária, „Orbán udvari történésze” azt írta: Merkel tulajdonképpen „Vilmos császár és Hitler terveit akarja megvalósítani”. A szerző úgy látja,

a kampány új, éles hangvétele azt fedi el, hogy az eljárás megindítása Orbán számára ideális időpontban érkezik.

A magyar kormányfő kinyilvánított hosszú távú célja, hogy az EU gazdasági közösség legyen, amelyben a jogi és értékbeli kérdések kizárólag a tagállamokra tartoznak. E cél érdekében Orbán jó ideje a migráció témáját használja, mintegy emelőként, ezt sikeresen alkalmazta hazájában, és úgy hiszi, hogy egész Európában még évekig meghatározó társadalmi kérdés marad, amelyből politikai hasznot húzhat. Meghirdette, hogy ez a téma áll majd az európai választás előtti kampányának középpontjában is. Ettől azt reméli, hogy „leváltják majd az Európai Parlament baloldali-liberális, bevándorláspárti” többségét.

Hivatalosan Orbán és pártja az Európai Néppárt (EPP) tagjaként folytatja kampányát. Orbán ragaszkodik is ehhez a tagsághoz, és a frakciót szeretné megnyerni migrációellenes politikájához,

az EPP-ben pedig tart a patthelyzet a kizárásával kapcsolatban.

Valójában azonban Orbán a választási kampányt a többi európai jobboldali populista és nacionalista pártokkal és szervezetekkel folytatja majd. Erről az oldalról kapott is már számos együttműködési ajánlatot. Orbán pedig nem csak hirdeti, hogy amennyiben kizárják az EPP-ből, bevándorlásellenes tömböt akar létrehozni, hanem jó személyes kapcsolatokat is ápol Geert Wildersszel, Matteo Salvinival, vagy épp Steve Bannonnal.

A Brüsszel elleni harcában kis siker, hogy a V4 államai jelezték: nem támogatják az eljárást, és hasonló állásfoglalások születhetnek Romániában vagy Horvátországban is, mert ezek az országok is joggal tarthatnak attól, hogy ellenük is hasonló eljárásokat indítanak. Orbán ugyanakkor tudja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás szinte kilátástalan, mert a sikerhez, vagyis a szankciókhoz konszenzusra lenne szükség az Európai Tanácsban.

Nagy siker lenne azonban a számára, ha az eljárás már most kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szavazatok szükséges 4/5-ös többségét. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek. Ám

ha a Tanács nem indítja meg az eljárást, akkor Orbán ezzel hosszabb távra visszaveri az EU 2010 óta tartó erőfeszítéseit,

amelyeket annak érdekében tesz az unió, hogy Magyarországot visszaterelje a jogállamiság útjára. Így Orbánnak ez lenne eddigi legjelentősebb sikere a „Brüsszel” elleni harcában.

Ezt várja az európai sajtó az uniós csúcstól

0

Holnap kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Megnéztük, hogy a nagy európai lapok mit várnak tőle.

A Financial Times szerint Angela Merkel kancellár otthoni vitái és migrációval kapcsolatos nézeteltérések határozzák meg a találkozót. Ők úgy értékelik, hogy soha nem volt még ilyen gyenge Merkel pozíciója, a mozgásterét ráadásul populisták is korlátozzák. A brit lap forrásai szerint viszont Merkel kemény tárgyalásra készül.

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint, bár sokan érezhetik úgy, hogy közel a kancellár bukása, több szövetségesre is számíthat, és

nem szabad lebecsülni Angela Merkel túlélési képességeit,

hiszen többször is kivágta már magát nehéz helyzetből. Az otthoni viták rendezéséhez elsősorban az olaszokkal kell megállapodnia.

Azokkal az olaszokkal, akik előkészítettek egy tervet a migrációs válság megoldására, erről itt írtunk.

A Guardian szerint

a mélyülő válság határozza meg a csúcstalálkozót.

A lap azt írja, még mindig a 2015-ös menekültválságra adott elkésett válaszról lehet beszélni. Az olaszok azt akarják, hogy más országok is vállaljanak részt a rájuk háruló teherből, Angela Merkelnek pedig szembe kell néznie az otthoni koalíciós válsággal is.

A lap szerint komolyak az ellentétek az olaszok és a visegrádi országok elképzelései között. Ausztria ugyanakkor egy olyan tervvel készül, amely szerint a menedékkérelmek nagy részén az EU határain kívül bírálnák el.

A lap azt írja:

mindenki egyetért abban, hogy szigorítani kell a szabályokat,

és meg kell erősíteni az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet. A menekültek elosztásáról viszont komoly vita várható, legfeljebb két- vagy háromoldalú egyezményekre lehet számítani.

Az olasz La Stampa szerint Giuseppe Conte miniszterelnök külön egyeztetett Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal, és állítólag alkut ajánlott: több pénzügyi támogatásért cserébe hajlandó rugalmasabb hozzáállásra.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja az ötletet, hogy az Unió határain kívül létesítsenek befogadóközpontokat a menedékkérőknek. Szerinte a Földközi-tengerből kimentett embereket ilyen észak-afrikai központokba kellene vinni, és ott döntenének arról, jogosultak-e menekültstátuszra.

A németek, az olaszok és a görögök továbbra is

ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon arányos részt a menekültek befogadásában.

Ezt azonban a visegrádi országok mereven elutasítják.

A Deutsche Welle szerint az is probléma, hogy hiába támogatja több tagállam, hogy az uniós határokon kívül hozzanak létre befogadóközpontokat, ezt az érintett országok eddig mindig elutasították. Most Líbiát akarják rábírni erre, azzal, hogy jelentős összeggel támogatnák cserébe. Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek.

A franciák, spanyolok és olaszok azt is el tudnák képzelni, hogy

az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok,

hasonlóan a magyar tranzitzónához.

A Fidesz megtanulta a technikát

0

„Magyarországot senki nem vádolta meg azzal, hogy diktatúra lenne, ugyanakkor már nem demokrácia, és Lengyelország is gyorsan halad a magyar úton” – szögezi le R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem politikatudományi professzora. A Budapest Beacon-nak adott interjújában rámutat: a választások ténye sem mond ennek ellent, hiszen „talán Észak-Korea kivételével minden országban vannak választások”. A magyar és a lengyel „puha – egészen vagy félig – tekintélyelvű” kormány jelenti a legnagyobb veszélyt az EU-ra, amelynek – ha akarná – lenne eszköze fellépni velük szemben.

„A civilek megfojtásával és a választási rendszer manipulálásával a kormányok olyan környezetet képesek kialakítani, amelyben közel nulla az esélye annak, hogy elveszítik a választásokat” – szögezte le Kelemen.

A magyarországi választás többnyire szabad, ugyanakkor határozottan tisztességtelen,

köszönhetően a média túlnyomó többsége feletti kormányellenőrzésnek – fejtette ki az interjúban.

Kelemen szerint a taktika az, hogy a menekültkérdéssel és az antiszemitizmus látszatával elvonják a figyelmet a kormány számára fontosabb dolgokról. Tágabban értelmezve a céljuk a jogállamiság elleni támadások elfedése. Miközben az embereket sokkolják a migránsügyekkel, a háttérben konszolidálják a rezsimet, s ez sokkal keményebb történet. Két különböző dologról van szó – figyelmeztet a professzor, emlékeztetve arra, hogy a Soros-ellenes kampány Magyarországon (és a holokauszt-tagadó törvény Lengyelországban) eltér a szokásos szélsőjobboldali antiszemitizmustól.

Megtanulták a technikát: semmint nem mondanak direktben, de a retorika és a kampány egyértelmű, miközben tagadhatják az antiszemitizmus vádját.

Mindez figyelemelterelés, „a szabad, plurális média elleni támadástól, a hatalom konszolidálásától, az igazságszolgáltatás átvételétől, a civilek elleni támadásoktól tereli el a figyelmet”. Kelemen arra is kitér, hogy az igazságszolgáltatás megszállásával megállíthatatlanná vált a választási rendszer átalakítása.

„Menet közben pedig konszolidálják a hibrid, félig tekintélyelvű rezsimet, megszállják az igazságszolgáltatást, ami sokkal fontosabb számukra a demokrácia felforgatása miatt”.

Kelemen az interjúban hosszan beszél arról is, hogy az Európai Unió is felléphetne Magyarország (és Lengyelország) ellen, hiszen az EU gerincét a jogrendszere adja, s ezek a rezsimek a jogrend elleni kihívásaikkal az uniós jog elsőbbsége ellen is fellépnek, s ezáltal igazi veszélyt jelentenek az egész rendszer működésére.

Az EU, ha akarna képes lenne fellépni ez ellen, de nem teszi, és ebben az amerikai professzor az Európai Néppártot és az Európai Tanácsot teszi felelőssé.

Az előbbinek szüksége van ugyanis a Fidesz szavazatira, az utóbbiban pedig a többi tagország vezetői nem emelik fel szavukat a magyar és a lengyel folyamatok ellen, nem védik meg a maguk által is vallott értékeket.

És hogy mi lenne a teendő? Kelemen szerint az Európai Néppártnak el kellene távolítania a soraiból a Fideszt, el kellene azt ítélnie amiatt, hogy tekintélyelvű uralom irányába vitte el az országot, amelynek nincs helye Európában. Az Európai Tanács tagjainak fel kellene szólítaniuk a két tagországot, hogy térjen vissza a demokrácia és a jogrend alapjaihoz. Emellett – véli az amerikai professzor – el kellene zárni az uniós pénzcsapot – erre már most is elegendő indok lenne., hiszen ezek a kormányok „elképesztő mértékben függnek” ezektől a pénzektől.

Hungary by now is no longer a democracy, says Rutgers’ R. Daniel Kelemen

Nem ez az első eset egyébként, amikor az amerikai professzor felemeli a szavát Magyarországot érintő ügyekben. Például egyike volt annak a száz tudósnak, akik tavaly tavasszal nyílt levélben emelték fel a szavukat a CEU-ügy miatt, annak már a kezdetekor. A nyílt levélben a többi között leszögezték: „Az utóbbi napokban megdöbbentett minket az a beterjesztett törvényjavaslat, amely bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). Bár a szabályok általános érvényűek, egyes rendelkezések kizárólag egyetlen intézményt érintenek az országban. Ezzel a fortéllyal senkit nem lehet becsapni”.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!