Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Megint szavaz az Európai Parlament

Amikor az új Európai Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnökségéről szavaztak a képviselők, azt írtam ezen az oldalon: én nemmel szavaznék. A DK négy képviselője igennel szavazott.

A megválasztott elnök azóta meghozta egész ciklusának minden bizonnyal legfontosabb döntését: a feladatok elosztását a tagállamok kormányai által jelölt biztosjelöltek között. Számunkra ebből két dolog különösen érdekes. Az egyik:

a korábbi migrációs feladatkör (ezt EU-nyelven portfóliónak hívják) megnevezése „az európai életforma védelmére” változott.

Ez bizony Orbán nyelve. Sokan kifogásolták ezt, de csak annyit értek el, hogy „az európai életforma támogatására” változzék. Az eddigi görög migrációs biztos a menekültek humánus fogadását tekintette fő céljának, vajon mit tekint majd fő céljának a szintén görög új biztos? A másik dolog: Orbán kezdettől fogva igényt támasztott a bővítési és szomszédsági biztos pozíciójára, és ezt meg is kapta előbb Trócsányi László, majd Várhelyi Olivér számára.
Dobrev Klára több interjúban is elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán embere ítélje meg az EU nevében, hogy egy-egy belépni kívánó állam megfelel-e a koppenhágai kritériumoknak, eléri-e a jogállamiság megkívánt szintjét. Ursula von der Leyen szemlátomást elképzelhetőnek tartja.
Ara-Kovács Attila sajtótájékoztatóján azután megtudtuk, hogy amikor az Európai Parlament szerdán Strasbourgban az új Bizottság egészéről szavaz, a DK képviselői igennel szavaznak. Ezzel azt az Ursula von der Leyen személyéhez köthető politikát támogatják, amely adottságként veszi tudomásul, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok vezetői más normákat követnek, mint amiket egykor a koppenhágai kritériumokban határozott meg az Unió.
Én nem ezt tenném.

Ez az a pont, ahol szavazással lehetne kifejezni: azt tartjuk kívánatosnak, hogy a mi égtájunkon is ugyanazt jelentse a jogállam és a szolidaritás, mint Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben,

harcolunk az ellen, hogy Magyarország és Lengyelország mai urai ezt másképpen képzelik és másképpen is gyakorolják, és ezért nem helyeseljük, ha Brüsszel új vezetői készek ebbe belenyugodni.
A Bizottság egészéről történő szavazás más természetű, mint az elnök személyéről történő szavazás. Ezt a szavazást megelőzi az egyes biztosok személyének megvitatása a Parlament szakbizottságaiban, s olyanokról döntenek, akik már maguk mögött tudják a szakbizottságok támogatását. Ezért azután nem lehet kétséges, hogy a Bizottság egésze erős többséget kap a Parlamentben. A kérdés csak az, hogy mennyire erőset.
Számunka az lenne a kívánatos, ha Ursula von der Leyennek a Bizottság kialakításában érvényesülő politikája kevésbé erős jóváhagyást kapna a Parlamenttől. Ezért lenne helyesebb, ha az Orbán-rendszer önkényuralmi törekvéseivel szemben álló magyar EP-lépviselők nemmel szavaznának.

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

Meghallgatás: az angolnaszerű Várhelyi

Ő független minden kormánytól, befolyástól mentesen fogja végezni biztosi munkáját – ezt ismételgette meghallgatásán Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. A szakmai és a politikai kérdések a néppárt-többiek mentén váltak szét. Várhelyi kisiklott minden olyan kérdés elől, ami az itthoni jogállamisági problémákra vonatkozott.

Az Európai Parlament külügyi bizottságában délelőtt meghallgatáson Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztosjelölt valójában nem határolódott el az őt jelölő Orbán-kormány politikájától. Szemmel láthatóan

gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.

Forrás: Európai Parlament

Kettévált a terem

Az nagyon gyorsan kiderült, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek jelenleg felfüggesztett tagja a Fidesz, igyekezett a bővítés és szomszédságpolitika témáján belül maradni, a többi frakció és a függetlenek képviselői viszont az albániai, észak-macedón és török kérdések kapcsán rendre a magyarországi jogállam helyzetére kérdeztek rá. Talán csak nyelvbotlás volt, amikor az egyik néppárti képviselő kérdésekor elöljáróban gratulált Várhelyi kinevezéséhez.

Mantrába menekült Várhelyi

Az illiberális demokráciára, a „menekültek valójában terroristák”, a magyar kormány túlzott Putyin-barátságára, a hazai jogállam állapotára feltett kérdésekre rendre ugyanazt felelte Várhelyi: ő eddig is függetlenül végezte munkáját a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként, így fog eljárni biztosként is. Őt egyetlen kormány, a magyar se utasíthatja, mindenkitől befolyásmentesen fog dolgozni, számára az uniós érdekek képviselete az előírás.

Az Orbán Viktortól idézett mondatokra pedig azt válaszolta: azok miniszterelnöki kijelentések. Ugyanezzel utasította el azt a kérdést (Gyöngyösi Mártontól, aki a függetlenek közt ül), hogy Orbán Viktor kézivezérelhető bábként tekint rá a bővítés során a magyar kormány érdekeinek érvényesítésére. Azt is mondta, hogy mivel egyetlen pártnak se tagja, ezért nem is lehet pártkatona.

Több kérdést kapott a Gruevszki-ügyről is. Ezeket éppúgy elütötte. Azzal, hogy

a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.

Rengeteg kérdést (mások mellett a holland szocialista Kati Piritől, aki visszakérdését magyarul tette fel) kapott a magyarországi jogállami állapotokról: a bíróságok megkérdőjelezett függetlenségéről. Itt már annyit tett hozzá a sztenderd válaszhoz, hogy ezekben az ügyekben legalább két biztosa lesz az Európai Bizottságnak.

Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.

Minden állásfoglalás elől azért nem tudott kibújni Várhelyi. Feltették neki a kérdést, hogy akár a magyar kormánnyal szemben eljárna-e, ha szükséges. Azt mondta, hogy

ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.

Egy másik kérdésben hipotetikusan azt tudakolták tőle, mi történne, ha egy jelölt országban elnyomják az ellenzéket, sérül a bíróságok függetlensége, korlátozzák a sajtó szabadságát. Várhelyi szerint ebben az esetben az EU nem lenne abban a helyzetben, hogy beengedje ezt az országot.  Majd kifejezetten a nyugat-balkáni területre értelmezve közölte, hogy a jogállamisági alapelveket, köztük a fékek és ellensúlyok követelményét fogják képviselni. Még korábban egy kérdésre azt mondta, hogy a csatlakozásban reménykedő országok esetében akár a támogatások felfüggesztését is fel lehet használni a jogállami elvárások betartására.

Döntés később lesz Várhelyi személyéről.

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Trócsányi végleg elbukhat

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.

A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.

A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.

Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.

Trócsányi perel

Az Európai Parlament jogi bizottságának mai meghallgatásán elbukott biztos-jelölt a Facebookon reagált a történtekre.

A mai napon az Európai Parlament Jogi Bizottsága 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyemmel szemben.

A nyilvánosságnak helyet nem adó zárt ülésen a hozzám feltett minden kérdésre transzparens választ adtam, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal.

A magyar biztosjelölt ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben a szükséges jogi lépéseket meg kívánom tenni.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak abban, hogy a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra megfelelően készülhessek fel.

Prof. Dr. Trócsányi László
az Európai Parlament képviselője

Trócsányival a NER egésze bukott

Ujhelyi István, az MSZP EU parlamenti képviselője kommentárt fűzött a mai Európai Parlament  jogi bizottságánnak (JURI) ülésén történtekhez.

Trócsányi László bukása az Európai Parlament szakbizottságában több mint súlyos. Nem egyszerűen az illiberális állam jogi főépítésze bukott el személyesen, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egészét gáncsolták el Európában.

Orbán jelöltje ugyanis ezen a ponton még nem is a szakmai alkalmatlansága miatt bukik el, hanem azért, mert világossá vált: hazug és korrupt. Az MSZP EP-képviselőjeként már korábban világossá tettem, hogy nem fogok megszavazni egy olyan Európai Bizottságot, amelyben Trócsányi László helyet kaphat.

Már jóval korábban rámutattunk Orbán jelöltének összeférhetetlenségére, ügyvédi irodájának gyanús megbízásaira, a deviza-károsultak szégyenteljes elárulására.

Ursula von der Leyen várhatóan új biztos-jelöltet fog kérni a magyar kormánytól. Ha így lesz, Orbánék akkor cselekednének felelősen, ha egy olyan személyt jelölnének helyette, akinek neve nem forrott egybe az illiberális állam kiépítésével és aki vállalja a közös európai értékeink képviseletét.

Trócsányi bukott – frissítve

Brüsszelből származó információink szerint Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi bizottsága a jelölt anyagi érdekeltségei miatt összeférhetetlennek minősítette a biztosi pozíció betöltéséhez.

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelöltnek fel kell kérni a magyar kormányt jelöljön másik személyt a biztosi pozícióra.

Tegnapi cikkünkben már irtunk Rovana Plumb román biztos-jelöltről akit a jogi bizottság szintén nem talált megfelelőnek biztosi pozíció betöltésére.

A Momentum EP- képviselőitől származó információ szerint kérdések merültek fel a jelöltnek az általa alapított Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolatairól és az irodának juttatott kormányzati megrendelésekről.

A Momentumtól származó információk szerint kiderült, hogy

Trócsányi korábban hazudott a bizottságnak amikor azt állította, hogy az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában,

időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt.

Trócsányi azzal érvelt, hogy nem vett fel osztalékot, és valójában csak a nevét viselte az ügyvédi iroda, ez azonban nem csak azért problémás, mert saját, a bizottság előtt eltitkolni próbált vagyonbevallásában is az szerepel, hogy 12.62%-os tulajdonrésze volt tavaly, hanem azért is, mert az ügyvédi iroda jelenlegi tulajdonosairól sehol nem találni nyilvános információt, sem cégadatbázisokban, sem az ügyvédi iroda honlapján. Az iroda ráadásul számos kormányközeli megbízótól kapott megrendelést az elmúlt években.

Ráadásul még egy hazugság kiderült:

Trócsányi írásban állította, hogy 2014 és 2019 között a résztulajdonában lévő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda “nem vállalt kormányzati megbízásokat”. Ez azonban egyértelmű hazugság, és bizonyítható, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a Miniszterelnökséggel kötött szerződést, amely alapján egy paksi bővítésről szóló perben a magyar kormányt képviselte, és jogi tanácsadást is végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A Momentum EP képviselői megtartva választási ígéretüket mindent megtettek azért, hogy a Fidesz hazugságai kiderüljenek és ne maradjanak következmények nélkül.

Az eredmény innentől várható volt: az EP érintett bizottsága szerint Trócsányit összeférhetetlensége alkalmatlanná teszi, hogy biztos lehessen.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint és mást itthon! Megjöttünk!

A címben szereplő kijelentéssel kezdi Facebook bejegyzését Donáth Anna, a Momentum Európa parlamenti képviselője. Donáth mostani felháborodását az váltotta ki, hogy az EU Tanácsa nem hívta meg az Európai Parlament képviselőjét a magyar kormány ellen zajló jogállamisággal kapcsolatos meghallgatásra. A magyar kormány a bevándorláspártiak bosszújának minősíti és Magyarország ellen támadásnak tartja a meghallgatást. A meghallgatáson a kormányt Varga Judit igazságügy-miniszter képviseli.

Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!

A finn elnökség kezdeményezésére ma hallgatják meg a magyar kormányt a 7-es cikkely alapján indult jogállami eljárás kapcsán az Általános Ügyek Tanácsában. De az meghallgatás már rosszul kezdődik: noha az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával, az Európai Parlament képviselőjét a finn elnökség eredeti szándékától eltérően végül mégsem hívták meg a meghallgatásra, állítólag a magyar kormány tiltakozására.

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.

“Orbán Viktor politikája arra épül, hogy hazudik Magyarországról Brüsszelben, Strasbourgban, az európai képviselők és tisztségviselők előtt, és hazudik az Európai Unióról Magyarországon, az óriásplakátokon. Most is hazudni akarnak a tanácsi meghallgatáson. Zárt ajtók mögött, gyáván. Ezt akadályozzuk meg a nyilvánosság erejével, folytatva azt a munkát, amellyel elejét vettük, hogy a fideszes bizottsági jelölteket szó nélkül, valami rossz “szokásjog” miatt megválasszák.

Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint, és mást itthon. Megjöttünk!” – fejezi be felháborodott hangú Facebook bejegyzését Donáth Anna.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK