Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos levelét megírta, és ebből kiderült: az Európai Parlamentnek jövőre 28 millió euróval jutna kevesebb míg az Európai Bíróságnak 6 millió euróval szerényebb a büdzséje. A brüsszeli Politico, mely megszerezte a belső levelezést, úgy értesült, hogy mind az Európai Parlament mind pedig az Európai Bíróság kemény ellenállást tanúsít a költségvetés megkurtításával szemben. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya levélben tiltakozott.

“Remélem, hogy módosítani fogják a javaslatukat “

– nyilatkozta Roberta Metsola a Politiconak.

A brüsszeli bizottság arra hivatkozik, hogy ez a 27,7 millió eurós csökkentés csak csepp a tengerben hiszen az Európai Parlament jövő évi költségvetése 2,4 milliárd euró. A tervezett csökkentés a béren kívüli kiadásokra vonatkozik például az energia számlákra. Az Európai Bíróság elnöke ezért azt írta levelében:

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A magas energiaszámla másutt is gondot okoz: az Európai Tanács – az állam és kormányfők testülete – szintén kérte a Brüsszeli Bizottságtól, hogy irányozzon elő nagyobb összeget az energiafogyasztásra jövőre. A vita folyamatosan tart amíg el nem készül a költségvetési tervezet végső változata, melyről azután szavaznak Brüsszelben. A gyakorlat az, hogy az Európai Tanács illetve az Európai Parlament az ősszel szavazza meg a jövő évi költségvetést. Az Európai Parlament pozícióit gyengíti a Katar-gate korrupciós botrány, melyről nyilatkozott Belgium főügyésze:

“A vizsgálat nem ért véget”

– ezt hangsúlyozza a főügyész, aki a Le Soirnak nyilatkozott.

Frédéric van Leeuw elmondta, hogy

“Eva Kaili alelnök asszony kiengedése az előzetesből egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgálat lezárult volna. 15 korrupciós vizsgáló dolgozik az ügyön. Eva Kaili négy hónapig volt előzetesben, ez egy nagyon komoly korrupciós ügy. Remélem, hogy a vizsgálat az év végéig lezárulhat”

– mondta a belga főügyész a Katar-gate-ről.

Lehet, hogy csak két év múlva kezdenek el csordogálni az uniós pénzek

Játék az idővel, avagy Brüsszelt nem sürgeti a Magyarországnak feléretett 20 milliárd euró kifizetése. Annál inkább szüksége lenne erre a pénzre Orbán Viktor kormányának csakhogy az európai jogállami normák teljesítése nagyon távol állnak kormányától. A Bizottság által követelt 27 pont teljesítése Orbán hatalmának jelentős meggyengülésével járhat. Akár bukásával is!

Az Európai Parlamentben, ahol két szakbizottság előtt Johannes Hahn költségvetési biztos adott tájékoztatást a magyar pénzekről.

“Van haladás, de a nagy témákban még messze járunk attól, amit el szeretnénk érni”

– vázolta fel a helyzetet az osztrák biztos. Nem kis összegről, összesen mintegy 20 milliárd euróról van szó. A magyar parlamenttől és a magyar kormánytól az Európai Unió döntéseket vár – hangsúlyozta Johannes Hahn. Szerinte a jövő nyári Európai Parlamenti választások utánra is áthúzódhat a döntés. Ha pedig ez következik be, akkor meg kell várni az új brüsszeli bizottság felállását, melyet a múltban általában hosszas egyeztetés előzött  meg. Legutóbb ez félévig tartott.

Az új brüsszeli bizottság egyáltalán nem biztos, hogy prioritásként kezeli a magyar pénzek ügyét. Johannes Hahn osztrák biztos érzékeltette, hogy a mostani brüsszeli bizottság nemigen hajlik arra, hogy pénzt adjon a magyar kormánynak, amely gyakori vétókkal akadályozza a munkát az Európai Unióban.

Orbánnak nem akarnak pénzt adni

A brüsszeli bizottság szemmel láthatóan kipécézte a magyar miniszterelnököt, egyáltalán nem véletlenül. Az Európai Parlament minden főbb párt családja azt várja el a brüsszeli bizottságtól, hogy kötelezze Magyarországot a jogállami normák helyreállítására.

Visszafordíthatja-e rendszerét Orbán Viktor?

Aligha. Az Európai Unió brüsszeli központja többé kevésbé nyíltan a magyar miniszterelnök megbuktatására törekszik. Jó partner ebben az Egyesült Államok. Washingtont nem érdekli különösebben a magyar jogállam hiszen ebben a térségben nincsenek gazdasági érdekeltségei, Orbán Viktor orosz kapcsolatai viszont annál inkább. Emiatt a magyar diplomácia a senki földjére szorult mind az Európai Unióban mind a NATO-ban.

Orbán magára maradt. Egykori szövetségese, Giorgia Meloni meggyőző fölénnyel nyert Olaszországban, de nem Orbánnal sietett paktálni hanem Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. Együtt ítélték el Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Giorgia Meloni pénzt akar kapni az Európai Uniótól, és egyáltalán nem kíván úgy járni mint a magyar miniszterelnök, aki mindinkább attól tarthat, hogy a trónörökösök felteszik a kérdést:

megér nekünk Orbán Viktor 20 milliárd eurót?!

Közös hitelfelvétel, közös visszafizetés és a változó kamatkondíció

Az Európai Parlament, amely a jövő évi költségvetést vizsgálta, és rájött: nagy lyuk tátong benne méghozzá azért, mert a közösen fölvett helyreállítási hitel kamatai jócskán megnövekedtek az általános kamatláb emelés miatt.

Uniós adókból  lehetne finanszírozni a jövő évi közös  költségvetést. 356-199 arányban meg is szavazta az Európai Parlament az erről szóló jelentést. Csak az euroszkeptikus pártok szavaztak a javaslat ellen, mert ők ellenzik a közös uniós adózást. Szerintük a jövő évre tervezett 160-180 milliárd eurós költségvetésből kellene megtalálni a szükséges összeget a közös kölcsön kamatainak törlesztéséhez. A többség viszont azzal érvel, hogy nemcsak a közös kölcsön törlesztése miatt lesz szükség jövőre nagyobb költségvetésre hanem azért is, mert a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ukrajnai háborút  is finanszírozni kell.

“Azzal a dogmával, hogy a tagállamok GDP-jének 1%-a jut az uniós költségvetésbe nem tudunk mit kezdeni. Egészen egyszerűen nem elég a pénz. Itt van Ukrajna, a stratégiai autonómia, a klímaváltozás elleni harc és a digitális áttérés, szóval több pénzre van szükségünk”

– nyilatkozta a Politiconak a jelentés egyik szerzője, Valérie Hayer, aki a francia liberálisokat képviseli az Európai Parlamentben.

Az Európai Unió 724 milliárd eurós közös kölcsönt vett fel a pandémia utáni helyreállítás céljára. Ebből kapnak a tagállamok vissza nem térítendő támogatást és olcsó hitelt. Csakhogy amikor a kölcsönt az Európai Unió felvette, akkor a kamatláb 0,1% volt, most viszont 3%.

Az adósságtörlesztés jövőre több mint 15 milliárd eurót visz el a közös költségvetésből. Ez komoly összeg, az egész költségvetés körülbelül 10%-a.

Mit javasol az Európai Parlament?

Új adót a kripto pénz műveletekre és  a pénzügyi átutalásokra, ezenkívül pedig az olyan cégekre, amelyek alulfizetik dolgozóikat, akiket minimálbér alatt foglalkoztatnak.

Ha ezt nem fogadják el a tagállamok, akkor két megoldás kínálkozik: csökkenteni kell egyes tételeket az uniós költségvetésben vagy pedig a tagállamok vállalják, hogy többet fizetnek be mint a GDP 1%-a.

Politikai szembenállás

A három legnagyobb parlamenti frakció: Néppárt, szocialisták és liberálisok támogatták a közös adózást, a két szélsőjobboldali tömörülés leszavazta azt mondván költsön az Európai Unió kevesebbet. A brüsszeli bizottság várhatóan nyáron teszi közzé költségvetési tervezetét.

“Nagy a szakadék az Európai Parlament és a Európai Bizottság között. Vannak olyan fukar tagállamok, melyek nem akarnak többet befizetni, de valakinek finanszíroznia kell a helyreállítási hitel kamatait”

– hangsúlyozza Eider Gardiazabal spanyol szocialista képviselő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Lyuk az Európai Parlament nyugdíj alapján

2024-re kifogyhat a pénzből az Európai Parlament nyugdíjalapja, ezért az uniós polgárok adójából csinos összeget kellene évente befizetni, hogy az uniós képviselők továbbra is élvezhessék kiemelt nyugdíjukat.

Évi 23 millió euróról van szó a brüsszeli Politico értesülései szerint. Ennyivel lehetne befoltozni a 308 millió eurós lyukat a nyugdíjalapban.

“A pénzügyi helyzet drámai” – fogalmaz egy uniós belső dokumentum. Strasbourgban az Európai Parlament néhány befolyásos képviselője válságtanácskozást tartott ebben az ügyben, de döntést nem hozhattak. Utána az Európai Parlament szóvivője azt a talányos kijelentést tette:

“A helyzet olyan rossz, hogy ki van zárva az a lehetőség, hogy ne csináljunk semmit!”

2009 óta van egységes nyugdíjrendszer az Európai Parlamentben, a megelőző harminc évben megkülönböztetették a régi és az új tagállamok képviselőit. A 2009-es nyugdíjreform azt is jelentette, hogy a képviselők nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így aligha lehet azon csodálkozni, hogy a nyugdíjalap nincs pazar állapotban.

Daniel Freund német zöld képviselő, a transzparencia egyik fő őre az Európai Parlamentben, nem kertel a nyugdíjalappal kapcsolatban:

“Ez egy pilótajáték. Ez már a bűnügy határát súrolja. Szerintem nem kellene az adófizetők pénzét erre pocsékolni.”

Természetesen más a véleménye a nyugdíjalap elnökének. Stephen Hughes a brit Munkáspártot képviselte az Európai Parlamentben 1984-től 2014-ig. Ő a pénzügyi krízis kapcsán sietett kijelenteni:

“Az Európai Parlament nyitott szemmel sétált bele ebbe a csapdába, ezért egyáltalán nem fair a nyugdíjalapot bírálni hiszen azt jól menedzseltük, de 2009 óta benne volt a rendszerben ez a kockázat.”

A jövő bizonytalan

A nyugdíjalapban mindössze 55 millió euró van jelenleg. 2024-ig viszont legkevesebb  363 millió euróra lenne szüksége, hogy fizetni tudja a nyugdíjakat.

“Minthogy az Európai Parlament képviselői nem fizetnek nyugdíj járulékot, és maga a Parlament sem járul hozzá a nyugdíjalaphoz, ezért az nem képes tovább finanszírozni a nyugdíjakat. Rontottak a helyzeten az egymást követő pénzügyi válságok és a geopolitikai instabilitás” – foglalja össze az állapotokat az uniós belső dokumentum.

Ebből az következik, hogy az uniós adófizetőknek évente 23 millió eurót kellene befizetniük az Európai Parlament nyugdíjalapjába. Jelenleg 914-en kapnak nyugdíjat az Európai Parlamenttől. Az átlag 2206 euró havonta.

Az Európai Parlament menetközben észlelte a problémát, és ezért felemelte a nyugdíj korhatárt, és csökkentette a nyugdíjak összegét, de ezzel csak hátráltatni tudta a pénzügyi válságot. Sok érintett perelte az Európai Parlamentet a szigorítás miatt, de az Európai Bíróság márciusban a Parlamentnek adott igazat.

“Semmiképp sem az európai adófizetőknek kell megfizetni az Európai Parlament nyugdíj alapjának hiányát. Semmi sem kötelez minket arra, hogy fenntartsuk a jelenlegi magas nyugdíjakat” – nyilatkozta Lara Wolters, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Vizsgálja-e az európai ügyészség Ursula von der Leyen Pfizerrel kötött óriási gyógyszer egyezményét?

Az uniós főügyész kevesli a pénzt és az együttműködést Brüsszeltől. Laura Codruta-Kövesi arról panaszkodott a brüsszeli Politiconak, hogy csak kevés jelentést kap a brüsszeli bizottságtól, amelynek elnökét, Ursula von der Leyent is vizsgálhatják a Covid elleni uniós gyógyszer beszerzések miatt.

838 millió euró ügyében vizsgálódott az európai ügyészség tavaly az adócsalások mellett, ez kilencszeres emelkedés a megelőző évhez képest. Új intézményről van szó , amely 2021- ben alakult, és kezdettől fogva a Romániából érkezett Laura Codruta-Kövesi áll az élén, aki a korrupció elleni küzdelemben komoly eredményeket ért el abban az országban, melyet a Transparency International Magyarországgal és Bulgáriával a legkorruptabbnak tart az Európai Unióban.

A Katargate arra irányította a figyelmet, hogy a korrupció az európai intézményeket sem kerülte el.

Ezért kér több pénzt és jobb együttműködést az európai szervezetektől Laura Codruta Kövesi. Az uniós ügyészségnek ugyanis jelenleg csak két ügyésze dolgozik Belgiumban.

A Katargate miatt a két ügyész most nyakig ül a munkában. Ők indítványozták például Eva Kaili mentelmi jogának megszüntetését. Eva Kaili a Katargate ügy kulcsfigurája, az Európai Parlament egyik alelnöke volt, és jelenleg előzetesben várja korrupciós ügyének kivizsgálását. Az uniós ügyészség kérésére az olasz rendőrség házkutatást tartott Stefania Zambelli szélsőjobboldali uniós parlamenti  képviselőnél, akinél 170 ezer euró készpénzt találtak.

“Kevés jelentést kapunk az uniós szervezetektől “ – panaszkodott Laura Codruta Kövesi a Politiconak. Az OLAF, mely a nagy összegű pénzügyi visszaéléseket vizsgálja az európai pénzek esetében “csak hét vagy nyolc jelentést küldött eddig” – mondta az európai főügyésznő. Az OLAF szerint Laura Codruta Kövesi téved, mert ők 55 jelentést küldtek az uniós ügyészségnek.

Az uniós főügyésznőt nyilvánvalóan zavarja, hogy a Katargate botrányt nem ők robbantották ki hanem a belga rendőrség. Nem is ez a fő csapás irány az európai ügyészségen hanem a pandémia alatt elköltött euró milliárdok ügye.

Érintett-e Ursula von der Leyen?

A főügyésznő nem volt hajlandó válaszolni erre a kérdésre. Korábban ugyanis megindult a vizsgálat Brüsszelben annak a levelezésnek az ügyében, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke a Pfizer amerikai gyógyszer óriás elnökével, Albert Bourlaval folytatott a pandémia idején. Az ombudsman kérte ezt a levelezést a brüsszeli bizottságtól, de azt a választ kapta, hogy az SMS és Twitter üzeneteket nem őrzik meg. Az uniós számvevőszék is kérte a levelezést, de a brüsszeli bizottság megtagadta az együttműködést Ursula von der Leyen szerepével kapcsolatban noha ez volt az Európai Unió legnagyobb közös vállalkozása: a Covid elleni védőoltások beszerzése.

“Ha szükségessé válik, akkor mi is kérjük a dokumentumokat, még a telefon beszélgetéseket is”

– hangsúlyozta Laura Codruta Kövesi.

A New York Times februárban azt írta, hogy beperelte a brüsszeli bizottságot, mert ily módon akarja megszerezni a levelezést Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke között. A Bild Zeitung is perelt, és meg is szerzett néhány dokumentumot a brüsszeli bizottság és a Pfizer között lefolyt tárgyalásokról, de ezek között nem volt olyan, mely Ursula von der Leyent érintette volna.

2 milliárdos adócsalás 14 uniós tagállamban

Eddig ez az európai ügyészség legnagyobb skalpja. Az Operation Admiral óriási áfacsalás sorozatra derített fényt. Az egész úgy kezdődött, hogy Portugáliában egy adóellenőrzés során furcsaságokra bukkantak egy cégnél. Rengeteg pénzt foglaltak le a 14 uniós tagállamban. Tavaly összesen 359 millió eurót szerzett vissza az Európai Ügyészség, amelynek ennél a költségvetése jóval szerényebb mindössze az elkobzott pénz egyhetede.

“1 eurós befektetésre 7 eurós haszon”

– viccelődött a Politico munkatársával Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője.

A brüsszeli bizottság sietett reagálni a főügyésznő bírálatára. Az egyik szóvivő elmondta, hogy “jó az együttműködés a brüsszeli bizottság és az európai ügyészség között.” Kikérdezte már az európai ügyészség Ursula von der Leyen asszonyt a Pfizer vásárlásról? – tudakolta a Politico tudósítója. “Nincs információnk arról, hogy mire is irányul az európai ügyészség vizsgálata” – válaszolta a brüsszeli bizottság szóvivője.

Andy Landy mosolyalbuma – Olivért félreértik

Bocsánatot kért az Európai Parlament február 14-i plenáris ülésén „elejtett” megjegyzése körül kialakult félreértésért Várhelyi Olivér szerdai közleményében. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos állítása szerint éppen a kabinetfőnökével beszélt egy teljesen más témáról, szavait kiragadták a szövegkörnyezetből.

AL

A Katargate csak a jéghegy csúcsa

Azt állítja a Der Spiegel című német lap, amely több mint 1300 oldalas vizsgálati anyaghoz jutott hozzá a Katargate ügyben, melyben sok más állam és sok más európai parlamenti képviselő is érintett lehet, hogy a nyilvánosságra kerül eddigi anyagok csak a jéghegy csúcsa.

“Nemcsak Katar és Marokkó, de sok más állam is próbált befolyást vásárolni Brüsszelben hosszú időn át. Ide tartozik például Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán” – nyilatkozta a hamburgi Der Spiegelnek Viola von Cramon, az Európai Parlament zöld képviselője. Aki sietett hozzáfűzni, hogy mindezt nagyon alaposan ki kell vizsgálni, mert “az európai demokrácia szavahihetősége a tét”.

Mezzonak nevezte a belga rendőrség és titkosszolgálat azt a vizsgálatot, amely az Európai Parlament egyes tagjainak megvesztegetési ügyeit próbálta kideríteni. A belga titkosszolgálat kapott egy tippet, hogy Antonio Panzeri ex uniós parlamenti képviselő lakásán sok készpénzt találhatnak, mely minden bizonnyal megvesztegetésből származik. Lecsaptak, és 380 ezer eurót találtak 50 eurós bankjegyekben. Panzeri asszisztense volt Francesco Giorgi, az Európai Parlament alelnökének, Eva Kailinek az élettársa. A görög alelnök asszony amint hírt kapott Panzeri lekapcsolásáról, egy bőröndbe csomagolta az összes készpénzt, amely a lakásában volt, és a papájára bízta. A derék öreg nem jutott messzire: a belga rendőrök elfogták. Eva Kaili asszony azóta előzetesben, Panzeri vádalkut kötött: kitálal, ha enyhébb büntetést kap. Van miről beszélnie.

Színre lép a marokkói titkosszolgálat főnöke

A Der Spiegel értesülései szerint Jaszin Manszuri, a marokkói titkosszolgálat vezetője személyesen tárgyalt Brüsszelben. Állandó partnere volt Andrea Cozzolino Európa Parlamenti képviselő, a Panzeri hálózat egyik tagja. Manszuri Mohamed király osztálytársa volt, akinek szabad bejárást engedélyeztek az uralkodóhoz Marokkóban.

A belga rendőrség szerint már 2014 óta intenzív kapcsolatot ápoltak a marokkóiak Brüsszelben az Európai Parlement néhány képviselőjével. Marokkó a kereskedelemének kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja le. A külföldi befektetések több mint a fele az unióból jön. Brüsszel a legtöbb támogatást Marokkónak adja ebben a térségben. Cserébe Marokkó megakadályozza, hogy az afrikai migránsok tömegesen érkezzenek Európába.

Miért fizetett Katar?

A közelgő foci VB miatt imázsát kívánta javítani a dúsgazdag emírség. 2019-ben megállapodtak Panzerivel egy “lobbizási programban”.

Giorgi, az Európai Parlament lebukott alelnökének élettársa mindig mástól vette át a pénzt. Giorgi azt is elmondta a belga rendőröknek, hogy a Panzeri hálózat hasonló szolgáltatásokat intézett Mauritániának és Szaúd Arábiának is.

A vallomásból kiderült, hogy az Európai Parlament két másik képviselője is érintett a Katargate ügyben: Alessandra Moretti és Marc Tarabella. Ez utóbbi 2022-ben ellátogatott Katarba, de erről elmulasztotta értesíteni az Európai Parlamentet.

A román kereszténydemokrata uniós parlamenti képviselő, Cristian Silviu Busoi szintén járt Katarban, ahol négy napot töltött a méregdrága Ritz-Carlton Hotelben. A számlát nem ő fizette. Maria Arena, az emberi jogi albizottság vezetője szintén elfogadott egy katari meghívást. Emiatt most le kellett mondania a tisztségéről.

Kármentés

Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnökasszonya villámgyorsan 14 pontos korrupció ellenes irányelvet fogalmazott meg, és bejelentett sok olyan ajándékot, melyről eddig megfeledkezett.

A szocialista frakció kitette két érintett képviselőjét: Cozzolinot és Tarabellat. Ez utóbbi különösen kínos helyzetbe került, mert Panzeri rávallott: 20 ezer eurós borítékokat nyújtott át neki minden találkozásuk alkalmából.

A Katargate-nek kellemetlen következménye is lett az emírség számára: Brüsszel vízum könnyítést fontolgatott, de ezt gyorsan levették a napirendről.

A legrosszabbul valószínűleg Eva Kaili asszony jár: még mindig előzetesben van, ahol ritkán láthatja kislányát. Élettársa, Giorgi rávallott, hogy magát mentse: “Eva nem volt tagja a hálózatnak, de látta a pénzt és mindent tudott” – mondta az őt kihallgató rendőröknek.

Miért akarta megvesztegetni Katar az Európai parlament képviselőit?

Katar tagadja, hogy bármilyen törvénytelen célt követett volna, de az Európai Parlament egyik alelnöke börtönben, több képviselője gyanúba fogva lemondott mentelmi jogáról. Miért? Ezt kutatta a brüsszeli Politico.

Katarnak azért kell Brüsszel, mert elveszített egy jóval fontosabb és erősebb partnert, Washingtont-mondják a Politiconak nyilatkozó szakértők. Trump elnök Katar ellenfelének, Szaúd Arábiának az oldalára állt a válság idején. Katar erre sztár diplomatáját küldte Brüsszelbe Németországból, hogy biztosítsa az Európai Unió támogatását. Katar arra akarta rávenni az Európai Uniót, hogy katonailag is lépjen fel a Közel Keleten. Ekkor épített ki Katar uniós nagykövete szoros kapcsolatot Pier Antonio Panzerivel, aki akkoriban az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke volt. Jelenleg pedig börtönben csücsül korrupciós váddal.

Katar úgy fogta fel az egész akciót, hogy a kis emírség az életéért küzd a nála jóval erősebb Szaúd Arábiával szemben. Kashoggi újságíró meggyilkolását Katar ki tudta használni: rávette az Európai Uniót arra, hogy ne szállítson fegyvereket Szaúd Arábiának, melynek trónörököse elrendelte a Washington Post publicistájának meggyilkolását. Érdemes megemlíteni, hogy Kashoggi jó kapcsolatot ápolt Katarral, és lehet, hogy ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szaúdi kommandósok megfojtsák majd pedig feldarabolják Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán.

Kibékülés a futball világbajnokságon

A korrupcióval megszerzett futball világbajnokság lehetővé tette azt is, hogy Katar és Szaúd Arábia kibéküljön egymással. Mohamed bin Szalman a nyilvánosság előtt összeölelkezett Katar emírjével, Tamim bin Hamad el Thanival.

A katariak ezt úgy tekintik mint Dávid és Góliát párharcát hiszen az emírségnek mindössze 200 ezer lakosa van szemben Szaúd Arábia 30 milliós népességével. Ezért Katarban nem is nagyon értik a belga rendőrség akcióját hiszen az a 1,5 millió euró nagyon kis pénz ahhoz képest amennyit Szaúd Arábia, az Egyesült Emírségek és más közel-keleti államok elköltenek “lobbizásra” Brüsszelben. Ezek az államok tisztában vannak azzal, hogy az olaj és a földgáz dicsőségének hamarosan leáldozik, ezért partnereket keresnek a modernizálásra. Ehhez kell nekik Brüsszel, a módszer pedig amelyet alkalmaznak teljesen elfogadott a Közel Keleten, és mint a futball világbajnokság igazolta másutt is sikerrel alkalmazható hiszen Katar úgy szerezte azt meg, hogy semmilyen futball múltja nem volt.

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Ki hallgatta le a miniszterelnököt, avagy a Pegasus botrány Spanyolországban is

Az Európai Parlament különleges vizsgáló bizottsága, a PEGA minden olyan uniós országban tájékozódik, ahol az izraeli Pegasus kémszoftvert felhasználták politikusok és újságírók megfigyelésére: Magyarország, Lengyelország, Görögország. Még Izraelben is jártak, de Spanyolországban még nem. Miért?

“A spanyol a legnagyobb Pegasus botrány, de az Európai Parlament ott valamiért nem vizsgálódik” – értetlenkedik Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság tagja. (A PEGA nem betű rövidítés hanem a Pegasus első négy betűje.)

A belga zöld képviselő persze sejti az okot: az Európai Parlament két befolyásos frakciója késlelteti a vizsgálatot. Az Európai Néppárt azt a képviselőjét küldte koordinátornak a PEGA bizottsághoz, aki Madridban belügyminiszter volt akkor amikor a katalán ellenzék 65 képviselőjét  lehallgatták a Pegasus segítségével. A szocialisták sem sürgetik a vizsgálatot noha Pedro Sanchez miniszterelnököt és a hadügyminisztert, Margarita Robles asszonyt is lehallgatták. Pedro Sanchez miniszterelnök kirúgta a titkosszolgálat főnökét, de ahhoz egyáltalán nem ragaszkodik, hogy az Európai Parlament vizsgálja ki a lehallgatási botrányt.

“A legnagyobb politikai erők az Európai Parlamentben aktívan dolgoznak a vizsgálat ellen“

– nyilatkozta a Politiconak Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság zöld tagja.

 Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Néppárt és a szocialisták olyan szakértőket hívtak meg, akik kérdésessé teszik a korábbi leleplezéseket.

John Scott-Railton szakértő, aki nagy szerepet játszott a Pegasus botrány kirobbantásában, összeesküvés elméletekkel vádolja azokat a szakértőket, akiket az Európai Néppárt és a szocialisták hoztak, hogy leállítsák vagy legalábbis késleltessék a vizsgálatot.

Az egyik kérdéses szakértőt lecserélték egy olyan ügyvédre, akit magát is megfigyeltek, de a másik ott lesz a PEGA vizsgáló bizottság meghallgatásán kedden. Őt ugyanis a liberálisok is támogatják.

A katalán parlament ügyvezető elnöke sietett levonni a következtetést:

”a két nagy pártcsalád az Európai Parlamentben védelmezi a politikai szövetségeseit Spanyolországban.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK