Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Trócsányi nem kockázatmentes jelölést kapott von der Leyentől

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Nem biztos azonban, hogy ezzel a tárcával át fog menni a szakbizottságokon.

A volt magyar igazságügyi miniszter – Orbán Viktor óhajának megfelelően – a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Ezt a területet eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
Vagyis nem a szinte teljesen súlytalan (belső) humanitárius segélyezési biztosnak állítja Trócsányit von der Leyen, ahogyan azt brüsszeli értesülések előrevetítették.

Nagy az ellenállás Trócsányival szemben

Ezzel azonban lehet, hogy komoly kockázatot vállal a bizottsági elnök. A magyar politikussal szemben meglehetősen nagy a bizalmatlanság és várható ellenállás is. A testület tagjainak európai parlamenti megszavazásához nélkülözhetetlen liberális és szocialista frakciókban – felróva neki a hazai antidemokratikus törvényalkotás kiszolgálását – egyenesen „provokációnak” nevezték Trócsányi esetleges fajsúlyos politikai megbízását, illetve arról beszéltek, hogy nem kaphat ilyen szerepet az, aki maga (kormánytagként)

nem tartotta be az uniós jogszabályokat.

Márpedig Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkel szerinti jogállamisági eljárás, amelyet a finn EU-elnökség szeretne felgyorsítani. Ugyanezen fenntartások miatt kapta a jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor öt éve az oktatást, kultúrát, ifjúságpolitikát és sportügyet szintén a bővítési terület helyett.

Neki kéne képviselnie  jogállami alapelveket

Az uniós gyakorlatban a biztosok nem hazájukat képviselik a bizottságban, hanem a közösségi jog végrehajtását kell „kitaposniuk” a tagállamok kormányaiból. A bővítési biztos esetében ráadásul a felvételre váró országokon (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekinthető távlatilag tagjelöltnek) kell számon kérnie a jogállami intézkedéseket és berendezkedést, a sajtószabadságot, a civil szervezetek akadálymentes tevékenységét.

A szakbizottságokban elakadhat a jelölés

Az Európai Parlament a teljes bizottságról együtt szavaz, majd a kinevezést az állam- és kormányfők Európai Tanácsa adja meg. Az EP-ben azonban – csak hogy megmutassa erejét – gyakran fordul elő, hogy

a szakbizottságokban „kizeccölnek” olyan jelöltet, akinek személye (netán felkészültsége) vagy a küldő kormány megítélése miatt nem elfogadható.

Ennek következménye a „portfóliócsere”, netán új jelölt kérése. (A felkészültségi probléma miatt nem lett annak idején energiaügyekért felelő biztos Kovács László, helyette a kevéssé erős adóügyeket kapta meg.)

A szocialista Ujhelyi István máris közölte, hogy a frakcióban

nem fogja megszavazni Trócsányit.

Hasonló magatartás várható a DK-soktól és a liberálisok közt helyet foglaló Momentum képviselőitől. Akik közrehatása következtében eddig három fideszes politikus bizottsági alelnöki szavazását kellett elhalasztani a kellő számú támogatás híján.

Ráadásul az EP-ben több frakció „berágott” amiatt, hogy a bizottsági elnöki jelöléskor az állam- és kormányfők felrúgták az úgynevezett csúcsjelölti rendszert. Amelyben minden képviselőcsoport kiválasztottja lett volna a testület élére jelölve. Ennek eredménye lett von der Leyen kiválasztása (Manfred Weber „ejtése” után). Sokan szeretnének elégtételt vennie ezen, amelynek ostora az amúgy is rossz megítélésű magyar kormány jelöltje hátán csattanhat.

Az eddig megismertek szerint a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető-alelnök lehet. Az új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek.

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestageré a digitális kornak megfelelő Európa programja, egyúttal továbbra is betölti a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az öt „szimpla” alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Vera Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfóliót kaphajta. Ez azt jelenti, hogy a nyolc alelnöki pozíció közül négy a dél- és a kelet-közép-európai régiónak jutott.

A „sima” biztosok testülete. Az olasz Paolo Gentiloni gazdasági, az ír Phil Hogan kereskedelmi, a francia Sylvie Goulard belső piaci biztos lehet. Az osztrák Johannes Hahn lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a bizottság elnökének fog jelenteni. Didier Reynders (Belgium) a „Jogérvényesülés” portfólióért felel (beleértve a jogállamiság témáját is). Marija Gabrielé (Bulgária) az „Innováció és ifjúság”, Sztella Kiriakídiszé (Ciprus) az egészségügy. Kadri Simsonhoz (Észtország) tartozik az energiaügy, Jutta Urpilainenhez (Finnország) a „Nemzetközi partnerségek”, Virginijus Sinkevičiushoz (Litvánia a „Környezet és óceánok”. Nicolas Schmit (Luxemburg) viszi a „Munkahelyteremtést”, Helena Dalli (Málta) az „Egyenlőség” portfóliót. Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az agrártelület felelőse, Elisa Ferreira (Portugália) a „Kohézió és reformoké”. Rovana Plumb (Románia) a közlekedési ügyeket viszi, Janez Lenarčič (Szlovénia) a „Válságkezelés” portfóliót. Ylva Johansson (Svédország) vezeti a Belügy nevű terület gazdája.

A futottak még tárcáját kaphatja Trócsányi László a bizottságban

A kevéssé jelentős belső humanitárius segélyezési feladatokat kaphatja meg a következő Európai Bizottságban Trócsányi László. Ez komoly súlyvesztést mutat(na). Kedden lesz hivatalos jelölti lista Ursula von der Leyentől.

Bár Orbán Viktor a bővítési biztosi posztot szemelte ki Trócsányinak, az előző igazságügyi miniszter több brüsszeli információ szerint is a szinte súlytalan humanitárius segélyezésért felelős területet kaphatja meg. A német Der Spiegel tudósítójának tvítje szerint így nézhet ki a következő Európai Bizottság összetétele.

Forrás: Der Spiegel

Ha mellé tesszük azt, hogy öt évvel ezelőtt Navracsics Tibornak is legalább a bővítési területet szerette volna Orbán – aztán lett belőle a szintén futottak még oktatás és ifjúsági ügyek -, akkor látható, hogy

nem múlt el nyomtalanul az EU-ban a magyar igazságügyi miniszterek szerepe az antidemokratikus berendezkedés kiépítésében és megszilárdításában.

A Trócsányi-féle tárca az EU-n belüli katasztrófák esetében kapna koordinátori szerepet. Ez a feladat – hasonlóan Navracsicséhoz – elsősorban nemzeti hatáskör, közös uniós fellépésre csekély az esély.

Trócsányi kapcsán a The Guradian emlékeztet is arra, hogy Trócsányi igazságügyi minisztersége idején egy sor törvényt vezettek be, amelyek jogi konfliktusokat váltottak ki az Európai Bizottsággal, amelyhez most csatlakozni kíván. Ő felügyelte a nem kormányzati szervezeteket kriminalizáló menekültsegítést és a magyarországi konténertáborok felállítását a menedékkérők számára, valamint olyan intézkedéseket, amelyek a CEU-t arra kényszerítették, hogy elhagyja Budapestet.

Az Európai Parlament polgári szabadságjogi és belügyi bizottságában ülő Sophie in ‘t Veld holland európai parlamenti képviselő azt mondta a brit lapnak, hogy a jelölést „provokációnak szánták”. „Hogyan tudunk valakit felelősségre vonni, aki nem tartja tiszteletben vagy ismeri el a szerződéseket?” – tette fel a kérdést az Orbán-kormányt nem túlzottan kedvelő holland politikus.

A német szociáldemokrata Birgit Sippel azt mondta, hogy „nem elégedett” a magyar jelöléssel.

„Nem lenne jó ötlet, ha olyan területeket kapna, mint a migráció, a belügyek, az igazságügy, tehát erre kell összpontosítanunk”

– mondta.

A parlamenti képviselőcsoportok ezen a héten kezdik megbeszéléseket a jelöltekről, de még nem sikerült egyezségre jutniuk. A Von der Leyen-bizottság csak akkor léphet hivatalba, ha minden biztos egyéni szakbizottsági meghallgatásokat követően szavazással nyeri el az európai parlamenti képviselők jóváhagyását. A végszavazás egy csomagban történik, tehát ha az EP valakit ki akar pöckölni, arra a bizottságokban kerül sor. A parlament általában egy vagy két biztost utasít el, mivel az EP-képviselők igyekeznek gyakorolni hatalmukat – emlékeztet a The Guardian.

A brit lap arra számít, hogy a képviselők és Trócsányi közötti konfrontáció kibontakozik, amikor az EU miniszterei ebben a hónapban megbeszéléseket folytatnak arról, hogy Orbán kormánya megsérti-e a jogállamiságot – miután a parlament példátlan döntést hozott az EU legsúlyosabb fegyelmi eljárásának megindításáról, vagyis a 7. cikkelyes processzusról.

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

Megvédik-e a jogállamot?

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)
Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.
Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.
Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.

Épphogy átcsúszott a szavazáson Ursula von der Leyen

Alig kapott többséget az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökségére. Mindössze kilenc szavazattal kapott többet a minimális többségnél. Valószínű, hogy az elvileg őt támogató három frakcióból legalább kettőben szétszavaztak.
Ahogyan az sejthető volt, szoros eredménnyel választották meg az Európai Bizottság elnöki posztjára Ursula von der Leyent. A német kereszténydemokrata (CDU) politikus a 733 leadott szavazatból azonban a vártnál is kevesebb, 383 igent kapott, 327-en ellene szavaztak, 23-an tartózkodtak és egy érvénytelen volt.
Forrás: Európai Parlament
Vagyis von der Leyen mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél. A szavazás titkos volt, ezért a szavazatok megoszlását nem tudjuk. A melléje elvileg felsorakozó három frakciónak (a jelölő néppárt, a szocialista és a liberális csoport) 444 képviselője van. Az EPP jelezte egyedül, hogy egységesen kiállnak von der Leyen mellett, a centrumtól jobbra lévő frakciók elutasításukat jelentették be.
Vagyis

a második és harmadik legnagyobb képviselőcsoportban alighanem rendkívül sokan nemmel szavaztak.

Ennek elsődleges oka az, hogy a csúcsjelölti rendszert a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban felrúgták, és hirtelenjében a csúcsjelölti megméretésben nem részt vevő von der Leyent jelölték. Öt éve Jean-Claude Junckert 422 szavazattal választották a bizottság élére.

Válaszaiban semmitmondó volt von der Leyen

Csalódottan fogadták Ursula von der Leyen válaszait az EP-vitában. A bizottsági elnökségre jelölt semmit se válaszolt az elhangzottakra. Egyik leggyakoribb kérdés az volt hozzá: fellép-e a magyar és lengyel kormány ellen, folytatja-e a 7-es cikkelyes eljárást.

Semmitmondó udvarias mondatokkal köszönte meg a délelőtti beszéde utáni frakcióvezetői hozzászólásokat az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, aki aztán az ülésteremben ülte végig a képviselők „kétperceseinek” hosszú sorát.

Kifogások balról, jobbról

A zöldek érthetően például azt firtatták, milyen számítások alapján szeretné elérni azt, hogy a széndioxid-kibocsátás 40 helyett 50-55 százalékkal csökkenjen 2030-ig. Főképpen a szélsőjobbon sokan hánytorgatták fel a német védelmi miniszterként kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Egyikük szerint szétverte a Bundeswehrt, és „reményét” fejezte ki, hogy hasonló munkát fog végezni az Európai Bizottság élén.

A néppárttól balra elhelyezkedő frakciók tagjai közül sokan kifogásolták, hogy reggeli bemutatkozó beszédében egy szót se ejtett a jogállamisági mechanizmus fejlesztési terve sorában arról,

mit kíván tenni az alapjogokat megsértő tagállamok (Magyarország és Lengyelország) ellen.

A holland szocialista – magyar származású – Piri Kati szerint azért kell határozottan állást foglalnia von der Leyennek a jogállamisági problémákról, mert ez a két kormány saját sikerüknek tulajdonítja jelölését a bizottság élére – amiről persze az érintett nem tehet, mondta a képviselő. Felszólította őt, hogy egyértelműen feleljen arra, hogy támogatja-e a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat.

Szűzbeszédében a momentumos Cseh Katalin (liberális frakció) arról beszélt, hogy az európai elit mindeddig szemet hunyt az Orbán-kormány jogsértései felett. Ezért valódi vezetői képességekre van szükség a bizottság élén, amely nem fél megvédeni az európai értékeket – mondta.

Természetesen az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból is szóba került a két ország ügye, csak éppen fordított előjellel. „Megalázó hetes cikkelyes eljárásról” beszélt a lengyel kormánypárt, a PiS delegáltja. Ő meg arról faggatta a jelöltet, hogy befejezi-e ezt a „nevetséges 7-es cikkelyes eljárást”?

A Fidesz három feltétele

Még a délelőtti felszólalók egyike volt Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője, aki három pontot támasztott von der Leyen támogatásául. Állítsa meg a migrációt és támogassák az ez ellen a határokon fellépő országokat, tartsák tiszteletben a nemzeti szuverenitást (vagyis szüntessék meg a 7-es cikkelyes eljárást), és változatlanul utalják a kohéziós támogatásokat, feltételek nélkül, mert ezek nem „könyöradományok” a keleti tagoknak.

Záróbeszédében Ursula von der Leyen

ismét megkerült minden konkrét kérdést.

Mindössze arra szorítkozott, hogy különbséget, távolságot érzékelt a nyugati és keleti tagok között, szerinte ezért egységesíteni kell a kritériumok teljesítését.

Megismételte, hogy javaslata szerint az EP jogszabály-kezdeményezési jogot kapna, hogy ezzel még egységesebben dolgozhasson együtt a bizottság és a parlament. Végül azzal zárta pár perces szólását, hogy „legyünk bátrak, hogy az EU-t kiteljesítsük”.

Szoros lesz

A szavazás von der Leyen személyéről hat órakor kezdődik. Legalább 374 szavazatra lesz szüksége a megválasztáshoz. Eddig a néppárt jelentette be, hogy egységesen igent mond, ez elvileg 182 voks. A szocialisták megosztottak, délután döntenek, eddig a német SPD jelentette be, hogy elutasítják von der Leyent, ezzel 154 szavazat sorsa bizonytalan (az új parlamentről itt írtunk.) A liberálisok valószínűleg megszavazzák őt, ez maximum 108 igen, a Zöldek magatartása teljesen kiszámíthatatlan. Az már délelőtt kiderült, hogy a több, mint 70 képviselővel legnagyobb szélsőjobbos tömörülés (Identitás és Demokrácia – ID) nem fog von der Leyenre szavazni.

Erős Európa-párti beszéddel debütált von der Leyen

Multiadó, európai minimálbér, munkanélküli biztosítás még több zöld vállalás, menekültügyben a terhek elosztása. Csupa olyan tervvel állt elő Ursula von der Leyen az EP-ben, amely nem a magyar kormánynak nem tetszik. Egyelőre a szocialistákon múlhat a többség.

Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy megkapja-e a többséget az Európai Parlamentben az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen. Az EP-beli bemutatkozó beszéde azt tükrözte, hogy mindhárom oldalnak (Európai Néppárt, szocialisták és liberálisok) szeretné megadni, amit azok hallani akarnak, hogy elnyerje támogatásukat.

A német politikus

a zöld vállalásokat tette első helyre beszédében.

Az eddigieknél is többet szeretne annak érdekében, hogy Európa klímasemleges legyen 2050-re. Ezért 2030-ig 40 helyett 50-55 százalékoa kibocsátáscsökkentést javasol. Ezért európai Green Dealt fog beterjeszteni. (A magyar kormány elutasította a 2050-re vonatkozó tervet.)

Beszédének egyik legerősebb része a balközépnek szóló tervek részletezése volt

az európai szociális piacgazdaság jegyében.

Fair adózást akar, amelyben mindenki megfizeti a közterheket. Azok a nagy digitális cégek is, amelyek jelenleg kibújnak ez alól, ezért meg akarja adóztatni őket.

A teljes munkaidőben dolgozók számára minimálbért javasol, a munkanélküliek erre az időre juttatást a nemzeti szintű rendszerek mellé. A munkanélküli fiatalok számára ifjúsági garanciaalapot, a gyermekek egészségügyi és oktatási szolgáltatások hozzáféréséhez pedig gyermekgaranciát.

Az Európai Bizottságban a nemek közti teljes egyenlőséget akar. Ezért új neveket fog kérni a kormányoktól, ha nem lát kiegyensúlyozottságot.

Új uniós jogállamisági mechanizmust szeretne. Ez mindenkit megvéd, akit megtámadtak – mondta von der Leyen. Semmit nem beszélt viszont arról, hogy ennek keretében

milyen tervei vannak a jogállami követelményeket megsértő tagországokkal szemben.

Részletesebben beszélt viszont a menekültpolitikáról. Mint fogalmazott, több, mint 17 ezer ember halt meg a Földközi-tenger térségében. “Kötelességünk életeket menteni” – mondta. Ezért új migrációs és menekültügyi mechanizmust hirdetne meg, újranyitná a dublini egyezményt.

Közös európai menedékjogi rendszerre van szükség, segíteni a nyomás alatt lévő országokat.

A terheket meg kell osztani a menekültek ügyében

– szögezte le.

Beszélt arról az akkor 19 éves szír menekültről, akit négy éve befogadott. Ő ma kiválóan beszél németül és angolul, főiskolán tanul és egy közösséget vezet.

Megismételte, hogy hajlandó támogatni a Brexit október végi határidejének kitolását annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás jöjjön létre a britek kilépésére.

Az Európai Egyesült Államok irányába mutató javaslata az, hogy

foglalkozni kell a transznacionális választási listák kidolgozásával.

Egyébként kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett – aminek felrúgása után ő lett a jelölt a bizottság élére.

A frakciók közül egyedül az EPP biztosította támogatásáról von der Leyent – derült ki Manfred Weber frakcióvezető szavaiból. A szocialisták délután döntenek. A liberálisok – úgy néz ki – kiáll mellette, de ezt nem mondta ki egyértelműen Dacian Ciolos. A Zöldek álláspontja nem vált egyértelművé. A szélsőjobb ID elutasítja von der Leyent, ahogyan az euroszkeptikus ECR, miként a bal szélen lévő Egyesült Európai Baloldal is.

Von der Leyen megválasztása: holnap ugrik a majom a vízbe

Kedden kerül sor az EP-ben Ursula von der Leyen bizottsági elnöki megválasztására. Vagy nem. Az Orbán által saját jelöltjeként ünnepelt politikus máris szembebenni látszik vele menekültügyben és szociális téren.

Kedden lesz Ursula von der Leyen programismertetője és a szavazás személyéről az Európai Parlamentben. Az előjelek alapján pengeélen táncol a német politikus támogatása, a megválasztáshoz szükséges néppárti-szocialista-liberális tömb minimum megosztott.

Ettől függetlenül von der Leyen ma bejelentette lemondását a védelmi miniszteri posztról – írta meg a Der Spiegel.

Orbán csapdában

A német CDU-s politikus az utolsó pillanatban került elő Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel varázskalapjából az Európai Tanács két héttel ezelőtti ülésén, miután az Európai Bizottság elnökének szánt Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) és Frans Timmermans (európai szocialisták – S&D) elbuktak. Ezután a francia-német-tengely behúzta a megállapodásba Orbán Viktort és a visegrádiakat, elsősorban a magyar miniszterelnököt, aki ezután kiváló jelöltnek nevezte von der Leyent, bár elsősorban hét gyerekes családanyakénti mivoltában magasztalta őt. Annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozatai és cselekedetei nem látszottak alátámasztani Orbán optimizmusát. Európai Egyesült Államok türelmesebb menekültmegítélés, melegházasság-hívő.

A paktum után azonban Orbán nem mondhatott nemet von der Leyenre.

Billeg a megválasztás

Von der Leyen asszony a múlt héten az Európai Parlamentben tartott meghallgatásai után levelekben fejtette ki bővebben elképzeléseit. Ezekben nincs sok öröm Orbán és elvbarátai számára.

Annak ellenére, hogy az előjelek nem túl biztatóak a német politikus számára. A néppátiak előzetesen kiállni látszanak von der Leyen mellett, a szocialisták esetében kiszámíthatatlan a helyzet: a német SPD küldöttei már jelezték, hogy nemmel szavaznak, a magyar MSZP esetében se zárható ki ez. Szintén megosztottak a liberálisok (Renew Europe – RE), a tartalékként szóba jöhető Zöldek viszont egységesen elutasítják őt.

Ha ez kevés lenne, akkor az EPP a tőle jobbra állókkal lenne kénytelen összeállni a szavazáskor, ez azonban kellemetlenné válhat a későbbiekben.

Von der Leyen: irány középre

A jelek szerint von der Leyen középre húzódva igyekszik támogatást szerezni a vele szemben ellenérzést mutató EP-frakciókban. Ennek jegyében arról írt a tagállamok vezetőinek, hogy európai szintű minimálbért és munkanélküliségi ellátást vezetne be – írja a Portfolio.

Ez az európai szocialisták programjának gerince.

A német politikus azt is hangsúlyozta, hogy

támogatná új alkotmányossági vizsgálati mechanizmus bevezetését,

melynek keretében évente készülne jelentés minden tagállamban a jogállamiság helyzetéről.

Ez a liberálisok és a szocialisták elvárása von der Leyennel szemben. Az Orbánt évek óta keményen támadó luxemburgi külügyminiszter, a szocialista Jean Asselborn is arról beszélt a Süddeutsche Zeitungnak, hogy határozott elkötelezettséget követel a jogállamiság védelme mellett Lengyelország és Magyarország esetében von der Leyentől.

„Állást kell foglalnia Orbán, Kaczyński, Le Pen és Salvini Európája ellen”.

Új megoldás menekültügyben

Ami igazán komoly nézeteltérés az európai politikában, az a menekültügy. Von der Leyen levelet írt a szocialista és liberális frakciónak is. Ezekben ugyancsak nem az Orbán-vonallal egyező gondolatokat fogalmazott meg. Elsősorban a menekültügyben vallott nézetei állnak ellentétben a szélsőjobb felfogásával.

A Politico által ismertetett levelekben arról írt, hogy a menekültek elosztásával kapcsolatban Európának új tehermegosztási mechanizmusra van szüksége. Megígérte a szocialistáknak, hogy megpróbálja megszüntetni az EU régóta fennálló politikáját a migrációs és menekültügyi szabályok felett. „Új paktumot fogok javasolni a migrációról és a menekültügyről” – írta, hozzátéve:

„Új megoldásra van szükségünk a tehermegosztásra, új kezdetre van szükségünk”.

Ez összhangban van a német külügyminiszter hétvégi megnyilatkozásával. Ebben Heiko Maas arról beszélt, hogy a tengeren menekülőknek nyújtandó országok szövetségét kell létrehozni.

Bemelegítésképpen újabb magyar elutasítás

S még meg se kezdődött a vita Ursula von der Leyen személyéről AZ EP-ben, Szijjártó Péter máris újabb attakot intézett „Brüsszel” ellen. Szerinte Brüsszel és az EU egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet.

A külügyminiszter szerint a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az embercsempészek oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvini olasz belügyminiszternek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. (Bár az olaszok a már ott lévő menekültek elosztását is sürgetik, amit Orbánék elutasítanak.)

Egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között,

kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett,

amit a magyar kormány nem fogad el – fogalmazott Szijjártó. A tűzzel játszanak azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat – mondta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK