Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Sok hűhó semmiért, avagy impotencia az Európai Parlamentben

Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország sem kapta meg eddig az uniós eurómilliárdokat. Nem kis pénzről van szó: összesen 36 milliárd euróról. Ebből 24 milliárd a támogatás, 12 milliárd az olcsó hitel.

Morawiecki miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, hogy több engedményre Lengyelország immár nem hajlandó. Glinski miniszterelnökhelyettes fogalmazta meg Varsó alternatív elképzelését: kölcsön felvételt Ázsiában. Netán Kínában?

A lengyel miniszterelnök teljes erővel elítélte az Európai Parlament határozatát, amely bírálta a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és arra buzdította a brüsszeli bizottságot, hogy ne adjon egy centet sem addig amíg Orbán Viktor meg nem reformálja a azt.

Hahn uniós költségvetési biztos 3000 milliárd forintos összeg befagyasztását javasolta arra az esetre, ha a magyar kormány nem teljesítené az uniós elvárásokat.

Donáth Anna: az EU átutalja az uniós milliárdokat

Navracsics Tibor, aki a Heti Válasznak nyilatkozott, úgy véli, hogy semmiképp sem fordulhat elő, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós eurómilliárdokat, mert mindent megtesz, amit az Európai Unió feltételként megszabott. November 19-ig adott erre határidőt a brüsszeli bizottság. Amely dönthet úgy, hogy leállítja az eljárást Magyarország ellen, de úgy is, hogy a Tanács elé terjeszti azt. Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmiképp sem támogat semmilyen elvonást Magyarországtól.

Donáth Anna, a Momentum képviselője – Navracsics Tibor miniszterhez hasonlóan – úgy gondolja, hogy Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat. Donáth Anna a Facebookon ezt írta: ”az Európai Bizottság bejelentése fenyegetésnek látszó időhúzás, melynek végén a magyar kormány megkapja az uniós pénzeket. A brüsszeli bizottság feltételei teljesíthetőek, nem fogják alapjaiban megrengetni az nemzeti együttműködés rendszerét. A 3000 milliárd forintos büntetés csak a médiának és a közvéleménynek szól: szigorúan veszik a magyar kormány 12 éve tartó lopásait. A valóság az, hogy az uniós támogatások ennek a hercehurcának a befejeztével többé kevésbé hiánytalanul meg fognak érkezni.”

Donáth Anna hozzátette: ”nem az Európai Unió fogja megdönteni helyettünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Az viszont lehetséges, hogy a magyar kormány csak a jövő év végén jut hozzá az uniós pénzekhez.”

Nemcsak Lengyelország nem támogatja a Magyarország elleni szankciókat, de Giorgia Meloni szélsőjobboldali olasz politikus sem, aki lehet, hogy hamarosan Olaszország miniszterelnöke lesz. Ezzel erősödnek Orbán Viktor pozíciói az Európai Unióban, ahol kevesen érdekeltek abban, hogy pénzügyi válság alakuljon ki Magyarországon esetleg épp amiatt, hogy nem érkeznek meg az uniós eurómilliárdok.

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

Európai Ügyészség nélkül a helyzet változatlan marad

Nem feltétele az Európai Ügyészséghez való csatlakozás az uniós pénzek kiutalásnak. Legalábbis ezt mondta Navracsics Tibor miniszter, aki Brüsszelben tárgyal az Európai Unió embereivel a költségvetési és a helyreállítási eurómilliárdok ügyében.

Brüsszelben az Európai Parlament forszírozza a csatlakozást az Európai Ügyészséghez arra hivatkozva, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálására ez a legalkalmasabb szervezet. A korrupcióval kapcsolatban Navracsics Tibor annyit mondott azon a sajtóbeszélgetésen, melyen a sajtó képviselővel találkozott, hogy a magyar kormány álláspontja az: minthogy az uniós korrupciós listán nincs Magyarország az élmezőnyben, ezért különleges vizsgálat nem szükséges. A Transparency International korrupciós listáján Magyarország igen előkelő helyen szerepel: Romániával holtversenyben a második míg az első helyen Bulgária áll.

Daniel Freund, annak az uniós parlamenti bizottságnak a vezetője, amely megfogalmazta a magyar kormánnyal kapcsolatos határozatot, azt állítja, hogy a Magyarországnak juttatott uniós pénzek egynegyede Orbán Viktor családi és baráti köréhez jut. Ezért kívánja a pokolba az Európai Parlamentet a magyar kormány. A brüsszeli bizottság álláspontja óvatosabb, de Navracsics Tibor nem titkolta, hogy még tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy az eurómilliárdok megérkezzenek  a nagyon szorongatott magyar államkincstárba. Navracsics optimista: szerinte megjönnek az eurómilliárdok az év végéig. Ha nem, akkor jelentős összeg egy része végképp elvész. A forint gyengülése pedig tovább folytatódhat, mert a piacok elsősorban az uniós eurómilliárdok kiutalásától teszik függővé a magyar fizetőeszköz megítélését.

Az uniós hitelek megítélésében a magyar kormányon belül is különböző álláspontok vannak

Navracsics Tibor miniszter támogatja ezeknek a hiteleknek a felvételét, mert olcsóbbak mint amit a piacon tudunk szerezni. Orbán Viktor miniszterelnök kezdetben elutasította a hitelek fölvételét, de azután megváltoztatta az álláspontját. Látva a gazdasági helyzet romlását a magyar miniszterelnök immár igényt tartana az uniós hitelekre. Aligha valószínű, hogy vele szemben más vélemény érvényesülhetne. A magyar kormány ősszel dönt az uniós hitelekről.

Mi lesz a megszorításokkal, melyeket a kormány a nehéz gazdasági helyzet miatt rendelt el?

Ezek nem érintik az uniós fejlesztési programokat – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszter, aki Orbán Viktor megbízásából az uniós eurómilliárdok kiutalásáért küzd Brüsszelben.

„Ha az Európai Ügyészségbe való belépésünk valóban nem feltétel, akkor marad a Fideszes lenyúlás!”

– mondta a neve elhallgatását kérő a kormánypárthoz közel álló üzletember.

Az ötös számú párttagkönyv esete az aljas német fasszal

Az ötös számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa a Magyar Nemzetben azt írta, hogy Daniel Freund, az Európai Parlament zöld képviselője “aljas hazug, nyomorult, becstelen német fasz”.

Később is felvállalta ezt a célzást írván, hogy “miért neveztem ilyen mindenféle csúnyának ezt a Danielt? Azért, mert megrögzötten és szorgalmasan aljasul és becstelenül hazudozik rólunk, a magyar kormányról, a miniszterelnökről és Magyarországról. Azért, mert a rosszakarónk és egy gazember!” Miért ez a hevület? Azért, mert Daniel Freund volt az elnöke az Európai Parlamenti bizottságának, amely lesújtóan nyilatkozott a nemzeti együttműködés rendszeréről, és azt javasolta, a brüsszeli bizottságnak, hogy addig ne utalja át az eurómilliárdokat a magyar kormánynak, amíg az nem állítja vissza a jogállamot, és nem fékezi meg az általános korrupciót. Ezt a törvényjavaslatot az Európai Parlament mind a négy nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol nagy örömmel vették tudomásul, hogy a Fidesz „önként és dalolva” kilépett a frakcióból.

Magyarországnak be kellene lépnie az Európai Ügyészségbe

Ez nem csak Daniel Freundnak és sok más képviselőnek is a véleménye az Európai Parlamentben. Tegyük hozzá, hogy a zöldek jelenleg kormányon vannak Németországban. A külügyminiszter a zöld Annalena Baerbock Berlinben. Az ő asztalára biztosan leteszik Bayer Zsolt írását hiszen Németország szava döntő lehet abban, hogy a magyar kormány megkapja-e az eurómilliárdokat. Méghozzá minél hamarabb hiszen a nemzetközi pénzpiacok árgus szemekkel figyelik az eurómilliárdokat, mert tudják: a nemzeti együttműködés rendszerét enélkül nem lehet fenntartani már középtávon sem, hát még hosszútávon Magyarországon.

Miért kellene Magyarországnak is belépni az Európai Ügyészségbe, ahol a híresen korrupt Románia már tag? Sőt Románia egykori korrupció ellenes ügyésznője, Laura Codruta Kövesi vezeti az Európai Ügyészséget.

Azért, mert Daniel Freund egy vizsgálat után megállapította:

minden negyedik euró, melyet Brüsszel küld Magyarországra, Orbán Viktor és baráti körének zsebében landol.

Ez a Bayer nevű is a miniszterelnök baráti köréhez tartozik. Felháborodása tehát érthető …

Brüsszel változást vár, nem új magyarázatokat

A Bloomberg értesülései szerint a brüsszeli bizottság nem fogadta el a magyar kormány javaslatait, melyekkel meg akarta szerezni az uniós euró milliárdokat. Az Európai Unió konkrét változtatásokat vár a média szabadság és a jogállamiság visszaállítására, és legfőképpen a korrupció elleni harcot különösen tartja fontosnak tartja.

Vészesen fogy az idő

A magyar kormánynak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon Brüsszel kifogásaira. Ha ez nem sikerül , akkor a helyreállítási alap 70%-ától eshet el Magyarország. Navracsics Tibor, akit Orbán Viktor bízott meg az uniós eurómilliárdok kiharcolásával már korábban is úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás az Európai Unióval.

A baj csak az, hogy soha nagyobb szüksége nem volt a magyar gazdaságnak az Európai Uniótól érkező milliárdokra. Varga Mihály Erdélyben nyíltan jelezte, hogy a gazdasági helyzet rosszabbodására számít. A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a recesszió nagyon is valószínű forgatókönyv a magyar gazdaság számára. Orbán Viktor korábban hét szűk esztendőről beszélt vagyis tisztában van azzal, hogy a magyar gazdaság kilátásai rosszak, újabb megszorításokra lehet szükség.

Képmutatás mindhalálig?

Miközben a magyar kormány foggal körömmel harcol az eurómilliárdokért addig hivatalos propagandájában épp az Európai Uniót állítja be a válság egyik legfőbb felelősének. Bűnbakra Orbán Viktornak nyilvánvalóan szüksége van, hogy levezesse a lakosság elégedetlenségét a megszorítások miatt. Kérdés viszont, hogy az Európai Unió meddig tolerálja ezt a bűnbak szerepet.

Daniel Freund német zöld képviselő azt javasolta a brüsszeli bizottságnak, hogy egyetlen centet se utaljon ki a magyar kormánynak amíg az lényeges változtatásokat nem hajt végre a nemzeti együttműködés rendszerén. Daniel Freund az elnöke annak a bizottságnak, amely tételesen megfogalmazta kifogásait.

Első helyen az általános korrupciót említette.

Daniel Freund többször is úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor és csapata minden negyedik eurót lenyúlt az uniós eurómilliárdokból. Amíg ez nem változik addig Magyarország ne kapjon uniós támogatást – követeli Daniel Freund. Az ő jelentését mind a négy nagy párt elfogadta az Európai Parlamentben. Köztük az az Európai Néppárt is, melynek nem is oly rég még a Fidesz is a tagja volt.

Van-e gázszolidaritás az Európai Unióban?

A téli szezon ugyancsak próbára teheti ezt a szolidaritást, ezért Brüsszelben takarékossági tervet készítettek: ez 5-20% között csökkentené a földgáz felhasználást a kritikus időszakban.

A hamburgi Der Spiegel értesülései szerint 8%-ban állapodhatnak meg a tagállamok vezetői. A spórolás nem érintené a lakosságot, a kórházakat és az iskolákat hanem az ipart és a kereskedelmet. Legalábbis ezt ajánlja az Európai Unió.

A magyar kormány természetesen nyíltan ellenzi az elképzelést. Miért? Mert viszonylag nagy az ország gáztároló kapacitása vagyis, ha azok feltöltése sikerül, akkor biztonságos lehet a téli szezon. A magyar miniszterelnök ezenkívül abban is bizakodhat, hogy jó kapcsolatokat ápol Putyinnal vagyis Magyarországgal az oroszok kivételt tehetnek. Ez annál is inkább valószínű, mert közös vezetéken vagyunk Szerbiával, melynek támogatása Putyin szívügye.

Orbán Viktor tehát megvétózná az uniós gáztakarékossági tervet, ha tehetné. Scholz német kancellár nemrég hosszú nyilatkozatban fejtegette, hogy véget kellene vetni a vétózásnak a jelenlegi formájában, mert ez akadályozza a döntéshozatalt, amely krízis esetén nem tűr halasztást. Az Európai Unió javaslata minősített többséghez kötné a spórolási tervet vagyis egy állam nem vétózhatna, mert a döntéshez elég kétharmad akkor, ha az érintett államok reprezentálják az unió lakosságának 60%-át.

A brüsszeli bizottság azt szeretné, ha az energetikai miniszterek ezt a javaslatot már jövő kedden megszavaznák rendkívüli tanácsülésen.

Brüsszel jóakarata

Ha a magyar kormány szembemegy az uniós javaslattal, akkor ezzel aligha növeli a bizalmat Brüsszelben, ahol Navracsics Tibor miniszter küzd a magyar költségvetésből nagyonis hiányzó eurómilliárdokért.

“Ma már a politikai akaratban látom a legnagyobb problémát. A magyar kormányban ez megvan. A Bizottság részéről  ezt nem tudom kitapogatni, de igyekszem meggyőzni őket.”

– mondta Navracsics Tibor a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt. Navracsics , aki uniós biztosként jól megismerte Brüsszelt , őszintén elmondta, hogy “nekünk magyaroknak is meg kell tanulnunk az európai játékszabályokat.”

Elég itt arra visszaemlékezni, hogy Magyarország uniós képviselője lemondott azt követően, hogy Kirill pátriárka ügyében kénytelen volt felrúgni az uniós diplomáciai szabályokat, mert erre kapott utasítást Budapestről.

Navracsics bírálta a magyar diplomáciát mondván: “lehet itt kurucosan ajtót csapkodni, és azt mondani, hogy akár a torkát is átdöfnénk a másiknak, de ez nem fog működni.”

A kormányzati propagandát is óvatosan bár, de kritikával illette Navracsics Tibor, aki elmondta:

“Odajött hozzám a Dohány utcában egy enyhén kapatos fiatalember, aki azt kérdezte tőlem: Főnök, lesz pénz ?!”

14 ezer milliárd forintról van szó.

Navracsics Tibor a magyar sajtónak derűlátóan nyilatkozik, de a New York-i Bloombergnek elismerte, hogy ősz előtt aligha lesz megállapodás. Most a Matthias Corvinus Collegium diákjai előtt ugyanezt mondta. Ha nem lesz idén megállapodás, akkor a pénz jelentős része örökre elveszhet. Minél később érkezik pénz Brüsszelből annál tovább húzódik Magyarország pénzügyi krízise hiszen a nemzetközi piacon sasszemmel figyelik a tárgyalásokat. Az uniós eurómilliárdok nélkül nem működhet a nemzeti együttműködés rendszere. Ezért vált engedékenyebbé Orbán Viktor. Brüsszel viszont komoly engedményeket vár tőle. Ursula von der Leyen asszony ellen bizalmatlansági indítványt fontolgatott az Európai Parlament, mert Lengyelország uniós pénzeinek kiutalását engedélyezte. A brüsszeli bizottság vezetője nem akar így járni Magyarország esetében. Ráadásul Orbán Viktor eléggé nyersen utasította el Ursula von der Leyen kérését Budapesten az olajembargó támogatásáról.

Így a brüsszeli jóakarat az eurómilliárdok kifizetésére még várat magára.

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

Orbán Viktor egymilliárd eurót nyúl le az uniós pénzekből évente

0

Daniel Freund, aki az Európai Parlament tagja a német zöldek képviseletében. A Stuttgart Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy az Orbán klán ráteszi a kezét a Magyarországnak jutó uniós pénzek egynegyedére vagyis több mint egymilliárd euróra!

Ezt kell megakadályoznia annak az uniós eljárásnak, amely a jogállami sérelmekre hivatkozva nem utalja át az uniós eurómilliárdok egy részét a magyar kormánynak.

Brüsszel legfőbb kifogása Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ellene a korrupció.

Ezért egyik fő követelése az, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai ügyészséghez, amely nyomon követheti az uniós pénzeket a tagállamokban. Orbán Viktor foggal-körömmel harcol ez ellen.

Éppúgy mint az orosz olajembargó ellen, amelynek hatását atombombához hasonlította a magyar gazdaságra. A nyilvánvaló túlzás valós problémákat takar. Az átállás az olcsó orosz olajról a drágább Brent olajra nyilvánvalóan csökkentené a MOL nyereségét. Márpedig a magyar kormány jelentős részben a MOL-ra alapozza a benzinárak fenntartását. A kettős benzinár rendszer nyilvánvalóan irritálja az Európai Uniót, de a magyar fogyasztókat elégedettséggel tölti el. Ezenkívül visszafogja az inflációt, amely Magyarországon is mindinkább az évi 10%-ot ostromolja.

Orbán és a gázembargó

A magyar miniszterelnök nemcsak emiatt harcol elszántan az orosz olaj kitiltása ellen hanem azért is, mert tudja: Brüsszel előkészíti a földgáz embargós csomagot is. Ez szinte fenntarthatatlanná tenné a rezsi csökkentést, amely pedig Orbán népszerűségének egyik legfőbb alapja. Ezenkívül Orbán Viktornak személyes érdekeltsége is van a földgáz kereskedelemben. Moszkva ugyanis évtizedek óta ezen keresztül pénzeli híveit Magyarországon. A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég jelenleg hatalmas profittal működik, de tulajdonosi köréről szinte semmit sem lehet tudni, mert az üzleti titok.

Kiléphet-e Orbán az Európai Unióból?

Nemcsak azért nem teheti ezt meg, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem finanszírozható hosszú távon az euró milliárdok nélkül. Nemcsak az évi egymilliárd hiányozna, melyet Freund képviselő említ. Még csak az sem, hogy az oroszok és a kínaiak számára is csak addíg fontos Magyarország amíg az Európai Unió tagja. Az igazi ok: a Magyarországon működő külföldi cégek egy uniós országba hoztak tőkét. Ha Magyarország kilépne, akkor ez megszűnik. Vagyis az itt működő német, japán, dél-koreai vagy épp kínai cégek új helyzetbe kerülnének. Többségük aligha folytatná működését Magyarországon, ha az elhagyná az Európai Uniót. Ezért Orbán Viktor még hogyha akarná sem tudná kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. De miért is akarná, ha évente így több mint egymilliárd eurót inkasszál ?

„Orbán Putyin , Hszi Csinping és Trump trójai falova”

Azt állitja Moritz Körner, az Európai Parlament német szabaddemokrata képviselője, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott, hogy Orbán Putyin trójai falova. A befolyásos német lap összeállítást közölt Orbán Viktorról, „a kiszámíthatatlan autokratáról”.

„A visegrádi együttműködés megbukott. A lengyelek sohasem bocsátják meg Orbánnak amit Ukrajnával művelt” – foglalta össze a véleményét a magyar miniszterelnök elszigeteltségéről Michael Roth német szociáldemokrata politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A magyar-lengyel kapcsolatok alakulását jól mutatja, hogy nemrég Orbán kedvenc publicistája a hivatalos Magyar Nemzetben közölte Jaroslaw Kaczynskival és Mateusz Morawieckivel, hogy „kinyalhatják a seggét”. Aligha ez volt Lengyelország erős emberének és miniszterelnökének gyerekkori álma. Az erős kifejezés jól mutatja, hogy Budapest és Varsó  kapcsolatai sokkal rosszabbak mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból kitűnik.

Pedig Orbánnak most minden támogatásra szüksége lesz hiszen megindult ellene a jogállamisági eljárás, amely euró milliárdok elvonásával járhat. A Der Spiegel elolvasta a 43 oldalas levelet, melyet Brüsszelből Orbánnak küldtek. Ebben

rendszerszerű és évek óta tartó korrupcióval vádolják meg a magyar miniszterelnököt.

A Der Spiegel szerint legkésőbb a jövő év elejére, de lehet, hogy már őszre megszülethet a brüsszeli bizottság javaslata az eurómilliárdok elvonásáról, amelyek nélkül nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. A brüsszeli bizottság javaslata ezután az Európa Tanács elé kerül, ahol minősített többségre lesz szükség – legkevesebb 15 tagállam és az EU lakosságának 65%-át kitevő szavazó tábor. Aligha valószínű, hogy Orbánnak sikerülne valahogy blokkoló kisebbséget létrehoznia hiszen legközelebbi barátaival, a lengyelekkel is szakított. Utolsó szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök pedig megbukott a választásokon.

Kilép-e Orbán az Európai Unióból?

A magyar választásokon erős legitimitást szerzett miniszterelnök elvben dönthetne így is, de felmerülne a kérdés:

ki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét?

„Nem hiszem, hogy Orbán kilépne az Európai Unióból, az oroszoktól és a kínaiaktól nem kapna ennyi pénzt ” – érvel Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Tegyük hozzá, hogy Moszkvát vagy Pekinget csakis addig érdekli Orbán amíg bent van az Európai Unióban. A Magyarországon jelenlevő világcégek, amelyek meghatározók a magyar exportban, egy uniós államba hozták a pénzüket. Számukra Magyarország egy 450 milliós piac egy kis része. Egy tíz milliósnál kisebb „szuverén” Magyarország csekély érdeklődésre tarthatna igényt a világpolitikában és a világgazdaságban.

„Orbán Viktor Putyin, Hszi Csinping és Trump trójai falova az Európai Unióban „

– hangsúlyozza Moritz Körner Európa parlamenti képviselő. Aki szerint márcsak azért is mielőbb le kell törni Orbán Viktor szarvait, mert Trump két év múlva visszatérhet a Fehér Házba.

Van-e az Európai Uniónak elég bizonyítéka Orbán korrupciójára? Nem szokás kémkedni az Európai Unióban egymás ellen, de azért ezt mindenki megteszi. Az amerikaiak viszont gátlástalanul figyelik szövetségeseiket, és óriási dossziékat halmoztak fel Orbánról is. Mi lesz, ha ezeket fel is használják?

Az aluszékony trónörökös

Lázár János lekéste a közös fotót, mert elaludt. Éppúgy mint négy évvel korábban. Akkor épp bukott politikus volt, de most lehet, hogy ő a jövő embere. Miért bukott meg? Mert az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle, hogy átvenné -e Orbán helyét, ha a miniszterelnökkel történne valami? Nem tudjuk, hogy Lázár mit válaszolt. Azt viszont igen, hogy hiába rohant el utána Orbán Viktorhoz, mert szemében akkor árulónak és politikai hullának számított. Aztán Lázár – nevének megfelelően – „feltámadt”. Ma minden tettre kész.

Mi lesz, ha Brüsszel és a háta mögött álló nyugati nagyhatalmak azt közlik Magyarországgal, hogy amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, addíg le kell mondaniuk az uniós euró milliárdokról?! A rendszer megalkotóját választják-e és, ha kell utána masíroznak a börtönbe elveikért, melyek sosem voltak igazán, de mára már végképp porrá váltak, vagy?…

EP: Pegasus vizsgálóbizottság

Az Európai Parlament három új bizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, a koronavírus-járvány tanulságaival foglalkozik, illetve a Pegasus nevű kémszoftver használatát vizsgálja majd – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vizsgálóbizottság felállítását hagyta jóvá a Pegasus kémszoftver használatáról.
A 38 tagú vizsgálóbizottság a megfigyelő-szoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértését vizsgálja több tagállamban. Áttekinti a megfigyelésre vonatkozó, meglévő nemzeti szabályozást, és megvizsgálja, hogy a Pegasus szoftvert milyen okokból használták például újságírók, politikusok vagy ügyvédek vélt megfigyelésére. A vizsgálóbizottságot 635 szavazattal, 36 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett állították fel.

Az EP különbizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozik majd. A 33 tagú új szakbizottság a különféle témájú, meglévő és tervezett uniós jogszabályokat vizsgálja olyan kiskapuk után kutatva, amelyeket Unión kívüli ország ártó szándékkal tud kihasználni. A különbizottságot 614 szavazattal, 42 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett állították fel.

A 38 tagú, a koronavírus-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság az egészségügyi válság tanulságait vonja le és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre nézve. Áttekinti a járványra adott európai válaszokat az egészségügy, a demokrácia és az alapvető jogok, a gazdaság és a társadalom, valamint az unió globális kapcsolatai szempontjából. A különbizottságot 642 szavazattal, 10 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett hozták létre.

Az egyes bizottságoknak az alakuló ülésüktől számítva 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy összeállítsák ajánlásaikat. A vizsgálóbizottságok egy évig működnek, megbízatásuk két alkalommal, három-három hónappal hosszabbítható meg. A különbizottságok és vizsgálóbizottságok nem fogadnak el jogszabályokat.

A bizottságok tagjainak névsorát a március 23-24-i plenáris ülésen hagyják jóvá – közölték.

MTI

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!