Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Trócsányi perel

Az Európai Parlament jogi bizottságának mai meghallgatásán elbukott biztos-jelölt a Facebookon reagált a történtekre.

A mai napon az Európai Parlament Jogi Bizottsága 11 igen, 9 nem és 2 tartózkodás mellett összeférhetetlenséget állapított meg személyemmel szemben.

A nyilvánosságnak helyet nem adó zárt ülésen a hozzám feltett minden kérdésre transzparens választ adtam, összhangban a már korábban benyújtott dokumentumokkal.

A magyar biztosjelölt ügyében minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született, amellyel szemben a szükséges jogi lépéseket meg kívánom tenni.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak abban, hogy a Magyarország számára történelmi jelentőségű portfólióra megfelelően készülhessek fel.

Prof. Dr. Trócsányi László
az Európai Parlament képviselője

Trócsányival a NER egésze bukott

Ujhelyi István, az MSZP EU parlamenti képviselője kommentárt fűzött a mai Európai Parlament  jogi bizottságánnak (JURI) ülésén történtekhez.

Trócsányi László bukása az Európai Parlament szakbizottságában több mint súlyos. Nem egyszerűen az illiberális állam jogi főépítésze bukott el személyesen, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egészét gáncsolták el Európában.

Orbán jelöltje ugyanis ezen a ponton még nem is a szakmai alkalmatlansága miatt bukik el, hanem azért, mert világossá vált: hazug és korrupt. Az MSZP EP-képviselőjeként már korábban világossá tettem, hogy nem fogok megszavazni egy olyan Európai Bizottságot, amelyben Trócsányi László helyet kaphat.

Már jóval korábban rámutattunk Orbán jelöltének összeférhetetlenségére, ügyvédi irodájának gyanús megbízásaira, a deviza-károsultak szégyenteljes elárulására.

Ursula von der Leyen várhatóan új biztos-jelöltet fog kérni a magyar kormánytól. Ha így lesz, Orbánék akkor cselekednének felelősen, ha egy olyan személyt jelölnének helyette, akinek neve nem forrott egybe az illiberális állam kiépítésével és aki vállalja a közös európai értékeink képviseletét.

Trócsányi bukott – frissítve

Brüsszelből származó információink szerint Trócsányi László biztosjelöltet az Európai Parlament jogi bizottsága a jelölt anyagi érdekeltségei miatt összeférhetetlennek minősítette a biztosi pozíció betöltéséhez.

Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök-jelöltnek fel kell kérni a magyar kormányt jelöljön másik személyt a biztosi pozícióra.

Tegnapi cikkünkben már irtunk Rovana Plumb román biztos-jelöltről akit a jogi bizottság szintén nem talált megfelelőnek biztosi pozíció betöltésére.

A Momentum EP- képviselőitől származó információ szerint kérdések merültek fel a jelöltnek az általa alapított Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolatairól és az irodának juttatott kormányzati megrendelésekről.

A Momentumtól származó információk szerint kiderült, hogy

Trócsányi korábban hazudott a bizottságnak amikor azt állította, hogy az elmúlt 10 évben nem volt tulajdonrésze az ügyvédi irodájában,

időközben azonban eljutott a bizottsághoz Trócsányi 2018-as magyarországi vagyonbevallása, amelyben még résztulajdonosként szerepelt.

Trócsányi azzal érvelt, hogy nem vett fel osztalékot, és valójában csak a nevét viselte az ügyvédi iroda, ez azonban nem csak azért problémás, mert saját, a bizottság előtt eltitkolni próbált vagyonbevallásában is az szerepel, hogy 12.62%-os tulajdonrésze volt tavaly, hanem azért is, mert az ügyvédi iroda jelenlegi tulajdonosairól sehol nem találni nyilvános információt, sem cégadatbázisokban, sem az ügyvédi iroda honlapján. Az iroda ráadásul számos kormányközeli megbízótól kapott megrendelést az elmúlt években.

Ráadásul még egy hazugság kiderült:

Trócsányi írásban állította, hogy 2014 és 2019 között a résztulajdonában lévő Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda “nem vállalt kormányzati megbízásokat”. Ez azonban egyértelmű hazugság, és bizonyítható, hogy 2018-ban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda a Miniszterelnökséggel kötött szerződést, amely alapján egy paksi bővítésről szóló perben a magyar kormányt képviselte, és jogi tanácsadást is végzett a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.

A Momentum EP képviselői megtartva választási ígéretüket mindent megtettek azért, hogy a Fidesz hazugságai kiderüljenek és ne maradjanak következmények nélkül.

Az eredmény innentől várható volt: az EP érintett bizottsága szerint Trócsányit összeférhetetlensége alkalmatlanná teszi, hogy biztos lehessen.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint és mást itthon! Megjöttünk!

A címben szereplő kijelentéssel kezdi Facebook bejegyzését Donáth Anna, a Momentum Európa parlamenti képviselője. Donáth mostani felháborodását az váltotta ki, hogy az EU Tanácsa nem hívta meg az Európai Parlament képviselőjét a magyar kormány ellen zajló jogállamisággal kapcsolatos meghallgatásra. A magyar kormány a bevándorláspártiak bosszújának minősíti és Magyarország ellen támadásnak tartja a meghallgatást. A meghallgatáson a kormányt Varga Judit igazságügy-miniszter képviseli.

Nem fogom hagyni, hogy a Fidesz eltitkolhassa, hogy miként próbál kibújni a felelősség alól, milyen hazugságokkal érkezik Strasbourgba!

A finn elnökség kezdeményezésére ma hallgatják meg a magyar kormányt a 7-es cikkely alapján indult jogállami eljárás kapcsán az Általános Ügyek Tanácsában. De az meghallgatás már rosszul kezdődik: noha az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával, az Európai Parlament képviselőjét a finn elnökség eredeti szándékától eltérően végül mégsem hívták meg a meghallgatásra, állítólag a magyar kormány tiltakozására.

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli elfogadhatatlannak nevezte a Parlament kihagyását a procedúrából. Véleményével az összes európai parlamenti frakció egyetért.

“Orbán Viktor politikája arra épül, hogy hazudik Magyarországról Brüsszelben, Strasbourgban, az európai képviselők és tisztségviselők előtt, és hazudik az Európai Unióról Magyarországon, az óriásplakátokon. Most is hazudni akarnak a tanácsi meghallgatáson. Zárt ajtók mögött, gyáván. Ezt akadályozzuk meg a nyilvánosság erejével, folytatva azt a munkát, amellyel elejét vettük, hogy a fideszes bizottsági jelölteket szó nélkül, valami rossz “szokásjog” miatt megválasszák.

Jogunk van tudni, hogy valójában mi történik a Tanácsban, ugyanis ez minden európai polgárt – különösen a magyarokat – érintő közügy.

Vége van annak az időszaknak, amikor a Fidesz mást mondhatott odakint, és mást itthon. Megjöttünk!” – fejezi be felháborodott hangú Facebook bejegyzését Donáth Anna.

Trócsányi nem kockázatmentes jelölést kapott von der Leyentől

Trócsányi Lászlónak a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen. Nem biztos azonban, hogy ezzel a tárcával át fog menni a szakbizottságokon.

A volt magyar igazságügyi miniszter – Orbán Viktor óhajának megfelelően – a bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen, aki kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. Ezt a területet eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
Vagyis nem a szinte teljesen súlytalan (belső) humanitárius segélyezési biztosnak állítja Trócsányit von der Leyen, ahogyan azt brüsszeli értesülések előrevetítették.

Nagy az ellenállás Trócsányival szemben

Ezzel azonban lehet, hogy komoly kockázatot vállal a bizottsági elnök. A magyar politikussal szemben meglehetősen nagy a bizalmatlanság és várható ellenállás is. A testület tagjainak európai parlamenti megszavazásához nélkülözhetetlen liberális és szocialista frakciókban – felróva neki a hazai antidemokratikus törvényalkotás kiszolgálását – egyenesen „provokációnak” nevezték Trócsányi esetleges fajsúlyos politikai megbízását, illetve arról beszéltek, hogy nem kaphat ilyen szerepet az, aki maga (kormánytagként)

nem tartotta be az uniós jogszabályokat.

Márpedig Magyarországgal szemben zajlik a 7. cikkel szerinti jogállamisági eljárás, amelyet a finn EU-elnökség szeretne felgyorsítani. Ugyanezen fenntartások miatt kapta a jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor öt éve az oktatást, kultúrát, ifjúságpolitikát és sportügyet szintén a bővítési terület helyett.

Neki kéne képviselnie  jogállami alapelveket

Az uniós gyakorlatban a biztosok nem hazájukat képviselik a bizottságban, hanem a közösségi jog végrehajtását kell „kitaposniuk” a tagállamok kormányaiból. A bővítési biztos esetében ráadásul a felvételre váró országokon (Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekinthető távlatilag tagjelöltnek) kell számon kérnie a jogállami intézkedéseket és berendezkedést, a sajtószabadságot, a civil szervezetek akadálymentes tevékenységét.

A szakbizottságokban elakadhat a jelölés

Az Európai Parlament a teljes bizottságról együtt szavaz, majd a kinevezést az állam- és kormányfők Európai Tanácsa adja meg. Az EP-ben azonban – csak hogy megmutassa erejét – gyakran fordul elő, hogy

a szakbizottságokban „kizeccölnek” olyan jelöltet, akinek személye (netán felkészültsége) vagy a küldő kormány megítélése miatt nem elfogadható.

Ennek következménye a „portfóliócsere”, netán új jelölt kérése. (A felkészültségi probléma miatt nem lett annak idején energiaügyekért felelő biztos Kovács László, helyette a kevéssé erős adóügyeket kapta meg.)

A szocialista Ujhelyi István máris közölte, hogy a frakcióban

nem fogja megszavazni Trócsányit.

Hasonló magatartás várható a DK-soktól és a liberálisok közt helyet foglaló Momentum képviselőitől. Akik közrehatása következtében eddig három fideszes politikus bizottsági alelnöki szavazását kellett elhalasztani a kellő számú támogatás híján.

Ráadásul az EP-ben több frakció „berágott” amiatt, hogy a bizottsági elnöki jelöléskor az állam- és kormányfők felrúgták az úgynevezett csúcsjelölti rendszert. Amelyben minden képviselőcsoport kiválasztottja lett volna a testület élére jelölve. Ennek eredménye lett von der Leyen kiválasztása (Manfred Weber „ejtése” után). Sokan szeretnének elégtételt vennie ezen, amelynek ostora az amúgy is rossz megítélésű magyar kormány jelöltje hátán csattanhat.

Az eddig megismertek szerint a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető-alelnök lehet. Az új testületben nyolc alelnök lesz, közülük a három ügyvezető-alelnök kettős funkciót lát el, egyrészt felelősek lesznek a meghirdetett munkaprogramban szereplő három kulcstéma valamelyikéért, másrészt biztosi feladatokat is betöltenek.

Timmermans koordinálja az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát, ő lesz felelős a klímapolitikáért is. Vestageré a digitális kornak megfelelő Európa programja, egyúttal továbbra is betölti a versenyjogi biztosi posztot. Dombrovskis koordinálja az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos.

Az öt „szimpla” alelnök egyike a spanyol Josep Borrell, aki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lesz. Mellette a cseh Vera Jourová az „értékek és átláthatóság”, a görög Margarítisz Szkínász az „európai életmód védelme”, a szlovák Maros Sefcovic az „intézményközi kapcsolatok és tervezés”, míg a horvát Dubravka Suica a „demokrácia és demográfia” nevű portfóliót kaphajta. Ez azt jelenti, hogy a nyolc alelnöki pozíció közül négy a dél- és a kelet-közép-európai régiónak jutott.

A „sima” biztosok testülete. Az olasz Paolo Gentiloni gazdasági, az ír Phil Hogan kereskedelmi, a francia Sylvie Goulard belső piaci biztos lehet. Az osztrák Johannes Hahn lesz felelős a „Költségvetés és igazgatás” portfólióért, és közvetlenül a bizottság elnökének fog jelenteni. Didier Reynders (Belgium) a „Jogérvényesülés” portfólióért felel (beleértve a jogállamiság témáját is). Marija Gabrielé (Bulgária) az „Innováció és ifjúság”, Sztella Kiriakídiszé (Ciprus) az egészségügy. Kadri Simsonhoz (Észtország) tartozik az energiaügy, Jutta Urpilainenhez (Finnország) a „Nemzetközi partnerségek”, Virginijus Sinkevičiushoz (Litvánia a „Környezet és óceánok”. Nicolas Schmit (Luxemburg) viszi a „Munkahelyteremtést”, Helena Dalli (Málta) az „Egyenlőség” portfóliót. Janusz Wojciechowski (Lengyelország) az agrártelület felelőse, Elisa Ferreira (Portugália) a „Kohézió és reformoké”. Rovana Plumb (Románia) a közlekedési ügyeket viszi, Janez Lenarčič (Szlovénia) a „Válságkezelés” portfóliót. Ylva Johansson (Svédország) vezeti a Belügy nevű terület gazdája.

A futottak még tárcáját kaphatja Trócsányi László a bizottságban

A kevéssé jelentős belső humanitárius segélyezési feladatokat kaphatja meg a következő Európai Bizottságban Trócsányi László. Ez komoly súlyvesztést mutat(na). Kedden lesz hivatalos jelölti lista Ursula von der Leyentől.

Bár Orbán Viktor a bővítési biztosi posztot szemelte ki Trócsányinak, az előző igazságügyi miniszter több brüsszeli információ szerint is a szinte súlytalan humanitárius segélyezésért felelős területet kaphatja meg. A német Der Spiegel tudósítójának tvítje szerint így nézhet ki a következő Európai Bizottság összetétele.

Forrás: Der Spiegel

Ha mellé tesszük azt, hogy öt évvel ezelőtt Navracsics Tibornak is legalább a bővítési területet szerette volna Orbán – aztán lett belőle a szintén futottak még oktatás és ifjúsági ügyek -, akkor látható, hogy

nem múlt el nyomtalanul az EU-ban a magyar igazságügyi miniszterek szerepe az antidemokratikus berendezkedés kiépítésében és megszilárdításában.

A Trócsányi-féle tárca az EU-n belüli katasztrófák esetében kapna koordinátori szerepet. Ez a feladat – hasonlóan Navracsicséhoz – elsősorban nemzeti hatáskör, közös uniós fellépésre csekély az esély.

Trócsányi kapcsán a The Guradian emlékeztet is arra, hogy Trócsányi igazságügyi minisztersége idején egy sor törvényt vezettek be, amelyek jogi konfliktusokat váltottak ki az Európai Bizottsággal, amelyhez most csatlakozni kíván. Ő felügyelte a nem kormányzati szervezeteket kriminalizáló menekültsegítést és a magyarországi konténertáborok felállítását a menedékkérők számára, valamint olyan intézkedéseket, amelyek a CEU-t arra kényszerítették, hogy elhagyja Budapestet.

Az Európai Parlament polgári szabadságjogi és belügyi bizottságában ülő Sophie in ‘t Veld holland európai parlamenti képviselő azt mondta a brit lapnak, hogy a jelölést „provokációnak szánták”. „Hogyan tudunk valakit felelősségre vonni, aki nem tartja tiszteletben vagy ismeri el a szerződéseket?” – tette fel a kérdést az Orbán-kormányt nem túlzottan kedvelő holland politikus.

A német szociáldemokrata Birgit Sippel azt mondta, hogy „nem elégedett” a magyar jelöléssel.

„Nem lenne jó ötlet, ha olyan területeket kapna, mint a migráció, a belügyek, az igazságügy, tehát erre kell összpontosítanunk”

– mondta.

A parlamenti képviselőcsoportok ezen a héten kezdik megbeszéléseket a jelöltekről, de még nem sikerült egyezségre jutniuk. A Von der Leyen-bizottság csak akkor léphet hivatalba, ha minden biztos egyéni szakbizottsági meghallgatásokat követően szavazással nyeri el az európai parlamenti képviselők jóváhagyását. A végszavazás egy csomagban történik, tehát ha az EP valakit ki akar pöckölni, arra a bizottságokban kerül sor. A parlament általában egy vagy két biztost utasít el, mivel az EP-képviselők igyekeznek gyakorolni hatalmukat – emlékeztet a The Guardian.

A brit lap arra számít, hogy a képviselők és Trócsányi közötti konfrontáció kibontakozik, amikor az EU miniszterei ebben a hónapban megbeszéléseket folytatnak arról, hogy Orbán kormánya megsérti-e a jogállamiságot – miután a parlament példátlan döntést hozott az EU legsúlyosabb fegyelmi eljárásának megindításáról, vagyis a 7. cikkelyes processzusról.

A finnek bekeményítenek Orbánéknál

A finn uniós elnökség keretében meghallgatást tartanak a Magyarországgal szemben zajló 7-es cikkelyes eljárás keretében. Támogatják az uniós finanszírozás jogállamisághoz kötését.

A második félévben Finnország az EU soros elnöke. Ennek céljait ismertetve Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter ma az Európai Parlament állampolgári jogi, igazságügyi és belbiztonsági bizottságában (LIBE) bejelentette (a felvétel itt megtekinthető), hogy a jogállamiság megerősítése a célja a finn elnökségnek.

Ennek keretében tovább viszik a korábban elkezdett 7-es cikkely szerinti eljárásokat. A Magyarországgal kapcsolatos ügyben szeptemberben megtartják az első meghallgatást az Általános Ügyek Tanácsában – mondta Henriksson. Ezen a magyarországi jogállamisági helyzetet és a demokrácia állapotát vitatják meg.

Hatékonyabb jogállamisági eszköztárat szeretne Finnország. A bizottsági ülésen arról is beszélt a finn miniszter, hogy szeretnék, ha

az uniós finanszírozás és a jogállamiság közti kapocs megerősödne.

A jogok és értékek is a finanszírozás részét képezik – tette hozzá.

A meghallgatás eredményének ismeretében szeptember 30-án Budapestre látogat az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, Antti Rinne. A magyar kormány mindenesetre elutasítja a költségvetés és a jogállamiság összekötését.

A LIBE bizottságba jelölte a Fidesz Hidvéghi Balázst harmadik alelnöknek. Az Európai Néppárt azonban harmadszor se terjesztette be szavazásra a mai ülésre több frakció ellenállása miatt.

Megvédik-e a jogállamot?

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)
Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.
Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.
Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK