Kezdőlap Címkék Európai Parlament

Címke: Európai Parlament

Az MSZP és Jávor is megszavazza a Sargentini jelentést – Frissítve!

1

A Független Hírügynökség MSZP-közeli forrásból úgy értesült, hogy az MSZP szerdán megszavazza a Sargentini-jelentést. Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője is igen gombot fog nyomni.

Az MSZP mai elnökségi ülésén délután  születik döntés. Forrásaink szerint ugyanakkor volt egy olyan javaslat is, hogy az MSZP európai parlamenti képviselői ne vegyenek részt a szavazáson.

Mint emlékezetes, eddig csak a DK jelentette be az ellenzéki pártok közül, hogy megszavazzák a jelentést.

Egyelőre elbukott a szerzői jogi reform

Az internetes tartalomszolgáltatók és a jogdíjat remélő szerzők vitájában egyelőre előbbiek állnak nyerésre. Az EP csütörtökön visszadobta a támadások kereszttüzébe került tervezetet a szakbizottságnak.

Az Európai Parlament igen szoros szavazással, 318 szavazattal 278 ellenében visszadobta a jogi szakbizottságnak a szerzői jogi reformról szóló előterjesztést. Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port felvert jelentését, amelynek értelmében

automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik

– írta az MTI a tervezetről.

Az ellenzők szerint viszont az új szabály megölné az internet lényegét. A megosztás, valamint az innováció helyét a felhasználók folyamatos ellenőrzése venné át. Robotok döntenék el, mit oszthat meg az ember és mit oszthatnak meg vele mások. Mindent kiszűrnének és letiltanának, ami bármiféle problémát okozhat. A szólásszabadságunk forog kockán. Nyakunkon a cenzúra – ez már a Liberties jogvédő szervezet véleménye.

Az Artisjus magyar szerzői jogi egyesület csalódott az eredmény láttán. Közleményükben azt írják, hogy dacára annak, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot, a parlament elutasította azt.

Az Artisjus szerint a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy

a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat

(például a YouTube-ot) és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő streamingszolgáltatókat (például a Spotifyt vagy a Netflixet). Ezek a szolgáltatók ugyanis ugyanazért a közönségért versenyeznek, de nagyon eltérő feltételek mellett.

A tervezetet elutasító Szanyi Tibor EP-képviselő szerint ebben a formában nem jó a szabályozási kísérlet. Azzal a problémával nézünk szembe, hogy egyszerre akarjuk Európa-szerte lehetővé tenni a felhasználók számára a szélesebb körű internetes hozzáférést a különböző művekhez, és garantálni, hogy a szerzők is méltányosan részesedjenek a termékeik felhasználásával előállított értékből – írta blogjában.

Úgy véli, hogy nem sikerült az arany középutat megtalálni. Éppen ellenkezőleg, az európai néppárti képviselő (EPP) által jegyzett jelentés kritikusai leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, valamint arra is kitértek, hogy

a javaslat leginkább a nagy médiaplatform vállalatok érdekeit szolgálná,

miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését.

A szavazás előtt néhány nappal az Artisjuson összeállítás jelent meg, amely hat pontban igyekszik megcáfolni az ellenérveket, és színes infografikát is készítettek hozzá. Ők is abból indulnak ki, hogy a művészek, alkotók az ellen tiltakoznak, hogy az olyan platformszolgáltatások, mint a YouTube vagy a Vimeo

az ő műveikből építenek üzletet, de a haszonból az alkotók maguk már alig-alig részesülnek.

A cél pedig nem a tartalom szűrése, hanem az, hogy a kifejezetten profitorientált internetes cégek tisztességesen működjenek, a platformoknak is engedélyt kelljen kérniük a felhasználáshoz, és persze jogdíjat fizetni.

Mint írják, a világhálón található tartalmak eredeti tulajdonosainak érdekei is jelenjenek meg végre.

Cáfolni igyekeznek azt is, hogy a felhasználókra nézve korlátozást eredményezne az internet használatában, a szabály ugyanis csak a platformszolgáltatásokat és a tartalmak jogtulajdonosait érintenék. A szükséges engedélyt is a szolgáltató szerezné be, tehát a felhasználók élete is egyszerűbbé válna, a jogtulajdonosoknak pedig biztosítani kell, hogy ezek az engedélyek valóban lefedjék az összes (nem kereskedelmi célú) felhasználást.

Tévhitnek minősíti a szerzői jogi szervezet, hogy veszélybe kerülnének a Wikipédia-szerű oldalak, a blogok és nyílt forráskódú szolgáltatások.

A non profit oldalak és szolgáltatások nem válnának engedélykérésre kötelezetté.

A legnagyobb visszhangot a mémek eltűnésének veszélyéről szóló állítás tette ki. Az Artusjus szerint azonban ez is tévedés,

a paródiák vagy mémek akár csak eddig, ezután is a szerzői jogi kivételek közé tartoznának, azaz szabadon készíthetők,

a tervezet nem vezetne be változást.

Különösen a professzionális művészek esetében óriási és a szó szoros értelmében életbe vágó kérdésről van szó, legalábbis ez derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amelynek végső megállapítása az, hogy a zenészek zöme se nálunk, se az Egyesült Államokban nem tud megélni a zenéből.

Ennek része az is, hogy igen kevés pénz származik a jogdíjból. A koncertezésen kívüli fő jövedelemforrások nagyon eltérnek. Magyarországon a második helyen a jogdíjak állnak: a csak zenéből élők jövedelmének átlag 19 százalékát adják (a teljes állásban dolgozóknál ez 15 százalék). Az amerikai felmérésben a jogdíj mint külön, egyben kezelt jövedelemforrás nem szerepelt. A YouTube-monetizáció (vagyis a pénzkereseti lehetőség videókkal) átlaga pedig elenyésző, 0,1 százalék.

Félmillió eurót kell visszafizetnie a pezsgőző szélsőjobbnak

0

A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.

Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.

A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők

– az európai adófizetők költségére.

A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal

költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.

A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.

A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.

Bevetnék az uniós atombombát Magyarország ellen

0

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést, amely a hetes cikkely alapján történő eljárás megindítását javasolja.

A jelentés, amelynek elkészítését az EP plenáris ülése rendelte el, azt állapította meg, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A dokumentumot a bizottság 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Áprilisban, a jelentés bemutatásakor annak készítője, Judith Sargentini zöldpárti képviselő azt mondta, hogy nem a menedékkérőkről van szó, amire a magyar kormány gyakran hivatkozik. A magyar kormány szerint ugyanis csak egy újabb „Soros-jelentésről” van terítéken.

A jelentéstervezetet a bizottság múlt szerdán vitatta meg, akkor Judith Sargentini azt mondta, hogy a magyar alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat. Egyébként több fideszes módosító javaslatot is elfogadtak.

Michal Boni lengyel néppárti képviselő a vitában arról beszélt:

a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, és arról, hogy számos szabályt megsértettek.

Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Szerinte szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.

A vitában a magyar képviselők is elmondták a véleményüket.

Gál Kinga fideszes képviselő akkor kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a „Stop Soros” törvénycsomag bírálói „illegális emberkereskedőket védenek”.

Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés „valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen”. Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE „egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot”, miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. „Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok” – mondta a vitában.

A jelentés készítése közben nyilvános meghallgatást is tartottak.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy „nincs európai értelemben vett demokrácia” Magyarországon.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon „alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei”, a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé,

amely kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A folyamat azonban több lépcsős, a parlamentben is a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség – vagyis szükség van az Európai Néppárt képviselőinek, vagy legalábbis egy részüknek a szavazatára.

Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról, amely például a szavazati jog felfüggesztése lehet. Ehhez azonban már egyhangú döntésre van szükség.

Visszaüthet, ha az EU megvonja az illiberális tagállamok pénzének egy részét

0

Az Európai Unió következő költségvetése szeretné bizonyos normák betartásához kötni a pénzek kifizetését. Ne támogassuk az illiberális tagállamokat – mennydörög Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Ugyanez a véleménye Emmanuel Macron francia elnöknek. De vajon valóban erkölcsi felháborodásról van szó vagy pedig nagyon is gyakorlatias javaslatokról?

 

A kínos kérdést a baloldali Social Europe portálon veti fel Sławomir Sierakowski, akinek hazája Magyarországgal együtt a fő célpontja az EU tervezett pénzelosztási reformjának. A lengyel szerző rámutat arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki pártok is elvetik Brüsszelnek ezeket a javaslatait, mondván a pénz elvonása nem a vezetőket (Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski) büntetik elsősorban, hanem magát a népet. Ráadásul nem veszik figyelembe, hogy Orbán és Kaczynski demokratikusan megválasztott vezetők.

Mindenekelőtt a koppenhágai kritériumokat vennék figyelembe a pénzelosztásnál: ezek szerint az EU minden tagállamának ragaszkodnia kell a liberális demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz illetve a kisebbségek jogainak betartásához. Lengyelország esetében a nevezetes hetes cikkelyt épp a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt akarja alkalmazni a brüsszeli bizottság. A bíróságok alárendelése a politikai hatalomnak valóban kétes értékű kísérlet Lengyelországban, de jogilag bizonyítani a koppenhágai kritériumok megsértését nem könnyű feladat.

Ezenkívül felmerül az a kínos kérdés is:

vajon más tagállamok mennyiben respektálják ezeket a kritériumokat?

Máltán és Szlovákiában meggyilkoltak oknyomozó újságírókat, akik a miniszterelnök kétes ügyei után kutattak. Mindkét esetben az államhatalom furcsa összefonódásai kerültek felszínre.

Sławomir Sierakowski szerint politikai előnyt kívánnak kovácsolni az illiberális tagállamok elítéléséből. Guy Verhofstadtot elsősorban az zavarja, hogy az Európai Parlamentben mindent a néppárti – szociáldemokrata koalíció dönt el, a liberálisok a partvonal mellett ugathatnak, de fontos szerepük nincs Brüsszelben. Ráadásul a Fidesz benne van az Európai Néppártban, ahol sokan szimpatizálnak Orbán Viktor nézeteivel.

A politikai számítás Emmanuel Macron esetében is felfedezhető: saját szélsőjobb ellenzékét figyelmezteti, és egyben igazolja magát saját baloldali választói előtt.

Ezért is merült fel az ellenzéki pártok körében is Magyarországon és Lengyelországban, hogy visszaüthet, ha az EU pénzt von el morális kritériumokra hivatkozva az illiberális tagállamoktól. Ennek következtében ugyanis csak tovább erősödhet a Fidesz és a Pis népszerűsége az európai választások idején. Létrejöhet egy olyan Európai Parlament, amelyben “kultúrharc folyik” ahelyett, hogy az EU számára fontos kérdésekben döntenének.

Nem támogatta a Fidesz a csalások elleni küzdelmet

0

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz nem szavazta meg az Európai Parlamentben a csalás elleni küzdelemről szóló 2016-os jelentést.

A képviselő közleményében azt írja:

„a Fidesz megint a korrupció mellett szavazott Brüsszelben”.

Szerinte ahhoz már hozzászoktak, hogy a fideszes EP-képviselők „bárgyú sorosozással” érvelve „gyáván” tartózkodnak, vagy akár saját pártcsaládjukkal, az Európai Néppárttal is szembe menve nem-mel szavaznak a civil társadalmat, az emberi jogokat, az európai értékek védelmét vagy a sajtószabadságot érintő kérdésekről.

Ujhelyi azt írja, olyan is volt már, hogy „a korrupcióellenes fellépések kapcsán egyszerűen sunyítanak a kormánypárti politikusok és inkább a korrupció elfedését pártolják szavazataikkal”, és szerinte most is ez történt. A Fidesz képviselői ugyanis, ahogy fogalmaz, „tulajdonképpen egyedül” a Néppártból,

tartózkodtak az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2016. évi jelentés megszavazásakor.

Pedig volt olyan fideszes képviselő, aki a szakbizottság véleményét még támogatta egy korábbi szavazáson – a vélemény kiemelte többek között az Európai Ügyészség fontos szerepét.

Ujhelyi szerint a Fidesz ezzel nem támogatta, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között szorosabb legyen az együttműködés például a sokmilliárd eurós kárt okozó áfa-csalások felderítése érdekében, és nem támogatták egy olyan adatbázis kiépítését sem, amely tartalmazná a tagállami szabálytalanságokat, például a közbeszerzések kapcsán.

Ahogy az MSZP-s EP-képviselő fogalmaz: „A Fidesz nem támogatta az Európai Ügyészség mielőbbi elindulását, de tartózkodásával nem támogatta azt sem, hogy a tagállamokat rászorítsák az OLAF-vizsgálatok eredményeinek hatékonyabb figyelembe vételére és az ezek alapján megtett vádemelési javaslatok számának növelésére.”

Már biztos: feltételekhez kötik az uniós támogatásokat

A jogállami feltételekhez kötik a 2020 utáni uniós költségvetést – hangzott el az Európai Parlament ülésén. Hírek szerint cseles megoldást választanak a „magyar” problémára. Két olyan keret kiadásait is csökkentik, amelyekből eddig Magyarország sok pénzt kap.

Költségvetési eszközökkel is védeni akarják a jogállami rendszert – erről beszélt az EP plenáris ülésén Günthet Öttinger, az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa a 2021-27-es uniós költségvetési tervezet ismertetésekor. Előtte Jean-Claude Juncker EB-elnök elmondta, nem egyes tagállamokról van szó, hanem az Európai Unió architektúrájának védelméről.

Az eredetileg sajtótájékoztatóra tervezett, végül az ennél nagyobb súlyú parlamenti vitában kirajzolódott a pártcsaládok közti inkább már csak megfogalmazásbeli különbség. Manfred Weber (Európai Néppárt) frakcióvezető csak arról beszélt, hogy vannak korrupciós ügyek, OLAF-jelentések, és kérdés, hogy minden pénzt jól fizetnek-e ki jelenleg.

Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője aztán nevén nevezte a jogállamisági kritérium okát:

Az uniós pénzt nem Orbán Viktor családjára vagy új stadionra kell költeni.

A jogállami feltételek kapcsán Öttinger arról beszélt, hogy az európai adófizetők pénzéről van szó. Ha vita támad valamely országban a kifizetésekről, tudniuk kell, hogy bízhatnak az igazságszolgáltatás függetlenségében, ezért fontos a kifizetések összekötése ezzel – hangsúlyozta a pénzügyi biztos.

A vitában egyelőre nem derült ki, hogy mi lenne a „magyar” probléma megoldásának kulcsa. A Politico európai kiadása azonban megtudta. Eszerint – ahogyan ezt a portfolio.hu ismerteti – „cseles” módot választottak. Szétválasztanák a költségvetési keretet és a kifizetések szabályrendszerét. Míg előbbi egyhangú elfogadást igényel, utóbbi csak minősített többséget, amelyet egy-két tagállam nem tud megtorpedózni.

Ez pedig azt jelentené, hogy ha úgy találják, hogy sérült az igazságszolgáltatás, benne a bíróságok függetlensége, és nem megfelelő az uniós támogatások kifizetése, akkor a bizottság leállíthatja a folyósítást. Sőt,

a testület a tagállami kormánytól saját kezébe vehetné a támogatások elosztását.

Magyarul: ha korrupciós ügyek gyanúja vetődik fel, és a bizottság azt tapasztalja, hogy a tagállami hatóságok nem vizsgálják ki ezeket, akkor a testület saját hatáskörbe vonja a támogatások elosztását.

A következő EU-költségvetésnek egyébként is vesztese lehet Magyarország.

Két nagy olyan alap kiadása is csökkenhet, amelyekből Magyarország jelenleg is rengeteg pénzt kap.

A kohéziós alapok (a felzárkóztatást szolgáló tárca) 7, az agráralap 5 százalékkal kevesebbet fog elkölteni, ha jóváhagyják a tervezetet.

A korábbi elképzeléssel ellentétben a bizottság lényegében változatlan mértékben szedne be pénzt a tagállamoktól. A britek kiesése miatti űrt a takarékosság mellett a saját bevételek növelésével akarja kitölteni a bizottság.

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

0

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.

Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint

„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.

Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.

Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.

MTI/FüHü

Az Európai Parlament újabb bizottsága bírálja a magyar kormányt

0

Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, többek között a felsőoktatási törvény módosítása, a roma gyerekek szegregációja és a sajtószabadság egyre jobban romló helyzete miatt.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A téma azért szerepelt a bizottság napirendjén, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolni fogja a véleményét. A dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben

ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben

a jogállamiság elvek megsértése miatt. Ahogy korábban írtuk, ezt javasolja az EP költségvetési ellenőrző bizottságának jelentéstervezete is.

A CULT tervezetét Petra Kammerevert jelentéstevő ismertetette. Többek között emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusnak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Írnak arról is, hogy a roma gyerekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is

mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez,

és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

A jelentés szerint „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy

„kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”,

a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban.

Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán azt mondta, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.

A néppárti (tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó) úgynevezett árnyékelőadó Michaela Sojdrova szerint

aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,

azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Szerinte az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.

A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő azt mondta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Szerinte tényszerű és fair véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. Azt is mondta: „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi”, és

visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Bocskor Andrea szerint a felsőoktatási törvény kapcsán a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Beszélt arról is, hogy a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.

A szintén néppárti Milan Zver, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban, és Orbán Viktor eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel. Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.

A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK