A máltai hatóságok tíz embert tartóztattak le Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolásának kapcsán. Ezt maga Joseph Muscat miniszterelnök közölte az újságírókkal. A kormány kiemelt ügyként kezeli az esetet, amit jól szimbolizál az is, hogy egymillió eurós jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek.
A három gyanúsított: George és Alfred Degiorgio, illetve Vincent Muscat. Mindhármuknál robbanószereket találtak. Máltán azt írja elő a törvény, hogy a letartóztatott gyanúsítottakat vagy bíróság elé kell állítani, vagy szabadon kell engedni 48 óra elteltével. Közben az uniós parlamenti honatyák jártak Máltán, ahol nemrég maffiamódszerekkel gyilkolták meg a kormányt bíráló újságírónőt.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért hét európai képviselő számára miután korábban életveszélyesen megfenyegették Málta egyik EP képviselőjét. Tajaninak nemrég hasonló levelet kellett küldenie Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP képviselőt, aki a populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.
Októberben Daphne Caruana Galizia autóját maffiamódszerekkel robbantották fel Máltán, ahol az oknyomozó újságírónő többször is életveszélyes fenyegetést kapott. Az Európai Parlament gyanúja az, hogy ezek a fenyegetések részben kormányzati körökből érkezhettek. Az oknyomozó újságíró ugyanis azt állította:
a kormányfő neje egymillió dollárt kapott Azerbajdzsán elnökének lányától.
Az európai sajtó nemrég leleplezte, hogy Azerbajdzsán mintegy 2,5 milliárd dollárt szánt arra, hogy európai vezetőket vesztegessen meg. Magyarországra is érkezett azeri pénz, a baltás gyilkos kiadatása környékén. Az Európai Parlament követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.
Természetesen nemcsak ezt akarták tudni az EP képviselők Máltán, hanem tisztázni akarták a kormányzat érintettségét egyéb korrupciós ügyekben is. A miniszterelnök kabinetfőnöke és néhány miniszter is belekerült abba a botrányba, amely Panama-papírok néven vált világhírűvé. A Panama-papírokból kiderült, hogy sok európai vezető offshore paradicsomokba menekíti pénzét.
A populista magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozói előtt az Európai Néppárt vezetőivel egyeztet, de miért áll fenn még mindig ez a helyzet? – tette fel a szónoki kérdést Mark Rutte holland miniszterelnök.
A politikus az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) tanácskozásán szólalt fel, ahol a téma Európa jövője volt. Mark Rutte, aki nehéz választási harcban győzte le szélsőjobboldali populista ellenfelét – akit egyébként Magyarországon a kormánypárti sajtó nagy rokonszenvvel kísért – elítélte Orbán Viktort, amiért szembenáll Brüsszelel, és ezt teszi meg politikai kampányának alapjává.
A holland miniszterelnök arról beszélt, hogy
félti a populizmustól Európa jövőjét,
hiszen az nemcsak Hollandiában vagy Magyarországon, de sok más tagállamban is megmutatkozik.
A tanácskozáson felszólalt Christian Lindner is, a német szabaddemokrata párt, az FDP vezetője is, és cáfolta, hogy pártja euroszkeptikus álláspontra helyezkedni. (Az FDP volt az a párt, amely megfúrta a Jamaica-koaliciót Németországban). Lindner, aki a német Macronnak is neveznek, hangsúlyozta, hogy nem euroszkeptikus, de ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam tegye rendbe a pénzügyeit, és csak utána szóljon bele az Európai Unió ügyeibe.
Ez kevéssé leplezett bírálat volt Emmanuel Macron francia elnök reformterveivel szemben is, aki szorosabb integrációt akar az eurozónában, közös költségvetéssel és közös pénzügyminiszterrel. Németországban csak félszívvel támogatják a reformot, mert nem akarják felvállalni Franciaország és néhány más tagállam hatalmas államadósságát, és az ebből adódó problémákat.
Mark Rutte holland miniszterelnök is bírálta Macron elképzeléseit, szerinte a szorosabb integráció nem megoldás a problémákra. „Ne prédikáljunk, mert azzal csak rontunk a dolgon. Brüsszel arra való, hogy azokat a problémákat, melyeket a tagállamok maguk nem tudnak megoldani, azt közösen tegyék meg. Az EU nem helyettesítheti a nemzetállamokat”- mondta Mark Rutte holland kormányfő, aki a Liberálisok és Demokraták Európáért tanácskozáson szólalt fel Amszterdamban.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért a hét máltai képviselő számára, miután egyiküket korábban életveszélyesen megfenyegették.
Tajani nemrég hasonló levelet kellett, hogy küldjön Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP-képviselőt, aki a jobboldali-populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.
Néhány hete Máltán felrobbantották egy oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia autóját. Előtte
ő is életveszélyes fenyegetéseket kapott, az Európai Parlament gyanúja szerint ezek részben kormányzati körökből érkeztek.
Az újságíró ugyanis gyakran foglalkozott a kormányt is érintő kínos ügyekkel: az azeri korrupciós botránnyal vagy a Panama Papírokkal.
Az Európai Parlament korábban már követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.
Antonio Tajani, az Európai parlament elnöke arra kérte Beata Szydlo lengyel miniszterelnököt, hogy gondoskodjon az európai honatyák biztonságáról Lengyelországban.
Az ügy előzménye az, hogy Katowicében a hétvégén szélsőjobboldali tüntetést tartottak, amelyen jelképesen felakasztottak néhány európai parlamenti képviselőt, akik megszavazták azt a határozatot, mely elítélt egy korábbi szélsőjobboldali felvonulást Varsóban.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök elítélte a katowicei szélsőjobboldali tüntetést , de azt üzente Antonio Tajaninak: figyeljen oda jobban azokra a képviselőkre, akik Lengyelország ellen szavaznak az európai parlamentben.
Varsó és Brüsszel között több kérdésben is vita folyik. Az Európai Unió különösen kifogásolja a lengyel bírósági reformot, mely csökkenti a bírák önállóságát és megnöveli a kormányzat befolyását az igazságszolgáltatásban.
Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését.
Szerdán az Európai Parlamentben (EP) az erről szóló szavazáson 438 képviselő támogatta a néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok és zöldpártiak közös kezdeményezését, 152 ellenezte, 71 pedig tartózkodott.
A határozatban azt írják, hogy
az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.
Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról. A különjelentésről aztán majd ismét szavazást fognak tartani egy strasbourgi ülésen és ha ezt megszavazzák (ekkor már négyötöd kell) , akkor a hetedik cikk szerinti eljárás indul. A szavazati jog megvonásához az Európai Tanácsban egyhangú döntés szükséges. Magyarország többször jelezte, hogy Lengyelország esetében vétózni fog.
Korábban a lengyel alkotmánybíróság azt nyilatkozta, hogy
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására
Így reagáltak Frans Timmermansnak, az EB alelnökének Strasbourgban elhangzott szerda délelőtti kijelentéseire, amikor a lengyel jogállamiság helyzetéről volt szó. Többek közt azt mondta, hogy a lengyel politikai vezetésnek vissza kellene állítania az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását.
A lengyel alkotmánybíróság szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.
Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans akkor arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben. Ennek oka, hogy a varsói kormány szorosabban kezdte ellenőrizni a közmédiát és megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét.
Az erőszaktól és a zaklatásoktól megvédendő intézkedést sürget az Európai Parlament. Először házon belül is körülnéznének. Van mit vizsgálniuk, tavaly maguk is eltussoltak ügyeket.
Az Európai Parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű jogszabályjavaslatot is magában foglaló átfogó uniós stratégiát, amely
„megvédi a nőket és lányokat az erőszaktól”,
ideértve a szexuális zaklatást és mindenfajta nemi visszaélést.
Az 580 támogató szavazattal, 10 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői úgy vélik: külön intézkedésekre van szükség, mert az ilyen visszaéléseket kevesen jelentik be. A szexuális zaklatás elleni küzdelemnek ugyanis kulcsfontosságú része, hogy kezeljék az alacsony bejelentési arányt és a társadalmi megbélyegzés kérdéseit – olvasható az állásfoglalásban.
Zéró toleranciát hirdettek a szexuális zaklatással és erőszakkal szemben, határozottan elítélték az ilyen jellegű visszaélés minden formáját és az eseteket övező gyakori közönyt.
„Az elkövetőket felelősségre kell vonni”
– jelentették ki.
Arra szólítottak fel, hogy az Európai Parlament sürgősen vizsgálja meg az intézményen belül tapasztalt szexuális zaklatásról és visszaélésről szóló beszámolókat. Indítson kötelező képzést a képviselők és a személyzet valamennyi tagja számára. Hozzon létre független szakértőkből álló munkacsoportot és
vezessen bizalmas nyilvántartást az esetekről.
Javítsák a meglévő eljárásokat, valamint támogassák az áldozatokat és ösztönözzék őket arra, hogy megszólaljanak, és a parlament vezetésének, valamint a rendőrségen jelentsék be az ilyen eseteket.
A képviselők emellett felszólították az összes politikust, hogy aktívan lépjenek fel a parlamenteken belüli és azokon kívüli szexuális zaklatás megelőzése és leküzdése érdekében.
A nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint
az Európai Parlamentben is voltak szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyek,
de ezek egyetlen esetben sem jutottak el a nyilvánossághoz. Tavaly egy zárt EP-bizottság 15 képviselő estében tárt fel hatalommal való visszaélést asszisztensekkel szemben, de ezek az ügyek nem kerültek nyilvánosságra. Egyes információk szerint Martin Schulz, az EP korábbi elnöke személyesen állította le azt az eljárást, amely kivizsgálhatta volna a konkrét eseteket.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hétfőn
sokkolónak nevezte
az Európai Parlamentben tapasztalt szexuális zaklatásokat. Belső bizottság létrehozását ígérte, hogy kivizsgálják az ügyeket, megtalálják és megbüntessék a felelősöket. Külső szakértők bevonását ugyanakkor elvetette.
Korábban a svéd külügyminiszter, az Európai Bizottság egykori alelnöke beszélt arról, hogy őt is molesztálták, „európai vezetők egy találkozóján”, de zaklatás érte az uniós igazságügyi biztost is.
Az Európai Unió alapjogi ügynöksége által 2014-ben készített, A nőkkel szembeni erőszak című tanulmány szerint a felnőtt korú nők egyharmada élt át fizikai vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban
a nők 55 százaléka volt kitéve szexuális zaklatásnak, és az áldozatok 32 százaléka szerint a zaklató egy felettes, kolléga vagy ügyfél volt.
A képesítést igénylő vagy felső vezetői posztokon dolgozó nők 75 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglalkoztatott nők 61 százaléka volt már kitéve szexuális zaklatásnak. Az Európai Unióban a 18 és 29 év közötti fiatal nők 20 százaléka tapasztalt már internetes zaklatást, és minden tizedik nő élt már át zaklatást „az új technológiák útján”.
Időről-időre előkerül az élelmiszerpazarlás témája – mint most is, amikor az egyik, Magyarországon is népszerű globális áruházlánc saját megelőző gyakorlatára hívja fel a figyelmet –, ám valójában keveset, s inkább csak kampányszerűen beszélünk a témáról. Pedig globális problémáról van szó, olyanról, amelynek megoldása milliók életét tehetné könnyebbé.
Forrás: Európai Parlament
Kezdjük talán néhány sokkoló adattal: globálisan az élelmiszertermelésnek durván a harmada, évi 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe, s meglepő módon – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adataiban – a fejlett és a fejlődő országok közel fele-fele arányban tehetők ezért felelőssé. Európában – az Európai Parlament által közzétettek szerint – fejenként 173 kilogramm élelmiszert dobunk ki, Magyarországon pedig – az Élelmiszerbank egyik jelentése értelmében – minden esztendőben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A fenti adatok sokkolók, hát még, ha azt mondjuk, hogy csak az Európában kidobott élelmiszer mennyiége elegendő lenne 200 millió ember táplálására. S ami még meglepőbb – hogy folytassuk a furcsa tények sorát –, hogy az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában ilyen módon elpazarolt étel 300-300 millió ember számára szüntetné meg az éhezést.
Az ételhulladékok – a morális kérdések felvetése mellett – nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia. Káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Ami egyben azt is jelenti, hogy aki hozzájárul az élelmiszerpazarlás visszaszorításához, az egyben hozzájárul a környezet védelméhez is.
Lépések minden szinten
Nem véletlen, hogy szinte minden szinten történnek lépések a probléma kezelésére. Néhány hónapja az Európai Parlament fogadott el állásfoglalást a kérdésben, s ebben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest
2025-re 30, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a jelenleg 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége az Unióban.
Az egyes államok közül is több lép: például Franciaországban törvény tiltja a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára a megmaradt élelmiszer kidobását, azt kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.
S vannak – egyre nagyobb számban – olyan cégek, láncok, amelyek saját hatáskörben lépnek: ilyen például a Tesco Európa, amely – a régióban a szektor képviselői közül elsőként – közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc egyébként 2014-ben indította el áruházi élelmiszermentő programját idehaza, amelynek eredményeként
2017. augusztus végéig összesen több mint 7841 tonna adományt adtak át, ami mintegy 19,6 millió adag ételnek felel meg.
Ebben fontos partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek küldetése, hogy visszaszorítsa az élelmiszerpazarlást, és csökkentse a nélkülözők számát. Az Élelmiszerbank több mint 12 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az idén mentett 5000 tonna élelmiszer közel 2/3-át ezek alkotják.
Ha ezt a mennyiségű mentett élelmiszert kamionokra tennénk, 3 km hosszan állna a sor – olvasható az egyesület honlapján
S azután vannak még ennél is civilebb kezdeményezések, amilyen például a Budapest Bike Maffiáé, amely 2014 nyara óta foglalkozik ételmentéssel. Fontosnak tartják, hogy a megmaradt, de nem felhasznált friss ételek/étel-alapanyagok ne a kukában végezzék.
Ők a vendéglátó helyekkel, mutikkal, rendezvényszervezőkkel, s civil felajánlókkal dolgoznak együtt.
Az esetek többségében maguk mennek el az ételekért, dobozokat biztosítanak a csomagoláshoz, majd az ételeket frissen kiosztják az utcán élő rászorulóknak, vagy elszállítják egy-egy intézménybe, hidat képezve felajánló és rászoruló között.
A Tesco számai. A cseh, lengyel, szlovák és magyar áruházakat tömörítő Tesco Európa a 2016/2017-es pénzügyi évben összesen 3 325 675 tonna élelmiszert értékesített, működése során pedig 60 918 tonna élelmiszer-felesleg és -hulladék keletkezett. A feleslegből régiós szinten 8143 tonna élelmiszert adományozott rászorulóknak, s ajánlott fel állatmenhelyek számára, illetve takarmányozásra. A magyar áruházlánc ezen időszak alatt 944 556 tonna élelmiszert adott el, miközben 19 233 tonna a boltokban maradt. Utóbbiból 3421 tonna el nem adható, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert rászorulóknak adományozott, míg 5755 tonna – részben emberi fogyasztásra alkalmas, részben sérült – élelmiszerrel állatmenhelyeknek segített. Magyarország így az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.
A magyar uniós fejlesztésekben volt tavaly a legtöbb szabálytalanság, amely miatt visszafizetésre kell számítani – hámozható ki az uniós szakzsargonból, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének sajtótájékoztatóján. Ingeborg Grässle nem érti a „felhajtást” a felcsúti kisvasút ügyében.
A nagy várakozásokat nem igen visszaigazoló sajtótájékoztatón az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) német CDU-párti elnöke örömüknek adott hangot afelett, hogy sok uniós fejlesztés zajlik Magyarországon. A két napos helyszíni bejárások végén Ingeborg Grässle leszögezte, hogy vizsgálatuknak nem célja beavatkozni a magyar politikai csatákba, és nem szeretik, ha ehhez felhasználják őket. (A magyar kormány mindent elkövetett, hogy csak a választások után érkezzenek a raportőrök.)
A CONT célja a támogatások felhasználásának szabályosságát és jogszerűségét vizsgálni, nem ők döntik el, történt-e korrupció – mondta német kereszténydemokrata politikus.
A megnézett projektekben, a 4-es metró kivételével, nem láttak kirívó szabálytalanságokat.
A CONT delegátusai a három magyar EP-képviselővel a 4-es metrót alapvetően jónak minősítették Grässle szerint. De – tette hozzá – látni jelét visszaéléseknek. Az bizonyos, derült ki szavaiból, hogy lesz visszafizetés, de ennek mértéke még nem dőlt el. Tehát a jelenleg 100 százalékra becsült arány se bizonyos. Ehhez meg kell várni a magyar ügyészség nyomozásának végét.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnálatosnak tartják, hogy a magyar kormány nem támogatja az uniós ügyészség gondolatát.
A CONT küldöttjei megnézték a felcsúti kisvasutat. Ingeborg Grässle szerint
„nem látják be, miért volt ekkora felhajtás”.
Itt 1,7 millió euró elköltésének módját vizsgálják. Abban a bizottságnak nincs hatásköre, hogy mire lett volna érdemesebb elkölteni a kisvasút pénzét – mondta a német politikus. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője elsősorban a beruházás feleslegességét kifogásolta sajtótájékoztatóján.)
Összességében a CONT azt nézte meg, vannak-e bizonyítékok arra, hogy megsértették a szabályszerűséget és jogszerűséget az uniós támogatású fejlesztések során. Azt látják, hogy sok OLAF-vizsgálat zajlik Magyarországon, és a 2007-2013-as költségvetési ciklusban
várhatóan egymilliárd eurónyi (több, mint 300 milliárd forint) korrekcióra (azaz visszafizetésre)
kerül sor, amit az adófizetők fognak kifizetni – derült ki Grässle szavaiból.
Arról is beszélt a CONT elnöke, hogy tavaly a magyar programoknál tapasztaltak legmagasabb „korrekciós árat”, vagyis vélhetően a legtöbbet Magyarország fog visszautalni. Azt is megemlítette Ingeborg Grässle, hogy nálunk a legnagyobb az aránya – egyharmad körüli – azon közbeszerzéseknek, amelyeken egyedüli pályázó a nyertes
Most nem vizsgálta a CONT a mezőgazdasági fejlesztéseket, de annyit elmondott a német politikus, hogy nagyon magas a hibaarány.
A CONT-küldöttség tagja, Jávor Benedek (Párbeszéd) szerint a látogatás csak az ellenőrzés első lépése, végső álláspontját a következő hónapokban alakítja ki a kapott dokumentumokat is elemezve. Jávor is úgy véli, hogy erősen kétséges a felcsúti vasút hasznossága, és a 4-es metró esetében se csak a korrupció érdemel figyelmet, hanem az alacsony kihasználtság.
Letette hivatali esküjét csütörtökön az Európai Bíróságon Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék új magyar tagja. Az eddig fideszes EP-képviselő utódja Járóka Lívia lesz.
Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki megbízatása szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tart. A magyar kormány jelölte a számvevőszék tagjának, majd az Európai Parlamenttel (EP) egyeztetve a miniszterek tanácsa nevezte ki májusban. A számvevőszék előző magyar tagja Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány egykori ipari minisztere volt, akit még a Bajnai Gordon vezette kormány jelölt a számvevőszékbe.
Az Európai Számvevőszék 28 tagú kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál.
A számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat.
Megbízatásuk megújítható.
Pelczné Gáll Ildikó okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, valamint mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik. 2006 és 2010 között a magyar Országgyűlés képviselője és alelnöke volt. 2010-től mostanáig pedig a Fidesz-KDNP küldöttség tagjaként az EP néppárti frakciójának képviselője volt, 2014-ben az EP alelnökévé választották. Az EP-ben Pelczné Gáll Ildikó helyét Járóka Lívia veszi át.
Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.
Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak
törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.
Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.
Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat
az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.
A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.
Az EP képviselői kiemelték, hogy
az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket
és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
