Kezdőlap Címkék Európai Bíróság

Címke: Európai Bíróság

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

0

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte a luxembourgi székhelyű bírói fórum.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt.

A bizottság decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júliusban megindított jogsértési eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A bizottság emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát,

így jutott a kötelezettségszegési eljárás bírósági szakba.

Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

„A paksi atomerőmű bővítésének kockázatai”

Csak pár nappal Orbán Viktor bécsi tárgyalása után derült ki, hogy a magyar kormányfő és az osztrák kancellár, Sebastian Kurz között jelentős nézetkülönbségek maradtak. Nyugati szomszédunk környezetvédelmi és biztonsági veszélyek miatt is tiltakozik, miközben az Európai Unió bíróságához fordul, hogy a Paksi atomerőmű bővítését megakadályozza. A Független Hírügynökség arra volt kíváncsi, hogy valóban van-e biztonsági kockázata az atomerőműnek. Illetve a Roszatom által eddig épített erőművek színvonaláról, továbbá az ezzel kapcsolatos rémhírekről kérdeztük Ősz Jánost a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóját.

 

Ön szerint van annak kockázata, hogy az osztrákok az Európai Bíróság elé viszik Paks II. ügyét, s a magyar kormány úgy tűnik, nem függeszti fel, hanem inkább felgyorsítja a bővítést?

Természetesen mindennek van kockázata. De fogalmunk sincs, hogy a fake news korában a híreikből mennyi a valós, a téves, vagy a torzított. Így nehéz bármit kommentálni. Mindenesetre az ön által említett hírből annyi igaz lehet, hogy az osztrákok Paks II. ügyében az Európai Bírósághoz fordulnak. Ezt a lépést a Századvég ifjú kutatója úgy kommentálta, hogy a bécsi kormány azért akarja megakadályozni az atomerőmű bővítését, mert annak áramtermelése versenyképes lesz az ausztriai vízierőművekkel vagy a megújuló villamosenergia-termelő technológiáikkal. Ami természetesen butaság, az állítás olyan mértékű tudáshiányra vall, hogy csodálkozom azon, hogy elhangzott a rádióban. Ámbár a magyar államnak is az az érdeke, hogy ilyen fél-információkkal tájékoztassák az embereket. Kétségtelen, az osztrákok félnek az orosz technológiától, de az atomenergiától is, hisz ők maguk leállították a Zwentendorfi erőművet. Lassan fel is számolják, pedig az nyugati gyártású erőmű volt. De tiltakoztak a csehországi Temelini reaktor ellen is, de bíróság elé vitték a brit Hinkley Pont építését is. Az utóbbit elsősorban a tiltott állami támogatás miatt, de egyelőre bírói döntés ez ügyben még nem született.

Ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy költségvetési forrásból nem lehet atomerőművet építeni, akkor piaci alapon képes működni a Paksi reaktor?

Ezt csak a jövő dönti el. Ha ugyanis jelentősen megnő a társadalom villamos energiával kapcsolatos igénye – s közben kiszáll a termelésből egy sor ma már elavult, fosszilis erőmű – akkor jelentősen fel fog menni a villamosenergia termelői átlagára. Ráadásul a megújuló energia felhasználása érdekében jelentős hálózatkorszerűsítést is végre kell hajtani, ezért úgy gondolom, hogy a mai olcsó villamosenergia-ár nem tartható fenn sokáig.

Tehát azt, hogy a Paks II működtetésében lesz-e állami támogatás, azt a jövő fogja eldönteni. Egészen pontosan az, hogy amikor a reaktor elkezd működni, akkor mennyi lesz a villamosenergia termelői átlagára. Ha ugyanis a paksi áram csak az átlagár felett állítható elő, akkor szükség lesz állami támogatásra, ha viszont az átlag alatti áron tudják adni, akkor nyereségesen tud majd termelni. Ezt ma nagyon nehéz megmondani. Viszont villamos energiára szükség lesz, hisz a gazdaság töretlen fejlődést produkál, s a negyedik generációs ipari forradalomhoz egyébként is sokkal több villany kell. Hiszen az e-mobilitás, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tárgyak tömege, elektromos autók, háztartási gépek gyakorlati alkalmazása mind azt jelzi, hogy az országnak több áramra van szüksége. Az import egyelőre ugyan olcsóbb, de ha nyugaton is sorra zárják majd be az elöregedett, elavult, fosszilis energiával működő erőműveket, akkor a villamosenergia ára jelentős mértékben megnőhet. Meglátjuk majd, hogy a megújulók felhasználása milyen mértékben gyorsul fel, és a tőketörlesztésük után milyen mértékben csökkenti az áram árát.

Meglátjuk, hogy az uniós bíróság engedi-e, hogy állami támogatással működjön az atomerőmű, ami – ha jól értem, egyelőre nem is dönthető el – de azt már látjuk, hogy a paksi bővítésnél használt erőmű prototípusa több helyen csődöt mondott. Voronyezsben például már beüzemelték, majd két hét után leállt az erőmű, utólag azt mondták, hogy a generátor műszaki problémája okozta a bajt. Ez nem hangzik vészjóslóan a szakember számára?

Azt már jó ideje tudjuk, hogy a Roszatom VVER-1000 erőművének leggyengébb pontja a négy gőzfejlesztő. Viszont az jó hír, hogy a paksi bővítésnél már eldőlt, hogy a Generál Electric szállítja a gőzturbinát és segédberendezéseit, amivel jelentősen mérsékelhető a négy gőzfejlesztő meghibásodási kockázata.

Azt tudni kell, hogy az orosz turbinagyártó nem nyugszik bele, hogy kizárták őket az áramfejlesztő turbinák gyártásából. Még lehet jogorvoslat?

Nem, mert ez már eldőlt, kihirdették a végeredményt. Ezért azt mondom, hogy ha a nyugati típusú és színvonalú úgynevezett szekunderkört sikerül megfelelően illeszteni az oroszok VVER-1200 primerköréhez, akkor kielégítő megoldás születhet.

Viszont a Generál Electric egyelőre nem csinál ilyen turbinát?

Ilyen valóban nincs, de hasonló viszont van. Ha ezt valóban jó színvonalon sikerül legyártani és illeszteni, akkor jelentősen csökken annak kockázata, hogy egy hibás műszaki konstrukció épül meg Pakson.

De azt tudjuk, hogy a voronyezsi atomerőmű konstrukciós hibáját valóban kijavították már? Mert állítólag az iparvállalatok tiltakoznak az üzembe helyezés miatt.

Ezt én is olvastam az orosz lapokban, de lehet, hogy ez az említett fake news hírek kategóriájába esik, ugyanis közben folytatják a próbaüzemet és persze termel is a novovoronyezsi erőmű 6. blokkja.

De komoly építési nehézségek merültek fel Szentpétervár mellett is, a Leningrád 2 atomerőmű építése során sorozatos biztonsági és műszaki problémák miatt. Állítólag meghamisították az építési naplókat, megszegik a technológiai fegyelmet. Az elfogadottnál rosszabb minőségű anyagok használatáról is beszélnek. Ez mennyire lehet veszélyes?

Ez nagyon komoly veszélyt jelent. Ha nálunk is hasonló módon építkeznének az oroszok, akkor ennél nagyobb veszélyt atomerőmű építésénél el sem lehet képzelni. Ezek az információk persze informális módon jutnak el a magyar sajtóhoz, a Roszatom hivatalosan cáfolja ezeket a híreket.

A tisztánlátás miatt azoknak az országoknak a nukleáris hatóságai, amelyek VVER-1200 típusú erőművet építenek, azok összefogtak, – köztük van Kína, Finnország, Magyarország, Törökország, India – és kialakítottak egy közös hatósági állásfoglalást, hogy milyen eljárásokat, anyagminőséget, technológiát tudnak elfogadni az oroszok által leszállítandó VVER 1200-as atomerőműnél. Ezek a megfogalmazott követelmények megfelelnek a legjobb nemzetközi standardoknak. Reméljük, hogy a magyar hatóság maximálisan igyekszik majd ezeket az előírásokat betartani, és esetleg kormányzati intencióra nem fog szemet hunyni bizonyos lazaságok felett.

Már csak azért is szükség lehet a szigorra, mert a hírek szerint Fehéroroszországban egyszerűen feldőlt a reaktor.  Az oroszok szerint ugyan legfeljebb elcsúszott, de miután a csernobili katasztrófa a közelben volt, elég ideges légkör alakult ki a térségben. Mit szól hozzá?

Sok a rémhír, a kacsa, a fake news, tudomásom szerint leejtették. Persze azon is nagyon sok múlik, hogy az adott ország hatósága mennyire szigorú az építőkkel szemben. A finnek – akik szintén ilyen erőművet építenek – egyszerűen nem fogadnak el bizonyos anyagminőséget és bizonyos biztonsági berendezéseket az oroszoktól.

Ezen túl még kifogásolták, hogy a Roszatom nem képes határidőre átadni az atomerőmű biztonságos működését garantáló dokumentumokat sem. Ráadásul a finn gazdasági miniszter megfenyegette az oroszokat, hogy ha nem változtatnak a tervezés színvonalán, az egész beruházás kútba eshet. Le lehet állítani egy ilyen építési folyamatot?

Igen, mert egyelőre még csak a tervezés fázisában vannak. Az elmúlt évben a terveket visszadobták az oroszoknak, de nem három-négy hónapra, tehát nem egyszerű hibajavításra, hanem 2018 év végéig. Ami számomra azt jelenti, hogy az egészet újra kell tervezni. Vagyis a finnek nem fogadták el a tervezés biztonsági koncepcióját, amit az oroszok az év végéig javíthatnak még, ellenkező esetben a finnek elállhatnak az egész beruházástól.

Tanár úr, négyből négy szóba kerülő beruházással van valami baj, ez normális dolog az atomerőmű építések esetén is, vagy laikusként van ok az idegeskedésre?

Ha a Roszatom minőségbiztosítási követelményei ide átjönnek, akkor valóban van félnivalónk, mert azok gyengébbek, mint a mienk. Engem nyugtalanít, hogy Paksra akarnak hozni 2500 orosz szakembert, akik persze orosz színvonalon építik majd az atomerőművet.

De úgy látom, hogy a magyar fél is labilis, mert Paks II. vezetőinek többsége 60 évnél idősebb. Tíz év az építési idő, nincs válasz arra, hogy ezek az akkor 70-hez közel járó szakemberek hogyan fogják elindítani majd az üzemeltetést. Az látható, hogy a korábbi üzemeltetők fogalmazzák meg a tervezési elvárásokat, de hogy ezt mennyire jól látják át, azt nem tudom megítélni. Ez kockázat, amit senki nem vitat.

Más koncepcióval, más hozzáállással, az orosz tervek hazai adaptációjával épült a Paks I erőmű, a 70-es években ott éltek a készülő atomerőműben a fiatal, későbbi üzemeltető szakemberek, hogy megtanulják az atomerőmű bonyolult kapcsolását, működését. Így aztán később hazai tudással, számos átalakítással nyugati és orosz berendezések felhasználásával a 20 éves üzemidő hosszabbítást is meg tudták csinálni. De ma nem látom azt a fiatal szakembergárdát, amely felügyeli az atomerőmű építését elsajátítva a későbbi üzemeltetését.

Hivatalosan is megkapta az értesítést Magyarország a kvótaperről

0

Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba (IM) arról, hogy megindítják az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a minisztérium.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Tanács által az év szeptemberében elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen. Az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot.

A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság még a bíróság fenti elutasító döntése előtt megindította és lefolytatta. Ennek megfelelően június 15-én hivatalos felszólítást küldött, amelyre a magyar kormány július 13-án küldte meg válaszát. Július 26-án a bizottság, szintén négyhetes határidőt biztosítva, indokolással ellátott véleményt küldött, amelyre a magyar kormánynak augusztus 23-áig kellett válaszát megküldenie.

A kvótaperben érintett eljárás, tehát a menekültek kvóták szerinti befogadásának határideje egyébként 2017. szeptember 26-volt. Ez idő alatt a tiltakozó Magyarország egyetlen embert sem vett át azoktól az országoktól (Görögország, Olaszország), amelyeket a menekülthullám leginkább sújtott, és amelyeknek megsegítésére a kvótamegállapodás született.

MAGYARORSZÁGNAK ELVILEG 1294 MENEKÜLTET KELL BEFOGADNIA.

A 2017-es bírósági döntéshez 21 hónap kellett, kérdés, hogy a most induló eljárás mikor zárul le. Ugyanakkor vélemények szerint akár a mostani áprilisi magyarországi parlamenti választások idején megszülethet a döntés.  Az 1294 menekült kötelező befogadásán kívül egy jelentős összegű bírságot szabhatnak ki Magyarországra, addig amíg nem teljesíti a kvótákban előírtakat.Ugyanúgy nem elképzelhetetlen, hogy kevesebb menedékkérő befogadására kötelezhetik Budapestet.

Mégis taxi az Uber

0

Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely másik taxis vállalkozásra – kommentálta az Európai Bíróság mai ítéletét Szimler Gergő, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda ügyvédje. Kérdés, hogy mi lesz ezután az önvezető autókkal.

Az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Uber a formabontó megoldása és működése ellenére éppúgy személyszállítást végez, mint a hagyományos taxicégek, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.

A szakértő szerint már május óta kevesen mertek volna fogadni a cég győzelmére. Akkor a bíróság főtanácsnoka előzetes indítványban fejtette ki, hogy az Ubert

személyszállítási szolgáltatónak kell tekinteni és nem információtechnológiai vállalkozásnak.

Bár a főtanácsnoki indítvány nem kötelező erejű, a bíróság jellemzően elfogadja azt.

A mai ítélet viszont most már végérvényesen azt jelenti, hogy az Uber a jövőben kizárólag a tagállami, helyi szabályozás által előírt jogosítványok és engedélyek birtokában végezheti tevékenységét.

A döntés az EU tagállamokban mindenhol érvényes, de a személyszállító fuvarozókra vonatkozó konkrét szabályok tagállami, akár városi szinten is különböznek. Bár az ítélet országonként más és más kötelezettséget ró a cégre, a hatás mindenütt ugyanaz – mondja Szimler Gergő. Szerinte az Uber versenyelőnye minimálisra csökken, hiszen

a taxiszolgáltatókkal azonos szabályoknak,

engedélyezési eljárásoknak és biztosítéki követelményeknek kell megfelelnie. Budapesten ez a fix fuvardíj mellett a kötelező vizsgákat, az autókra vonatkozó minőségi előírásokat és az egységes sárga szín alkalmazását is jelenti.

Magyarországot az Uber kapcsán nem érinti ez a döntés, mert az amerikai cég tavaly nyáron önként kivonult a hazánkból. Azután, hogy taxisok autós felvonulós tiltakozásai követően törvényt alkottak arról, hogy az illetékes hatóság blokkoltathatja a mobilos alkalmazást. Ezen túlmenően előírták diszpécserszolgáltatás fenntartását, ami éppen az ilyen technológiára épülő szolgáltatás előnyét semmisítené meg. Igaz, a mobilos technológiát átvevő vállalkozások a taxis szabályok alapján működnek.

Az Uber olyan új felhasználói igényeket teremtett, amit, ha egy szolgáltató nem tud követni, hátrányba kerül azokon a piacokon, ahol a szabályozás nem erősen korlátozó. Ez látható a magyar piacon is, Budapesten

mára alapfunkció lett a mobilos rendelés mellett a mobil applikáción keresztüli kártyás fizetés és a kocsikövetés is 

– mondja Boros Árpád, a KPMG közlekedési és gyártási szakértője. 

Ettől függetlenül könnyen lehet, hogy az ítélet visszaveti az önvezetés terjedését – mondja Boros Árpád. Szerinte az egészen biztos, hogy az önvezető technológia áttörése az olyan dinamikus és technológiára nyitott közlekedési vállalkozások felől várható, amilyen az Uber, hiszen ezekkel szemben pontosan az a befektetők elvárása, hogy megelőzzék a többi piaci szereplőt.

A szakértő szerint ugyanakkor az Uber európai háttérbe szorítása megnyitja az utat egy vagy több – a szabálykövetésben inkább élen járó – európai vállalkozás előtt, hogy betörjenek erre a piacra, erősítve az európai régióba profitot termelő innovatív, technológiai alapokon működő vállalatok nem túl népes táborát.

Ez volt ma – 2017. december 7.

0

Összecsapások törtek ki Izraelben Donald Trump döntése miatt, több magyar ügyben is az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság, az Európai Parlamentben Magyarországról tartottak meghallgatást, még mindig nincs megállapodás az MSZP és a DK között, Athénba látogatott a török elnök – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Intifádát hirdetett a Hamász

Amerika-ellenes palesztin tüntetõk
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh

A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. A szervezet szóvivője szerint „Trump megnyitotta a pokol kapuit”.

Az összecsapásokban már többen megsérültek.

Az izraeli miniszterelnök örült a döntésnek, rengeteg ország viszont elítélte.

Három ügyben is eljárás indul Magyarország ellen az Unió bíróságán

A kvótadöntés végre nem hajtása, a Lex CEU és a civiltörvény miatt indul eljárás. Ezekben az ügyekben a Bizottság

már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben,

de a párbeszéd során nem sikerült rendezni a problémákat. Magyarország ugyanis nem tart be egy jogerős döntést, a két törvény pedig sérti az uniós alapszerződéseket.

Magyarország szerepében Szijjártó az EU szégyenpadján

Szijjártó Péter a meghallgatáson
MTI Fotó: KKM

A mai brüsszeli, Európai Parlament-i meghallgatáson a magyar külügyminiszter legtöbbször a „mi, magyarok”-kal kezdte mondatait és kijelentette:

a magyar kormány elmegy a falig.

Természetesen a sorosozás sem maradt el. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint a magyarországi médiahelyzet semmiben sem különbözik például a németországitól.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a valós magyarországi helyzetről is beszélt.

MSZP-DK: nincs megállapodás

Továbbra sincs megegyezés a két nagy párt között, pedig már csak négy hónap van a választásokig. Információink szerint a mai forduló eggyel jobban sikerült, mint a korábbiak, jelentősen javult a hangulat és a konstruktivitás, de a végső szót még nem mondták ki. A jövő héten újra találkoznak.

Bárándy Gergely nem megy az LMP-be

Egy kormánypárti blog írta meg, hogy az MSZP politikusa az LMP-hez csatlakozik, a 24.hu-nak annyit erősített meg egy LMP-s forrás, hogy tárgyaltak vele. Bárándy Gergely viszont a Független Hírügynökségnek azt mondta: nem igaz a hír.

Undorítónak tartja a Soros-ellenes kampányt Trump volt magyar tanácsadója

„Tragikomikus, amikor egy Soros, egy Radványi és egy Gyurcsány egy véleményen van – márpedig a Soros elleni hadjárat kérdésében megegyezik hármunk álláspontja” – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjújában Radványi K. Miklós, a Frontiers of Freedom jobbközép amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó alelnöke.

A menekültkérdésben nem Sorossal, hanem Orbánnal ért egyet, mégis undorítónak tartja a magyar kormány Soros-ellenes kampányát.

Az önmagát racionális republikánusnak tartó szakértő szerint a történelem során mindig tragédiába torkollt, amikor Magyarország keletre fordult, vagy ha a kelet Magyarország felé fordult.

„Ilyenre a Rákosi-időben volt példa”

Még soha nem született olyan számvevőszéki döntés, amely egy ellenzéki párt választási indulását ellehetetleníti – ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Nyikos László, aki 12 évig volt Állami Számvevőszék alelnöke, egy cikluson át a parlament Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságát is vezette.

Arra reagált, hogy a Jobbikot tiltott támogatás miatt 332 millió forint megfizetésére kötelezheti az Állami Számvevőszék, amely megközelíti a legerősebbnek tekinthető ellenzéki párt éves támogatását.

Kornai: egyetlen központból vezérelt államhatalom

Orbán rendszere nem mostanában fog összeomlani, de ez se tart örökké, „csak” azt nem tudjuk, mikor és hogyan szűnik meg, de hatékonysága alacsony, teljesítménye egyre csökkenő – ezt mondta Kornai János világhírű közgazdász a Klubrádióban.

A pápával találkozott az Igazgyöngy Alapítvány vezetője

Forrás: Facebook / L. Ritók Nóra

Három, az alapítvány által támogatott kislány is ott volt L. Ritók Nórával. Az első sorban ültek Ferenc pápa heti audienciáján, a pápa beszéde után pedig találkozhattak is vele.

A három kislány egy ajándék festményt adott a pápának,

L. Ritók Nóra pedig egy levelet, amelyben a magyarországi folyamatokról írt. Ferenc pápa magyarul köszöntötte őket.

Történelmi látogatás: Athénban a török elnök

65 éve nem járt török államfő Görögországban, mert a két állam viszonya hagyományosan feszült. Igaz, hogy Recep Tayyip Erdogan tárgyalt már Athénben, de akkor „csak” miniszterelnök volt. Most viszont elnökként látogatott Görögországba. Ciprus kérdése mellett a menedékkérőket érintő egyezményről, gazdasági kérdésekről és a turizmusról is tárgyalnak.

Több magyar ügyben is bírósághoz fordul az Európai Bizottság

0

Nemcsak a menedékkérők átvétele, hanem a Lex CEU és a civiltörvény miatt az Európai Bírósághoz fordul a Bizottság.

Az Európai Bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Ezekben az ügyekben a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyek célja, hogy a tagállamok teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Ahogy a Bizottság közleménye írja: „Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal.

Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.”

Most ez is történik, több ügyben.

Kvótaügy

Ahogy már megírtuk, a Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán, mert a három ország nem tett eleget menedékkérők áthelyezésére vonatkozó kötelezettségnek.

Magyarországnak összesen 1294, háború sújtotta országból érkező menekültet kellene befogadnia.

Az Európai Bíróság szeptember 6-án megerősítette, hogy a kvótadöntés érvényes, a három ország ennek ellenére sem hajtotta azt végre.

A menedékkérőkhöz kapcsolódik, hogy a Bizottság úgy döntött: indokolással ellátott vélemény megküldésével

újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban.

A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben. A magyar hatóságokkal folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről döntött. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a levelében szereplő 11-ből 4 kérdésben nem folytatja tovább az eljárást.

Ugyanakkor a közlemény szerint

„a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét”.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével.

Lex CEU

A Bizottság azért is keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán, mert a tavasszal módosított felsőoktatási törvény

aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét,

ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját.

A törvény elsősorban a Közép-Európai Egyetem, vagyis a CEU ellen irányul.

A CEU épülete Budapesten
Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József

A Bizottság szerint a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jogi kötelezettségeivel.

Civiltörvény

A Bizottság a „külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény” miatt is keresetet indít Magyarország ellen. Ebben az ügyben azért indult kötelezettségszegési eljárás, mivel Magyarország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit.

A civiltörvény ugyanis közvetett diszkriminációt valósít meg és aránytalanul korlátozza a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ezen felül a Bizottság szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.

A kormány nem tudta megfelelően megválaszolni az aggályokat, ezért a Bizottság korábban úgynevezett indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. Erre a magyar hatóságok nem válaszoltak.

Szlovákia elfogadja a kvótadöntést, de…

0

Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését a közös magyar-szlovák kereset elutasításáról.

„Ez a döntés a kvótákkal és a migrációval kapcsolatos szlovák kormányzati hozzáállást nem változtatja meg” – nyilatkozta a szlovák miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az ítélet nem jelent semmiféle minőségi változást, csupán azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EU Bírósága más véleményen van. Hozzátette azt is, hogy a menekültek nem akarnak Szlovákiában maradni, ezért amint lehetőségük van elhagyják az országot. A miniszterelnök kiemelte:

a szlovák kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a szolidaritást ne a migránsok kierőszakolt befogadásával, hanem másféleképpen fejezzék ki.

Fico felidézte, hogy a kvóták érvenyessége szeptember 26-án lejár és megnyugtatta az ország lakosságát, hogy a kereset elutasítása nem jár semmiféle büntetőintézkedéssel.

Az egyik újságírói kérdésre reagálva a szlovák miniszterelnök kifejtette a véleményét a magyar kerítésépítésről is. „Nem tudom, milyen valós kiadásai voltak Magyarországnak a kerítés megépítésével kapcsolatban. Azonban egy biztos: Magyarország a saját intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, mert megállította migrációs hullámot.

Orbán Viktor azt tette, ami elvárható volt tőle: Védte a schengeni határszakaszt.”

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szintén úgy vélte, hogy Pozsonynak nem szabadna felszólalnia az Európai Unió Bíróságnak döntése ellen, mert ez semmiféle szankcióval vagy negatív következményekkel nem jár. „A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja az Európai Bíróság ítéletét. Először részleteiben áttanulmányozza, majd csak ezután fog állást foglalni a kérdésben” – jelentette ki Lajčák.

A szlovák külügyminiszter megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, és szerinte

ez egy olyan álláspont, amelyet az egész politikai színtér, és a lakosság is támogat.

Szlovákiának az uniós előírások alapján Görögországból 652, Olaszországból pedig 250 menekültet kellett volna fogadnia. Ugyanakkor Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter azt közölte, hogy eddig Szlovákia 16 embert fogadott be.

A SMER koalíciós partnernének számító Most-Híd kétnyelvű szlovákiai párt szintén azt közölte, hogy nem működnek a kvóták, és

„szolidaritást nemcsak a menekültekkel, hanem az uniós tagállamokkal is vállalni kell, amelyeket nehezen érintett a migrációs válság”.

A szlovák ellenzék ezzel szemben üdvözölte a lépést és felrótta a szlovák kormánynak, hogy két év alatt nem sikerült megoldást találnia a migrációs válságra, nem tudott megfelelően együttműködni az illetékes uniós intézményekkel, és tavaly a SMER választási kampánytémává tette az kvótapert. „Ebben az esetben a szlovák miniszterelnöknek példát kellett volna vennie a francia Emmanuel Macrontól, aki megfelelően kezelte a válságot” – nyilatkozta az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO-NOVA) képviselőnője, Veronika Remišová.

Kvótaper: az ítélet kötelező

0

Az Európai Bíróság most hozott ítélete kötelező Magyarországra és Szlovákiára nézve. Ellenszegülés esetén kötelezettségszegési eljárást következhet, pénzbírsággal. Ha a kormány ennek se tesz eleget, az EU jogi eszközei véget érnek.

Az Európai Bíróság teljes egészében elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a menekültkvóták ügyében. A közösségi normák szerint

az EB ítéletei kötelezőek a tagországokra.

Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az ítélet elutasítását helyezte kilátásba.

Ebben az esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek vége eurótízmilliókban mérhető pénzbírság lehet. Sőt, mint azt a Bruxinfo írta korábban,

féléves rendszerességű periodikus bírság is járhat az egyösszegű büntetés mellé, ami addig ismétlődik, amíg a kormány nem tesz eleget a bírósági ítéletnek.

Ha a tagállam ezzel is szembeszegül, az EU jogi eszközei véget érnek, az ügy átkerül a bizottság asztalára, és politikai sínen halad tovább. Erre egyébként még nem volt példa az unióban.

Jelenleg arra még nem látszik a válasz, hogy a gyakorlatban mi lesz az ítélet következménye, mert ez annak a határozatnak része, aminek határideje szeptember 26-án lejár. Az eddig érkezett menekültek közül kell az unión belül összesen 120 ezer menekültet átvenni, Magyarországnak 1294-et.

A két évvel ezelőtti határozat végrehajtása lényegében meghiúsult:

mindössze 7806 embert vettek át egyes tagországok, és alig 21500 menedékkérő ügye van folyamatban.

Kvótaper: elutasították a magyar keresetet

0

Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.

A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:

a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.

A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint

1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,

azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.

A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.

A bíróság szerint

„a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.

Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,

körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.

Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.

Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.

Ma lesz az ítélet a kvótaperben

Szerda délelőtt az Európai Bíróság kihirdeti ítéletét az úgynevezett kvótaperben arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak be kell-e fogadnia menekültet. A főtanácsnok a két kereset elutasítását javasolta. Orbán Viktor közölte: a kormány nem fog elfogadni elmarasztaló ítéletet.

Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Tanács határozata írta elő két éve, hogy a menekültválság enyhítéseként segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. Ennek alapján két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznének át a két országból az EU többi tagállamába meghatározott kvóta alapján. A határozat értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, amihez másnap csatlakozott Magyarország.

Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja. Ez ugyan nem kötelező érvényű, de fontos a jövőbeli döntés szempontjából, az ügyek zömében a bíróság helyt ad az indítványnak.

A szlovák és a magyar kormány eljárásbeli hibákra hivatkozva támadta meg az áthelyezési határozatot, továbbá szerintük az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így aztán nem is szükséges.

Yves Bot főtanácsnok cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákra hivatkozó érvelését. Végigveszi és sorban elutasítja a felhozott főként jogtechnikai érveket. Azt is állítja, hogy nem hagyományos jogalkotásról van szó ez esetben,

a határozat elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.

A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) behatárolt, ezért a határozat átmeneti jellege nem vitatható.

A magyar és a szlovák kormány azzal is érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem nyújtanak megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Sőt, Yves Bot szerint a hatékonysági problémákat éppen az okozza,

hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadnak be menekülteket.

Orbán Viktor a nyáron Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bíróság nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Orbán közölte:

„Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen”.

Spekulációra adott okot az, hogy először az év végére volt várható az ítélet, aztán szokatlanul rövid, szeptember elején záruló eljárás mellett döntött a bíróság. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy az áthelyezési kvóta lényegében megbukott, a 120 ezer menekült elhelyezése nem történt meg, közben azonban karnyújtásnyira van a határozat szeptember 26-i zárónapja.

A magyar és szlovák pervesztésre tippelők szerint az ezelőtti ítélethirdetéssel az Európai Bíróság „beleáll” a kvótaügybe, máskülönben – megvárván a határnap leteltét – a per okafogyottá válna.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!