Kezdőlap Címkék Európai Bíróság

Címke: Európai Bíróság

Orbán felháborodik, de az Európai Bíróság döntése ellen nincs apelláta

Jogi Waterloo Orbán Viktornak, aki valamikor a jogtudományi egyetem elit Bibó kollégiumának jeles diákja volt: az Európai Bíróság  200 millió eurós büntetést rótt ki Magyarországra, mert megsértette a migránsok fogadásával kapcsolatos uniós jogszabályokat. Ha Magyarország nem fizet, akkor napi 1 millió eurós bírságot is kirónak rá.

A magyar költségvetés helyzete amúgyis kétségbeejtő, még csak ez hiányzott hiszen közben Brüsszel nem utalja az eurómilliárdokat a jogállami normák megsértése miatt.

Orbán Viktor reakciója hisztérikus és már – már irracionális:

”A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!”

– írta a miniszterelnök a Facebook oldalán. Ez propaganda nyilatkozatnak elmegy, de itt az Európai Bíróság döntéséről van szó! Ott nem lehet előadni ilyen jelszavakat, amely mögött semmiféle jogi tartalom sincsen.

A migráns ügyben Orbán Melonival is szembekerülhet

Az Európai Unió – a magyar kormány ellenkezése ellenére – elfogadott egy migráns paktumot, melynek a lényege az, hogy a határoktól távolabbi tagállamok átveszik a migránsok egy részét a frontállamoktól: Olaszország, Görögország stb. Meloni egy frontország miniszterelnöke, tehát abban érdekelt, hogy a többi tagállam vegyen át néhány ezer migránst, akikkel Olaszország nem tud mit kezdeni. Emiatt szembekerülhet Giorgia Meloni és Orbán Viktor, akik amúgy politikai szövetségesek lennének, de a nemzeti önzés elválasztja őket. A Nacionalista Internacionálé ezért is küzd súlyos belső ellentmondásokkal, amelyek végső soron arra futnak ki, hogy mi lesz az Európai Unióval? Ki kap pénzt a közös kasszából és ki nem? Meloni létérdeke, hogy megkapja az uniós eurómilliárdokat hiszen anélkül bedőlne az olasz költségvetés, és Olaszország a fizetésképtelenség határára juthatna. Orbán Viktor hamarosan ugyanebbe a helyzetbe kerülhet hiszen az európai pénzek nélkül nem tudja működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét. A politikailag sikeres rendszer gazdaságilag versenyképtelen. Ezt a dilemmát 14 év alatt sem tudta feloldani Orbán Viktor, akinek a titkára rájöttek Brüsszelben. Ahol Giorgia Meloni mind fontosabb szerepet játszik mint királycsináló, és mind kevésbé kíván hallani régi jó barátjáról, Orbán Viktorról.

Az USA betiltja a kínai TikTokot, de az EU nem, miért?

Olaf Scholz kancellár kínai útja előtt demonstratívan belépett a TikTok sok százmilliós táborába noha tudta: nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Washington a kínai óriás betiltására készül.

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de nemcsak ez motiválhatta a német kancellárt hanem a közelgő európai választások is: a TikTok igencsak népszerű a fiatalok körében.

142 millió felhasználóval büszkélkedhet a TikTok az Európai Unióban, és az európai választások előtt ez elgondolkodtatja Brüsszelt és a tagállamok kormányait. Ráadásul a TikTok, amely folyamatosan tagadja, hogy információkat szolgáltatna a kínai hírszerzésnek, kampányt indított annak érdekében, hogy Brüsszel ne kövesse Washington útját.

A TikTok közzétett egy európai tervet, amely adatközpontok megnyitását ígéri a kontinensen. A Project Clover elnevezésű program arra hivatott, hogy bemutassa a külvilágnak: a TikTok felhasználók adatai védettek, azokhoz nem férhetnek hozzá illetéktelenek. A kínai cég európai szóvivője közölte: írországi adatközpontjukat nemrég átvilágította az NCC Group független kiberbiztonsági vállalkozás.

“Az Európai Uniónak nem szabadna az USA mintájára olyan akcióba fognia a TikTok ellen, amely igazságtalanul ellenséges üzleti légkört teremt. Ehelyett igazságos és nem diszkriminatív helyzetre van szükség az Európai Unión kívüli vállalkozások számára”

– fogalmazta meg a pekingi álláspontot az unión belül működő kínai cégek kereskedelmi kamarájának szóvivője a brüsszeli Politiconak.

Jön Hszi Csin-ping elnök

A kínai elnök májusban először Emmanuel Macront keresi fel Párizsban. A francia elnök régóta jelen van a TikTokon, és a hírek szerint ő tanácsolta Scholz kancellárnak a csatlakozást. A szélsőjobboldali mozgalmak ugyanis mind Franciaországban mind pedig Németországban igen intenzíven használják a Tiktokot nézeteik terjesztésére, és ennek nagy hatása van hiszen a fiatalok jelentős része számára az elsődleges információs forrás. A kínai elnök, aki öt év után jön Európába, Magyarországra is ellátogat. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly járt Pekingben, ahol Putyin orosz elnökkel is parolázott – egyedül az uniós tagállamok vezetői közül azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Pekingnek az a törekvése, hogy az Európai Uniót elválassza az Egyesült Államoktól arra hivatkozva, hogy az európai cégeknek sokkal több vesztenivalójuk van: ha Brüsszel diszkriminálná a kínai vállalkozásokat, akkor Kína hasonlóképp válaszolna.

Jelent-e a TikTok nemzetbiztonsági kockázatot?

Washingtonban egyértelműen úgy vélik, hogy igen. Már Trump elnök be akarta tiltani 2020- ban, majd Biden 2023-ban. Ezeket a kísérleteket a TikTok még túlélte, de most a betiltása benne van abban a csomagban, mely a külföldi támogatásokat tartalmazza a többi között Ukrajnának is. Ez Biden elnöknek szívügye volt vagyis a betiltás immár tény, de a TikTok bírósághoz fordul.

Mi a brüsszeli álláspont?

“Az európai reakció katasztrofális, egészen egyszerűen nem létezik” – nyilatkozta a Politiconak a Prágában működő European Values kutató intézet igazgatója. Jakub Janda szerint hiányzik a politikai stratégia ebben az ügyben minden bizonnyal a júniusi európai választások miatt.

“Hiába figyelmeztetnek a nemzetbiztonsági kockázatra a tagállamokban a titkosszolgálatok, nekik nincsen olyan erős befolyásuk az Európai Unióban mint az USA-ban”

– hangsúlyozza a prágai kutató intézet igazgatója.

“Mi itt az Európai Unióban más helyzetben vagyunk mint az Egyesült Államok, mert nekünk már van egy törvényünk a digitális szolgáltatásokról, ez meghatározza a cégek tevékenységét” – fejtette ki az európai liberálisok véleményét a Politico rendezvényén Dita Charazonvá, aki a párt frakcióvezetőhelyettese az Európai Parlamentben.

Befolyásolhatja-e a TikTok a választásokat? Az USA nemzetbiztonsági igazgatója a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy

“Kína a TikTok révén befolyásolta a 2022- es időközi választást az Egyesült Államokban.”

Brüsszel nem indított átfogó vizsgálatot a TikTok ellen, de egy szóvivő elmondta a Politiconak:

”Ideiglenesen felfüggeszthetik a TikTokot vagy más hasonló digitális szolgáltató céget, ha megsértik az adatkezelési törvényt.”

Nemcsak a kínai, de az amerikai digitális szolgáltatók is problémákat vetnek fel: az Európai Bíróság már kétszer is korlátozta az adatforgalmat, mely Európából az USA-ba irányul.

“Meg kell óvnunk az európai társadalmat a dezinformációtól, és meg is vannak a törvényes eszközeink, hogy ezt megtegyük – legyen az a digitális szolgáltató cég kínai vagy amerikai”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Miapetra Kumpula-Natri, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselője.

Mi lesz az uniós támogatással, évi 6 milliárd euróval?

Arról kérdezte a Klubrádióban Csernyánszky Judit az Európai Parlement két zöld képviselőjét, hogy mi lesz a sorsa az évi 6 milliárd eurós uniós támogatásáva. Tineke Strik holland, Daniel Freund pedig német.

Az Európai Bíróság döntéséről, amely visszadobta Magyarország és Lengyelország beadványát, így vélekedtek:

„Az új rendelkezés szerint befagyaszthatják az uniós támogatást, ez Magyarország esetében évi 6 milliárd eurót jelent. Ezt mindaddig befagyasztják amíg Magyarország meg nem reformálja a rendszert. Amíg nem állítja helyre az igazságszolgáltatás és az intézmények függetlenségét, nem számolja fel a korrupciót. Meg kell reformálni a közbeszerzések rendszerét is, mert ott uniós pénzeket is úgy osztanak szét, hogy azokat Orbán Viktor családtagjai és barátai kapják” – mondta Daniel Freund.

Hogy áll most a jogállami vizsgálat?

A brüsszeli bizottság nem akar beavatkozni a választási kampányba, ezért csak április után látna munkához.

„Az Európai Bizottság első reagálása nagy csalódást okozott nekünk. Már egy éve alkalmazhatták volna a jogszabályt, de vártak az Európai Bíróság döntésére. Most már nem lehet kifogás, el kell kezdeniük az eljárást” – jelentette ki Tineke Strik holland zöld képviselő az Európai Parlamentből.

Mi lesz, ha az ellenzék kerül hatalomra áprilisban?

„A folyamat nem visszafordítható hiszen a jogszabályok abban a pillanatban is ugyanolyanok lesznek. Nem tudom például, hogy az ellenzék mihez kezdene a kétharmados törvényekkel? A lehető leggyorsabban vissza kell térni a jogállami keretekhez” – mondta Strik zöld képviselő a Klubrádió stúdiójában.

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

Az ENSZ-nek is feltűnt: a magyar kormánynak nem szívügye a sajtószabadság

A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.

Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.

Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.

A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait

Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.

Irene Khan asszony nem kertelt:

Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.

Érdekli ez Orbánt?

Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.

Hacsak…

Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.

Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: „szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.

Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.

Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.

Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.

Így a célkeresztbe került.

A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?

Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában  nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …

Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.

Hamarosan indulhat a jogállamisági uniós eljárás a magyar kormány ellen

Erről nyilatkozott az Európai Unió igazságügyi biztosa Didier Reynders a Bloomberg portálnak. Brüsszelben már kész tényként kezelik, hogy a bizottság nem várja meg az Európai Bíróság ezzel kapcsolatos döntését, amely csak hónapok múlva születhet meg.

A magyar és a lengyel kormány épp azért fordult az Európai Bírósághoz, hogy késleltetni tudja a jogállamiságot vizsgáló uniós eljárást. Brüsszelben azonban megtalálták a jogi kiskaput arra, hogy elindítsák a vizsgálatot a bírósági döntés nélkül is. Az Európai Parlament is erre ösztönözte a bizottságot mondván, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhatnak ebben az ügyben.

7,2 milliárd euró

Ennyit veszíthet Magyarország az Orbán kormány renitens magatartása miatt. Lengyelország vesztesége még nagyobb: 36 milliárd eurót blokkol az Európai Unió. Bár mindkét kormány igyekszik úgy tenni, hogy ez nem befolyásolja a költségvetést, de valójában óriási veszteségről van szó, amely felboríthatja mindkét állam pénzügyi stabilitását a közeli jövőben. A magyar kormány igyekezett be biztosítani magát: több mint 4 milliárd dolláros kölcsönt vett fel bár korábban azt hangoztatta, hogy a deviza kölcsön nagyon kockázatos.

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján minden bizonnyal szóba kerül ez a téma is bár a hivatalos napirenden nem szerepel.

Didier Reynders azonban elmondta a Bloomberg portálnak, hogy nagyon nagy nyomás nehezedik a brüsszeli bizottságra annak érdekében, hogy mielőbb indítsák el a jogállami vizsgálatot mind a magyar mind a lengyel kormány ellen. Brüsszelben a régi vitákat követően legutóbb a magyar pedofil törvény csapta ki a biztosítékot, Lengyelország kapcsán pedig most különösen az alkotmány bíróság határozatát kifogásolják, mely szerint a lengyel törvények felülírhatják az uniós szabályozást.

Brüsszel kontra magyar kormány

Az Európai Unió bizottsága nem várja meg az Európai Bíróság döntését a jogállamisággal kapcsolatos vitában Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, hanem előbb megindítja az offenzívát az Orbán kormány ellen.

Legalábbis így értesült a Handelsblatt tudósítója Brüsszelben. Ha ez igaz, akkor azt jelentheti, hogy Orbán Viktor búcsút inthet az uniós euró milliárdoknak, melyekre nagyon is számított a magyar költségvetés kiegyensúlyozására és a „Mészáros Lőrinc kassza” feltöltésére.

Már Ursula von der Leyen asszony is utalt arra, hogy megtalálták a jogi megoldásokat arra az esetre, ha a magyar vagy a lengyel kormány blokkolni próbálná az Európai Unió működését.

Az Európai Parlament támogatása nem kétséges

A jogállami függeléket az Európai Parlament harcolta ki, mert torkig van azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány szisztematikusan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, és szóbeli dorgáláson kivül nem történik semmi sem.

Katarina Barley asszony, aki még nem is oly rég a német kormány igazságügyi minisztere, most pedig az Európai Parlament egyik alelnöke úgy nyilatkozott a Handelsblattnak, hogy „régen itt van az ideje annak, hogy a brüsszeli bizottság is lépjen. Magyarországon már szinte teljesen bedarálták a demokratikus normákat miközben a brüsszeli bizottság csak állt és nézett.”

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Bajban az Orbán kormány

Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárás keretében már ősszel tárgyalják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar-lengyel közös beadványt.

A Bíróság döntése értelmében október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó magyar és lengyel kormánynak, és az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek valamint az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontjaik kifejtésére. Nagy valószínűséggel ősszel ítéletet is hirdet a bíróság.

Magyarország és Lengyelország vitatja, hogy az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése összeegyeztethető-e az uniós joggal.

A brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen megerősítette, hogy egyetlen ügy sem vész el és már tanulmányozzák a gyanús eseteket. Johannes Hahn, költségvetési biztos beszélt arról is, hogy ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére. Magyarország az első körben számíthat a levélre.

A gyorsított eljárás lehetővé teszi, hogy az első ügyek a korábban várt időpontnál előbb kezdődhetnek. Ez csalódást okozhat a magyar kormány számára, mert abban bíztak, hogy az első eljárásokra csak a 2022-es magyarországi választások után indulhatnak.

Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság

Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.

Az uniós  döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.

Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.

Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.

7,2 milliárd euró a tét

A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.

Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.

Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.

Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.

Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK