Kezdőlap Címkék Európai Bíróság

Címke: Európai Bíróság

Stop, Soros: beperelte az országot az Európa Bizottság

A Stop, Soros-törvénycsomag ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. Emellett felszólítja a kormányt a tranzitzónai éheztetés megszüntetésére.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) – közölte a testület. Az Európai Unió Bíróságánál (EUB) kezdeményez pert a menedékjog iránti kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok miatt. Más néven a Stop, Soros-törvénycsomag miatt, amelynek keretében a menekülteket segítő civil szervezetek és magánszemélyek vegzálását helyezték kilátásba.

Hiába szóltak kétszer

Egy éve az EB felszólító levelet küldött Magyarországnak, de nem kapott kielégítő választ. Ezután indokolással ellátott véleményt küldött idén januárban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a bizottság úgy ítélte meg, hogy a felvetett aggályok többségére nem született megoldás, ezért most úgy határozott, hogy eljárást indít Magyarország ellen az EUB-nél.

Az utolsó hónapjait töltő Juncker-testület szerint

a magyar jogszabályok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

  • Az első a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása. A menedékjog iránti kérelmek támogatásának büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek az érintett ország nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezeteivel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
  • A második a menedékjog jogellenes korlátozása és a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése. Az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be. Ez a menedékjogra való jogosultságot azon személyekre szűkíti, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog. Nem kaphatnak menedékjogot azok a személyek, akik olyan országból érkeztek, ahol nem üldözték őket, de amely nem felel meg a biztonságos harmadik ország kritériumainak.

Az éheztetés sincs rendben

A bizottság emellett tovább lép a tranzitzónában ellátás nélkül sínylődő menekültek ügyében is, és felszólító levelet küld Magyarországnak. Ez tehát az első lépés, aminek vége szintén a bírósági eljárás lehet.

A bizottság

kifogásolja, hogy a kormány nem ad élelmiszert

azon visszatérésre kötelezett személyeknek, akik a szerbiai határ mentén létesített magyarországi tranzitzónákban állnak őrizet alatt. Az ő nemzetközi védelem iránti kérelmüket elutasították, és harmadik országba való visszaküldésre várnak.

A bizottság szerint a magyarországi tranzitzónákban való kötelező tartózkodás a vonatkozó irányelv értelmében őrizetben tartásnak minősül. A magyarországi tranzitzónák őrizeti körülményei, különösen az élelmiszerek visszatartása, nem felelnek meg az irányelvben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott fizikai körülményeknek.

Egy hónap van a válaszra

A helyzet sürgősségére való tekintettel Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére a válaszadásra, amelyet követően a bizottság úgy dönthet, hogy következő lépésként indokolással ellátott véleményt küld.

A szakma gyakorlásának tilalma is törvénysértő

Szinte mellékesen amiatt is bírósági pert kezdeményezett a bizottság, hogy a kormány nem teszi lehetővé a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak az állatorvosi szakma gyakorlását. Az erre vonatkozó irányelv előírja, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akik legalább 5 éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken – ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot – egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

Az Európai Bíróság visszalőtte a devizahiteles pereket

A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.

Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?

A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben

a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,

amelyet az adós nem írt alá.

Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.

A semmisség feltételei

Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.

Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.

A Kúrián már zajlik a perek elemzése

A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például

az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.

A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

El kell törölni az EU-ellenes magyarországi földtörvényt!

0

Az Európai Bíróság május 21-i ítélete szerint a magyarországi földtörvény sérti a tőke szabad áramlásának elvét, illetve a tulajdonhoz való jogot, ezért a Liberálisok szerint a törvény azonnali hatályon kívül helyezésére, valamint egy pártok feletti szakmai konszenzussal létrehozott új földtörvény megalkotására van szükség. – Hangzik a Magyar Liberálisok közleménye.

Mint ismeretes, az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott új földtörvény korlátozta a külföldi állampolgárok, valamint belföldi és külföldi jogi személyek földvásárlását, illetve megszüntette az EU-tagállamok polgárainak haszonélvezeti jogát. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján kijelenthető, hogy ezek a rendelkezések ellentétesek az EU alapelveivel, ráadásul a magyarországi mezőgazdaság érdekét sem szolgálják.

Mára egyértelművé vált, hogy a termőföld hazai tulajdonban tartásának hangzatos jelszava egy uniós tagállam esetében értelmetlen, tartalmatlan és az európai integrációs folyamatokra is káros célt takar, mindemellett pedig a magyarországi mezőgazdaság fejlődését, a vidék felemelésének ügyét sem szolgálja. Jól látható, hogy az új földtörvény révén a kormány valójában annak a feltételeit teremtette meg, hogy a magyar termőföld kormánypárti politikusok és kormányközeli oligarchák meggazdagodásának szolgálatába álljon, és ezáltal az Orbán-kormány nagybirtokpárti földpolitikája révén újra feudális birtok- és társadalmi viszonyokat teremtsen Magyarországon.

Az Európai Bíróság ítéletének, valamint az új földtörvényben foglaltaknak a magyarországi birtokviszonyokra, és így a teljes agráriumra gyakorolt kedvezőtlen földpiaci és társadalmi hatásainak figyelembevételével az egyetlen észszerű és elfogadható lépés a törvény azonnali hatályon kívül helyezése. A jelenlegi földtörvény helyett olyan új, konszenzusos törvény megalkotása szükséges az ellenzéki pártok, szakmai és civil szervezetek, valamint a magyarországi agrárértelmiség bevonásával, amely nem megy szembe az EU alapelveivel és a kormányközeli üzleti körök helyett a teljes társadalom érdekét szolgálja.

Az anti-osztrák vircsaft ezúttal se sikerült

Tulajdontól megfosztás a külföldiek haszonélvezetét eltörlő földtörvény – döntött az európai bíróság. Bő másfél évtizede sikertelen Orbán harca.

Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő – közölte az Európai Unió luxembourgi központú bírósága kedden.

Cél a zsebszerződések

Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a mezőgazdasági területeken a haszonélvezeti jog kizárólag a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn.

A szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárokat érintette hátrányosan.

A cél a hosszú távra szóló, de elsősorban határozatlan idejű úgynevezett zsebszerződések „hatástalanítása” volt még azelőtt, hogy 2014-ben megszűnt az úgynevezett derogáció, felmentés az uniós külföldi állampolgárok földszerzési lehetőségének megadása alól, amelyet a kormány alkudott ki a 2004-es uniós csatlakozáskor.

Tulajdoni megfosztás

A bíróság kedden meghozott ítéletében hangsúlyozta: az alapvető jogokat minden esetben alkalmazni kell, akkor is, ha egy tagállam bizonyos kivételeket kíván érvényesíteni. A haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül.

Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást,

a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg e feltételeknek.

Noha a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek, a korlátozás valójában nem a tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. A vitatott szabályozás továbbá semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól megfosztottak kártalanításáról – mondta ki a bíróság.

Orbán nem először ment neki a külföldiek (elsősorban osztrákok) efféle földszerzése ellen. Emlékezetes a 2001. júliusi kihelyezett kormányülés. Akkor Orbán helyiekkel találkozott. Kálócfán Orbán azt mondta az embereknek, hogy vegyék elő a zsebszerződéseket, ingyen fölbontják őket, az így eladott földjüket újra eladhatják a piaci ár felett az államnak. Azt mondta, hogy

„ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza”.

Ebből aztán nem lett semmi.

A jelenlegi bírósági ítélet pedig – az MTI tudósítása szerint – nem tartalmaz semmilyen eligazítást arra, mit tegyenek azok, akiket hátrányosan érintett a korabeli törvény. Azt is találgatások övezik, mennyi ilyen fölt van-volt az országban. Becslések több százezer hektárról szóltak akkoriban.

A devizahiteleseknek a hazai törvények szerint is meg kellene nyerniük a pereket! – 2018 (szubjektív) legjobbjai

 „A devizahiteleseket megtévesztették, mert a bankok nem mondták el nekik világosan, hogy a hitel nagy kockázata miatt a kölcsön visszafizethetetlenné válhat. Az árfolyamkockázat miatt a törlesztő részletek ugyanis az adósok teljes bevételét is meghaladhatják! ” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek az Adóskamara alapítója. Ravasz László ügyvéd szerint a devizakárosultak számára halvány remény, hogy az Európai Unió Bírósága az adósoknak kedvező ítéletet fogalmazott, amikor kimondta: a hitel felvevőit mindenképp tájékoztatni kellett volna a devizakölcsönök összes kockázatáról. De ez nem történt meg! Ezzel is magyarázható, hogy az adósok a 300 milliárd forintnyi hitelt ma is képtelenek fizetni. Eddig 50 ezer ember vesztette el új lakását, negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki. Több százezer család – 280 ezer nyugdíjas – küzd jövedelem letiltással.  Ravasz László szerint a devizaadósoknak még a magyar törvények szerint is perek ezreit kellene megnyerni a bankokkal szemben, de a hazai bírói kar a kormányzati elvárást teljesíti, amikor ezekben a perekben nem az adósoknak ad igazat.

Az adósoknak kedvező döntést hozott az Európai Unió Bírósága, amikor kimondta, hogy a magyarországi devizahitelt felvevőket a bankoknak kötelességük lett ügyfeleiket a kockázatokról tájékoztatni Egy ilyen ítélet új helyzetet teremt a hazai devizaperek kimenetelében?

Igen, ámbár jó az esély arra is, hogy az európai bíróság egyébként pozitív döntését a hazai bíróságok a kormányzat nyomására nem hajtják végre. Ugyanis a Kúria a magyar törvények alapján eddig is eljuthatott volna ugyanerre az álláspontra.  De nem tette. Így aztán nagy a veszély, hogy a hazai legfőbb bírói fórum képes egyetlen jogegységi döntéssel megváltoztatni az uniós bíróság határozatát, s akkor a devizahitelesek újra pácban maradnak. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy a hitelkárosultak itthon a mai napig nem tudnak a bankokkal szemben pert nyerni. De reménykedjünk, talán a következő időben valóban lesz erre esély.

A politika ugyan néhol valóban kikezdi a bíróságok függetlenségét, de ma még tartja magát az álláspont, amely szerint a magyar bíróságok függetlenek. Miért gondolja, hogy a kormány képes befolyásolni egyes döntéseit?

Nézze, az Európai Bíróság kizárólag a jog oldaláról vizsgálta meg a devizahitelezés problémáját, s az európai jogértelmezésen keresztül adott rá megoldást.  Viszont Magyarországon a devizahitelezés nem jogi, hanem politikai probléma, s megoldása is csak a politika döntésére változik.

Már a devizahitelek bevezetése 2001-ben is politikai döntésre született. Az első Orbán kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály győzelemként ünnepelte a devizahitel felvételének lehetőségét. Rá egy évre a szocialista kormányfő, Medgyessy Péter – bár tisztában lehetett a veszélyeivel – azért nem szüntette be, mert nem merte vállalni a népszerűtlen döntést. A külföldi valuta alacsony kamata ugyanis lehetővé tett egyfajta életszínvonal emelést, amire a gazdaság akkori állapotában egyébként nem volt lehetőség. Pedig a baloldal 2002-ben a szociális rendszerváltás ígéretével, vagyis osztogatással nyerte a választást. Medgyessy ki is ürítette az államkasszát, amit Gyurcsány Ferenc a gazdaság felpörgetéséből adódó adóbevételekből igyekezett újra feltölteni. A növekedési spirál elindításához szükség volt a devizahitelezés lendületére. Az alacsony kamatok reményében a lakást vásárolni akarók is ezt vették fel, miközben a külföldi bankok elzálogosították a hazai lakásállomány jelentős részét; mindez a magyar hatóságok orra előtt, tehát tudtukkal és beleegyezésükkel történt.

Miután 2008-ban már az adósok százezrei nem tudták fizetni a hiteleket, s a bankok is féltek, hogy pénzüket soha nem kapják vissza, kiegyeztek az állammal, s akkor forintosították a devizahiteleket. Az intézkedést azonban akkor nem hajtották végre, mert az adósok nem tagadták meg a hitelfizetést.  Pedig a tartozásuk megsokszorozódott, ugrásszerűen szaporodtak az emberi tragédiák, ezrek kerültek az utcára. Majd 2010 után a pénzügyminiszter, Matolcsy György paktumot Patai Mihállyal, a Bankszövetség elnökével. Ennek lényege, hogy Orbánék engedélyezték a bankoknak az extraprofit behajtását. Cserébe a bankok finanszírozták Orbánék hatalmon maradását. Így aztán a lakosság fizette meg a Fidesz hatalmon maradását.

A bíróságok pedig meg akarnak felelni a kormányzati elvárásnak, ezért a devizaügyekben beadott összes keresetet elutasítják.  Ha a bírói kar nem asszisztálna, akkor a károsultak a hitel részleteinek megtagadásával rákényszeríthették volna a kormányt, hogy az állam és a bankok közötti paktumot rúgják fel. Ez csak azért nem következett be, mert a propaganda azt harsogta, hogy abban az esetben bedőlnek a bankok, s vele az ország gazdasága; ezért maradhatott szilárd a hatalom is.

Térjünk vissza a konkrét ügyhöz, az Európai Bíróság egyedi ügyben nem dönt, tehát az ítélete alapján Magyarországon folytatódik a per az OTP és két devizakárosult, Ilyés Teréz, illetve Kiss Emil között. Az Európai Bíróság döntése alapján tehát nem tekinthetjük ténynek, hogy a két magánszemély megnyeri majd a pert?

A devizaadósoknak már a magyar jogszabályok szerint is régen meg kellett volna nyerni ezt a pert. Mégis elbukták az összes devizahitel ügyben indított keresetet, mert – mint mondtam – a vita nem jogi, hanem politikai érvek alapján dől el. Az uniós bíróság döntése kétség kívül alkalom lehet arra, hogy a továbbiakban a bíróságok a jogszabályok alapján, s ne a politikai érdeke szerint döntsenek a vitás ügyekben.

A bíróság döntése szerint a hitelt felvevőnek már a kölcsön-igénylés időpontjában tudnia kell, hogy mit vállal. És azt elég sok bank jelezte, hogy az alacsony kamatozású devizahitelnek van árfolyamkockázata. Miért gondolja, hogy minden pert a károsultak nyernének?

A szerződésnek nem az árfolyamkockázatra való figyelmeztetés elmaradása a legfőbb hibája, természetesen az is lényeges. Azt jól tudjuk, hogy az évezred első évtizedében a forint kamata nagyon magas volt, a bérek pedig igen alacsonyak, tehát a jövedelmek nem fedezték a törlesztő-részleteket. Az alacsony kamatozású devizahiteleket a magas összköltséggel járó forint hitelek helyett ajánlották a bankok. Az árfolyamkockázat ugyan csökkentette a kamatelőnyt, de nem szüntette meg. A bankok az ígérték, hogy az alacsony kamat előnye mindig magasabb lesz, mint az árfolyamkockázat hátránya. Tehát azt ígérték, hogy a devizakölcsönök mindig előnyösebbek lesznek, mint a forintban felvett hitelek.

Így utólag már tudjuk, hogy a devizaárfolyamok drámai módon elszaladtak, s az ebből adódó veszteség sokkal jelentősebb lett, mint az alacsony kamatból származó előny.  

Pedig a hitel felvételkor még egy olyan táblázatot toltak az ügyfél orra alá, amely egyértelműen azt mutatta, hogy a forinthitel magas, a deviza pedig alacsony kamatozású, s ez így is marad. Persze, hogy mindenki az utóbbit vette fel, hülyének számított, aki a forinthoz ragaszkodott.

Ma pedig már az is előfordul, hogy a devizahitel törlesztő részlete meghaladja a fogyasztó teljes jövedelmét. Ennek a kockázatnak is benne kellett volna lenni a szerződésben?

Igen, feltétlen. Arról kellett volna tájékoztatni az ügyfelet, hogy a komplex kockázat esetén könnyen visszafizethetetlenné válik a hitel, vagyis az ügyfél bármikor fizetésképtelenné válhat. Ez viszont hiányzik a szerződésekből.

Talán, mert a bankok sem tudhatták előre, legfeljebb sejtették, hogy lehet itt nagyobb árfolyamingadozás. Továbbá a hitel felvevőnek is van felelőssége, nem gondolja?

A hitelt felvevőnek akkor van felelőssége, ha tudja, hogy mit vállal a kölcsön felvételekor. Ezt mondja ki az Európai Bíróság, tehát ha az adós sejti, hogy a tízmilliós adóssága akár harminc millióra is felmegy, akkor eszébe nem jut ilyen pénzt elfogadni. Egyébként Lengyelországban azért nem dőltek be ezek a hitelek, mert ott tisztességesen jártak el a bankok. Ahogy ment fel az árfolyam, a hitelező vitte le a kamatot. A kettő nagyrészt kompenzálta egymást, s a törlesztő részletek ott nem nőttek olyan borzasztó mértékben.

Viszont az árfolyam nagyon durván megemelkedett, némi kamatcsökkentés ezen aligha változtathatott volna.

Ez tévedés. A magyar bankok is megtehették volna, hogy a kamatot csökkentik, amikor az árfolyam növekedett. Gondoljon bele, hogy egy időben a svájci frank kamata a mínusz tartományba volt, ezt itthon senki nem követte. Nálunk tehát egyértelműen azért dőltek be a hitelek, mert az alkalmazott úgynevezett „ikeremelés” tisztességtelen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az árfolyamot, hanem a kamatot is folyamatosan emelték a bankok, emiatt a hitelek visszafizethetetlenné váltak.

Az Európai Bíróság az érvényben lévő „fogyasztói irányelvekre”alapozta a döntését, amikor azt állította, hogy a hitel felvevőnek tisztában kell lennie a kockázatokkal. A hitelek felvételekor érvényben volt ez az irányelv Magyarországon?

Igen, ezért is állítom, hogy

a devizahiteleseknek a hazai törvények értelmében is meg kellett volna nyerni a perek többségét.

Ugyanis a hitelt felvevők a bankban a jövedelmi viszonyaiknak megfelelő, tehát megfizethető hitelt kértek, de nem azt kaptak. A bankok azon kívül, hogy nem teljesítették a kölcsönkérők kérését, nem vállalták a jogkövetkezményeket sem, viszont a veszteséget az adósra hárították. Mindezt a magyar hatóságok, a Pénzügyi Felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank hallgatólagos beleegyezésével tették.

Gondolom, hogy egykori bíróként talán azzal nem ért egyet, amit a civilek és a banki károsultak mondanak, hogy az Európai Bíróság döntése után minden devizahitel törvénytelen.

Dehogynem. Ha szó szerint vesszük a törvényeket, akkor egyetértek. Ha ugyanis átnézzük a magyar devizahitel szerződéseket, akkor azok nem felelnek meg a magyar törvényeknek sem. A bankok ráadásul az akkor hatályos magyar törvények szerint szerződést szegtek, mert olcsó, megfizethető hitelt ígértek, amit nem biztosítottak. Hiszen végül a többszörösébe került. Hangsúlyozom: ez a magyar jog szerint is szerződésszegő magatartás, amelynek a jogkövetkezményeit már rég ki kellett volna mondani.

Mi lehet a jogkövetkezmény?

Vissza kell állítani az eredeti állapotot, tehát a felvételkori árfolyam és a felvételkori kamat érvényes, ezt kell alkalmazni. Ennyi.

A hírek szerint az Európai Bíróság döntése után a Kúria összeült, mert értelmezni akarja a döntést. Egyelőre nem tudjuk, hogy mire jutott a legfőbb bírói fórum. Ön sejti már?

Várhatóan születik egy úgynevezett „jogfejlesztő jogegységi döntés”, aminek az eredeti célja az, hogy bizonyos ügyeket a különböző szintű magyar bíróságok azonos módon ítéljenek meg. Véleményem szerint azonban nem ezt a célt szolgálja majd a Kúria döntése, hanem a bírói testületen keresztül a politikai érdeket igyekeznek majd „bevinni” a bírói döntésekbe. A politika megfogalmazza a célt, jelen esetben, hogy „a devizahiteles perekben a károsultak nem nyerhetnek”. A kormány és a bankok között megszületett paktumot viszont azért sem lehetett törvénybe iktatni, mert a nép kitekerte volna a Fidesz nyakát. Ezért a jogszabályba nem foglalható politikai érdeket „jogegységi döntésekkel” teszik szalonképessé. magyarul: megmondják a bíráknak, hogy milyen döntést kell hozni!

Ne felejtse el, hogy az egyik Ítélőszék fordult az Európai Bírósághoz, amely ez alapján hozott devizahiteleseket védő ítéletet. Lehet, hogy a bírák ennyit tehetnek?

Ez legfeljebb partizánkodás! Hisz tudjuk, hogy a devizahiteles perekben a károsultak 98 százalékának keresetét elutasították a magyar bíróságok. Vagyis a rendszer működik, a politika is elérte a célját:

Magyarországon nem tudtak pert nyerni a becsapott devizahitelesek! A Kúria ugyanis megfelelt annak az elvárásnak, amelyet a kormányzat megfogalmazott.

Ez volt eddig, de most van egy hangsúlyos Európai Bírósági döntés. Nem változhat a helyzet?

Nézze, a magyar bírói kreativitás határtalan. Előfordulhat, hogy az unió bíróságának a döntését is negligálják. Ezért is mondom, hogy a devizakárosultaknak fel kell kötni a gatyát és harcolni kell! Ki kell állni azért, hogy a Kúria a jog oldalán maradjon, és ne a kormány által megfogalmazott politikai utasításokat hajtsa végre. Ha ez megtörténik, akkor előfordulhat, hogy európai normák szerint bírálják el a devizahitelesek ügyét. A legjobb esetben felülvizsgálják az összes devizaperes eljárást! Ismétlem: ezért harcolni kell, másként ez nem megy.

Ez nem lesz könnyű, hiszen a mai napig 900 ezer ügyben van végrehajtás, és az érintettek nem is igen tudnak az Európai Bíróság döntéséről, mert a kormánykézben lévő lapok, a közmédia, a kereskedelmi rádiók sora, tehát a magyar nyilvánosság elég szűkszavúan, vagy egyáltalán nem számolt be róla. Gondolja, hogy így is lehet harcolni?

Ilyen sajtóviszonyok között nehezen, de kapitulálni akkor sem szabad. A magam részéről nem adom fel a harcot. Ha működne a hazai nyilvánosság, akkor a hatalomnak minimum magyarázkodni kéne, amit nem szeret.

Ön egyébként nyugalmazott bíró, kétszer is elmozdították, s szokatlan módon az Alkotmánybíróság helyezte vissza a bírói pulpitusra.   

Első ízben 2012-ben fegyelmivel rúgtak ki bíróságtól, mert leírtam, hogy milyen visszaélések vannak a bíróságokon. Az Alkotmánybíróság viszont 2012-ben megállapította, hogy „ötvenes évekbeli módszerekkel” távolítottak el a bírói karból, ezért visszahelyeztek korábbi szolgálati helyemre. 2016-ban viszont már egészségügyi alkalmatlanság miatt távolítottak el.

Mi történt?

A bíróságon szó szerint kitörték a nyakamat. A tárgyaló teremben egy 15 éves széken ültem, amelynek támlája 2009-ben eltört, s beleestem a radiátor mellé, emiatt majdnem tolószékbe kényszerültem.

Véletlen munkahelyi baleset, de ki a felelős?

Nincs üldözési mániám, mindenesetre a sérülés miatt kiszuperáltak. Tudomásul vettem, nem akartam teljesen tönkremenni.

Ön tehát nyugalmazott bíróként úgy látja, hogy Magyarországon az adósság- spirálba keveredett emberek százezrei politikai okokból, kormányzati nyomásra nem nyerhetnek a bíróságon. Akkor miért ment el ügyvédnek, s miért képvisel a bíróság előtt devizahiteleseket?

Azért, mert hiszek abban, hogy ügyvédként – emellett az adóskamara alapítójaként – másokkal együtt végig tudom vinni a devizahitelesek harcát.  Az Európai Bíróság döntése reményt is ad arra, hogy ha a károsultak társadalmi érdekvédelmét ki tudjuk alakítani, akkor képesek leszünk a bíróságokat rákényszeríteni, hogy csupán a jog, és ne pedig a hatalom politika utasításai alapján ítélkezzenek.

Ezen túl, a hatalomnak is szeretnénk jelezni, hogy már nem érdemes újra belenyúlni az ügybe, mert sokkal nagyobb lesz a politikai veszteség, mint amennyit a hatalom megtartásával nyerni lehet az ügyön. Érzékeltetni szeretnénk, hogy ha a politika a jelenlegi stratégiáját folytatja, akkor ebbe az ügybe bele fog bukni.

Svédország is beszáll a Magyarország elleni perbe

0

A civiltörvény miatti, az Európai Bizottság által indított jogi eljárásba lép be, a felperes oldalán. Az általunk megkérdezett szakértő szerint ennek inkább szimbolikus jelentősége van, de az is igaz, hogy a svédek egyre többször bírálják a magyar kormányt.

Az Európai Bizottság decemberben jelentette be, hogy bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a civiltörvény ügyében, mivel az

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A testület szerint a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Ebbe az eljárásba lép be a felperes oldalán a svéd kormány. A honlapján megjelent közlemény szerint „a kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket,

aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete.”

Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter azt írta: az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak. „A svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.

Az MTI megkeresésére a svéd külügyminisztérium közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A magyar kormány a szokásos módon reagált:

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a svéd politikai vezetés „köztudottan migránspárti”, a saját országát már „elárasztotta” migránsokkal, a magyar kormány viszont ezt továbbra sem akarja, ezért „bevándorláspárti erők” akarnak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Bíróság előtti eljárásokban valamennyi tagállam jogosult részt venni, amennyiben ki akarja fejteni álláspontját; ezt Magyarország is sokszor megteszi, nem csak magyar ügyekben.

Szent-Iványi István korábbi EP-képviselő, volt diplomata a Független Hírügynökségnek azt mondta erről: ugyan

nem gyakori, de nem is példa nélküli,

hogy egy kormány beszálljon egy másik ország bírósági ügyébe.

Példaként a kvótaügyet hozta fel, néhány több ország Magyarország mellett, mások viszont ott is a felperes oldalán léptek be.

Mint mondta,

ennek inkább szimbolikus jelentősége van,

Svédország azt akarja kifejezni, hogy elítéli, amit a magyar kormány tesz. Jogi szempontból nem igazán befolyásolja az ügyet, de politikai, erkölcsi szempontból erős jelzés.

És nem ez az egyetlen jelzés, amit a svédek küldtek. Nemrég Anna Maria Corazza Bildt svéd európai parlamenti képviselő, aki a Fideszhez hasonlóan az Európai Néppárt frakciójának a tagja, írt arról, hogy „Orbán túl messzire ment”, és a Néppártnak tisztáznia kell a vele való viszonyát. Arról pedig a Magyarországról Orbánisztán címmel könyvet író svéd újságíró, Joakim Medin beszélt a Független Hírügynökségnek, hogy a svéd médiának is feltűnt, hogy a kormánypropaganda milyen torz képet fest az országról.

Szent-Iványi István szerint is megfigyelhető egy ilyen trend. Mint mondta, ennek nem csak az az oka, hogy a svédeknek nem tetszenek a magyar kormány intézkedései, hanem az is, hogy

erősödik a Svéd Demokraták nevű szélsőjobboldali párt, amely Magyarországot tekinti mintának.

Svédországban ráadásul hamarosan választások lesznek, így van a vitának egy belpolitikai vetülete is: küzdenek a saját szélsőségeseik ellen, ezért figyelnek jobban Magyarországra is.

Visszavonatnák a Stop Sorost – de mi ennek a következménye?

A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.

160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.

Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.

A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.

Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.

A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is

meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,

és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.

A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.

Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.

A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.

A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.

Fontos, hogy javaslatról,

ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.

Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.

Vagyis

az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,

ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”

Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.

Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig

könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.

Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.

Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.

Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.

Újabb pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

0

Most a magas légszennyezettség miatt. Összesen hat uniós tagállamot perelnek.

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos sajtótájékoztatón közölte, hogy az az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben Magyarországot, valamint az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.

Ezekben az országokban ugyanis

túllépik a légszennyezettségi határértékeket,

és nem történtek megfelelő intézkedések az ügyben.

A Reuters szerint a bizottság már januárban jelezte, hogy keményebb álláspontra helyezkedik majd azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek még a 2005-ben és 2010-ben meghatározott célokat sem érték el.

Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen a szálló por tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból.

Sajtótájékoztatóján Karmenu Vella azt mondta: „A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hat tagállam esetében a javasolt intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megfeleljenek a levegő minőségéről szóló előírásoknak.”

Az Európai Bizottság szerint a rossz levegőminőség évi több mint 20 milliárd eurós károkat okoz, és a Guardian szerint

több százezer ember korai haláláért felelős.

Végső esetben a bíróság akár több millió eurós bírság kiszabásáról is dönthet.

Az utóbbi hónapokban több magyar ügy is az Európai Bíróság elé került: például a tranzitzónák, a menedékkérők átvétele, a Lex CEU és a civiltörvény is.

Ez volt ma – 2018. február 8.

0

Az Elios-botrány újabb fejezetei, Tarlós visszavonná a Göncz-állomás nevét, folytatódik a cirkusz a nemzetbiztonsági bizottságban, az Európai Bíróság előtt a civiltörvény, Mészáros Lőrinc Spar-boltokat vett, elkezdődött a Filmhét – összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit.

Elios: Szolnokon is az általános modell ment, az MSZP Poltot kérdezi

Tiborcz István
MTI Fotó: Burger Barna

Szolnokon is a már megismert minta alapján ment az Elios közvilágítási projektje: módosított lámpa-élettartam, ugyanannyival rosszabb „konkurens” pályázatok,

személyi összefonódások a nyertes és a pályázati közreműködők között

és így tovább.

Az MSZP 13 helyi önkormányzatban kérte az OLAF-jelentések kiadását, és közben Polt Pétert kérdezik a nyomozásról, akit a Párbeszéd lemondatna. Az LMP pedig Tiborcz-illetéket javasol a miniszterelnök vejének cége miatt.

Tarlós visszavonja a Göncz Árpád elnevezést

Mégsem lesz Göncz Árpád állomás az Árpád hídi metrómegállóból. Tarlós István a Független Hírügynökségnek azt mondta:

„újra kell gondolnom, hogy mi a helyes döntés”.

Spar-boltokat vett Mészáros Lőrinc

A Mészáros-féle Appeninn 18 Spar-üzletet vesz meg 4,5 milliárd forintért – jelentette be a társaság a tőzsdén. Az épületeket a Spar bérli a szintén osztrák Erste befektetési alapjaitól.

Folytatódik a nemzetbiztonsági cirkusz

MTI Fotó: Soós Lajos

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtökre összehívott rendkívüli ülése is határozatképtelen lett. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke szerint a kormánypárti képviselők távolmaradása azt jelzi, “kínos” volt nekik, hogy eljöjjenek, és

“összedőlt a Soros-terv”.

Minden két hétben megkísérli a testület összehívását.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás.

„A Fidesz visszaélt a többségével”

youtube

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, az Orbán-kormányok előbb washingtoni, majd oslói nagykövete nem szeretné, ha a Fidesz nyerné meg a választásokat, de ha igen, akkor is koalícióra kényszerüljön. A Független Hírügynökségnek adott interjújában elmondta: Orbán Viktor becsapta őket, még 1996-ban, többek között ez is közrejátszott az MDF megszűnésében. Ezzel együtt csak 2014 után  szakított vele, mert

vállalhatatlannak tartotta azt, amit a norvég civil alappal tett a kormány.

Jeszenszky úgy látja: mind bel-, mind pedig külpolitikailag rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, az ország tekintélye óriásit zuhant. Amit pedig Sorossal művelnek, azt kifejezetten gusztustalannak tartja.

Európai Parlament: ne legyen téli/nyári időszámítás

Az EP többségi szavazattal határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy szüntessék meg a nyár és a téli időszámítást. Vagyis megszűnne a márciusi és októberi óraállítás.

Törökországot és Oroszországot zavarja az EU bővítési terve

A héten jelentette meg a nyugat-balkáni országokra vonatkozó bővítési stratégiáját az Európai Bizottság. Oroszország és Törökország viszont saját érdekszférájának tekinti a régió bizonyos részeit.

Szabó Istvánt köszöntötték a Filmhét megnyitóján

MTI Fotó: Kovács Tamás

Szabó István Bizalom című filmjének vetítésével, és a rendező köszöntésével

megkezdődött a 4. Magyar Filmhét.

A vasárnapig tartó vetítéseken új helyszínen, a Corvin moziban összesen 150 filmet nézhet meg a közönség.

Egy súlyosan beteg rajongó már megnézhette a Valami Amerika 3-at

Csak jövő héten kerül a mozikba a Valami Amerika új része, de egy rajongó már jóval a premier előtt megnézhette, milyen lett: Herendi Gábor rendező és a Tamást alakító Pindroch Csaba személyesen mutatta meg a filmet a gyógyíthatatlan betegsége miatt ágyhoz kötött Csorba Dávidnak.

Az Európai Bíróság előtt a magyar civiltörvény

0

Beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás – közölte a luxembourgi székhelyű bírói fórum.

Az Európai Bizottság júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló magyar szabályozás miatt.

A bizottság decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a júliusban megindított jogsértési eljárást a civil törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint

indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba,

különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

A bizottság emellett úgy véli, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát,

így jutott a kötelezettségszegési eljárás bírósági szakba.

Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

FRISS HÍREK

Dízeltilalom...

A parlamenti...

Nagyon rossz...

Putyin is ré...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK