Kezdőlap Címkék Európa

Címke: európa

Magyarország távol Európától

A nemzetállamok „a globalizált világban csak egy erős, egyesült Európában lehetnek erősek” – jelentette ki Manfred Weber. Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párt politikája mutatja meg, mit is jelent a nacionalizmus. Az AfD „a nemzetek Európájáról beszél”, de szavai mögött a „pőre egoizmus és nacionalizmus” húzódik meg, ezért „az Európa-párti erők központi feladata az elhatárolódás ezektől a jobboldali erőktől szerte Európában” – mondta Manfred Weber.

És mi van itthon?

Már nem kell elköltöznöm ahhoz, hogy kívül kerüljek Európán. Volt munkatársam tett egy ilyen megjegyzést az egyik posztban. Én is így vagyok vele. Nem kell elmennem innen, már most is Európán kívüli vagyok. Ezek a hazai „democsokraták” tartalmilag kívül helyeztek bennünket onnan. Formai kötéseink megvannak ugyan, de kormányzásukkal, törvényeikkel és rendeleteikkel, nagy nemzeti önállóságuk hangoztatásával a jobboldali populista fineszes-kereszténydemokrata alakulat kirekesztett bennünket onnan, ahová több mint ezer éve tartozunk.

Nagy az ő bűnük. Még jobban elszegényítették a szegényeket. Jogászi allűrökkel megfosztottak bennünket minden lehetséges demokratikus ellenőrzési lehetőségtől. És hiába tépjük a szánkat. Már aki. Már aki itthon maradt és nem kért menedékjogot Kanadában, vagy világhírű művészként nem telepedett le valahol másutt, új hazát választva, vagy akár ifjúként, családostól nem keresett más országot megélhetésének biztosítására. És vannak az itthon maradottak között sokan, értelmiségiek és kevésbé képzettek, akik már meg se szólalnak. Mert minek, mondják, úgy sincs semmi foganatja!

Ángyán szerint a maffiahálózatok szisztematikusan kirabolják az országot, a közjó szolgálata helyett magánérdekek kiszolgálására használják az államot. Az elfogadhatatlan földügyek, a trafikbotrányok azt igazolják, hogy a korrupció újult erővel van jelen az országban, a maffiahálózatok saját embereiket törvény- és döntéshozó pozícióba helyezik. Számtalan példát lehetne még felsorolni.

Ebben a kettészakadt országban a bal és a jobboldal kiegyezése ma lehetetlennek tűnik. Pártszinten minden bizonnyal. Ami legalább ekkora baj, hogy a békés egymás mellett élés sem látszik megvalósíthatónak. Európai stílus és módi ebben sem megy már nekünk!

És most itt van ráadásul ez a Gruevszki rémtörténet!  A HVG szerint a menekültstátusz soron kívüli megadása nem más, mint figyelemelterelés. Arról, hogy milyen károkat okozott a magyar diplomáciának, a titkosszolgálatoknak, no meg az országimázsnak a volt macedón miniszterelnök szöktetése.

Akkor milyen megoldás marad? A tisztességes, hiteles emberek szövetsége? Lehetséges. Ahol nincs sem föld, sem trafikmutyi, ahol nincsenek álvideós ökörségek, meg örökségek handabandázó magyarázatokkal, ahol nem kirakatba tett látványtervezésekkel csábítanak választókat. Ahol baltás gyilkos kiadatásával nem járulnak hozzá hőssé nyilvánításához, ahol köztörvényes elítéltnek nem adnak menedékjogot azért, hogy ne kelljen börtönbe vonulnia!

Ahol nem a politikai megfelelési kényszer uralja az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést, ahol az állam nem erőlteti rá az emberekre a nemzeti hitvallás jegyében elképzeléseit, ahol az emberi méltóság tiszteletben tartása a legfontosabb mindenekfelett!

Készülj hát 2019 tavaszán vissza Európába, nem pedig egyre távolodni attól!

NYT: 100 év után ismét fenyeget a sovinizmus démona

1

Napjainkban a politikai közép gyenge és a szélek radikalizálódnak, akár csak egykor. Lendületbe jön az etnikai gyűlölettel teli nacionalizmus, populisták ülnek több kormányban is. Orbán Viktor fenyegető muzulmán hatalomátvételről beszélt és könyörtelenül hivalkodik a maga illiberális demokráciájával.

A világ éppen akkor ünnepli az első világháborút lezáró békeszerződést, amikor ismét terjed a földrészen a sovinizmus és az etnikai megosztottság démona és emiatt sokfelé komor hangulatot és bizonytalanságot érezni – írja a New York Times. A mai, liberális rendet az a szándék hozta létre, hogy megfékezzék nacionalizmust, a kérdés az, hogy fennmaradhat-e a liberális rend a történelmi emlékek halványultával?

Hiszen a fiatalabb nemzedékek immár nem tudják, milyen az ipari méretű mészárlás, ők a pénzügyi válsággal, a migrációval és azzal az érzéssel találkoztak, hogy az egyesült Európa nem teljesíti, amit megígért. Napjainkban a politikai közép gyenge és a szélek radikalizálódnak, akár csak egykor. Lendületbe jön az etnikai gyűlölettel teli nacionalizmus, populisták ülnek több kormányban is. Orbán Viktor fenyegető muzulmán hatalomátvételről beszélt és könyörtelenül hivalkodik a maga illiberális demokráciájával.

Ismerős az is, ahogyan romlik a politikai közbeszéd. A mai, párizsi ünnepségeken jelen lesz egy csomó olyan nacionalista vezető is, aki semmit sem szeretne jobban, mint szétszakítani az EU-t, így Putyin és Erdogan. A jelenlegi helyzet persze sokban más, mint az 1. világháború előtt, ám Timothy Garton Ash arra figyelmeztet, hogy a demokráciát és a békét sosem lehet biztosra venni. Viszont az is biztos, hogy a földrész már nincs a geopolitika középpontjában és ez szintén arra ösztökél, hogy erősítsék meg az integrációt.

A föderális Európa fokozatosan lekerül a napirendről, Orbán győzni látszik

1

Orbán bejelentette, hogy a magyar állam ezentúl csak jüanban bocsát ki államkötvényt, azaz a tervek szerint a magyar állam finanszírozását fokozatosan átveszi Kína.

Eközben a magyar honvédség csak jelképes egységet küld egy jelentős NATO-gyakorlatra, Helsinkiben a Néppárt kiegyezik Orbánnal, és aláírnak egy teljesen lényegtelen záródokumentumot. Macron pácban odahaza, Merkel már a múlt. Az osztrák kancellár Putyinnal egyezkedik, az olaszok az eurónak készülnek adni egy gyomrost, a kínai gazdasági behatolás pedig feltartóztathatatlan Európában. Sorolhatnám még a jeleket, amik arra utalnak, hogy a globalizáció új – kelet-nyugati – irányával az EU lassan megbarátkozik, ezzel együtt veszíti kohézióját az észak-atlanti térség (gondoljuk még bele a helyzetbe Trumpot), és válik fontosabbá az egyes EU-tagállamok számára is a kínai kapcsolat. (Lásd a német autóipar nyár óta tartó mélyrepülését a kínai eladások csökkenése miatt.) Európán belül egyre inkább felülkerekedik a Realpolitik az értékelvű politizálással szemben: első a hatalom, konkrétan a nemzeti pozíció – pl. nagyobb jelentősége van már a németek számára a kínai piacnak, mint a föderális EU-nak. Orbán szépen halad előre.

Magyarországon ez természetesen el fogja hozni a kínaihoz hasonló megfigyelő-korlátozó-szankcionáló állam további erősödését. De mivel itt nincsenek polgárok, ez ötmillió embernek nem is lesz annyira feltűnő. Ahogy a robotizáció előtérbe kerül, úgy kerülnek majd ezek az emberek valamiféle alapjövedelmen keresztül közvetlen állami függésbe, amit tovább erősít az oktatás és az egészségügyi rendszer leépítése/privatizálása. Amint nem túl sokára világos lesz, hogy külpolitikai-világpolitikai tekintetben is Orbánnak áll a zászló és elérünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszafordulás a nyugati orientációhoz, úgy fognak az ellenzéki pártok még inkább eljelentéktelenedni. A bejelentéssel, amivel kezdtem, nagyon fontos mérföldkőhöz értünk ebben a folyamatban.

Béndek Péter

Európa bezárkózik és nacionalista

0

A Times szerint nem véletlenül nevezik az osztrák kancellárt Macron ruhájába bújt Orbánnak, illetve olyan Trumpnak, aki karcsúsított öltönyt visel, és tekintik egyben pedig az utóbbi 70 év legveszedelmesebb politikusának. Kurz maga a világ legfiatalabb vezetőjeként szeretné, ha ideológián túllépő, pragmatikus reálpolikusnak tekintenék, aki nem játéka mindenféle szélnek.

Viszont hogy kemény álláspontot képvisel a menekültkérdésben, illetve összeállt az egykori SS-ek által alapított Szabadságpárttal, az úgy minősítették, hogy Európa a szélsőjobb felé sodródik. A korát pedig a rideg, könyörtelen feltörekvés bizonyítékának veszik. A Times hosszú portré-interjúja azonban semmit sem talált benne, ami keményen populista vagy féktelen volna. Bizonyosan nagy hatással volt rá most 90 éves nagymamája, aki a világháború idején Szerbiából menekült Alsó-Ausztriába. Akkor kizárólag csak magyarul beszélt, de megtanult németül, viszont az egész család tudja, mi az a háború.

Kurz nem gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás az európai és az iszlám kultúra között. Szerinte csupán a radikális gondolatokat távol kell tartani Ausztriától, erre szolgál a közelmúltban elfogadott törvény. Ugyanakkor azt mondja, a migráció nem folytatódhat az eddigi módon. Mert különben a muzulmán lakosság aránya 2050-re 20 %-ra nő a mostani 10 %-ról. Ettől azonban még működhet a multikulturalizmus, ha a kormányok nem követnek el túl sok hibát.  3 éve nem értett egyet a német határnyitással, de most azt mondja: nem ezen múlt a menekültválság. A határok lezárását változatlanul szükségesnek tartja. Azt viszont nem tartja meglepőnek, hogy a hibás politika felhozta a szélsőjobbos, bevándorlás ellenes pártokat. Három fontos dolgot hallott a segélyszervezeteknél dolgozó barátaitól: segíteni kell a bajbajutottaknak, nem alakulhat ki káosz a migránsok miatt Ausztriában, illetve nem lehet elfogadni, hogy évente 10 ezren fulladjanak a tengerbe menekülés közben.

A választásokon szembement Merkel doktrinájával és voksokat hódított el a szélsőjobbtól. Viszont a választás után csak a Szabadságpárt maradt partnernek, mert a szociáldemokraták felmondták a nagykoalíciót, miután ott csak a kisebbik erőt jelentették volna. Az FPÖ-t szükséges rossznak tekinti, amelynek azonban még sokat kell tennie, hogy megszabaduljon a rasszizmustól. Viszont Kurz gyorsan elhatárolódott szövetségesétől, amikor az különféle náci botrányokba bonyolódott. Felhozza, hogy a zsidó közösség már akkor mellette állt, amikor integrációs miniszterként dolgozott. Szigorúan Izrael-párti. Az európai határok őrizetét meg akarja erősíteni. Nem állítja, hogy mind a 100 ezer migráns jól beilleszkedett osztrák földön. Ugyanakkor önmagát haladónak tekinti, aki teljesen normális emberként él. Az újságíró szerint pontosan ezért vállalkozott erre a beszélgetésre. Tehát hogy megmutassa: manapság immár az járja, hogy Európa bezárkózzon és nacionalista legyen.

Times/Szelestey

Merkel hiányozni fog

Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta – írja a Guardian a hesseni tartományi választások kapcsán. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára.

A politikus idáig azért úszott meg mindent, mert toronymagasan kiemelkedik vetélytársai közül. Jelenleg változatlanul ő számít a földrész első számú vezetőjének, hála világos politikai elveinek, amit jól illusztrált a nyitott kapuk politikája, valamint, hogy szembeszállt Trumppal. Viszont a hesseni választások folytán nem kizárt, hogy az SPD kénytelen elhagyni a nagykoalíciót. Akkor pedig az egész országban urnához kell szólítani az embereket és ez egy csapásra véget vethet a kancellár hatalmának.

Ez esetben megrendülhet az európai összefogás, éppen akkor, amikor járványos méreteket ölt a politika széttöredezése, illetve polarizálódása. A britek saját kilépésükkel vannak elfoglalva, a franciáknál Macron bajban van. Az EU-n belül megosztó figura, aki szembe kíván szállni az illiberalizmussal és a populizmussal. Felvette a kesztyűt a nacionalista Orbánnal és a keményen jobbos Salvinival szemben. Úgy jellemzi őket, mint akik veszélyeztetik a nyitott határokat, piacokat és társadalmakat. Egy elemző szerint azonban ez a fajta sarkos politika még nagyobb megosztottságot válthat ki, éppen akkor, amikor szétesik a kontinens politikai rendje, miközben a két pólus között azért vannak más alternatívák is. Az elnök megpróbálkozhat azzal, hogy Európa vezetőjeként száll hadba a jövő május EP-választáson.

Ha az olasz kormány továbbra is elszabadult hajóágyúként viselkedik, folytatódhat a szétesés, amit csak gerjeszt a populista-nacionalista pártok sikere pl. Kelet-Európában. Így olyan alapvető felfordulást válthat ki, ami folyamatosan megváltoztatja a kontinens képét. Az orosz, illetve amerikai fenyegetés csak ráerősít a közelgő válság érzetére. Vagyis a stabilitás, az összetartás és a demokratikus egyetértés csaknem 100 éve nem volt ekkora veszélynek kitéve. Merkel az állhatatosságot, a biztonságot és a folyamatosságot képviseli. Ha lelép a színről, nagyon fog hiányozni.

Mostohazám

Hogyan lettél édes hazám, a gonosz mostohám? Ez a mondat jutott az eszembe, miután néhány nappal ezelőtt megszólított egy troll. Egy a névtelen, arctalan hozzászólók közül, akik abban lelik örömüket – vagy ez a munkájuk, hivatásuk – hogy másokat gyaláznak.

Azzal kezdte a tisztelt troll, hogy milyen jól írok. Kifejezően, hatásosan. (Megdicsért). És hogy idegenszívű vagyok, amiért ezt a képességemet nem a haza javára hasznosítom. (Belém rúgott.)

Írtam neki, hogy ami képességem van, azt mind a haza javára igyekszem hasznosítani. Azt szeretném ugyanis, hogy a hazám jobb hely legyen annál, mint amilyen most.

Azt válaszolta a troll, hogy én a haza árulóit szolgálom. Azokat, akik eladják Magyarországot, kiszolgáltatják külföldi érdekeknek.

Írtam neki, hogy idézzen tőlem egy ilyen példát. Egyetlen árva félmondatot, amiből arra lehet következtetni, hogy valakinek a szolgálatába szegődtem.

Példát nem hozott, mert hát honnan is hozott volna. Ehelyett megírta, hogy ez a mostani kormány a nemzet érdekeit szolgálja és mindenki, aki őket támadja, a magyarok ellen van, és rosszat akar a nemzetnek.

Írtam neki, hogy én is a magyar emberekért írok. Mert szerintem a magyar embereknek az az érdekük, hogy ez ország ne olyan legyen, mint amilyenné a mostani vezetői tették. És még kevésbé olyan, mint amilyenné tenni szeretnék.

Miért, milyen ez az ország? Nem állított a troll, hanem kérdezett.
Bátorításnak vettem a felszólítást, azt gondoltam, talán tényleg érdekli, amit válaszolok.

Hogy milyen ez az ország? Bezárkózó, múltba néző, hátrafelé nyilazó, írtam válaszként. Mindenkiben ellenséget sejtő, saját démonaival harcoló. Árvalányhajas, avítt, rosszkedvű. Ha nincs ellensége, keres magának. Bűnbakot kreál, ellenséget sejt mindenütt, ahelyett, hogy együttműködne.

Nem szabad behódolni másoknak, így a troll.

Nem szabad és nem is kell, írtam neki. Érvényesíteni kell az ország érdekeit. Az országnak az az érdeke, hogy szövetségeseink legyenek és barátaink. Hogy ne legyünk lesajnált páriái Európának. Ez a magyar emberek érdeke.

Tekintélyre van szükség, írta a troll.
A tekintélyt nem követelni kell, feleltem, hanem kiérdemelni.
Meg fogom bánni, írta, amiért ennyire hazafiatlan vagyok.

Ez utóbbit fenyegetésnek vettem, úgyhogy erre már nem is válaszoltam.

Merkel megállapodna a migrációról

0

Sebastian Kurz osztrák kancellár javasolta, és Angela Merkel felkapta az ötletet: ugyanolyan migráns egyezményeket kell aláírni Egyiptommal, Líbiával, Tunéziával, Algériával és Marokkóval mint amilyet az EU kötött Törökországgal 2016-ban.

Eszerint Brüsszel évente három milliárd eurót fizet azért, hogy ne induljon olyan migráns áradat, mint 2015-ben. Jövő februárban EU-arab csúcstalálkozó lesz, amelynek egyik fő témája épp a bevándorlás lehet. Észak-Afrika arab államaiból ugyanis szinte minden migráns Európába vándorol, míg Fekete-Afrikában 70 százalék megmarad a saját régiójában. A maradék harminc százaléknak is csak egy része jön Európába, mert sokan inkább az amerikai kontinenst, vagy pedig a gazdag Öbölmenti államokat választják.

Sziszi egyiptomi elnök korábban nem rajongott az ötletért, hogy egyfajta védőövezetet alkossanak Európa felé.

Egyiptom államfője arra hivatkozott, hogy a 100 milliós ország már így is 10 millió bevándorlót fogad.

Számuk pedig egyre csak növekszik. Vagyis pénzt kért azért, hogy el tudják látni a migráns tömeget. Merkel kancellár mostani nyilatkozata azt mutatja. hogy immár megvan a szándék arra, hogy az EU pénzért még Észak-Afrikában védőövezetet építsen ki határainak védelmében.

Salzburgban az EU-csúcson nem sikerült tisztázni az ellentéteket a migráns politikát illetően. Ráadásul a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint előretör Németországban az Alternative für Deutschland, amely a migráns veszéllyel kampányol. Népszerűségét tekintve a szélsőjobboldali ellenzéki párt már a második, megelőzi a szociáldemokratákat, egyedül Angela Merkel kereszténydemokrata- keresztényszociális koalíciója előzi meg. Ebből is az utóbbi bajban van:

Bajorországban hamarosan választásokat tartanak,

és a kormányzó CSU-t megszoríthatja a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland, mely a migráns-kérdést tűzte zászlajára.

Jövő tavasszal európai uniós választást rendeznek. Angela Merkel semmiképp sem szeretné, ha ezen a migrációs problémákat hangsúlyozó szélsőjobboldal diadalmaskodna az Európai Unióban. Ezért fogadja Erdogan török elnököt Berlinben, és ezért  javasol egy védőövezetet Észak Afrikában, hogy semmiképp se következhessen be olyan migráns invázió, mint 2015-ben.

Ha a Fidesz nem akar távozni a Néppártból, ki kell zárni

0

A Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatáról közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című konzervatív vasárnapi német lap. Hírünk a világban.

Az Orbánnak távoznia kell című cikkben kiemelték, hogy az Európai Parlament „elmondhatatlanul lejáratta volna magát”, ha nem szavazza meg a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó, úgynevezett Sargentini-jelentést.

Orbán Viktor kormányfő ugyanis „megszorongatja a civil társadalmat, alattomoskodik egy, a világra nyitott, vagyis számára kényelmetlen egyetemmel szemben”, és „semmibe veszi a tehermegosztásról hozott érvényes döntéseket a migráció területén”.

Az EP „kétharmados többsége után most a tagállamokon a sor”. Kevés az idő, mert májusban EP-választást tartanak, és

„fontos, hogy az Európa-párti pártcsaládok egységesen lépjenek fel a nacionalistákkal szemben”. 

Az egyik ilyen pártcsalád az EPP, benne a német Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és a Fidesszel. Ha ez így is marad, az Európa-pártiaknak a választási kampányban „egy csónakban kell evezniük az Európa-ellenesekkel”, ami „nem vezet jóra, ezért a Fidesznek távoznia kell a néppártból”.

Hozzátették, hogy

ha a Fidesz nem akar távozni, ki kell zárni.

Tagsága megszűnésének lesznek hátrányos következményei, „hiszen Orbán emberei a következő parlamentben az ellenfeleket erősítik majd”, azonban az előnyös következmények túlsúlyban vannak, mert az EPP „soha nem tudna Orbánnal együtt egységesen küzdeni egy erős Európáért, nélküle viszont képes erre”.

A nap kérdése – Vasárnap tüntet a baloldal

0

Vasárnap délután közösen tüntet a három baloldali ellenzéki párt az európai Magyarországért.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint tüntetésekkel rá lehet bírni a kormányt politikája megváltoztatására?

Egy év alatt százezerrel nőtt a zsidóság létszáma

0

100 ezerrel nőtt a világ zsidóságának lélekszáma egyetlen év alatt. Ez derül ki a Jewish Agency friss statisztikáiból, melyet a Rós Hásána, a zsidó újév alkalmából tettek közzé.

A világ zsidóságának összlétszáma 14,7 millió.

Izrael áll az első helyen 6,6 millióval,

míg az Egyesült Államok a második – itt 5,7 millió zsidó él. Európa, mely egykor a világ legnagyobb zsidó közösségeinek adott otthont messze le van maradva. Ennek oka a nácik népirtása, illetve a tömeges kivándorlás Izraelbe és Amerikába.

A világ harmadik legnépesebb zsidó közössége – Európában a legnagyobb – Franciaországban él. Számuk 453 ezer, Nagy-Britannia a második Európában 290 ezerrel. Azután Oroszország és Németország következik, 172 illetve 116 ezerrel.

Figyelemreméltó, hogy Oroszországból milyen nagy számban vándoroltak ki a zsidók a Szovjetunió bukása után.

Izraelben a Szovjetunióból kivándorolt zsidók száma meghaladja az egymilliót.

Legismertebb politikai képviselőjük a radikális nacionalista Avigdor Lieberman, aki jelenleg Izrael állam hadügyminisztere. Izrael leggazdagabb embere is a Szovjetunióban született: ő Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballcsapatának tulajdonosa.

Latin-Amerikában az argentínai zsidó közösség a legnagyobb, számuk 180 ezer. Ausztráliában 113 ezer zsidó él. A muszlim országokból szinte minden zsidó elmenekült már. Létszámuk mindenütt százezer alatt marad –  írja az izraeli Ynetnews. Közülük Irán zsidó közössége a legnépesebb, számuk 8900. A Rós Hásána alkalmából Irán külügyminisztere köszöntötte a zsidókat az országon belül és kívül. Izraelben kevesen adnak hitelt ennek a jókívánságnak, mert Irán Khomeini ajatollah forradalma óta a zsidó állam létének a jogosságát is kétségbe vonja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK