Kezdőlap Címkék Európa

Címke: európa

Megszerzi-e Kína Európa kikötőit?

Pireuszban kezdődött és egyelőre Hamburgban végződik a kínai offenzíva, amely eddig Európa 14 stratégiai fontosságú kikötőjében szerzett  kulcspozíciókat. Megállíthatja-e ezt Brüsszel?

“A kikötőknek pénzre van szükségük, és a kínaiak ezt használják ki. Az Új Selyemút program keretében fontos európai kikötőket szereztek meg Görögországban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. A kínai Cosco 100%-os tulajdonos a kikötőnek abban a részében, amelyet megvett” – nyilatkozta a párizsi Le Figaronak Philippe LeCorre, a Harvard Kennedy School tanára.

Kezdődött mindez 2019-ben amikor Hszi Csin-ping elnök személyesen vette át a kínai kikötő részt Pireuszban. Görögország kénytelen volt megválni infrastruktúrájának néhány stratégiai fontosságú részétől is az adósságválság miatt. Kína jelentkezett vásárlóként: miniszterelnökét állva tapsolta meg az athéni parlament. Pireusz azóta a Földközi tenger legforgalmasabb kikötője lett. Kiindulópontja annak a vasútvonalnak, amely majd Európa szívébe szállítaná a kínai árukat. Ennek a nagy kínai tervnek a része a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A hálózat

Mi a célja ezzel Pekingnek? Mindenekelőtt az, hogy saját áruit szállítsa Európába. Az uniónak máris Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, Németországban ugyanez a helyzet. Nem véletlenül járt nemrég Pekingben Olaf Scholz német kancellár bár sokan óva intették ettől az Egyesült Államokban és Európában.

A pekingi Global Times, mely hűen tükrözi a hatalom véleményét, így gúnyolódott a Scholz látogatását bíráló francia elnökön: “savanyú a szőlő?” Peking meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait. A kínaiak pontosan tudják, hogy egyes tagállamok – mint például Németország – sokkal inkább érdekeltek a kínai piacon mint mások.

Mit tehet Brüsszel? Követelheti a kölcsönösséget a kínaiktól. Kínában ugyanis jóval nehezebb részesedést szerezni – ha nem épp lehetetlen – a stratégiai fontosságú kikötőkben.

Jelenleg Kína dönthet arról, hogy milyen árut fogad vagy nem fogad az az európai kikötő, melyben megvásárolt egy részt. Mi van, ha úgy dönt, hogy elzárja a csapot? – teszik fel a kérdést a szakértők, akik a párizsi Le Figaronak nyilatkoztak.

Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

Stiglitz: az USA elveszítheti az új hidegháborút

Az Egyesült Államoknak mindenekelőtt saját gazdasági-társadalmi modelljét kellene hozzáigazítania a huszonegyedik század realitásaihoz, ha hidegháborút akar folytatni Oroszország és Kína ellen – véli a Nobel díjas közgazdász, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki az elképzeléseit.

Az USA nem akar leszállni a gazdasági trónjáról, de Kína mindenképp letaszítja onnan – akármilyen mutatót is használunk – hangsúlyozza Stiglitz. Egyrészt, mert a lakossága több mint a négyszerese, másrészt pedig háromszor olyan gyorsan fejlődik mint az Egyesült Államok. Vásárlóerő paritáson számolva a kínai GDP már 2015-ben meghaladta az amerikait.

Washingtonban mindkét nagy párt egyetért abban, hogy Kína az első számú fenyegetés az USA számára.

A konszenzus már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója ellen kialakult. Most sokan figyelmeztetnek arra Washingtonban, hogy az Ukrajnában folyó háború ellenére Kína az első számú ellenfél.

Ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége, de Trump mindent megtett azért, hogy elidegenítse az USA barátait.

A klímaváltozás legfőbb felelőse az Egyesült Államok, a szegény országok joggal mutatnak rá erre, és támogatást várnak – hiába. Kína eközben infrastruktúrát épít ki a fejlődő világban. Igaz, hogy ezek az országok nagyon eladósodnak emiatt, dehát a Nyugat ugyanezt csinálta. Aztán pedig nem is adott hitelt, és ekkor jöttek a kínaiak…

Hogy lehet megnyerni a hidegháborút?

Nem fegyverekkel hanem azzal, hogy vonzó modellt mutat valaki a világnak. Hiába készít az Egyesült Államok világszínvonalú bombázókat, rakétákat mert azok itt nem segítenek. Az USA nemcsak az áruit akarja eladni a világnak hanem a modelljét is.

Ehhez a Nyugatnak újra olyan gazdasági rendszert kell létrehoznia, melyet az egész világ irigyel. Európa és Amerika szívesen kioktatja az egész világot arról, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz, gazdaságilag mi az ésszerű. Aztán megnézzük, hogy mit csinál a gyakorlatban az USA és Európa, és kiderül: egészen mást csinálnak mint amiről prédikálnak!

A neoliberális gondolkodás sohasem vált igazán népszerűvé a fejlődő világban, most pedig mindenütt kimegy a divatból.

Ameddig az Egyesült Államok nem mutatja meg, hogy képes a világ vezetésére (nem oldja meg a környezetvédelem problémáit, a fegyveres erőszakot, az abortusz vitát stb.), addig nem várható el a világtól, hogy a mi dobszónkra masírozzon – írja Stiglitz.

Tegyük hozzá, hogy a Nobel díjas közgazdász nem ajánl új gazdasági modellt a neoliberális helyett, enélkül pedig az USA aligha erősítheti meg vezető szerepét a világban.

A HÁBORÚ 35. NAPJA – (folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

19:55 – Az orosz erők Tornado rakétákkal lőtték ki a civileket Mikolajiv megyei Yavkyne faluban, ahol a szomszédos falvakból menekültek gyülekeztek. A városi tanács szerint a támadás egy épületet is megrongált. Az ágyúzásban 3 ember meghalt, 13-an megsebesültek.

18:20 – Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, hogy az oroszok nem adták fel a Kijev és Csernyihiv elfoglalására vagy legalábbis körülvételére tett kísérleteket, annak ellenére, hogy Oroszország kijelentette, hogy ezeken a területeken drasztikusan csökkenti az ellenségeskedést – mondta Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője.

17:40 – Olaf Scholz német kancellár azt mondta Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Berlin készen áll Ukrajna biztonságának garanciájaként fellépni – mondta Steffen Hebestreit kormányszóvivő, de azt nem részletezte, hogy a garanciák magukban foglalják-e a katonai segítséget.

16:55 – Mihajlo Podoljak, az elnök kabinetfőnökének tanácsadója szerint Ukrajnában csak azután lehet népszavazást tartani a biztonsági megállapodásról, ha az orosz csapatok „legalább” visszatérnek a február 24-e előtt elfoglalt pozíciójukba.

15:20 – Csernyihiv “kolosszális támadás” alatt áll, annak ellenére, hogy Moszkva azt állítja, hogy visszafogja a műveleteket – mondta a polgármester a CNN-nek.

14:00 – A Reuters értesülései szerint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Oroszország semmi „igazán ígéreteset” nem vett észre azokban a javaslatokban, amelyeket Ukrajna a március 29-i béketárgyalásokon terjesztett elő. A terv 15 éves konzultációs időszakot tartalmazott a Krím-félsziget státuszáról. Oroszország 2014-ben. Peszkov szerint lehetetlen megvitatni a Krím státuszát, mivel az „Oroszország része, és az orosz alkotmány kizárta, hogy bárki mással megvitassák bármely orosz régió sorsát”.

13:15 – Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője válaszolt egyes oroszok felszólítására, hogy harcoljanak Ukrajnában a végsőkig, és kijelentette, hogy Ukrajnában “nem lesz Sztálingrádnak”.

12:40 – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint 4,01 millió ember menekült el Ukrajnából, mióta Oroszország megkezdte a háborút. Közülük több mint 2,3 millióan érkeztek Lengyelországba.

11:55 – Az SBU  újabb lehallgatott beszélgetést közölt az orosz megszálló katona és felesége között. Az orosz agresszor a feleségével folytatott telefonbeszélgetésében azzal dicsekedett, hogy egy ukrán házból “kozmetikumokat, márkás tornacipőket és jó minőségű pólókat” lopott el neki, a megszálló felesége laptopot és sportruhát kért.

10:35 – Az orosz erők az elmúlt 24 órában 180 rakétatámadás érte Harkov megyét Grad rakétavető rendszerekkel, továbbá tüzérséggel és aknavetőkkel is lötték a régiót, célba véve lakóépületeket és a polgári infrastruktúrát.

09:25 – Mariupol: A humanitárius katasztrófával küzdő városban még mindig több mint 160 ezer civil van. 26 busz várja, hogy megkezdjék az emberek elszállítását a területről, de az orosz erők nem engedélyezik a biztonságos átjutást.

08:40 – Ukrajna elveszíti kohászati ​​kapacitásának 30%-át a háború miatt. “A mariupoli üzemek adják Ukrajna acéltermelésének több mint egyharmadát. Vagyis Ukrajna ma kohászati ​​kapacitásának mintegy 30-40%-át veszítette el” – mondta.

08:30 – Németország vészhelyzeti tervet indított arra az esetre, ha az oroszországi gázszállítás leállna.

07:55 – Több robbanást is hallottak Kijevben. Légitámadási szirénák léptek fel március 30-án kora reggel országszerte több megyében, köztük Kijevben, Zsitomirban, Harkovban, Dnyiproban és Poltava megyében.

07:15 – Nagy-Britannia az ENSZ-ben kijelentette, hogy kész Ukrajna biztonságának garanciája lenni.

06:00 – “Ukrajna nem kéri, hogy magyar katonák jöjjenek és helyettünk harcoljanak!” Ezt nem kértük, és nem is kérjük, jelentette ki kedden Budapesten Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete.

05:00 – Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin Oroszországi Föderáció elnökével, szóba került a Mariupolból való kitelepítés kérdése is. Az Elysée Központ közleménye szerint “jelenleg még nem teremtették meg a feltételeket annak a humanitárius hadműveletnek a megkezdéséhez, amely a következő napokban az orosz hadsereg által ostromlott ukrán Mariupol város lakóinak nyújt segítséget” – Közölte Macron elnök a Le figaronak adott interjújában.

04:40 – Max Strelnyk, az iziumi városi tanács helyettese a CNN-nek azt mondta, hogy az északkeleti város március 14. óta nem kapott élelmiszert, vizet vagy gyógyszert, ezzel arányosan a humanitárius helyzet a városban napról napra romlik.

03:45 – USA: Oroszország globális élelmiszerválságot hoz létre, és 94 élelmiszert szállító hajót akadályoz meg abban, hogy elhagyja az ukrán kikötőket. 

03:20 – ENSZ: 3,9 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított. Több mint 2,3 millióan hagyták el Ukrajnát Lengyelországba.

01:30 – John Kirby, a Pentagon sajtótitkára kijelentette, hogy a Kijevből kivonuló orosz erők kis száma „közel sem éri el a Kijev ellen felállított orosz erők többségét”, és az orosz légicsapások is folytatódnak. Joe Biden amerikai elnök egy tájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok az orosz hadsereg tetteire fog támaszkodni, nem a szavaikra.

00:05 – „Az ukránok nem naivak”, látjuk a béketárgyalások kockázatát. Volodimir Zelenszkij elnök nem bízik Oroszország egyetlen ígéretében sem. „Természetesen látjuk az összes kockázatot. Természetesen nincs okunk megbízni az ellenünk háborúzó ország képviselőinek szavaiban” – mondta Zelenszkij.

A HÁBORÚ 34. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

18:35 – Semmi jele annak, hogy Oroszország komolyan gondolja a béketárgyalásokat Ukrajnával. „Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira koncentrálunk” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón a CNN által idézve.

18:05 – Boris Johnson brit miniszterelnök a magas rangú miniszterek március 29-i találkozóján kijelentette, hogy a Putyinra nehezedő nyomást fokozni kell további gazdasági intézkedésekkel és katonai segítségnyújtással, hogy Oroszország teljesen irányt változtasson.

17:00 – A NATO meghívta Ukrajnát az április 6-7-re tervezett csúcstalálkozójára. A csúcstalálkozóra Brüsszelben kerül sor. További meghívott nem tagországok Grúzia, Finnország, Svédország, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és a Koreai Köztársaság.

15:30 – Az ukrán és orosz delegáció isztambuli megbeszélésein a felek megvitatták az ukrajnai nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodást, a tűzszünetet és az ukrajnai humanitárius kérdések megoldását. 

15:25 – Legalább 7 ember meghalt egy orosz támadásban Mikolajivban. Találat érte és lerombolták Mikolajiv regionális államigazgatási épületét. Hét embert találtak holtan a romok alatt, 22 másik pedig megsérült.

14:55 – Szergej Sojgu március 29-én kijelentette, hogy Moszkva most már kulcsfontosságú célkitűzésére összpontosíthat, mivel a háború első szakaszának fő feladatai befejeződtek, és az orosz erők „jelentősen csökkentették” az ukrán hadsereg harci erejét.

13:25 – Az ukrán-orosz tárgyalások legutóbbi törökországi fordulóját követően Moszkva bejelentette, hogy csökkenti a támadást északon, ahol Ukrajna fővárosa található – írja a New York Times. A bejelentésre akkor került sor, amikor az ukrán erők továbbra is sikeresen visszaszorítják az orosz csapatokat Kijev környékére.

11:45 – A fogságba esett Azov zászlóalj harcosa, Alekszej Szmikov VILE-nek nevezte a civileket emberi pajzsként használó Azov-taktikát, és elnézést kért az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért. Az orosz katonák jelenleg Mariupolt fésülik át, mert többen megszöktek az Azov-harcosoktól, akiknek többségét élve fogták el.

11:10 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy “megijedt” azoktól az újságíróktól, akik “az igazat mondják”, miután a Kreml  megakadályozta, hogy az oroszok lássák az ukrajnai háborúról adott interjúját.

11:00 – Március 28-án lejárt az orosz légitársaságoknak a több mint 400 lízingelt repülőgép visszaküldésének határideje közel 10 milliárd dollár értékben. Az orosz légitársaságok figyelmen kívül hagyták a szankciókat, és feltartóztatták a külföldi repülőgépeket – erről a Vedomosztyi című orosz lap számolt be.

10:30 – Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón létesíteneknek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott városokból. A legfontosabb, hogy az egyik biztonsági folyosót Mariupolban próbálják meg kialakítani. A városban még 160 ezer civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül. 

10:00 – Az ukrán és orosz delegáció március 28-án este érkezett Isztambulba, és 29-én megkezdődött a háború befejezéséről szóló tárgyalások következő fordulója. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fegyverszünetre szólított fel.

Suspline

09:00 – Március 29-én 06 órakor eloltották a lucki olajraktár tüzet, amelyet orosz csapatok rakétacsapása okozott. Másfél naprig küzdöttek a tűzoltók a lángokkal.

08:00 – Az orosz megszállók lefilmezték a Mariupol Drámai Színházat, amelyet leromboltak, és legalább 300 civilt megöltek. „Az orosz propaganda közzétett egy videót a Drámaszínházunkból. Ahol a szó szoros értelmében a civilek holttestén sétálva Mariupol az “azovi főhadiszállás közepén történt robbanásról” mesél. Meglepő, hogy a halottaknak nincs egyenruhájuk, sisakjuk vagy golyóálló mellényük” – áll a közleményben.

07:30 – A Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva csak akkor használ atomfegyvert, ha Oroszország léte veszélybe kerül. Az ukrán háborúnak ehhez semmi köze. 

06:40 – Az ukrán delegáció hétfő este érkezett Isztambulba, hogy Oroszországgal tárgyaljon. A megbeszélések kedden 10 órakor kezdődnek az isztambuli Dolmabahçe palotában. Korábban Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások előtt megbeszélést folytat Ukrajna és Oroszország delegációjával.

elentős katonai veszteségek miatt Oroszország Wagner zsoldosokat küld Ukrajnába.

04:40 – Az amerikai szenátus orosz eszközök felhasználását javasolja Ukrajna megsegítésére.

03:15 – Az orosz erőket 40-60 km-re visszaszorították Krivij Rihtől. A Krivij Rih Regionális Állami Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az ukrán hadsereg megállította az oroszok előrenyomulását, és kiszorította az oroszokat Herszon megye felé.

02:30 – Biden: Nem kérek bocsánatot. Az amerikai elnök arra a legutóbbi lengyelországi beszédében tett megjegyzésére utalva, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, azt mondja, hogy ezt erkölcsi felháborodás vezérelte, és nem fogja visszavonni a nyilatkozatot.

01:00 – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek lehetnek tervei Ukrajna “megsemmisítésére”, de Ukrajnának megvan a maga terve – mondta Dmitrij Kuleba külügyminiszter a televízióban.

00:05 – Oroszország továbbra is több ezer katonát küld az ukrajnai hadszínterekre, és igyekszik ellentámadást intézni az ukrán katonák állásai ellen. Az Oroszország által eddig felhalmozott források lehetővé teszik, hogy a Nyugat szankciói ellenére is finanszírozzák az Ukrajna elleni aktív agressziót.

23:55 – Több mint 400 vállalat hagyta el Oroszországot, de nem mindegyik hagyta abba az üzletet. (Frissítve)

23:40 – Az EBRD bezárja irodáit Oroszországban és Fehéroroszországban.

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

Orbán szabadsága

„Harminc éve szabadon” – ezzel a címmel tartott előadást Orbán Viktor miniszterelnök és Fidesz-elnök június 19-én, annak harmincadik évfordulóján, hogy befejeződött a szovjet hadsereg kivonása Magyarországról, amit „a magyar szabadság napjának” szoktak nevezni. Kézenfekvő a gondolat: szabadságon Orbán az ország függetlenségét érti. Nem most tűnt fel ez először, de ebben az „előadásban” is feltűnt.

De mielőtt Orbán szabadságfogalmára térnék rá, előbb az Európai Unió értelmezéséről. A következőt mondta erről:

„Az Európai Unió egy politikai, ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit. Azért hozták létre, hogy válaszoljanak arra a politikai tényre, hogy a II. világháború után Európa egyik felét az amerikaiak, a másik felét pedig a szovjetek foglalták el. Azért alkották meg az Európai Uniót, hogy ne vesszen el a remény, hogy egyszer Európa sorsáról ismét az európaiak dönthetnek majd.”

Ez az értelmezés alapjaiban tűnik tévesnek. Mint tudjuk, az Európai Unió elődje az Európai Szén- és Acélközösség, majd a Közös Piac volt, mégpedig azzal a céllal, hogy a korábbi háborús ellenfelek hadiipari kapacitásait, majd egész gazdaságát szorosan összekössék, és ezt a tartós európai béke gazdasági és politikai alapjának tekintették. Akik a Közös Piacot majd az Európai Uniót létrehozták, azok azt nem az amerikaiakkal szemben, az amerikai beleszólástól megszabadulni akarva hozták létre, akkor sem, ha a De Gaulle vezette Franciaországban volt ilyen hajlam, a többi alapító ország azonban mindig kifejezetten számolt az amerikai jelenléttel. Számukra ugyanis

a szabadság nem a világ többi részétől való függetlenedést jelentette és jelenti, hanem a polgárok szabadságát a saját államuk fennhatóságával szemben,

amit a Szovjetunióban és Európának a szovjetek uralma alá került részében semmibe vettek. Az Európai Unió alapdokumentumai – amelyek betartását a brüsszeli Bizottság és a strasbourgi Parlament folyamatosan kéri számon az orbáni magyar államon – éppen erről, a demokratikus jogállamról és a polgároknak a demokratikus jogállam által elfogadott szabadságáról szólnak. Ezzel áll szemben folyamatosan

az Orbán-rendszer, s a szabadság számára annyit jelent, hogy senki nem szól bele abba, hogy ő hogyan vonja el szabadságukat a magyar polgároktól.

Ahogy a putyini orosz állam vagy a Hszi-féle kínai állam is ragaszkodik ahhoz, hogy saját belátása szerint vonhassa el polgárai szabadságát, s ebbe senki a külvilágból ne szóljon bele.

Szembetűnő, ahogy Orbán az Európa jövőjéről szóló téziseiben különböző szempontokból éppen ezt követeli: ne szólhassanak bele az európai intézmények abba, hogy hogyan korlátozza ő a magyarok szabadságát.

Ezért szeretné felszámolni az Európai Parlamentet, ahol a közvetlenül az európai polgárok által megválasztott képviselők őrködnek az európai szabadságeszme – az államoktól való szabadság – megvalósulása fölött az egyes országokban, és ugyanígy ellenzi azt is, hogy az uniós intézmények hatásköre bővüljön az egyes államokéhoz képest. Azért mondhatja azt, hogy „mi”, vagyis ők, Orbán és hívei Európa utolsó szabadságharcosai, és nem mondjuk a saját államukkal szemben szabadságukért küzdő beloruszok vagy akár oroszok, mert ők nem államuk függetlenségéért, hanem az államuktól való saját függetlenségükért harcolnak. Alekszej Navalnij vagy Szvjatlana Cihanouszkaja szabadságfogalma homlokegyenest ellentétes Orbánéval. Az ő szabadságharcuk Orbán számára közömbös, ezért is nem támogatja az uniós országok közös fellépését a putyini elnyomással szemben, és a Lukasenka-féle elnyomásnak is csak a legkirívóbb esete, a repülőgép-eltérítés esetében csatlakozott az uniós fellépéshez. Ahogy közömbös számára a hongkongiak és az ujgurok szabadsága is.

Örüljünk, hogy Orbán ennyire világosan elmondja, hogy miként gondolkodik. Mi pedig gondolkodjunk másképp.

Gondolkodjunk úgy, hogy a magyarok szabadságának éppen az lehet a garanciája, ha a magyar állam nem szabad a demokratikus világ közös normáihoz képest. Nem szabad abban, hogy hogyan bánik a melegekkel, hajléktalanokkal, fogvatartottakkal, menekültekkel. Nem szabad abban, hogy hogyan korlátozza a piaci versenyt a magyar fogyasztók, a magyar adófizetők kárára, saját kegyeltjeinek javára. Érdekünk, hogy az Unió korlátozza a magyar állam „szabadságát” ezekben a dolgokban.

Nem a vallásban van kényszer, hanem a közös út megtalálásában

Mindenkinek van érzékeny pontja. Van, aki büszke nemzetiségére, hovatartozására, kultúrájára, készségeire vagy egyszerűen családjára, gyerekére. Egy bizonyos szintig lehet ezekkel is viccelni, de a szintet átlépve megalázó és sértő minden szó, gesztus. Majd jön az adok-kapok. Mert elkövetkezik a viszont-sértegetések ideje, hiszen tisztában vagyunk egymás érzékeny pontjaival, amit támadhatunk. Sokszor nem is vesszük észre, hol léptünk túl egy határt.

﴿٢٥٦﴾ …لاَ إِكْرَاهَ فِي الدِّينِ
Nincs kényszer a vallásban… (Korán 2:256)

Előre vettem a Korán meghagyását, ami feketén-fehéren lefekteti az elvet: kényszert alkalmazni tilos! Ez a tilalom nem csak tettekre terjed ki, hanem megfogalmazásokra is.
Mi muszlimok elszenvedői vagyunk sokszor a minket körbevevő gyűlöletnek, de be kell vallanunk, hogy mi is teszünk ennek érdekében. Nem a fenti előírásnak megfelelően beszélünk, viszonyulunk környezetünkhöz.

Ahol nincs kényszer, gyűlöletkeltés egyik oldalon sem, ott gyönyörűen működik az együttélés. Ahol előjön valaki, fenyeget és előírja másoknak, hogy mit kell tenni, ott felborul az emberek közti békesség.

Ma már nem tartok kapcsolatot egyetlen közösséggel sem. Életem során azonban sok helyen jártam és sok közösségben voltam tag, vezető, vagy egyszerűen érdeklődő. Ezek nem csak muszlim közösségek voltak. Csak idő kérdése, hogy egy közösség bizonyítani akarja önigazolásként azt, hogy valamilyen értékmérő alapján jobb a többinél. Innen a történet ismerős. Ez az értékmérő azonban sosem az, hogy miként szolgáljon közügyeket, humanitárius célokat, más embereket csendben, figyelemfelkeltés nélkül.

Majd egy másik ismerős kép. Idejön Ali, akinek bármi lehet a nemzetisége, most ne azon akadjunk fent. Alit befogadja egy kontinens, egy ország, munkát kap, majd fedelet a feje fölé. Gyakorlatilag hozzájut ahhoz, amihez saját országában soha. Ha valamiben hiányt szenved, akkor nem kér, hanem követel! Neki jár! Hirtelen jogai lettek! Miért nem követeltél a szülőföldeden, Ali?

Majd eljár közösségekbe és dirigál. Nem meghunyászkodik és keresi egy közösség szolgálatát, hanem belepofázik ügyekbe, kritizál, előír. Még meg sem melegedett a befogadó országban és parancsokat oszt. Arra nem gondol, hogy agyilag zéró, felkészületlen és amit tudásként érez magában, az nem tudás, hanem egy nemzeti populizmus vallásba csomagolva, egy helyi konfliktus eszmei síkra terelése, vagy éppen saját kitalációja?

Hé, Ali! Ne importáld ide a szarodat. „Nincs kényszer a vallásban!”

Nem érted? Ne küldözgess nekem emaileket, messenger üzeneteket kioktatólag, hanem takarodj haza és ott próbálkozz azokban a mecsetekben, melyek napközben zárva vannak és csak imaidőben adnak neked fél órát, hogy lenyomd a napi kötelező adagot. Ott szónokolj előírásokról! Egy ún. Iszlám országban próbálkozz! Nem mersz ugye? Ott darabokra szednének ugyanezért.

De ha már itt vagy, miért nem jársz múzeumba, miért nem olvasol könyveket, miért nem érdeklődsz a befogadó nép kultúrája iránt, miért nem gyarapodsz? Sok ismerősöm él 30-40 éve Európában és kizárólag saját etnikumon belül tart kapcsolatot. Ez még akkor sem változik, ha beházasodik egy helyi családba. A legtöbb házasság egy idő után tönkremegy, pont a kulturális és hagyománybeli különbségek miatt. Illetve helyesbítek. Nem a különbség miatt, hanem az emberi gyengeség miatt.

Mert „nincs kényszer a vallásban!” Egyik fél sem bírja elviselni egy vita esetén, hogy ne tűzzön ki egy győzelmi zászlót a másikra.

Türelmetlenség és kényszer.

Eddig Alit kritizáltam, de Hans se jobb a befogadó oldalon. Európa is primitív, intoleráns és fölényes, csak másképp. Kurva büszke arra, ami nincs. Ez az ún. európai érték! Mi az? Meghatározta már valaki? Mi az, ami csak Európában érték, itt találták fel és máshol nincs? Kereszténység? Nem ez a szülőföldje. Itt csupán inkvizíció lett belőle. Tán a világ kifosztása és ebből alapok képzése a demokráciák létrehozására? Európai eszmeiség megteremtése? Hiszen két lábbal tiprunk rajta!

Azt kérem vegyétek észre, hogy se Ali, se Hans esetében nem az ideológiákat, eszméket, vallásokat kritizáltam, hanem az embert magát. Alit és Hansot, akik ezt tették saját eszméikkel. Kifordították mondanivalójukat és ellentétessé tették azzal, mint amit a bázis tanítás hirdetett.

Együttélésre kényszerülünk, akár akarjuk, akár nem.

Meg kell tanulnunk egymást.

Közben a világ halad, Európa jelentős pozíciókat veszít, Törökország erősödik, lassan a Földközi tenger egészét ellenőrzi. Oroszország energia ellátási útvonalakat épít, Kína gazdasági hatalom, Amerika a dollár értékét őrzi. A felsoroltak mindegyike abban érdekelt, hogy zsarolja, döntésében kiszolgáltatott piaci pozícióba terelje, vagy monetáris alapjaiban gyengítse Európát. Kurvára nem érdekel senkit a titánok közül az, hogy mi milyen jogokról és értékekről hadoválunk. Ha egy picit is szándékunkban áll jól kijönni ebből a krízisből, akkor egyetlen értékünk előtt nyílik út és ez a helyzet közös felismerése és gondolataink harmonizálása.

Európa a fejlődés, Európa a béke – Dr. Cseh Katalin beszéde – 2019. május

15 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Akkor úgy tűnt, hogy hosszú évtizedek elnyomása, viszontagsága után megérkeztünk oda, ahova mindig is tartoztunk: a boldog, békés, fejlődő nyugati államok közösségébe.

Én emlékszem arra, amikor 15 évesen, pont 15 évvel ezelőtt könnyes szemmel hallgattam az Örömódát a Hősök terén, és a nagypapámra gondoltam.

ő már a rendszerváltást sem élhette meg. Nem volt könnyű élete az előző rendszerben: rendszerellenesnek nyilvánították őt és a családját is. Ő is többször megjárta Recsket. Az ő lánya, az én nagynéném pedig sokáig nem mehetett egyetemre, mert az apját a rendszerellenesek közt tartották számon. Anyukám azt mondta róla, hogy folyamatosan a Szabad Európa Rádiót hallgatta, és arról álmodott, hogy egyszer Magyarország is szabad, európai ország lesz.

15 évesen még naiv az ember: én is elhittem a politikusoknak, hogy hamarosan utolérjük Ausztriát. Elhittem, hogy az fog előrejutni, aki szorgalmas és tehetséges – nem az, aki lojális a hatalomhoz. Elhittem, hogy soha nem fogják már megtiporni a magyar emberek jogait – mert Európa részeként ez nem fordulhat elő Magyarországgal. Elhittem, hogy most már mindig szabadok leszünk.

Mindannyiunknak volt egy álma az Európai jövőről. De ezt az álmot ellopták tőlünk.

Ellopták ezt az álmot, ahogy elloptak már oly sok mindent: a jogállamot, az alkotmányt, a szabad sajtót. A szabadságot.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták a nyugalmas hétköznapokat, amikor árkokat ástak ember és ember közé, amikor a politika beékelte magát a hálószobákba, a baráti beszélgetésekbe, a vasárnapi ebédasztalokhoz.

Ellopták az európai jövőt, amikor kórházak és iskolák helyett Tiborcz Istvánok és Orbán Ráhelek gazdagodtak az EU-s támogatásokból.

Ellopták az európai jövőt, amikor ellopták azt a pénzt, amiből európai országot tudtunk volna építeni. Elloptak napi kétmilliárd forintot, amiből megteremthettük volna azt az országot, ahol mindenki tisztességgel és méltósággal élhet. Ahol a munka ünnepén boldog, szabad és megbecsült munkások tudnak ünnepelni. Úgy, mint ahogyan Európát elképzeljük.

De az én európai álmomat akkor is ellopták kicsit, amikor az Unió mindezt tétlenül nézte. Brüsszelben is pontosan látták, hogy Magyarország hogyan távolodik el lépésről lépésre Európától.

Brüsszelben is pontosan látták azt, hogy a tőlük kapott pénzekből épített magának lojális baráti kört Orbán Viktor – ahelyett, hogy arra költené, amire valóban adják: arra, hogy jobban éljen minden magyar ember.

Pontosan látták – és majdnem egy évtizedig azt mondták, hogy ez nem az ő dolguk. Ez nem volt az ő dolguk, ahogyan az sem, amikor Orbánt követve sorra lépnek le országok az európai útról. Európa lassú volt, kivárt, kerülte a konfliktust, nem akart balhét. Kerülte a konfliktust, és nézte, ahogy egyre erősödnek az Orbán-féle populisták Európa-szerte. Tétlenül nézték, ahogy belülről kezdik tönkretenni Európát.

Egy évtizedig tétlenül nézték.

Most, 15 évvel uniós csatlakozásunk után újra választhatunk: dönthetünk arról, hogy milyen legyen a következő 15, 30, 45 év.

Most végre mi is dönthetünk arról, hogy ennyi év tétovázás után végre kiállunk-e magunkért, kiállunk-e Európáért, az európai értékekért, megteremtjük-e azt az új, bátor, megújulni képes Európai Uniót, amely képes lesz megálljt parancsolni az Európa-ellenes populistáknak, képes lesz gátat szabni a közös álmaink lerombolásának.

Most a választás tétje Európa egysége. Most arról dönthetünk, hogy több Orbánt, vagy több Európát szeretnénk.

A május 26-i Európai Parlamenti választás arról fog szólni, hogy az Európa-ellenesek, az Orbánok, a Kaczynskik, a Salvinik legyőzik-e az Európa-pártiakat.

Mert ma már nem európai pártcsaládok között húzódik a törésvonal, hanem az Európa megmaradásában, és az Európa elpusztításában érdekeltek között. Európa akkor tud győzni, ha összetart, kiáll az értékeiért, és képes megváltozni. Ha Európa képes tisztán megmutatni a kontinens összes lakójának, hogy az Unió egysége az egyetlen garancia a mindenki számára garantált jólétnek, fejlődésnek és biztonságnak. Hogy Európa nem csupán a világ egyik legnagyobb gazdasága, hanem olyan gazdaság, amely előnyeit mindannyian közösen élvezhetjük.

Egyszer egy fórumon azt mondta nekem valaki, hogy akkor érezné magát európainak, ha úgy, és addig élhetne, mint az európaiak. Én nem tudok vele vitatkozni. Hiszen hogyan tudja valaki érezni azt, hogy Európa jólétet, biztonságot és lehetőségeket adott a magyaroknak, amikor hozzá ebből vajmi kevés jutott el? Hol az európai jólét, amikor a magyar kórházakba a betegeknek kell vinni a gyógyszert? Hol az európai biztonság, amikor egy magyar szülő abban sem lehet biztos, hogy az iskolában a gyermekei megtanulnak normálisan angolul? Hol vannak az európai lehetőségek, amikor a magyar dolgozók két-három másodállással tudják csak eltartani a családjukat?

Ezek a kérdések teljesen jogosak. De én inkább azt a kérdést tenném fel a tisztelt magyar kormánynak, hogy hol van a pénz? Hol van az a pénz, amelyet arra kaptunk, hogy európai jólétet, európai biztonságot és európai lehetőségeket teremtsünk? Hol van a pénz?

Szerintetek kinél van ez a pénz?

Én egy dolgot tudok ígérni mindenkinek, akik ezeket a kérdéseket felteszik. Azt, hogy az Európai Parlament képviselőjeként egy olyan Európáért fogok dolgozni, amely ezt a lopást nem hagyja szó nélkül! Egy olyan Európáért, amely a pénzét a valóban fontos dolgokra költi: kórházakra, iskolákra, munkahelyekre.

  1. Az Európa, amelyben én hiszek, az egy erős Európa.
  2. Egy olyan Európa, amely képes megvédeni állampolgárait mind a külső, mind a belső fenyegetésektől.
  3. Egy olyan Európa, amely megvédi a határait, de ami arra is képes, hogy határt szabjon az európai polgárok jogainak megtiprásának.
  4. Az én Európám egy törődő Európa, amely nem tűri azt, hogy uniós tagállamokban emberek tízezrei haljanak meg idő előtt rosszul felszerelt kórházakban.
  5. Az én Európám egy haladó Európa, amely felkészíti állampolgárait a robotizációra, az automatizációra, és amely tesz azért, hogy összes állampolgára versenyképes, modern tudással vegye fel a versenyt a jövő munkaerőpiacán.
  6. Az én Európám egy okos Európa, amely képes átgondolni korábbi döntéseit, és nem szórja két kézzel, esztelenül a pénzét.
  7. Az én Európám egy büszke Európa, amely nem hagyja, hogy a saját pénzéből ellene hergeljenek.
  8. Az én Európám egy tisztességes Európa, ahol az Európai Ügyészség mindenhol üldözi a korrupciót.

Én egy ilyen Európáért szeretnék küzdeni az Európai Parlamentben.

Ezért EP-képviselőként egyből megkezdem a munkámat: meg fogom szervezni az európai ellenállást a magyar képviselőkből, a DK-tól a Jobbikig, hogy, még ha más pártcsaládban is ülünk, egységesen szavazzunk a magyar jogállamiság kérdéseiben!

Juttassunk be több ellenzékit a Parlamentbe, mint Fideszest, és lépjünk fel közösen a legfontosabb, Magyarországot érintő ügyekben! Így tudjuk csak ellensúlyozni Orbán Viktor európai rombolását!

Én azon fogok dolgozni, hogy megállítsam ezt a rombolást.

Egy erős Európáért fogok dolgozni, ahol a magyarokat nem lehet megfosztani a nekik járó jogoktól, lehetőségektől és pénzektől.

Egy Európáért, amely nem tűri azt tovább, hogy kevesen viszik haza azt, amit sokaknak adtak. Azért fogok dolgozni, hogy a nekünk szánt pénzeket valóban a jövőnkbe fektessék: kórházakba, iskolákba, munkahelyekbe!

Azért fogok küzdeni, hogy a magyarok milliói meglássák: Európa nem csak egy unalmas szerződés, nem csak pár távoli öltönyös ember Brüsszelben, nem csak egy réges-rég megsárgult alapszerződés.

Európa a boldog hétköznapok garanciája, Európa a fejlődés, Európa a béke.

Európa az esély arra, hogy megküzdjünk a klímaváltozással, hogy versenyképesek maradjunk a világpiacon, hogy szabadon utazhassunk, és hogy valóban nyithassunk cukrászdát Bécsben.

Ezt az Európát szeretné Orbán Viktor, Matteo Salvini, Jaroslaw Kazcynski, és Vlagyimir Putyin elvenni tőlünk!

Ezt az Európát kell május 26-án megvédenünk. Mert csakis Európában lehet jövőnk.

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK