Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Közös német-francia államkötvény jöhet

0

A CDU egyik volt minisztere szerint ebből lehet fedezni olyan projekteket, amelyek előreviszik az eurózónát.

Abban egyetért Németország és Franciaország, hogy az eurózónát meg kell reformálni, ennek mikéntjéről viszont már vannak viták. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést javasol, a németek azonban ettől elzárkóznak, mert

nem akarják felvállalni Franciaország, Olaszország vagy Görögország csillagászati adósságait.

Ebben a helyzetben állt elő a CDU korábbi környezetvédelmi minisztere, Norbert Röttgen a javaslattal: bocsásson ki közösen kötvényeket Németország és Franciaország. Ebből lehetne fedezni azokat a közös projekteket, melyek előreviszik az eurozónát, illetve az egész Európai Uniót. Röttgen a Politico európai kiadásának azt mondta, hogy a közös német-francia államkötvény nem igényelne nagy változásokat a két államban.

A frankfurti Európai Központi Bank épületében működik egy tanácsadó intézet, mely a pénzügyi kockázatokat méri fel. Ők már előálltak a több uniós tagállam által közösen finanszírozott megoldással. Olyan közös kötvényt javasoltak, mely éppoly értékálló lenne a piacon, mint a német államkötvények. A lényeg az, hogy

ezek a pénzek ne a nemzeti költségvetésekbe kerüljenek bele hanem új közös programokat finanszírozzanak.

Macronnak tetszik Röttgen ötlete, a német pártoknak viszont egyelőre nem. Neki egyébként volt már olyan javaslata, amelyet aztán átvettek a vezetők: ő mondta, hogy a brexit kapcsán Nagy Britanniának valamilyen különleges partner kapcsolatot kellene ajánlani, nem pedig egyszerűen csak valamilyen szabadkereskedelmi szerződést.

Az EU a kistermelők oldalára állt a nagy áruházláncokkal szemben

0

Egyre alacsonyabbak a felvásárlási árak, sok kistermelő csődbe ment. Az Unió a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.

„Az a baj, hogy az agrárszektorban több ezer eladó áll szemben néhány nagy felvásárlóval. Így a kistermelőknek nincsen erős alkupozíciójuk a nagy áruházláncokkal szemben” – mondta a Politico európai kiadásának Pekko Pesonen, az Európai Unió legnagyobb agrártermelői lobbiszervezete, a Copa&Cogeca főtitkára.

Eddig az Európai Unió ellenezte, hogy a kistermelők árkartellt alkalmazzanak az érdekeik védelmében. Egyrészt a piac szabadságát érezték veszélyben, másrészt pedig attól tartottak, hogy az emiatt növekedni fognak az árak a piacokon.

Csakhogy a termelői árak összeomlottak,

különösen a tejpiacon, de a többi agrárszektorban is sikerült leszorítani az árakat a felvásárlóknak. Így rengeteg kistermelő került csődközelbe.

Franciaországban sok gazda öngyilkos lett. Ezért Emmanuel Macron francia elnök bejelentette Párizs legnagyobb piacán: jövőre kötelezik a felvásárlókat, hogy legalább a termelési költséget fizessék ki, vagyis az ártárgyalások során nem mehetnek ez alá.

Az Európai Parlament úgy változtatja a szabályozást, hogy

a jövőben megengedi a kistermelőknek az árkartellek alkalmazását.

Így az érdekvédelem sokkal hatékonyabb lehet.

A döntés mögött persze politikai számítás is van: a nehéz helyzetbe került kistermelők egyre gyakrabban szavaznak euroszkeptikus pártokra.

Paradicsom Papírok : az EU 2020-ra ígéri a megoldást

0

„A cél a konvergencia is vagyis az, hogy egységes legyen a szabályozás ezen a téren az egész Európai Unióban. Jelenleg 28 különböző szabályozás van, és ezt, aki tudja az ki is használja. Európán belül is voltak adóparadicsomok mint például Luxemburg vagy Írország. Ciprus és Málta.”

Pierre Moscovici, az EU pénzügyi biztosa a párizsi Le Monde-nak nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Paradicsom Papírok újra nyilvánvalóvá tették: a multik és a gazdag emberek teljes nyugalommal folytatják az adócsalást annak ellenére, hogy a tagállamok és maga az unió állítólag mindent megtesz ellene.

„Mi többet tettünk ebben az ügyben mint az összes többi brüsszeli bizottság az elmúlt húsz évben! Nincs már banktitok Európában! Sem Svájc, sem Liechtenstein vagy épp San Marino! A transzparencia a fő fegyverünk- hangsúlyozta az EU pénzügyi biztosa, a francia Pierre Moscovici. Aki persze tudja, hogy ez önmagában nem elég.

Ezért a második számú cél a konvergencia vagyis az, hogy egységes legyen a szabályozás ezen a téren az egész Európai Unióban. Jelenleg 28 különböző szabályozás van, és ezt, aki tudja az ki is használja. Európán belül is voltak adóparadicsomok mint például Luxemburg vagy Írország. Ciprus és Málta. Ezekben az országokban erőteljes az ellenállás az egységes szabályozással szemben hiszen hasznuk van abból, hogy sokan náluk adóznak miközben a profitot vagy a jövedelmet nem ott szerzik. Ezért is tűzte napirendjére az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása az adóparadicsomok ügyét.

Pierre Moscovici arra hívja fel a figyelmet, hogy ez egy folyamat, amely sokáig eltarthat, de „2020 felé már képesek leszünk arra, hogy megakadályozzunk olyan pénzügyi műveleteket, melyek a Paradicsom Papírokban szerepelnek”- nyilatkozta Pierre Moscovici az EU pénzügyi biztosa a Le Monde című párizsi lapnak.

Az EU-nak kétségei vannak a romániai bírósági reformmal kapcsolatban

0

Nem mindenki örül az új román korrupcióellenes törvénynek, és a legtöbb kritikus hang Brüsszel felől érkezik. 

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke tárgyalt Románia igazságügyi miniszterével, Tudorel Toaderrel. Az uniós vezető elmondta, hogy az Európai Bizottságot aggasztja az az új román törvény, mely a korrupció ellenes harc irányítását kivenné a köztársasági elnök kezéből. Jelenleg az államfő jogkörébe tartozik a korrupcióellenes főügyész kinevezése, de az új jogszabály ezt a jogot a parlament kezébe adná.

Frans Timmermans elmondta, hogy az új törvényt a Velencei Bizottsághoz küldik, hogy az mondjon róla szakmai véleményt. A Velencei Bizottság a strasbourgi Európa Tanács intézménye, mely tekintélyes jogászokból áll. Korábban több magyar és lengyel jogszabályt is kapott véleményezésre, de Románia helyzete egy picit eltér ettől a két országétól. Románia ugyanis Bulgáriával együtt 2007-ben lépett be az EU-ba, és vállalta, hogy Brüsszel ellenőrzi a korrupcióellenes harcot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a románoknak, hogy mire ő 2019-ben távozik az elnöki székből, addigra Románia is kikerül a különleges korrupcióellenes vizsgálódás köréből.

Közben Romániában folyamatosan tüntetnek a kormány korrupcióellenes törvénye ellen. A hétvégén több mint húszezren tiltakoztak Románia városaiban, most pedig a Dacia gyár dolgozói is kifejezték a nemtetszésüket a törvénnyel szemben. A munkások nemcsak az új korrupcióellenes törvényt bírálják, hanem azt az új jogszabályt is, miszerint a jövőben a munkavállalókat a társadalombiztosítási járulék befizetésére kötelezik, miközben eddig ez csak a munkaadók kötelezettsége volt Romániában.

Vallási vezetők az értékalapú Európai Unióról

0

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg az európai vallási vezetők magas szintű találkozóját, amelynek Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke volt a házigazdája. Ezúttal erre a Jean-Claude Juncker elnök által március 1-jén a bizottsági fehér könyvvel elindított, Európa jövőjéről szóló, jelenleg is folyó vita keretében került sor.

A Lisszaboni Szerződés 17. cikkében előirányzott, egyházakkal, vallási közösségekkel és világnézeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd részét képező magas szintű ülésen az értékekkel és a kormányzással kapcsolatos kérdések kerültek terítékre. A résztvevők Európa emberi dimenziójáról is eszmét cseréltek, különösen a szociális és a környezetvédelmi vonatkozásairól, valamint arról,miképp építhető a kontinens a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság alapelveire. A Bizottság felkérte a vezetőket arra, hogy vegyenek részt az Európa jövőjével foglalkozó együttgondolkodási folyamatban.

„A felekezeti szervezetekkel folytatott rendszeres párbeszéd – a világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszédhez hasonlóan – lehetővé teszi számunkra, hogy különféle nézőpontokból vizsgáljuk meg közös jövőnk kérdését.

Inkluzív párbeszéd segítségével alakíthatjuk ki legjobban a közös jövőnk irányvonalát.”

– szögezte le Frans Timmermans.

Az Európai Bizottság és a különböző egyházak, vallási szervezetek és közösségek, illetve világnézeti szervezetek között rendszeresek a magas szintű találkozók.

2009 óta a Lisszaboni Szerződés is előírja az egyházakkal, a vallásokkal, a vallási közösségekkel és a világnézeti szervezetekkel való párbeszéd fenntartását.

Márciusban a Bizottság egy fehér könyv előterjesztésével együttgondolkodási folyamatot kezdeményezett Európa jövőjéről. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy Európa városaiban és régióiban párbeszédet folytat a különböző csoportokkal annak érdekében, hogy ösztönözze az Európa 2025-ös kilátásairól szóló vitát.

 

EU: A bírósági reform Lengyelországban veszélyezteti a jogállamot

0

Napirenden volt a lengyel igazságügyi reform, ezzel kapcsolatban Magyarország is szóba került. Málta meg a meggyilkolt kormánykritikus újságírónő miatt került a figyelem középpontjába.

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke az európai parlament jogi és belügyi bizottsága előtt fejtette ki, hogy az a varsói parlament által megszavazott négy törvény, mely átalakítaná a bírói rendszert, fenyegetést jelent a jogállamra nézve.

Az Európai Néppárt nevében Roberta Metsola képviselő asszony különösen azt kifogásolta, hogy a lengyel kormány elutasítja a párbeszédet Brüsszellel ebben a fontos kérdésben. A lengyel kormánypárt, a PIS- a Fidesz-szel ellentétben – nem tagja a néppárti frakciónak az európai parlamentben. A PIS álláspontját Jadwiga Wisniewska asszony fejtette ki a bizottság előtt. Szerinte Brüsszelben teljesen hamis kép alakult ki a bírósági reformokról. Hangsúlyozta: őket a lengyel nép választotta, a parlament megszavazta a törvényeket. Így tehát tulajdonképp nincs miről tárgyalni. Duda elnök is kifogásolta a bírósági törvények egy részét, ezért egyeztetések folynak az államfő és Kaczynski PIS elnök szakértői között. Az Európai Uniót elsősorban az aggasztja, hogy az új törvények következtében megnövekedne a bíróságok politikai befolyásolásának lehetősége. Márpedig az Európai Unió alapelvei közé tartozik a bírói rendszer teljes függetlensége az államhatalomtól. Brüsszel nemcsak Lengyelországot bírálja ilyen ügyekben, de szó érte a ház elejét Magyarországon is. Frans Timmermans legutóbb Máltát figyelmeztette, hogy veszélyben a demokrácia miután egy kormányt bíráló újságírónőt maffia módszerekkel felrobbantottak a szigeten. Timmermans első alelnök hangsúlyozta: az EU elvárja Máltától, hogy a kormányzat tegyen meg mindent az igazság kiderítése érdekében. Málta éppen úgy mint Magyarország vagy Lengyelország, viszonylag új tagállam az Európai Unióban, ezért Brüsszelben nagy figyelemmel kísérik az európai normák betartását, melyet a tagállamok a belépéskor ünnepélyesen vállaltak is.

Vizsgálatot vár az EU a meggyilkolt máltai újságírónő ügyében

0

Az EU elvárja, hogy Málta kivizsgálja a a kormányt bíráló újságírónő meggyilkolását – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.

Timmermans szerint a demokrácia a tét Máltán, ahol Daphne Caruana Galizia újságírónőt, a kormány egyik leghevesebb bírálóját a maffiát idéző módszerrel, autóját felrobbantva gyilkolták meg. Halála óta több nagy tüntetés is volt Máltán, amelyeken a bűnösök elfogását követelték.

Daphne Caruana Galizia
Fotó: MTI/EPA/The Malta Independent

Az oknyomozó újságírónő temetésén a gyászszertartást maga Málta érseke vezette. Kijelentette: az, aki elkövette ezt a gyilkosságot nem menekülhet az isteni igazságszolgáltatás elől. A temetésen jelen volt Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is. A kormány emberei, akiket az újságírónő korrupcióval és pénzmosással gyanúsított, távol maradtak a temetésről.

Joseph Muscat miniszterelnök egymillió eurós nyomravezetői díjat tűzött ki annak, aki kideríti, hogy ki gyilkolta meg a kormányt bíráló újságírónőt. De a gyilkos kiléténél is fontosabb, hogy ki volt a megrendelő, ki akarta kiiktatni a kormányt bíráló újságírót.

Mongólia közelebb került Magyarországhoz (is)

0

Immár Mongólia is azon országok közé tartozik, amelyhez az Európai Uniót – és így persze Magyarországot is – partnerségi és együttműködési megállapodás köti. Orbán Viktor tavaly járt Ulánbátorban – egy kis útifilm is készült a Facebook oldalára, nálunk megnézheti!

 

November elsején lépett hatályba a 2013. tavaszán aláírt megállapodás, amely az 1993-as kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény helyébe lépett. Az egyezmény számos területen – többek között a fenntartható fejlődés, a nyersanyagok, az éghajlatváltozás, a jogérvényesülés és biztonság, az emberi jogok, a tudomány és technológia, a jó kormányzás területén – szélesíti az együttműködést, s megkönnyíti a kereskedelmet és a beruházást. A hatályba lépéssel egyidőben az EU megnyitotta mongóliai képviseletét.

Kereskedelmi kapcsolatok

Az Európai Unió számára Mongólia kevésbé fontos gazdasági-kereskedelmi partner, a világ államai között csak a 137. Nem úgy fordítva: Mongólia számára a 28-ak a teljes forgalom 9 százalékát adják, s ezzel az EU a 3. legjelentősebb kereskedelmi partner. A forgalom értéke sem túlságosan nagy: 2015-ben – olvasható egy brüsszeli jelentésben – összesen 403 millió euróra rúgott, ezen belül azonban jelentős volt az oda irányuló uniós export (ami főként gépipari, vegyipari és élelmiszeripari termékekből áll), míg az onnan származó behozatal csupán 84 millió euró volt. A legfontosabb árucikket a nyersanyagok és a textiltermékek (elsősorban kashmir) jelentik.  A mongol áruk piacra jutását az Unióban segíti az ázsiai ország számára biztosított teljes vámmentesség is.

Magyarország számára sem számottevő a mongol piac, miközben az ázsiai országgal jók a politikai kapcsolataink, amit az is mutat, hogy Orbán Viktor 2016-ban, majd az idén is találkozott mongol vezetőkkel. Tavaly januárban ő látogatott el Ulánbátorba, egy háromnapos útra, amelynek keretében találkozott Csimedín Szaikhanbileg mongol kormányfővel, fogadta őt Cahiagín Elbegdordzs mongol államfő, s részt vett egy kétoldalú gazdasági-üzleti fórumon. Az akkori látogatásáról ő maga is megemlékezett a Facebook oldalán – mégpedig egy kisfilm erejéig.

 

Az idén ősszel pedig a magyar miniszterelnök látta vendégül egy munkaebéden Kaltma Battulga mongol államfőt, aki egyébként a cselgáncs-világbajnokságra érkezett a magyar fővárosba.

Mindkét tárgyaláson – legalábbis az MTI által kiadottak szerint – nagy hagyományúnak nevezték a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kereskedelmi forgalom szintje ma bizony ebben a viszonylatban nagyon is alacsony – ahogy azt a mellékelt két kis grafikonunk is mutatja.

 

Magyarországról elsősorban feldolgozott termékek és élelmiszerek kerülnek a mongol piacra, míg az ázsiai országból feldolgozott termékek és gépek, szállítóeszközök kerülnek Magyarországra.

„Az elképzelés, hogy a visegrádi blokk Brüsszel ellensúlya lehet, megbukott”

0

Kétséges, hogy a 65 milliós blokk együtt tud-e működni, a belső megosztottság miatt.

A Politicónak nyilatkozott Milan Nic szlovák külpolitikai szakértő, aki korábban a külügyben dolgozott, most pedig a Német Külpolitikai Tanács munkatársa.

A megosztottság jól látszott az európai munkaügyi miniszterek ülésén, ahol a csehek és a szlovákok elfogadták a többség véleményét a kihelyezett munkahelyek ügyében, míg a magyarok és a lengyelek ellenezték. Emmanuel Macron francia elnök győzelemnek nevezte a döntést.

Míg Magyarország és Lengyelország ellenzi Macron reformterveit, Szlovákia helyesli azokat, Andrej Babis, Csehország új miniszterelnöke pedig fütyül a visegrádi együttműködésre. Babis üzletember, Európa egyik leggazdagabb vállalkozója, több mint négymilliárd dolláros vagyonnal. Pontosan tudja:

Csehország számára százszor fontosabb Németország, mint a visegrádi együttműködés.

Szlovákia már tagja az euróövezetnek, ahol Macron meg akarja kezdeni a nagyszabású reformokat. Bár Andrej Babis a választási kampány idején a reformok és az euró ellen beszélt, a gyakorlatban dönthet másként, főként, ha Németország teljes mellszélességgel beáll Macron reformjai mögé.

A visegrádi egység a menekültválság miatt erősödött meg, csakhogy ezekben az országokban egyetlen menekült sem él. A gazdasági problémák viszont megvannak, hiszen az átlagjövedelmek még mindig siralmasan alacsonyak. Csehország és Szlovákia inkább ennek csökkentésén fáradozik, és nem politikai szembenállásra törekszik Brüsszellel, ahonnan a pénz jön.

Magukra maradnak a katalánok, a tőzsde sem ad bizalmat

Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.

A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.

Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.

Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.

„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”

– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.

A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.

A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.

Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.

Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!