Az Európai Unió és Mexikó megegyezett arról, hogy milyen elvek alapján újítsák meg a 18 éves szabadkereskedelmi egyezményt. Ezzel Donald Trumpnak is üzentek.
A megegyezés hónapokig tartó tárgyalássorozat után született, a végleges változatát az év végéig fogadják el. Mintája a nemrég szintén aláírt, az EU és Kanada közötti egyezmény volt.
A hétvégén megnyílt hannoveri vásáron részt vesz Enrique Pena Nieto, Mexikó elnöke is, aki Angela Merkel kancellárral együtt korábban azt sürgette: a hosszú és nehéz tárgyalások érjenek véget a hannoveri vásár megnyitására, hogy így együtt mutathassák meg a világnak és főként Donald Trumpnak:
az USA nincs mindent meghatározó döntési helyzetben, és van alternatíva.
Mexikót nehéz helyzetbe hozta Trump protekcionista politikája a NAFTA (Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) tárgyalásain. A mexikói elnök ezért most kiemelte, hogy a világ legnagyobb gazdasági integrációjával kötöttek egyezményt.
Az EU részéről Cecilia Malström kereskedelmi biztos azt mondta, hogy az Unió és Mexikó hisznek a szabadkereskedelemben: az egyezmény csaknem minden termékre eltörli a vámtarifákat. Ugyanakkor védettnek nyilvánít olyan különleges termékeket, amelyek az érintett államok számára szimbolikusak.
Az Európai Bizottság dolgozik egy olyan javaslaton, amely szerint az uniós támogatásokat csak akkor fizetik ki egy országnak, ha ott tiszteletben tartják a jogállami normákat. Erről Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos beszélt Berlinben.
Günther Oettinger Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
A Bruxinfo által idézett beszéd szerint Oettinger nem beszélt részletesen a javaslatról, de megerősítette, hogy a bizottság politikai feltételekhez kötheti 2020 után az uniós kifizetéseket. Többek között
a bíróságok kormányoktól való függetlensége lenne az egyik ilyen feltétel.
Mint mondta, nem a lengyelekkel való vitára való reagálásról van szó, hanem arról, hogy sok vita merülhet fel az uniós források felhasználása során, amelyek elbírálása során a bíróságoknak fontos szerep juthat. Szerinte az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy visszaszerezze a szabálytalanul elköltött vagy elcsalt pénzeket, amihez szükség van a független bíróságokra.
Bár Oettinger elsősorban a lengyeleket említette, az utóbbi időben több elemző is arról beszélt, hogy az Orbán-kormány is készülhet a bíróságok függetlenségének csökkentésére, akár felszámolására.
Az Origo nem tud leszállni Soros Györgyről, a Magyar Idők nem érti az iróniát, a Figyelő állítólag levelet kapott, a 888-at zavarja, ha valaki az orosz propaganda és az álhírek ellen küzd, a Ripost pedig egy rasszista magyar kamionost népszerűsít. Megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
Az Origónak mindenről vannak „bizonyítékai”
„Szokatlanul nagy a csend azzal kapcsolatban, hogy miről tárgyalt hétfőn Soros György amerikai tőzsdespekuláns és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke. Timmermans máskor szinte minden megbeszéléséről beszámol a Twitter-oldalán, de most valamiért nem közölt semmit a Soros-találkozóról. A háttérben a migráció elősegítése, a kötelező kvóta áterőltetése és az óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány elleni támadások állhatnak. Kovács Zoltán kormányszóvivő a találkozóval kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy Timmermans Soros embere.
A nagy titkolódzás miatt csak azt sejthetjük, hogy a két bevándorláspárti vezető minden bizonnyal mindent meg fog tenni, hogy nyomást gyakoroljon az újonnan, óriási felhatalmazással megválasztott magyar kormány bevándorlásellenes álláspontjának a megváltoztatására. Ha nem így lenne, akkor minden bizonnyal kiálltak volna a sajtó elé, és választoltak volna az újságírók kérdésire. (…)
Az, hogy a hétvégi antidemokratikus tüntetés mögött Soros és csapata állt, egyértelműen mutatja, hogy az amerikai tőzsdespekuláns fia egy képet posztolt a demonstrációról, és üdvözölte a résztvevőket.”
(az elütések is az eredeti szövegből valók)
A Magyar Idők számára nem értelmezhető az irónia
Fotó: Magyar Idők
„A jelek szerint a tábla nem csal, valóban szép számmal ügyködtek a spekuláns hálózatához köthető emberek a hét végi tüntetés körül”
A Figyelő állítólag kapott egy levelet
„Érdekes levél érkezett nemrég szerkesztőségünkbe egy homoszexualitását nyíltan vállaló, liberális olvasónktól, akinek titkolnia kell, hogy a Fideszre szavazott. Ha valaki eddig nem értette, miért aratott elsöprő győzelmet az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP, az most jól figyeljen! Megtudhatja ugyanis, hogy milyen megtévesztő és kártékony az a liberális véleménybuborék, melyben a neve elhallgatását kérő olvasónk is élni kényszerül.”
A 888-nak nem tetszik, ha valaki fellép az álhírek és az orosz propaganda ellen
„A Soros által finanszírozott Avaaz nemcsak, hogy aktív részese volt a magyarországi választásoknak, de a világpolitika egyik új alakítójaként kíván fellépni. Most az amerikai Breitbart után az orosz RT médiakonglomerátumra csaptak le.
A világ legnagyobb aktivista szervezete, az Avaaz a mostani körlevelében „Putyin propagandahálózatának” beszüntetéséről értekezik. Mint írják: Mozgalmunk mindig is a szólásszabadságot védelmezi. De ez sohasem jelenti a híreknek álcázott, gyűlölettel teli riportokat és propagandát.”
A Ripost a rasszista videója miatt ismertté vált magyar kamionost népszerűsíti
„A videómegosztó cenzorainak nem tetszett, hogy a Calais melletti autópályán Lacika migránsokat videózott és kommentálta a viselkedésüket. Addig nézd a bővített verziót, amíg le nem tiltják ezt is!”
A belpolitikában a politikus előreláthatólag még agresszívabban fogja támadni a sajtót. Újabb nyomás vár azokra az üzleti vezetőkre, akik nem támogatják a hivatalos programot. A miniszterelnök fokozza erőfeszítéseit a CEU bezáratására.
Európának ajánlatos aggódnia, mert Orbán Viktor ragaszkodik eddigi politikájához. Így értékeli a helyzetet az Eurázsia Csoport nevű kockázatelemző intézet vezetője – a Time-nak adott interjújában.
Ian Bremmer kiemeli, hogy a kormányfő az egész kampányt csaknem a migránsokkal szembeni félelemre, illetve a kvóták elutasítására építette, a kétharmad birtokában pedig még inkább szembeszáll Brüsszellel. Hogy nyert, az illiberális demokrácia győzelmét jelenti. A modell ellentétes az EU szabályaival és értékeivel.
E felfogás szerint a jognak az a legfőbb rendeltetése, hogy megvédje a vezetőket és felhatalmazásukat. A bíráktól és az újságíróktól azt várja el, hogy szavatolják a győztes jogait.
A belpolitikában a politikus előreláthatólag még agresszívabban fogja támadni a sajtót. Újabb nyomás vár azokra az üzleti vezetőkre, akik nem támogatják a hivatalos programot. A miniszterelnök fokozza erőfeszítéseit a CEU bezáratására.
Orbán politikusi személyiségét a migráció határozza meg. Kitart amellett, hogy soha nem enged be más kulturális jellemzőket és hátteret képviselő bevándorlókat – egy olyan országba, amelyben a lakosság kevesebb, mint 6 %-a idegen eredetű. Az is elképzelhető, hogy a kvóták elutasítását beíratja az alkotmányba. Válaszul az unió anyagi támogatásokat vonhat meg. Magyarországot, Lengyelországot és feltehetőleg rövidesen Olaszországot is euroszkeptikus kormány irányítja és ez meglőheti Merkel és Macron európai reformterveit, továbbá hogy tartós megoldást találjanak a menekültválságban. Egyre nehezebben lehet figyelmen kívül hagyni a kelet-nyugati megosztottságot a szervezeten belül.
Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.
A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:
korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
csorbították a bírói függetlenséget,
romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
támadást indítottak a civil társadalom ellen.
A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:
„a figyelmeztetések ideje lejárt”.
Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.
Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.
Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:
az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.
Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.
A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,
az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.
Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.
Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:
a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,
Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.
A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,
amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.
A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely
az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,
ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.
A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”. Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt.
A Fidesznek küldött üdvözletek földrajzi megoszlása mutatja, milyen veszedelmes játékot folytat az Európai Néppárt a terhes magyar párttal. Mert az sem volt kutya, amit Weber írt, de messze túltett rajta, amilyen ujjongva pl. Le Pen és Wilders gratuláltak Orbánnak. De miként tűrhet meg a soraiban a magát középjobbosnak tekintő EPP egy olyan politikust, aki a szélsőjobb mintaképe lett?
Miért támogatja Merkel és Juncker a magyar vezető idegengyűlölő mondandóját, azt, hogy egyre őrültebb összeesküvés elméletet terjesszen Brüsszelről és Sorosról?
A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a színfalak mögött mindig jobb belátásra tudták téríteni a miniszterelnököt, ha az túlzásokba esett. Ez azonban nem gátolta meg Orbánt abban, hogy ne sokszorozza meg a provokációkat. Szóval a feltartóztatás stratégiája nem működött valami fényesen. Ám csupán néhány jobboldali EP-képviselő sürgeti, hogy vonják le mindebből a tanulságokat. Ilyen Viviane Reding, vagy a szintén luxemburgi Frank Engel.
A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”.
Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt. A Néppárt számára kulcsfontosságú a magyar támogatás az Európai Parlamentben. És az az igazság, hogy Magyarország az EPP érdekeit is szolgálja, miután annak vezetői a jelek szerint úgy döntöttek, hogy a választási siker érdekében átveszik a szélsőjobb témáit. A számítás cinikus, mert azzal fenyeget, hogy orbanizálódik az európai szellem. Már nyomul Brüsszelben, ahol immár elsődleges feladatnak tekintik a magyar politikus megszállott törekvését, vagyis, hogy bunkerré változtassa Európát.
A számítás egyúttal veszedelmes, mivel Orbánt védelmezve a Néppárt meggyengíti a Bizottságot, amikor az be akarja tartatni a jogállamot.
„Migránsok”, Vona Gábor és a Jobbik, Soros György, az ellenzék általában és Karácsony Gergely. A kormánymédia szerint őket kell a legjobban gyűlölni – vagy tőlük kell a leginkább félni.
Nyugat-Európát élhetetlen pokollá tették a „migránsok”, akik előtt az ellenzék lebontaná a határkerítést, sőt, Karácsony Gergely egyenesen magánlakásokba telepítené be őket, természetesen Soros György utasítására, akinek Szél Bernadett is az ügynöke, miközben az iszlámista Vona Gábort a szemkilövető Gyurcsány Ferenc irányítja, bár ugyanakkor a Jobbikot Simicska Lajos is megvette, ahogy az LMP-t is – körülbelül ez a bizarr kép bontakozik ki a kormány kommunikációjából, és az azt hűségesen kiszolgáló kormánymédiából.
De felmerül a kérdés:
ugyanannyira kell mindenkit gyűlölni?
Vagy van, akit kevésbé, van, akit jobban? Tényleg Soros György a kormány főellensége? Esetleg ez változik valamennyire a választásokhoz közeledve?
Ennek kiderítéséhez egy nemrég indult honlap, a foellenseg.hu volt a segítségünkre, amely a kormányközeli portálok írásait elemzi: többek között az utóbbi időben a Kurucinfo szintjére süllyedő Origót, az oroszbarát álhíroldalakra gyakran forrásként hivatkozó 888-ot, de a Magyar Időket és a köztévé híradójának honlapját is. (Az ezekben kibontakozó alternatív valóság legabszurdabb írásait mi is be szoktuk mutatni, ezeket a cikkeinket itt találhatja.)
Az oldal adataiból az derül ki, hogy
az elmúlt napokban a migránsok lettek a főellenség,
messze róluk szólt a legtöbb írás a kormánymédiában, köztük több olyan, amelyekben több éves történeteket vettek újra elő, vagy olyan, amelynek valóságtartalma legalábbis kétséges.
Egyetlen másik „ellenség” tudta őket megközelíteni: a Jobbik.
Sőt, ha együtt kezeljük a Vona Gáborról és a pártról szóló „cikkeket”, akkor azt látjuk, hogy csütörtökön őket már a bevándorlóknál is nagyobb veszélynek látták, hiszen jóval többször szerepeltek a vizsgált portálokon: a vizsgált kilenc oldalon több mint 100, kivétel nélkül lejárató írás foglalkozott velük.
Csak a „dobogó” harmadik helyét foglalja el a korábbi legfőbb mumus, Soros György, akivel kapcsolatban úgy tűnt a hódmezővásárhelyi választás után egy rövid ideig, hogy kikerül a célpontok közül, aztán ez mégis másként alakult. Sőt, csütörtökön
meg is szaporodtak a sorosozó írások
a kormánymédiában, a korábbi napi 50-55 után már közel 70-szer foglalkoznak vele.
Ha már sorrendet akarunk állítani azok között, hogy kit kell a kormánymédia szerint a leginkább gyűlölni, akkor a negyedik helyre az ellenzék kerül. Ide azok a „cikkek” kerültek, amelyek általánosságban foglalkoznak az ellenzékkel, külön számolták azokat, amelyek valamelyik ellenzéki politikust vagy pártot szidnak.
Így aztán
a kormánymédia ötödik leggyűlöltebb alakja Karácsony Gergely lett,
akivel egyre több írás foglalkozik, ahogy közeledik a választás.
Csak utána következik az MSZP, „Brüsszel”, az LMP és azon belül elsősorban Hadházy Ákos (persze Szél Bernadett is sokszor előkerül), Gyurcsány Ferenc, Simicska Lajos és a civilek, de nem maradhat ki az ENSZ sem, az utóbbi napokban pedig a Momentum is előkerült. Vagyis,
azok közül, akiket a kormány támad, lényegében mindenkiről megjelent valamilyen lejárató írás.
Az Európai Unió több tagállama és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be válaszul Szergej Szkripal Angliában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya idegméreggel történt megmérgezésére és a Nagy-Britanniával való szolidaritása jeleként. Az USA 60 orosz diplomatát utasított ki.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Twitteren jelentette be több európai uniós tagország összehangolt válaszlépését. Hétfőn az EU 14 állama közölte, hogy orosz diplomatákat utasít ki, Nagy-Britannia pedig már korábban kiutasított 23 orosz diplomatát.
Az Európai Tanács elnöke közleményt is kiadott, amelyben emlékeztetett arra, hogy a 14 ország az európai uniós állam-, illetve kormányfők múlt héten Brüsszelben tartott kétnapos csúcstalálkozóján elfogadott záródokumentum alapján hozta meg döntését. A találkozó résztvevői a „lehető leghatározottabban” elítélték a támadást, valamint felkérték az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az EU oroszországi nagykövetét.
Lengyelország, Németország és Franciaország négy-négy orosz diplomata kiutasításáról döntött.
Heiko Maas német külügyminiszter rámutatott, hogy a második világháború óta most először vetettek be vegyifegyvert Európában. Hozzátette, hogy az esettel kapcsolatos gyanú és a tények is Oroszország felé mutatnak, de a moszkvai vezetés egyetlen kérdést sem válaszolt meg és nem mutatott hajlandóságot arra, hogy konstruktív szerepet töltsön be az eset feltárásában.
Az Egyesült Királyságot „a háború után európai történelemben előzmény nélküli” támadás érte, amikor „Európa területén célzatosan vegyifegyvert alkalmaztak civilek egy csoportja ellen” – fogalmazott a lengyel külügyminiszter. Jacek Czaputowicz szerint a nemzetközi közösségnek közös választ kellene kidolgoznia Oroszország agresszív politikájára, amelyre példaként többek között Alekszandr Litvinyenko volt orosz ügynök szintén angliai megmérgezését, Moszkva georgiai, ukrajnai és szíriai műveleteit sorolta fel. Az említett válasz részeként említette a NATO keleti szárnyának megerősítését.
Csehország három orosz diplomatát utasít ki. Andrej Babis kormányfő hangsúlyozta, hogy a kiutasítás a Nagy-Britanniával való cseh szolidaritás jele. Hozzátette, Oroszország azzal, hogy Csehországot is azon országok közé sorolta, ahonnan a méreg származhatott, túllépett minden határt.
Olaszország, Dánia és Hollandia két-két, Finnország, Románia és Horvátország egy-egy, a Balti-országok közül pedig – Litvánia három, Észtország és Lettország Svédország pedig egy-egy diplomata kiutasításáról döntött, csakúgy, mint Svédország.
Ukrajnából 13 orosz diplomatát utasítanak ki az ukrán elnök bejelentése szerint. Petro Porosenko a Facebook közösségi portálon azt írta, brit partnereikkel és a transzatlanti szövetségeseikkel való szolidaritásuk szellemében, valamint az EU tagállamaival együttműködve hozta meg a döntést az orosz diplomaták kiutasításáról, „azon kevesek közül, akik még az ország területén” voltak.
Hétfőn az Egyesült Államok és Kanada is hasonló lépést jelentett be. Donald Trump amerikai elnök hatvan diplomata kiutasításáról és a seattle-i orosz konzulátus bezárásáról, Kanada pedig négy orosz diplomata kiutasításáról döntött.
Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek.
Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasítja. A nyugati országok határozottan felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.
Ezzel a címmel közli magyar helyzetképét a Neue Kronen Zeitung, a legolvasottabb osztrák lap. Bár a miniszterelnök már százszor is ördögként festette le az uniót, családja és politikai klánja csodás módon gyarapszik a közbeszerzéseken, különösen azokon, amelyeket Brüsszel milliókkal támogat.
Egyre több az olyan ügy, amelybe bekapcsolódott az OLAF és ez a kétharmadba kerülhet a Fidesz számára. Az egyszerű többséget azonban biztosra lehet venni. A leglátványosabb botrányt a vő szolgáltatta, aki – ha minden igaz – sokmillió euróval szedte meg magát a közvilágítás korszerűsítése során. Az EU Csalás Elleni Hivatala szerint a szóban forgó 35 eset közül a pályázatok felénél lehet tetten érni a szervezett csalást. A feltételeket eleve úgy írták ki, hogy annak csakis az Elios tudott megfelelni, miközben a jelentkezési anyagokban meghamisították a megtérülésre vonatkozó adatokat.
De milliós nagyságrendben jutottak közösségi pénzekhez Orbán apjának és egyik fivérének cégei is. Az egyik legnagyobb haszonélvező pedig a házi oligarcha, Mészáros Lőrinc volt, akinek vagyonát jelenleg kereken 350 millió euróra becsülik. A figyelem elterelésére a miniszterelnök látványosan mocskos választási kampányt szervezett, Soros Györggyel a célkeresztben. A hivatalos propaganda valósággal démonizálja az üzletembert. Brüsszelnek mindezidáig nincs receptje a magyar demokrácia folytatólagos leépítése ellen. A szerződésszegési eljárásokat a kormányfő úgy védte ki, hogy egy pár ponton kozmetikai változtatásokat hajtott végre a kifogásolt törvényeken, de közben zavartalanul kitartott célja mellett. A választási győzelem csaknem 100 % számára, a politikus biztosra megy. Kampányát a migránsokról és Sorosról szóló összeesküvés elméletre építi.
Eleve nem a bevándorlásról akartak tárgyalni, hiába próbálta a magyar kormányfő így beállítani a találkozót. A legfontosabb téma a Szkripal-ügy, vagyis a kettős ügynök nagy-britanniai megmérgezése volt. Emellett tárgyaltak a brexitről, a tech-cégek adójáról és az amerikai védővámokról is.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Büszkén állította Orbán Viktor a Facebookon, hogy „elnapolták a kötelező kvóták ügyét” az Európai Unió csúcstalálkozóján, „a döntő ütközet” júniusban lesz. Csakhogy
ezzel a kijelentéssel több probléma is van.
Nem csak az, hogy az Európai Unió nem tervez kötelező kvótákat erőltetni más országokra, hanem az is, hogy a menekültkérdés nem is szerepelt a mostani találkozó kiemelt témái között. Eleve úgy tervezték, hogy a dublini rendszer reformját (ez az, amit a magyar kormánypropaganda kötelező kvótákként emleget) majd a következő, júniusi csúcson vitatják meg.
Az uniós csúcs legfontosabb témája ugyanis a Szkripal-ügy volt.
A kettős ügynök megmérgezésével kapcsolatban az uniós vezetők teljes mértékben a britek mögé álltak. Egy közleményt is kiadtak, amelyben azt írják: nagyon valószínű, hogy Oroszország állt a támadás mögött, és az esetre nincs más hihető magyarázat.
Theresa May mögé álltak a többiek. (MTI/EPA/Julien Warnand)
A Financial Times úgy tudja, tíz másik ország is azt fontolgatja, hogy orosz diplomatákat utasít ki. Az Unió pedig négy hétre visszarendeli a moszkvai nagykövetét. A Spiegel szerint egyébként
két ország nem értett egyet ezzel: Magyarország és Görögország.
A Politicónak ugyanakkor „egy magyar szóvivő” azt mondta: a magyarok egyetértettek a kemény fellépéssel az oroszok ellen, sőt, Orbán javasolta a nagykövet visszahívását, és a görögök mellett az olaszok ellenezték az ellenlépéseket.
A másik fontos témának eredetileg az amerikai védővámokat tervezték, de aztán kiderült, hogy az EU egyelőre mentességet kap alóluk.
Orbán bevándorlásügyi csúcsra készült, hiába. (MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou)
Az Euractiv beszámolója szerint ezenkívül tárgyaltak a brexitről, amellyel kapcsolatban előrelépések is történtek; a digitális adózásról, vagyis arról, hogy
hogyan lehet megakadályozni, hogy az ezen a területen működő nemzetközi cégek elkerüljék az adófizetést;
és az eurozóna reformja is szóba került.
Az uniós csúcson emellett még bírálták Törökországot, amiért törvénytelen akciókat hajt végre a Földközi-tenger keleti térségében, és mert uniós állampolgárokat tartóztatnak le az országban. Ez amiatt is érdekes, mert hétfőn Várnában EU-török csúcstalálkozót tartanak majd.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
