Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Orbán, az öreg harcos

Aki kellően öreg, az még emlékszik rá, hogy annak idején, a rendszerváltást megelőzően a szocializmus építéséről tanultunk az iskolában. Hogy pontosan mit jelentett a fogalom, mit takart a gyakorlatban, arról kevés benyomásunk lehetett, teoretikusan mindenesetre annyit feltétlenül, hogy a közösség építését, a közösségi tulajdon primátusát hangsúlyozták tanáraink. A való élet persze ennek az ellenkezőjét tükrözte, és nem pusztán akkor, amikor már nyíltan is lehetett vállalni a magántulajdon fontosságát, hanem akkor is, amikor a párt vezetői elítélték a maszek világot – létezik még ez a kifejezés? -, ezért aztán nem is a saját tudásukból, hanem a mások pénzén gazdagodtak.

A szocializmus építéséből – bár hosszú volt a tanuló idő – láttuk mi lett: összeomlás, lemaradás, a privilegizált emberek elküldése, már persze azoké, akik nem tudtak időben váltani és részeseivé válni a privatizációnak. Negyven évnek kellett eltelnie, hogy a szocializmus építésének végképp búcsút intsünk, és lám, mint hallhattuk pénteken reggel Orbán Viktortól a szokásos állami rádió-beli megnyilatkozásában, közel harminc év kapitalizmus-építés után beléptünk a kereszténydemokrácia építésének korszakába. Hogy ez pontosan mit is jelent, azt ne kérdezzék, még akkor sem, ha látok némi hasonlóságot a szocializmus és a kereszténydemokrácia építése között. Mert ugyan az egyik a magán, a másik a közösségi tulajdonra épít, valójában azonban mindkettő fő tápláléka a közös pénz, a költségvetés jelenti a fő forrást. Lényegében mindkettő szép elvek mögé bújik el, de ez csak félig sikerül: az egyén gazdagodása szabad szemmel is jól látható.

De lépjünk el egy kicsit az elvi meghatározástól, és próbáljunk meg az orbáni meghatározás mögé nézni. Mit is gondolhatott a miniszterelnök a kereszténydemokrácia építésén. Alapvetően nyilván ennek is a bevándorlás ellenzése, azaz a migráció, és az ezzel érkező más kultúra elutasítása a lényege. Ma Orbán Viktor változatlanul nem tud, és nem is akar ettől a témától távolodni, olyannyira nem, hogy a jövő évi EU parlamenti választás kampánytematikáját is ebben jelölte meg. Bár azt is hangsúlyozta Orbán, hogy a következő négy évben nem lesz rendkívüli esemény, amiből arra is következtethetnénk, hogy lényegében megoldotta a migráció kérdését is, de az előbb idézett mondata ennek mégiscsak ellentmond.  (Nem lepődnénk meg, ha egyszer ezt is a saját érdemeként tüntetné fel, de politikai értelemben, pontosabban a politikai céljait illetően ennek még nem jött el az ideje. Ebből a rádióbeszédből megtudhattuk, hogy megoldott a Bokros-csomag okozta problémákat (1998), aztán a globális pénzügy válságból vezette ki az országot (2010), hogy az alkotmányos átalakítás után rá tudjon kanyarodni a migráció kérdésére. A felsorolásból persze úgy is tetszhet, hogy Orbán mégiscsak megoldotta ezt a kérdést is, de mint látjuk ebből hagyott hátra valamicskét, Európára is.)

Tekintsük tehát megfejtettnek a keresztény szó használatát, amelynek – és tegyük hozzá gyorsan – nincs semmilyen antiszemita felhangja. És nem csak ezért nincs, mert Orbán külön kiemelte a rádióinterjúban, hogy az antiszemitizmust nem tűri Magyarországon, hanem azért sincs, mert a Soros-ellenességben – még ha más okból is -, de mélyen egyetért a magyar és az izraeli miniszterelnök.

Hanem hát mit kezdjünk az összetett szó második tagjával, a demokráciával. Komolyan hiszi-e Orbán, hogy ő a demokráciát építi. A demokráciát építi akkor, amikor éppen lezáratja a parlament előtti teret, hogy ott ne lehessen tüntetni, amikor az épületen belül a többség őt ünnepli, illetve – ha már Soros -, akkor éppen arról beszél, hogy az amerikai-magyar üzletembernek Magyarországon árnyékhadsereg működik, és azért van szükség a Stop Soros nevű törvénycsomag azonnali elfogadására, hogy ez a hadsereg feljöjjön a fényre. (Hej, ha Bacsó Péter ezt megélhette volna…)  Mert ugye, ezek szerint, ma seregnyi ember dolgozik a föl alatt azért, hogy illegális bevándorlókat telepítsen be az országba. (Megint egy zárójel: nem olyan régen, ugyancsak a rádióban, arról beszélt Orbán, hogy pontosan ismerik ennek a kétezer embernek a nevét, vagyis ha ismerik – a Figyelő szorgosan közölt is egy fékezett habzású listát -, akkor kiknek kellene még feljönniük a fényre?) Vagy éppen az jelentené a demokrácia építését, ha ezeknek az embereknek – akik váltig tagadják, hogy Soros-ügynökök lennének, azt meg végképp, hogy illegális bevándorlókat telepítenének hazánkba – végképp kitennék a szűrét (copyright Orbán Viktor) Magyarországról. Az volna csak a demokrácia csúcsa, ha megteremtődne a lehetősége a magyar emberek kiutasításának Magyarországról?

Nincs a kérdésre válasz. Mint ahogy arra sincs, hogy miért akar a miniszterelnök testközelbe emelni egy új hírszerzési központot. Vajon ennek lenne-e dolga ezekkel a földalatti szervezetekkel? Vagy a határon túl is aktivizálná magát? Esetleg az uniós országokban is? Hiszen – hallhattuk Orbántól -, még a Néppárton belül is erős hasadás van; akadnak olyanok, akik támogatják a migrációt, sőt egyes országok nem átallnak ezért több pénzt kérni a szövetségtől, és ehhez még biztatást is kapnak uniós vezetőktől. (A mi kerítésünk ellenértéket bezzeg nem hajlandóak kifizetni…)

De csigavér – mondá országunk vezetője -, nem megy az olyan könnyen. Mint ahogy az sem, hogy holmi demokrácia-deficit miatt szankcionálják Magyarországot. Nélkülünk úgy sem fogadhatnak el semmit, vagyis, ha velünk nem egyeznek meg, nem lesz az Uniónak költségvetése. Szegény szervezet; amikor létrejött, abban a hitben tette, hogy mindenki a közösségért, a közös célokért válik taggá, és ha viták vannak is, van közös akarat, van közös jövő. Akkor nem gondolták, hogy lesz majd egy olyan ország – mintát adva másoknak -, amelyik pont az így megalkotott alapszabályba kapaszkodva akadályozzák a közösségi létet. Hogy lesz egy olyan ország, ahol kereszténydemokráciát építenek, és ebbe az építésbe sehogy sem fér bele semmiféle szolidaritás, együttes gondolkodás. Hogy lesz egy olyan ország, amely a demokráciát képes huszonhat másik állammal szemben értelmezni.

Hogy lesz egy olyan ország, amely önmagában alkot egy klubot, a harcosok klubját. Ezek volnánk mi, ahogy hallhattuk ezt pénteken reggel Orbán Viktortól.

A potyautas politika

0

A kampányüzemmódból kilépő negyedik Orbán-kormány rövid idő alatt három kompromisszumos megállapodást lehetetlenített el az Európai Unióban – írja Feledy Botond a pozsonyi Új Szóban. A szerző szerint „aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik.”

Az Orbán-kormány nem engedte, hogy az EU kifejezés szerepeljen az Afrikai Unió és az Európai Unió közös, alapvetően éppen az illegális migrációt szabályozó dokumentumában, amelyet egyébként mindenki más, mind a huszonheten elfogadtak volna.

Ugyanígy nem engedte, hogy az Egy Övezet, Egy Út nevű, gazdaságpolitikába csomagolt, kínai befolyásszerzéssel szemben megszövegezett uniós dokumentum közös maradjon: a 27 aláíróhoz Budapest nem volt hajlandó csatlakozni (ez esetben a szöveget elfogadták nélküle, mint kormányközi véleményt).

Végül ott az ENSZ migrációt szabályozó dokumentuma kapcsán zajló tárgyalás, ahol szintén az EU tárgyalási mandátumát igyekszik megvétózni Magyarország.

Az Új Szó publicistája szerint rögtön több kérdés is merül fel, de a legfontosabb: „vajon mi a valódi célja a magyar diplomáciának ezekkel a lépésekkel?”

Ha a migrációt szabályozni akarná a magyar kormány, hamar kiderülne, hogy erre az EU–Afrika csúcson készült dokumentum őszintén törekszik.

A szerző azt a kérdést is felveti, hogy mi magyarázza ezt a következetlenséget, amikor Peking felé ilyen gesztust vállal az uniós tagállam Magyarország, miközben megfúrja az egyik nagy migrációszabályozó egyezményt? Hogy az egyik nagyhatalommal egyénileg, bilaterálisan próbálkozik, miközben a Napnál világosabb, hogy csak a huszonnyolcak súlya lehet elegendő arra, hogy érdemben tárgyaljon a nehézsúlyú Kínával? Ahogy ezt az EU–Afrika megállapodás megmutathatná: ha 28 ország uniós zászló alatt köt megállapodást, az sokkalta hatékonyabb, mintha külön-külön igyekeznek végigturnézni az afrikai országokat és vezetőiket.

Feledy szerint aggasztó jelek ezek, amelyek mögött a kompromisszumokra való ráállás helyett a konfrontatív politika húzódik. Csakhogy ami működött egyszer, nem fog mindig működni; nem törvényszerű, hogy mostantól az unió végezetéig szemrebbenés nélkül elfogadják ezt a potyautas politikát. Sőt.

Figaro: Az Európai Néppárt is megbüntetné Orbánt

0

A francia konzervatív lap szerint a Néppárt is támogatja az Európai Bizottság javaslatát az autoriter irányba tartó Orbán Viktor megbüntetéséről.

A Le Figaro azt írja: a magatartásváltás gyakorlatilag egy hadüzenet. Orbánt zárt ajtók mögött kérték számon az európai konzervatív vezetők, szinte egyidőben azzal, hogy az Európai Bizottság bejelentette: korlátozzák az uniós támogatások kifizetését, ha egy ország nem tartja be a jogállamiság elveit, például, ha sérül a bíróságok függetlensége.

A lap szerint a Közép-Európában teret nyerő illiberális modell atyja,

Orbán Viktor erősen nacionalista, de nem EU-ellenes viselkedésével komoly fejfájást okoz a Néppártnak.

Azt írják, megakadályozza, hogy a szavazói a nyíltan szélsőjobboldali vagy populista szélsőségek felé sodródjanak, ami biztosítékot jelent neki a 2019-es EP-választások előtt, ugyanakkor autokrata intézkedései miatt

elmosódnak a határok, amelyek megkülönböztetik a hagyományos jobboldalt a szélsőségektől

a hatalmi egyensúly, a sajtószabadság, a civil társadalom autonómiája és a bírák függetlensége terén.

A lap szerint a néppárti vezetőkkel való Budapestről nézve Orbán győztes programjának brüsszeli ismertetésére szolgált, Brüsszelből nézve viszont

tisztázták a határvonalat, amit nem léphet át a magyar miniszterelnök.

Mindezzel egyidőben az EPP tagja, Jean-Claude Juncker ismertette, hogy milyen büntetésre számíthat, ha mégis megteszi: azt kockáztatja, hogy felfüggesztik, csökkentik vagy korlátozzák azt az évi majdnem 5 milliárd eurós támogatást, ami a magyar GDP 4 százalékát teszi ki.

A Lengyelországgal szembeni kudarc után az Európai Bizottság a Figaro szerint új módszert alkalmaz Magyarország esetében: gyorsan és erősen alkalmazná a pénzelvonást a szerződéseknek megfelelően anélkül, hogy azt valamelyik tagállam vétózhatná.

Uniós zászlót visznek a Parlament elé a Liberálisok

0

Május 9-én a Magyar Liberális Párt és ifjúsági szervezete, a Liberális Fiatalok Társasága (LiFT) ismét elviszi az EU-zászlót a Parlament elé.

Mint közleményükben írják, „a tavalyi évhez hasonlóan idén is egy 24 órás demonstráció keretein belül követeljük, hogy az uniós zászlót is kitűzzék az Országház épületére.”

A Liberálisok emellett az európai értékek iránt elkötelezett ellenzéki pártokat egyeztetésre hívják annak érdekében, hogy közös listát állítsanak a 2019-es EP-választásokra. Ez szerintük azért is fontos lenne, mert az április 8-i választások súlyos kudarccal zárultak, és ennek legfőbb oka az, hogy az ellenzéki pártok egymással versengtek ahelyett, hogy együttműködtek volna. Ha kicsit nagyobb lett volna az együttműködés, a kétharmadot biztosan elkerülhette volna az ország. Értékalapú és teljes együttműködés esetén pedig a Fidesz akár a többségét is elveszthette volna – írják.

A Liberálisok úgy látják, hogy ”a magyar emberek joggal csalódottak, miután a többség a kormányváltásra szavazott, a Fidesznek és Orbán Viktornak mégis kétharmados többsége lett.”

Mindezt úgy, hogy az ellenzék 180 ezerrel több szavazatot kapott, mint a Fidesz-KDNP listája.

A Liberálisok mindehhez hozzáteszik: „nem csodálkozhatunk azon, hogy Budapest utcáit hétről hétre ellepi a csalódott ellenzéki emberek százezres tömege. Az emberek joggal tüntetnek egy igazságos választási rendszerért, a szabad és demokratikus Magyarországért. Nekünk, ellenzékieknek az a feladatunk, hogy ezt a tömeget, a csalódott többséget képviseljük. A többség pedig egyöntetűen és egyértelműen együttműködést vár tőlünk.”

Döntöttek a családi pótlékról: csökkentik a magyarokét

0

A várakozásoknak megfelelően az osztrák kormány megváltoztatja a náluk dolgozó EU-állampolgárok külföldön élő gyerekei utáni családi pótlékot. A belgák jól járnak, a magyarok nem: csaknem felére, havi 93 euróra vágják a juttatást. Az Európai Bizottság ellenzi ezt.

Az új koalíciós kormány a várakozásoknak megfelelően arról döntött, hogy megváltoztatja a területén élő uniós állampolgárok gyerekei után adott családi pótlékot. Jövő január elsejétől a nem Ausztriában élő gyerekeknek adott juttatást az adott ország árszínvonalához (ellátási költségeihez) igazítják.

Az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint ez 132 ezer gyereket érint, a megtakarítás évente körülbelül 100 millió euró.

A súlyozás nyomán a belga szülők nem Ausztriában élő gyerekei éppenséggel jobban is járnak, a jelenlegi 172,4 euró járandóság 175,5-re nő. Rosszabbul járnak a görögök, és – ahogyan azt már korábban bejelentették – a magyar szülők jellemzően itthon élő gyerekei: a családi pótlék

2019-től 93,61 euróra csökken a jelenlegi 172,4 euróról

(testvér nélküli újszülött esetén).

Az intézkedés 39 ezer magyar gyereket érinthet.

Az Európai Unió ellenzi az osztrák elképzelést, mert diszkriminatívnak tekinti – mondta el februárban Budapesten Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa.

Az osztrák elképzelés – fogalmazott a biztos –

„nem lehetséges, ahol valaki fizeti a járulékokat, ott kell megkapnia a juttatásokat is, méghozzá ugyanannyit, mint a helyieknek”.

A bizottság eddig azért nem indított eljárást, mert meg kellett várniuk, hogy az elképzelés jogszabályi formát öltsön.

Az osztrák kormány terve ellen korábban Magyarország is tiltakozott, ez a kérdés is szóba került Orbán Viktor és Sebastian Kurz osztrák kancellár januári találkozóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben reagált az osztrák döntésre. Azt írta: ez

méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben.

Szijjártó szerint Ausztria Magyarország fontos partnere, de „ebben az ügyben súlyos vitánk van”. Azt írta: „Magyarország elvárja az európai intézményektől, hogy szerezzenek érvényt az európai szabályoknak és szerződéseknek.”

Az EU megtartaná a konzervatív keletet

0

Ezzel a címmel jelent meg a Christian Science Monitorban a Reuters brüsszeli keltezésű cikke, amely szerint a Brexit után az unió vezetőinek figyelme a két kelet-európai állam, Magyarország és Lengyelország felé irányul.

A jövő héten az EU új pénzügyi fegyvert vet be, hogy megzabolázza a Brüsszel szerinti illiberális nacionalizmust, amely a tömb demokratikus alapjait fenyegeti. Orbán Viktor, akit az uniós vezetők Viktátornak neveznek, nagy választási győzelme és a lengyelországi bíróságok függetlenségéért folytatott küzdelem megszólaltatta a vészcsengőt az unió jövőjét illetően, különösen Nagy Britannia távozása után.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, Németország, Franciaország és a többi gazdag uniós tagállam támogatásával szerdán megjelenteti, a 2021-2027-es költségvetés részeként, hogy a szegényebb kelet-európai államok finanszírozását a jogállami normák tiszteletben tartásához kötné.

A Reutersnak a nevük elhallgatása mellett nyilatkozó EU tisztviselők azt mondták, hogy lesz feltételhez kötés és hogy a költségvetési nyomásgyakorlás perdöntő lesz. Egy másik uniós forrás szerint „vannak olyan vezetők, akik egy más értékrenddel kacérkodnak”, Orbán Viktor illiberális demokráciájára utalva. „Ez sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint a Brexit.”

A javaslatok szerint a pénzeszközöket megvonnák azoktól az országoktól, amelyek nem tesznek eleget a szerződésbeli kötelezettségeinek, például a jogállami normák betartásának.

A cikk szerint az uniós vezetők arra számítanak, hogy Lengyelország meghátrál a jövő hónapban a lehetséges pénzügyi büntetések miatt.

Egy EU-s forrás szerint az unióban mindent megtesznek, hogy a kelet-európaiakat a rendszerben tartsák, méghozzá egy valódi mézesmadzag-virgács politikával.

 

 

 

A frontállamok nem kérnek az új bevándorlási politikából

0

Az Európai Unió mindenáron el akarja kerülni, hogy megismétlődjön a 2015-ös menekült válság. Ezért Bulgária – az EU soros elnöke – Németország és Svédország támogatásával olyan javaslatot terjesztett elő, mely alaposan megnehezítené az úgynevezett frontállamok helyzetét.

A legtöbb menekült az öt déli államba érkezik: Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, Ciprusra és Máltára. A dublini alapelvek szerint ezek a fogadó államok hat hónapig felelősek a migránsokért, akik azután új célországot jelölhetnek ki. Az új javaslat ezt az időszakot 10 évre növelné! A brüsszeli Politico szerint az érintett öt frontállam elutasítja a bolgár javaslatot, melyet pedig a következő EU csúcstalálkozón már el is kellene fogadni.

Ez amúgy sem lenne könnyű hiszen számolni kell a négy visegrádi állam nyílt ellenállásával a kvóta ügyben. Az EU tavaly leállt a kvóta programmal, mely a menekültekkel túlterhelt államok terheit csökkentette volna, mert a fogadó készség minimális volt. Vagy annyi sem: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egyetlen migránst sem kíván fogadni! Az új bolgár javaslat az, hogy a kvóta rendszer ne legyen kötelező hanem szabadon választott. Azok az uniós tagállamok, melyek hajlandóak befogadni bevándolrókat, kapjanak ezért valamilyen anyagi juttatást. Az EU következő költségvetési periódusban azt tervezik Brüsszelben, hogy azok az államok, melyek nem alkalmazkodnak az EU szabályaihoz lényegesen kevesebb pénzt kapnak, azok viszont, melyek hajlandóak áldozatot hozni más tagállamok érdekében plusz pénzekhez jutnának. Mindenesetre viharos viták várhatóak a migráció ügyében az EU-ban, ahol ez a kérdés alaposan megosztja minden tagállam közvéleményét.

Deutsche Welle: A vonakodó Merkel

0

Emmanuel Macron francia elnöknek nagyratörő tervei vannak az unió megreformálására vonatkozóan, de Angela Merkel habozik: Németországban nagy az ellenállás. Ez nem mindig volt így: Macron megválasztása után Berlinben euforikusan üdvözölték elképzeléseit. A választásokon azonban bejutott a parlamentbe az Alternative für Deutschland (AfD), amely eredetileg Európa-ellenes pártként alakult, majd ezt a történelem leghosszabb ideig tartó kormányalakítása következett, miközben Macron a tervek közös kidolgozására akarta volna fordítani az időt. A francia elnök még az Európa-pártiaknak és túl messzire megy, de Merkelnek más okai is vannak a tartózkodásra.

Merkel Európa-párti politikus, ám még neki is kételyei vannak Macron terveivel kapcsolatban, de csak óvatosan nyilatkozik erről. A német uniós pártok politikusainál Macron terveiből különösen a pénzügy-politikai elképzelések ütköznek ellenkezésbe, de Merkel pártjában Macronnak akadnak támogatói is – írta a Deutsche Welle, és idézte néhányuk véleményét. Norbert Röttgen, a CDU külpolitikusa kifejtette: pártjának mély meggyőződése, hogy a szavazóik érdekei és az európai reformtervek között nincs ellentét. Hozzátette: az uniós pártok nem fogják korlátozni Merkelt tárgyalási mozgásterében. A lap szerint azonban úgy tűnik, hogy az uniós pártok csak mérsékelten bíznak meg a kancellárban, és nyomatékosan kiállnak amellett, hogy – különösen a pénzügy-politikai döntések esetében – a német parlamentnek is legyen szava. A CDU-CSU óvatossága nem tetszik a szociáldemokratáknak, akik a koalíciós szerződésre hivatkoznak. Ám a szociáldemokratáknál is vannak ellenfelei Macron terveinek: többek között Olaf Scholz pénzügyminiszter mindeddig nagyon óvatosan szólt Macron pénzügyi terveiről. A zöldeket pedig dühíti a széthúzás, amely a Macron-tervekkel kapcsolatban a koalícióban mutatkozik.

Macron német támogatás nélkül nem jut előre a projektjével. Ám Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Macron strasbourgi beszéde után figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Európa nem csupán Franciaországból és Németországból áll”. Brüsszelben a reformtervekkel kapcsolatos bírálatok a baloldaltól a jobboldalig ívelnek, és Macron odahaza is nyomás alatt áll. Merkel azt mondta, a Macronnal tartott berlini találkozón a reformtervekről volt szó, és „júniusig közös megoldásokat találunk Franciaországgal”.

Németország a védelmi politika tekintetében saját javaslatokat is kíván tenni, de szó sincs versengésről, „bizonyos vagyok benne, hogy erős csomagot hozunk össze” – mondta Merkel.

Megkezdődött Orbán uniós ámokfutása?

0

Hideg zuhanyként érte a többi uniós tagállam képviselőit, hogy a magyar kormány váratlanul megvétózta azt a megállapodást, amelyet az EU afrikai országokkal kötne a migráció megfékezése céljából. Az eset szerdán történt az uniós nagykövetek értekezletén, csak egy héttel a Marrákesban tartandó ünnepélyes aláírás előtt.

A marokkói városban május 2-án EU és számos afrikai ország vezetői tárgyalnának. Az együttműködés fő célja, hogy az EU pénzt ad az afrikaiaknak, és ők cserébe igyekeznek gátolni a migrációt. Ezt az alkut segélyprogramok, vagy éppen az embercsempészek elleni rendőri együttműködések szegélyezik – tudta meg a 444.hu diplomáciai forrásokból.

Az együttműködések folytatásáról egy közös nyilatkozatot fogadtak volna el az EU és az afrikai országok kormányai, az egész csúcs előkészítése már egy éve tartott. Ebben a helyzetben közölte a magyar kormány, hogy megvétózza, hogy az EU nevében alá lehessen írni a dokumentumot.

A magyar álláspontot Várhelyi Olivér nagykövet tolmácsolta, a többiek látható megrökönyödése közepette.

A magyar kormánynak az volt a baja a megállapodással, hogy abban nem ítélik el elég hangsúlyosan a migrációt,

Illetve a magyarok szerint nem tettek elég éles különbséget a menekültpolitika és a bevándorláspolitika közé. Ezt annak ellenére is kifogásolta Budapest, hogy egyébként az egész folyamat egyik fő célja az illegális bevándorlás mérséklése volna.

A vitában a belga, a portugál és az olasz kormány képviselői felháborodottan utasították vissza, hogy az egy éve előkészítés alatt álló szövegen az utolsó héten módosításokat követelnek a magyarok.

A német, a francia és a ciprusi kormány képviselői egyenesen azt követelték, hogy

szenteljenek külön vitát annak, hogy a magyar viselkedést elemezzék.

Az Európai Bizottság képviselője pedig azon értetlenkedett, hogy az új megállapodás csupa olyan dolgot rögzít, amelyekben 2015-ben egy máltai csúcson az EU és az afrikaiak már megegyeztek, ezek folytatásáról van szó csupán, nincsenek új célok vagy vállalások. Az érvelés mögött az van, hogy a 2015-ös máltai megállapodást a magyar kormány is elfogadta még.

A magyar követ csak azt tudta ismételgetni, hogy kormánya álláspontja szerint túl puha a szöveg.

A múlt hónapban Kína ügyében vétózott egyetlen tagállamként a magyar kormány, amikor nem hagyta, hogy az EU országai egységesen figyelmeztessék Pekinget az emberi jogok betartására.

Brüsszeli beszámolók szerint még soha nem volt olyan éles a magyarok és a többiek szembenállása, mint most. A magyarokra mostanra belső ellenségként tekint a nyugati kormányok nagy része, de a keletiek is egyre bizalmatlanabbul nézik az ámokfutást.

Németország 1 milliárd eurós segélyt nyújt Szíriának

0

Heiko Maas német külügyminiszter bejelentette: 1 milliárd eurót fizetnek be a segélyalapba, melynek célja a polgári lakosság szenvedésének enyhítése a 2011 óta tartó szíriai háborúban.

A német külügyminiszter erről azon a kétnapos donorkonferencián beszélt, amelyet Brüsszelben tartanak az ENSZ és az EU közös rendezésében. Hangsúlyozta: több mint 13 millió ember szorul rá szociális segélyre Szíriában, illetve a környező országok menekülttáboraiban. Heiko Maas elmondta még, hogy további 300 millió eurós átutalás várható a nyáron, miután elfogadták Németország 2019-es költségvetését.

Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselője később bejelentette, hogy az EU a korábbi felajánlások mellett, a tavalyi évhez hasonlóan idén is 560 millió eurót fog nyújtani a rászorulók megsegítésére Szíriában, illetve a menekültek ellátására Libanonban és Jordániában.

Hangsúlyozta, hogy mielőbb béketárgyalásokat kell kezdeni Szíriában, és felszólította Oroszországot és Iránt, hogy gyakoroljanak nyomást ennek érdekében a szír vezetésre.”Úgy hisszük, hogy a fenntartható béke megteremtésének egyetlen útja az ENSZ égisze alatt zajló politikai folyamat” – mondta Mogherini.

Németország 2012 óta 4,5 milliárd euró támogatást nyújtott a szíriai háború áldozatainak megsegítésére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!