Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

A korrupció miatt felfüggeszthetik Magyarország uniós szavazati jogát?

Megindítaná Magyarországgal szemben a 7. cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke.

Ingeborg Graessle néppárti politikus percekkel ezelőtt kiadott jelentés-tervezetében úgy fogalmazott, hogy Magyarországon a korrupció jelenlegi magas szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya jellemző a közpénzügyekre. Ami veszélyezteti az uniós támogatások elköltésének tisztaságát is. A költségvetési bizottság elnöke szerint ez az Európai Unióról szóló szerződés elveinek megsértése, ami indokolja az uniós atombombának tartott 7. cikkely szerinti eljárás megindítását. Ez pedig Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.

A Bizottság országspecifikus ajánlásai már korábban is felhívták a figyelmet a magyar államháztartás átláthatóságának javítására, továbbá a közbeszerzések követhetőségének megteremtésére, a korrupció ellenes fellépések szigorítására. Eddig nem sok sikerrel, ugyanis az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) 2013 – 2016 között 41 országos vizsgálatot végzett – a második legtöbb az unióban – a vizsgálatok 85 százalékát igazságügyi és pénzügyi ajánlások követték, amelyben megfogalmazták a tennivalókat. A magyar nemzeti hatóságok azonban ezeknek az ajánlásoknak csupán 33 százalékát vették figyelembe.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke szerint az is aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a közbeszerzési eljárások után odaítélt szerződések közel 40 százalékában csak egyetlen pályázó van – ami visszaélésekre ad lehetőséget – ez a legmagasabb arány az Unióban.

Ingeborg Graessle felhívja figyelmet arra is, hogy az uniós támogatások összege a magyar GDP 1.9- 4.4 százalékát teszi ki, tehát az állami beruházások több, mint felét európai forrásokból biztosítják. Ugyanakkor 2008 óta Magyarországon a korrupciós index 19 ponttal csökkent, így hazánk a legrosszabbul teljesítő tagállam. Ennek érzékeléséhez elég egyetlen újságot a kézbe venni, amely Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, Kósa Lajos és Orbán Viktor vejének gyors karrierjéről, továbbá Matolcsy György és családjának sikereiről számolnak be.

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Ingeborg Graessle arra is felhívta a Bizottság figyelmét, hogy ösztönözze a tagállamokat az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, és amennyiben a tagállamok erre nem hajlandóak, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni.

Márciusban még nem indul a kétsebességes Európa

0

Egyelőre nem terjesztik elő a közös francia-német tervet az eurozóna reformjára.

Ezt a hírt a Spiegel közölte meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva. Decemberben Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök még azt jelezte: a márciusi uniós csúcson bemutatják a tervet, amely

alapjaiban megváltoztatná az eurozóna működését.

Hatással lenne azokra a tagállamokra is, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak bekerülni az eurózónába. Kezdetben ez Macron elképzelése volt, amelyhez csatlakozott Merkel is. Most viszont a németek kérték a halasztást a Spiegel szerint, arra hivatkozva, hogy túlságosan elhúzódtak a kormányalakítási tárgyalások, és az új kormánynak még nem volt ideje arra, hogy egy ilyen nagy jelentőségű tervet komolyan kidolgozzon.

Németországban sokan kételkednek Macron javaslatainak keresztülvihetőségében,

különösen az olasz választások után, ahol az EU-ellenes erők győztek, ráadásul hosszú bizonytalanságra lehet készülni.

A márciusi utáni következő uniós csúcstalálkozó júniusban lesz. Akkorra talán kialakul a közös francia-német terv az eurozóna reformjára, és lesz valamiféle politikai megoldás Olaszország válságára. És az is kiderülhet, mennyire kerülnek előtérbe más országokban a nemzeti érdekek.

EU biztos: egész arzenálunk van a kereskedelmi háborúban Trump ellen

Az amerikai elnök a tervek szerint csütörtökön vagy pénteken írja alá azt a rendeletet, mely 25%-os külön vámot vet ki az acél és 10%-ot az alumínium importjára. Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Pierre Moscovici ezt megelőzően nyilatkozott egy belga televíziónak arról, hogy milyen válaszlépésre készül Brüsszel.

Moscovici szerint el kell fogadnunk azt, hogy a világban az önzés uralkodik. Ezért az EU olyan árukat akar import vámmal büntetni, melyek Trump választóit érintik! „Meg akarjuk értetni a washingtoni kongresszussal, hogy a kereskedelmi háborúban mindenki veszít!” – mondta Moscovici. Aki szerint az USA narancs, dohány és bourbon exportja kerülhet bajba Európában. A narancs, a dohány és a whisky az amerikai Dél fő exportcikkei közé tartozik- Donald Trump itt a legerősebb.

Közben szakértők arra mutatnak rá, hogy Trump acél és alumínium extra vámja semmilyen komoly hatást nem érhet el viszont jelentős ellenérzéseket kelthet Amerikával szemben az egész világon. Gary Cohn, az elnök gazdasági főtanácsadója emiatt mondott le Washingtonban. Trump a nemzetbiztonságra hivatkozott a rendelet kapcsán, de Kínából az acélt importnak mindössze a 3%-a érkezik az USA-ba. A legnagyobb külföldi acél szállító Kanada az amerikai piacon- ebben aligha van különleges nemzetbiztonsági kockázat. Szembe állíthatja viszont Kanadát az Egyesült Államokkal! Nemrég az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde asszony figyelmeztetett arra, hogy Trump külön vámja olyan kereskedelmi háborút indíthat el a világban, melynek eredményeképp mindenki rosszul jár.

Itt az Európai Bizottság jelentése Magyarországról

0

Az éves jelentés pozitív és negatív dolgokat is tartalmaz Magyarországról. A korrupciót például továbbra is komoly gondnak tartják.

Orbán és Jean-Claude Juncker, az EB elnöke egy korábbi találkozón.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi a tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzését, benne az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért eredményekkel és a lehetséges kockázatok értékelésével. Ezek a jelentések az EB közleménye szerint a tagállamokkal folytatott intenzív technikai és politikai párbeszéden alapulnak, és mintegy 500 bizottsági tisztviselő közreműködésével készültek el.

Azt írják: a magyar minisztériumok idén is aktívan és konstruktívan járultak hozzá az országjelentés elkészültéhez. Éppen ezért

nem értik azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyek megkérdőjelezik a pártatlanságát.

A magyar kormány ugyanis arról beszél, hogy „újabb kampányjelentés” készült, és „Brüsszel” be akar avatkozni a választásokba. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például azt mondta: a jelentés célja, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra, hogy megbuktassa a kormányt, hogy egy „Brüsszelnek is elfogadható bevándorláspárti” kabinet alakuljon, amely lebontaná a kerítést.

A jelentésben egyébként

sem a kerítésről, sem a menekültekről nem írnak.

A jelentés azt írja Magyarországról, hogy a stabil gazdasági fellendülés alkalmat kínál a következő évtized fenntartható növekedésének megalapozására. Átmeneti lassulás után a magyar gazdaság erősen növekedett 2017-ben, a foglalkoztatottság rekordmagasságokban jár, a banki hitelezés nőtt. A jelentés szerint a költségvetési politika lazítást mutat, és bár egyelőre visszafogott mértékben, de

a kiegyensúlyozott növekedést veszélyeztető kockázatok merülhetnek fel.

Azt is írják: a gazdaság a potenciálja fölött teljesít.

A jelentés különböző, Magyarország előtt álló strukturális kihívásokat is elemez. Megemlíti, hogy több intézkedés történt az adórendszer javítása érdekében, de néhány probléma továbbra is megmaradt. A magas adóterhek csökkentésére tett lépések ellenére uniós összehasonlításban

még mindig magasak a munkát terhelő adók,

különösen egyes alacsony keresetű csoportok számára. Az adórendszer pedig továbbra is bonyolult.

A jelentés szerint javítani kellene a magyar gazdaság termelékenységét, különös tekintettel a régiós összehasonlításra, a szektorok közötti különbségekre, az innováció és a digitalizáció szükségességére. Emellett az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken.

A jelentés szerint kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén, de

csak korlátozottan sikerült erősíteni a korrupcióellenes intézkedéseket.

A korrupciót így továbbra is nagyon komoly problémának tartják.

Azt is írják, hogy

az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését,

különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.

A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladat a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítása annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek, áll a jelentésben, amely szerint összességében a szegénységgel kapcsolatos mutatók javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.

Megemlítik, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el, de azt is, hogy a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében.

Amerikai-európai kereskedelmi háború?

0

Védővámok bevezetését fontolgatja az EU az acél- és alumíniumtermékekre – közölte az Európai Bizottság reagálva arra, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: a jövő héttől 25 százalékos importvámot vezet be ezekre az árukra. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi főbiztosa annyit közölt a Financial Times tudósítása szerint, hogy bármilyen ellenintézkedés előtt megvárják a formális washingtoni bejelentést.

Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hasonló lépéseket helyezett kilátásba, Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre fel is szólította az unió vezetőit.

Trump szerint a védővám „jó dolog”, egy hasonló uniós vagy kínai lépés azonban könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet. Malmström a Financial Timesnak arról beszélt, dominóhatást válthat ki a csütörtök este bejelentett intézkedés.

Nem lelkesednek Trump ötletéért a piacok sem: a tőzsdék világszerte eséssel reagáltak a bejelentésre. Ráadásul az sem biztos, hogy az amerikai gazdaság profitál egy ilyen vámból: Európa legnagyobb háztartásigép-gyártója, a svéd Electrolux bejelentette, hogy felfüggeszti Tennessee-be tervezett gyára megvalósítását. Ezzel egy 250 millió dolláros üzlet hiúsulhat meg.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy akár már a jövő héten 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.

(Financial Times/hvg.hu)

 

„Orbán sokkoló beszéde – Honnan erednek a magyarok”

1

A Focus című német hetilap lap ezzel címmel közli Ivan Krasztev ismert bolgár politológus gondolatait. A lap mindenekelőtt megállapítja: Krasztev valószínűnek tartja, hogy az EU szétesik, és ennek legnagyobb súlyú kiváltója a keleti és nyugati tagállamok közötti ellentét lesz. Úgy látja, hogy a konfliktus már régen fennáll, de csak a menekültválság nyomán vált világosan láthatóvá.

A politológus több lehetséges magyarázatot sorolt fel az illiberális, populista mozgalmak megerősödésére, az EU menekültpolitikájának elutasítására, valamint az EU összeomlásától való félelemre.

  1. A kelet-európaiaknak vannak tapasztalataik a hirtelen összeomló, addig stabil rendszerekkel. Aki egyszer átélte, hogy egy stabil, öröknek tekintett rendszer összeomlik, az az EU-t is más szemmel nézi. Az EU pártolói egyáltalán nem hajlandók beszélni az EU összeomlásának lehetőségéről, a kelet-európaiak számára viszont elképzelhető az EU és a nyugati rend összeomlása.
  2. A kelet-európaiak rossz tapasztalatokat szereztek a multikulturalizmussal kapcsolatban. A külföldiekkel szembeni általános idegenkedéshez Krasztev hozzátette: itt korábban soknemzetiségű államok terültek el, és még mindig őrzi az emlékezet azokat a tapasztalatokat, amelyeket a nagyhatalmak – a Szovjetunió, vagy a Habsburg birodalom – összeomlása nyomán szereztek. Emellett mindkét nagyhatalom utódállamai etnikailag eléggé homogének.
  3. A menekültválság felerősítette a kelet-európaiak csalódásait. Nagyobb gazdasági előnyöket vártak az uniós csatlakozástól, de nem a lakosság széles körei profitáltak belőle, hanem a jól képzett kivándorlók és a politikusok elitje. A menekültválság kapcsán az a benyomás keletkezett, hogy Nyugat-Európában szívesebben látják a nincstelen migránsokat, mint a kelet-európai tagállamokból érkező, felemelkedni vágyó szegény embereket. Ráadásul a menekültek nagy száma félelmeket keltett, hogy Európa a gazdasági összeomlás előtt áll.
  4. A menekültválság nyomán „demográfiai pánik” tört ki: a kelet-európai országokból sokan elvándoroltak, a társadalom öregszik. Krasztev szerint honfitársai a sok menekült érkezésében „a történelemből való elbúcsúzást” látják, és az az érv, amely szerint az öregedő társadalmaknak szükségük van a bevándorlókra, csak fokozza az „egzisztenciális melankóliát”, amelyek a politológus saját hazájában lát, amikor felteszik a kérdést, hogy vajon lesz-e száz év múlva, aki a bolgár irodalmat olvassa?

Krasztev gondolatait egy kis könyvecskében adta ki, amely ugyan nem kínál megoldásokat „Európa alkonyára”, de segít megérteni, hogy miből ered a keleti- és nyugati tagállamok közötti szakadás. Más kérdés, hogy ez a szakadás még felszámolható-e – mutatott rá a cikk.

Brexit: bajban lehetnek a britek

0

Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója azt mondta: nincsenek elég előrehaladott állapotban az Unió és a brit kormány közötti megbeszélések ahhoz, hogy garantálni lehessen az átmeneti egyezmény létrejöttét Nagy-Britannia kilépéséig.

„Lényegi kérdésekben hiányzik az egyetértés Nagy-Britanniával, például hogy mit is értünk átmeneti egyezmény alatt, mekkora időtartamot ölel fel, és mik a feltételei egy ilyen megállapodás létrejöttének” – mondta Barnier. Arról is beszélt:

„Úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság nem szeretné határidőhöz kötni ezt az időszakot, ami nem lehetséges.”

Barnier szerint elképzelhetetlen, hogy rugalmasan alkalmazzák az uniós szabályokat az országban az átmeneti időszakban. Nagy-Britannia 2019 márciusában lépne ki az EU-ból, az Unió pedig ragaszkodik hozzá, hogy a jelenlegi költségvetési időszak lezárásáig, azaz 2020 végéig véget érjen az átmenet.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki csúcstalálkozója után azt mondta:

pusztán illúziókon alapul a brit kormány álláspontja az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról,

ha igazak a sajtó erről szóló jelentései. Ismét emlékeztette a brit kormányt arra az alapelvre, hogy „nincs á la carte menü, nem lehet kimazsolázni az egységes piac előnyös részeit”. Barnier most erről azt mondta: egyetért Tuskkal.

Barnier egy dokumentumot is bemutatott a maradó 27 tagállam képviselőinek, amely a brit kilépési egyezmény első hivatalos jogi vázlata. Ebben arra a három kulcsfontosságú területre (kivándorolt uniós állampolgárok sorsa, a kilépés pénzügyi szabályozása és az írországi határ jövője) vonatkozó elképzelések is szerepelnek, amelyekről még decemberben állapodtak meg. A dokumentumot holnap hozzák nyilvánosságra.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter közben arról beszélt, hogy

Nagy-Britannia nem maradhat az Európai Unió vámuniójának tagja EU-tagságának megszűnése után,

mivel a vámunió csak az EU-tagok számára nyitott, és az sem lenne előnyös számára, ha másfajta, külön vámuniós egyezményt kötne az EU-val. Szerinte ez utóbbi azt jelentené, hogy a brit áruexportra az EU kereskedelmi előírásai maradnának érvényben, de e szabályozók kialakításába Nagy-Britanniának nem lenne beleszólása.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője viszont arról beszélt, hogy ha pártja kormányra kerül, állandó jellegű, átfogó, továbbra is teljes vámmenetességet biztosító vámuniót tartana fenn az EU-val a brit EU-tagság megszűnése után is. Olyan megállapodásra törekednének az EU-val, amely teljes hozzáférést nyújtana a briteknek az unió egységes belső piacához, és megőrizné Nagy-Britannia számára e belső piac, valamint a vámunió nyújtotta összes előnyt.

Lassan megértik itt, hogy miről is szól a NER

S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Szerinte a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

 

Három hónappal ezelőtt kértük ki a véleményét az amerikai-magyar kapcsolatokat illetően. Akkor az volt az apropó, hogy az amerikai ügyvivő igen éles szavakkal illette a magyarországi médiahelyzetet és ezzel szinte egyidejűleg az amerikai külügyminisztérium pályázatot hirdetett meg vidéki, független médiumok támogatására. Most is van egy jelentős fejlemény: új nagykövet érkezik Budapestre, a republikánus kötődésű David Cornstein. Változást jelenthet-e a nagykövet személye a Washington-Budapest viszonyban?

Ugyan a magyar sajtó szerint Cornstein egy nagyon gazdag ember, de a Republikánus Pártnak, eddigi tudomásunk szerint, nem adott komolyabb összeget. 250,000 dollár nem számít nagy pénznek abban a kategóriában, amiről most beszélünk. Persze lehetséges, hogy van valami baráti kapcsolat Donald Trump és David Cornstein között, amiről mi nem tudunk. Azt ellenben tudjuk, hogy voltak itteni magyar-amerikai szervezetek, amelyek előálltak mindenféle magyar származású jelölttel, de ezekből az ötletekből nem lett semmi.

Nem régen jelent meg egy cikk az Átlátszóban, amiből az tűnik ki, hogy egy magyar kormány által eltartott társaságnak, a Magyar Foundation of North America-nak lehet valami köze Cornsteinhoz. Ez a kapcsolat jelentheti azt, hogy az Orbán-kormány nagy reményeket fűz Corstein kinevezéséhez. Én nem lennék ennyire bizakodó a helyükben, mert lássuk be, hogy külpolitikát nem nagykövetek formálják és a jelen pillanatban az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Nem beszélve arról, hogy nagyon is lehetséges, hogy Cornstein kinevezése még egy év múlva sem lesz hivatalos. Nagyon lassan mennek a dolgok Washingtonban.

Az amerikai belpolitika is teli van megrázkódtatásokkal: Donald Trump kormányzása szinte nap nap után hoz meglepetéseket. Ezzel egyidejűleg a külpolitika mintha háttérbe szorulna és úgy tűnik, a látványos nemzetközi húzások (Jeruzsálem például) sokszor a belpolitikai válság ellensúlyozására szolgának. Van ebben a hektikus Trump-féle hivatalos Amerikában egyáltalán érdeklődés Európa, esetleg Magyarország iránt?

Én meg vagyok győződve, hogy a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

Mindössze káosz van ott. De a State Departmentben megy a munka és a magyar-ukrán viszony valószínűleg aggasztja őket. Én nagyon furcsállom, hogy ha az Orbán-kormány valóban jobb viszonyt akar a Trump adminisztrációval, akkor miért makacsolták meg magukat az ukrán oktatási törvény kapcsán. Ezért én nem látok nagy lehetőségeket ezen a téren.

Az amerikai sajtó sokkal keményebben fogalmaz az illiberális államokról (Magyarország, Lengyelország). Legutóbb a New York Times foglalkozott szokatlanul nagy terjedelemben az Orbán-kormánnyal. Van ennek valamilyen hatása a hivatalos amerikai hozzáállásra?

Szerintem van hatása. Lassan megértik itt, hogy miről is szól a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

 Az Európai Unióban mintha keményebbé válnának azok a hangok (Merkel, de mások is), amelyek a szolidaritást (menekültkérdés) és a jogállamiságot a finanszírozás feltételeként szabnák meg. Ilyen alapon lehetne jobb belátásra kényszeríteni a „rebellis” lengyel és magyar kormányt?

Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a nyugati hatalmak nem értik, hogy kivel is állnak szemben Orbán Viktor személyében és addig, amíg csak udvariaskodnak, semmit nem fognak elérni. Ha egy nagyobb összeget megvonnának ezektől az országoktól vagy pedig teljesen más alapokra tennék a kifizetéseket, akkor más lenne a helyzet.

Egy harmadik, egymás utáni Fidesz választási győzelem után növekedne-e annak az esélye, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból?

Ehhez azt hiszem, kétharmadra lenne szükség és remélem, hogy erre már a Fidesz nem lesz képes, különösen a hódmezővásárhelyi vereség után. De különben is, addig szó sem lesz kivonulásról, ameddig ömlik a pénz. Még akkor sem, ha a jövőben a hozzájárulások alacsonyabb is lesznek.

A Nyugat-Balkán lelki üdvéért

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Balkánon turnézik és célja, hogy biztassa a volt Jugoszlávia EU-n kívül rekedt utódállamait plusz Albániát: legyenek még jobbak és jutalmul akár már 2025-ben felveszik őket az unióba. Dicséretekben már eddig sem volt hiány, pedig ma csak a körút harmadik állomására – Szkopje és Tirana után -, Belgrádba érkezik.

Hátra van még Podgorica, Pristina és Szarajevó, majd jöhet a záróaktus Szófiában, amikor is (március 1.) a hat nyugat-balkáni ország leül egy tárgyalóasztal mellé Junckerrel és az EU-ban elnöklő Bulgária képviselőivel. Korábban, az EU éves beszámolójának közzétételekor már kiszivárgott Brüsszelből, hogy igazából csak Montenegrónak és Szerbiának van esélye, hogy 7 év múlva teljes jogú tag legyen. Később még ezen az állásponton is módosítottak: a 2025 nem egy kőbe vésett dátum, hanem ha minden jó megy (magyarul: ha Belgrád és Podgorica jól teljesít), akár már akkor felveszik az elit klubba.

Komolyan nem is lehet arra gondolni, hogy a nemrégiben még egymást, a szó legszorosabb értelmében irtó nemzetek/államok most egymás kezét fogva, az Örömódát harsogva és megtisztulva belépnek az unióba. Habár, azok után, hogy 2004-ben kiket fogadott be az EU, már semmin sem lehetne csodálkozni.

Szinte nincs olyan nyugat-balkáni ország, amelynek ne lennének, mondjuk területi vitái a szomszédokkal.

Sőt, a már uniós Horvátország és Szlovénia is már hosszú évek óta pitiáner vitát folytat egy pici öböl hovatartozása miatt. Pedig ők még nem is háborúztak egymás ellen.

Mit szóljon Szerbia, amelynek szinte megszámlálhatatlan területi vitája van Horvátországgal, hogy a háború többi következményeiről ne is beszéljünk. Koszovóban már egy kormány belebukott abba, hogy el akarta ismerni a szomszédos Montenegro fennhatóságát egy pár hektárnyi vitatott terület felett. Most a jelenlegi kormányt is hasonló sors fenyegeti. Pedig a pristinai hatalmat nem jólétbe belepuhult, engedékeny fiúk irányítják, hanem a hírhedt Koszovói Felszabadító Hadsereg egykori parancsnokai (Thaci, Haradinaj). Akiket nemzetközi vádemelés fenyeget.

Vagy: Horvátország Montenegróval perlekedik az adriai Prevlaka-félsziget miatt. Boszniával meg egy, szintén az Adrián megépítendő híd miatt.

Bosznia-Hercegovinával a háborút lezáró daytoni egyezmény meg egy olyan felemás államot faragott, amely azóta sem működik:

cibálnák a szerbek és a horvátok is, csak a bosnyákok álmodnak egységes országról.

Albánia ebből kimarad, de csak pillanatnyilag, hiszen Koszovó függetlenségével immár két albán állam létezik. Az egyesülés reménye/réme Tiranát és Pristinát is aggaszthatja: a közös országban ki lesz a főnök?

Körútjának első állomásán, Szkopjéban Juncker agyondicsérte az új macedón kormányt, de dátumot nem mondott, hogy mikor kezdődhetnek el a csatlakozási tárgyalások. Viszont mintha közelebb került volna a megegyezés Görögországgal a macedón állam új nevével kapcsolatban. Athén ugyanis már több mint két évtizede

a történelem egyik legröhejesebb kifogása

miatt nem engedi a macedónoknak, hogy macedónoknak nevezzék magukat, mert Makedónia csak görög lehet. Mellesleg, Görögország már nagyon régi EU-tag.

Juncker Tiranában azt mondta: nem jött üres ígéretekkel és „Albániának természetes helye van az unióban”. Dátummal itt sem hozakodott elő.

EU csúcs: Orbánék vereség előtt?

0

Hiába találgatott reménykedve a magyar közmédia és küldött harcias Facebook üzenetet a magyar miniszterelnök, az Európai parlament elnökének nyilatkozata arról tanúskodik, hogy igenis kevesebb pénzt kapnak azok, akik nem szolidárisak (menekültválság) és lábbal tiporják a jogállamiságot.

Meg kell fontolni az javaslatot, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az uniós állam- és kormányfők brüsszeli, egynapos informális csúcstalálkozóját követően.

Az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában hangoztatott véleménye szerint „meg kell fizetniük az árat” azoknak az országoknak, amelyek nem vesznek részt teljes mértékben és szolidáris alapon a migráció kezelésében és nem tartják tiszteletben az uniós szabályokat.

Komolyan meg kell vizsgálni a strukturális támogatások feltételekhez kötésének lehetőségét azon tagállamok meggyőzése érdekében, amelyek nem kívánnak részt venni az uniós migrációs politikában.

Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené – vélekedett. Ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül – mondta.

Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját – húzta alá.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!