Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Orosz katonai helikopterek Szíriában a török zóna felett

“50-60 méter magasan repülünk, hogy ellenőrizzük az övezetet” – mondta egy helikopter pilóta az interfax orosz hírügynökségnek. A két államfő megállapodása szerint  közösen ellenőrzik a törökök által elfoglalt övezetet a két ország határa mentén.

Putyin és Erdogan korábban megállapodott arról, hogy a két állam katonái közösen járőröznek annak az övezetnek a határán, melyet a törökök a kurdoktól foglaltak el.

Erdogan török elnök Budapesten azzal vádolta Oroszországot, hogy nem tartotta be a megállapodást, mert nem kényszerítette visszavonulásra mindenütt a kurd milíciákat! A törökök egymillió szír menekültet akarnak letelepíteni ebben az övezetben.

Ebből a célból egész kis tábor város épülne ki- külföldi pénzekből. Erdogan elsősorban az Európai Uniótól várja a pénzeket. Budapesten arról panaszkodott, hogy az Európai Unió hatmilliárd eurót ígért, de csak hármat fizetett ki azért, hogy a törökök magukra vállalják a szír menekülteket. Nemrég Erdogan elnökkel tárgyalt Ursula von der Leyen valamint Németország és Franciaország belügyminisztere. Seehofer német belügyminiszter a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Törökországnak több pénzt kell kapnia a menekültek ellátására.

Orbán Viktor miniszterelnök abban reménykedik, hogy Magyarország is részt kaphat ebből az üzletből. Ezért is állt ki Erdogan mellett ebben az ügyben, melyet az Európai Unió elítélt.

Miért engedélyezte a törökök offenzíváját Trump elnök?

Khashoggi meggyilkolása tette lehetővé Erdogannak a kurdok elűzését? Ha igaz, közel-keleti főtanácsadója közreműködésével zsarolhatóvá vált Trump  közelebb került az impeachment eljáráshoz.

Erdogan megzsarolta az Egyesült Államok elnökét azzal a gyilkossággal, melyet szaúdi kommandósok követtek el Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Jamal Khashoggi ellenzéki újságírót, aki az Egyesült Államokban élt és a Washington Post publicistája volt, csapdába ejtették a főkonzulátuson, ahol előbb megfojtották, majd feldarabolták. Nagy késéssel bár, de Mohamed bin Szalman herceg vállalta a felelősséget a gyilkosságért.

Ám most kiderült:

Trump elnök veje engedélyezte az akciót

Jared Kushner, aki apósának közel-keleti főtanácsadója is, kiváló kapcsolatot ápol Szaúd Arábia trónörökösével. Ezért Mohamed bin Szalman herceg őt kérdezte meg az akció előtt, és Jared Kushner engedélyezte az ellenzéki újságíró elfogását!

A hangfelvételt megszerezte a törökök titkosszolgálata

Ennek birtokában hívta fel Erdogan török elnök Donald Trumpot kérve: engedélyezze a törökök offenzíváját a kurdok ellen Szíriában! Minthogy a kurdok az USA szövetségesei voltak, ezért Trump kezdetben ellenkezett. Ám a zsaroló hangfelvétel következtében megváltoztatta az álláspontját. Mindenki meglepetésére közölte: kivonja az amerikai csapatokat Szíriából! Ezzel zöld utat adott Erdogannak bár később ezt letagadta. Az USA távollétében a törökök megegyeztek az oroszokkal, és így sikerült visszavonulásra késztetni a kurd milíciát.

Minderről egy magát megnevezni nem kívánó titkosszolgálati tiszt számolt be azelőtt a vizsgálóbizottság előtt, mely Washingtonban azt akarja tisztázni, hogy Trump elnök visszaélt-e a hatalmával. Ha ez bebizonyosodik, akkor megindulhat az impeachment eljárás Trump ellen vagyis megfoszthatják őt elnöki címétől. Ehhez a demokrata ellenzéknek meg kell győznie a republikánusok egy részét is. Trump egyelőre magabiztosan készül a jövő évi választásokra, ahol jó esélye van az ismétlésre mint előtte George W. Bushnak és Barack Obamának.

Orbán Viktort megzsarolni nem kell félnetek jó lesz

A címben olvasható átirat Merániai János esztergomi érsek híres levelére és benne a dodonai kétértelműséggel megfogalmazott összeesküvésre utal, de tökéletesen példázza a mai külpolitikai viszonyainkat is. – írja Ujhelyi István heti nyílt levelében.

Pontosabban a kormány, közelebbről is Orbán Viktor meglehetősen sajátos külpolitikáját és viszonyulását bizonyos geopolitikai szereplőkhöz. Miközben az Európai Parlamentben nemrég még kurucosnak szánt kiállással utasította vissza, hogy menekültkérdésben bárki „megzsarolja” kormányát (tegyük hozzá, erről szó sem volt), addig Recep Tayyip Erdogan török elnök útszéli és (egyébként nagyon is valós) zsarolásával szemben, nem hogy szót emelt volna, de egyenesen támogatta azt.

A néhány nap múlva sokadik alkalommal Magyarországra látogató Erdogan elnök ugyanis konkrétan azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy ha az európai közösség nem vállal át valamit az iszlám ország terheiből (értsd: nem fizetünk nekik többet a menekült tömegek ellátásáért) és az EU továbbra is kritizálja őket például a szíriai katonai agresszióért, akkor kész megnyitni a menekülttáborok kapuit és Nyugatra küldeni a menedéket kereső ezreket.

Ez a fajta fenyegetés jóval több politikai blöffnél. Az európai közösségben pedig egyetlen ország miniszterelnöke és kormánya volt az, amelyik kiállt Erdogan elnök mellett: Orbán Viktor és a Fidesz.

Nehéz megmagyarázni, hogy a kormányfő miért rajong ilyen mélyen olyan államok vezetőiért, akik a történelmünk során rövidebb-hosszabb ideig megszálltak minket; de nyilván erre is van magyarázat. Az orosz elnök Vlagyimir Putyin és a török államfő Erdogan olyan sűrűn és olyan körülmények között látogat hazánkba, mintha tényleg afféle gyarmattartók jönnének megtekinteni európai befektetésüket.

Félreértés ne essék, nem azzal van a baj, hogy kormányunk aktív kapcsolatot ápol fontos geopolitikai szereplőkkel, de az mindenképpen sajátos, amilyen zavart behódoltság, a háttérben pedig gazdasági és személyes összefonódások övezik ezeket a kapcsolatokat. Mert, ahogy Orbánék súlyos hibát elkövetve beengedték – mit beengedték, meghajolva behívták – a nemzetbiztonsági kérdéseket felvető, különös felmentéseket kapó orosz bankot, úgy szövi át a török-magyar barátságot is megannyi személyes, már-már családi üzlet.

Ezek pedig nyilván hasznot hoznak egy bizonyos rokoni és baráti körnek, Magyarországot azonban olyan béklyóba fogják, amely már rövidtávon is súlyos károkat okozhat. Pontosan látható, hogy milyen szövevényes kapcsolatok és családi kastély-összefonódások kötik össze az Erdogan-közeli üzletembereket és a Fidesz legfelsőbb köreit. Orbán hiába mondja, hogy ő ugyan „nem foglalkozik üzlettel”, valahogy minden eurázsiai lépése mögött sajátos és személyes bizniszek árnyéka sejlik fel.

Sőt, a magabiztos szabadságharcos imázs is ugyanolyan hamis, mint Merániai János érsek levelének fentebb idézett mondata. Orbán bizonyíthatja az ellenkezőjét, ha pár nap múlva, amikor Erdogan elnök ismét hozzánk látogat, akkor a nyilvánosság előtt utasítja vissza a török államfő Európai Uniónak szóló zsarolását és határolódik el a szíriai katonai agressziótól.

De van egy olyan érzésem, hogy marad csak a zavart nyakkendő igazgatás, a félszeg mosoly és pávatánc, amely ma már inkább hasonlít egy béna kacsa totyogására.

Törökország azzal fenyegetőzik , hogy visszaküldi az európai dzsihád harcosokat a hazájukba

Nem őrizhetjük a végtelenségig az Iszlám állam harcosait és családtagjaikat – hangsúlyozta Törökország belügyminisztere. Sajtóértekezletén Szulejman Szojlu belügyminiszter felelőtlennek nevezte az európai államok magatartását, mert azok nem akarják visszafogadni azokat a dzsihád harcosokat, akik európai államok polgárai.

Az Iszlám állam fénykorában ezer számra vándoroltak ki iszlamista fiatalok Európából a Közel Keletre, hogy ott részt vegyenek a vallás háborúban. Jelentős részük elesett a harcokban, de sokan fogságba kerültek. A kurd milícia sok dzsihád harcost és családtagot őrzött Szíria északi részén. Minthogy a törökök kivonulására késztették a kurdokat, ezért a dzsihád harcos probléma is Törökországra maradt. Menetközben mintegy ötszáz dzsihád harcos megszökött, az ő sorsukról senki nem tud semmit. Az európai államok nem akarják visszafogadni a dzsihád harcosokat, mert attól tartanak, hogy Európában merényleteket követnének el. Brüsszelben a Zsidó múzeum ellen egy olyan dzsihád harcos követett el merényletet, aki a Közel Keletről tért vissza hazájába. Négy embert megölt és többet megsebesített. Elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.

Sok európai állam úgy akarja ezt megakadályozni, hogy megfosztja állampolgárságuktól a dzsihád harcosokat. Így tett Nagy Britannia, Hollandia, Franciaország és Dánia. A török külügyminiszter képmutatónak nevezte ezt a viselkedést mondván: az európai államok rábízzák a törökökre, hogy foglalkozzanak ők a dzsihád harcosokkal! Törökországban nagyszámú antiterrorista akciókat hajtottak végre az elmúlt napokban, hogy megelőzzék a dzsihád harcosok esetleges merényleteit.

Erdogan elnök magatartása meglehetősen kétértelmű az Iszlám állammal szemben.

Amíg fennállt a fanatikus rendszer Szíriában és Irakban, a törökök jó kapcsolatot építettek ki vele. Erdogan elnök fia intézte az Iszlám állam olajkészletének értékesítését a világpiacon. A törökök fegyvereket adtak el az Iszlám államnak.

A francia terrorelhárítás szerint a török titkosszolgálat segíthet az Iszlám államnak megszervezni a nagy franciaországi merénylet sorozatot. Mindeközben a kurd milícia hősiesen harcolt az Iszlám állam ellen. A törökök azonban őket vádolják terrorizmussal, és kényszerítették a kurd milíciát arra, hogy feladja a helyi autonómiát.

A törökök akcióját elítélte az Európai Unió, de Magyarország nem. Erdogan elnök köszönetet mondott ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Törökország mindenkivel szemben

Amikor a török ​​csapatok 2019. október 6-án benyomultak Szíriába, Európa rémülettel fogadta. Ezt „törvénytelen agresszió”-nak nevezték, a médiák „Erdogan kurdok elleni háborújáról” írtak – legalább a főcímekben nem tettek különbséget az olyan szervezetek között, mint az YPG és a kurdok nép között. Sőt, válaszul több európai ország fegyverembargót vezetett be Törökországgal szemben.

A török ​​társadalom viszont félretette megosztottságát, és dacosan összezárt: a labdarúgók tisztelegnek a nemzetközi meccseken, a popsztárok pedig szolidaritásukat deklarálják. Még a keresztény és a zsidó közösség képviselői együtt imádkoztak a szíriai török ​​katonákért: „Imádkozunk és támogatjuk katonáinkat, miközben nemzetünket ügyét viszik előre” – mondta  Yusuf Cetin, az isztambuli szír ortodox egyház pátriárkája. A szunnita mecsetek támogatására már eleve számíthatott Erdogan. Az utóbbi években nemigen volt olyan ügy amellyel lakosságának jelentős többsége egyetértett Törökországban. A Szíria elleni támadás ilyen ügy..

Túl könnyű azt mondani, hogy ez a kormányzó AKP propagandájának tulajdonítható csupán. Nem. Valójában ez a gondolkodásmód nagy múltra tekint vissza Törökországban. Erdogan csak megérinti és felhasználja saját politikai céljaira.

A „mi mindenki ellen” értelme a Török Köztársaság alapító mítoszához vezet. Az első világháború vereségét követően az Oszmán Birodalom maradványait faragni kellett. Kis-Ázsia partjainak hatalmas részét Görögországnak és Olaszországnak kellett átadni, míg Franciaországot délkeletre kapott részt. Az összes török ​​tanulónak azt tanították, hogy Kemal Atatürk megtámadta a megszállókat és négyéves háborúskodás után végül 1923-ban létrehozott egy modern, világi államot. Ezt követően a szigorú központosítás célja a szecessziós mozgalmak megakadályozása volt.

A Nyugat és a PKK

A régiót formáló idegen hatalmak mélyen gyökerező bizalmatlansága szintén ebből a korszakból származik. Különösen az amerika-ellenesség mélyen gyökerezik a török ​​társadalomban, és bármikor mozgósítható. A tavaly februárjában az Isztambulban levő Kadir Has Egyetem felmérése szerint a törökök 81 százaléka az Egyesült Államokat fenyegetésnek tekinti, és a török ​​lakosságnak csak fele gondolja úgy, hogy az ország NATO-tagsága hasznos az ország számára.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket.

Sokan úgy látják, hogy Trump elnök, aki 2018 nyarán néhány tweettel okozta a pénzügyi válságot Törökországban, további bizonyítékul szolgál arra, hogy valamiféle titkos erők célja Törökország gyengítése.

Ezenkívül sok török ​​úgy érzi, hogy félreértik a „Kurdisztáni Munkáspárt” (PKK) elleni hosszú távú küzdelmet. Míg az Európában baloldalon néhányan együttéreznek a PKK-val, amelyet a törökök hivatalosan terrorista szervezetnek minősítenek, a ​​társadalom szinte minden része egyetért azzal, hogy a PKK-t le kell győzni – szükség esetén akár katonai eszközökkel is.

Sok török ​​úgy érzi, hogy a Nyugat nem határolódott el a PKK-tól. A nyugati média általánosan empatikus hangnemben számol be a kurdok önrendelkezésért vívott küzdelméről, a politikusok szimpátiája is egyértelműen az önálló államért küzdő kurdoké.

Pártok közötti konszenzus

Törökország legnagyobb ellenzéki pártja, a Republikánus Népi Párt (CHP) nem vitatja ezt az megközelítést. Bár vezetője, Kemal Kilicdaroglu kritikussá teszi Erdogan Szíria politikáját, és régóta szorgalmazza Asszad elnök megközelítésének nagyobb megértését ezzel a katonai műveleteket a terroristák elleni szükséges fellépésnek tekinti.

Évtizedek óta elsősorban Törökország világi uralkodói támogatták a szigorú kurdellenes politikát, és brutálisan elnyomták a kurd önrendelkezési kísérleteket. Ironikus módon az Erdogan uralkodó elnök korai éveiben igyekezett javítani a kapcsolatokat a kurdokkal.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

Ezzel szemben az ultranacionalista Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) és annak székhelye, az Iyi párt minden erőfeszítést megtett Erdogan jobboldalon történő kiszorításáért. Például Meral Aksener, az Iyi Párt vezetője Trumpnak írott levelében Erdogant „egyenesen a szemétbe valónak nevezte”.

A gazdasági szankcióknak vagy a Volkswagen Csoport bejelentésének, miszerint felülvizsgálja Izmir közelében lévő új gyár építésének terveit, általában nincs hatása. Éppen ellenkezőleg, megerősítik azt az elképzelést, hogy Törökországot ellenségek veszik körül.

A civil társadalom megerősítése

Az ilyen narratívák megváltoztatásának egyetlen reménye a török ​​társadalomban rejlik. Ennek ellenére a kurdpárti Népi Demokrata Párt (HDP) az egyetlen létrehozott párt, amely ellenzi a katonai akciót Szíriában. De Erdogan AKP-ja állandóan vádolja a HDP-t a PKK-vel fennálló kapcsolatok fenntartásában.

Canan Kaftancıoğlu, aki szintén Isztambul új polgármesterének, Ekrem Imamoglunak a választási kampányát vezette, az önmagában kihirdetett szociáldemokrata CHP egyetlen hangja panaszkodik a támadók kritikájának kezelésében. „Hogyan lehet, hogy azokat, akik a békét védelmezik, árulónak nevezik ?” – kérdezte a pártját támogató Cumhurriyet újságban. Körülbelül 190 embert tartóztattak le rövid időre az utóbbi napokban – részben azért, mert a támadást a populista média „háborújának” írták le.

Törökországnak nyilvános vitára van szüksége, amely magában foglalja a Köztársaság alapító éveinek kritikai újraértékelését és az alkotmányos állam közelmúltbeli lebontását is.

A törökországi háborús lelkesedés valószínűleg legtragikusabb aspektusa az, hogy ez a diskurzus már nem lehetséges, mivel a sajtó szinte teljes egészében a kormány vonalát uralja.

Az elmúlt években a kormány olyan környezetet alakított ki, amelyben az összeesküvés-elméletek és a bináris gondolkodásmód virágzik.

Tehát mit tehet az EU e folyamat támogatása érdekében? Legalább annak tudatában kellene lennie, hogy a szankciók általában nem eredményesek. Ahogy a külső nyomás erősödik a – részben az egyoldalú média hatására – a törökök meggyőződése is nő abban a hitben, hogy országukat ellenségek veszik körül.

Sokkal inkább a török ​​civil társadalom támogatása és a különféle társadalmi csoportok közötti párbeszéd előmozdítása vezetne hosszú távon hatékonyabb megközelítés lesz.

Philipp Mattheis írása alapján

Kevesebb uniós pénzt a szír menekültekért Törökországnak!

A Welt am Sonntag című német lapnak nyilatkozott Günther Oettinger szerint a jövőben Törökország szír zónába telepíti át a menekültek jelentős részét, tehát kevesebb ember marad a táborokban.

A törökök épp elég pénzt kaptak az elmúlt időben – hangsúlyozta a német biztos. Az Európai Unió 6 milliárd eurót fizetett ki Törökországnak a szír menekültekért 2016 óta. Akkor kötött egyezményt Angela Merkel kancellár az EU nevében Erdogan török elnökkel a szír menekültek ellátásáról. Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni, hogy még egyszer olyan menekült hullám érkezzen mint 2015-ben.

Azt a pénzt, amit az EU megspórol a törökökön át kellene irányítani Jordániába illetve Libanonba – javasolja Oettinger. Ebben a két államban is sok a szír menekült, és mindkettő jóval barátságosabb kapcsolatokat ápol az Európai Unióval mint Erdogan elnök. A török államfő folyamatosan azzal fenyegetőzik, hogy újabb menekült hullámot indít el Európa felé, ha nem nem kap több pénzt illetve az Európai Unió nem támogatja katonai akcióját Szíriában.

Günther Oettinger szerint meg kellene fontolni a német hadügyminiszter javaslatát, aki nemzetközi zónát szeretne kialakítani azon a területen, ahol jelenleg török és szír csapatok néznek egymással farkasszemet miközben a kurd milícia lassan elhagyja a régiót Szíriában.

Orosz-török béke Szíriában

Nincs szükség újabb offenzívára a céljaink elérése érdekében – közölte Törökország hadügyminisztere miután Putyin és Erdogan Szocsiban megállapodott a szír békefeltételekről. Orosz és szír csapatok foglalják el az amerikaiak és a kurdok helyét, így mind Oroszország mind pedig Törökország elérte célját.

Moszkva kiszorította az amerikaikat Szíriából, Erdogan pedig a kurd milíciát a határövezetből. Szíria területi egységét megőrizték – így Asszad elnök is boldog lehet bár őt be se vonták a tárgyalásokba. A kurd autonómiának vége, de népirtásra nem került sor.

Visszatelepítik-e a szír menekülteket

Erdogan az offenzíva egyik célját ebben jelölte meg, de ezt kevesen vették komolyan. A magyar külügyminiszter viszont erre hivatkozva biztosította támogatásáról a törököket – egyedül az uniós tagállamok közül. Törökországban több mint négymillió szír menekült éldegél – többnyire rossz körülmények között. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik, hogy a szír menekülteket Európára zúdítja. Az Európai Unió mindenképp szeretne elkerülni egy újabb menekült hullámot. Ezért 6 milliárd eurót fizet Törökországnak.

A vissza telepítést akadályozhatja Szíria bonyolult vallási és nemzetiségi összetétele. A polgárháború a szunnita többség és a vallási és nemzeti kisebbségek között robbant ki. Asszad elnök maga is az alavita kisebbséghez tartozik. A kurdok ugyan szunniták, de szemben álltak az Iszlám állammal, mely csakis az arabokat fogadta el hithű muzulmánnak. Asszad elnöknek sok gondja lesz a rendfenntartással, ha valóban átveheti az irányítást. Közben ugyanis megerősödött az Iszlám állam, melynek legyőzésében a kurdok kulcsszerepet vállaltak. A megígért autonómia reményében. Ebből nem lett semmi, de a kurdokat már a szultán birodalmának felbomlása óta áltatják ígéretekkel a nagyhatalmak, és eddig semmi nem valósult meg belőlük …

És… eljöve Putyin ‘s megoldja a szír válságot

Erdogan török elnök Szocsiban tárgyal az orosz államfővel Szíriáról. Közben pedig ma lejár a határidő: véget ér az ötnapos tűzszünet a kurdokkal.

“Ha nem hagyják el a területet, akkor levágom a fejüket!”

– fogadkozott Erdogan.

Csakhogy közben szír kormány csapatok vonultak be a kivonuló amerikaiak helyére! Vagyis immár Erdogan akciójának semmiféle legitimitása sincsen Szíriában! – hangsúlyozza az Rt.com, mely általában a hivatalos moszkvai álláspontot visszhangozza.

Orosz csapatok is a helyszínen vannak, ők választják el a törököket és a szír kormány alakulatait. Ráadásul a törökök nem is reguláris csapatok hanem olyan milíciák, melyek Erdogan támogatását élvezik. Köztük vannak turkománok, akik szíriai törökök illetve olyan szunnita muzulmán dzsihád harcosok, akik együttműködtek az Iszlám állammal. Emiatt sokan aggódnak amiatt, hogy a törökök biztonsági zónájában újjászülethet az Iszlám állam. Ha valami, hát ez semmiképp sem áll Putyin érdekében.

Ha a dzsihád harcosok beteszik a lábukat Csecsenföldre, akkor a temetőbe váltanak jegyet.

Így fenyegette meg az Iszlám államot Kadirov, aki Putyin nevében vaskézzel kormányozza Csecsenföldet. Ahol az iszlamista lázadást Putyin könyörtelen módszerekkel számolta fel. Az orosz elnök nemrég látogatást tett Szaúd Arábiában, ahonnan a dzsihad harcosok gyakran kaptak támogatást. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, megígérte Putyinnak: a jövőben nem támogatják az Iszlám állam fanatikus harcosait.

Putyin tehát erős pozícióból tárgyal Erdogan elnökkel, akinek viszont valamiféle sikert fel kellene mutatnia. A nacionalista háborús kampányt épp azért kezdte el, hogy hanyatló hazai népszerűségét visszaszerezze. Ezért olyan kompromisszumot kell találni Szocsiban, mely mindenkinek megfelel – kivéve a szerencsétlen kurdokat, akiknek autonómia igénye újra a jövő ködébe vész.

Erdogan tiltott fegyvereket is bevet a kurdok ellen

Napalmot és foszfor bombákat is alkalmaz a törökök légiereje a kurdok megfélemlítésére Szíriában – közölte a kurd milícia, melynek az amerikai-török megállapodás értelmében keddig kell elhagyniuk területüket. Kedden Erdogan elnök “véletlenül” Szocsiban tárgyal Putyin orosz államfővel.

Közben új bíráló csatlakozott Erdogan akciójának kritikusaihoz: Matteo Salvini szerint a törököket mindenképp meg kell állítani Szíriában !

Az Európai Uniónak határozottan fel kellene lépnie annak érdekében, hogy Erdogan offenzívája mielőbb véget érjen! – jelentette ki Matteo Salvini, aki nem is oly rég még Olaszország erős embere volt. A Liga vezére a párizsi Le Point hetilapnak adott hosszú interjút, melyben kifejti, hogy készen állnak a kormányzásra. Matteo Salvini, aki miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt az előző kormányban, maga buktatta meg azt, mert ő akart miniszterelnök lenni. Ehelyett maradt a miniszterelnök, aki immár Salvini ellenfelével, a baloldallal kormányozza együtt Olaszországot. Ráadásul egészen más irányban mint Salvini, aki szereti magát “a szuverenista erők európai vezérének” tekinteni. Ebben a minőségében igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki többször is a támogatásáról biztosította Matteo Salvinit. A törökök offenzíváját Szíriában azonban pontosan ellenkezőképp ítélik meg. A magyar diplomácia azzal indokolja Erdogan támogatását, hogy ily módon a szír menekültek hazájukba térnek vissza, és nem jönnek Európába. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy 3,5 millió szír menekültet indít Európa felé, ha offenzívája leállítására kényszerítik. Salvini viszont arra mutat rá, hogy Erdogan katonai akciója újabb válságot idéz elő Szíriában újabb menekültekkel. Vagyis ahelyett, hogy megoldaná a menekült problémát, épp ellenkezőleg fokozza azt.

Ezért arra buzdítja az Európai Uniót, hogy kényszerítse rá Erdogant a visszavonulásra. Erre azonban csak az USA vagy Oroszország képes, mert megfelelő katonai erővel csakis ők rendelkeznek. Mike Pence amerikai alelnök így is ért el tűzszünetet miközben a helyszínen az oroszok választják szét a szembeálló török és szír csapatokat.

A támogatott gyilkolás

Egy hete folyik Törökország inváziója Szíria területén, a kurd fegyveres erő megsemmisítésére. Mielőtt elindultak volna Erdoğan katonái, az Európai Unióban ki akartak adni egy nyilatkozatot a török akció megállítására. Magyarország ezt megvétózta.

Amikor a múlt csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón derék újságírók rákérdeztek erre, Gulyás Gergely miniszter a következő indoklást adta:

A magyar diplomáciának nagyon határozott véleménye, hogy ha Törökország annak érdekében tesz lépéseket, hogy a ma a török állam területén tartózkodó mintegy négymillió menekült visszajuthasson mielőbb a saját hazájába, akkor ezt támogatni kell.

Idéztem már ehelyütt ezt a mondatot, mint a legszörnyűbbek egyikét, ami vezető fideszes politikustól elhangzott. (Egyébként nagy a verseny.) A fegyveres inváziót a szomszéd ország területén, a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésével, Gulyás azokkal a szavakkal írja le, hogy „lépéseket tesz”. A szándékolt deportálást meg azzal, hogy „visszajuthasson”. Ezt pedig szerinte „támogatni kell”. Amit erről mondani kell, leírtam a múlt héten, és elmondta a nemzetközi sajtó, Magyarországon civil szervezetek és jeles újságírók.
Most Orbán Viktor éppen a türk országok bakui összejövetelén biztosítja támogatásáról Erdoğant, Szijjártó külügyminiszter pedig magyar nemzeti érdeknek minősíti a török agressziót Szíriában. Engem az igazat megvallva ez a rezsim gonoszságával már nem tud meglepni.
Egy valami azonban meglep, sőt megdöbbent.
Magyarországon működnek ellenzéki pártok, amelyek képviselve vannak a Magyar Országgyűlésben és az Európai Parlamentben. Ezeknek a pártoknak kedvenc időtöltései közé tartozik, hogy sajtótájékoztatókat tartanak illetve közleményeket adnak ki, amelyekben bírálják a kormány tevékenységét. Gondosan figyelek, de több mint egy hét elteltével nem értesültem semmiféle ellenzéki megnyilvánulásról a korábbi kormányzati vétó, annak fenti indoklása miatt. Csak nem ők is támogatandónak tartják a gyilkolást?
Tudom én, hogy vasárnapig önkormányzati választási kampány volt. De, ha nem tévedek, a választási kampányt az összefogó ellenzéki pártok a Fidesz jelöltjeivel szemben, sőt magával a Fidesszel szemben folytatják. Minden fideszes jelölttel szemben az volt (helyesen) a fő vád, hogy fideszes. Ha ez így van, akkor a kampánynak is része lehetne, ha megtámadnák ezt a végtelenül gonosz lépést.

Hogyhogy nem teszik?

Tudom, a politikai stábok azt gondolják, hogy a távoli szír–török határon történtek a magyar választókat nem érdeklik annyira, mint hogy alacsony a nyugdíj, nem lehet időben bejutni a szakrendelésre vagy szemetes az utca a kerületben. De hát az, hogy mi érdekli az embereket, attól is függ, hogy mivel kapcsolatban bírálja a kormányt a párt, amellyel rokonszenveznek, amelyben bíznak. Végül is az az alapvető feladatuk, hogy ha ilyen gonoszságot követ el a rezsim, világossá tegyék a bennük bízó emberek számára, hogy ez elfogadhatatlan, hogy ez gonoszság.

Hogyhogy nem teszik? Akkor meg minek vannak?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK