Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső “sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

Erdogan újabb menekült hullámmal fenyegetőzik

Szíriában az orosz légierő folyamatosan bombázza az Asszad kormány ellenfeleinek állásait Idlib tartományban. A bombázás megijeszti a polgári lakosságot, mely ezer számra menekül el Törökországba. “Ezt a terhet már nem tudjuk elviselni !” – hangsúlyozta Erdogan török elnök. Aki 6 milliárd eurót kap azért, hogy török területen tartsa a szír és más menekülteket.

A törökök maguk szeretnének uralkodni Idlib tartományban, melyet az amerikaiak részben kiürítettek. A kurdokat, akik korábban az USA leghűbb szövetségesei voltak, Trump elnök magukra hagyta. Ennek következtében a kurd milícia lepaktált Asszad szír elnökkel, aki szintén maga szeretne uralkodni Idlib tartományban mondván ez Szíria része! Az oroszok támogatják Asszad elnököt, aki csak akkor indítja meg a csapatait, ha az orosz légierő már megtisztította ott a terepet.

Mi lesz az orosz-török szövetséggel?

Kezdetben Erdogan elnök Asszad megbuktatására törekedett Szíriában, ahol egy vele szövetséges vezetőt látott volna szívesen. Miután kiderült, hogy Asszad elnök megőrzi hatalmát Oroszország és Irán támogatásával, Erdogan is váltott és lepaktált az oroszokkal. Akiktől az amerikaiak ellenkezése ellenére megvette az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert. Vagyis szemfordult Trump elnökkel, hogy megmutassa Törökország szuverén politikát folytat a Közel Keleten. Minthogy azonban az oroszok továbbra is kitartanak Asszad elnök mellett, ezért Erdogan kutyaszorítóba került. Ezért is látogatott nemrég Washingtonba, ahol úgy fogadták mint régi kedves barátot. De nem adtak neki semmit hanem európai “barátait” ajánlották a figyelmébe. Ezért fenyegetőzik új menekült hullámmal Erdogan elnök, aki Európával akarja megfizettetni nem épp sikeres politikájának az árát.

Zsaroljuk egymást gyerekek, a hatalom a legnagyobb kincs

Szaúd Arábiában a bíróság öt embert halálra és hármat 24 éves börtönbüntetésre ítélt, mert meggyilkolták Dzsamal Kashoggit a főkonzulátuson Isztambulban. Dzsamal Kashoggi korábban a királyi ház bizalmasai közé tartozott Szaúd Arábiában, de szembekerült a trónörökössel.

Mohamed bin Szalman elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a Washington Postban bírálta a trónörökös politikáját. Dzsamal Kashoggi meg akart nősülni, és ezért szüksége volt szaúdi okmányainak megújítására. Emiatt utazott Isztambulba, ahol menyasszonya várta a főkonzulátus előtt, de hiába. Dzsamal Kashoggi nem volt naiv: előzőleg biztosítékot kért és kapott Szaúd Arábia washingtoni nagykövetségén. Maga az akkori nagykövet, a trónörökös öccse esküdött meg, hogy nem esik bántódása!

Megfojtották és darabokra vágták

Kommandósok érkeztek Szaúd Arábiából egy boncoló orvossal, akik végrehajtották a gyilkosságot. Amely világszerte hatalmas felháborodást keltett. Trump elnök azzal zárta le az ügyet, hogy szükségük van Szaúd Arábiára és ezért nem szakítják meg a kapcsolatot Mohamed bin Szalman herceggel. A trónörökös a maga részéről tanácsadói révén megfenyegette Amerikát: ha sokat szívóskodnak, akkor átáll az oroszok oldalára!

Erdogan ezzel zsarolta Trumpot

Az orosz hírszerzés időközben megszerezte azt a dokumentumot, mely egyértelműen igazolja: Trump veje és főtanácsadója engedélyezte az újságíró meggyilkolását Mohamed bin Szalman trónörökösnek! A dokumentumot az oroszok átadták Erdogan elnöknek. Aki ennek birtokában megzsarolta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök szíriai offenzíváját és nem hagyja cserben a kurd szövetségeseit, akkor nyilvánosságra hozza a dokumentumot Jared Kushner és Mohamed bin Szalman beszélgetéséről. Ezek után adott szabad utat Erdogannak Szíriában Trump elnök …

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva “Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

Erdogan Macronnak: agyhalál, de kié?

A francia államfő többször is agyhalottnak nevezte a NATO-t, mely Törökország szíriai akciója kapcsán döntésképtelennek bizonyult. Míg a franciák elítélték a törökök támadását a kurdok ellen, Trump elnök kétértelmű magatartást tanúsított.

Erdogan elnök pénteken a Marmara egyetemen kijelentette: Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek előbb a saját agyát kellene megvizsgáltatnia mielőtt agyhalottnak nevezné a NATO-t. “Miénk a NATO legnagyobb hadserege”- közölte Erdogan, aki hozzátette: a francia államfőnek halvány fogalma sincsen arról, hogy mit is jelent a terrorizmus elleni harc! A törökök majd mindenható ura arra célzott, hogy Macron elnök az Élysée palotában fogadta annak a kurd milíciának a vezetőit, amely a törökök ellen harcol Szíriában, és amelyet Erdogan terroristának nevez.

Európai-török ellentét

Az Európai Unió évek óta szembeáll Törökországgal a migráns kérdésben, mert Erdogan szinte folyamatosan új migráns hullámmal fenyegetőzik. Macron elnöknek külön elszámolnivalója is van Erdogannal: a francia titkosszolgálat meg van győződve arról, hogy a nagy párizsi iszlamista terrorakciókat a törökök segítették elő! Párizs megítélése szerint Erdogan az iszlamista terrorizmus titkos támogatásával Európában azt akarja elérni, hogy az Európai Unió adjon neki zöld utat a kurdokkal való leszámoláshoz. Erdogan nyíltan zsarolja a nagyhatalmakat. Trumpot azzal vette rá az amerikai csapatok kivonására Szíriából, hogy közölte vele: bizonyítékai vannak arra, hogy Jared Kushner, az elnök veje és közel-keleti főtanácsadója engedélyezte a szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban! Erdogan ki akarja szorítani a térségből Amerikát és az Európai Uniót, hogy az oroszokkal közösen uralkodjon azon területen, ahol még egyetlen nagyhatalomnak sem sikerült tartós békét teremtenie.

1 milliárd az 1 millió ujgurért

Kínában könyörtelenül számoljátok fel az iszlám “radikalizmust”! Ezt az utasítást adta Peking a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartomány kádereinek, akik ennek szellemében jártak és járnak el az ujgur kisebbséggel szemben Kínának ebben a határmenti tartományában.

A New York Times megszerzett egy 403 oldalas dokumentumot, melyből folyamatosan részleteket közöl. Peking évek óta brutális módszerekkel küzd az iszlamista szervezetek ellen a Hazincsiang-Ujgur tartományban. Több mint egymillió embert tart átnevelő táborokban, ahol az élet- és munkakörülmények rémesek. Hivatalosan Peking eddig nem vállalta fel ezt a több mint tíz éve tartó megfélemlítő kampány, ezért a New York Times cikksorozata kínosnak számít. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok is nem kevésbé brutális módszereket alkalmazott az iszlamista terrorizmus felszámolására Afganisztánban – sikertelenül. Arról nem is beszélve, hogy Putyin elnök is azzal alapozta meg hatalmát, hogy hihetetlen brutalitással leszámolt az iszlamista lázadókkal Csecsenföldön.

Hetven éve, a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején a Hszincsiang-Ujgur tartomány népességének döntő többsége ujgur volt. Ők nyelvileg a török nyelvcsaládhoz tartoznak, vallásuk pedig az iszlám. Hatalomra kerülése után a kommunista párt megkezdte a kínaiak tömeges betelepítését. Ma már ők vannak többségben, az ujgurok kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. Ráadásul a nagyvárosokban a kínaiak elsöprő többséget alkotnak míg az ujgurok nagy része vidéken él. Minden fontos állást kínaiak töltenek be. A tartomány jelenlegi urát 2016-ban nevezték ki a helyi kommunista párt vezérévé. Csen Kuankuo kíméletlen harcot hirdetett meg az “iszlamista terrorizmus ellen”.

Nincs kegyelem

A helyi kommunista párt utasította a kádereit, hogy könyörtelenül lépjenek fel azok ellen, akik veszélyeztetik Kína nemzeti egységét és a társadalmi rendet. Ebből a célból lágereket hoztak létre, ahol “terrorista gyanús” ujgurokat őriznek, és próbálnak átnevelni “öntudatos kínai dolgozókká”. A terroristáknak nincs kegyelem – hangzik a központi utasítás. A kínaiak mindenfajta ujgur tiltakozó megmozdulást azonnal terrorista akciónak bélyegeznek meg, és ekként számolnak le vele.

Erdogan cserbenhagyta az ujgurokat

Az ujgur szervezetek kapcsolatokat kerestek külföldön, és találtak is. A radikális iszlamista ujgurok beléptek az Al Kaidaba Pakisztánban. Ott egy egész ujgur dandár küzd a próféta fekete zászlaja alatt gyakran követve el terror cselekményeket. A mérsékeltebbek Törökországgal vették fel a kapcsolatot. Erdogan elnök szimpatizál a “nagy türk birodalom eszméjével”, mely egyesíteni kívánja a török nyelvcsaládhoz tartozó népeket – természetesen Törökország vezérének irányítása alatt. Csakhogy Erdogan összekülönbözött az USA-val, mert orosz fegyvereket vásárolt. Emiatt a pénzügyi csőd szélére került. Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt ajánlott, ha cserébe Erdogan elfelejti ujgur testvéreit. A török elnök ráállt. Amikor nemrég Kínában vendégeskedett, akkor sietett kijelenteni, hogy ebben az országban a nemzeti kisebbségek sorsa kiváló és irigylésre méltó. Az ujguroknak be kell illeszkedniük a nagy kínai rendszerbe!

Így áll most az ujgurok ügye, melyet az USA azért bírál most, mert kereskedelmi háborúban meghátrálásra akarja kényszeríteni Kínát. Bár a New York Times egyáltalán nem híve Donald Trumpnak, de Kína bírálatában a demokraták egy húron pendülnek a republikánusokkal, mert az amerikai elit félti az USA vezető szerepét a feltörekvő kínaiaktól.

Erdogan 50 ezer migránst üldözött el Isztambulból

Amióta végképp elveszítette a politikai ellenőrzést a legnépesebb török város fölött, Erdogan elnök ráuszította a rendőrséget a migránsokra, akik szép számban élnek a 15 milliós világvárosban – sokan közülük engedély nélkül.

Törökországban minden migráns csakis ott élhet, ahol be van jelentve! Ezért aztán a rendőrök szinte folyamatosan razziáznak azokban a városrészekben, ahol sok migráns él – többnyire alkalmi munkákból. A belügyminiszter közlése szerint az Isztambul városából kiutasított migránsok döntő többsége afgán és pakisztáni állampolgár. Van közöttük 6400 szír is.

A szír menekültek különleges státuszt élveznek Törökországban, mert Erdogan elnök sokáig abban reménykedett, hogy ellenfele, Asszad elnök megbukik Szíriában. Nem így történt: Asszad az oroszok és Irán támogatásával felülkerekedett a nyolc éve tartó polgárháborúban. Erdogan ezért lepaktált az oroszokkal és Iránnal, majd megindította csapatait a kurdok ellen. Szét akarta foszlatni a kurdok ősi álmát egy önálló államra. Másrészt pedig az elfoglalt területen zónát hoznak létre, ahova egymillió szír menekültet akarnak visszatelepíteni. Bár Erdogan elnök azt állítja, hogy ez önkéntes folyamat, de a valóságban brutális erőszakról van szó.

Törökországban több mint 5 millió menekült él, közülük több mint négymillió szír. Mindez megterheli a törökök költségvetését, ezért Erdogan folyamatosan pénzt követel a külvilágtól, főként az EU -tól. Angela Merkel szerződést kötött erről Erdogan elnökkel. Az összeg 6 milliárd euró. A törökök azt állítják, hogy ebből még nem kaptak meg három milliárdot! Ebből a hatalmas összegből akarják felépíteni az óriási menekült tábor rendszert Szíriában. Orbán Viktor miniszterelnök azért is fogadta nagy pompával Budapesten Erdogant, mert ebből a nagy építkezésből szeretne részesülni Szíriában.

Asszad: Európa utálja Erdogant, de szüksége van rá

Szíria államfője szerint az Európai Uniónak nem a menekültektől kell félnie hanem a dzsihád harcosoktól. Asszad elnök szerint azok a milíciák, melyek ellene küzdenek Szíriában és a Nyugat támogatását élvezik, sokkal nagyobb fenyegetést jelentenek Európára nézve mint a menekültek.

A nyugatiak által támogatott milíciák ugyanis tele vannak fanatikus dzsihád harcosokkal míg a menekültek döntő többsége mérsékelt. Nagyon kevés közöttük a dzsihád harcos- hangsúlyozta Asszad elnök, aki az Rt.com orosz hírügynökségnek nyilatkozott.

Erdogan fenyegetése a migráns áradattal tehát nem valós a szír elnök szerint, aki a maga részéről szívesebben látná a törököket országa határán kívül. Csakhogy ezt nem mondhatja ki, mert Erdogan elnök megegyezett Putyinnal arról a zónáról, melyet eddig a kurd milícia tartott az ellenőrzése alatt. Erdogan ide szeretne vissza telepíteni egymillió szír menekültet – állítólag önkéntes alapon. Ennek a menekült központnak a kiépítését Erdogan szerint a Nyugatnak kellene finanszíroznia. Az Egyesült Államoknak azért, mert az arab tavasz idején kirobbantotta a polgárháborút Szíriában, az Európai Uniónak pedig azért, hogy elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan legkevesebb 3 milliárd euróra számít Brüsszeltől. Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország is részt vállalhat ebben az építkezésben, mely valóságos városokat hozna létre abban a zónában, mely körül orosz-török őrjáratok cirkálnak Szíriában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK