Kezdőlap Címkék EP

Címke: EP

Mai kérdés – Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EB elnöki posztjára?

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EP bizottság elnöki posztjára?

Kedves Máté Bence!

Itt az oldalamon írok Önnek, mivel több hozzászólásából arra következtetek, hogy olvasni szokta jegyzeteimet. Hallottam ma (kedden) délután beszélgetését Bolgár Györggyel a Klubrádióban, melyben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a magyar ellenzéki pártok, a DK, a Momentum és az MSZP európai parlamenti képviselői nem támogatják fideszes képviselők megválasztását parlamenti tisztségekre.
Tudjuk, Járóka Lívia alelnökké választását sem szavazták meg. Ön szerint ez egy több évtizedes jogszokás felrúgása, ami elfogadhatatlan. Mi lenne, tette hozzá, ha a 2022-es magyar országgyűlési választás után a Fidesz mondana nemet ellenzéki képviselők megválasztására parlamenti tisztségekbe?

Igaza van: a magyar ellenzéki EP-képviselők, sőt a velük egyetértő baloldali, zöld és liberális EP-képviselők eljárása ellentétes a sok évtizedes szokásjoggal. Én mégis helyeslem.

A helyzet más, mint több évtizeden keresztül volt. Magyarországon a Fidesz teljhatalmat szerzett magának, felszámolta a kormány illetve a parlamenti többség hatalmának minden korlátját. Mielőtt Ön arra hivatkozna, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget kapott a magyar választóktól, hadd emlékeztessem rá: első dolga volt a 2010-es választás után, hogy kétharmados többségével visszaélve módosítsa az alkotmánybíró-jelölés szabályát, és így az ellenzéki frakciók egyetértése nélkül lehet alkotmánybírókat jelölni. Nyomban jelöltek és választottak is csak fideszes alkotmánybírókat. Ugyanígy csak a Fidesz jelöltjeiből jött létre az új médiahatóság. A dolog lényege: a Fidesz kiterjesztette hatalmát azon túl is, amit a kétharmados parlamenti többség biztosított számára. Egyedül csinált új alaptörvényt, negligálva a többi párt álláspontját és azt az 1990 óta érvényes jogszokást, hogy a mindenkori kormánytöbbség legalább az ellenzék egy részének egyetértése nélkül nem alkothat alkotmányt. Korábban a Tavares-jelentés, most pedig a Sargentini-jelentés mutatta ki, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ellentétes az Európai Unió normáival. Ilyesmi a megelőző évtizedekben nem fordult elő. Ezért adekvát a három pártcsalád eljárása.
Arra a fenyegetésre, hogy akkor majd a Fidesz sem biztosít parlamenti tisztségeket az ellenzéki pártok számára itthon (mely megfontolást Orbán Balázs államtitkártól is hallottam az ATV-n, az Egyenes Beszédben), a következőt tudom mondani. Többször elmondtam már, hogy azt tartanám helyesnek, ha a demokratikus ellenzéki pártok semmiféle parlamenti tisztséget nem vállalnának a Fidesz által uralt Országgyűlésben. Ha ugyanis vállalnak, azzal azt a benyomást keltik a közvéleményben, hogy Magyarországon ma is demokrácia van, s a parlament kormánypártiak és ellenzékiek közös parlamentje. Ezzel félrevezetik a választókat. Súlyos hibának tartom ezért, hogy a demokratikus pártok országgyűlési képviselői továbbra is betöltenek parlamenti tisztségeket.
Másképpen fogalmazva:

a demokratikus jogállam magyarországi felszámolásából egyfelől az következik, hogy a demokratikus pártok képviselőinek nem lenne szabad tisztségeket betölteni az itthoni parlamentben, másfelől pedig az, hogy szabad a fideszes képviselők ellen szavazni a tisztségek betöltésénél az Európai Parlamentben.

Azért hadd emlékeztessem még valamire. A Fidesz nem egyszerűen a magyar demokrácia jogszokásait rúgja fel, de az írott szabályokat is. Alkotmányos joga a mindenkori ellenzéknek, hogy vizsgálóbizottságokat kezdeményezzen, és azokat az Országgyűlés felállítja. A kormányon levő Fidesz ezt rendre megakadályozza. Hasonlóképpen alkotmányos jog rendkívüli ülések összehívása az Országgyűlésben. Ha az ellenzék ilyet kezdeményez, a házelnök összehívja az ülést, de a fideszes képviselők nem jelennek meg, nem vesznek részt a napirendi szavazásban, és az ülést nem lehet megtartani. Magyarul: a Fidesz szisztematikusan korlátozza az ellenzék alkotmányos jogait. Semmi erkölcsi alapja nincs tehát, hogy rossz néven vegye a baloldali, liberális és zöld EP-képviselők eljárását.
Szívélyes üdvözlettel,
Bauer Tamás

Szanyi, a jólmegmondó

Nem értem Szanyit. Leveleket ír az MSZP tagjainak, amelyekben élesen támadja az elnököt, kifogásolja, hogy a párt nem igazán baloldali. Most a párt országos elnöksége felfüggesztette az ő párttagságát.

Azt nem értem a dologban, hogy mit jelent az, hogy az MSZP nem igazán baloldali. Amióta az MSZP 2010-ben elvesztette az országgyűlési választást, a párt politikája ütemesen halad balra. Mint a szociáldemokrata pártok Nyugaton (de például Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában is) igyekeznek racionális, a gazdaságot egyensúlyban tartó gazdaságpolitikát folytatni, többé-kevésbé ezt tette az MSZP is a Horn-kormány és a Gyurcsány-kormányidején is, sőt nagyjából a Medgyessy-kormány idején is, kivéve a Medgyessy-kormány kétszer száznapos programját, ami súlyos károkat okozott.

Ellenzékben viszont még olyan tekintélyes szociáldemokrata párt, mint a német SPD, hajlamos olyan politikát képviselni, amely kormányon azután nem megvalósítani.

Még kisebb koalíciós pártként is hajlik ilyesmire. A francia szocialistákra az volt jellemző, hogy az elnökválasztási kampányban irreális ígéreteket tettek, az elnöki ciklus elején megpróbálták ezeket megvalósítani, azután a ciklus második felében, miniszterelnököt váltva megpróbálták rendbe hozni a helyzetet. Valami hasonlót tesz ellenzékben az MSZP, és bizony a többi ellenzéki párt is. Kormányon féken tartották a béreket, ellenzékben minden bérkövetelést támogatnak. Kormányon megszüntették a nyugdíjak svájci indexálását, most a visszaállítását követelik. Kormányon egységesítették az áfát, most szelektív áfa-csökkentést követelnek. Nemcsak jóléti követeléseket adnak elő, olyan jellegzetesen baloldali javaslatokat is programjukra vesznek, mint a részvételi demokrácia, a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók pozícióit erősítő átalakítása stb. Nem elég?

Az MSZP legutóbbi tisztújításán Tóth Bertalan mellé három olyan alelnököt választott Hegyi Gyula, Komjáthy Imre és Szanyi Tibor személyében, akik – amennyire tudom – erősen balra állnak az MSZP centrumától. Szanyi ott ül évek óta a párt elnökségében. Semmi befolyása nem volt Szanyinak és a másik két alelnöknek az MSZP politikájára?

Vajon ha bejut az Európai Parlamentbe, nem írja meg ezeket a leveleket? Akkor nem lenne baja az MSZP politikájával?

Hozzáteszem: amennyire meg tudom ítélni, Szanyi jelentős, értelmes munkát végzett az Európai Parlamentben, és szerintem kár, hogy nem folytatja. Nem fordított annyi energiát munkájának itthoni népszerűsítésére, mint sok EP-képviselő. Most azonban mindent elront.

A Momentum európai elismerése

A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti  képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.

Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.

A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.

Győzelmi mámor után munkanap

0

A mai napon a Momentum vezető politikusai (Fekete-Győr András elnök, Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselők) tartottak sajtótájékoztatót a párt EP-választás utáni terveiről.

Fekete-Győr András elmondta: a Momentum sorsdöntő választáson van túl, országos szinten a harmadik erővé vált Magyarországon. Elmondta: mindenkit vár a Momentum, akik politikai árvává lettek vasárnap. Az első 24 órában már 300 új taggal bővült a párt, folyamatosan növekszik. “Mindenkit, aki ma politikai árvának érzi magát, arra szeretnék bíztatni, hogy jöjjenek bátran, legyenek fiatalok, középkorúak vagy idősek. Országos és európai hálózat áll mögöttünk. Szükségünk van mindenkire, hogy a Momentum a legkisebb falvakban is megjelenjen.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: Európa egyértelműen választott, Orbán Viktor barátainak pártjai kisebbségbe szorulnak, nagyon kis frakciót fognak alakítani, nem lesz komoly súlyuk az európai politikában. Európa megmutatta, hogy nem kér a gyűlöletből, a múltba révedésből, a közösség gyengítéséből – hanem egy erős, egységes Európát szeretne. Hozzátette: az ALDE delegációjával való egyeztetésen az lesz a céljuk, hogy a Momentum képviselői Magyarország legfontosabb ügyein tudjanak dolgozni a jövőben: egyrészt az EU-s pénzek megmentésén, másrészt olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság és a környezetvédelem.

“Értelemszerűen fontos kérdés lesz az Európai Bizottság elnökének megválasztása, ezzel kapcsolatban szeretném egyértelműen leszögezni: nem tudunk olyan bizottsági elnököt megszavazni, aki nem határolódik el Orbán Viktortól. Csak olyan jelöltet támogatunk, aki hitet tesz amellett, hogy elkötelezett a magyar jogállam visszaállítása iránt.”

– tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról beszélt: egyértelműen az elmúlt két év országjárása áll az eredmények mögött. “Kötelességünk járni a különböző településeket, és létrehozni a helyi kis közösségeket. A mostani eredmény megerősített minket abban, hogy ennek a munkának van igazán értelme. Ezért már holnap országjárásra indul a Momentum, és Katalinnal együtt, amíg fel nem tudjuk venni a mandátumunkat, körbemegyünk a lehető legtöbb településen, és arról kérjük ki a véleményüket, hogy a Momentum hogyan tudja őket képviselni.”

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás  (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

Fókuszban ez EP választás

A Fidesz által képviselt politika kisebbségbe fog kerülni az Európai Parlamentben – jelentette ki csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón a Demokratikus Koalíció elnöke.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy

  • az „erősebb Európáért” kiálló pártcsaládok, a néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek legalább 460 helyet fognak szerezni a 751 fős Európai Parlamentben.
  • az Orbán Viktor politikájával egyetértők, például a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által szervezett pártcsalád akkor sem szerez 90-nél több helyet, ha a Fidesz az ő frakciójukhoz csatlakozik

Egyetlen pártnak vagy frakciónak sem lesz abszolút többsége. Viszont nem az a kérdés, hogy kinek hány képviselője van egyedileg, hanem az, hogy ki tud barátokat és szövetségeseket találni a saját politikájához – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc, aki szerint a DK erősebb Európát, európai egyesült államokat kívánó politikája könnyebben talál majd barátokat és szövetségeseket, mint a Fideszé, függetlenül attól, hogy az utóbbinak hány mandátuma lesz.

A pártelnököt kérdezték arról, hogy a felmérések alapján a Fidesz akár rekordmennyiségű mandátumot is szerezhet az EP-választáson.

  • nem az a kérdés, hogy ki nyer egyik vagy másik választókerületben, hanem az, hogy ki szerez többséget.
  • az EP-választáson minden ország egy választókerület, ezért lehetnek olyan országok, amelyekben az Európa-párti erők kisebbségbe szorulnak, de összességében övék lesz a többség Európában.
  • a magyar kormánypárt két legalapvetőbb, a migrációról és a kereszténység védelméről szóló állítása „hamis és hazug”, és ezeket az állításokat az európai polgárok többsége mereven elutasítja.
  • a következő években is felszínen marad a menekültkérdés. De menekültválság mára már nincsen.
  • szükség van egységes európai határ- és partvédelemre, aminek segítségével az európai országok képesek közösen megvédeni a kontinenst egy „olyan menekültnyomástól, amelyet nem tartunk kívánatosnak”.
  • közösen kell megvédeni a tengeri és szárazföldi határokat, hogy ne is alakulhasson ki ilyen típusú probléma.

Gyurcsány Ferenc azt is mondta, hogy Európa nem kér a magyar kormányfő „hazug, az európai kereszténységet hamis és számító módon védeni akaró politikájából”. A katolicizmus ugyanis éppen az egyetemesség igényével lép fel, a katolikus egyház nincs néphez, fajhoz vagy nyelvhez kötve, minden emberhez szól – fogalmazott. Európát és az európai kereszténységet éppen Orbán Viktorral szemben kell megvédeni – jelentette ki a DK elnöke.

Mai kérdés – Ha ma tartanák az EP választást Ön melyik pártra adná le szavazatát?

Klikkeljen a képre és szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ha ma tartanák az EP választást Ön melyik pártra adná le szavazatát?

A Momentum is bejuthat az EP-be

A jelenlegi becslés alapján egy képviselője lehet a Momentumnak is a következő EP-ben, az LMP viszont nem kerül be. A Fidesz-KDNP-nek változatlanul 13 hely jutna. Az EP-ben most a britek maradásával számolnak.

Az Európai Parlament legújabb havi mandátumbecslése szerint (amely az egyes országok közvélemény-kutatásait veszi alapul) az alapvető erőviszonyok nem változnának a magyar delegációk között. A Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékával 13 helyet szerezne, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 3-3 mandátumhoz jutna. A DK mellett azonban most a Momentum kerülne be az EP-be, mindkettejüknek 1-1 székük lenne.

A britek mégis választhatnak

A teljes EP e pillanatkép szerinti mandátumkiosztása a pártcsaládok között. A jó memóriájú olvasónak feltűnhet, hogy jelentősen eltérő számokat mutat az ábra, mint a februári első becslés óta közöltek.

Forrás: EP

Ennek oka az, hogy az Európai Bizottságnak a Nagy-Britanniával kötött legújabb megállapodása kitolta a kilépés dátumát legkésőbb október végéig, miután a brit alsóház eddig háromszor elutasította a kilépési feltételeket rögzítő szerződést. Ezért az EP most ismét azzal számol, hogy a szigetországban is megtartják a május 23-26. közötti választást, tehát júniustól a mostanival megegyezően 751 helyet osztanak ki (a Brexittel 705-re csökkenne a helyek száma).

A nagykoalíció kisebbségbe szorulhat

Emiatt a korábbi havi számítások érvényüket veszítették. A mostani számok azt mutatják, hogy bár marad legerősebb az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), elveszítik jelenlegi abszolút többségüket (53 százalék), mindenképpen

formálisan is újabb pártcsaládot kell bevonniuk csaknem 44 százalékos részükhöz,

ha fontos döntéseket akarnak keresztülvinni. Első számú partner a liberálisok (ALDE) lehetnek, aztán a Zöldek (Greens).

Az EP becslői csak a jelenlegi frakciókkal számolnak, nem pedig az azokat alkotó pártok lehetséges új formációival. Ezért a legnagyobb mozgás a mostani Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) alakulatban látszik, mandátumaik 37-ről 62-re (részesedésük 4,9-ről 8,3 százalékra) ugrana. Ebben a csoportban van a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és az olasz Matteo Salvini Ligája. Mindkettő nagy előretörésben van hazájában.

Utóbbi nemrég hirdetett új formációt Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven, célként kitűzve, hogy egyesítse a szélsőjobb mozgalmakat a jelenlegi főáramú Európával szemben. Ennek buktatóiról itt írtunk. Ide várja Salvini a Fideszt is, amely azonban az EPP tagja. Sorsa a Néppártban a választás után dől el.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!