Kezdőlap Címkék EP

Címke: EP

Orbán kísérlete meg fog bukni

Csepeli György szociálpszichológus a Független Hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: nem lesz eredményes Orbán tusványosi programja, mert a magyar kultúra szabadelvű, liberális. Nem lehet Ady Endre helyére Szabolcska Mihályt ültetni.  

  • Nem szuverének a polgárok
  • Mások kárára akarunk jól járni
  • A kormány a mi és az ők szembenállására épít
  • A Magyar kultúra nem fogadja be a görénykurzust
  • A kereszténység nem állítható szembe a szabadsággal

Mivel magyarázza azt a passzivitást, amellyel a magyar társadalom a sorra bekövetkező jogfosztásokat, elvételeket fogadja?

Vannak közvetlen és közvetett okok. Az utóbbiakkal kezdve azt mondhatom, hogy a magyar társadalom mind a mai napig nem volt képes kiheverni az 1526-ban elvesztett állami szuverenitás bénító következményeit, melyek egészen 1920-ig tartottak. De azt követően sem tudott senki örülni a nemzeti függetlenségnek, mert az ország, mely függetlenné vált, nem egyezett az országgal, mely a magyarok fejében volt. A környező országokban most emlékeznek az I. világháború végének 100-ik évfordulójára, s mindenütt ünneplik ezt az évfordulót, melyet mi siratunk. Nem fogadjuk el még ma sem, hogy az a Magyarország, amely a Kárpátoktól az Adriáig terjedt, voltaképpen fikció volt, s az igazi Magyarország az a csonka, kicsi ország, melyet 1920-ban kaptunk a világháborúban győztes nagyhatalmaktól.

Külföldiek számára megmagyarázhatatlan, hogy mit mutat a kis matrica a magyar gépkocsik hátulján, mely számunkra egyértelműen Nagy-Magyarország térképe.

A szuverenitáshiány látszólag távoli magyarázó elv, de látnivaló, hogy ha nem szuverén egy állam, a polgárai sem lehetnek szuverének, csak alattvalók. Akár szolga, akár úr, aki nem szuverén, az passzív, ami vele történik, azt a sors (vagy esetünkben, a balsors) képletével magyarázza, úgy érzi vele, s nem általa történnek a dolgok. Ez a kérdésben megfogalmazott passzivitás igazi oka. A magyar társadalom történelmileg felhalmozott hiánya a bizalom hiánya, amit már Széchenyi is észrevett. Amikor ő hitelről beszélt, a hitelt nem kizárólag közgazdasági, hanem erkölcsi értelemben értette. Az európai összehasonlító szociológiai vizsgálatok eredményei szerint a magyarok szélsőségesen nem bíznak egymásban, nem bíznak az intézményekben, mindezek eredőjeként nem bíznak önmagukban. Ezt azonban nem merik bevallani, s az elképzelt nemzeti nagysággal vigasztalják magukat.  Ráadásul aki nem szuverén, az nem képes sem önmagát, sem közösségét külső szemmel látni. A végeredmény a valóság érzék ellehetetlenülése. Bibó István írja, hogy realitásérzék híján, a magyarok hajlamosak a valószínűt valószínűtlennek, s a valószínűtlent valószínűnek gondolni, vágyaiknak engedve. Ez a gondolkodás, mint azt történelmünk mutatja, mást, mint kudarcot aligha eredményezhet.

A kudarc okait, mint a rossz futball edző persze nem önmagunkban, hanem másokban, a körülményekben keressük. A közvetett ok tehát a fatalizmus.

A közvetlen ok talán érdekesebb. Ha szétnézünk az országban, nem azt látjuk, hogy az emberek reménytelenül, passzívan élnék életüket. A vidéki városok virágzanak, Budapest sosem volt ilyen pezsgő mint ma, bár vannak rémes környékek, afrikai nyomorra emlékeztető régiók. A kollektív bénultság nem akadálya az egyéni aktivitásnak, melyet azonban nem a szolidaritás, az összefogás, a közjó logikája éltet. Mindenki a maga módján, a másik kárára akar jól járni. Jó példa erre az egészségügy, melynek kaotikus szervezete arra épül, hogy minden betegben felvillantja a gyógyulás esélyét, ha zsebbe adja a pénzt, és különutat keres. Kollektíve ez öngyilkos stratégia, amit a magyar halálozási és megbetegedési adatok jól mutatnak. Hankiss Elemér annak idején “társadalmi csapdaként” azonosította ezt a különutas, üres individualista életstratégiát, amely ma is él, s élni is fog, jóval inkább, mint Lenin.

De honnan az időről időre fellobbanó tiltakozás, mely sokszor 100 000-es tömegeket mozgat meg?

Karácsony Sándornak van egy remek tanulmánya a magyar észjárásról, ahol külön megemlékezik a “szalmaláng” viselkedési módról, melyről már Széchenyi is beszélt. A fellobbanást szükségszerűen követi a visszaesés.

A fellobbanások és a visszaesések egymást felváltó ritmusa felettébb jellemző a magyar társadalomra.

Történetileg ez a ritmus jellemezte a Habsburgokkal szembeni magyar magatartást, a szabadságharcokat és az azokat követően hosszú, belenyugvó periódusokat, de legutóbb 1956-ban is ez a kettősség mutatkozott meg, amikor a szovjet birodalommal szemben kirobbant két hét fellobbanást négy évtizednyi meghunyászkodás követett. 

Más okokat tud említeni?

Szemmel látható, hogy nincs vezető, s nincs olyan politikai stratégia, mely a jelenlegi rendszerrel szemben működne. A racionális érvelés működésképtelen. Az olyan szavak, mint a “reform”, “modernizáció”, “Európa” nem működnek. A kormányzó erők felismerték, hogy a politika anyaga a hit és az érzés, s mint láttuk, nem haboznak bevetni akár a legszélsőségesebb érzéseket is, melyek a “mi” és az “ők” szembenállásra épülnek. Akik nem vevők ezekre az érzésekre, azoknak mozgósító érzések hiányában marad a passzivitás és a beletörődés, még azokban is, akik egyébként változást akarnának. Fontos szempont, hogy a fiatal, változtatni vágyó férfiak és nők ma elköltöznek az országból. 1956-ban 200 000-en mentek el, akik nem akartak diktatúrában, központosított rendszerben élni, ahol egy levél sem eshetett le az egyetlen párt akarata nélkül. A menekülők ma nem egyszerre, hanem szivárogva, nap mint nap távoznak, s csak azok maradnak vissza, akiknek nem számít a szabadság, nem érdekli az autonómia, beérik azokkal a falatokkal, amelyek a hatalmasok asztaláról nekik lehullanak.

Ön miért nem ment el, miért maradt itt?

Az én életkoromban elképzelhetetlen új élet kezdése külföldön. Másfelől amit én írok, gondolok, amit az én életem jelent, az nemzetközi, tehát bizonyos értelemben nem vagyok itt. S nem vagyok ezzel egyedül. Az MTA elleni jelenlegi hadviselés talán azért is váltott ki oly csekély ellenállást az akadémia tagjai között, mert ők is hasonló módon élik az életüket. Becsülöm Freund Tamást és Szathmáry Eörs-öt, akik felemelték szavukat az MTA gleichschaltolása ellen, s nem értem, hogy a társadalomtudósok miért hallgattak.

Mit gondol, eredményes lesz a Tusványosi Program, sikerül-e átállítani a szellemi és ideológiai váltókat Magyarországon?

Nem lesz sikeres a program. A magyar kultúra magja szabadságelvű, ha úgy tetszik liberális. A reformkor nagyjai mind liberálisak voltak.  Nem lehet Ady helyett Szabolcska Mihályt, Babits Mihály helyett Tormay Cecile-t tenni. Szabó Dezső a 20-as években Magyarországon megkísérelt hasonló próbálkozást “görénykurzusnak” nevezte, melynek szellemi szereplőit a feledés pora borítja.

Pekár Gyula annak idején ugyanolyan érvekkel támadta Krúdyt, mint ma utódai Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost támadják. Krúdy ma inkább él mint valaha, s az egykori államtitkár kénytelen beérni azzal, hogy a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János szobor alatt az övé a szépen kigyúrt férfitest. L. Simon László még ebben sem reménykedhet.

Neve és teste még életében elenyészik. Esterházy Péter hamvai a gannai kriptában vannak, de szelleme a XXI. században elevenebb lesz, mint valaha volt. A magyar szellemi élet purgálásával Révai József is próbálkozott. Az ötvenes évek azonban nem térnek vissza. Aki ma be akar tiltani egy regényt, novellát, drámát, az kiteszi az internetre.  A rendszer hiába szállta meg gyakorlatilag az összes tömegmédiát, amit azok írnak, mutatnak, arra nincs kereslet. Bödöcs Tibor nem is álmodhat arról, hogy a Magyar Televízióban mutassák, de a You Tube-on százezrek nézik és hallgatják.

Hogyan látja az európai szélsőjobb pályáját, sikeres lesz-e a miniszterelnök vállalkozása, hogy élére álljon ennek a mozgalomnak?

A DEREX index évről-évre mutatja a szélsőjobb térhódítását az egyes európai országokban. Az index szerint Kelet-Európában 10 % felett, Nyugat-Európában 10 % alatt van a szélsőjobb támogatottsága. Ez az arány az EP választások kampányának hevében, a migrációs probléma félrekezelése miatt esetleg elérheti átlagosan a 20 %-t.  Nem kevés, de az európai vezető szerep kivívásához nem elég. Az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Az eredeti bürokratikus. közgazdasági, jogi terv tartalékai kifogytak. Európa európaiak nélkül nem lehet. A feladat az európai identitás kimunkálása lehetne, s ebben nyilván szerepe kell legyen a kereszténységnek, ezt a magyar miniszterelnök jól látja. A kereszténység azonban nem állítható szembe a szabadsággal, a boldogság keresésével, az egyén jogával arra, hogy megvalósítsa önmagát. Európa és benne Magyarország a Nyugat része, melynek lényege az individualitás, a keresés, a kutatás, kíváncsiság, az alkotás. Európában mindenkinek joga van az egyéni és megismételhetetlen sorsra, akár férfinak, akár nőnek született. Európa akkor lesz nagy, ha lesz ereje visszatérni a kezdet nagyságához.

Az EP alkotmányügyi bizottsága: indokolt a hetes cikkely beindítása Magyarország ellen

0

Elfogadta a magyarországi helyzettel kapcsolatos véleményét az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO), a nagy többséggel megszavazott dokumentum szerint mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbeli fejlemények az országban. A 15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentumban hangsúlyozták: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

Az elfogadott szövegben aggasztónak nevezték a közelmúltbeli magyarországi intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik egyebek mellett az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét, illetve a véleménynyilvánítás, a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés és a tudományos élet szabadságát, az egyenlő bánásmódot, a szociális és a kisebbségi jogokat, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait.

Kiemelték, hogy az AFCO osztja a Velencei Bizottság által korábban megfogalmazott aggályokat, és úgy véli, hogy ezek közül többet azóta sem sikerült orvosolni.

Rámutattak, hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a közös alapértékeket. Továbbá arra is kitértek: sajnálatos, hogy “a magyar intézmények időnként ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak az Európai Unióról”.

A szakbizottságban még januárban vitáztak a magyar helyzetről. A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi külön jelentéséhez mások mellett az AFCO is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó külön jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség.

Az EP költségvetési bizottságának néppárti elnöke valódi nyomozást vár a Tiborcz-ügyben

0

Az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke azt várja, hogy a magyar rendőrség tényleg járjon utána az Orbán-vő vesztegetési ügyének. Ingeborg Gräßle szerint be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.

Ingeborg Gräßle, aki pár hónapja a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság megbízásából küldöttség élén járt Magyarországon, a részletekről szólva sürgette, hogy a magyar hatóságok működjenek együtt a szálak kibogozására. Ám szerinte a magyar hozzáállás olyan, mintha az EU zaklatni akarná őket, pedig ez nem így van. Ellenben úgy látja, hogy a magyar kormánynak nemigen akaródzik eloszlatni az európai aggályokat a csalás kapcsán. A főügyész pl. karácsonyra ígérte, hogy elküldi jelentését a 4-es metró ügyében, de nem érkezett semmi. A tudósítás megjegyzi, hogy bár az ügyészség az OLAF kezdeményezésére vizsgálatot indított az ELIOS miatt, ám nem valószínű, hogy Polt Péter, a Fidesz volt politikusa, vádat emel Tiborcz István ellen.

Gräßle a CDU-t képviseli, és az Európai Néppárt általában védi Orbán Viktort. Ugyanakkor a strasbourgi Költségvetési Felügyelő Bizottság egy másik tagja név nélkül arról beszélt, hogy az európai intézmények mindig egyes beruházásoknak néznek utána, ám a magyarországi korrupció rendszerszintű. Gräßle ugyanakkor kitért arra, hogy be kell vetni az uniós támogatások megvonását, mert nem lenne bölcs dolog még több pénzt adni egy olyan országnak, ahol nem lehet szavatolni a jogállamot.

(Politico)

A románokat is ostorozza az EP

0

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Számos Európai Parlament-i képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ismét az igazságügyi törvények módosításainak felülvizsgálatára szólította fel a romániai hatóságokat, szélesebb konszenzust sürgetett, illetve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság osztja a romániai utcai tüntetéseken részt vevők aggodalmát.

“A romániai lakosság azért vonult utcára, hogy kifejezze ellenvetését és aggodalmát az igazságügyi törvények módosításaival szemben, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Európai Bizottság is ugyanezen a véleményen van és osztja ezeket az aggodalmakat”

– fogalmazott Jourova.

Kifejtette továbbá, hogy Klaus Johannis államfő “kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban”, és az EB biztosi kollégiumának múlt heti ülésén elhangzottak alapján tudja, hogy az elnök

“nagyon komolyan kezeli a témát”.

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Tudorel Toader később újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

“nem az igazság kiderítése volt a cél”,

szerinte erre utal az is, hogy bár ő maga is jelen volt a vitán, nem engedték felszólalni. “Bár a mai vitán az igazságügyi törvényeket módosító tervezetről kellett volna, hogy szó legyen, valójában a korrupcióról beszéltek. Márpedig a szabály azt mondja – és ezt a felszólalóknak is tudniuk kellett volna -, hogy ha nem tudod, miről beszélsz, inkább hallgass, mert így nem kockáztatod azt, hogy esetleg tévedsz” – fogalmazott a tárcavezető.

Toader ugyanakkor kifejtette, hogy a felszólalásában az Európai Bizottság álláspontját képviselő Vera Jourova nagyon jól ismeri a romániai igazságszolgáltatási rendszert, de az általa tett kijelentések “vélhetően nem tőle származnak”.

Orbán jó választási propagandát lát az EP jelentésének bírálatában

0

Ezt mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú Fidesz-es vezető a Politico című brüsszeli lap tudósítójának. Mindezt annak kapcsán írta meg a tudósító, hogy Judith Sargentini, az Európai Parlament jelentéstevője három napot Magyarországon töltött.

A holland képviselőnő, aki a Zöldek pártjához tartozik, nem kívánta nagy dobra verni a látogatást, de nem akarta úgy megírni a jelentést, hogy “ne nézett volna bele az emberek szemébe”. Járt Röszkén a tranzit zónában, ahol olyan migráns fiatalokkal találkozott, akik magányosak voltak és “inkább meg kellett volna ölelni őket és nem szögesdrót mögött tartani”. Judith Sargentini találkozott a CEU vezetőivel és diákjaival. Ezenkívül emberjogi szervezetekkel tárgyalt, valamint a roma kisebbség képviselővel.

Még el sem hagyta Magyarországot, de Szijjártó Péter külügyminiszter megtámadta mondván, hogy

Judith Sargentini a “Soros hálózat embere”.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben arról beszélt, hogy ha Magyarországot akarják támadni a nagyhatalmak, akkor erre az Európai Parlamentet használják fel.

Mi lesz a Sargentini jelentéssel? Márciusra kell ezt letennie az asztalra. Aztán júniusban szavazhat róla az Európai Parlament jogi és belügyi bizottsága. Ezt követően szeptemberben kerülhet az Európai Parlament elé. Az EP dönthet a hetedik cikkely alkalmazásáról. Ez jogi atombombát jelent vagyis a tagállam jogainak a felfüggesztését. Vajmi kevés esélye van a sikerre. A brüsszeli bizottság bevetette ezt a jogi fegyvert Lengyelországgal szemben. Orbán Viktor miniszterelnök rögtön közölte, hogy nem szavazza azt meg! Minthogy egyhangú szavazás szükséges, ezért a hetes cikkely alkalmazása nem látszik valószínűnek sem Magyarország sem pedig Lengyelország esetében.

Mégis komoly presztízsveszteség lenne Orbán Viktornak.

Akinek komoly támogatói is vannak a Néppártban, mely a legerősebb frakció az Európai Parlamentben. Itt van például Horst Seehofer, aki meghívta Orbán Viktort a CSU csúcsra. A bajor miniszterelnök ott kijelentette: Orbán Viktor teljes mértékben betartja a jogállam követelményeit! Számíthat a magyar miniszterelnök az új osztrák kancellár, Sebastian Kurz támogatására is. Ezért Orbán Viktor nem tart különösebben a Sargentini jelentéstől – állapítja meg a Politico. Jó alkalom viszont arra, hogy a magyar kormányfő folytassa propagandáját Brüsszellel szemben, amely szavazatokat hozhat a választásokon, melyeket áprilisban tartanak Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK