Kezdőlap Címkék EP

Címke: EP

Nem a DK-s képviselők strasbourgi nemjére

Napok óta foglalkozunk a DK négy európai parlamenti képviselőjének október 24-i nemleges szavazatával, mellyel megbuktatták az Európai Parlament jogi bizottságának (LIBE) a Földközi-tengeren menekülők megmentéséről szóló állásfoglalás-tervezetét. A tervezetet az EP plenáris ülésen 288:290 arányban utasították el, tehát a négy DK-s szavazat döntötte el a javaslat sorsát.

Amióta az elmúlt hét péntekén Tamás Gáspár Miklós klubrádiós interjújával a nemleges szavazás ténye – több mint két hetes késéssel – elérte a hazai nyilvánosságot, heves vita kerekedett körülötte. A DK-s EP-képviselők először a DK szóvivőjének rövid klubrádiós válasznyilatkozatával és Ara-Kovács Attila szintén rövid Facebook-bejegyzésével próbálták elintézni a dolgot, amivel aligha győztek meg bárkit is. Most végre Dobrev Klára és Ara-Kovács Attila azonos szövegű Facebook-bejegyzésével ), Ara-Kovács klubrádiós és Dobrev Klára ATV-s interjújával megpróbálták alaposabban megindokolni döntésüket.

Engem nem győztek meg.

Elolvastam a LIBE állásfoglalás-tervezetét, és tisztességes, megalapozott szövegnek találtam. Nem értek egyet azzal, hogy akár szélsőbaloldali, akár populista, akár szedett-vedett lenne. De nem ezek az alaptalan minősítések okozzák a fő gondot Ara-Kovács és Dobrev magyarázatában. Érvelésüknek két eleme van. Egyfelől azt mondják, hogy a leszavazott állásfoglalás-tervezet egyike az Európai Parlamentben tárgyalt sok-sok politikai állásfoglalásnak, határozatnak (resolution) különböző kérdésekben, melyeknek semmilyen tényleges jogkövetkezménye nincs. Nekik nem tetszik, hogy sok az ilyen az EP-ben, és nem akartak ehhez asszisztálni. Azt is megemlítették, hogy a javaslat körül nem alakult ki egyetértés a két nagy párt, a szocialisták és a néppárt között, márpedig e nélkül nincs esély értelmes határozathozatalnak.
A másik elem: az állásfoglalás-tervezetbe az utolsó pillanatban egy módosító indítvánnyal bekerült a kötelező kvóta, aminek – mivel a tagországok egy része elutasítja, és még azok sem hajtják végre, akiknek nincs ellene elvi kifogásuk – nincs realitása, a DK korábban is ellenezte, és miután ez belekerült, nem tudták a teljes szöveget sem elfogadni.

Érvelésük egyik elemével sem értek egyet.

A politikai életben, így a parlamentekben is fontos szerepe van a jogi normákat nem alkotó állásfoglalásoknak. A magyar Országgyűlésben a törvényalkotás mellett rendre születnek politikai szándékokat megfogalmazó határozatok, sőt politikai nyilatkozatok is. Nem egyszer kezdeményezett ilyesmit a DK frakciója is. Ennek megvan a maga funkciója: ha konszenzus alakul ki körülötte, akkor is, és ha nincs konszenzus, akkor is: arra jó, hogy nyílt állásfoglalásra késztesse az egyes politikai szereplőket. Ezzel befolyásolják a parlamenti pártok a politikai közvéleményt, és hatnak a döntéshozókra: a kormányra, az önkormányzatokra, a politikai élet más szereplőire.
Az Európai Parlament tevékenységében annak sajátos szerepéből következően nagyobb lehet az ilyen jellegű állásfoglalások előterjesztésének, megvitatásának és elfogadásának vagy elvetésének súlya, mint a nemzeti parlamentekben. Ez olyan adottság, amellyel a DK képviselői is tisztában voltak, amikor elvállalták ezt a szerepet, akkor pedig ebben a helyzetben kell tudniuk politizálni.
Emlékeztetek egy fontos példára. Mi, az Orbán-kormánnyal szemben álló magyar demokraták, nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak idején annak, hogy az Európai Parlament többsége elfogadta az Orbán-kormányt bíráló Tavares-jelentést, majd egy ciklussal később, kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést. Pedig ezek is csak állásfoglalások voltak, az Orbán-kormány ugyanúgy nem zavartatta magát tőlük, ahogy nem zavartatta volna magát attól sem, ha a többség elfogadja a LIBE-bizottságnak a Földközi-tengeri mentőakciók támogatásáról szóló állásfoglalás-tervezetét, benne az így kimentettek méltányos áthelyezését.
Az effajta állásfoglalásokhoz nem kötelező igazodni, de korántsem mindegy, hogy mit tekintenek Európában normának, és mit normasértésnek.

Ahogy hasznos volt, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásával az európai politikában normaszegésnek minősül a jogállamnak az Orbán-rendszerben történő lebontása, fontos lenne, hogy a menekülők tengerből való kimentése és a megmentetteknek számos országba történő áthelyezése váljon normává, a kimentés és áthelyezés elutasítását pedig – ahogy Matteo Salvini belügyminiszterként a kimentést utasította el, Orbán Viktor pedig miniszterelnökként azt is és az áthelyezést is – tekintsék normaszegésnek.

Ahogy a Tavares-jelentésnél is, amelynek elfogadásánál nem volt olyan nagy a többség, mint a Sargentini-jelentésnél, nagy politikai jelentősége volt annak, hogy ki szavazza meg, és ki nem, ugyanez lehetett a helyzet a tengeri mentésről szóló LIBE-előterjesztés esetében is. A menekültkérdés 2015 óta az európai politika egyik központi kérdése, a politikai erők egyik fontos megkülönböztető jegye, és – tekintettel az Afrikából elinduló migráció növekvő szerepére – minden bizonnyal az is marad. Eddig is voltak, és feltehetően a jövőben is lesznek, akik szerint a menekülőkön a lehetőség szerint segíteni kell, adott esetben be kell őket fogadnunk a házunkba, mint ezt 2015-ben a Gyurcsány-család tette, de legalábbis átmeneti szállással, élelemmel, orvosi ellátással kell rajtuk a közösségnek segítenie.
Másfelől vannak, akik szerint le kell zárni előttük a határt, és minden eszközzel el kell őket riasztani attól, hogy tőlünk várjanak segítséget, építve az emberek idegenkedésére a máshonnan jöttektől, sőt erősítve azt, ahogy ezt Orbánék teszik 2015 óta.

A LIBE-tervezet benyújtói minden bizonnyal azt várták, hogy e nézetkülönbség mentén történik majd a szavazás, és abban reménykedtek, hogy a humánum és szolidaritás hívei többségre jutnak a szavazásnál.

Én ezt helyes és támogatható törekvésnek tartom. Az előterjesztők nyilván a szocialisták, zöldek és liberálisok teljes támogatására számítottak, köztük a DK-s képviselőkére is. Ebben is igazuk volt.
Mit változtat ezen az, hogy egy módosító javaslattal becsempészték a szövegbe a tengerből kimentett menekültek kötelező elosztását minden tagállam részvételével (persze nem általában a menedékkérők, hanem csak a tengerből kimentettek tekintetében, ami nagyságrendileg kisebb szám)? Taktikai szempontból ennek van jelentősége, hiszen valóban tudni lehet, hogy az Orbán vezette visegrádi országok ennek esküdt ellenségei. Ugyanakkor elvi szempontból ez nem változtat az állásfoglalás-tervezet megítélésén:

elvi szempontból a menedékkérők minden tagországra kiterjedő kötelező elosztása az Unión belüli kölcsönös szolidaritás magától értetődően helyes intézménye lenne, amellyel 2015-ben nyilvánosan is egyetértettünk.

Fontos gyakorlati jelentősége is van a tengerből kimentett menekülők elosztásának a tagországok között: a Salvinival küzdő baloldali olasz kormány számára létfontosságú kérdés, hogy a tagországok számottevő része legyen kész a kikötőiben partra szálló menekülők többségének átvételére, ezért kellett szerepelnie az áthelyezésnek az állásfoglalásban. Az állásfoglalás-tervezet elfogadása tekintetében kétségkívül egyszerűbb lett volna, ha a szövegben megmarad az eredeti tervben szereplő „méltányos és fenntartható elosztás”, és nem keményítik azt kötelezővé és minden tagországra vonatkozóvá, de ez taktikai, és nem elvi hiba volt.
Nem változtat a lényegen: egyfelől a mentés, másfelől az áthelyezés indokoltságának elismerésén. Ezt követeli a humánum és a szolidaritás parancsa. Éppen mert nem jogi normáról, hanem politikai értékeket kifejezésre juttató állásfoglalás-tervezetről volt szó, a kötelező áthelyezésről szóló betoldott szövegrész sem tehette volna kérdésessé, hogy igennel kell szavazni.

Ezért gondolom, hogy a DK képviselőinek nemleges szavazata súlyos politikai hiba volt.

Hozzáteszem: ha csak tartózkodnak a szavazástól, akkor több az igen, mint a nem, akkor már nem bukik el a tervezet. Így azonban ők buktatták el. Ezen a szavazáson Orbánék, Salviniék és társaik győztek, és ezért felelősség terheli a négy DK-s képviselőt

A magyar Országgyűlés elé visszük az EP török állásfoglalását!

Elég a fideszesek gyermeteg magyarázkodásából és pávatáncából: a magyar választók megérdemlik, hogy tisztában legyenek a Fidesz valós értékrendjével. Az elmúlt héten a kormánypártiak megint megpróbáltak mindenkit hülyére venni, majd elkenni a saját felelősségüket. Ennek teszünk most pontot a végére.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben csúcsra járatta az elmebajt, előbb kipcsak vérszerződést kötött a keleti diktátorokkal, majd bokáig hajolt a katonai agresszor török elnök előtt és támogatásáról biztosította a szíriai akcióit.

A magyar kormány ráadásul a hónap elején először még azt is megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió kiadjon egy nyilatkozatot a hadműveletek elítéléséről. A Fidesz vállalhatatlan mozgása miatt már az európai jobboldal legmagasabb vezetői szintjén is megszólaltak: eddig és ne tovább! Feltehetően a saját pártcsaládjukból érkező nyomás – vagy nevezhetjük politikai zsarolásnak is – miatt a fideszes EP-képviselők végül megszavazták az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a török agressziót elítélő állásfoglalást.

Az ebben foglaltak a leghatározottabban szembemennek az elvtelen, törökbarát orbáni hozzáállással és kőkemény megállapításokat tesznek az ügyben. A Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás ma már azzal magyarázza az orbáni törökbarát politikával való éles szembenállásukat, hogy a néppárti frakció egységes álláspontot kért az ügyben és végül a frakciófegyelem miatt szavazták meg a dokumentumot.

Az elvtelenséget kiválóan mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban,

az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a „képmutató brüsszeli vezetők” miatt ereszt majd rá Európára a török államfő. A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes: mint a profi szélhámosok próbálnak mindenki felé megfelelni és azt mondani, illetve mutatni, ami adott helyzetben elvárhatónak tűnik.

Ez a fajta elvtelenség azonban előbb kisebb pofonokhoz, majd hosszan tartó károkozáshoz vezet.

Különösen az európai és a nemzetközi politikában, ahol a kurucos finesz persze hatékony tud lenni, a csakis üzleti alapon működő, elvtelen illiberalizmus azonban egy egész nemzetnek okoz súlyos sérüléseket.

Éppen ezért, hogy véget vessünk ennek a pávatáncnak, a következő hetekben az MSZP parlamenti frakciójával benyújtjuk a magyar Országgyűlésnek az EP által ezekben a napokban – fideszes támogatással – elfogadott állásfoglalását a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. Váljon hát egyértelművé a magyar választók és az európai partnerek számára is, hogy mit is képvisel a Fidesz valójában. Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak.

Ujhelyi István

Mai kérdés – Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EB elnöki posztjára?

 

Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EP bizottság elnöki posztjára?

Kedves Máté Bence!

Itt az oldalamon írok Önnek, mivel több hozzászólásából arra következtetek, hogy olvasni szokta jegyzeteimet. Hallottam ma (kedden) délután beszélgetését Bolgár Györggyel a Klubrádióban, melyben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a magyar ellenzéki pártok, a DK, a Momentum és az MSZP európai parlamenti képviselői nem támogatják fideszes képviselők megválasztását parlamenti tisztségekre.
Tudjuk, Járóka Lívia alelnökké választását sem szavazták meg. Ön szerint ez egy több évtizedes jogszokás felrúgása, ami elfogadhatatlan. Mi lenne, tette hozzá, ha a 2022-es magyar országgyűlési választás után a Fidesz mondana nemet ellenzéki képviselők megválasztására parlamenti tisztségekbe?

Igaza van: a magyar ellenzéki EP-képviselők, sőt a velük egyetértő baloldali, zöld és liberális EP-képviselők eljárása ellentétes a sok évtizedes szokásjoggal. Én mégis helyeslem.

A helyzet más, mint több évtizeden keresztül volt. Magyarországon a Fidesz teljhatalmat szerzett magának, felszámolta a kormány illetve a parlamenti többség hatalmának minden korlátját. Mielőtt Ön arra hivatkozna, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget kapott a magyar választóktól, hadd emlékeztessem rá: első dolga volt a 2010-es választás után, hogy kétharmados többségével visszaélve módosítsa az alkotmánybíró-jelölés szabályát, és így az ellenzéki frakciók egyetértése nélkül lehet alkotmánybírókat jelölni. Nyomban jelöltek és választottak is csak fideszes alkotmánybírókat. Ugyanígy csak a Fidesz jelöltjeiből jött létre az új médiahatóság. A dolog lényege: a Fidesz kiterjesztette hatalmát azon túl is, amit a kétharmados parlamenti többség biztosított számára. Egyedül csinált új alaptörvényt, negligálva a többi párt álláspontját és azt az 1990 óta érvényes jogszokást, hogy a mindenkori kormánytöbbség legalább az ellenzék egy részének egyetértése nélkül nem alkothat alkotmányt. Korábban a Tavares-jelentés, most pedig a Sargentini-jelentés mutatta ki, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ellentétes az Európai Unió normáival. Ilyesmi a megelőző évtizedekben nem fordult elő. Ezért adekvát a három pártcsalád eljárása.
Arra a fenyegetésre, hogy akkor majd a Fidesz sem biztosít parlamenti tisztségeket az ellenzéki pártok számára itthon (mely megfontolást Orbán Balázs államtitkártól is hallottam az ATV-n, az Egyenes Beszédben), a következőt tudom mondani. Többször elmondtam már, hogy azt tartanám helyesnek, ha a demokratikus ellenzéki pártok semmiféle parlamenti tisztséget nem vállalnának a Fidesz által uralt Országgyűlésben. Ha ugyanis vállalnak, azzal azt a benyomást keltik a közvéleményben, hogy Magyarországon ma is demokrácia van, s a parlament kormánypártiak és ellenzékiek közös parlamentje. Ezzel félrevezetik a választókat. Súlyos hibának tartom ezért, hogy a demokratikus pártok országgyűlési képviselői továbbra is betöltenek parlamenti tisztségeket.
Másképpen fogalmazva:

a demokratikus jogállam magyarországi felszámolásából egyfelől az következik, hogy a demokratikus pártok képviselőinek nem lenne szabad tisztségeket betölteni az itthoni parlamentben, másfelől pedig az, hogy szabad a fideszes képviselők ellen szavazni a tisztségek betöltésénél az Európai Parlamentben.

Azért hadd emlékeztessem még valamire. A Fidesz nem egyszerűen a magyar demokrácia jogszokásait rúgja fel, de az írott szabályokat is. Alkotmányos joga a mindenkori ellenzéknek, hogy vizsgálóbizottságokat kezdeményezzen, és azokat az Országgyűlés felállítja. A kormányon levő Fidesz ezt rendre megakadályozza. Hasonlóképpen alkotmányos jog rendkívüli ülések összehívása az Országgyűlésben. Ha az ellenzék ilyet kezdeményez, a házelnök összehívja az ülést, de a fideszes képviselők nem jelennek meg, nem vesznek részt a napirendi szavazásban, és az ülést nem lehet megtartani. Magyarul: a Fidesz szisztematikusan korlátozza az ellenzék alkotmányos jogait. Semmi erkölcsi alapja nincs tehát, hogy rossz néven vegye a baloldali, liberális és zöld EP-képviselők eljárását.
Szívélyes üdvözlettel,
Bauer Tamás

Szanyi, a jólmegmondó

Nem értem Szanyit. Leveleket ír az MSZP tagjainak, amelyekben élesen támadja az elnököt, kifogásolja, hogy a párt nem igazán baloldali. Most a párt országos elnöksége felfüggesztette az ő párttagságát.

Azt nem értem a dologban, hogy mit jelent az, hogy az MSZP nem igazán baloldali. Amióta az MSZP 2010-ben elvesztette az országgyűlési választást, a párt politikája ütemesen halad balra. Mint a szociáldemokrata pártok Nyugaton (de például Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában is) igyekeznek racionális, a gazdaságot egyensúlyban tartó gazdaságpolitikát folytatni, többé-kevésbé ezt tette az MSZP is a Horn-kormány és a Gyurcsány-kormányidején is, sőt nagyjából a Medgyessy-kormány idején is, kivéve a Medgyessy-kormány kétszer száznapos programját, ami súlyos károkat okozott.

Ellenzékben viszont még olyan tekintélyes szociáldemokrata párt, mint a német SPD, hajlamos olyan politikát képviselni, amely kormányon azután nem megvalósítani.

Még kisebb koalíciós pártként is hajlik ilyesmire. A francia szocialistákra az volt jellemző, hogy az elnökválasztási kampányban irreális ígéreteket tettek, az elnöki ciklus elején megpróbálták ezeket megvalósítani, azután a ciklus második felében, miniszterelnököt váltva megpróbálták rendbe hozni a helyzetet. Valami hasonlót tesz ellenzékben az MSZP, és bizony a többi ellenzéki párt is. Kormányon féken tartották a béreket, ellenzékben minden bérkövetelést támogatnak. Kormányon megszüntették a nyugdíjak svájci indexálását, most a visszaállítását követelik. Kormányon egységesítették az áfát, most szelektív áfa-csökkentést követelnek. Nemcsak jóléti követeléseket adnak elő, olyan jellegzetesen baloldali javaslatokat is programjukra vesznek, mint a részvételi demokrácia, a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók pozícióit erősítő átalakítása stb. Nem elég?

Az MSZP legutóbbi tisztújításán Tóth Bertalan mellé három olyan alelnököt választott Hegyi Gyula, Komjáthy Imre és Szanyi Tibor személyében, akik – amennyire tudom – erősen balra állnak az MSZP centrumától. Szanyi ott ül évek óta a párt elnökségében. Semmi befolyása nem volt Szanyinak és a másik két alelnöknek az MSZP politikájára?

Vajon ha bejut az Európai Parlamentbe, nem írja meg ezeket a leveleket? Akkor nem lenne baja az MSZP politikájával?

Hozzáteszem: amennyire meg tudom ítélni, Szanyi jelentős, értelmes munkát végzett az Európai Parlamentben, és szerintem kár, hogy nem folytatja. Nem fordított annyi energiát munkájának itthoni népszerűsítésére, mint sok EP-képviselő. Most azonban mindent elront.

A Momentum európai elismerése

A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti  képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.

Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.

A kinevezés egyben azt is jelzi: a Renew Europe frakciónak fontos Magyarország; sem a Néppártban, sem a szociáldemokratáknál nincs magyar képviselő a frakcióvezetésben.

Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.

A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.

Győzelmi mámor után munkanap

0

A mai napon a Momentum vezető politikusai (Fekete-Győr András elnök, Cseh Katalin és Donáth Anna EP-képviselők) tartottak sajtótájékoztatót a párt EP-választás utáni terveiről.

Fekete-Győr András elmondta: a Momentum sorsdöntő választáson van túl, országos szinten a harmadik erővé vált Magyarországon. Elmondta: mindenkit vár a Momentum, akik politikai árvává lettek vasárnap. Az első 24 órában már 300 új taggal bővült a párt, folyamatosan növekszik. “Mindenkit, aki ma politikai árvának érzi magát, arra szeretnék bíztatni, hogy jöjjenek bátran, legyenek fiatalok, középkorúak vagy idősek. Országos és európai hálózat áll mögöttünk. Szükségünk van mindenkire, hogy a Momentum a legkisebb falvakban is megjelenjen.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője elmondta: Európa egyértelműen választott, Orbán Viktor barátainak pártjai kisebbségbe szorulnak, nagyon kis frakciót fognak alakítani, nem lesz komoly súlyuk az európai politikában. Európa megmutatta, hogy nem kér a gyűlöletből, a múltba révedésből, a közösség gyengítéséből – hanem egy erős, egységes Európát szeretne. Hozzátette: az ALDE delegációjával való egyeztetésen az lesz a céljuk, hogy a Momentum képviselői Magyarország legfontosabb ügyein tudjanak dolgozni a jövőben: egyrészt az EU-s pénzek megmentésén, másrészt olyan kulcsfontosságú területeken, mint a jogállamiság és a környezetvédelem.

“Értelemszerűen fontos kérdés lesz az Európai Bizottság elnökének megválasztása, ezzel kapcsolatban szeretném egyértelműen leszögezni: nem tudunk olyan bizottsági elnököt megszavazni, aki nem határolódik el Orbán Viktortól. Csak olyan jelöltet támogatunk, aki hitet tesz amellett, hogy elkötelezett a magyar jogállam visszaállítása iránt.”

– tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője arról beszélt: egyértelműen az elmúlt két év országjárása áll az eredmények mögött. “Kötelességünk járni a különböző településeket, és létrehozni a helyi kis közösségeket. A mostani eredmény megerősített minket abban, hogy ennek a munkának van igazán értelme. Ezért már holnap országjárásra indul a Momentum, és Katalinnal együtt, amíg fel nem tudjuk venni a mandátumunkat, körbemegyünk a lehető legtöbb településen, és arról kérjük ki a véleményüket, hogy a Momentum hogyan tudja őket képviselni.”

Földcsuszamlás az ellenzékben I.

El kell ismernem: nem volt igazam, amikor közös listát szorgalmaztam az EP-választásokra. „Sargentini-listát”javasoltam tavaly novemberben, amelyben az MSZP-nek, DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak kellett volna együtt indulnia. A DK és a Momentum vezetői viszont ragaszkodtak az önálló induláshoz. Meg akarták mutatni, hogy többre képesek, mint a tavaly áprilisi 5,5 illetve 3 százalékra. Nekik volt igazuk.

A DK 16 illetve a Momentum 9 százaléka egyaránt fényes eredmény. Négy illetve két képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az utolsó közvélemény-kutatások még két mandátumot jósoltak a DK-nak, illetve egyet a Momentumnak. Nem a közvélemény-kutatók tévedtek, hanem – ahogy ez gyakran megtörténik – a kampány utolsó napjaiban sikerült ennek a két pártnak többszázezer választót még maga mellé állítania. Így lett a Fidesz eredménye „csak” 52 százalék, 13 mandátum, miközben néhány nappal korábban még 14 mandátumot is vártak, maguk a Fidesz vezetői is.

Azért ne felejtsük el, hogy mandátumban mérve a Fidesz javított az előző EP-választáshoz képest, százalékban mérve pedig a tavalyi parlamenti választáshoz képest. Tavaly „csak” 48 százalék szavazott a Fideszre, most 52 százalék. Öt éve tizenkét mandátuma volt, most tizenhárom. Fölényes győzelme itthon vitathatatlan. Tudjuk, ebben van szorosabb értelemben vett csalás  (utaztatás) is, meg a választások környezetének torz volta is, tehát ez a választás sem volt szabad és méltányos (free and fair). Ez azonban a továbbiakban is így marad, az önkormányzati és a következő országgyűlési választáson is. Nincs okunk változtatni azon a feltételezésünkön, hogy a Fideszt választáson nem lehet legyőzni.

Ugyanakkor igaza van Gyurcsánynak abban, hogy Orbán európai ambíciói összeomlottak. Olaszországban Salvini valóban győzött, és Franciaországban is nyert Marine LePen, Lengyelországban pedig Kaczyński, viszont Németországban, Ausztriában, Hollandiában nem erősödtek Orbán szövetségesei, összességében pedig a nacionalistáknak és euroszkeptikusoknak nem lesz blokkoló kisebbsége az Európai Parlamentben. A négy, egyértelműen a föderatív Európában gondolkodó frakciónak (Néppárt, szocialisták, liberálisok és zöldek) több mint ötszáz mandátuma, biztos kétharmada van. Európának nem lesznek „bevándorlás-ellenes” vezetői, ahogy ezt Orbán fő célként megfogalmazta.

Ha visszatérünk Magyarországra, akkor azt mondhatjuk: részben megvalósult az Orbán által gúnyosan emlegetett „ellenzékváltás”: összeomlott az LMP, nagyon meggyengült a Jobbik és az MSZP, látványosan megerősödött a DK és komoly erőként megjelent a Momentum. Végmenet egyfajta földcsuszamlás az ellenzéken belül. Akik erősödtek, azok az Orbán-rendszerrel leghatározottabban szemben álló, a föderatív Európa mellett leginkább elkötelezett pártok. Míg 2010 óta a három országgyűlési választáson a szélsőjobbnak (Fidesz és Jobbik) szavazatokban mérve is rendre kétharmad körüli többsége volt, ez most (a Mi Hazánkat is hozzáadva) 62 százalékra csökkent. Ez is nagyon magas, Európában a legmagasabb, de a dinamika most talán nem a szélsőjobb, hanem az Európa-barát pártoknál van. Vagy inkább: lehet.

Vannak komoly bajaim is ezzel az eredménnyel, melyekkel egy következő alkalommal foglalkozom.

Bauer Tamás

A Néppárt előnye tovább nő

0

A hétfő délelőtt frissített – de még nem végleges – adatok szerint is az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a választások után.

Az EP közel végleges eredményeken alapuló mandátumbecslése szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 182 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt az újabb ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.

A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 147, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 109 mandátumot szereztek.

A zöldek frakciója 69 tagú lehet, és így megelőzi a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 59 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.

A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.

Ezt követi 54 hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) néven működött.

A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak hat mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.

Az átlagos részvételi arány uniós szinten 50,82 százalékos volt, magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor.
Az Európai Unióban nagyjából 426 millió választásra jogosult szavazhatott összesen több mint 15 ezer jelöltre.

Fókuszban ez EP választás

A Fidesz által képviselt politika kisebbségbe fog kerülni az Európai Parlamentben – jelentette ki csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón a Demokratikus Koalíció elnöke.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy

  • az “erősebb Európáért” kiálló pártcsaládok, a néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek legalább 460 helyet fognak szerezni a 751 fős Európai Parlamentben.
  • az Orbán Viktor politikájával egyetértők, például a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által szervezett pártcsalád akkor sem szerez 90-nél több helyet, ha a Fidesz az ő frakciójukhoz csatlakozik

Egyetlen pártnak vagy frakciónak sem lesz abszolút többsége. Viszont nem az a kérdés, hogy kinek hány képviselője van egyedileg, hanem az, hogy ki tud barátokat és szövetségeseket találni a saját politikájához – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc, aki szerint a DK erősebb Európát, európai egyesült államokat kívánó politikája könnyebben talál majd barátokat és szövetségeseket, mint a Fideszé, függetlenül attól, hogy az utóbbinak hány mandátuma lesz.

A pártelnököt kérdezték arról, hogy a felmérések alapján a Fidesz akár rekordmennyiségű mandátumot is szerezhet az EP-választáson.

  • nem az a kérdés, hogy ki nyer egyik vagy másik választókerületben, hanem az, hogy ki szerez többséget.
  • az EP-választáson minden ország egy választókerület, ezért lehetnek olyan országok, amelyekben az Európa-párti erők kisebbségbe szorulnak, de összességében övék lesz a többség Európában.
  • a magyar kormánypárt két legalapvetőbb, a migrációról és a kereszténység védelméről szóló állítása “hamis és hazug”, és ezeket az állításokat az európai polgárok többsége mereven elutasítja.
  • a következő években is felszínen marad a menekültkérdés. De menekültválság mára már nincsen.
  • szükség van egységes európai határ- és partvédelemre, aminek segítségével az európai országok képesek közösen megvédeni a kontinenst egy “olyan menekültnyomástól, amelyet nem tartunk kívánatosnak”.
  • közösen kell megvédeni a tengeri és szárazföldi határokat, hogy ne is alakulhasson ki ilyen típusú probléma.

Gyurcsány Ferenc azt is mondta, hogy Európa nem kér a magyar kormányfő “hazug, az európai kereszténységet hamis és számító módon védeni akaró politikájából”. A katolicizmus ugyanis éppen az egyetemesség igényével lép fel, a katolikus egyház nincs néphez, fajhoz vagy nyelvhez kötve, minden emberhez szól – fogalmazott. Európát és az európai kereszténységet éppen Orbán Viktorral szemben kell megvédeni – jelentette ki a DK elnöke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK