Kezdőlap Címkék EP

Címke: EP

Újhelyi István – Orbán úr, mi lesz a „lóvéval”?!

Mindössze egyetlen hónapja van már csak a magyar kormánynak arra, hogy hivatalosan is benyújtsa részletes igényét a hazai nyilvánosságban csak „helyreállítási alapnak” (RRF) nevezett uniós források hitelrészére.

A Fidesz-kormány eddig meglehetősen össze-vissza beszélt ezzel a támogatási kerettel kapcsolatban. Hogy világos legyen: a közös uniós hitelfelvétel alapján rendelkezésre álló, mintegy 723,8 milliárd eurós közös pénztömegből Magyarország 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra jogosult (ezek kiutalása a hónapok óta ismert jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötött), valamint 3300 milliárd forintnyi rendkívül kedvezményes (a Fidesz-kormány által a piacról felvett hitelek kamatainak töredékéért felhasználható) uniós hitelkeretre. Ez utóbbit is pontos tervezet alapján kell azonban igényelni Brüsszeltől. Az ezzel kapcsolatos elképzeléseit viszont a Fidesz-kormány továbbra is titkolja, pedig jogszabály kötelezi arra, hogy a terv leadása előtt érdemi konzultációt folytasson a pénz felhasználásának módjáról. Ha nem teszi, „bukhatjuk ezt a lóvét” (is).

Két évvel ezelőtt Orbán Viktor még a tőle megszokott zsebre dugott kézzel és meglehetős pökhendiséggel azt közölte Ursula von der Leyennel, hogy a magyar kormány nem kíván élni az RRF hitelrészével, csak a vissza nem térítendő keretre tart igényt. Egy évvel később a Fidesz miniszterelnöke egyfajta illiberális fordulattal mégiscsak levelet írt az Európai Bizottság elnökének, jelezve, hogy talán mégis kellene nekünk az a hitelkeret is. Idén januárban már meg is jelent a kormányhatározat, miszerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter feladata tárgyalni a hitelkeretről, Lantos Csaba energiaügyi miniszter dolga pedig kidolgozni a szakmai terveket; egyszersmind az RRF és az újonnan részévé tett, úgynevezett RePowerEU források felhasználásáról. De hogy pontosan mennyi pénzt kérünk a 3300 milliárdos keretből és azt pontosan mire akarjuk elkölteni, egyelőre azóta sem tudni. Szóltak ugyan arról hírek, hogy a hitelkeretnek csak a kétharmadát akarjuk lehívni, de látva a Fidesz-kormány költségvetési összeomlását és pénzszűkét, bizonyosra vehető, hogy a lehető legtöbb pénzt fel akarják használni ebből a kedvezményes büdzséből. Szokás szerint azonban Orbánék vagy töketlenkedésből, vagy tudatos machinációból, de megint kezdenek kifutni az időből. Az egyik legfontosabb feladatukat pedig, vagyis a hitelfelhasználás minél szélesebbkörű társadalmi konzultációját megint igyekeznek teljesen szabotálni.

Eddig hét uniós tagállam élt az RRF rájuk eső hitelkeretével, többek között Románia, Szlovénia és Lengyelország is. Fontos, hogy hat kiemelt prioritás mentén lehet ezeket a pénzeket elkölteni: zöld átállás előmozdítására, digitális átalakulásra, gazdasági kohézióra és versenyképesség-növelésre, társadalmi és területi együttműködések támogatására, a következő generációkat érintő politikák megvalósítására vagy gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség növelésére, például az egészségügy területén. Utóbbit nem véletlenül hagytam a végére, erre közös hazánkban is komoly igény mutatkozna – nem véletlen, hogy a többi tagállam is jelentős összeget fordított az egészségügyi ellátórendszer megerősítésére ebből a hitelállományból. A magyar kormánynak jelentős mozgástere van az RRF hitelkeretének elköltésére, alapvetően a saját döntésén – és az ehhez kapcsolódó széleskörű konzultáció eredményén múlik -, hogy milyen területeket fejleszt ebből az olcsó hitelből.

Az RRF felhasználását – beleértve a már szintén említett RePowerEU forrásokat – konkrét jogszabályok rendezik, ennek értelmében a pontos és részletes hitelkérelmet a magyar kormánynak egészen pontosan egy hónap múlva, legkésőbb augusztus 31-ig kell benyújtani. Örülünk, hogy a Fidesz-kormány szerint a tárgyalások már zajlanak erről a pénzről, viszont az több mint problémás, hogy erről minimális részleteket sem közöl a kabinet. Ez utóbbi pedig nem az ellenzéki EP-képviselők önérzete, hanem éppen, hogy a folyamatos vita tárgyát képező, szabálykövető jogállami működés bizonyítása miatt fontos. Arról ugyanis, hogy ezt a bődületesen sok pénzt a Fidesz-kormány mire és hogyan akarja elkölteni, széleskörű és érdemi konzultációt kell folytatni, amit Orbánék eddig szokás szerint megint elfelejtettek. Jogszabály írja elő, hogy többszintű párbeszéd szükséges a helyi és regionális önkormányzatokkal, szociális partnerekkel, civilszervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és a társadalom lehető legszélesebb körével a hitelkeret elköltésének prioritásairól. Azt a hitelkérelmet, amelyet a kormánynak legkésőbb egy hónapon belül be kell nyújtania Brüsszelhez, a fentebb említett szervezetekkel „összhangban” kell beadnia, különben nincs pénz. Az Európai Bizottság nem először figyelmeztette már a Fidesz-kormányt, hogy ennek a fajta konzultációs kötelezettségének a legkevésbé sem tesz eleget, ami egyébként éppen, hogy igazolja a befagyasztott uniós források visszatartásának megalapozottságát.

A kormány által kötelezően és szükségesen elvégzendő társadalmi konzultációnak egyelőre tehát nyoma sincs az állami felületeken. Az erre hivatott online kormányzati oldalakon január óta semmilyen, ehhez kapcsolódó konzultációs aktivitás nem tapasztalható, ami ismét csak két dolgot jelenthet: ismét töketlenkednek vagy ismét tudatosan megszegik a szabályokat. A végeredmény azonban sajnos mindkét esetben ugyanaz lehet: egyszerűen bukjuk a pénzt. Magyar EP-képviselőként alapvető elvárásom a kormány felé, hogy mielőbb érdemben és részletesen közölje a nyilvánossággal: milyen prioritások és milyen célkitűzések mentén kívánja felhasználni az RRF keretében rendelkezésre álló hitelkeret forrásait, miként akarja még a határidő előtt érdemben lefolytatni a társadalmi konzultációt és milyen szakmai, illetve civilszervezeteket kíván bevonni a hiteligénylés előkészítésébe. De leginkább az az elvárásom a magyar emberek egyik megválasztott képviselőjeként, hogy legyen végre egyszer felelőse annak, amit a magyar kormány az uniós források kapcsán művel. Tudhatóan többféle döntési szinten kezelik a brüsszeli támogatások kérdését és láthatóan tizenhárom éve semmiért nem vállalják a felelősséget. Világos tájékoztatást, érdemi konzultációt és a hitelkeret jelentős részéből a közegészségügyi ellátás valós fejlesztését várom el a kormánytól. Ez a minimum.

UJHELYI, A BÁTOR

Ujhelyi István, az MSZP (egyetlen) európai parlamenti képviselője büszkén jelentette be a héten: mer egyetérteni az Orbán-kormánnyal, az Európai Bizottság javaslata az Oroszországgal szembeni olajembargóra Magyarország számára elfogadhatatlan. Ezt a véleményét a Bizottsággal is tudatta.

Mint ismeretes, a Bizottság a tárgyalások jelenlegi állása szerint az orosz olajszállításoktól különösen függő három volt szocialista országnak, Csehországnak, Szlovákiának és   Magyarországnak egy-két év haladékot adna az embargó érvényesítésére. Ez alatt az idő alatt át lehetne állítani a finomítókat a más forrásból származó kőolaj feldolgozására. (Mellesleg Németországnak az egykori NDK Schwedtben levő finomítójában, illetve Ausztriának a schwechati finomítóban ugyanezt kell tennie, azok is orosz kőolajat dolgoznak fel, és ők még sem kérnek haladékot.)

Az Oroszországgal szembeni szankciók azon európai országok számára, amelyek intenzív kereskedelmet folytatnak Oroszországgal, áldozatvállalást jelentenek, nem is kicsit.

Mégis vállalják, mert abból indulnak ki: Ukrajna az orosz támadással szembeszállva nemcsak önmagát védi, hanem bennünket is, a nyugati demokráciák összességét, és ezért erkölcsi kötelességünk gazdasági szankciókkal és fegyverszállításokkal támogatni ebben. Ausztria és Olaszország sokáig húzódozott, de ma már belátják ezt.

Orbán álláspontja gyökeresen eltér ettől. Szerinte az orosz-ukrán háború

„nem a mi háborúnk”, nekünk ahhoz semmi közünk.

Hogy ebben az álláspontban mi a szerepe konkrétan annak, hogy meghitt kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyinhoz, – és mi általában annak, hogy nem tesz különbséget demokratikus országok és önkényuralmi rendszerek között (ha csak annyiban nem, hogy az utóbbiakban „inkább otthon érzi magát”), tulajdonképpen mindegy. A lényeg, hogy számára semmi alapja annak, hogy Magyarország bármilyen értelemben szolidáris legyen a harcoló Ukrajnával. Ebből viszont logikusan következik az, hogy nem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, illetve átengedni fegyverszállításokat a magyar-ukrán határon. Ugyanígy következik belőle az, hogy nem hajlandó olyan szankcióra, olyan olajembargóra, amely Magyarország számára kétségtelenül áldozatvállalást, az orosz olajimporthoz képest veszteséget jelentene. Orbántól az igazat megvallva nem is várhatunk mást. Az sem kérdéses, hogy ennek az álláspontjának van Magyarországon támogatottsága:

ki akarna többet fizetni a fűtésért, az áramért, az üzemanyagért?

A kérdés mármost az, hogy ha Ujhelyi egyetért Orbánnal abban, hogy az olajembargó Magyarország számára elfogadhatatlan, akkor egyetért-e Orbán két megelőző állításával: azzal, hogy az orosz-ukrán háború „nem a mi háborúnk”, semmi közünk hozzá, abban semlegesnek kell maradnunk, és azzal, hogy el kell utasítani Ukrajna támogatását fegyverszállításokkal. Ezekben a kérdésekben nem hallottam Ujhelyit nyilatkozni, bár némi támpontot ad, hogy az Országgyűlésben az ellenzéki képviselők nagy többsége, köztük Ujhelyi pártjának, az MSZP-nek valamennyi jelen levő képviselője igennel szavazott arra a politikai nyilatkozatra, amelyben elutasították az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást. A kérdés tehát az, hogy mi mindenre terjed ki Ujhelyi bátor egyetértése Orbánnal?

Ujhelyi: a harmadik oltás megoldás lehet

Írásbeli megkereséssel fordult Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az Európai Bizottság illetékeseihez annak érdekében, hogy azok a keleti vakcinával oltott magyar állampolgárok, akik a hamarosan megnyíló lehetőség részeként harmadik oltásnak egy európai engedéllyel rendelkező vakcinát – például Pfizert – kapnak, automatikusan részesei lehessenek az egységes, digitális covid-igazolvány rendszerének.

Jelenleg akiket a kínai Sinopharmmal vagy az orosz Szputnyikkal oltottak be, azoknak nem mindenhol fogadják el automatikusan az oltási igazolásait és így csak jelentős nehézségek, illetve költségek árán tudnak külföldre utazni tanulás, munkavállalás vagy épp kikapcsolódás céljából.

Január óta rendszeresen figyelmeztették a kormányt arra, hogy az Európai Unió nem fogja automatikusan elfogadni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező keleti vakcinákat, a kormány mégsem gyakorolt nyomást az érintett gyártókra annak érdekében, hogy mielőbb beadják kérelmüket és a vonatkozó, teljes dokumentációt.

„Ennek ellenére az oltási kampányban túlzottan is a keleti vakcinákat nyomta a kormány, nyilván ez volt egy speciális kormányzati kör érdeke; rengetegen nyerészkedtek az át nem gondolt hazai oltási akción”

– fogalmazott a szocialista politikus. Ujhelyi István rámutatott, annak ellenére a keleti oltóanyagokat erőltette a kormány – még a most sok esetben védettség nélkül maradt idősebb korosztály esetében is -, hogy tudható volt: májustól tömegével fog rendelkezésre állni a nyugati oltóanyag, így a legveszélyeztetettebb korcsoportoknak ezt is adhatták volna az oltási kampány elején. Az MSZP EP-képviselője szakértői adatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy 300-500 ezer olyan magyar polgár van, aki védettnek gondolja magát, de a Sinopharm (idősebbek esetében igazolt részbeni) hatástalansága miatt valójában védtelenül várhatja a negyedik hullámot.

„Éppen ezért helyeslem, hogy a kormány végre engedett a nyomásnak és augusztustól megnyitja a harmadik oltás lehetőségét minden állampolgár számára.

Ezzel lehetővé válik, hogy aki keleti oltóanyagot kapott, az most az EMA által engedélyezett vakcinát kaphasson, így már részesei lehetnek-e az európai, egységes covid-igazolvány rendszerének. Én erre tettem javaslatot a döntéshozóknál” – fogalmazott Ujhelyi István.

Jelenleg erre nincs érvényes uniós szabály, hiszen egyedül a magyar kormány lóg ki a közös, uniós megoldásokból. Az MSZP EP-képviselője hivatalos levelében arra kérte az Európai Bizottság vezetőit és illetékes biztosait, hogy azok az állampolgárok is részesei legyenek az egységes, uniós covid-igazolvány rendszerének, akik két keleti után egy uniós oltóanyagot is kapnak.

„Ugyanezt várom a kormánytól is, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

A kormány hibázott, de a rendbetétel közös ügyünk”

– tette hozzá Ujhelyi István.

Gulyás, Jourová, Barley és a nem kettős mérce

Jót háborgott Gulyás miniszter szokásos, a szerdai kormányülést követő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kormányunk haragját két derék politikus asszonyra, a cseh EU-biztos Věra Jourovára (Figyelem! Nem Jurova a helyes olvasás, franciásan, hanem Jourová, ahogy leírva van!) és a német szociáldemokrata Katarina Barleyra (neki édesapja után angol a vezetékneve), aki korábban igazságügy-miniszter volt, ő vezette a német szociáldemokraták listáját a tavalyi EP-választáson, és most – mint Dobrev Klára – az EP alelnöke.

A háborgás oka nyilvánvalóan az Európai Bizottság jogállamisági jelentése, amelyet az Orbán-kormány természetesen elutasít. Pedig a jelentés éppen azért született, hogy ne lehessen kettős mércéről beszélni: mind a huszonhét tagállam gyakorlatát egységes mércével vizsgálta a bizottság, és ezen az egységes mércén lett a legrosszabb az Orbán-rendszer jogállamisági bizonyítványa.

Věra Jourová a Spiegelnek adott interjújában ennek a jelentésnek a lényegét foglalta össze azzal a mondattal, hogy Orbán, miközben illiberális demokráciát hirdet, beteg demokráciát (ill democracy) épít, ami mellesleg igazán nagyvonalú értékelés, hiszen

valójában a magyar demokrácia már nem beteg, hanem halott.

Ezt tartja Orbán és csapata olyannyira sértőnek, mégpedig nem önmagukra, az Orbán-kormányra, hanem „Magyarország polgáraira” nézve, hogy Jourová lemondását, illetve a Bizottság elnökétől a felmentését követeli, és durcásan hozzátette:

„A magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban nem hajlandó Jourová biztossal tárgyalni, hogy ha az Európai Bizottság elnöke nem váltja le, akkor sem.”

És mit követett el Katarina Barley?

Ő annyit mondott Orbánra (és nem Magyarországra, Lengyelországra pedig végképp nem), hogy „Ki kell őt pénzügyileg éheztetnünk“. (Wir müssen ihn aushungern finanziell.) Ez a mondat a következő szövegrészben hangzott el:

„Orbán nyomást akar gyakorolni a Parlamentre, és a Tanácsra is.

Mindenki a pénzre vár, én pedig egyszerűen odaállok és elveszem a levegőt, Ti pedig semmit sem tehettek, olyan erős lesz a közvélemény nyomása, hogy a végén engednetek kell. (…) Ki kell őt pénzügyileg éheztetnünk. Neki is kell a pénz. És ha azt mondjuk, hogy akkor te sem kapsz pénzt, akkor a végén ezen vagy azon a ponton, gondolom, engedni fog. Ehhez persze szükség van valamennyi támogatásra a közvéleménytől is, hogy az ne sürgesse a gyors megoldást. Hét évre kell most a dolgokat rögzítenünk. Ha most lemondunk a jogállamiságról, akkor további hét évre olyan viszonyok alakulnak ki az EU-ban, amit a polgárok sem szeretnének nálunk, hiszen az adóbefizetéseik olyan rezsimekhez kerülnének, mint Orbáné és Kaczyńskié, ahol mindenekelőtt a saját zsebükbe tömik a pénzt, országukat pedig olyan demokráciává teszik, amelynek az EU értékeihez már semmi köze nincs.“

Majd még hozzáteszi:

„[Orbán] egyáltalán nem akar kompromisszumot kötni, ő ki akarja játszani az EU-t. Ezért lenne annyira fontos, hogy ezen a ponton egyszer kemények legyünk és azt mondjuk, hogy ha az országodat, ahogy ő nevezi, illiberális demokráciává változtatod, Věra Jourová szavaival beteg demokráciává, akkor nem kapsz pénzt.“

Az Orbán kiéheztetéséről szóló mondatra volt képes Gulyás a sajtótájékoztatón ilyeneket mondani: „Egyébként, amikor a lengyelek német politikustól azt hallják, hogy ki akarják őket éheztetni, akkor rossz történelmi emlékeik lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy akiről beszélünk, csak hogy a totalitárius rendszerekhez milyen az illető alelnök asszonynak, volt igazságügy-miniszternek és volt SPD-főtitkárnak a hozzáállása, talán néhány évvel ezelőtt egy Marx-szobrot koszorúzott és ennek társaságában mai napig is látható, amint a Marx-szoborra mosolyog. Tehát aki az egyébként a politikai antiszemitizmust a közéletbe behozó Marx szobrát németként megkoszorúzza, az, úgy gondolom, hogy az alapvető emberi jogokkal először neki kellene saját magára vonatkoztatva foglalkozni. Arról már nem is beszélve, hogy mégis csak egy tömeggyilkos eszmének a szülőatyjáról beszélünk. Úgy hogy ez a fajta arrogancia és kettős mérce, az jól jellemzi a német szociáldemokratákat.”

Ugyan minek tanult meg Gulyás jól németül, ha nem tudja, hogy Marxot mint tudóst és mint

a modern német szociáldemokrácia megalapítóját Németországban változatlanul becsben tartják,

s nem teszik felelőssé a szovjet rendszerek szörnyűségeiért. Hogy milyen gondolati összefüggés van Marxnak a polgári demokráciát sok helyen elutasító felfogása és a kommunista rendszerek lenini elmélete és gyakorlata között, arról elmélettörténészeknek érdemes eltöprengeni (meg is teszik), de magát a modern szocialista gondolkodást, amely nélkül a munkásság emancipációjához sosem jutott volna el a nyugati világ, s a modern jóléti állam aligha jött volna létre, tömeggyilkos eszmének nevezni vagy súlyos tudatlanságra, vagy végletes elvakultságra vall. És a megoldás?

Gulyás elismételte a brüsszeli csúcs előtt Orbán által tett javaslatot:

„Az Új Nemzedék Alappal kapcsolatban az a magyar kormány álláspontja, hogy jó lenne ezt a felelőtlen vitát, ami a támogatások kifizetését a déli tagállamok számára is lehetetlenné teszi, elkerülni, végrehajtani az állam- és kormányfők között létrejött megállapodást. Ha azonban ez nem megy, ezt kormányközi alapon is végre lehet hajtani.

… Hogy ha azok az államok, amelyeket a sajtó fukarnak nevezett el, és amelyek sohasem támogatták teljes szívvel a magállapodást, továbbra is úgy gondolják, hogy a jogállamiságra hivatkozással az egész alap működése megakadályozható, akkor keressünk más megoldást, akkor helyezze a többi tagállam kormányközi alapra ezt a megállapodást.

Ebben az esetben Magyarországra a költségvetés vonatkozik, a Next Generation Fund pedig, tehát az Új Nemzedék Alap nem vonatkozik, és akkor kormányközi alapon ezt végre lehet hajtani, és a jogállamisági vitákat zárójelbe lehet tenni, a déli államoknak pedig segíteni lehet.”

Ezzel az ötlettel „csak” az a probléma, hogy az Európai Parlament nagy többsége és számos kormány nemcsak a járvány utáni helyreállítást szolgáló alapból nyújtott támogatásokat és hiteleket, de az EU-költségvetésből folyósított szokásos támogatásokat is jogállamisági feltételekhez kívánja kötni. Erre is vonatkozik a német elnökség erősen felpuhított javaslata is, amelyet Barley az interjúban bírál.

Orbánnak tehát ahhoz, hogy ne kelljen a jogállamisági feltételekkel szembe néznie, nemcsak a helyreállítási alapból várható pénzről, de a kohéziós támogatásokról is le kellene mondania.

Erről pedig – arra hivatkozva, hogy azok az EU alapszerződéséből következnek – nem szól az Orbán-féle „mentőötlet”. Kérdés, hogyan oldható fel akkor a feloldhatatlan konfliktus. Demokráciák és diktatúrák egészen jól tudtak egymás mellett élni a hidegháború évtizedben, és tudnak ma is, ha a Kínához és Oroszországhoz fűződő gyümölcsöző kapcsolatokra gondolunk. De hogy nemcsak egymás mellett, de együtt élni is tudnak-e az Európai Unióban – márpedig a vita erről szól –, az egyelőre nyitott kérdés.

Pénzügyileg ki kell véreztetni a renitens tagállamokat!

A Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozott az Európai Parlament egyik alelnöke, aki nem is oly rég még Németország igazságügyi minisztere volt. Katarina Barley kiemelte: Magyarországon és Lengyelországban különösen súlyos a helyzet a jogállamiság megsértése terén. Ezért össze kell kapcsolni a pénzek kiutalását a jogállami kritériumok betartásával.

„Ha most meghátrálunk, akkor hét évig marad ugyanaz a helyzet vagyis nem sokat tehetünk a renitens tagállamok ellen.” Épp emiatt elutasította a német elnökség javaslatát, amely nem tartalmaz szankciókat arra az esetre, ha valamelyik tagállam megsérti a jogállamiság kritériumait.

Az Európai parlament alelnöke hangsúlyozta: a négy nagy frakció kitart amellett, hogy szankcionálni kell a jogállamiság megsértését. Vagyis az Európai parlament csakis így szavazza meg az uniós költségvetést és a válságkezelő 750 milliárd eurós programot.

Az idő sürget

Az egész Európai Unióban katasztrofális következményei vannak a Covid-19 vírus járványnak, melynek senki sem látja a végét. Épp ennek tudatában fenyegetőzött vétóval a magyar és a lengyel kormány is, mert arra számítanak, hogy a különösen rászoruló tagállamok: Olaszország, Spanyolország, Görögország stb. ráveszik a többieket arra, hogy ne bíbelődjenek a magyar vagy a lengyel jogállamisággal hanem fogadjanak el gyorsan egy olyan költségvetést és válságkezelő programot, amely életmentő a legtöbb tagállamnak. Merkel kancellár is épp erre hivatkozva készítette el a kompromisszumos javaslatot, melyet egyelőre mind az Európai Parlament mind pedig a renitens államok bírálnak.

Az Európai parlament német alelnök asszonya azonban rátapintott a magyar és a lengyel kormány gyenge pontjára: európai pénzek nélkül ez a két állam aligha tudna megbirkózni a minden eddiginél súlyosabb gazdasági és társadalmi válsággal, melyet a Covid-19 járvány okozott.

Orbán sikeres a jogállam leépítésében

Szerdán ismerteti a jogállamiság helyzetét az Európai Unióban Vera Jourova, akinek a kirúgását követelte a magyar miniszterelnök. Az Európai Bizottság alelnöke , aki a közös uniós értékek betartásáért és az átláthatóságért felel Brüsszelben, úgy nyilatkozott a Der Spiegelben, hogy a magyar demokrácia beteg, mert a hatalom tudatosan leépíti a jogállamot és korlátozza a sajtószabadságot.

Az Európai parlament és a brüsszeli bizottság úgy akarta rákényszeríteni Orbán Viktort az uniós normák betartására, hogy az uniós pénzekkel kötötte volna össze ezt. Hétfőn a német elnökség olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, mely lényegében elvetette ezt az összekapcsolást. A javaslat, mely magán viseli Merkel kancellár kézjegyét, azt célozza, hogy minél gyorsabban elfogadják az uniós költségvetést és a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot. Január elsején már szeretnék elkezdeni a kifizetéseket, de Berlinben realisták: máris jelezték alighanem csúszni fog a költségvetés és a válságkezelő program elfogadása hiszen valamennyi uniós tagállam parlamentjének el kell fogadnia azt – az Európai parlamentről már nem is beszélve.

Miért sikeres Orbán?

Egyrészt, mert az ellenfeleinél sokkal jobban ismeri az uniós döntéshozatali mechanizmust, mert csaknem harminc éve jár Brüsszelbe. A kilencvenes években ő volt a magyar parlament uniós bizottságának elnöke – az akkor még liberális Fidesz színeiben.

Másodsorban Orbán az elsők között vette észre, hogy a globalizáció óriási változásokat indít el a társadalmon belül – megnövelve a jövedelem különbségeket. Trump ugyanerre érzett rá később. Ezért is nevezte Steve Bannon Orbán Viktort „Trump előtti Trumpnak”. A globalizáció veszteseinek félrevezetése az egyik legfőbb fegyvere Trumpnak és Orbánnak. Az USA elnöke Kínát bírálja, a magyar miniszterelnök az Európai Uniót. A cél közös: elkerülni azt, hogy valaki rákérdezzen a gazdasági realitásokra. Arra, hogy miközben a lakosság döntő többségének életszínvonala stagnál vagy még csökken is, addig az elit jövedelme csillagászati magasságokba emelkedik. Az egyenlőtlenség növekedése mindenütt megmutatkozik: a Covid-19 világjárvány idején elsősorban a szegények halnak meg!

Ha Trumpnak sikerül bejuttatnia a Legfelső Bíróságba konzervatív katolikus jelöltjét, akkor ezzel évtizedekre meghatározhatja az USA jogrendjét. Ez nemcsak az abortusz tilalmát eredményezheti, de mindenfajta állami szerepvállalás csökkentését is a szegényebb néprétegek érdekében. Ezért kívánja mindenáron Trump győzelmét a magyar miniszterelnök, aki szövetségest lát az USA elnökében Brüsszellel szemben.

Orbán – Frankenstein

„Dr. Frankenstein egy olyan szörnyet hozott létre, amelynek a testrészei külön-külön rendben vannak. Csak az egész az, ami problematikus!” – így jellemezte a nemzeti együttműködés rendszerét Rui Tavares, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A portugál politikus volt az az Európa Parlamenti képviselő, akit megbíztak azzal, hogy elkészítse a jelentést a magyar demokrácia állapotáról 2012-ben. 2010 óta a magyar demokrácia állaga folyamatosan romlik – ebben megegyeznek azok, akik elmondták a véleményüket a Politiconak. Az Európai Unió a hónap végéig terjeszti elő álláspontját a 27 tagállam belső helyzetéről, a jogállami normák betartásáról. Bár vizsgálat csak két tagállam: Magyarország és Lengyelország ellen folyik, de sokan vérszemet kaptak amikor látták, hogy Orbán Viktor meg tudja valósítani autokrata elképzeléseit annak ellenére, hogy Brüsszel ezeket határozottan ellenzi.

Miért nem tudja Brüsszel megállítani Orbánt?

A Politico összeállításában a nyilatkozók többsége ennek okát elsősorban abban látja, hogy a Fidesz még mindig tagja az Európai Néppártnak, amelynek a frakciója a legerősebb az Európai parlamentben. Barroso egykori bizottsági elnök szerint ennek nem volt jelentős szerepe, de az összes többi nyilatkozó másképp látja az ügyet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a migráns politika megítélésében Orbán sok politikai szövetségest szerzett az Európai Unióban, és ez elősegítette az autokrata rendszer megteremtését Magyarországon.

Német támogatás

A Politico nem foglalkozik a gazdasági érdekekkel pedig ezek meghatározóak Orbán Viktor politikai pályafutásában. A magyar miniszterelnök kivételesen szoros kapcsolatot épített ki a német autógyárakkal, melyek munkahelyek ezreit teremtették meg Magyarországon. Az Audi és a Mercedes jelentős kormányzati támogatásban részesül, cserébe viszont Merkel kancellárt arra ösztönzik, hogy fogadja el Orbán politikáját. Ennek a támogatásnak meghatározó szerepe van a magyar miniszterelnök Európa politikájában, amely szemben áll Brüsszellel. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a németek befolyása az Európai Unióban meghatározó. Amíg ők megtalálják a számításukat Magyarországon addig az uniós bírálatoknak nemigen lesz foganatja. A mostani gazdasági válság felboríthatja ezeket a számításokat, de amikor egész Európa 1945 óta a legnagyobb krízissel kénytelen szembenézni akkor a magyar jogállamiság kérdése aligha képez majd abszolút prioritást Brüsszelben.

A mentőcsomag túl fontos ahhoz, hogy a jogállamisághoz kössék

Az Európai Parlament össze akarja kötni a válságkezelő mentőcsomagot a jogállamisággal, melyet Brüsszel szerint Magyarországon és Lengyelországban megsért a kormány.

A liberális Die Zeit véleménye az, hogy a pénzt, melynek a kiosztása sürgős, nem lenne jó politikai feltételekhez kötni, mert egész Európa egy óriási válság kellős közepén van. Minden bizonnyal ez Angela Merkel kancellár véleménye is, aki a vonakodó német elittel elfogadtatta a mentőcsomagot.

„Most nem késtünk el, időben döntöttünk a mentőcsomagról!”

– büszkélkedett joggal a brüsszeli bizottság elnökasszonya. Csakhogy a döntést még jóvá kell hagynia nemcsak az Európai Parlamentnek, de a tagállamok parlamentjeinek is. Ez zsarolási potenciált jelent Lengyelország és Magyarország kormánya számára.

Az idő pénz – ez még soha ennyire nem volt igaz. Ezért most a két renitens tagállam jogállamisága másodrangú kérdés. Különben pedig az autokrata rezsimek nem állnak jól – mutat rá a Die Zeit, amely felidézi Románia egykor erős emberének a bukását. Dragnea úgy irányította Romániát mint Kaczynski Lengyelországot. Még azt is el tudta érni, hogy egyik fő ellenfelét, Laura Codreanu-Kövesi korrupcióellenes főügyészt menesszék Bukarestben.

Most viszont mi a helyzet?

Dragnea börtönben míg Laura Codreanu-Kövesi az Európai ügyészség vezetője. Vagyis az idő egyáltalán nem biztos, hogy a jogállamiságot tudatosan megsértő populista rendszereknek dolgozik – véli a liberális Die Zeit.

Az EU segít a válság miatt kieső bérek pótlásában

Az Európai Unió eddig 2000 milliárd forintos támogatást nyújtott hazánknak a járvány és a válság kezeléséhez, most azonban egy újabb, ennél is nagyobb európai segítség körvonalazódik. – Jelentette ki a Demokratikus Koalíció képviselője Dobrev Klára, az EP alelnöke.

Az EU foglalkoztatásért felelős biztosa az Európai Munkahelyvédelmi Alap létrehozására tett javaslatot. Erre az EU 100 milliárd eurót szán, ebből lehetne megvédeni a magyarok munkahelyeit és pótolni a kieső fizetésüket.

A Demokratikus Koalíció támogatja az európai polgárok, köztük a magyarok fizetésének pótlására javasolt európai intézkedéseket. Nekünk, magyaroknak is jár, hogy járvány idején ne bocsássanak el senkit, hogy ne maradjon senki fizetés nélkül. A DK szerint ha Orbán Viktornak egy kicsit is fontos Magyarország és a magyarok élete, akkor támogatnia kell az uniós javaslatot, hogy a bajba került magyar dolgozók európai segítséggel jussanak fizetéshez. Ez lenne a minimum azok után, hogy ma az Orbán-kormány az egyetlen Európában, amely egyáltalán nem pótolta az emberek kiesett fizetéseit. Ha már Orbán és a kormánya nem segített, legalább hagyja, hogy az EU segítsen!

Miniszter asszony, ideje lenne beszélnie a sajátjaival!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb látványosnak és emberinek szánt kisfilmben jelentette be, hogy milyen jogi lépéseket tesz, illetve milyen felülvizsgálatokat kezdeményez a nők és gyermekek kiemelt védelme érdekében.

Azt gondolhatnánk, hogy mindezt komolyan is mondja, hiszen pár napja a szakminiszterek tanácsában is a kiemelt uniós védelem szükségességéről beszélt. – ezekkel a mondatokkal kezdi Úlyhelyi István Európai Parlamenti képviselő szokásos heti nyílt levelét.

Nos, érdemes lenne ezek szerint Miniszter asszonynak mielőbb beszélnie a Fidesz EP-képviselőivel is, akikkel egykori brüsszeli asszisztensként bizonyosan továbbra is szoros kapcsolatot ápol.

A kormánypártok európai politikusai ugyanis az elmúlt időszakban hiába tehettek volna számos esetben például a nők jogaiért és védelméért, rendre épp ennek ellenkezőjeként cselekedtek.

A narancsos delegáció tartózkodott például a McAvan-Šuica jelentés tárgyalásakor, amely többek között a lányok és nők testi, illetve lelki épségének biztosítása, a gazdasági és szociális jogok, illetve a lányok és nők szerepvállalásának előmozdítása, hangjuk és részvételük erősítése mellett foglalt állást.

Tartózkodtak annál az Arena-jelentésnél is, amely a nők szegénységének és társadalmi kirekesztettségének problémáival foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Kuneva-jelentésnél, amely a súlyosan kiszolgáltatott női háztartási alkalmazottak ügyével foglalkozott.

Tartózkodtak annál a Tanácsi határozatnál is, amely sürgette a nők elleni erőszakkal szembeni tagországi fellépést.

De tartózkodtak az ENSZ nőjogi jelentésével kapcsolatos parlamenti szavazáson is, pedig tehettek volna a nemek közötti bérszakadék csökkentéséért, illetve a vidéken élő nők infrastrukturális, ellátórendszeri és gyermekgondozási hátrányainak csökkentéséért.

Végtelenül szomorú, hogy miközben Orbán Viktor „átfogó egyezséget” akar kötni a magyar nőkkel és otthon a „családbarát kormányt” hirdetik minden felületen, addig a fideszes EP-képviselők szép csendben rendre a családanyák és nők ellen szavaznak Brüsszelben.

Tisztelt Miniszter asszony, ideje lenne elbeszélgetnie a sajátjaival! Minden kis imázsfilm, minden mosolygó arcokkal telerakott plakát, minden szó hiteltelen ezzel kapcsolatban mindaddig, amíg az érdemi cselekvés sunyi tartózkodás marad csupán. Rendkívül sajnálatos, hogy még Ön sem támogatja a nők elleni erőszakkal szemben fellépő isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálását, de

legalább annyit megtehetne a nők és a családanyák érdekében, hogy meggyőzi a fideszes EP-képviselőket és tanácsadóikat: a nőkért és ne a nők ellen szavazzanak a jövőben az Európai Parlamentben.

Higgye el, már ez is nagy eredmény lenne. És még kisfilm sem kell hozzá.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK