Kezdőlap Címkék Elnök

Címke: elnök

Orbán boldog, mert Trump újra felhívta, de nekünk mi hasznunk van mindebből?

Másodszor kereste az Egyesült Államok megválasztott elnöke a magyar kormányfőt, aki sietett ezt elújságolni a világnak, de azt most sem közölte: miről is esett szó?

Talán nem tévedünk nagyot, ha Putyin legutóbbi rakétatámadása miatt kereste Donald Trump a magyar miniszterelnököt, aki válságtanácskozást hívott össze, és bejelentette: a magyar légvédelem riadó készültségbe kerül az ukrán határ közelében. Ezt ugyan a Kárpátalja elleni légi támadással indokolta, de az oroszok nem ezt támadták az új rakétájukkal, mely elvben nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas. Az ilyen közepes hatótávolságú rakéták alkalmazását korábban tiltották a nemzetközi szerződések Európában, de az USA felmondta ezt 2019-ben tehát még Donald Trump idejében.

Már Joe Biden idejében az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Erre Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát, a legutóbbi rakétatámadásról ezért is sietett tájékoztatni az Egyesült Államokat nehogy Washingtonban azt higgyék: nukleáris fegyvert akar bevetni.

A magyar kormány minden estre csatlakozott e tekintetben az orosz határon fekvő NATO államokhoz: Finnország, a baltiak, Lengyelország sőt Svédország is, amelyek immár reális veszélynek tartanak egy nukleáris konfliktust a NATO és Oroszország között. Putyin valószínűleg csak blöfföl, és erősíteni akarja tárgyalási pozícióját Donald Trumppal illetve Ukrajnával szemben. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők leváltott vezérkari főnöke csatlakozott azokhoz, akik szerint

“már meg is kezdődött a harmadik világháború!”

Richard C. Johnson a washingtoni hadügyminiszter egyik helyettese úgy nyilatkozott, hogy “szükségessé válhat a nukleáris stratégia felülvizsgálata.” Ezt nyilvánvalóan már csak akkor ejthetik meg amikor a Trump által kinevezett új hadügyminiszter átveszi a Pentagon irányítását. Trump azért is sürgeti a tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal, hogy elkerüljék az ukrajnai háború végzetes eszkalációját.

Scott Bessent pénzügyminiszter a Kína elleni kereskedelmi háború vezére lehet

Trump azzal bízza meg pénzügyminiszterét, hogy alakítsa ki a védővámok rendszerét, melyek elsősorban Kína ellen irányulnak. Csakhogy Trump kedvenc vállalkozója, akire az államapparátus leépítését bízta, a Tesla tulajdonosa. Elon Musk legnagyobb gyára Sanghajban működik. Amikor fogadta őt Li Csiang kínai kormányfő, akkor Elon Musk úgy nyilatkozott: ellenzi a szankciókat Kínával szemben!

Mi lesz a Magyarországon épülő óriási akkumulátorgyár – CATL Debrecen- és a szegedi BYD elektromos autógyár megítélése Washingtonban?

A kínai CATL felajánlotta: akkumulátor gyárat épít az Egyesült Államokban is – ha lesz rá fogadókészség.  Orbán Viktor talán abban reménykedik, hogy Trump vele kivételt tesz. Csakhogy Magyarország az Európai Unió tagja, a szankciók – ha lesznek – mind a 27 tagállamot érintik. Orbán Viktor és vele Magyarország nyugodtan kerülhet két szék közt a pad alá, de csak akkor, ha a kereskedelmi háború valóban kirobban az USA és Kína között.

Trump előbb valószínűleg tárgyalni akar Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Közben a kínaiak igyekeznek befolyásos támogatókat találni Washingtonban, ahol eddig elsősorban Janet Yellen pénzügyminiszterre számíthattak és egyik republikánus elődjére Hank Paulsonra, aki nyugdíjas éveiben a kínai lobby vezérévé vált az Egyesült Államokban.

Scott Bessent aligha lesz Kína nagy barátja bár korábban Soros György befektetési igazgatója volt, és a magyar származású dollármilliárdos lelkesen támogatta a kínai reformokat, Trump kijelölt kereskedelmi minisztere, Howard Lutnick lehet Elon Musk mellett Peking pártfogója a  megválasztott elnök csapatában. Howard Lutnickot az amerikai sajtó azzal gyanúsítja, hogy túlságosan is jó kapcsolatok fűzik Kínához. De hát Donald Trump is vendégeskedett a Tiltott Városban Pekingben, ahol bemutatta lány unokája videóját, melyben a 8 éves gyerek ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét.

Mai kérdés – Ön szerint 2026-os választáson a mostani 0%-ról eléri a parlamenti küszöböt jelentő 5%-os szavazatarányt?

Szombaton az MSZP megtartotta tisztújító kongresszusát, ahol megválasztották a párt új elnökségét.

A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket. Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint 2026-os választáson a mostani 0%-ról eléri a a parlamenti küszöböt jelentő 5%-os szavazatarányt?
×

Komjáthi Imre lett az MSZP új elnöke! 

0

Szombaton az MSZP megtartotta tisztújító kongresszusát, ahol megválasztották a párt új elnökségét.

A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket.

Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak. Komjáthi Imre, az MSZP új elnöke kijelentette, hogy a párt holnaptól kampányüzemmódba kapcsol, és megkezdi a felkészülést a következő országgyűlési választásokra.

A kongresszus döntése értelmében az MSZP új Országos Elnöksége az alábbiak szerint alakul:

Komjáthi Imre, elnök
Korózs Lajos, elnökhelyettes
Dr. Gurmai Zita, alelnök
Dr. Kis Andrea, alelnök
Gyuris Dávid, elnökségi tag
Hajmási Judit, elnökségi tag
Hiszékeny Dezső, elnökségi tag
Korózs Benjamin, elnökségi tag
Dr. Márton Roland, elnökségi tag
Pusztai Patrik, elnökségi tag

Dr. Hiller István, az MSZP Választmány Elnöke
Dr. Harangozó Tamás, az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság Elnöke

MSZP

A showmanből háborús elnökké – A változó Zelenszkij és új kabinetje

2019 áprilisában Volodimir Zelenszkij vállalkozót, színészt és showmant a szavazatok majdnem 75%-val Ukrajna hatodik elnökévé választották. Amikor 2019. május 20-án hivatalba lépett, így – messze a legnagyobb szavazataránnyal tette ezt, amelyet ukrán elnökjelölt valaha is kapott a választásokon.

Zelenszkij 41 évével egyben Ukrajna történetének messze legfiatalabb és legfiatalabb államfője volt – ami döntő tényező volt választási sikerében.

2024 őszén Zelenszkij sokkal idősebbnek tűnik. Mimikája és gesztusai elvesztették korábbi könnyedségüket. A 2022 előtti időszakkal ellentétben az elnök alig viccelődik. Mosolya keményebbé vált. Zelenszkij nem csak, mint minden ukrán, szenved a háborútól.

Az egykori showman egy olyan nemzet vezetésének terhét viseli, amelyet egzisztenciális fenyegetés fenyeget. Oroszország szóvivői 2022 óta többször is világossá tették, hogy elutasítják az ukránok mint önálló kulturális közösség és államnemzet létét. A világ messze legnagyobb területű államának hatalmas erőforrásait két és fél éve mozgósítják ennek érdekében. Ennek fényében Zelenszkijnek minden héten morálisan nehéz és gyakran népszerűtlen döntéseket kell hoznia.

Ma az a fő feladata, hogy meggyőzze Ukrajna szövetségeseit, hogy ne hagyják magára Ukrajnát, és elegendő fegyverrel és pénzzel lássák el.

Korábbi munkatársai úgy jellemzik Zelenszkijt, mint egy gyorsan tanuló, kíváncsi elmével rendelkező embert, aki gyorsan képes döntéseket hozni. Minden változás ellenére Zelenszkijből rendíthetetlen elszántság árad, akárcsak a háború első napján. Ma azonban Zelenszkij sokkal szenvtelenebb és komolyabb, mint hivatali idejének kezdetén. 2019-ben, a parlamentben tartott beiktatási beszédében bejelentette:

„A következő öt évben mindent megteszek, kedves ukránok, hogy ne sírjatok.

Ma már minden a puszta túlélésről szól.

Törvényes-e Zelenszkij hatalma?

Zelenszkij rendes elnöki megbízatása öt év után, 2024 májusában lejárt. Az ukrán törvények azonban – más országokhoz hasonlóan – nem írnak elő országos választásokat háború idején. Egy 2024 februárjában  – amikor a választási kampánynak meg kellett volna kezdődnie –, végzett országos felmérés szerint a megkérdezettek 67%-a elutasította az elnökválasztást háborús időszakban. 49% „biztosan nem” és 18% „inkább nem” akarta, hogy megválasszák.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukránok az orosz agresszióval szembeni ellenállása és az Ukrajna támogatására tett nemzetközi erőfeszítései miatt értékelik elnöküket.

Mindazonáltal Zelenkij népszerűsége, amely 2022 tavaszán megugrott, az elmúlt két évben ismét csökkent.

Egy 2024. május végi felmérésben 56% értékelte pozitívan Zelenszkij eddigi tevékenységét, míg 37% teljesen vagy részben helytelenítette munkáját. Az ukránok mintegy fele azt is kifogásolja, hogy az elnök nem teljesítette minden választási ígéretét. Sokan ennek okát a csapatában bizonyos korrupt vagy hozzá nem értő emberekben látják. Mások a kudarcot a 2022 óta tartó orosz teljes körű inváziónak (31%), Zelenszkij tapasztalatlanságának (27%) és az oligarchák befolyásának (26%) tulajdonítják [4].

A kommunikátor

Zelenszkij egykori szórakoztatóművészként kiváló kommunikátornak bizonyult hazájában és hazája érdekében, különösen a teljes körű invázió első évében. A teljes körű háború 2022. február 24-i kezdete után még aktívabban használta a közösségi médiát, mint korábban, hogy közvetlenül kommunikáljon a népével és külfölddel. Szóba sem került, hogy elmeneküljön Ukrajnából. Ellenkezőleg: az elnök és csapata demonstratívan lefilmezte magát a kijevi kormány székhelye előtt. Ukrajnában az államfő szinte mindennapos videokommunikációja a politikai elit és a szélesebb népesség közötti harc- és sorsközösség érzetét kelti.

Zelenszkij nemzetközi színpadon és számos ország nemzeti parlamentje előtt való megjelenései legendássá váltak. Érdekes módon ebben a kontextusban Zelenszkij 2022 márciusában az izraeli parlament, a Knesszet előtt tartott beszédét külpolitikai és retorikai szempontból az egyik leggyengébb előadásának tartják. Mindez annak ellenére, hogy Zelenszkij mind anyai, mind apai ágon zsidó származású, és családja nagy részét a holokausztban vesztette el.

Míg Zelenszkij a mai napig sikeresen kommunikál a külföldi közönséggel, addig a saját hazájában folytatott kommunikációs gyakorlatát 2023 óta egyre több kritika éri. Ukrán újságírók azzal vádolják, hogy túl sokat beszél a külföldi, nem pedig az ukrán médiának, és kerüli az olyan nehéz témákat, mint a katonai mozgósítás vagy az energiabiztonság. A vezető ukrán lap, az Ukrajinszka Pravda augusztus 27-i utolsó sajtótájékoztatóján ellenséges választ kapott az elnöktől egy, a kíséretére vonatkozó kérdés miatt.

A legutóbbi, 2024. szeptember eleji átfogó kormányátalakítással kapcsolatban is kirakatperekkel vádolták Ukrajnában. Zelenszkij megújulásról beszélt és hangsúlyozta:

„Nagyon fontos, hogy a kormányzati intézmények most a lehető legaktívabban működjenek – még aktívabban, mint korábban. Minden szinten.”

Az új miniszterek azonban nem új arcok. Legtöbbjük korábban magas pozíciót töltött be a kormányban, az elnöki adminisztrációban vagy a regionális közigazgatásban. Néhány, a kormányból elbocsátott miniszter az elnöki hivatalba költözött, így inkább politikai befolyást nyertek, mint veszítettek. A retorika és a gyakorlat közötti ilyen ellentmondások táplálják a bizalmatlanságot.

Zelenszkij és környezete

Az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnokáról, Valerij Zaluzsnijról nemrég megjelent könyvben, „A vastábornok” címűben Zaluzsnij stratégiai kommunikációs tanácsadója, Ljudmjla Dolhanovszka ismerteti Zaluzsnij katonai pályafutását. Dolhanovszka szerint Zaluzsnij parancsnoksága alatt keveset kommunikált az ukrán médiával, hogy elkerülje a konfliktust az elnökkel, aki 2021-ben nevezte ki a viszonylag fiatal vezérőrnagyot főparancsnoknak. Az elnöki hivatal folyamatosan figyeli a nézettséget, és biztosítani akarja, hogy ne legyen politikai konkurencia a hivatalban lévő elnöknek. 2022-ben, Oroszország nagyszabású inváziójának kezdete óta Zaluzsnij népszerűsége ennek ellenére gyorsan emelkedett, annak ellenére, hogy a médiában alig szerepel. Sokan ezt gyanítják, ez volt az oka annak, hogy Zaluzsnijt 2024 februárjában elbocsátották a katonai szolgálatból, és Ukrajna nagyköveteként Londonba küldték.

Egyes újságírói elméletek szerint Dmytro Kuleba volt külügyminiszter 2020-2024-es hivatali ideje alatt szintén kialakította saját népszerű imázsát. Kuleba is túl nagy publicitást szerzett, ezért váltották le. Kuleba azonban inkább külföldön élvez különösen nagy elismerést, mint itthon, és – Zaluzsnijjal ellentétben – Ukrajnán belül sem számít átlagon felüli népszerűségnek. Inkább közéleti értelmiségi, mint potenciális néptribunus. Négy és fél évnyi külügyminiszterség után Kuleba egyben a második leghosszabb hivatali idővel rendelkezik ebben az állami funkcióban. Ebben a tekintetben Kulebát csak Pavlo Klimkin volt külügyminiszter és az ő alig több mint ötéves, 2014-2019 közötti hivatali ideje előzi meg.

Az ország új vezetése

Zelenszkij 2019-es hatalomátvétele különösen átfogó volt, hiszen ő volt Ukrajna első olyan elnöke, akinek pártja abszolút többséget szerzett az ukrán egykamarás parlamentben, a Verhovna Radában (Legfelsőbb Tanács) is. Ez kezdetben lehetővé tette Zelenszkij számára, hogy figyelmen kívül hagyja az ellenzéket. Az elnöki pártja „A nép szolgái” frakciója azonban később felbomlott. A statárium miatt 2022 óta nem lehetett új választásokat tartani. Ezért elődeihez hasonlóan Zelenszkij most arra kényszerül, hogy szituációs frakciószövetségeken keresztül keressen többséget a törvényekhez.

Zelenszkij körének legellentmondásosabb figurája ma Andrij Jermak, aki 2020 februárja óta vezeti az elnöki hivatalt. Az évek során az ukrán vezetést egyre több kritika érte amiatt, hogy Jermak kezében összpontosul a hatalom – legalábbis sok újságíró és kommentátor megítélése szerint.

Jermak azt állítja, hogy csak azt teszi, amit az elnök mond neki, és Zelenszkij megerősítette ezt az állítást.

Ukrajnában azonban egyre inkább úgy látják, hogy egy meg nem választott köztisztviselő lett Ukrajna titkos uralkodója.

A 2024 szeptemberi nagy kormányátalakítást is úgy értelmezik, mint Jermak hatalmi szervek feletti uralmának megszilárdítását. Jurij Nikolov oknyomozó újságíró írt a legutóbbi kabinetátalakításról: „Ma már senki sem beszél arról, hogy kié [azaz melyik oligarcháé], ki kit nevez ki, vagy ki irányítja a [pénz] áramlását. A viták most már csak a Jermak iránti lojalitás mértéke körül forognak.„[7] Egyesek azonban üdvözlendő fejleménynek tarthatják, hogy a hatalom koncentrációja következtében csökken a konkurens iparmágnások befolyása.

Egyes esetekben úgy tűnik, hogy a szakmai tapasztalat nem játszik szerepet a kinevezéseknél. Például a diplomata és volt elnöki hivatali tisztviselő Mykola Tocsickijt nevezték ki kulturális és stratégiai kommunikációs miniszternek, noha Tocsickijnak alig van tapasztalata a kulturális ágazatban. Vitalij Koval, aki az Állami Vagyonalapból került a mezőgazdasági minisztérium élére, egy gabonakereskedelemmel foglalkozó mezőgazdasági vállalat ötéves vezetőjeként szerzett legalább némi tapasztalatot az agrárszektorban.

Az Ukrenergo állami energetikai vállalat vezetőjének, Volodimir Kudrickijnak a menesztése az utóbbi hetek talán legvitatottabb személyzeti döntése. Kudrickijt hozzáértő szakembernek tartják, aki átlátható állami vállalatot épített fel, és hatékonyan dolgozott együtt nyugati partnerekkel. A kérdés most az, hogy utódja képes lesz-e betölteni ezt a hiányt.

Másrészt, a szeptemberben kinevezett új miniszterek közül néhányat az ukrán sajtóban dicséretben részesítettek szervezőkészségük miatt. Ezek közé tartozik Herman Smetanin, az Ukroboronprom állami fegyvergyártó vállalat korábbi vezetője, akit a stratégiai iparágak fejlesztéséért felelős miniszterré neveztek ki. Olekszij Kulebát (nem rokona Dmytro Kulebának), az elnöki regionális politikai főosztály korábbi helyettes vezetőjét, aki jó hírnévnek örvend, a településfejlesztés, a területek és az infrastruktúra miniszterévé nevezték ki.

Iryna Verescsuk a miniszterelnök-helyettesi és a megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztról a szociális ügyekért felelős személyként került az elnöki hivatalba. Ő egyike azon kevés ukrán kormányalkalmazottaknak, akik releváns tapasztalattal rendelkeznek a helyi politikában. Verescsuk 2010 és 2015 között az ukrán-lengyel határon fekvő szülővárosának, Rava-Ruskának volt a polgármestere.

A Nyugaton is jól ismert Olha Stefanishyna, az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes jelenleg igazságügyi miniszter is. Ez nemcsak Stefanishyna hatókörét növelte meg, hanem azt is, hogy minisztériumán keresztül elő tudja mozdítani Ukrajna EU-csatlakozását. Örvendetes ebben a fejleményben, hogy két kiemelkedő ukrán politikusnő, Verescsuk és Sztefaniscsina politikailag túlélte a kormányátalakítást, és meg tudta erősíteni pozícióit.

Következtetés

A háború megkeményítette Zelenszkijt – ez jól látszik az arcán és a testbeszédén. Zelenszkij tévésztárként szerzett tapasztalatai hasznos szerepet játszottak a nemzetközi támogatás és az ukrán ellenállás ösztönzésében. Most azonban, hogy a védekező harc kimerítő háborúvá vált, másfajta vezetésre van szükség. A fenntartható erőforrás-mobilizáció és -gazdálkodás a legfontosabb. Ehhez Zelenszkijnek más apparátusra van szüksége, mint három évvel ezelőtt. Ukrajna számára döntő kérdés, hogy a közelmúltbeli vezetőváltás megfelel-e ennek a kihívásnak.

Magának Zelenszkijnek is más vezetővé kell válnia, mint amilyen a háború elején volt. A lakosság többsége még mindig támogatja őt megkérdőjelezhetetlen állhatatossága és nyilvános jelenléte miatt.

Ugyanakkor egyre nagyobbak a kétségek, hogy Zelenszkij megfelelő választás-e államfőnek az Oroszországgal való hosszú konfrontációra – ez a szkepticizmus többek között Zaluzsnij tábornok nagy népszerűségében is kifejeződik. Eddig Zelenszkij tanulási és alkalmazkodási képessége hasznosnak bizonyult. Talán ez teszi majd alkalmassá arra is, hogy betöltse új hadvezéri szerepét.

Az elemzés elkészítésébe társszerzőként Julia Kazdobina a kijevi „Ukrán Prizma” Külpolitikai Tanács biztonsági tanulmányok programjának vezető munkatársa is közreműködött.

Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Ez nálunk és nemcsak nálunk lehetetlen lenne! Még az Egyesült Államokban sem igen elképzelhető a közeli jövőben. Mexikóban viszont ez immár realitás: Claudia Sheinbaum nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást Mexikóban, amely az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a világ legerősebb gazdasági szövetségét alkotja.

Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.

Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”

A Nobel díjas elnök asszony

Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.

Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már

2007-ben elnyerte a Nobel békedíjat az a környezetvédő szervezet, melynek Sheinbaum asszony az egyik vezetője volt.

A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.

Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.

Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.

Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.

Orbán török barátja gyengélkedik

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

A német elnök nem jön Budapestre

Steinmeier elnök felkereste mind a három másik visegrádi államot, de Magyarországot mellőzi. Orbán Viktor ugyanis intenzíven beavatkozott a német belpolitikába a migráns válság idején, és ezt nem felejtik el neki. A másik ok: Orbán Brüsszel ellenessége elfogadhatatlan Berlin számára. Merkel kancellár még mentegette Orbán Viktort, de az utóda már nem fogja. Németországban a hónap végén rendezik meg a választásokat.

Steinmeier elnök stratégiai szövetségesnek nevezte Szlovákiát Pozsonyban. Ez szólt annak, hogy a két állam között igen szoros a gazdasági kapcsolat, de annak is, hogy Szlovákiában megbuktatták a nemzeti együttműködés rendszerét.

Caputova szlovák elnök ennek a mozgalomnak az élén állt és elmondta a német államfőnek, hogy megkezdődött a közélet megtisztulása Szlovákiában.

A harmadik rendőrfőnök távozik másfél éven belül

Szlovákiában azért mondott le a rendőrség vezetője, mert az ügyészség korrupciós vizsgálatot inditott ellene. A belügyminiszter közölte, hogy ő bízott a rendőrfőnökben és nem tervezte a menesztését. Kormányválság is kialakulhat, mert a titkosszolgálat vezetője körül is hasonló botrány kerekedett Szlovákiában.

A most távozó rendőrfőnök elődjét letartóztatták korrupció gyanújával, majd a börtönben öngyilkosságot követett el. A rendőrség presztízse a mélyponton Szlovákiában, ahol meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét – a rendőrség tudtával sőt lehet, hogy aktív közreműködésével. Emiatt ül a börtönben az akkori rendőrfőnök, Tibor Gaspar.

Az oknyomozó újságíró azt próbálta meg felderíteni, hogy miképp nyúlja le az olasz maffia segítségével az uniós pénzeket Fico kormányzata. Az ügybe belebukott az egész hatalom.

A választásokon győzelmet arató ellenzék gyenge koaliciót hozott létre, amely egymással is marakodik, de megkezdte a rendőrség és a titkosszolgálat megtisztítását.

A titkosszolgálat ex vezetője is előzetesbe fogvatartásba került, de hamarosan kiengedhetik, mert az ügyészség ejtette az ellene felhozott vádakat. A kormány koalíció több pártja is felvetette az új választások lehetőségét, de jelen pillanatban ennek kicsi a valószínűsége, mert a mostani ellenzék jutna hatalomra. Jelenleg ugyanis Pellegrin ex miniszterelnök pártja a legnépszerűbb és Fico korábbi kormányfő pártja a harmadik. Ha ketten összefognának, akkor visszakerülnének a hatalomba azok, akiket a közvélemény jó része felelősnek tart a kormánykritikus újságíró meggyilkolásáért Szlovákiában.

JOE BIDENT MEGVÁLASZTOTTÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 46. ELNÖKÉVÉ

Joseph Robinette Biden Jr.-t választották szombaton az Egyesült Államok 46. elnökévé, aki a politikai normalitás és a nemzeti egység szellemének helyreállítását ígérte a tomboló egészségügyi és gazdasági válságokkal szemben.

Rövid nyilatkozatában, amelyet Pennsylvania adott a győzelem szempontjából döntő választói szavazatok után, Biden a bajok orvoslására és egységre szólított fel. „A kampány lezárultával itt az ideje, hogy a haragot és a kemény retorikát magunk mögé állítsuk, és nemzetként egyesüljünk” – mondta. Mi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok. És nincs semmi, amit ne tehetnénk, ha együtt csináljuk.”

Az amerikai republikánus képviselő, Pramila Jayapal nyilatkozatában kijelentette, hogy az eredmények „bebizonyítják, hogy a demokráciánk továbbra is működik, és hogy a hatalom mindig a szavazatok erején keresztül az embereké.”

Jayapal, szintén gratulált Harrisnek, mint első nőnek, dél-ázsiai amerikai és fekete asszonynak, akit alelnöknek választottak.

„Várom, hogy együtt dolgozhassak mindkettőjükkel annak érdekében, hogy ne csak a veszélyes elnök és korrupt kormányzata által okozott károkat orvosolhassuk, hanem Amerikát is igazságosabb pályára állítsuk” – mondta Jayapal.

Barack Obama volt elnök és Mitt Romney szenátor, a 2012-es elnöki verseny versenyzői gratuláltak Joe Biden megválasztott elnöknek és Kamala Harrissel megválasztott alelnöknek. Obama szerint „nem lehet büszkébb”, ha gratulál a párnak.

Obama szombati nyilatkozatában azt mondja, hogy Biden „megkapta, amire szüksége van egy elnöknek, és már úgy is viselkedik”, mert a Fehér Házba lépve „olyan rendkívüli kihívások sorozatával néz szembe egyetlen szembe mit előtte egyik elnök sem”.

Romney, a utahi republikánus szombaton tweetjében, köszöntötte Bident és Harrist „jóakaratú és csodálatra méltó jellemű emberekként” jellemezte a győzteseket. Azt írja: „Imádkozunk, hogy Isten megáldja őket az elkövetkező napokban és években.”

Romney, Donald Trump elnök leghangosabb kritikusa a Republikánus Párt keretein belül pénteken kijelentette, hogy Trump „károsítja a szabadság ügyét”, és „romboló és veszélyes szenvedélyeket gyújt fel” azzal, hogy alaptalanul állítja, hogy a választásokat elcsalták és ellopták tőle.

Az MTA bizonyítványa

A Magyar Tudományos Akadémia új elnökének megválasztotta Freund Tamás akadémikust, agykutatót, eddigi alelnökét. A járvány miatt online szavazás volt, kedden délután hozta nyilvánosságra az eredményt az MTA hivatala. Volt ellenjelölt is Pléh Csaba pszichológus–nyelvész, az MTA korábbi főtitkára személyében. Freund nemzetközi hírű tudós, megkapott minden elképzelhető díjat és kitüntetést, igazán méltó a tisztségre. A hírnek itt akár vége is lehetne.

Csakhogy Freund akadémikus néhány hónapja írt egy levelet Orbán miniszterelnöknek, amelyben kifejezésre juttatta ellenérzéseit a kormányt bíráló egynémely társadalomtudósokkal szemben. Azóta többször is beszélt hasonlókat. A napokban a Mandiner című Fidesz-barát hetilapnak nyilatkozott, és kijelentette:

“Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”

Csaba László közgazdász akadémikus a Klubrádióban elmesélte Bolgár Györgynek, hogy ő több alkalommal is figyelmeztette Freundot, hogy ezek az állításai megalapozatlanok. A jelek szerint hiába. Azok a neves kutatók, akik manapság az Orbán-rendszert bírálják, többségükben már régen rendszeresen publikáltak vezető külföldi folyóiratokban jóval az Orbán-korszak előtt, nemzetközi hírüket többnyire még a szocialista rendszer kritikai elemzésével szerezték. Még a választást megelőzően hatvanhét tudós nyílt levélben fordult Freundhoz, és újra figyelmeztette őt nyilatkozatának megalapozatlanságára, illetve kérte, hogy mondjon példát arra, amit a társadalomtudósokról állít. Freund természetesen nem válaszol.
Két dolog érdekes ebben a történetben. Az egyik: a nemzetközi hírű agykutató akadémikus, akit tudományos pályájára tekintettel minden tovább nélkül lehetne az MTA elnöke, fontosnak tartja, hogy nyilvánosan támadja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, így fejezve ki a miniszterelnök iránti lojalitását. Ez engem arra emlékeztet, amikor a Rákosi- vagy a korai Kádár-korszakban mindenkinek, aki valamilyen előmenetelre, de legalábbis elért pozíciójának megtartására vágyott, föl kellett állni a taggyűlésen, a munkaértekezleten, a szakmai rendezvényen, nyilatkoznia kellett az újságban, és hitet kellett tennie a párt és a kormány mellett, meg kellett bírálnia – időponttól függően – a revizionistákat, az imperialistákat, a szociáldemokratákat, az elhajlókat, vagyis az aktuális ellenséget.
Freund nyilvánvalóan okos ember, mégpedig nemcsak az agykutatásban, de a közéletben is, és úgy ítéli meg a mai magyarországi közállapotokat, hogy ahhoz, hogy az MTA elnöke lehessen, mégpedig sikeres elnöke, ahhoz ilyen nyilatkozatot kell tennie, nem is egyszer. Tisztában van vele, hogy lesznek a tudományos életben, akik emiatt megvetik őt, és ennek ellenére ezt tartja célszerűnek.

Ennél keményebb ítéletet nem is mondhatna Orbán rendszeréről.

A másik érdekes dolog: noha sokan megvetik őt emiatt, az akadémiai közgyűlés többsége rá szavazott. Pedig volt ellenjelölt. Naiv ember azt gondolhatná, hogy az idézett nyilatkozattal az elnökjelölt elvágja magát tudóstársainál, és elveszíti a választást. Nálunk az ellenkezője történt, a közgyűlés többsége szavazatával honorálta ezeket a nyilatkozatokat. Több jelölt esetén az akadémikusok többsége – nem először, ugyanez történt Pálinkás József megválasztásakor is 2008-ban – arra szavaz, akit a leendő miniszterelnök illetve aktuális miniszterelnök hívének, jelöltjének gondol. Kormánybarát akadémiai elnöktől várják, hogy a kutatóhálózatától megfosztott tudós testület élén megvédi azt, ami az Akadémia pozíciójából megmaradt, megőrzi az akadémikusok privilégiumait

Ők is kimondták a maguk ítéletét.

Orosz nyelvújítás

Tanultam egy új orosz szót. A régi, megbízható Hadrovics–Gáldi nagyszótárban hiába kerestem. Azt hiszem, nemcsak nekem új, de az oroszoknak is. Úgy szól: обнуление, vagyis nullásítás.

Sokat futott autók kilométer-számlálójával szoktak valami hasonlót csinálni, amikor eladják a használtautó-piacon. Most Vlagyimir Putyin elnöksége a használt autó. Januárban Putyin bejelentette, hogy módosítják az orosz alkotmányt, és azóta találgatják a szakértők: vajon hogyan oldják meg, hogy Putyin egymást követően második, összesen negyedik elnöki ciklusának 2024-es lejárta után is Oroszország ura maradhasson.
Felmerült, hogy valami új köztisztséget találnak ki neki, és abban az új tisztségben marad ő az ország első számú vezetője, miközben más lesz a névleges államfő. Az is felmerült, még hivatalos módosító indítványként is, hogy szűnjék meg az az alkotmánynak az a rendelkezése, hogy egymás után csak kétszer lehet valaki államfő. Ezt az indítványt maga Putyin utasította el a Dumában azzal az indoklással, hogy meg kell hagyni az országnak a hatalomváltás lehetőségét. Elvileg, majd valamikor, csak éppen nem most. Ezért elfogadta azt a javaslatot – melyet Valentyina Tyereskova egykori űrhajós terjesztett elő – hogy az alkotmány módosítását értelmezzék úgy, hogy ezzel új közjogi helyzet keletkezik, és újra kell kezdeni nulláról az elnöki ciklusok számítását. Feltéve, tette hozzá Putyin, hogy az alkotmánybíróság ezt az értelmezést összhangban levőnek tekinti az alkotmánnyal.

Ez iránt – hiszen Putyin saját alkotmánybíróságáról van szó – senkinek nem lehet kétsége.

A nullásítás tulajdonképpen nevetséges lenne, hiszen átlátszó módon, közép-ázsiai és afrikai diktatúrák példáját követve űz gúnyt az elnöki rendszerekben alapvető fontosságú alkotmányos rendelkezésből. Ahol a civilizált világban az államfő a végrehajtó hatalom feje, ott csak kétszer lehet betölteni az államfői tisztséget. (Egyébként ott is, ahol az államfői tisztség nem a végrehajtó hatalom része.) Nem mintha eddig bárki jogállamnak tekintette volna a putyini Oroszországot, de most látványosan leveti magáról az önkényuralmi rendszer a jogállamiság gúnyáját. Az alkotmány többi módosítása is azt szolgálja, hogy

az ország formálisan is távolabb kerüljön a nyugati típusú jogállamiságtól (kivéve egy-két szociális intézkedést, amelyek nem valók alkotmányba).

Amikor az Orosz Föderáció alkotmányát szövegezték, még bizonytalan volt, hogy sikerül-e többé-kevésbé nyugati típusú piacgazdaságot és jogállamot építeni az új Oroszországban, és ez a kérdés csak Putyin 2000-ben történt hatalomátvételével dőlt el véglegesen.
A mostani módosítás ezt teszi formálissá, azzal is, hogy Putyint, mint az egykori szovjet pártfőtitkárokat, szinte életfogytig engedi uralkodni. A további két mandátum lejártakor Putyin 84 éves lenne. Ezt a kort még senki sem érte meg hivatalban a Szovjetunió illetve Oroszország vezetői közül, s eddig amerikai vagy francia elnök sem.
Bezzeg Robert Mugabe Zimbabwéban: ő 93 évesen kényszerült távozni az elnöki tisztségből, amelyet kerek harminc évig töltött be. Persze, ha Putyin az alkotmánymódosítás, a nullásítás nyomán 84 éves koráig államfő lenne, akkor Mugabén is túltenne, mert 32 éven keresztül lenne az Orosz Föderáció elnöke (figyelmen kívül hagyva a 2008-2012-es ciklust, amikor Medvegyev volt az államfő, és Putyin miniszterelnökként irányította Oroszországot). Ezzel még Sztálinon is túltenne, aki hivatalosan (Lenin halálától) 29, és ténylegesen is (Lenin munkaképtelenné válásától) csak 31 évig volt az SZKP főtitkáraként a Szovjetunió ura.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK