Kezdőlap Címkék Elnök

Címke: elnök

Az MTA bizonyítványa

A Magyar Tudományos Akadémia új elnökének megválasztotta Freund Tamás akadémikust, agykutatót, eddigi alelnökét. A járvány miatt online szavazás volt, kedden délután hozta nyilvánosságra az eredményt az MTA hivatala. Volt ellenjelölt is Pléh Csaba pszichológus–nyelvész, az MTA korábbi főtitkára személyében. Freund nemzetközi hírű tudós, megkapott minden elképzelhető díjat és kitüntetést, igazán méltó a tisztségre. A hírnek itt akár vége is lehetne.

Csakhogy Freund akadémikus néhány hónapja írt egy levelet Orbán miniszterelnöknek, amelyben kifejezésre juttatta ellenérzéseit a kormányt bíráló egynémely társadalomtudósokkal szemben. Azóta többször is beszélt hasonlókat. A napokban a Mandiner című Fidesz-barát hetilapnak nyilatkozott, és kijelentette:

“Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”

Csaba László közgazdász akadémikus a Klubrádióban elmesélte Bolgár Györgynek, hogy ő több alkalommal is figyelmeztette Freundot, hogy ezek az állításai megalapozatlanok. A jelek szerint hiába. Azok a neves kutatók, akik manapság az Orbán-rendszert bírálják, többségükben már régen rendszeresen publikáltak vezető külföldi folyóiratokban jóval az Orbán-korszak előtt, nemzetközi hírüket többnyire még a szocialista rendszer kritikai elemzésével szerezték. Még a választást megelőzően hatvanhét tudós nyílt levélben fordult Freundhoz, és újra figyelmeztette őt nyilatkozatának megalapozatlanságára, illetve kérte, hogy mondjon példát arra, amit a társadalomtudósokról állít. Freund természetesen nem válaszol.
Két dolog érdekes ebben a történetben. Az egyik: a nemzetközi hírű agykutató akadémikus, akit tudományos pályájára tekintettel minden tovább nélkül lehetne az MTA elnöke, fontosnak tartja, hogy nyilvánosan támadja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, így fejezve ki a miniszterelnök iránti lojalitását. Ez engem arra emlékeztet, amikor a Rákosi- vagy a korai Kádár-korszakban mindenkinek, aki valamilyen előmenetelre, de legalábbis elért pozíciójának megtartására vágyott, föl kellett állni a taggyűlésen, a munkaértekezleten, a szakmai rendezvényen, nyilatkoznia kellett az újságban, és hitet kellett tennie a párt és a kormány mellett, meg kellett bírálnia – időponttól függően – a revizionistákat, az imperialistákat, a szociáldemokratákat, az elhajlókat, vagyis az aktuális ellenséget.
Freund nyilvánvalóan okos ember, mégpedig nemcsak az agykutatásban, de a közéletben is, és úgy ítéli meg a mai magyarországi közállapotokat, hogy ahhoz, hogy az MTA elnöke lehessen, mégpedig sikeres elnöke, ahhoz ilyen nyilatkozatot kell tennie, nem is egyszer. Tisztában van vele, hogy lesznek a tudományos életben, akik emiatt megvetik őt, és ennek ellenére ezt tartja célszerűnek.

Ennél keményebb ítéletet nem is mondhatna Orbán rendszeréről.

A másik érdekes dolog: noha sokan megvetik őt emiatt, az akadémiai közgyűlés többsége rá szavazott. Pedig volt ellenjelölt. Naiv ember azt gondolhatná, hogy az idézett nyilatkozattal az elnökjelölt elvágja magát tudóstársainál, és elveszíti a választást. Nálunk az ellenkezője történt, a közgyűlés többsége szavazatával honorálta ezeket a nyilatkozatokat. Több jelölt esetén az akadémikusok többsége – nem először, ugyanez történt Pálinkás József megválasztásakor is 2008-ban – arra szavaz, akit a leendő miniszterelnök illetve aktuális miniszterelnök hívének, jelöltjének gondol. Kormánybarát akadémiai elnöktől várják, hogy a kutatóhálózatától megfosztott tudós testület élén megvédi azt, ami az Akadémia pozíciójából megmaradt, megőrzi az akadémikusok privilégiumait

Ők is kimondták a maguk ítéletét.

Orosz nyelvújítás

Tanultam egy új orosz szót. A régi, megbízható Hadrovics–Gáldi nagyszótárban hiába kerestem. Azt hiszem, nemcsak nekem új, de az oroszoknak is. Úgy szól: обнуление, vagyis nullásítás.

Sokat futott autók kilométer-számlálójával szoktak valami hasonlót csinálni, amikor eladják a használtautó-piacon. Most Vlagyimir Putyin elnöksége a használt autó. Januárban Putyin bejelentette, hogy módosítják az orosz alkotmányt, és azóta találgatják a szakértők: vajon hogyan oldják meg, hogy Putyin egymást követően második, összesen negyedik elnöki ciklusának 2024-es lejárta után is Oroszország ura maradhasson.
Felmerült, hogy valami új köztisztséget találnak ki neki, és abban az új tisztségben marad ő az ország első számú vezetője, miközben más lesz a névleges államfő. Az is felmerült, még hivatalos módosító indítványként is, hogy szűnjék meg az az alkotmánynak az a rendelkezése, hogy egymás után csak kétszer lehet valaki államfő. Ezt az indítványt maga Putyin utasította el a Dumában azzal az indoklással, hogy meg kell hagyni az országnak a hatalomváltás lehetőségét. Elvileg, majd valamikor, csak éppen nem most. Ezért elfogadta azt a javaslatot – melyet Valentyina Tyereskova egykori űrhajós terjesztett elő – hogy az alkotmány módosítását értelmezzék úgy, hogy ezzel új közjogi helyzet keletkezik, és újra kell kezdeni nulláról az elnöki ciklusok számítását. Feltéve, tette hozzá Putyin, hogy az alkotmánybíróság ezt az értelmezést összhangban levőnek tekinti az alkotmánnyal.

Ez iránt – hiszen Putyin saját alkotmánybíróságáról van szó – senkinek nem lehet kétsége.

A nullásítás tulajdonképpen nevetséges lenne, hiszen átlátszó módon, közép-ázsiai és afrikai diktatúrák példáját követve űz gúnyt az elnöki rendszerekben alapvető fontosságú alkotmányos rendelkezésből. Ahol a civilizált világban az államfő a végrehajtó hatalom feje, ott csak kétszer lehet betölteni az államfői tisztséget. (Egyébként ott is, ahol az államfői tisztség nem a végrehajtó hatalom része.) Nem mintha eddig bárki jogállamnak tekintette volna a putyini Oroszországot, de most látványosan leveti magáról az önkényuralmi rendszer a jogállamiság gúnyáját. Az alkotmány többi módosítása is azt szolgálja, hogy

az ország formálisan is távolabb kerüljön a nyugati típusú jogállamiságtól (kivéve egy-két szociális intézkedést, amelyek nem valók alkotmányba).

Amikor az Orosz Föderáció alkotmányát szövegezték, még bizonytalan volt, hogy sikerül-e többé-kevésbé nyugati típusú piacgazdaságot és jogállamot építeni az új Oroszországban, és ez a kérdés csak Putyin 2000-ben történt hatalomátvételével dőlt el véglegesen.
A mostani módosítás ezt teszi formálissá, azzal is, hogy Putyint, mint az egykori szovjet pártfőtitkárokat, szinte életfogytig engedi uralkodni. A további két mandátum lejártakor Putyin 84 éves lenne. Ezt a kort még senki sem érte meg hivatalban a Szovjetunió illetve Oroszország vezetői közül, s eddig amerikai vagy francia elnök sem.
Bezzeg Robert Mugabe Zimbabwéban: ő 93 évesen kényszerült távozni az elnöki tisztségből, amelyet kerek harminc évig töltött be. Persze, ha Putyin az alkotmánymódosítás, a nullásítás nyomán 84 éves koráig államfő lenne, akkor Mugabén is túltenne, mert 32 éven keresztül lenne az Orosz Föderáció elnöke (figyelmen kívül hagyva a 2008-2012-es ciklust, amikor Medvegyev volt az államfő, és Putyin miniszterelnökként irányította Oroszországot). Ezzel még Sztálinon is túltenne, aki hivatalosan (Lenin halálától) 29, és ténylegesen is (Lenin munkaképtelenné válásától) csak 31 évig volt az SZKP főtitkáraként a Szovjetunió ura.

Mai kérdés – Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EB elnöki posztjára?

 

Ön szerint megválasztják Ursula von der Leyent az EP bizottság elnöki posztjára?

Levelet írt az MTA elnöke a kutatókhoz

0

Az elmúlt héten még arról szóltak a hírek, hogy megszakadtak a tárgyalások a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Már akkor is jelezték, hogy a tárgyalások felfüggesztése csak Palkovics László miniszterre vonatkozott, és az MTA kifejezte szándékát, hogy a kormánnyal tovább folytatják az egyeztetéseket. Miután ez megtörtént, Lovász László, a MTA elnöke levelet írt a kutatókhoz.

Szeptember 12-én az MTA szakértői munkacsoportja fogadta az ITM szakértőit, hogy a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről egyeztessenek. A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. A fejezet – beleértve természetesen az intézethálózatot is – 2019. évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, a megelőző évekkel azonos módon megtörténik. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni.

A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek (Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal kutatói pályázat, Kiválósági Együttműködési Program, támogatott kutatócsoportok) támogatása az Akadémián belül, akadémiai támogatással zavartalanul folytatódhat, az eredeti támogatói döntéseknek és futamidőknek megfelelően.

Ehhez a szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja az Akadémia számára. Az akadémiai kutatóhelyeken működő Lendület-kutatócsoportok támogatásának intézményi beépülésére is a hatályos akadémiai szabályozások szerint lesz lehetőség. Az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakára kiírt pályázati eljárás a 2018. júniusban megjelent felhívás szerint, a tervezett támogatási keret figyelembevételével lefolytatható.

A megállapodások után az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. Az ITM álláspontja, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek.

Az ITM a továbbiakban a fentiek megvalósításának módszertanáról és a megvalósítás időbeli ütemezéséről kíván tárgyalni.

Ezt követően Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben tájékoztatta az intézmény kutatóit az eddig megállapodásról, valamint a kialakult helyzetről. Lovász László levelét itt közöljük.

Tisztelt Kutatótársam!

A  Magyar  Tudományos  Akadémia  (MTA)  és  az  Innovációs  és  Technológiai  Minisztérium  (ITM) munkatársai  között  2018.  szeptember  12-én  szakértői  szintű  egyeztetés  zajlott.  Az  MTA munkacsoportja  a 2018. szeptember 11-i  elnökségi határozatban foglaltaknak megfelelően képviselte az

Akadémia szempontjait. A határozat szerint „az Elnökség megismerte az MTA elnökének előterjesztését az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) folytatott tárgyalásokról a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei finanszírozásának tervezett átalakításával kapcsolatban,  és fenntartja korábbi 31/2018 (VI.  15.), 32/2018 (VI.  26.),  valamint 42/2018. (VII.  25.) számú határozatait. Az Elnökség az intézethálózat bármely megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges

változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartja elfogadhatónak”.

A  kutatóintézet-hálózat  zökkenőmentes  működésének  jogi-gazdasági  hátteréről,  a  kiválósági  alapon odaítélt pályázatok és projektek tárgyában folytatott egyeztetés részeredményeiről, és az ITM szakértői által az innovációs rendszer átalakításáról adott tájékoztatásról levelem mellékletében olvashatnak. A szakértői szintű egyeztetésen elhangzott részeredményeket és az elhangzott tájékoztatást, az Elnökség fent említett határozatainak tiszteletben  tartása  mellett, a  tárgyalások folytatására alkalmas kiindulási pontnak  tekintem.  A  tárgyalások  eredményeiről  az  Elnökség  tagjait  és  a  kutatói  közösséget folyamatosan tájékoztatom.

Budapest, 2018. szeptember 14.

Üdvözlettel, Lovász László

Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

0

A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.

Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.

A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,

John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.

Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.

Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és

az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.

Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.

Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.

A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben

kedveli az autokratákat és diktátorokat,

például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.

Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.

A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.

Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

0

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.

Azóta egyébként

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.

A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.

Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.

Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.

Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.

Kiderült, ki lesz Patyi András utóda

0

Mai ülésén választja meg új elnökét a Nemzeti Választási Bizottság. Patyi Andrást Rádi Péter követheti a poszton.

A 24.hu információi szerint Rádi Péter lesz az NVB új elnöke, miután a közigazgatási felsőbíróság vezetésére készülő Patyi András lemond a posztról. Az elnök lemondásának elfogadása és az új megválasztása szerepel is az NVB ma délutáni ülésének a napirendjén.

Az új elnökről a testület tagjai szavaznak.

Az NVB-ben jelenleg a parlamenti többség által megválasztott tagok mellett a frakciók delegáltjai ülnek. A hvg.hu információi szerint Patyi András (legalábbis egyelőre) csak az elnöki posztról mond le, vagyis a bizottságnak tagja marad – azaz ő is szavazhat saját utódjáról.

Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért választási jogi szakértője szerint jogi szempontból nincs ezzel probléma. Ahogy a Független Hírügynökségnek elmondta: nemzetközi példák is vannak arra, hogy egy szervezetet valamelyik testületi tag vezet, és amikor lemond vagy megszűnik a vezetői megbízatása, akkor – a testület más tagjaival együtt – ő maga is szavaz arról, ki kövesse a posztján. Így önmagában nem látja kifogásolhatónak azt, hogy Patyi András is szavaz a saját utódjáról.

Rádi Péter ügyvédként dolgozott, 2013-ban az NVB póttagja lett, előtte a 9. kerületi választási bizottság tagja volt. 2015 szeptemberében, Csenterics Ferenc halála után lett a Nemzeti Választási Bizottság tagja. Az NVB-ben

legtöbbször a Patyi András által előterjesztett álláspontnak megfelelően szavazott,

de ellenkező esetre is volt példa: azok közé tartozott, akik elérték az elnökkel szemben, hogy Erdősi Lászlóné népszavazási kérdését hitelesítse a bizottság Nyakó Istvánéval szemben – ez volt a kopaszok hírhedtté vált akciója.

Putyin meghívta Trumpot Moszkvába

0

Idén Dél-Afrikában rendezték meg a BRICS csúcstalálkozót, az orosz elnök Johannesburgban közölte az amerikai NBC televízióval, hogy Moszkvába várja amerikai kollégáját.

(Brics: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika szövetsége.)

Putyin és Trump legutóbb Helsinkiben találkozott egymással. Nem sokkal azután, hogy a NATO-csúcson Trump az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a tagállamoktól, hogy emeljék a katonai költségvetésüket a GDP 4 százalékára. Jelenleg 2 százalék a norma, de a többség – köztük Magyarország – ezt sem teljesíti. Trump Helsinkiben arról a vizsgálatról is nyilatkozott, melyet Mueller különleges ügyész folytat orosz kapcsolatairól. Emiatt komoly bírálatok érték az Egyesült Államokban. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója ezért közölte: bár az amerikai elnök meghívta Putyint Washingtonba, de ez idén nem aktuális, hanem csak jövőre, amikor lezárulhat a vizsgálat Trump orosz kapcsolatait illetően. Putyin tanácsadója, Usakov úgy nyilatkozott: semmi baj,

a két elnök találkozhat Argentínában is, a G20 csúcson novemberben.

Erre jött most Putyin meghívása Moszkvába. Az orosz elnök emlékeztette Trumpot, hogy van már korábbról meghívása.

Csakhogy Trumpot az amerikai kémelhárítás azzal gyanúsítja, hogy korábbi moszkvai útja során a KGB hálójába került. Trump a nyolcvanas években járt a Szovjetunióban, ahol tornyot akart építeni. Trump-torony azóta sincs sem Moszkvában, sem pedig Szentpéterváron, viszont az amerikai kémelhárítás gyanúja szerint a KGB-nek olyan dossziéja van Trumpról, mellyel zsarolhatja az amerikai elnököt.

Honey trap-nek nevezik hírszerzői körökben a csapdát, melybe Trump beleeshetett még a nyolcvanas években. Állítólag csinos, fiatal prostituáltakat ajánlottak neki a szállodában.

Majd a titkosszolgálat videófelvételt készített Trump nem épp ortodox szexuális aktivitásáról.

Trump természetesen tagad, de egy moszkvai meghívás semmiképp sem jön jól a novemberi választások előtt. Azon ugyanis az őt támogató republikánus párt elveszítheti többségét a washingtoni kongresszusban.

Felhívtam Áder Jánost

Felhívtam telefonon a köztársasági elnököt. Nem volt otthon Áder János, azt mondták, hogy épp a világ megmentésén ügyködik. Mert Magyarország kis tétel neki, ő nagyobb távlatokban gondolkodik. Megkérdeztem, mikor jön haza, azt mondták, már itthon kellene lennie, de lehet, hogy elhúzódott  világ megmentése. Macerásabb, mint elsőre látszott. A víz, a levegő, nem kis tételek, van velük munka. És akkor még ott van ugye a környezet is.

Közöltem a velem beszélő emberrel – az istennek sem volt hajlandó elárulni a nevét – hogy jó lenne, ha Áder végre tenne valamit. Mert ami ma itt van, az szégyen. A legfőbb szégyen persze az, hogy Áder János hallgat.

Hebegett, habogott az illető. Hogy hát miről is lenne szó.
Nem a melegek, és nem a menekültek miatt telefonálok, mondtam a velem beszélő embernek. Nem is a szegények miatt. Minden tisztességes magyar ember miatt. Akik nem egy gyűlölködő, hanem egy normális országban szeretnének élni. Olyanban, ahol a mostaninál kevesebb a kirekesztés, ami meg mégis van, azt nem növeli a kormány.

A korrupcióról nem is beszélve. Arról is kellene mondani valamit.

Emberünk megígérte, hogy átadja az üzenetet.
Azután a legfelsőbb bíróság elnökét is felhívtam, a legfőbb ügyészt, és még egy csomó mindenkit. Pártvezetőket, nagy lapkiadók igazgatóit – utóbbiakat azért, hogy ne adjanak helyt újságjaikban a gyűlöletnek. Nem csak a nyílt uszításról van szó, mondtam nekik, hanem a sunyi, sorok között megbúvó csúsztatásokról. Elhallgatásokról, mellébeszélésekről, maszatolásokról. Ha nem lépnek fel ez ellen, ők is bűnösökké válnak. Már most is azok, de talán még javíthatnak a besorolásukon.

Beteg az ország, mondtam mindegyiküknek, gyógyszer kellene, nem tovább növelni a bajt.

Most itt ülök, és lassan befejezem ezt az írást. Melynek a végén bevallom, hogy az egészet én találtam ki. Jó lett volna jobbat, szebbet, vidámabbat kitalálni. Talán, majd legközelebb. Valahol, valamikor.

Fekete-Győr András ismét elnök

0

A Momentum Mozgalom küldöttgyűlése ismételten Fekete-Győr Andrást választotta meg a Momentum elnökének. Az elnöki tisztségért rajta kívül még Nemes Balázs a Momentum pécsi elnöke és Dukán András Ferenc a Momentum korábbi elnökségi tagja és csepeli jelöltje indultak.

A három induló miatt eredetileg kétfordulós választás volt a küldöttgyűlés napirendjén, de mivel Fekete-Győr András már az első fordulóban a szavazatok több, mint 50%-át megszerezte, így nem volt szükség második fordulóra.

“A Momentum egyetlen év alatt csaknem 200 ezer szavazót tudott meggyőzni, ami ilyen rövid idő alatt szép teljesítmény. Folytatunk kell a megkezdett munkát, még többeket kell elérnünk, még többeknek kell elmondanunk, hogy milyen Magyarországot képzelünk el. Mozgalmi politizálásra van szükség, nem csak országosan hanem helyben is. Jelen kell lennünk a helyi közösségekben, tudnunk kell beszélni az emberekkel. A Momentumhoz a választások után országszerte több mint 5000-en csatlakoztak, nem csak városi fiatalok, hanem tenni akaró emberek kortól és lakóhelytől függetlenül. Ez is azt jelzi, hogy óriási igény van egy új politikai generációra az országban. Még nagyon hosszú út áll előttünk, de az irány jó, és a lelkesedés is megvan.” – mondta a Momentum frissen újraválasztott elnöke a szavazás után.

Fekete-Győr András elnöki megbízatása 2 évre szól.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK