Kezdőlap Címkék Elektromos autó

Címke: elektromos autó

Orbán a kínai – német – magyar háromszögben

A magyar és a német diplomácia együtt bukott meg amikor az Európai Unió tagállamainak többsége megszavazta a szankciókat a kínai elektromos autókkal szemben.

Orbán Viktor rögtön sietett is bírálni az Európai Uniót hiszen a magyar gazdaságpolitika épp a kínai villamos autók és akkumulátorok gyártásán alapszik: Debrecenben a BMW és a CATL mutatja ennek az együttműködésnek a lehetőségét. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unióban szinte senki sem akar elektromos autót venni. Miért nem? Németországban azért, mert megszűnt az állami támogatás: 6 ezer euró. A magyar kormány azt javasolja: támogassa az Európai Unió az elektromos autók vásárlását. Ilyenkor Orbán Viktor, aki szívesen teszi felelőssé minden problémáért az Európai Uniót, siet Brüsszelhez fordulni.

Keleti nyitás kérdőjelekkel

Magyarország exportjának 80%-át a multik adják, és ezek fele német vagyis Németország továbbra is meghatározó tényező a magyar gazdaság számára. Jönnek föl a dél-koreai és kínai beruházók, de az első helyen toronymagasan továbbra is a németek vannak. Miért beszél akkor gazdasági semlegességről Orbán Viktor? Mert nem tudja feladni a keleti nyitás nagy német álmát, melyhez maga is csatlakozott. Min alapult a Merkel – Orbán paktum? Azon a feltételezésen, hogy a kontinentális birodalom, mely az Atlanti óceántól a Csendes óceánig tart vagyis együttműködik az Európai Unió Oroszországgal és Kínával, olyan erőssé válik, hogy kihívhatja az Egyesült Államokat, amely leértékelte Európát és Oroszországot, Kínát pedig veszélyes vetélytársnak tartja. Az USA számára Európa csak annyiban fontos, hogy ne működjön együtt szorosan Oroszországgal és Kínával, ne jelentsen alternatívát a világgazdaságban. Az ukrajnai háború és a szankciók ezt elérték: Európa letargiába süllyedt. Orbán az utolsó mohikán, aki kitart a nagy kontinentális mesterterv mellett, melyet az USA eredményesen megkontrázott.

Egy kis segítség barátainktól

Franciaország és Németország budapesti nagykövete szóban tiltakozott az ellen, amit Orbán Balázs mondott 1956 kapcsán Ukrajnáról. A miniszterelnök megvédte politikai igazgatóját, Szijjártó külügyminiszter viszont bekérette a nagyköveteket. Németország nagykövete a magyar kormány szerint amúgyis elvetette a súlykot amikor nyíltan bírálta az Orbán kormány Európa és USA ellenes fellépéseit, barátkozását Moszkvával és Pekinggel. A jelenlevők – köztük Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Orbán valamikori washingtoni és oslói nagykövete, aki lemondott utolsó posztjáról, mert vállalhatatlannak tartotta annak Norvégiával szembeni diplomáciáját, megtapsolták a német nagykövet asszonyt. A magyar kormány oldaláról senki sem volt jelen a német nemzeti ünnepen. A német nagykövet asszony panaszkodott, hogy igen nehéz kapcsolatba lépni a magyar külüggyel, Orbán pedig nem siet fogadni a nyugati országok nagyköveteit miközben a Karmelita kolostort elárasztják a keleti vendégek.

David Pressman amerikai nagykövetet sem fogadta még sem Orbán Viktor sem pedig Szijjártó Péter. Közben a magyar kormánypárti média szünet nélkül támadja az USA és Németország kormányát miközben ez a két állam garantálja Magyarország biztonságát és gazdasági stabilitását.

Mire játszik a magyar miniszterelnök? Egyrészt arra, hogy Trump visszafoglalja a Fehér Házat, akkor pedig Brüsszel nehéz helyzetbe kerülhet hiszen az USA nyíltan euroszkeptikus diplomáciát folytathat. Másrészt Trump lepaktálhat Putyinnal Ukrajna kárára, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni közös amerikai – izraeli támadáshoz. Orbán imád a zavarosban halászni, mert bízik a szerencsecsillagában. A nagy Napóleon is így volt ezzel sokáig amíg azután kedvenc marsalljai lemondásra nem szólították fel a kastélyban Fontainebleau-ban. Talleyrand külügyminiszter és Fouché belügyminiszter a háttérből irányította a császár elleni puccsot. Jutalmul a Napóleont eláruló miniszterek és marsallok egy időre megtarthatták tisztségüket. Talleyrand mint Franciaország külügyminisztere részt vehetett a bécsi kongresszuson, ahol meghatározták Európa jövőjét. Akkor Európa a világ közepét jelentette, ma már egyre inkább a globális gazdaság második vonalába csúszik vissza, de olyan rosszul még nem áll, hogy a harmadosztályú vagonban kucorgó Orbán Viktor kioktatásait hallgassa. Lehet, hogy az USA gyengélkedik, az Európai Unió haldoklik, de nem Orbánnak halnak meg. Ezért a magyar miniszterelnök kénytelen állandóan meghosszabbítani a vészhelyzetet, mert ő valóban abban van a nemzeti együttműködés egész rendszerével együtt.

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok  elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

Kínának csak uniós és NATO tag Magyarország kell

Magyarország Kína számára csak belépő az Európai Unióba. Mondhatnánk kapu az Unióba. Tudja ezt Orbán Viktor is, de minden bizonnyal emlékezteti erre őt Hszi Csin-ping elnök is.

A brüsszeli bizottság elnökasszonyával Párizsban találkozott a kínaivezető. Ursula von der Leyen játszotta a rossz rendőr szerepét, megfenyegette Hszi Csin-pinget azzal, hogy Brüsszel fellép a kínai elektromos autók exportja ellen, és ragaszkodik hozzá: a közbeszerzések terén a külföldi cégek élvezzenek egyenjogúságot a hazaiakkal Kínában. Macron elnök játszotta a békülékeny jó rendőrt, és el is nyerte jutalmát: egyelőre nem vámolják meg extra módon a francia konyakot Kínában. A baj csak az, hogy a kínaiaknak kiváló a hírszerzése, és ezért Hszi Csin-ping elnök pontosan tudja: mind Ursula von der Leyen mind pedig Macron elnök blöffölt. Az Európai Unió gyenge és megosztott, ezért képtelen nemet mondani az USA-nak fontos kérdésekben ugyanakkor Kínával sem keménykedhet nagyon hiszen az európai autógyáraknak vagy az Airbus repülőgépgyártó cégnek létfontosságú a kínai piac. Az európaiak tervezett vámját az elektromos autók ellen épp Magyarország segítségével akarja megkerülni Kína – ahogy erre a Die Welt is felhívta a figyelmet.

A kínaiak nem azért telepítenek gyárakat Magyarországra, mert kedvelik Orbán Viktort hanem, mert olyan uniós tagállamnak tekintik ahonnan elfoglalhatják az egész 450 milliós nagy európai piacot.

Orbán is profitálhat a kínai bizniszből, de Magyarország kevésbé

A magyar miniszterelnök eredetileg eurómilliárdokat remélt Pekingtől a hiányzó uniós pénzek helyett, de a kínaiak mosolyogva közölték: kormányokat nem támogatunk csak kínai beruházásokat külföldön. Ezért vannak itt a kínai elektromos autógyárak és az akkumulátorokat előállító üzemek, melyek Debrecenben összedolgoznak a BMW-vel. A város ettől fellendülhet, de a környezet súlyosan károsodhat annál is inkább, mert a használt akkumulátorok lebontása a gyártó cégek felelőssége, de nagy kérdés, hogy ezt gazdaságosan hogy tudják megoldani.

Kínában csak szavakban prioritás a környezetvédelem nálunk még úgy sem. A biznisz ettől még jól pöröghet, és lényegesen javíthatja a magyar gazdaság külföldi megítélését hiszen a kínai gyárak exportja magyar kivitelnek számít.

Ez felgyorsíthatja a magyar gazdaság növekedését, de kérdés, hogy mennyit profitál ebből a hazai lakosság. Orbán nemzeti együttműködési rendszere lélegzetvételi lehetőséget kap, de a lakosság mind nagyobb része veheti észre: ebből neki sok haszna nincsen viszont a várható vízhiány, a termőföldek minőségének romlása az ő életkörülményeiket rontja. Orbán Viktor egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jövendölt röviddel a megnyert 2022-es választás után. Ebből még csak kettő telt el, és máris recseg ropog a nemzeti együttműködés rendszerének épülete amint ezt Magyar Péter üstökösszerű feltűnése mutatja a politikai piacon. Debrecenben, a Fidesz fellegvárában soha nem látott tömeg üdvözölte az ellenzéki politikust, és ez aligha lett volna lehetséges, ha a hatalom nem nyomja le a polgárok torkán az óriási kínai akkumulátor gyár építését.

Kína hatalmas területén eloszlanak az akkumulátor gyárak éppen úgy mint a gyártásukhoz szükséges lítium bányászata, amelyek tönkreteszik a környezetet, de Magyarország kis ország és a fideszes szavazópolgárok éppúgy nem akarnak rossz ivóvizet fogyasztani mint az ellenzékiek.

Biden kontra Orbán

A magyar miniszterelnök nemrég Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel, most Budapesten fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt.

Biden diplomáciájának első lépése 2021- ben az volt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Sok szakértő – köztük Kissinger ex külügyminiszter – erőteljesen bírálta ezt a hidegháborús koncepciót, de a demokrata adminisztráció kitart mellette Washingtonban. Ebbe a koncepcióba nem fér bele az, hogy egy NATO tagállam és uniós ország szívélyes kapcsolatokat ápoljon Moszkvával és Pekinggel. Főként, hogy nyíltan tegye ezt: David Pressman ezért akarja megbuktatni Orbán Viktort nem pedig azért, mert a nemzeti együttműködés rendszere nem felel meg a jogállami kritériumoknak. Ezért imádkozik Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump választási győzelméért. Az amerikai elnökválasztás novemberben lesz, a következő magyar választás elvben 2026-ban. Csakhogy amennyiben Magyar Péter nagyot nyer júniusban az európai választáson, akkor a Biden adminisztráció kísértést érezhet arra, hogy nem ortodox módon távolítsa el posztjáról Orbán Viktort. Láttunk már ilyet a közelben: hol van Sebastian Kurz kancellár az osztrák politikai élet csodagyereke?

A német autóipar az életéért küzd

Nemrég még az európai gazdaság zászlós hajója volt, de az elektromos autók globális versenyében lemarad az amerikai és kínai vetélytársak mögött. Hogy birkózik meg ezzel az egzisztenciális válsággal a német autóipar, amely Magyarországon is igencsak jelen van?

Az elektromos autók drágák: a német autógyárak legolcsóbban 25 ezer euróért adják, de a járművek többsége jócskán felül van a 30 ezer eurón. A Volkswagen közölte: 2026 előtt senki se számítson olcsó elektromos autóra a cégtől! – írja a Der Spiegel.

A Mercedes, amely másik kategóriában játszik, kínai partnerével, a Geelyvel egyre több extrát kínál, és ez természetesen felviszi az árat.

Az árrés a hagyományos autók és az elektromos járművek között nem csökken. Berlinben sokan arra akarják rávenni Brüsszelt, hogy emelje meg a vámokat a kínai elektromos járművek előtt mondván: Peking hatalmas összegekkel támogatja az exportot.

A Mercedes, amely aktívan együttműködik a kínaiakkal, ellenzi a vámok emelését.

“A védővámok következtében a német autóipar elkényelmesedne, és később képtelen lenne eladni az elektromos autóit a globális piacon”

– hangsúlyozta Ola Källenius, aki a China Dailynek nyilatkozott azt követően, hogy fogadta őt Li Csiang miniszterelnök. Aki a maga részéről udvariasan bár, de utalt rá, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai elektromos autókat, akkor nagyon is elképzelhető hasonló válasz a világ legnagyobb autós piacán, a kínain.

14%-kal csökkennek idén az autóeladások Németországban

Ezt jósolja a német autóipari szövetség /VDA/. Mi indokolja a kincstári pesszimizmust? A német kormány decemberben eltörölte a támogatást az új elektromos járművek vásárlásához pedig ez akár 4500 eurót is jelenthetett. Sem a vásárlók sem az autógyárak nem tértek még magukhoz ezután a meglepő döntés után különösen, hogy Németországban az életszínvonal stagnál vagy épp egyes társadalmi rétegeknél csökken, így a vevők kétszer is meggondolják új kocsi vásárlását.

Az sem javítja az elektromos autógyártás perspektíváját, hogy a kormány megosztott az ügyben: a szabaddemokraták a szintetikus üzemanyag mellett kardoskodnak, és ők adják a közlekedési minisztert a berlini kabinetben. Volker Wissing közlekedési miniszter azzal érvel, hogy az elektromos autógyártásban az amerikaiaknak és a kínaiaknak komoly előnyük van, Németország viszont eléjük vághat, ha a szintetikus üzemanyagra alapozza terveit.

A német kormány eredetileg 15 millió elektromos autót akart látni az utakon, de ez minden bizonnyal vágyálom marad – írja a Der Spiegel.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az elektromos autók az utolsók az új autók versenyében 2024 elején: még mindig a benzines járművek vezetnek, második a hibrid, harmadik a dízel, és csak a negyedik helyen szerénykednek az elektromos járművek. Tavaly januárban még a második helyen álltak alig lemaradva a hibridektől.

Az elektromos autók furcsa piaci helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg diszkont verseny bontakozik ki: ki ad nagyobb kedvezményt? A kereskedők általában 15-20%-os kedvezményt adnak, de van ahol még ennél is többet. Akik már vásároltak elektromos autót egyszer csak azon veszik észre magukat, hogy annak az értéke rohamosan csökken. A lízing egyre drágább hiszen a kamatláb magas.

5 éve a katolikus Caritas Paderborn egész autó flottáját átállította elektromos járművekre. Akkor büszkén újságolták, hogy mennyivel csökkentették az üzemeltetési költségeket. Ma már szívják a fogukat, és nem vesznek új elektromos autót, de kitartanak mellette – írja a Der Spiegel.

Zöldek kontra neonácik

A kormányban is fontos szerepet játszó zöldek számára az elektromos autó a zöld átmenet szimbóluma. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland hecckampánya ezért is irányul az elektromos autózás ellen.

A szélső baloldal is célpontnak tekinti az elektromos autózást: tüntettek a Tesla Berlin melletti gyára előtt, ahol techno fasisztának nevezték Elon Muskot, aki egyébként támogatja az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalmat.

Mindeközben Németország fokozatosan veszít szerepéből a globális piacon: tavaly a két legnagyobb elektromos autógyártó a Tesla és a kínai BYD volt 1,8 illetve 1,5 millióval. A Volkswagen messze lemaradva a harmadik 770 ezerrel.

Az Európai Unió szeretné, ha a benzin és dízel járművek 2035 után fokozatosan eltűnnének. A Mercedes elnöke ezt mindeddig támogatta, de látva a legújabb trendeket már úgy nyilatkozott:

”ki tudja, hogy mikor lehet eladni az utolsó hagyományos autót az Európai Unióban?”

Ole Källenius elnök-vezérigazgató arra célzott, hogy a Mercedes jelenleg még igen szép profitot csinál a hagyományos járművekből.

A szakszervezetek kiállnak az elektromos autók ellen: 780 ezren dolgoznak az autóiparban, és félnek a lemaradástól a globális versenyben. A Volkswagen szakszervezeti vezetője így beszélt erről: ”Végzetes lenne az egész német gazdaság számára, ha szembe szállnánk a nemzetközi trenddel, amely az átállást jelenti az elektromos járművekre” – nyilatkozta Daniela Cavalo a der Spiegelnek.

Csakhogy míg Németországban vitatják az elektromos autózás jövőjét addig Európa más részein szívesen invitálják a Teslát és a kínai autógyárakat. Giorgia Meloni kormányfő mindkét elektromos autógyártó óriást csábítgatja Olaszországba.

A legkínosabb tanulságot egy szakszervezeti vezető fogalmazta meg a Der Spiegelnek:

“ha nem mi csináljuk meg a legjobb elektromos autót, akkor a kínaiak megteszik!”

– mondta Achim Dietrich, egy autóalkatrész üzem szakszervezeti főnöke.

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Mercedes főnök: versenyben kell legyőznünk a kínai elektromos autókat

Sok európai autógyártó cég azt kéri Brüsszeltől, hogy állapítson meg magas vámot a kínai elektromos autóknak nehogy azok learassák az európai piac az olcsó áraikkal.

A kínaiak hat elektromos autót mutattak be a müncheni autós vásáron, ahol az érintett európai cégek rögtön érezték a vészhelyzetet: eddig Kína export piac volt, de az elektromos járművek korában vetélytárssá válik az európai piacon.

Megkezdődött a lobbizás Brüsszelben, ahol nyitott fülekre találnak a német autós óriások hiszen Ursula von der Leyen maga is német, és igencsak a szívén viseli a hazai ipar ügyét. Németország gazdaságát letaglózta Putyin Ukrajna elleni agressziója, mert megszűnt az olcsó orosz energia import lehetősége. Kína, amely Németország legfőbb kereskedelmi partnere, nem nő olyan dinamikusan mint korábban: maguk a kínaiak spórolnak, mert a Covid pandémia nagyon megviselt mindenkit, és a perspektíváját bizonytalannak látják. A kínai állam hatalmas összegekkel támogatta az elektromos járműgyártást illetve az akkumulátor gyártást. Ezt mutatja a Magyarországon tervezett két óriási üzem is: a CATL akkumulátor gyár Debrecenben és a BYD autógyár Szegeden. A kínaiak nem Magyarországra hanem az Európai Unióba jöttek, így akarják elkerülni a vámokat.

Mercedes főnök: nem emelni hanem csökkenteni kell a kínai elektromos autók vámját

Miért?

“Mert a védővámok miatt az európai autógyártás elkényelmesedik, és ily módon oda juthatunk el, hogy nem leszünk képesek eladni saját autóinkat a világban! Csakis a piaci verseny eredményeképp születhetnek olyan elektromos járművek, amelyek eladhatók a globális piacon”

– magyarázta Ola Källenius, a Mercedes elnök vezérigazgatója ehhez hozzátette:

”Én ellenzem a vámok emelését! Szerintem pontosan fordítva kellene cselekedni, és csökkenteni kellene a vámokat. A kínai elektromos autógyárak nyomulása Európában a verseny része, erre nekünk nem védővámokkal hanem jobb technológiával és egyre jobb autókkal kell válaszolnunk” – fejtette ki álláspontját a Mercedes főnök.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a kínai elektromos járművek nem neki jelentenek igazán nagy konkurenciát, mert a kínaiak az olcsóbb kategóriában nyomulnak előre. A középosztályt és a szegényebb néprétegeket akarják megnyerni nem a luxus kategóriát, ahol a Mercedes olyan szép profitot szerez.

Olaf Scholz német kancellár áprilisban Kínába készül, hogy tisztázza a két gazdasági óriás kapcsolatait.

Peking retorzióval fenyeget arra az esetre, ha az Európai Unió védővámokat alkalmazna a kínai elektromos járművekkel szemben.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca, a Volkswagen több autót ad el ott mint hazájában. A Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat Sanghajban vagyis Pekingnek sok eszköze van arra, hogy nyomást gyakoroljon Brüsszelre és Berlinre. Az Egyesült Államok arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy lazítsák kapcsolataikat Kínával, de a német kancellár tisztában van azzal, hogy Németország számára létfontosságú ez az együttműködés.

Az elektromos járművek piacán Európában a kínaiak fő vetélytársa nem is a hazai ipar hanem az amerikai Tesla, melynek legnagyobb autógyára Sanghajban működik, és Elon Musk még egyet akar építeni Kína gazdasági fővárosában.

Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

0

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm centrumába 2025 január elseje után – közölte a közszolgálati televízió. Hozzáfűzték, hogy 2025 első félévében döntenek a további szigorításról.

Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott- hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízel autók kitiltását tervezi. Londonban azzal büntetik a dízel és benzin autósokat, hogy fizetniük  kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

“Mi jobb élet és munka körülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“

– nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a közszolgálati televíziónak.

Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, mely szerint: azoknak a gyerekeknek a tüdő kapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára.

“Ez elfogadhatatlan! Ezért tiltjuk ki a dízel és benzin autókat a belvárosból”

– hangsúlyozta Stockholm közlekedési tanácsosa.

A zöld párti politikus sietett hozzátenni:

“Megvan ehhez a politikai többségünk.”

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította. Mindenütt másutt is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját enyhítik, és csak 2035- re tervezik a dízel és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az élen

Ez a skandináv állam az egyetlen, amely profitál az energia válságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen autók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb mint a dízel vagy benzin járművek, ezért a boltok és szupermarketek éjszaka is feltölthetők lesznek.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.

Volkswagen főnök: “Nem vagyunk versenyképesek”

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató  szót ejtett a magas költségekről és az alacsony termelékenységről egy belső tanácskozáson Wolfsburgban, egyszerűen baj van a versenyképességgel –  a Reuters tudósítója megszerezte a jegyzőkönyvet.

3,6%-ról 6,5%-ra szeretné növelni a profitot a Volkswagen 2026-ra. A furcsa az az egészben, hogy a Volkswagen csoportban maga a Volkswagen teljesít szinte a leggyengébben míg az Audi, a Porsche vagy a Skoda sokkal jobban áll. Emiatt is nagy a nyomás a Volkswagen gyáron, mert a nagy autóipari egyesülésen belül eredményt várnak tőle. Emiatt leépítést terveznek:

”bátraknak és becsületeseknek kell lennünk, és meg kell szüntetnünk a párhuzamosságokat. Ami pedig felesleges ballaszt, azt ki kell dobnunk az eredményes működés érdekében”

– mondta Gunnar Kilian személyzeti vezető. Az igazgatóság már megkezdte a tárgyalásokat a leépítésről a szakszervezettel. Komoly leépítésről van szó, mert a Volkswagennek 10 milliárd euróval kell csökkentenie a költségeket.

Hogy oldják meg a kínos feladatot?

“A demográfia segít” – mondják Wolfsburgban vagyis a gyakorlatban előrehozott nyugdíjazás lehet a mindenki számára elfogadható megoldás. A leépítés még nem elég a 10 millió eurós költség csökkentéshez, még másra is szükség lesz, de ezt egyelőre nem részletezték Wolfsburgban. Szakértők szerint a hagyományos autók fejlesztését és gyártását fejlesztik vissza hiszen 2030-ra ilyet már nem kívánnak piacra dobni Németországban.

Jön az elektromos Golf

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az áttérés az elektromos autókra sokba kerül, ezért kell spórolni a hagyományos ágazatokban. Jön a kilencedik Volkswagen generáció benne a teljesen elektromos Golffal.

Valaha a Volkswagen Golf piacvezető márka volt az európai autópiacon, de ezek az idők elmúltak, és Wolfsburgban nem váltottak elég gyorsan sebességet. Az ukrajnai háború is betett a Volkswagennek hiszen az energiaválság miatt jóval drágábban működnek a gyárak mint korábban.

Schäfer elnök vezérigazgató már nyáron arról beszélt, hogy megszólalt a vészcsengő: befagyasztották a kiadásokat mondván

“éveken keresztül hagytuk elszállni a költségeket.”

A nagy gondja az az ilyen hagyományos cégeknek, hogy kénytelenek két kutató-fejlesztő részleget fenntartani: az egyik hagyományos belső égésű motorokkal foglalkozik, a másik az elektromosokkal. A Tesla nagy előnye az, hogy csak egyetlenegy kutató-fejlesztő részlege van. A Tesla már a német piacon is fenyegeti a Volkswagen pozícióit, és most már megjelennek a kínai elektromos autók is. Az ötvenes évek végén a Volkswagen volt az első nyugati autógyár, mely a kommunista Kínában üzemet indított, most viszont a kínai elektromos cégek olcsó autóikkal el akarják foglalni az európai piacokat is.

Mercedes főnök: nem válhatunk el Kínától, mert az a legfontosabb piacunk

Ola Källenius elnök vezérigazgató állást foglalt a nyílt piaci verseny mellett, és hangsúlyozta, hogy milyen fontos a globális szállítási láncok fennmaradása. Az USA a Nyugat és Kína gazdasági szétválasztását szorgalmazza, de a német autóipar  ezt elutasítja.

“A nyílt piaci versengés a gazdaság motorja, és ez az, ami értéket teremt – hangsúlyozta a Mercedes főnöke, aki a Bloomberg televíziónak nyilatkozott New Yorkban. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke az unió helyzetéről szóló beszédében vizsgálatot jelentett be az Európába irányuló kínai elektromos autók és akkumulátorok dömpingjével kapcsolatban.

Aggasztja ez a Mercedes főnökét?

“Nem, alapjában véve nem aggaszt, mert az elmúlt tíz évben jó eredményeket értünk el Kínában, és folytatni kívánjuk a beruházásainkat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mi tette ezt lehetővé Kínában: az ország megnyitotta piacát a világ előtt. Amíg ez a nyitás fennmarad, amíg meglesznek ennek a jogi keretei, addig nem aggodalmaskodunk.”

Mi lesz akkor, ha a kínaiak visszavágnak az Európai Uniónak?

“Mi a nyílt piacban hiszünk: az Egyesült Államokban már több mint 120 éve jelen vagyunk. A nyílt piaci versengés teremt értéket.”

Annalena Baerbock német külügyminiszter a Bloomberg televízióban nemrég úgy nyilatkozott, hogy Németország egy kicsit túlságosan is függővé vált a kínai piactól, és fontolóra kellene venni ennek a függésnek a mérséklését.

“A pandémia idején megtanultuk, hogy a globális szállítási láncok sérülékenyek, ezért a diverzifikáció előnyös lehet. Az akkumulátorok terén már úgy alakítottuk ki a Mercedes rendszerét, hogy regionális tervezést folytatunk nem globálisat. Az viszont teljes mértékben illuzórikus, hogy ezeket a régiókat úgy tekintsük, hogy nincsen semmifajta összeköttetés közöttük. A globális autós piac nem így épül fel. A rendszer sokkal szofisztikáltabb ennél hiszen mind az öt kontinensen adunk el Mercedes járműveket. Épp ezért nagyon fontos az, hogy a világpiacot nyitva tartsuk” – hangsúlyozta a Mercedes főnöke.

Sztrájkolnak az autóipar szakszervezetének tagjai három nagy autógyárban az USA-ban, az önök gyárában nincs UAW szakszervezet, de érinti-e a munkabeszüntetés a Mercedest az Egyesült Államokban?

“Nem érint minket, de fontos figyelmeztetés  a számunkra a szakszervezet követelése a béremelésre, mert azt mutatja, hogy állandóan fokozni kell a termelékenységet, hogy versenyben maradjunk.”

A UAW 40%-os órabér emelést akar míg a Ford, a General Motors és a Stellantis csak  20%-ot akar adni mondván a versenyképesség ennél többet nem visel el.

Az autóipar áttér az elektromos járművekre, tudják garantálni azt, hogy a munkások megtarthatják a munkahelyüket az új rendszerben is?

“A Mercedes beruházásainak oroszlánrészét az elektromos jármű gyártás teszi ki, de ez hosszútávú program: több mint tíz évre tervezzük az átállást. Ezalatt az idő alatt változik a demográfiai helyzet is, mert kevesebb új munkavállaló jelentkezik a piacon Németországban.”

A Mercedes és általában a német autógyárak piaci részesedést veszítettek Elon Musk Teslajával szemben, most a Mercedes a luxus kategóriában akarja meghódítani az elektromos autók piacát?

“A mi új luxus kategóriás elektromos járműveink nagyon komplex új konstrukciók. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a hagyományos eddigi járműveket akkumulátorral működtetjük, teljesen új konstrukciókról van szó! Máris sok vevő keresi a Mercedes luxus elektromos autóit, úgyhogy azt hiszem, hogy bejött ez a piaci stratégia.”

Az inflációt megérzi mindenki, a luxus kategóriában is mutatkozik emiatt csökkenés?

“Az első félév eladási mutatóit jók, nem panaszkodhatunk. Kétségtelen tény, hogy a magas kamatlábak Észak Amerikában és Európában megváltoztatják a finanszírozási lehetőségeket. Mások a hitel feltételek mint korábban. Figyeljük a makrogazdaság tendenciáit, és úgy gondoljuk, hogy idén nem adunk el több Mercedest mint tavaly” – mondta az elnök vezérigazgató a Bloomberg televíziónak.

EU – Kína egyeztetés a kereskedelemről

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy jövő hétfőn tárgyalnak Brüsszel és Peking képviselői azt követően, hogy Ursula von der Leyen jelezte: vizsgálat indul a kínai elektromos autók és akkumulátorok európai dömpingje miatt. Pekingben a kereskedelmi minisztérium határozott hangnemben reagált mondván megvédjük a kínai vállalkozások érdekeit. A német autógyárak retorziótól tartanak: a Volkswagen már több autót ad el Kínában mint otthon. Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb gazdasági partnere. A pekingi Global Times nemrégiben arra hívta fel a nyugati autógyárak figyelmét, hogy kínai akkumulátorok nélkül aligha lesznek képesek eredményesen áttérni az elektromos autók gyártására a világpiacon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK